Villámvédelem. II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései

Átírás

1 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2016 II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései 1 Tartalom-1 Villámvédelmi tervező felelősségének kérdése a PTK a Kivitelező a Megrendelő szemszögéből 2 1

2 Tervezői felelősség a PTK szerint Az új Polgári Törvénykönyv (PTK) 6:251. (2) szerint: A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. 3 Tervezői felelősség a PTK szerint A (3) pont szerint: A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. Az építményeket érő villámcsapások, amennyiben megfelelően megtervezett és kiépített a villámvédelmi hálózatuk, az esetek nagy többségében nem okoznak tüzet. 4 2

3 Tervezői felelősség a PTK szerint A jog alkalmazza a következő kifejezéseket: kellő körültekintés, és elvárható gondosság 5 Tervezői felelősség a PTK szerint Az építményeket érő villámcsapások miatt néha keletkezhet tűz, amely - tűzoltósági kifejezéssel élve eseménynek számít. A tűz eloltását követően hivatalos tűzvizsgálatot kell lefolytatni, amelyben egyebek mellett ellenőrzik a villámvédelmi rendszer állapotát és szabványosságát is. Megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, amely hivatalos iratként - kedvezőtlen esetben - egy büntetőeljárás fontos alkotóeleme is lehet. A vizsgálatok egyik feladata a kellő körültekintés, és elvárható gondosság meglétének kiderítése. 6 3

4 Tervezői felelősség a PTK szerint Kérdés: kinek áll leginkább érdekében, hogy egy adott építmény villámvédelmi terve - az elkészülését követő sok év múlva is elérhető legyen? Érintettek a kérdésben: A megrendelő; A villámvédelmi tervező; A kivitelező; Az építmény tulajdonosa vagy üzemeltetője; 7 Tervezői felelősség a PTK szerint A tervező, a kivitelező valamint a tulajdonos helyzete a legkényesebb. Az esetleges vizsgálat egyrészt azt fogja ellenőrizni, hogy: a villámvédelmi terv helytálló volt-e; a hálózatot a kiviteli terv szerint készítették-e el; a villámvédelmi rendszer állaga megfelelő volt-e; Jogszabály szerint a tervtárolási idő 10 év. 8 4

5 Tervezői felelősség a Kivitelező felé PTK 6:251. (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, Minden villámvédelmi tervező betartja ezeket a szempontokat? Sajnos akadnak nem követésre méltó kivételek is. 9 Tervezői felelősség a Kivitelező felé Idézet egy villámvédelmi tervből: az épület utcai frontjára tervezett földelő-szondákat közműegyeztetést követően kell leverni. De a tervező nem végezte el a közműegyeztetést! A nevezett munkát készítő tervező egyrészt nem érti a tervezői felelősség fogalmát, másrészt megszegte: a PTK előírását; a tervezési tevékenység elemi elvárásait; Csak egy alaposan végiggondolt, és teljes körűen megtervezett dokumentációt szabad átadni a megrendelőnek, illetve a kivitelezőnek. A tervezőnek munkája révén azt kell igazolnia, hogy a terve megépíthető. Nem lehetnek benne kidolgozatlan részek! 10 5

6 Tervezői felelősség a Kivitelező felé Kérdés: köteles-e a kivitelező maradéktalanul megvalósítani a villámvédelmi tervben leírt műszaki megoldásokat? Ha a villámvédelmi tervező egy alaposan végiggondolt, és a szakma elvárásainak eleget tevő, vagyis teljes körűen megtervezett dokumentációt adott át a kivitelezőnek, akkor ezzel eleget tett a tőle elvárható követelményeknek. Habár nem ajánlatos, de a kivitelező eltérhet az adott kiviteli tervtől, csak ekkor egyúttal azt kell vállalnia a nyilatkozatában, hogy műszakilag egyenértékű vagyis a tervnél nem rosszabb az a VV rendszer, amit megépített. Magyarán mondva garanciát kell vállalnia az üzembiztosságra. (Sátoraljaújhelyi kötélpálya) 11 A villámvédelmi tervező csak a jogszabályok szerint indokolt eseteknél készítsen terveket. 1. példa Régi építésű többemeletes társasház mellé három oldalról építenek egy annál is magasabb irodaépületet. A lakóépület kéményeinek füstcsöveit meg kell hosszabbítani tüzeléstechnikai előírások miatt (a költségeit az új építkező magára vállalja), de a magasabb csövek megváltoztatják az öreg épület villámvédelmi állapotát. Kinek a feladata a lakóépület villámvédelmi tervének elkészítése? 12 6

7 Több féle műszaki-építészeti esetről beszélhetünk, melyeknek eltérő a jogi vonzata 1. A meglévő lakóépületen van villámvédelmi rendszer; 2. A meglévő épületen nincsen villámvédelmi rendszer, pedig a megépítésének idejében azt létesíteni kellett volna a vonatkozó villámvédelmi szabvány alapján; 3. A lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, mert a megépítésének idejében még nem létezett villámvédelmi szabvány; A lakóépületnek van villámvédelmi rendszere A társasház villámvédelmi szempontból nézve jogkövető állapotban van. A lakóépület VV rendszere lehet jó, illetve rossz műszaki állapotban, de ez itt most jogilag nem releváns. Miután a meglévő villámvédelmi rendszer átalakítása az új irodaépületi beruházás következtében megépülő füstcsőmagasítása miatt szükséges, ezért a villámvédelem áttervezési és átépítési költségeket nem a lakóépület tulajdonosainak kell viselniük. Ezt az jogi és szakmai álláspontot kell képviselnie a lakóépület illetékesei által felkért villámvédelmi tervezőnek. Viszont kérdéses, hogy ez a tervező tényleg megkapja-e a villámvédelem áttervezési megbízatást? 14 7

8 1. A lakóépületnek már van villámvédelmi rendszere Hogyan célszerű megoldani a meglévő épület villámvédelmét? A kérdés eldöntése gondos tervezői mérlegelést igényel. Mottó: kellő körültekintés, és elvárható gondosság I. A lakóépület villámvédelmi rendszerét nagy magasságú felfogó-rudakkal egészítik ki. Ennek a tervét a felkért villamos tervező elkészíti el, de szükség lehet statikus tervező bevonására is A lakóépületnek már van villámvédelmi rendszere II. Az irodaház villámvédelmi tervét úgy készítik el, hogy az egyúttal alkalmas legyen a lakóépület átalakított állapotának villámvédelmére. Ennek a tervét nyilván nem készítheti el a meglévő épület illetékesei által felkért új tervező. A társasház által felkért tervező számára ez utóbbi esetben csak egy villámvédelmi szakvélemény elkészítési munkája jut, kevesebb díjazásért, vagyis anyagilag nem járt jól. Összességében nézve azonban, műszakilag is és költség szerint is ez a legkedvezőbb műszaki megoldás. 16 8

9 1. A lakóépületnek már van villámvédelmi rendszere Milyen szabvány alapján kell elkészíteni a lakóépület módosított villámvédelmét? A lakóépület meglévő villámvédelmi rendszerét az 54/2011. BM rendelet (OTSZ) 140. (3) pont szerint kellene áttervezni. Meglévő, nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor vagy az utolsó felülvizsgálatkor érvényes műszaki követelményeknek A lakóépületnek már van villámvédelmi rendszere Amennyiben a lakóépület (a hosszabbított füstcsövekkel) az új irodaépület norma szerinti villámvédelmének köszönhetően kerülne védett térbe, akkor a meglévő épület változatlan villámvédelme ugyan nem felelne meg a lakóépület új geometriai adottságainak, de az épület villámvédelmi szempontból mégis védettnek tekinthető. Kérdés az, hogy a lakóépület tüzeléstechnikai engedélyének kiadásához megfelel-e az ilyen fajta egy külső építmény által biztosított - villámvédelmi védettség? 18 9

10 2. A meglévő lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, pedig a megépítésének idejében azt kellett volna létesíteni! Ebben az esetben az irodaépület beruházója nem kötelezhető arra, hogy - a saját költségének terhére - a lakóépületi füstcsövek megnövelése miatt, villámvédelmet terveztessen a lakóépületre. Jogilag mondva, a társasház mulasztásos jogszabálysértési állapotban volt az irodaépület beruházásának megkezdése előtt, ugyanis nem gondoskodott arról, hogy legyen a lakóépületen a megépítésekor hatályos jogszabály szerint előírt - villámvédelmi rendszer A meglévő lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, pedig a megépítésének idejében azt kellett volna létesíteni! Természetesen kell létesülnie villámvédelem a lakóépületen, vagy meg kell oldani a villámvédelmi védettségét, de ez pénzügyileg is és jogilag is több féle módon történhet meg. Egyik megoldás az, hogy a társasház megterveztet a saját költségére az épületére egy norma szerinti villámvédelmi rendszert. A másik mód az irodaépület beruházójának hozzáállásától függ

11 2. A meglévő lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, pedig a megépítésének idejében azt kellett volna létesíteni a. Az irodaépület villámvédelmi tervezője szakmailag megállapítja, hogy bár kellene lenni villámvédelemnek a lakóépületen, de azon még sincsen. Erről értesíti a Megbízóját, aki ezután arra utasíthatja őt, hogy csak az új épületre vonatkozóan készítse el a norma szerinti VV tervet. Kérdések: A Megrendelő jogilag ezt megteheti-e? Törvényes-e ez így? A villámvédelmi tervezőnek eleget kell-e tennie a Megrendelő kérésének? A tervezőnek kell-e értesítenie erről a műszaki problémáról a társasházat? A meglévő lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, pedig a megépítésének idejében azt kellett volna létesíteni b. Az irodaépület villámvédelmi tervezője ebben az esetben is tudja, hogy nincsen villámvédelem a lakóépületen, és ezt a hiányosságot jelzi a Megbízójának. Békés megállapodás születik a lakóépület valamint az új beruházó között VV tervezés és kivitelezés tekintetében. Részleges költségátterhelés fejében az új épületre megfelelő norma szerinti VV tervet készít a tervező. A terv egyúttal a lakóépületi füstcsövek védelmét is biztosítja. Természetesen a kivitelezés terén is ez lesz költségmegosztás. Kérdés: a norma szerinti terv elkészítésénél a lakóépületet figyelembe kell-e venni a kockázatszámításnál? 22 11

12 2. A meglévő lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, pedig a megépítésének idejében azt kellett volna létesíteni A tervezésnél és a kockázatszámításnál a tűzszakaszok elhelyezkedése, valamint az iroda- illetve a lakóépület között esetleg meglévő vezetékek fognak szerepet játszani A meglévő lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, mert a megépítésének idejében még nem létezett villámvédelmi szabvány Kérdés: jogilag minek tekinthető ilyen helyzetben a társasház? Az eredeti szerzett jog szerint nem volt villámvédelmi rendszer az épületen. A villámvédelmi szabvány hatályba lépését követően köteles volt-e a lakóépület tulajdonosa VV rendszert építtetni az épületére? Mottó: kellő körültekintés, és elvárható gondosság 24 12

13 3. A meglévő lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, mert a megépítésének idejében még nem létezett villámvédelmi szabvány A villámvédelmi szabványok az épületek állagának megóvása, és a bennük tartózkodó emberek életének megvédése érdekében lettek létrehozva. Olyan ajánlásnak számítanak, amiket célszerű betartani. A lakóépület eredeti - VV rendszer nélküli - állapota azért nem tartható fent tovább a VV szabvány hatályba lépését követően, mert az emberek és az épület védelme magasabb rendű szempont. A VV rendszer kiépítésének elmulasztása miatt nem tekinthető jogkövetőnek társasház, tehát a 2. pontban leírtak érvényesek rá is. 25 A villámvédelmi tervező nem élhet vissza szaktudásával, és csak a jogszabályokban indokolt esetekben szabad elkészítenie terveket. 2. példa Egy lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, mert a megépítésének idejében lévő villámvédelmi előírások szerint nem szükséges rajta VV létesítése. (Tíz méternél alacsonyabb a lakóház) Bérleti szerződés alapján egy mobilszolgáltató állomás 4 m-nél kisebb magasságú antennatartót telepít az épület tetőszerkezetére. (nem építési engedély köteles a beruházás) Az üzemeltetési előírások miatt a tartóra fel kell szerelni VV rendszert. Milyen villámvédelmi tervet kell elkészíteni? 26 13

14 Mottó: kellő körültekintés, és elvárható gondosság A villámvédelmi tervezőnek választ kell adnia a következő kérdésekre: - A lakóépületre telepítendő antennatartó növeli-e, vagy inkább csökkenti az épület villámvédelmi veszélyeztetettségét? - Elegendő-e csak az antennatartó villámvédelmét megoldani, vagy kell az egész házra is egy VV rendszer? - Kinek a költségére kell megépíteni a villámvédelmi rendszert? Milyen szabvány alapján kell a villámvédelmi tervet elkészíteni? Az elvárható gondosság mire terjedjen ki? 27 Az aktuális MSZ EN szabvány alapján kell elkészíteni az épület villámvédelmi tervét. A teljes épületet, valamint a mobilszolgáltató antennatartót beleértve a rajta üzemelő berendezéseket is - el kell látni norma szerinti villámvédelemmel. A létesítés teljes költségét a mobilszolgáltatónak kell állnia, mert a lakóépületről korábban hiányzó villámvédelem - az OTSZ 144. alapján megengedett jogszerű állapot volt. Kérdés: közmű szolgáltatónak minősül-e a mobilszolgáltató? 28 14

15 A TvMI pontja alapján négy közmű-fajta tartozik a közműszolgáltatások körébe, és ezek között a szerepelnek a mobilszolgáltatók is. Tehát a lakóépületi példánk esetén, a kockázatszámításnál kell számolni az L2 veszteségtípussal! 29 A villámvédelmi tervező nem élhet vissza szaktudásával, és csak a jogszabályokban indokolt esetekben szabad elkészítenie terveket. 3. példa Egy újonnan épülő közösségi épületre kell-e villámvédelmi rendszer? Három alapvető kérdést kell megvizsgálni: - Mekkora a közösségi épület teljes alapterülete? - Az épület gerincmagassága nem magasabb-e 10 m-nél? - Szerepel-e az épületfajta az OTSZ 12. mellékletének táblázatában? 30 15

16 Válaszok: - az épület nem tartozik a táblázatban felsorolt rendeltetésű építmények körébe; - az épület alapterülete 196 m2; - A gerincmagasság nem nagyobb 10 m-nél; Az OTSZ 144. c) pontja szerint, nem kötelező létesíteni villámvédelmet az ilyen jellemzőkkel tervezett épületre. A villámvédelmi tervezőnek ezt a tényt közölnie kell a megbízójával. Ezt követően persze a Megrendelő kérheti a tervezőjétől egy norma szerinti villámvédelmi terv elkészítését. 31 Köteles-e egy tűzvédelmi tervező a fajlagos tűzterhelési adatokat kiszámolni a villámvédelmi terv elkészítéséhez, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben megjelentetett OTSZ hatályba lépését (2015. III. 5.) követően? Válasz: igen! Miért vetődik fel ez a kérdés? 32 16

17 Az 5.0 OTSZ nem tárgyalja a fajlagos tűzterhelési értékeket, a korábbi OTSZ (28/2011.) még igen. A norma szerinti MSZ EN 62305:2 szabványlap foglalkozik az építményekben keletkező tűz kockázatával. A C4. táblázatban (I. szabvány magyar nyelvű kiadás), illetve a C5. táblázatban (II. angol nyelvű kiadás) megvizsgálja az rf tűzcsökkentési tényező értékeit. A csökkentési tényező értéke függ az építmény aktuális részeire meghatározott fajlagos tűzterhelési értékektől. Jellemző határérték adatok: MJ/m2; MJ/m2; 33 Konklúzió: norma szerinti villámvédelem elkészítéséhez szükséges a fajlagos tűzterhelés értékek meghatározása. Milyen jogszabályokra hivatkozva kérheti az ilyen adatokat a villámvédelemi tervező? 34 17

18 1. jogszabály: 375/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a tűzvédelmi tevékenység folytatásának szabályairól. 1. (l) E rendelet hatálya kiterjed minden az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló évi LXXVII. törvény (a továbbiakban Étv.) pontjában meghatározott építmény (építmény, építményrész, építményegyüttes) külön jogszabály szerinti építésügyi hatósági (létesítési) engedélyezéshez és műszaki megvalósításhoz (kivitelezéshez) szükséges tűzvédelmi dokumentáció készítésére. 4. (2) A tűzvédelmi tervezői tevékenységek körét a 2. melléklet tartalmazza jogszabály: 1. melléklet a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez Az építésügyi tűzvédelmi tervezői (TUÉ) vizsgájával foglalkozik Általános követelmények 1. A vizsgázó ismerje: 7.7 építmények elektromos, villámvédelmi és gépészeti rendszerei tűzvédelmi követelményeit, azok összefüggéseit; Vagyis aki TUÉ vizsgát letesz, annak tudnia kell a villámvédelmi számításhoz szükséges fajlagos tűzterhelési adatokról fontosságáról is

19 1. jogszabály: 2. melléklet a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez I./1. Építésügyi tűzvédelmi tervezői szakterület (betűjele: TUÉ) a) építmények tűzvédelmi koncepciójának átfogó tervezése; g) építmények tűzterhelésének, tűzidőtartamának tervezése; k) építmények elektromos, villámvédelmi és gépészeti rendszerei tűzvédelmi követelményeinek meghatározása új és meglévő épületeknél; jogszabály: 322/2012. (XI. 16.) Kormányrendelet az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. 8. melléklet, A kivitelezési dokumentáció tartalma, 4. Épületvillamossági munkarész 5. Tűzvédelmi munkarész A tűzvédelmi dokumentáció tartalma az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülése 38 19

20 3. jogszabály: 300/2014. (XII. 5.) Kormányrendelete az egyes kormányrendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról. 3. melléklet A számított tűzterhelés meghatározása és igazolása (Ebben képlet is van!) 6. melléklet Lakó és közösségi épületek, épületrészek normatív tűzterhelési értékei 7. melléklet Ipari és szolgáltató tevékenysége normatív tűzterhelési értékei jogszabály: Összesen egy napig volt hatályban a 300/2014. (XII. 5.) Kormányrendelet! Csak az volt a feladata, hogy kiegészítse villámvédelmi tartalommal az évek óta hatályos, és eredetileg nem villámvédelemmel foglalkozó 239/2011. (XI. 18.) Kormányrendeletet

21 4. jogszabály: 239/2011. (XI. 18.) Kormányrendelet az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról Új részek ebben: a pontok, melyek a tűzterhelési fajtákat tárgyalják ki; 3. melléklet, a tűzterhelés számítás képletével; 6. melléklet, Lakó- és közösségi épületek, épületrészek normatív tűzterhelési értékei ; 7. melléklet, Ipari- és szolgáltató tevékenység normatív tűzterhelési értékei ; 41 Következtetés: A villámvédelmi tervező számára az építészeti tűzvédelmi tervezőnek (TUÉ) a most is hatályos jogszabályok előírásai szerint kell adatszolgáltatást adnia. Nem szívességet kapunk, hanem a tervezési munkánkhoz alapvetően szükséges tűztechnikai adatokat. Mérlegeljük a TvMI és a most felsorolt jogszabályok által megadott lehetőségeket, hogy a kellő körültekintés, és elvárható gondosság elve szerint végezhessük el a villámvédelmi tervezési munkáinkat

22 Építész tervek műszaki leírásai Régebbről visszamaradó szokás szerint az építész tervezők külön szakmai fejezetekben nyilatkoznak a társ-szakági tervezők szakterületéről. Gyakran előforduló fejezetek egy építész műszaki leírásban: - Elektromos; - villámvédelmi; - tűzvédelmi; - környezetvédelmi; - stb. 43 Építész tervek műszaki leírásai Meg kell kérnünk ilyen estekben az építész tervezőket, hogy vegyék ki a sok évvel ezelőtti információkat tartalmazó, szakmailag nem autentikus, téves és csak zavart okozó villamos fejezeteket a műszaki leírásukból. Ugyan ez igaz a laikus jellegű tűzvédelmi meghatározásaikra is, mert jogosultság nélkülinek számítanak ezen a szakterületen! 44 22

23 Ki adhat hitelt érdemlő tűzterhelési adatszolgáltatást? Nyilvánvaló, hogy csak a tűzvédelmi tervezők adhatnak hiteles információkat. A sok éves társtervezői szakmai gyakorlat nem ad felhatalmazást idegen szakterületi kinyilatkoztatásokra. 45 Hétköznapi példák - Gyakorlati példa arra, hogy miként nyilatkozik egy építész a villámvédelemről; - Engedélyezési terv készítés, villamos tervező kihagyásával, Gödöllői Járási Hivatal; - Jogi példa arra, hogy kinek van felhatalmazása minősíteni tényállásokat; 46 23

24 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2016 Köszönöm a figyelmet! Dely Kornél okleveles villamosmérnök dekoterv@t-online.hu Villámvéldelem 47 24