Az OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai

Átírás

1 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf Az OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai Kidolgozta: Varga Tamás, okl. villamosmérnök, épületvillamossági tervező, és Dr. Kovács Károly Tartalom Az előírások változása Országos Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek Felülvizsgálat 2 1

2 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 140. (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN szabvány szerint kialakított villámvédelmi rendszer, 199. vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége, 3 Az előírások változása Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet tartalmazza: a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeket (felvonulási terület, oltóvíz, tűzcsapok ) az építmények tűzvédelmi használati előírásait (tűzveszélyes tevékenység, dohányzás, RB anyagok tárolása ) építmények tűzvédelmi létesítési előírásait (kockázati osztályok, tűzterjedés, kiürítés, villamos berendezések és villámvédelem, tűzjező- és oltórendszerek ) 4 2

3 Tűzvédelmi törvény módosítása Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet A Ttv.* 3/A. (3) bekezdése szerint az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, b) a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. *1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 5 Az előírások változása Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet Jogszabály (54/2014 BM rendelet) TvMI, nemzeti szabvány, tervező elvárt biztonsági szint KÖTELEZŐ műszaki megoldások AJÁNLOTT 6 3

4 Az előírások változása Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet 54/2014. (XII.5.) BM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat? TvMI törzsanyagok = Vonatkozó szabványok (Az eltérő megoldásról az OKF-től jóváhagyást (engedély) kell kérni) TvMI mellékletek, megjegyzések 7 Az előírások változása Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek, valamint Példák az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást, magyarázatot tartalmaznak, az ezektől való eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től a Ttv. 3/A. (3) bekezdés c) pontja szerint eltért volna Megj: OKF eltérési engedély ezekben az esetekben nem szükséges 8 4

5 Az előírások változása Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek Villamos területre vonatkozó TvMI-k: - Villamos berendezés, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem 7.1: , 7.2: Felülvizsgálat és karbantartás TvMI 12.1: Az előírások változása Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 53/2014. (XII.5.) BM rendelet: A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (a továbbiakban: TvMI) kidolgozásáért felelős a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság, aki a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi a tűzvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a TvMI-ket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. 10 5

6 Az előírások változása Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 53/2014. (XII.5.) BM rendelet: 4. A Bizottság által kidolgozott, a BM OKF főigazgatója által kiadott TvMI-ket a BM OKF honlapján közzé kell tenni. Tűzmegelőzés Új OTSZ Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 11 Az előírások változása ozes_otsz_iranyelvek 12 6

7 OTSZ változások Norma / nem norma szerint? Az 54/2014. BM rendeletben milyen feltételei vannak a NEM norma szerinti villámvédelem megtartásának? Meglévő épület / építmény Meglévő villámvédelmi rendszer (vv terv / vv fv jgyk / vv van - tervezői nyilatkozat az építési engedélykérelemben) Az épület rendeltetése nem változik Az eredeti alapterület 40%-át NEM meghaladó mértékű bővítése Megj: A túlfeszültség-védelmi rendszer tervezésénél ettől függetlenül javasolt mindig az MSZ EN :2011 szabvány előírásai szerint eljárni 13 Tervezői jogosultság Villámvédelmi (túlfeszültség-védelmi) tervezői jogosultság Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az előző OTSZ-el ellentétben erre vonatkozó előírást NEM tartalmaz. A jogosultsági követelmények a 9/2015. (III.25.) BM rendeletbe kerültek át, mely rendelet április 2-től hatályos. 14 7

8 Tervezői jogosultság OTSZ változások Tervezői jogosultságok 9/2015. (III.25.) BM rendelet 10. (1) Villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti műszaki tervező (a továbbiakban: villamos tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet. nem csak a norma szerinti 15 Tervezői jogosultság OTSZ változások Tervezői jogosultságok 9/2015. (III.25.) BM rendelet 10. (1) Mi történik a meglévő tervezőkkel? Elvesztik a jogosultságukat a nem norma szerinti villámvédelmi tervezésre? 16 8

9 Jogosultságok Különösen gyakorlott szakterületek: Vn - Norma szerinti villámvédelmi berendezés létesítése, (jogosultsági vizsga alapján) A Magyar Mérnöki Kamara elnökségi határozattal (2015. június) egy kiegészítő jogosultságot hozott létre a Vn jogosultsággal nem rendelkező összes V villamos jogosultságú szakemberek számára: Különösen gyakorlott szakterületek: V274 - a szabvány hatálya alá nem tartozó villámvédelmi berendezés létesítése Ez azt jelenti, hogy akinek nincs meg az MMK Vn villámvédelmi jogosultsága, az újra tervezhet, illetve műszaki ellenőrizhet nem norma szerint villámvédelmi rendszereket. Az eljárás illetékmentes, minden érintett számára automatikusan jár. Megjegyzés: Akik 2015 júliusa után szerzik meg a villamos tervezői jogosultságukat (V) nem norma szerinti villámvédelmet is csak akkor tervezhetnek, ha van Vn jogosultságuk. 17 OTSZ változások Szükséges-e villámvédelmi kiviteli terv? Norma szerinti villámvédelmi kiviteli tervdokumentáció 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (régi OTSZ) 225. (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés. Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet ezt az előírást nem tartalmazza 18 9

10 OTSZ változások Szükséges-e villámvédelmi kiviteli terv? 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet IV. fejezet: A kivitelezési dokumentáció 22. (4) c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett ha 7 kw-nál nagyobb az építmény elektromos teljesítményfelvétele Villámvédelemi kiviteli terv (is) kell: Engedélyköteles + Vill. teljesítmény > 7kW /2009. (IX.15.) Korm. rendelet (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma - a (4) bekezdés kivételével - az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll a) a legfeljebb aa) 300 m2 szintterületű, ab) három építményszinttel rendelkező, vagy ac) 1000 m3 bruttó térfogatú építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy b) a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén

11 TvMI 7.1: Tűzvédelmi Műszaki Irányelv - Villámvédelem 21 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Villámvédelem A TvMI alkalmazása önkéntes. (megj: hasonlóan a szabványokhoz) A TvMI alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul

12 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 140. (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani. 23 Villámvédelem Meglévő építmények bővítése/átalakítása Abban az esetben, ha a meglévő építmény tetőszerkezete, illetve homlokzata (pl. állagmegóvás céljából) javításra vagy átalakításra kerül, az építmény villámvédelme átalakítható oly módon, hogy az a villámvédelem megelőző felülvizsgálatakor érvényben lévő követelményrendszerhez képest újabb követelményrendszernek feleljen meg. pl. MSZ 274 vs. 9/2008 ÖTM rendelet túlfeszültség-védelemről való gondoskodás csoportosítás (Hx), és a belső villámvédelem (Bx) alapján pl. B3e 24 12

13 Villámvédelem Meglévő építmény villámvédelme átalakítható úgy, hogy megfeleljen az érvényes szabványnak. Megjegyzés 1: Tehát a NEM norma szerinti villámvédelem helyett is lehet alkalmazni a norma szerinti villámvédelmet is. Ilyenkor azonban mindenben teljesíteni kell az érvényes szabvány követelményeit. Megjegyzés 2: A norma szerinti villámvédelem nem alakítható vissza. 25 Villámvédelem Abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé, az alábbi módon lehet eljárni: A teljes építmény villámvédelme az érvényes szabvány (norma szerinti villámvédelem) követelményeinek megfelelően kerül kialakításra. Megjegyzés 1: Ez szükségessé teheti a meglévő építményrészek villámvédelmének módosítását, átalakítását. Megjegyzés 2: Bármely építményrész (akár a meglevő épület akár a bővítmény területén) robbanásveszélyes jellege esetén javasolt a teljes építmény norma szerinti villámvédelmének kialakítása 26 13

14 Villámvédelem Meglévő Bővítmény Meglévő: 2009-ben épült, 9/2008 ÖTM rendelet, nem norma szerinti Bővítmény: 54/2014. BM rendelet, norma szerinti Lehetőség: A régit épületet is átépítik a norma szerinti előírások alapján 27 Villámvédelem pl. Csarnokbővítés Meglévő Bővítmény Meglévő: Nem norma szerinti villámvédelemmel Bővítmény: Norma szerinti villámvédelemmel pont szerint: Az új mellett a meglévő épületrész villámvédelmét (és villámimpulzus elleni védelmét) is norma szerintire építik át. Ha bármelyik rész RB-s, akkor a TvMI szerint ezt javasolt alkalmazni

15 Villámvédelem Abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé, az alábbi módon lehet eljárni: Csak a bővítés során létesülő építményrész(ek) villámvédelme létesül az érvényes szabvány (norma szerinti villámvédelem) követelményeinek megfelelően. Ennek feltétele, hogy a) a bővítés nem érinti a meglévő építményrész tetőszerkezetének illetve homlokzatának teljes körű átalakítását (pl. energetikai korszerűsítés, hőszigetelés következtében), és 29 Villámvédelem b) a bővítés során létrejövő épületrész(ek) teljesítik a pontban megadott feltételeket. c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről A bővítéssel vagy építési tevékenységgel létrejövő építményrész villámvédelmi kockázatkezelés és a villámvédelmi rendszer kialakítása szempontjából önálló építménynek tekinthető a esetekben A bővítéssel létrejövő építményrészt tűzszakasz határ vagy tűzfal választja el a meglévő építményrész(ek)től

16 Villámvédelem Meglévő Bővítmény Tűzfal: tűzgátlási érték nem került megadásra Meglévő: Nem norma szerinti villámvédelemmel Bővítmény: Norma szerinti villámvédelemmel pont szerint: A meglévő épületrész villámvédelme nem norma szerinti maradhat: - ha annak homlokzatának, oldalfalának rétegrendje nem változik és - a két épület között tűzszakaszhatár, vagy tűzfal kerül kialakításra és - a régi épületrész villámvédelmét a bővítmény tervezője megfelelőnek tartja, vagy nem norma szerinti kiegészíti, áttervezi 31 Villámvédelem c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről Ennek megítéléséhez szükséges lehet: Kiviteli tervdokumentáció beszerzése, elemzése Előző felülvizsgálati jegyzőkönyv beszerzése, elemzése Ha nincs, akkor a meglévő villámvédelmi, túlfeszültség-védelmi rendszer felmérése Rendkívüli villámvédelmi felülvizsgálat elvégzése (pl. földelési ellenállás és levezető folytonosság mérés) 32 16

17 Villámvédelem c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről A gyűjtött információk alapján a tervező: nyilatkozik, hogy a meglévő épületrész villámvédelme megfelelő (a létesítéskor / utolsó felülvizsgálatkor érvényes előírásoknak) a villámvédelmet nem norma szerint kiegészíti, áttervezi Megj: Beruházói szempontból: Tervezési díjban többletköltség Nagy épület VV átépítése - jóval magasabb költség! 33 Villámvédelem Villámsűrűség - Az MSZ EN :2006 szabványban (visszavont): 34 17

18 Villámvédelem A kockázatszámítások során Magyarország területén a 15. ábra szerinti villámsűrűség értékek vehetőek figyelembe. 35 Villámvédelem Az emberi élet elvesztése (L1) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Olyan építmények, amelyekben a rendeltetésszerű használat során tartósan vagy ideiglenesen személyek jelenlétével kell számolni. b) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, feldolgozására szolgáló építmények, méretüktől és kialakítási jellemzőiktől függetlenül 36 18

19 Villámvédelem A közszolgáltatás kiesése (L2) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Közműnek minősülő vízhálózatok esetében... b) Közműnek minősülő gázhálózatok esetében... c) Közműnek minősülő telekommunikációs hálózatok esetében... d) Közműnek minősülő villamos hálózatok esetében... Megj: nem tartozik ide a katasztrófavédelem, mentők, rendőrség, közlekedési szolgáltatók, stb. épületei, építményei 37 Villámvédelem A kulturális örökség elvesztése (L3) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező épületek b) A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező műtárgyak befogadására létesülő épületek Megjegyzés: Ide tartoznak jellemzően azok a múzeumok, amelyek évi LXIV. törvény (törvény a kulturális örökség védelméről) által kulturális örökséggé nyilvánított műtárgyak befogadására épültek vagy épülnek

20 Villámvédelem Tető éghetősége: Hol jelenik ez meg a kockázatszámítás során? rf tűz kockázatát csökkentő tényező esetén Magas tűzkockázatúnak azokat az építményeket lehet tekinteni, amelyek éghető anyagból épületek, vagy amelyeknél a tető éghető anyagokból készült, vagy amelyeknél a fajlagos tűzterhelés nagyobb, mint 800 MJ/m2. 39 Villámvédelem A kockázatszámítás során az építmény(rész) teteje éghetőnek tekinthető, ha az építmény(rész) tetejének legalább 60%-ára teljesül a pontok legalább egyike Az építmény(rész)t olyan szendvicsszerkezetű tetőpanel fedi, amelynek fegyverzete nem felel meg a villámvédelmi szabványban a természetes felfogókra vonatkozó szigorúbb (t) lemezvastagsági követelményeknek, és amelyben a hőszigetelés feladatát a fém fegyverzetek között nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyag látja el Az építmény(rész)t olyan fém lemezburkolat fedi, amely nem felel meg a villámvédelmi szabványban a természetes felfogókra vonatkozó szigorúbb (t) lemezvastagsági követelményeknek, és amely alatt (a légrést nem számítva) nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyag helyezkedik el

21 Villámvédelem A kockázatszámítás során az építmény(rész) teteje éghetőnek tekinthető, ha az építmény(rész) tetejének legalább 60%-ára teljesül a pontok legalább egyike Az építményrész tetőfedésében vagy a tetőszerkezetben B, C, D, E vagy F tűzvédelmi osztályú anyag van. Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, amelyben a vízszigetelés feladatát BROOF tűzvédelmi osztályú anyag látja el, és alatta a párazáró fóliai kivételével a tetőszerkezet A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagok alkotják Az építmény(rész) tetejének fedélszerkezete fából készül. 41 Villámvédelem Amennyiben a villámvédelmi kockázatkezelés során számított kockázat értéke LPS-I és SPM-I védelmi intézkedésekkel sem csökkenthető az elfogadható kockázat értéke alá, akkor a kockázat értékétől függetlenül teljesítettnek tekinthető a jogszabályban előírt villámvédelmi biztonság abban az esetben, ha az építményen LPS-I fokozatú villámvédelmi rendszer és SPM-I fokozatú koordinált túlfeszültség-védelmi rendszer van kialakítva, továbbá az RA és RU kockázati összetevők összege kisebb, mint Megjegyzés: Az SPM-I alatt az LPL-I védelmi szintre méretezett SPMet kell érteni! Robbanásveszélyes térrész esetén további védelmi intézkedések lehetnek szükségesek

22 Villámvédelem Ezek alapján a kockázatszámítás eredményét nem szükséges minden körülmények között az emberi élet elveszésének kockázata szempontjából a megengedett 10-5 szint alá csökkenteni között pl: jobb, mint LPS I jobb, mint SPM I személyek számának, vagy a benntartózkodás idejének (elméleti szintű) korlátozásával viharfigyelő rendszer telepítési kötelezettségének előírásával 43 Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége, Nincsen előírt időszak norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatára, akkor a szabvány vagy a TvMI követelmény-rendszerét kell mérvadónak tekinteni

23 Villámvédelem Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata A villámvédelem használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. 45 Villámvédelem Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata A villámvédelem (vagy annak egy részének, pl. túlfeszültségvédelmi rendszer) időszakos felülvizsgálati gyakoriságára a rendszer kiviteli tervezője a norma szerinti előírások figyelembe vételével a pontban leírtaktól rövidebb határidőt is meghatározhat. (MSZ EN : E. melléklete szerint): 46 23

24 Norma szerinti villámvédelem felülvizsgálata Az MSZ EN :2011 szabvány E mellékletének E2. táblázata (E7.1 fejezet): LPS fokozat Szemrevételezés sel (év) Teljes felülvizsgálat (év) A kritikus rendszerek teljes felülvizsgálata (év) a) b) I és II III és IV MSZ EN , E melléklet E.7 szakasz Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékozta tás) E.7 A villámvédelmi rendszer karbantartása és felülvizsgálata E.7.1 A felülvizsgálatok elvégzése E.7 A villámvédelmi rendszer karbantartása és felülvizsgálata E.7.1 Felülvizsgálat elvégzése MEGJEGYZÉS: A robbanásveszélyes építmények villámvédelmét 6 hónaponként ajánlatos szemrevételezéssel ellenőrizni. A villámvédelem villamos mérését 1 évente ajánlatos elvégezni. Az évenkénti gyakoriság helyett akkor lehet a méréseket hónapos ciklusonként elvégezni, ha a különböző évszakokban végzett földelési ellenállásmérésekből az évszakonkénti változásokra kapott adatok hasznosnak tűnnek. a) A robbanásveszélyes építmények villámvédelmét 6 hónaponként ajánlatos szemrevételezéssel ellenőrizni. A villámvédelem villamos mérését 1 évente ajánlatos elvégezni. Az évenkénti gyakoriság helyett akkor lehet a méréseket hónapos ciklusonként elvégezni, ha a különböző évszakokban végzett földelési ellenállásmérésekből az évszakonkénti változásokra kapott adatok hasznosnak tűnnek. b) Kritikus rendszerek olyan építmények, amelyek érzékeny belső rendszereket tartalmaznak, pl. iroda blokkok, kereskedelmi épületek vagy olyan helyek, ahol sok ember előfordulhat

25 Nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények villámvédelmi besorolása A nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények villámvédelmi besorolásának módját a Felülvizsgálat és karbantartás TvMI tartalmazza 50 25

26 Felülvizsgálati TvMI 12.1: A villámvédelmi felülvizsgálatok rendje, műszaki tartalma szempontjából az építmények három csoportba sorolhatóak: a) Azon építmények, melyek esetében jogszabály, szabvány vagy TvMI értelmében nincs kötelezettség a villámvédelem létesítésére. b) Nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények. c) Norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények. Megjegyzés: Az itt leírt csoportosítás szempontjából villámvédelemmel rendelkező -nek minősül egy építmény akkor, ha a meglévő villámvédelmi intézkedések (pl. villámvédelmi felfogók, levezetők, túlfeszültség-védelmi eszközök stb.) azonosíthatóak, és/vagy rendelkezik villámvédelmi tervvel vagy villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel, amelyek alapján villámvédelmi intézkedések alkalmazása szükséges Villámvédelmi kockázatkezelés A kockázatszámítások során Magyarország területén az F mellékletben levő 25. ábra és az F.1 1. táblázat szerinti villámsűrűség értékek vehetőek figyelembe

27

28 Tűz kockázata (rf) paraméter értékadása a) Olyan (kockázatkezelési) övezetek esetében, amelyek felett a TvMI szakasza szerint éghető tető helyezkedik el, nagy tűz kockázat (rf = 10-1) vehető figyelembe. Megjegyzés 1: Az építmény egyéb szerkezeteinek anyaga, tűzvédelmi osztálya nem lényeges. Megjegyzés 2: Az RV kockázati összetevő számításához ebben az esetben is felhasználható az átlagos tűz kocká-zathoz tartozó érték, amennyiben egyéb szempontból teljesülnek a TvMI pontjának feltételei. 55 b) Olyan (kockázatkezelési) övezetek esetében, amelyek felett nem a TvMI szakasza szerinti éghető tető helyezkedik el, közepes tűz kockázat (rf = 10-2) vehető figyelembe. c) Nagy tűzkockázatot kell figyelembe venni abban az esetben, ha az övezet a tá-rolt, felhasznált anyagok alapján KK, vagy MK kockázati osztályba sorolt. d) Olyan építmények esetében, amelyek kizárólag A1 vagy A2 tűzvédelmi osztály-ba tartozó építményszerkezetekből vannak kialakítva, és amelyekben nem tárol-nak, illetve nem dolgoznak fel robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes anyagokat, a nincs tűz kockázat (rf = 0) vehető figyelembe

29 e) A korlátozott robbanásveszéllyel rendelkező épületekben azokat a helyiségeket, amelyekben robbanásveszélyes térrészek vannak, egy kockázati övezetként lehet figyelembe venni, akár egymással nem érintkező részek esetén is. Ennek az övezetnek az esetében az rf értékére a szabványban lévő, zóna besoroláson alapuló rf értékeket kell figyelembe venni. Amennyiben nem határozható meg egyértelmű-en a zóna besorolás az rf=1 paramétert kell figyelembe venni. Megjegyzés: Egyéb paraméterek esetében ld pont alatti villámvédelmi szempontból robbanásveszélyes építményeket Szabadtéri rendezvények villámvédelme Az április 1. és október 31. közötti tömegrendezvények esetén villámvédelmi kockázatkezelést szükséges készíteni a rendezvényhez tartozó olyan ideiglenes jellegű építményekre, amelyek nem tartoznak a KVK építmények körébe. A kockázatkezelést a tervező az OTSZ ideiglenes építményekre vonatkozó szabályai szerint végzi. Megjegyzés: A KVK építmények definíciója az A mellékletben található

30 9.5. Villámvédelmi szempontból robbanásveszélyes építmények Villámvédelmi szempontból összefüggő építmények villámvédelme. Előfordulhat, hogy egyes építmények, amelyekben nem gyártanak, nem dolgoznak fel, nem tárolnak és nem használnak robbanásveszélyes anyagokat (pl. műszerkonténer) villamos, illetve gépészeti vezetékeken keresztül közvetlen fémes kapcsolatban vannak olyan építményekkel, amelyekben történik ilyen tevékenység. A kockázatkezelés során emiatt az egyes építmények kockázati paraméterei általában nem tekinthetők egymástól függetlennek. Ilyen esetekben a villámvédelmi tervező a veszélytelenebb építmény kockázatkezelése során figyelembe veszi, a hozzá csatlakozó veszélyesebb építmény kockázatnövelő hatását (pl. a vonatkozó szabvány előírásainál szigorúbb LPS, illetve SPM fokozat választásával) Azokban a tervező által meghatározott esetekben, amikor a villámvédelmi felfogórendszer kialakítására más reális lehetőség nincs, a kockázatok számba vételét követően elfogadható, ha a felfogórendszer feltételezett becsapási pontja Ex 2, vagy Ex 22 zónába esik. Ilyenkor az alábbiakat szükséges teljesíteni: - A felfogórendszer feltételezett becsapási pontja min. 1 m távolságra van az Ex 1, Ex 21 robbanásveszélyes zónáktól és - a kibocsátó forrásoktól az elszigetelt felfogórendszer követelményei teljesülnek és - a rendszer kialakítására vonatkozóan alkalmazni kell minden, a robbanásveszélyes környezetből adódó járulékos villámvédelmi intézkedést (pl. kötések, folytonosság, melegedés). Megjegyzés: Nagy kiterjedésű felfogórendszer esetén a tervezőnek törekednie kell arra, hogy ilyen kialakítást a lehető legkevesebb helyre tervezzen

31 9.6. Épületek robbanásveszélyes térrészekkel Korlátozott mértékű robbanás veszéllyel rendelkező épületek Abban az esetben, ha az épület rendeltetéséből adódóan nem a teljes területe szolgál robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására, használatára, de a normál tevékenység vagy technológiai folyamatok során olyan robbanásveszélyes térrészek alakulnak ki az épületben, valamint annak tetején vagy homlokzatán, amelyek kiterjedése az épület egészéhez képest az pontalapján korlátozott mértékű, akkor a és szakaszban leírtak alkalmazása kielégíti az OTSZ követelményét. (15. ábra) Megjegyzés 1: Az itt leírtak csak épületekre vonatkoznak, egyéb építményekre nem. Megjegyzés2: Ha a robbanásveszélyes térrészek nagysága a pont szerint nem elhanyagolható, akkor az épület villámvédelmének kialakításakor ezt figyelembe kell venni

32 Korlátozott mértékű robbanásveszélyes térrészekkel rendelkező épületek villámvédelmi kockázatkezelése a) Korlátozott mértékű robbanásveszéllyel rendelkező épületek esetében a szabályok szerint lehet eljárni. Megjegyzés: Azon épületek és építmények esetében, amelyekre nem teljesülnek a feltételei, a a) pontjában leírtak nem alkalmazhatóak. b) Az épület kockázatkezeléssel megállapított villámvédelmi fokozata legalább LPS IV, de az LPS kialakítás teljesíti a szakaszban leírtakat Övezetre bontás. Az épület belső részének több övezetre bontása elfogadható, ha a robbanásveszély az épületen belüli helyiségek légterében (nem a készülékekben), illetve az épület tetején vagy a homlokzatán, csak Ex 1, Ex 2 (vagy Ex 21, Ex 22) térrész jelenlétével kell számolni. Megjegyzés: Minden egyéb esetben egyedi vizsgálat szükséges! Amennyiben a robbanásveszélyes térrész(eke)t tartalmazó helyiség(ek) önálló övezetként van(nak) figyelembe véve, akkor a a), b) és c) pontokat lehet alkalmazni

33 Övezeti paraméterektől függő tennivalók a) A helyiségek létszámparaméterének értékeként (benntartózkodók száma) a helyiségbe tervezett létszám, illetve az épület és a helyiség szintterületének aránya alapján számított létszám közül a nagyobbat kell figyelembe venni. Megjegyzés: Például 100 m2-es épületben 20 m2-es a robbanásveszélyes térrésszel rendelkező helyiség. Az épületbe tervezett létszám 20 fő, ebből 2 fő a robbanás veszélyes helyiségen belül tartózkodik. Mivel a robbanásveszélyes helyiség területe területarányosan 20%, így a robbanásveszélyes térrésszel rendelkező helyiségben lévő létszámot 4 fővel kell számolni (20 x 0,2 = 4). A többi övezetben a valóságos létszámot vagyis 18 főt kell figyelembe venni. b). Ha a robbanásveszélyes zóna az épület alatt helyezkedik el, akkor úgy lehet tekinteni, mintha az épület alatti terület önálló, épületen belüli helyiség lenne, és ennek megfelelően az a). pontban leírt szabályt lehet rá alkalmazni. c). Egyéb paraméterek esetében az MSZ EN alapján kell eljárni Korlátozott mértékű robbanásveszélyes térrészekkel rendelkező épületek villámvédelmi rendszere (LPS) Megfelel az OTSZ-nek az a kialakítás, ha az épület egészén legalább LPS IV fokozatú villámvédelmi rendszer van kiépítve, feltéve, hogy a kockázatkezelés alapján nem szükséges magasabb fokozat alkalmazása, és teljesülnek az pontban leírtak Az LPS kialakítása megfelelő, ha - a felfogón a becsapási pont az Ex 1, Ex 2, Ex 21, Ex 22 zónán kívülre esik, a zóna határtól legalább 1 méterre és - a tetőn és a homlokzaton a robbanásveszélyes térrészen belüli tárgyak és berendezések az LPS II (vagy a kockázatkezeléssel meghatározott magasabb) fokozat figyelembevételével meghatározott védett téren belül helyezkednek el, függetlenül attól, hogy az építmény egészére milyen villámvédelmi fokozat vonatkozik (17. ábra), és - a robbanásveszélyes térrészen belüli levezetők szerkezetileg folytonosak, vagy robbanásveszélyes zónában alkalmazható kötéssel rendelkeznek továbbá villámcsapás esetén várható hőmérsékletnövekedésük nem veszélyes mértékű

34 67 34