2/2002. Tájékoztató a szabványok kötelezőségének megszűnéséről, és a 2/2002. (I.23.) BM rendelet egyes előírásairól.

Átírás

1 2/2002. Tájékoztató a szabványok kötelezőségének megszűnéséről, és a 2/2002. (I.23.) BM rendelet egyes előírásairól. Tájékoztatom, hogy az év elején bekövetkezett jogszabályváltozások miatt a módosított 1/1995. (II.10.) BM rendelettel kötelezővé tett tűzvédelmi és polgári védelmi szabványok kötelező hatálya megszűnt. A tűzvédelem és polgári védelem létesítési szabályozásának folyamatossága érdekében kiadásra került a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I.23.) BM rendelet, mely január 31-én lépett hatályba. A BM rendelet az EU jogharmonizációból adódóan nem tartalmazza a korábban kötelezően alkalmazandó szabványok közül az MSZ EN 2; 3-1, 2, 3, 4, 5, 6; 469; 615; 659; 671-1, 2; 1486; ; 1866; 1868; 25923; , 2, valamint az MSZ 1057; 1058; 1078; 1094; 1185; ; , 6, 7, 8, 9; 9945; 9905; 10064; , 2, 3, 4, 5, 6 szabványokat, mivel ezek elsődlegesen termékekre vonatkoznak. A korábban kötelezővé nem tett szabványok közül viszont a polgári védelmi követelmények teljessé tétele érdekében beépítésre kerültek az MSZ 1125; ; 15618; 9932 szabványok. Az alábbiakban tájékoztatom Igazgató/Parancsnok Urat a 2/2002. (I.23.) BM rendelet előírásaiban a szabvány előírásaihoz képest megjelent néhány módosításról, melyek a következők. Az 1. számú melléklet I. fejezete, mely a hordozható tűzoltó készülékek ellenőrzésére és javítására vonatkozik módosult néhány helyen szakaszban a javítóműhely fogalma került pontosításra és egészült ki a következőkkel: Olyan BM OKF hatósági engedéllyel rendelkező minősített műhely, szervizbázis bekezdés ötödik francia bekezdéssel egészült ki, mely kimondja, hogy - a készülék nem rendelkezik BM OKF azonosító jellel pontja kimondja, hogy A javítást követően FELÜLVIZSGÁLVA jelölést és BM OKF azonosító jelet* kell elhelyezni a tűzoltó készüléken, oly módon, hogy az azonosító jel fele terjedelmével a javítást igazoló címkén helyezkedjen el. A készenlétben tartónál a tűzoltó készülékről vezetett nyilvántartásba be kell jegyezni a tűzoltó készülék használhatóságát igazoló FELÜLVIZSGÁLVA jelölést, és a BM OKF azonosító jel* sorszámát. *Tartalmát, formáját, valamint beszerzési lehetőségét a BM OKF állapítja meg, illetve biztosítja szakasz első bekezdése az alábbi mondattal egészül ki Javítási tevékenység csak az erre feljogosító hatósági engedély birtokában végezhető. A B függelékben javítottuk a szabvány azon korábbi hibáját, hogy a 18. pontban olyan nem létező szakaszra hivatkozott mely nem létezett, illetve az E függelékben kivettük a személy szót.

2 2 Ezen melléklet II. fejezete, mely az II.18-ig gyártási engedélyt kapott belföldön forgalomba hozott tűzoltó készülékek javítására és készenlétben tartására vonatkozik szintén módosult. 1. A tűzoltó készülék javítás*(ellenőrzés, részleges és teljes javítás) hatósági engedélyhez kötött tevékenység. Az bekezdés második francia bekezdése az alábbiak szerint került kiegészítésre A minőségi bizonyítványa, vagy BM OKF azonosító jele** és/vagy fém zárolása hiányzik. A BM rendelet szakaszából törlésre került a minőségi bizonyítvány -ra vonatkozó rész. A BM rendelet kiegészült egy új ponttal A javítást követően a minőségi bizonyítványon BM OKF azonosító jelet** kell elhelyezni, oly módon, hogy az azonosító jel, matrica esetében fele terjedelmében, függő címke esetében teljes terjedelmében a minőségi bizonyítványon helyezkedjen el. A 2.3. szakasz negyedik franciabekezdése kiegészült a BM OKF azonosító jelre történő utalásával. A két fejezetből látszik, hogy a BM OKF által kiállítandó azonosító jel bevezetése jelenti a fő változást, mely azt a célt szolgálja, hogy a használó és az ellenőrző számára egyértelműen megállapítható legyen, hogy a tűzoltó készülék ellenőrzését végző rendelkezik megfelelő javítási és karbantartási műhely háttérrel. További értelmezési problémát jelenthet, hogy mind az I. fejezet, mind a II. fejezet egyaránt tűzoltó készülékek javításával foglalkozik. Az I. fejezet tartalmazza az MSZ :1998. sz. szabvány korábbi előírásait, míg a II. fejezet az MSZ :1986. sz. szabványt dolgozta fel. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a tűzoltó készülékek ellenőrzési időtartamára továbbra is két időtartam vonatkozik, míg az MSZ EN-nek megfelelő tűzoltó készülékek esetében elegendő az évenkénti, addig az II. 18. előtt kapott gyártási engedély készülékek esetében továbbra is fél évenkénti ellenőrzés szükséges. A BM rendelet szabványokhoz képest további módosítást tartalmaz az 5. számú mellékletében. Az I/1 fejezet - mely megfelel az MSZ 595-1:86. szabványnak - alapfogalmainál következő módosítások kerültek beépítésre. A 2.7.-ban megfogalmazott tűzveszélyességi osztály fogalmából kikerült a vállalatokra történő utalás. A tűzvédelmet érintő építészeti fogalmaknál módosult az építmény, az épület és az építmény szint fogalma. Építmény (az épület műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talajt, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

3 3 Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével. Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl.: pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül. A fogalom meghatározások kibővültek további két - a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) megjelenéséig az építészeti fogalmak között szereplő - meghatározással. Galéria: a helyiség légterének részleges - a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25 %-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amellyel helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát, vagy fal nem létesül. Nagyforgalmú épület, épületrész: amelynek bejáratonként összesített személyi forgalma bármely időszakban 10 perc alatt meghaladja a 300 főt. A módosításokat egyrészt az építészeti fogalmak - építési törvény, OTÉK - változása tette szükségessé, másrészt az a körülmény, hogy a tűzvédelemben használatos építészeti fogalmak az építési jogszabályok változása során megszüntetésre kerültek, így azok újrafogalmazása vált szükségessé. Az I/3. fejezet bekezdésében a következő módosítás került beépítésre legfeljebb 670 MJ/m 2 tűzterhelésű tűzszakaszokat elválasztó tűzgátló fal - a BM OKF külön elbírálása alapján - önműködő vízfüggönnyel helyettesíthető. Korábban a szabvány II. fokú tűzvédelmi hatóság elbírálásától tette függővé ezen műszaki megoldás alkalmazhatóságát, azonban a szabvány megjelenése óta eltelt időszakban bekövetkezett változások miatt ezen rendelkezés pontosításra vált szükségessé. A módosítás egyébként megfelel jelenlegi gyakorlatnak. Az I/4. fejezet tárgyi hatályát az MSZ 595-4:86. sz. szabványhoz képest kiterjesztettük, mivel a szabvány csillagos lábjegyzetét töröltük, ezért a rendelet már nemcsak a lakó-, igazgatási és iroda-, művelődési, oktatási, jóléti (szociális) egészségügyi, üdülőszálló-, szálloda- és szálloda jellegű épületekre vonatkozik. További módosítást jelent a szabványhoz képest, hogy a fejezet hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületek esetében a BM OKF előírásai az irányadók. A fejezet hatálya alá tartozó, de itt nem szabályozott esetekben (pl.: áruház tűzszakasz méret) a követelményeket a BM OKF határozza meg. Ezen módosításra azért került sor, mert bizonyos épületekre a fejezet nem teljes egészében tartalmaz előírásokat, mint ahogy azt a zárójeles példa is mutatja. Ezen épületek esetében az országosan egységes értelmezés és elbírálás tette szükségessé a BM OKF-hez való hatáskör telepítését.

4 4 Az I/5. fejezet 2.6. bekezdésének módosításával biztosítottuk a közösségi épületek esetében is tűzszakasz terület növelésének lehetőségét az önműködő tűzjelző és tűzoltó berendezés létesítésére való tekintettel. A fejezet mellékletét képező táblázatok az MSZ 595-5:87. sz. szabványához képest változást tartalmaznak, mivel az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásaiban összhangban kerültek meghatározásra a tűzszakasz méretek. Ennek megfelelően az 1. számú táblázat V. tűzállósági fokozatánál csak iskola, főiskola, egyetem, szakmunkásképző intézet soránál szerepel érték, mivel csak E tűzveszélyességi osztályba tartozó műhelynél képzelhető el V. tűzállósági fokozatú épületszerkezet alkalmazása. Ugyanezen elvek alapján került módosításra a 3. számú táblázat, ahol az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetében a III. tűzállósági fokozattól a C és D osztályba tartozó épületek esetében V. tűzállósági fokozatnál törlésre kerültek az értékek. Az I/6. fejezet - mely az MSZ 595-6:80. sz. szabvány előírásait tartalmazza - megjegyzés részében található módosítás. Megjegyzés: ilyen esetekre a BM OKF állásfoglalása az irányadó. A korábbi évek gyakorlati tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy az I. fokú tűzvédelmi hatóság mozgásukban és cselekvőképességükbe korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek kiürítési feltételeinek meghatározására eltérő feltételeket határoztak meg. Az országosan egységes gyakorlat kialakítása, illetve a megfelelő szintű műszaki előírások érvényre juttatása tette szükségessé a hatáskör áthelyezését. Az I/7. fejezet módosította az MSZ 595-7:94. sz. szabvány korábbi megjegyzés részét az alábbiak szerint: Megjegyzés: az e módszerrel számított tűzállósági értékek csak akkor alkalmazhatók, ha azok az 5. számú melléklet I/3. fejezet követelményértékeitől kedvezőbb irányban térnek el, és ha biztosított, hogy az éghető anyag mennyisége a számításba vett értéknél kisebb. Ezen módosítással a szabvány korábban félreérthető rendelkezését egyértelműsítettük. Az egy légterű csarnoképületek hő- és füstelvezetésével foglalkozó I/8. fejezet hatályát - az MSZ 595-8:94. sz. szabványtól eltérően - kiterjesztettük a közösségi épületekre is. Ezen módosítással lehetőség nyílik a csarnoképületnek minősülő közösségi épületek esetében is a szabvány alkalmazására. Az eddig jelzett módosításokat továbbiak követhetik tekintettel azon körülményre, hogy a korábban a szabványban szerepeltetett előírások része már elavult, illetve nem teljesen korszerű. Ezen módosítások többlépcsőben több év alatt kerülnek megvalósításra. A BM rendeletben az eltérési jogkörrel kapcsolatos előírást az alábbiak szerint kell értelmezni: A rendelet 3. (1) bekezdése értelmében a tűzoltótechnikai eszközökre, felszerelésekre, készülékekre, valamint a tűzoltó járművekre és oltóanyagokra vonatkozó alapvető műszaki követelményeket nemzeti szabványok tartalmazzák. A 4. (1) bekezdés szerint a 3. (1) bekezdésben szereplő nemzeti szabványok, valamint a rendelet mellékleteiben megállapított műszaki követelményeinek előírásaitól a BM OKF főigazgatója kérelemre eltérést engedélyezhet.

5 5 A 3. (1) bekezdésének vonatkozásában ez a jogszabályi előírás nem a hagyományos értelemben vett létesítési és használati szabályokat érintő eltérési engedélyezést jelent. A 4. (1) bekezdésében szereplő nemzeti szabványokra való hivatkozás az évi XXXI. törvény 13. (1) bekezdése szerinti tűzvédelmi hatósági jogkörrel függ össze. Ennek alapján az új tűzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának a meglévők módosításának engedélyezése ügyében I. fokon a BM OKF főigazgatója jár el. Ily módon a 2/2002. (I.23.) BM rendelet arra ad lehetőséget, hogy ezen termékek gyártását, forgalmazását, illetve a meglévők módosítását a BM OKF főigazgatója a nem kötelező érvényű szabványok műszaki követelményeinek előírásaitól eltérő módon engedélyezze. Mindez azt jelenti, hogy a BM OKF főigazgatója egyetlen hatósági eljáráson belül engedélyezi a szabványtól eltérő tűzoltótechnikai eszköz stb. forgalomba hozatalát, gyártását. A BM rendelet 4. (1) bekezdésében említett, a BM rendelet mellékletében megállapított műszaki követelményektől való eltérés jelenti a hagyományos értelembe vett eltérési engedélyezési eljárást. Budapest, április