Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra

Átírás

1 Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra Készítette: Humán Szolgáltató Kft március

2 Vezetői összefoglaló A régió gazdasági és demográfiai helyzete A Közép-Dunántúli régió gazdaságilag a második legfejlettebb terület Magyarországon. Itt termelik meg a Közép-Magyarországi régiót követően a legtöbb bruttó hazai összterméket, régiós viszonylatban magas az aktivitási arány és alacsony az eltartottsági illetve munkanélküliségi ráta. Az 1990-es évek óta felívelő gazdasági mutatók jelentős hatással vannak a régió demográfiai helyzetére is, a régiós lakosságszám csökkenése alacsonyabb az országos népességfogyáshoz képest. A kedvező körülmények ellenére a születéskor várható életévek száma csak átlagos, a férfiak között pedig inkább a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók között van. Az egészségügyi és szociális beruházások a régióban azonban nincsenek összhangban a gazdasági fejlődéssel és a változó szükségletekkel. A Közép-Dunántúli régió mellett az Észak-Magyarországi és a Nyugat-Dunántúli régióban nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi szintje. A régió földrajzi helyzete, közlekedési viszonyai és strukturális adottságai érthetővé teszik, hogy a progresszív ellátás ebből a régióból túlnyomórészt Budapest felé irányul. Ez a betegmozgás egyben komoly betegelvándorlási veszélyforrás a régió egészségügyi szolgáltatói számára, de egyben kihívást is jelent, hogy felvéve a budapestiekkel a versenyt, a régió minél nagyobb hangsúlyt fordítson a szolgáltatások és infrastruktúra minőségének javítására, illetve a megfelelő humánerőforrás biztosítására. Igénybevétel, betegutak A betegutak általában nem maradnak régión belül, és jelenleg más régiókhoz hasonlóan - inkább alkot statisztikai egységet a Közép-Dunántúli régió is, mint egészségügyi ellátó egységet. Sokkal jelentősebbek és túllépnek a régiós határokon a már korábban is bejáratott betegutak különösen a főváros felé, Győr, Szombathely Zalaegerszeg megyei kórházai valamint a Pécsi Orvostudományi Egyetem felé, amelyekben a földrajzi elérhetőség és a beutalási szokások játszanak fontos szerepet. A régiós és az országos egészségpolitikának az egészségügyi ellátások szervezésében egyaránt jóval nagyobb jelentőséget kellene fordítania a régiók közötti egyeztetésekre és megállapodásokra. Veszprém és Komárom-Esztergom megye között oda-vissza elenyésző a betegforgalmikapcsolat. Veszprém és Fejér megye, illetve Komárom-Esztergom és Fejér megye közötti betegforgalomról elmondható, hogy Veszprém, illetve Komárom megyében kétszer/két és félszer annyi Fejér megyei beteget látnak el, mint fordítva. A tanulmányban bemutatásra kerül az is, hogy a Fejér megyei lakosok szép számban mennek el más régióba kevésbé összetett, progresszív ellátás igénybevétele esetén is, amelyre a régión kívül ellátottak esetösszetételi mutatója utal. Komárom-Esztergom megye lakosai közül Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében látnak el zömében bonyolultabb eseteket, Pest megyében átlagosakat, míg Fejér megyében a kevésbé összetettebb esetek jelennek meg. A Veszprém megyeiek a bonyolultabb esetekkel mennek el főként megyén kívülre, míg a rutin beavatkozásokat leginkább helyben veszik igénybe. A betegellátás elemzése A tanulmányban a régió lakosainak egészségi állapota, illetve igénybevételi adatai kerültek elemzésre néhány konkrét főbb (BNO) betegségcsoportban. Az összes vizsgált betegségcsoportban Komárom-Esztergom és Veszprém megye lakosra vetítve szinte azonos esetszámokat mutat, alig van vagy szinte nincs is eltérés. A legkedvezőbb

3 esetszámokkal Fejér megyében a Gárdonyi kistérség rendelkezik, minden kiválasztott BNO főcsoportban a megyei átlag alattiak a lakosságszámra vetített esetszámok. Komárom-Esztergom megyében a lakosságszámhoz viszonyítva a legkedvezőbb képet a Komáromi kistérség lakosai mutatták fel, itt a megyei átlagos esetszámok alatt maradt a legtöbb főcsoportban a lakosok esetszámai. Veszprém megyében nehéz olyan kistérséget megnevezni, amelyről általában elmondható, hogy a kiválasztott betegségcsoportokban összességében a legkedvezőbb képet mutatja. A Közép-Dunántúli régióban az egészségügyi szakellátórendszer a kapacitások mértékét tekintve - meglehetősen fejletlen : a lakosságra vetített szakorvosi óraszámok és az aktív ágyszámok a régióban alatta maradnak az országos átlagnak. Amennyiben összevetjük a lakosságszámra vetített kapacitás mértékét és az esetszámok alakulását elmondható, hogy a járóbeteg kapacitások egyenetlenül oszlanak meg jelen régió és az országos adatok viszonylatában. A régióban a legtöbb szakmában - lakosságszámra vetítve az országos átlagnál több esetszámot látnak el az országos átlagnál kevesebb óraszámban. A Közép-Dunántúli régiót közelebbről megvizsgálva, a régiós átlagot felülreprezentálja a Veszprém megyei mutató. Itt jóval magasabb az 1000 lakosra eső szakorvosi órák száma, mint a másik két megyében, sőt a Komárom-Esztergom megyei kapacitások országos viszonylatban - még a legalacsonyabb régiós átlagot sem érik el. Kistérségi szinten a három járóbeteg szakrendeléssel nem vagy csak minimális óraszámmal rendelkező kistérség (Aba, Ercsi és Gárdony) vonatkozásában az esélyegyenlőség, a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a térség településeinek a legközelebbi járóbeteg szakrendeléstől való távolsága, az utazással járó kényelmetlenségek indokolnak helyben hozzáférési lehetőségeket az alapszakmákban. A TIOP pályázat azonban nagyon merev szabályokat tesz kötelezővé, meghatározza a minimum 200 szakorvosi órát, röntgen telepítését stb. Az ilyen típusú és értékű fejlesztéseknél, beruházásoknál mindig felvetődik a kérdés, hogy a kistérségi szükségletekből levezetett tervezett kereslet valóban realizálódni fog-e, továbbá lesz-e megfelelő szakszemélyzet (elsősorban szakorvosok) a járóbeteg-szakellátás működtetéséhez. A pályázatok kimenetelétől függetlenül elmondható, hogy van létalapja, és szükség is van ezekben a kistérségekben úgynevezett egészségházak létrehozására, amelyben a háziorvosi ellátás mellett kialakításra kerülne 1-2 szakrendelő, ahol helyet kaphatna heti kis óraszámban néhány szakma. Ennek a humánkapacitás-oldala is könnyebben megoldható volna. A fekvőbeteg szakellátás rendelkezésére álló kapacitások mértékét megvizsgálva a járóbeteg szakellátáshoz hasonló helyzet áll elő. A lakosra eső aktív ágyak számát tekintve a Közép-Dunántúli régió áll az utolsó helyen az országban. A Regionális Egészségügyi Tanács által megrendelt regionális kapacitás-tanulmány alapvetően az ellátói kapacitásokkal és a beteg-igénybevételi és kihasználtsági adatokat dolgozza fel, és nem tárgya a teljesítmény volumen korlát (TVK) alapú finanszírozás problémakörének tárgyalása. Az aktív fekvőbeteg szakellátás ágyszámainak az egészségügyi ellátások fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény általi csökkentése, illetve a megkísérelt kapacitáskiegyenlítése a Közép-Dunántúli régió helyzetét a többi régióhoz viszonyítva érdemben nem javította, továbbra is jóval az országos átlagérték alatt áll. Amennyiben összevetjük a lakosságszámra vetített kapacitás mértékét és az esetszámok alakulását, valamint hozzávesszük az egyes intézmények vezetői által közölt tapasztalatokat,

4 azt a megállapítást tehetjük, hogy a jelenlegi aktív ágyak száma régiós szinten nagyjából megfelel a szükségleteknek, ugyanakkor az ágykapacitások kisebb mértékű újraelosztása, átcsoportosítása elengedhetetlen lenne az ellátás hatékonyságának és esélyegyenlőségének javításához. Az országos adathoz viszonyítva az új krónikus ágyszám-struktúrában amelynek része a rehabilitáció is a Közép-Dunántúli régió még mindig előkelő helyet foglal el, bár arányaiban véve romlott a krónikus ellátói kapacitás pozíciója a korábbiakhoz képest. Az alapvető krónikus szakmákban, mint belgyógyászat, kardiológia, pszichiátria, tüdőgyógyászat az ágyak az országos vagy annál magasabb igénybevételi adatokkal működnek. A régión belül az összes krónikus kapacitás fele Veszprém megyében található, sőt egyedül ebben a megyében az országos krónikus ágyak mintegy 8%-a működik, amelybe belejátszik Balatonfüred országos jelentőségű rehabilitációs kapacitása. A szakmánkénti krónikus ágykihasználtság is itt a legmagasabb, míg Fejér és Komárom megyék kapacitáskihasználtsága az országos átlagos értékek alatt állnak. A konkrét intézményenkénti, kapacitásmódosítási és átcsoportosítási igényeket a járó- és fekvőbeteg ellátásban egy külön fejezet tárgyalja. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók nem fogalmaznak meg lehetetlen igényeket, azokat racionálisan és szakmai szempontból alá is támasztják, a többségében átcsoportosítási igényekre épülő kérelmek támogathatóak. Összesítve az igényeket, többletkapacitást országos viszonylatban elenyésző mértékben kérnek, a fekvőbeteg szakellátásban szinte valamennyi kérelmet orvosolni lehet intézményen belüli vagy intézmények közötti átcsoportosítással, míg a járóbeteg többletóraszámokra vonatkozó igények azon egészségpolitikai fejlesztési irányvonal megvalósításának képezik részét, amely célul tűzte ki a betegforgalom egy részének fekvőbeteg-ellátásból a járóbetegellátás felé történő elmozdítását, és a hozzáférési esélyek kiegyenlítését. Az emésztőrendszeri megbetegedések országos átlagot meghaladó adatai egyértelműen alátámasztják a régió több szakellátó intézményének azt az igényét, hogy az endokrin és gasztroenterológiai szakrendelői kapacitásaikat növeljék. Összességében Fejér megyében a TIOP és KDOP pályázaton indulókat is idevéve 799 szakorvosi és 419 nem szakorvosi többletóra fogalmazódott meg a szolgáltatók részéről (ez a megyei összóraszám 10, illetve 33%-a). Meg kell jegyezni, hogy Fejér megye a nem szakorvosi óraszámokban nagyon alulfejlett, tehát az esélyegyenlőség, a hatékonyabb egészségügy érdekében mindenféleképpen javasolt a fejlesztés. Veszprém megyében a számszerű igényeket összesítve 323,5 szakorvosi és 196,5 nem szakorvosi többletórára érkezett konkrét igény. Ez a többletigény a megye szakorvosi óráinak 4, illetve nem szakorvosi óráinak 8%-a. Komárom-Esztergom megyében összesen 305 szakorvosi és 159 nem szakorvosi többletórát igényelnek a megye szolgáltatói (ez a megye összes szakorvosi óraszámának 4,5, illetve nem szakorvosi óráinak 8%-a). Összefoglalóan a régióból érkező konkrét számszerű többletigény (a TIOP-on és KDOP-n pályázni indulókkal együtt) a jelenlegi régiós szakorvosi óraszám 6,1%, illetve nem szakorvosi óraszám 13,9%-a. Természetesen ezek nem fedik le a teljes igényt, hiszen néhány szolgáltató csak a plusz kapacitás iránti igényét jelezte bizonyos szakmákban, de konkrét, számszerű igényeket nem fogalmaztak meg. A szakellátások tekintetében a régióban alapvetően majdnem minden szakma elérhető helyben a lakosok részére, azonban egyáltalán nem vesz részt a régió a lakossága

5 szívsebészeti, sugár- és onkoradiológiai, tüdő-mellkassebészeti és allergológiai ellátásában. A régió hazai összehasonlításban viszonylag gyengén ellátott nagyértékű diagnosztikai eszközökben (CT, MRI, DSA, SPECT), amely az igénybevételek lakosságszámra vetített arányában is megmutatkoznak. Az aktív fekvőbeteg ellátás más régióban történő igénybevételének esetszáma az onkológiai szakmában a legmagasabb, aminek nagyobb részét Budapesten, másik részét Győr-Moson- Sopron és Vas megyében látják el. A Közép-Dunántúli régió az egyetlen olyan régió, amelyben a lakosok részére nem elérhető a sugárterápia, onkoradiológia szakma. Az országos átlagos kihasználtsági adatok is több mint 200%-on állnak, továbbá néhány onkoradiológiai központ nagyon rossz állapotban van, és félő, hogy a jelenlegi túlzott igénybevétel miatt nem fogja tudni hosszú távon biztosítani a folyamatos és zavartalan betegellátást. Mindezek alátámasztják egy onkoradiológiai központ létrehozásának valós igényét a régió részéről. A gyógyult betegek visszavezetése a normális életbe, a halál felé haladó betegek méltó kezelése, ápolása az onkológiai rehabilitáció és a hospice ellátás fejlesztését igényli. Intézeti hospice ellátás az egész régióban csak Komárom-Esztergom megyében van (Tatabányán és Esztergomban), ezenkívül a megyében van még egy otthonápolási szolgáltató. Veszprém megyében egyetlen hospice otthonápolási szolgáltató működik, míg Fejér megyében kettő. A sürgősségi ellátó-rendszer infrastrukturális állapota korszerűtlen és elavult a Közép- Dunántúli régióban, a személyi feltételek megteremtése elengedhetetlen. Nem teljes a követelményeknek való megfelelés, nem egységes az ellátás színvonala, a nyújtott szolgáltatások heterogén képet mutatnak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a sürgősségi ellátás elvileg egymásra épülő szintjei között hiányos a kommunikáció és javításra szorul az együttműködés is. Az 1000 km 2 -re jutó mentőállomások számában a régió átlagos helyen áll, a lakosságszámhoz viszonyított mentőállomások és a futó mentőgépkocsik számát tekintve azonban hátulról a harmadik helyen áll. Mindezek magukban hordozzák a régió sürgősségi rendszerének fejlesztési szükségszerűségét. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valamennyi városi és megyei kórház tervezi az SO1 és SO2 kialakítását, vagy meglévő sürgősségi osztályának fejlesztését, továbbá a sürgősségi fejlesztés részeként be kívánja költöztetni a városi központi ügyeleteket a kórházak sürgősségi kapujába, amely szakmapolitikailag különösen támogatandó. A rehabilitációs fekvőbeteg szakellátás mintegy 70%-a marad csak a régión belül. Érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy minél nagyobb számban megtartsák a régió lakosait ezen ellátási területen is. Veszprém megye rehabilitációs kapacitásainak vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy Balatonfüred: a szív-róma a kardiológiai rehabilitáció területén országos ellátási területtel rendelkezik úgy a Balatonfüred Állami Szívkórház, mint az Állami Egészségügyi Központ tekintetében. Emellett Farkasgyepű Megyei Tüdőgyógyintézet bír még a megyei ellátási területet meghaladó ellátó körrel a pulmokardiális rehabiltáció területén. Ugyancsak ezen szakterületen bír jelentőséggel a tapolcai barlangterápia. A más régióban történő igénybevételek esetszáma a drogbeteg ellátásban a legmagasabb. Ezért is támogatandó az addiktológiai és drogprevenciós tevékenység kiterjesztése és fejlesztése régiós szinten is

6 Korunk betegségei a pszichiátriai, mentálhigiénás betegségek, szenvedélybetegségek, amelyek ugyancsak egyre fiatalabb korban jelentkeznek. Ezt is jelzi, hogy nagyon sok régiós szolgáltató jelezte pszichiátriai kapacitásának emelésre vonatkozó igényét, elsősorban gondozói órák átcsoportosításával. A pszichiátriai kapacitások emelésének azonban jelentős akadálya a szakorvoshiány. Éppen ezért a gondozás tekintetében a hangsúlyt a nem szakorvosi (paramedikális) tevékenységekre, a team-munkára szükséges áthelyezni. Az ilyen kórképek aktív ellátását követően vagy egész életükben, vagy folyamatosan hosszú távon szükséges a betegek rehabilitációja, nyomon követése, a normális életbe való visszavezetése, így kiemelt figyelmet kell fordítani a pszichiátriai rehabilitációs ellátásra. A Közép-Dunántúli régióban két szívkatéterezésre alkalmas - úgynevezett haemodinamikai - labor működik (Balatonfüred és Székesfehérvár). A Közép-Dunántúli régió, de ezen belül is Veszprém megye ebben a tekintetben kedvező helyzetben van. A Balatonfüredi Állami Szívkórház a régió betegeinek ellátási esélyegyenlőségét növelve megszervezte a sürgősségi perkután koronária-intervenciók alkalmazását a régióban, továbbá a különböző gyógyszerrezisztens ritmuszavarokban szenvedő betegek katéteres, radiofrekvenciós ablációjával a régió szívgyógyászati centruma. Komárom-Esztergom megyében ugyan nincs haemodinamikai centrum, azonban az egyes haemodinamikai laborok 60 illetve 90 km-es sugara lefedi a megye teljes területét. A művese-ellátás vonatkozásában a régió a lakosságszámra vetített betegek és kezelőhelyek számában az országos átlagos értéken van, azonban lakosra vetítve az országosnál alacsonyabb kezelésszám jut. Az egyes szakmákban tapasztalható szakemberhiány megvizsgálása is a tanulmány része volt. A legtöbb jelzés a belgyógyász szakorvos hiányra vagy betöltetlen álláshelyre érkezett, a legtöbb Komárom-Esztergom megyéből. Pszichiáter szakorvoshiányt jeleztek nagy számban Veszprém és Fejér megyéből is. A legtöbb hiányt Veszprém megyéből jelezték. Vannak bizonyos szakmák, amelyek régiós, illetve országos problémát jelentenek, és minden megyében hiányszakmaként kerültek feltüntetésre, és vannak olyan szakmák, amelyekre egy vagy két megyében nem találnak szakembert (pl. szemész, fül-orr-gégész Komárom- Esztergom, endokrinológus Veszprém). A tanulmány az intézményektől kapott jelzések alapján megkísérelte összegyűjteni az NFT II keretében a régióban megvalósítani kívánt projekteket is. Alapvetően az intézetek a TIOP és a KDOP pályázatai kiírásait részesítik előnyben. Bicske, Nyergesújfalu, Balatonalmádi, Balatonfüred, Oroszlány és Székesfehérvár pályázik a KDOP komponensére. A TIOP különböző pályázatain szándékozik elindulni Velence, Ercsi, Aba, Várpalota, Mór, Zirc, Balatonfüred Állami Szívkórház, Ajkai Magyar Imre Kórház, Dunaújváros Szt. Pantaleon Kórház, Esztergom Vaszary Kolos Kórház, Tatabánya Szt. Borbála Kórház, Veszprémi Csolnoky F. Kórház, és a Székesfehérvár Szent György Kórház. Pályázatok TIOP Sürgősségi ellátás fejlesztése TIOP Struktúra fejlesztés TIOP Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása TIOP TIOP Kisétrségi járóbetegellátó központok kialakítása és fejlesztése TIOP Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése TIOP Infrastruktúra fejlesztés az egészségpólusokban Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése KDOP Kistérségi járóbeteg központok fejlesztése Összesen

7 Amint azt a fenti táblázat is mutatja, igen nagy pályázói aktivitásra lehet számítani a Közép- Dunántúli régióban. A fejlesztési elképzelések rávilágítanak a régió egészségügyi szakellátásának főbb gyengeségeire, hiányosságaira: az egyenlőtlen járóbeteg szakellátási kapacitásokra, az egységes kórházi sürgősségi ellátás hiányára, valamint a kórházak építészeti és strukturális problémáira (több telephelyes működés, régi, elavult pavilonok megléte), valamint az onkológiai ellátás hiányzó elemeinek fejlesztésére. A tanulmány utolsó részében bemutatjuk, hogy a regionális tapasztalatok gyűjtése és elemzése során milyen ellátási és finanszírozási anomáliákra derült fény az egészségügyi szakellátás területén. A problémák egy része a jogszabályok túlzott merevségéből, vagy a túlszabályozottságból erednek. Más részük a finanszírozási korlátokra vezethetők vissza, harmad részük pedig a szakmapolitikai iránymutatás, országosan egységes szakmai programok hiányának tudhatók be

8 Tartalomjegyzék I. A régió bemutatása - helye, szerepe a magyar társadalomban és gazdaságban Általános adatok bemutatása Elhelyezkedés A régió nagysága Lakosságszám Településszerkezet Kistérségek Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi adatok Korfa Várható élettartam Elvesztett életévek száma Kórházi morbiditási adatok Gazdasági helyzetkép GDP alakulása Beruházások mértéke A régió jövedelemtermelő képessége Foglalkoztatottság Szociális helyzetkép A régió közlekedése Várható közútfejlesztések II. Az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi kapacitása, teljesítménye és a régió lakosainak szükséglete, azok viszonya A régió egészségügyi rendszerének jelenlegi helyzete Földrajzi elhelyezkedés, hozzáférhetőség Lakossági szükségletek szempontjából Kapacitás szempontjából III. A régió egészségügyének SWOT analízise IV. A régió egészségügyi ellátórendszerének javasolt fejlesztési irányvonala a kapacitások mértéke és elhelyezése szerint A fejlesztési/ változtatási szükségszerűség meghatározása. Stratégiai irányvonal meghatározása Javasolt fejlesztések, struktúraátalakítások intézményi oldalról Járóbeteg szakellátás Fekvőbeteg szakellátás NFT II keretében tervezett fejlesztések V. Szabályozási problémák és javaslatok az egészségügyi szakellátások nyújtásában és finanszírozásában VI. Források Felhasznált irodalom

9 Táblázat- és ábrajegyzék 1. Táblázat: A Közép-Dunántúli régió település Táblázat: A Közép-Dunántúli régió népessége életkor szerint településenként, január Táblázat: Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban Táblázat: Kistérségi egészségügyi szolgáltatások Táblázat: lakosra jutó esetszám néhány BNO főcsoportban Fejér megye Táblázat: lakosra jutó esetszám néhány BNO főcsoportban Komárom megye Táblázat: lakosra jutó esetszám néhány BNO főcsoportban Veszprém megye Táblázat: lakosra jutó esetszám néhány BNO főcsoportban összesítés Táblázat: Kereszttábla a betegutakról Táblázat: Kistérségi ellátási és igénybevételi adatok Fejér megye Táblázat: Kistérségi ellátási és igénybevételi adatok Komárom-Esztergom megye Táblázat: Kistérségi ellátási és igénybevételi adatok Veszprém megye Táblázat: Ellátott betegszámok és szakorvosi órák megyei bontásban Táblázat: Kapacitáskihasználtság elemzése Táblázat: A régió aktív fekvőbeteg szakellátásának főbb mutatói évre vonatkoztatva Táblázat: A régió aktív fekvőbeteg szakellátásának főbb mutatói II. félévre vonatkoztatva Táblázat:Teljesítmények és ágykihasználtság Táblázat: lakosra eső krónikus ágyak alakulása a törvény előtt és után Táblázat: A régió krónikus fekvőbeteg szakellátásának főbb mutatói Táblázat: Régiós és országos ágykihasználtság szakmákra bontva Táblázat: Mentőállomások statisztikái Táblázat: Közép-Dunántúli régió mentőállomásai és a teljesített feladatok száma megyénként Táblázat: Művese-kezelések statisztikája Táblázat: CT és MRI statisztikák Táblázat: Egynapos sebészeti ellátás a régió megyéiben Táblázat: Humán-erőforrás adatok a régió megyéiban Táblázat: A régió egészségügyének SWOT analízise Táblázat: Többletkapacitás igények Fejér megyében Táblázat: Többletkapacitás igények Veszprém megyében Táblázat: Többletkapacitás igények Komárom-Esztergom megyében Táblázat: Fekvőbeteg szakellátás kapacitásigénye Táblázat: NFT II keretében a régióban megvalósítani kívánt projektek Táblázat: Szabályozási problémák összegzése

10 1. Ábra: A Közép-Dunántúli régió lakosságszámának alakulása Ábra: Népmozgalom főbb adatai a Közép-Dunántúli régióban Ábra: Népmozgalmi adatok régiók szerint Ábra: Csecsemőhalálozás régiók szerint Ábra: A Közép-Dunántúli régió népességének száma nem és életkor szerint január Ábra: Születéskor várható átlagos élettartam régiók szerint Ábra: Vezető halálokok régiók szerint Ábra: A Közép-Dunántúli régióban az egy főre eső GDP alakulása, Ábra: Egy főre jutó GDP és a havi bruttó átlagkereset alakulása régiók szerint Ábra: Egy főre jutó GDP és a havi bruttó átlagkereset alakulása régiók szerint Ábra: Ezer lakosra eső szakorvosi órák száma régiónként Ábra: Ezer lakosra jutó szakorvosi órák száma a régióban Ábra: Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól (1) Ábra: Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól (2) Ábra: Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól (3) Ábra: Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól (4) ábra: Fekvőbeteg ellátás szemléltetése térkép segítségével Ábra: lakosra eső aktív ágyak alakulása a kapacitástörvény előtt és után Ábra: lakosra eső aktív ágyak eltérései régiónként az országos átlagtól Ábra: lakosra eső aktív ágyak és finanszírozási esetszámok eltérése az országos átlagtól Ábra: lakosra eső krónikus ágyak alakulása Ábra: lakosra eső krónikus ágyak és finanszírozási esetszámok eltérése az országos átlagtól Ábra: Krónikus ágyak száma és megoszlása a Közép-Dunántúli régióban Ábra: Krónikus ágyak megoszlása a Közép-Dunántúli régióban szakmánként Ábra: Művese-kassza ábra: Hiányszakmákra érkezett jelzések megyénként ábra: Az SBO-val rendelkező kórházak

11 I. A régió bemutatása - helye, szerepe a magyar társadalomban és gazdaságban 1. Általános adatok bemutatása 1.1. Elhelyezkedés A Közép-Dunántúli régió része Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye. A régióközpont Székesfehérvár, társközpont Veszprém. A régió északon Szlovákiával, keleten a Közép-Magyarországi, nyugaton pedig a Nyugat- Dunántúli régióval határos. Északi és keleti természetes határvonalát a Duna képezi, déli határán pedig a Balaton fekszik, amely a Velencei-tóhoz hasonlóan a nyári idegenforgalmi szezonban jelentős többletterhet jelent a régió egészségügyi rendszerének. A régión végighúzódik a Dunántúli középhegység, ami elősegítette a zsáktelepüléses, aprófalvas településszerkezet kialakulását, és ez bizonyos mértékben hátráltatja a térség (főleg Veszprém megye) fejlődését. Fejér megye déli részén a mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas Mezőföld tájegység fekszik A régió nagysága A régió területe km 2, az ország területének 11,9 %-a. Terület alapján ez a 2. legkisebb régió a Közép-Magyarországi régió után Lakosságszám A év végi állapot szerint lakossága fő. Itt él az ország lakosságának 11,0 %- a. A népesség csökkenése országos szinten jellemző folyamat, mely a Közép-Dunántúli régiót is érinti, azonban a régió kedvező gazdasági és társadalmi körülményeinek köszönhetően az átlagosnál kisebb mértékben. A évhez viszonyítva a lakosság csökkenésének mértéke 0,8 %, ami a 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos csökkenés. A régió népsűrűsége 99,6 fő/km 2. Ez a második legsűrűbben lakott régió a Közép- Magyarországi régió után, azonban a Főváros és környékének kiemelkedően magas népsűrűsége miatt még így sem éri el az országos átlagot (108,2 fő/km 2 ). Régión belül a legsűrűbben lakott terület a gyors gazdasági fejlődést felmutató Komárom-Esztergom megye (139,1 fő/km 2 ), ami kiugró adat a Fejér és Veszprém megyében mért értékekhez képest (98,4 ill. 81,0 fő/km 2 )

12 1.4. Településszerkezet A régió településszerkezete igen változatos, melyben a számos zsáktelepülés mellett 36 kisebb-nagyobb város, valamint mezővárosias jellegű falvak is megtalálhatók. A régióban összesen 401 település van. A lakosság 59,1 %-a városi lakos (országos átlag: 67,0 %). A városi lakosok száma 2,2 %-kal csökkent, míg községi lakosok száma 1,2 %-kal emelkedett a es időszakban. A községi lakosok számának emelkedése csak a Közép-Magyarországi régióban és itt emelkedett. A Közép-Dunántúli régió települései és népessége, január 1. Lakónépesség fő Település Terület, km2 Lakónépesség, fő Régió összesen Táblázat: A Közép-Dunántúli régió település 1.5. Kistérségek A régió 26 kistérségből áll. A kistérségek átlagos mérete 427,5 km 2, az átlagos lakosságszám fő (az országos átlag 553,9 km 2 ill fő). A terület szerint legnagyobb a Pápai, Ajkai és a Székesfehérvári kistérség 670 km 2 feletti mérettel. A legkisebbek (240 km 2 alatti területtel) az Oroszlányi, Dorogi és az Ercsi kistérség. A lakosságszám tekintetében a legnagyobb a Székesfehérvári, Veszprémi és a Tatabányai kistérség, amelyekben a lakosságszám eléri a főt. A legkevesebb ( fő alatti) lakos Sümeg, Zirc, Enying és Kisbér kistérségben él. Népsűrűség alapján a Tatabányai, Székesfehérvári és a Dunaújvárosi kistérség tűnik ki, ahol a mutató értéke 200 fő/km 2 körül, vagy felette van. A legalacsonyabb (50 fő/km 2 alatti) adatok Kisbér, Sárbogárd és Enying kistérségben mérhetők. A legtöbb település a Dunántúli középhegységben, a Pápai (49), Ajkai (39) és a Tapolcai (33) kistérségben találhatók, melyek nagy része jellemzően fő alatti lakossággal rendelkezik

13 2. Demográfiai helyzetkép 2.1. Népmozgalmi adatok A régión belül a lakosság 38,7 %-a Fejér megyében, 28,4 %-a Komárom-Esztergom megyében és 32,8 %-a Veszprém megyében él. A régió lakosságszáma a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutat, és jelenleg a régióban az 1990-ben mért adatokhoz viszonyítva 0,9 %-kal kevesebben élnek. fő A Közép-Dunántúli régió lakosságszámának alakulása ( ) év év év év év év év év év év év év év év év év év év 1. Ábra: A Közép-Dunántúli régió lakosságszámának alakulása 2006-ban az ezer lakosra jutó élveszületések száma 9,4 fő, ami az országos átlag (9,9 fő) alatti érték, és a 4. legalacsonyabb adat a régiók között. A régión belül a legrosszabb érték Veszprém megyében (9,1 fő), a legkedvezőbb érték pedig Fejér megyében tapasztalható (9,7 fő). Komárom-Esztergom megye adata megfelel a régiós átlagnak. A halálozási arány 12,6 fő/ezer lakos, ami szintén országos átlag alatti (13,1 fő/ezer lakos), sőt, országos szinten az egyik legalacsonyabb érték. Régión belül Komárom-Esztergom megye halálozási adata a legmagasabb (13,2 fő/ezer lakos), míg Fejér és Veszprém megye értéke 12,4 ill. 12,5 fő/ezer lakos körül mozog

14 Népmozgalom főbb adatai a Közép-Dunántúli régióban Halálozások száma (eset) Élveszületések száma (fő) fő év év év év év év év év év év év év 2. Ábra: Népmozgalom főbb adatai a Közép-Dunántúli régióban Az előbbi két, átlag alatti mutató a természetes fogyás mértéke tekintetében kiegyensúlyozza egymást, ugyanis a halálozások és az élveszületések különbözete 3,2 fő/ezer lakos, ami megfelel az országos átlagnak (régiók között a 3. legalacsonyabb érték). Régión belül a legnagyobb fogyás Komárom-Esztergom megyében tapasztalható (-3,8 fő/ezer lakos), a következő Veszprém megye -3,4 fő/ezer lakossal, és a leglassabb csökkenést Fejér megye mutatja (-2,7 fő/ezer lakos). eset Népmozgalmi adatok régiók szerint (ezer lakosra eső esetek száma) élveszületés halálozás természetes szaporodás/ fogyás 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 0,0-2,5-5,0 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 3. Ábra: Népmozgalmi adatok régiók szerint

15 Az ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás értéke 5,4 haláleset, ami az országos átlagnál (5,7 eset) kedvezőbb érték, bár ez a régiók között a 2. legmagasabb értéket jelenti (az országos átlagot az Észak-Magyarországi régió adata húzza fel). A régión belül a legkedvezőbb értéket Veszprém megyében (4,2 eset), a legmagasabbat pedig Komárom- Esztergom megyében mérték (6,4 eset). Fejér megye adata 0,3 esettel haladja meg az országos átlagot. Csecsemőhalálozás régiók szerint (ezer élveszületésre eső esetek száma) eset 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 4. Ábra: Csecsemőhalálozás régiók szerint Korfa Országos viszonylatban elmondható, hogy nincs lényeges különbség a különböző régiók lakosságának életkori megoszlása között. Általánosan jellemző, hogy 10 éves kor alatt a megoszlás egyenletes, majd éves kor között folyamatos emelkedés, éves kor között pedig hirtelen visszaesés tapasztalható éves kor között újra egy, a 30 éves korúakhoz hasonló, megoszlási csúcs jelenik meg, amit aztán egyenletes csökkenés vált fel. Fiatalabb korban a férfiak részaránya magasabb, ami éves korban kiegyenlítődik, és a nők részaránya idősebb korban tovább emelkedik

16 A Közép-Dunántúli régió népességének száma nem és életkor szerint, január Ábra: A Közép-Dunántúli régió népességének száma nem és életkor szerint (2007. január 1.) A régiós átlagéletkor a férfiaknál 38,0 év, a nőknél 41,9 év (országos átlag: 38,2 illetve 42,4 év). Régiók között ez a 3. (férfiak) illetve a 2. (nők) legalacsonyabb érték. A régión belül a Fejér megyei mutatók a legalacsonyabbak (37,8 és 41,6 év), Veszprém megyében a legmagasabbak (38,6 és 42,2 év). Komárom-Esztergom megye adatai pedig megegyeznek a régiós átlaggal. A Közép-Dunántúli régió népessége életkor szerint területenként, január 1. Megye, főváros, régió Népesség összesen évesek aránya, % Fejér ,8 10,6 29,5 20,0 15,0 20,1 Komárom-Esztergom ,7 10,5 29,5 20,1 14,8 20,4 Veszprém ,5 10,1 29,2 20,1 15,0 21,2 Közép-Dunántúl ,7 10,4 29,4 20,1 15,0 20,5 Összesen ,8 10,4 28,8 19,7 14,8 21,6 2. Táblázat: A Közép-Dunántúli régió népessége életkor szerint településenként, január 1. A 60 évnél idősebb lakosság aránya 20,5 % (országos átlag: 21,6 %), ami a 2. legalacsonyabb érték az Észak-Alföldi régiót követően (19,6 %). Régión belül a legmagasabb arányszám Veszprém megyében tapasztalható (21,2 %), a legalacsonyabb Fejér megyében (20,1 %), Komárom-Esztergom megye pedig a régiós átlag közeli értéket mutat. Az öregedési index, vagyis az idős népesség (65 éves feletti) gyermeknépességhez (0 14 éves) viszonyított aránya 100,6 % (országos átlag: 104,9 %), és a régiók közötti rangsorban így Közép-Dunántúl a 3. helyen szerepel. A régión belüli legmagasabb indexet Veszprém

17 megyében mérték (108,2), míg Komárom-Esztergom 98,0-as, Fejér megye 96,4-es értéket mutat és 2007 között a mutató 50,1-ről emelkedett a jelenlegi szintre Várható élettartam A születéskor várható átlagos élettartam a férfiak esetében 68,76, nők esetében 77,37 év, ami közel áll az országos átlaghoz (69,03 illetve 77,35 év), és így a régiós összehasonlításban mind a férfiakra, mind a nőkre vonatkozó érték a 4. legalacsonyabb érték. A régión belül a nők esetében nincs nagy eltérés a megyei adatok között, viszont a férfiak esetében Komárom- Esztergom megye adata 1,3-1,5 évvel elmarad a többi megye hasonló értékétől évhez viszonyítva a mutató majdnem 2 évvel emelkedett. év 80,00 Születéskor várható átlagos élettartam régiók szerint nő férfi 75,00 70,00 65,00 60,00 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 6. Ábra: Születéskor várható átlagos élettartam régiók szerint Elvesztett életévek száma A százezer lakosra jutó, potenciális 70 évből elvesztett életévek száma a régióban 7590 év, ami közel áll az országos átlaghoz (7.643 év), és a régiók közötti sorban a 4. helyen szerepel. Lényeges eltérés tapasztalható a nemek szerint számolt adatok között, ugyanis a férfiak esetében a mutató értéke év, míg a nők esetében ennek kevesebb, mint a fele, év. A régión belül legmagasabb mutató Komárom-Esztergom megyében (7.944 év), a legkedvezőbb Veszprém megyében tapasztalható (7.350 év) Kórházi morbiditási adatok A régióban év folyamán regisztrált halálozások száma eset. A százezer lakosra jutó halálozás 1.264,2 eset, ami az országos érték alatt van (1.306,7 eset). Ezzel az értékkel a régiók rangsorában a 4. helyen szerepel. A férfiak halálozási mutatója 1.393,0 eset/százezer lakos (országos átlag: 1.418,9 eset), míg a nők esetében 1.143,6 eset (országos átlag: 1.205,2 eset), így mind a férfiak, mind a nők halálozási arányszáma alulmarad az országos átlaggal szemben

18 eset Vezető halálokok régiók szerint (tízezer lakosra eső halálesetek száma) Keringési rendszer Daganatok Külsõ ok Emésztõrendszer Légzõrendszer Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 7. Ábra: Vezető halálokok régiók szerint A halálokok csoportosítása a betegségek nemzetközi csoportosítása (BNO) alapján történik. A vezető halálokok tekintetében (2006. évben) a régiók között nincs nagy különbség. Minden régióban vezető halálok a keringési rendszerrel kapcsolatos megbetegedések, elsősorban a szív-, azt követően pedig az agyérbetegségek és az érelmeszesedés. A régióban a keringési rendszer betegségei következtében a lakosságszámra (százezer lakosra) vetített halálozás mértéke 641,2 eset, ami az országos átlag közeli érték (660,9 eset). Régión belül Fejér megye adata kedvező a többi megyéhez képest (614,4 eset). A férfiak esetében ez az érték 626,0 eset (országos átlag: 637,5 eset), a nők esetében mért adat magasabb, 655,4 eset (országos átlag: 682,1 eset), így mind a férfiak, mind a nők halálozási arányszáma kedvezőbb, mint a nemenként számított országos átlag. Az idegrendszeri betegségek következtében bekövetkezett százezer lakosra jutó halálesetek száma 17 eset, az országos átlag 16 eset. A régión belüli megyék értékei jelentős eltérést mutatnak, ugyanis Fejér megye adata 10 eset, míg Komárom-Esztergom megye adata 24 eset körül mozog. A férfiak esetében ez az érték 18,5 megfelel az országos átlagnak (18 eset), míg a nők adata alacsonyabb, 15,4 eset (országos átlag: 15,6 eset). A rosszindulatú daganatok esetében a halálozási mutató (százezer lakosra vetítve) megközelítette a 295,6 esetet, ami alulmúlja az országos átlagot (310,6 eset), és a régiók is között az egyik legalacsonyabb érték. A régión belül Veszprém megye rendelkezik a legjobb adattal (279,7 eset), a Komárom-Esztergom megyei adat pedig a legmagasabb (307,1 eset). A férfiak esetében az arány 359,5 eset (országos átlag: 368,4 eset), a nők esetében mért adat alacsonyabb, 235,8 eset (országos átlag: 258,4 eset), így mind a férfiak, mind a nők halálozási arányszáma kedvezőbb a nemenként számított országos átlaghoz viszonyítva. Az endokrin-, táplálkozás- és anyagcsere-betegségek következtében történt halálesetek százezer lakosra vetített aránya 34 eset, ami megközelíti az országos átlagot 35 eset). A régión belül Fejér megye adata magas, (38 eset), Komárom-Esztergom megye adata pedig viszonylag alacsony (29 eset). A férfiaknál ez a mutató értéke 30 eset, ami majdnem eléri az

19 országos átlagot (31 eset). A nők esetében mért adat magasabb, 37 eset, ami kissé elmarad az országos átlagtól (41 eset). A légzőrendszer betegségei következtében a százezer lakosra vetített halálozási arányszám 57,1 eset, ami kisebb, mint az országos átlag (62,4 eset). Ettől függetlenül Fejér megye adata régiós és országos viszonylatban is magas, átlag feletti értéket mutat (68,4 eset). A férfiak adata 76,9 eset (országos átlag: 77,1 eset), a nők esetében ez a betegség feleannyi esetben okoz halált. A nők esetszáma 38,5 eset, az országos átlag 49,1 eset. Mind a férfiak, mind a nők halálozási arányszáma minimálisan elmarad a nemenként számított országos átlagtól. Az emésztőrendszer megbetegedései következtében a százezer lakosra jutó halálozási arány 92,8 eset. Ez meghaladja az országos átlagot (85,8 eset), és a régiók között is kiemelkedően magas értéket jelent az Észak-Magyarországi régió után. Régión belül Komárom-Esztergom megye mutatja fel a legkedvezőtlenebb értéket (110,8 eset). A férfiak esetében mért érték 123,4 eset, ami szintén országos átlag feletti érték (113,5 eset). A nők adata a férfiak adatához képest, 64,2 esettel, jóval kedvezőbb, viszont szintén meghaladja az adott nem esetében mért átlagot (60,7 eset). A bőrbetegségek miatt bekövetkezett halálesetek száma 1 eset/ százezer lakos, ez megfelel az országos átlagnak. A férfiak és a nők esetében ez az adat 1 körüli értéket mutat (országos átlag: 1 ill. 2 eset). Külső okok következtében százezer lakosra 71 haláleset jut (országos átlag: 75 eset). A legkedvezőbb adatot (67 eset) Komárom-Esztergom megyében regisztrálták. A férfiak adata 104,2 eset (országos átlag: 110 eset), míg a nők adata ennek kevesebb mint a fele, 40 eset, ami elmarad az adott nemre vonatkozó országos átlagtól (44 eset)

20 3. Gazdasági helyzetkép 3.1. GDP alakulása A régióban megtermelt bruttó hazai termék értéke évben 2.280,3 milliárd Ft, a teljes bruttó hazai össztermék 10,3 %-a, amivel a régiók rangsorában a 2. helyre került. A régiós GDP-hez Közép-Dunántúl három megyéje közül Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb (39,3%). Ugyanakkor a időszakban az országban Komárom-Esztergom megye fejlődött a legdinamikusabban, 59,4 %-kal, míg Veszprém megye 20,1 %-os növekedéssel az utolsók között szerepel (országos átlag: 28,4 %). A Közép-Dunántúli régióban az egy főre eső GDP alakulása, ezer Ft Országos adat Közép-Dunántúli év év év év év év év év 8. Ábra: A Közép-Dunántúli régióban az egy főre eső GDP alakulása, A régióban az egy főre eső GDP összege ezer Ft, ami az országos átlaggal szemben alulmarad (2.186 ezer Ft), azonban meg kell jegyezni, hogy Komárom-Esztergom és Fejér megye a négy legmagasabb egy főre jutó GDP-t felmutató megyék között szerepel, amit kiemelkedően magas értékkel (4.670 ezer Ft/fő) a Főváros vezet. A régiós átlagot - alacsony teljesítményével - Veszprém megye húzza le Beruházások mértéke A régióbeli beruházások egy főre eső értéke Ft (országos átlag: Ft), melyből az egészségügyi és szociális beruházások értéke Ft (országos átlag: Ft. Érdekes, hogy a beruházások tekintetében a régió országos tekintetben a 2. legmagasabb egy főre eső beruházási értékkel bír, viszont az egészségügyi és szociális beruházási kiadások vonatkozásában (az országos átlagnál majdnem 30%-kal alacsonyabb értékkel) az utolsó helyre került. Régión belül az egy főre eső beruházások összege jelentősen ingadozik., ugyanis Komárom-Esztergom és Fejér megye átlag feletti értéket mutat ( Ft illetve Ft), míg Veszprém megye Ft-tal jelentősen elmarad, mind a régiós, mind az országos átlagtól

21 3.3. A régió jövedelemtermelő képessége 2005-ben az egy főre eső havi bruttó átlagkereset Ft/hó, amely a többi régióhoz hasonlóan évről évre folyamatos emelkedést mutat, azonban az emelkedés mértéke elmarad az országos átlagtól (2000-től megfigyelve 13,1 százalékponttal), viszont még így is ebben a régióban a legmagasabbak az átlagbérek a Közép-Magyarországi régiót követően. Annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet Komárom-Esztergom megyében tűnik a legkedvezőbbnek, mégis Fejér megyében a legmagasabb a régión belüli átlagkereset ( Ft/hó). Veszprém megye ebben a vonatkozásban is sereghajtó ( Ft/hó). egy főre jutó GDP (ezer Ft) Egy főre jutó GDP és a havi bruttó átlagkereset alakulása régiók szerint Közép- Magyarország Havi bruttó átlagkereset Közép- Dunántúli Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Egy főre eső GDP Észak-Alföld Dél-Alföld átlagkereset (Ft/hó) 9. Ábra: Egy főre jutó GDP és a havi bruttó átlagkereset alakulása régiók szerint Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás mértéke (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a népesség százalékában) 58,1 %, ami magasabb, mint az országos átlag (55 %). A ig tartó időszakban az aktivitási ráta 54,8 %-ról emelkedett a jelenlegi szintre, ami országos viszonylatban átlagon felüli emelkedést jelent (az országos érték átlag pontosan 2 %-kal emelkedett). Régión belül Komárom-Esztergom megye rendelkezik a legmagasabb értékkel (59,4 %), és Veszprém megye a legalacsonyabbal (57,1 %). A munkanélküliségi ráta 6,1 %, ami alacsonyabb, mint az országos átlag (7,5 %), és egyedül a Közép-Magyarországi, valamint a Nyugat-Dunántúli régió előzi meg. A ráta jelentős eltérést mutat a régión belül. A GDP tekintetében jelentős fejlődést felmutató Komárom-Esztergom megye csak az országos átlagnak megfelelő rátával rendelkezik, míg Fejér megyében a mutató értéke mindössze 4,9 %, ami országos viszonylatban is elég alacsony (megyék között a 3. legmagasabb érték). A 2000-ben mért adatokhoz viszonyítva a munkanélküliség a régióban az országos értékhez hasonlóan 1,3 százalékponttal emelkedett. A lakosság eltartottsági rátája (a gyermek- és az idős népesség a éves népesség százalékában) 1990 óta folyamatosan csökkent. A évi régiós érték 43,2 % (országos átlag: 45,2 %), ami a legalacsonyabb érték a régiók között. Az es időszakot figyelembe véve a mutató az országos értékhez hasonlóan 6 százalékponttal csökkent. Régión belül nincs lényeges különbség a megyei adatok között

22 aktivitási, eltartottsági ráta, % 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Egy főre jutó GDP és a havi bruttó átlagkereset alakulása régiók szerint Aktivitási arány, % Az eltartott népesség rátája Munkanélküliségi ráta, % Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 munkanélküliségi ráta, % 10. Ábra: Egy főre jutó GDP és a havi bruttó átlagkereset alakulása régiók szerint 3.5. Szociális helyzetkép A száz lakásra jutó lakosok száma az országban a legmagasabb, 254 fő (országos átlag: 237 fő). Régión belül ettől az értéktől egyedül Veszprém megye tér el jelentősen, melynek adata 249 fő. Az ezer lakosra jutó lakásépítések száma országos viszonylatban alacsony, 2,6 lakás (országos átlag: 3,4 lakás). Ez a 4. legkisebb érték a régiók között. A régión belüli legalacsonyabb érték Komárom-Esztergom megyében (2,1 fő), a legmagasabb Fejér megyében mérhető (3,0 fő). A vezetékes vízzel rendelkező lakások aránya 97,1 %, mely jelentősen meghaladja az országos átlagot (94,9 %), de régiók között így is csak a 3. helyen szerepel. A régión belül minden megye átlag feletti, és a Veszprém megyében mért adat meghaladja a 99 %-ot. Szennyvízhálózatba a lakások 75,1 % van bekapcsolva (országos átlag: 71,5 %), ami a Közép-Magyarországi régió után a 2. helyet biztosítja. Régión belül Komárom-Esztergom megyében mérhető a legkedvezőbb érték (81,4 %, míg Fejér megyében csak 67,7 %. Az ezer lakosra jutó válások száma 2,5 eset, ami megfelel az országos átlagnak. Régión belül ez a mutató Veszprém megyében a legalacsonyabb (2,3), Komárom-Esztergom megyében és Fejér megyében 2,7 ill. 2,6 eset. A tízezer lakosra jutó addiktológiai gondozottak (alkohol-, drog-, gyógyszerfüggő, valamint kevert típusú nyilvántartott gondozottak) száma 15,4 fő, ami alig haladja meg az országos átlag 50 %-át (29,3 fő), így ez a legalacsonyabb érték az országban. Komárom-Esztergom megyében adata 3,2 fő, míg Veszprém megyében 13,1 és Fejér megyében 26,5 fő, tehát a régión belül minden megye adata az országos átlag alatt van, azonban meg kell jegyezni, hogy a területi eltéréseket az egyes területek által működtetett gondozóintézeti kapacitás is okozhatja. A fogyatékosok tízezer lakosra jutó száma (2001-es népszámlálás alapján) 524,7 fő. Az országos átlag 565,8 fő, így ez a régiók között a harmadik legalacsonyabb érték. A legalacsonyabb érték régión belül Veszprém megyében (509,0 fő), míg a legmagasabb Fejér megyében tapasztalható (537,5 fő), de ez még mindig az országos átlag alatt van. A gyámhatóságok által nyilvántartott gyámság, gondnokság alatt állók és veszélyeztetett kiskorúak ezer megfelelő korú személyre jutó száma 70 fő (országos átlag: 132,2 fő). Ez a

23 régiók között a legalacsonyabb érték. Régión belül Fejér és Veszprém megyében 66,9 fő, míg Komárom-Esztergom megyében 77,8 fő körül alakul. Táppénzben részesülők aránya 2006-ban 3,0 %, ami 0,2 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag, Régión belül ez az adat Veszprém megyében a legalacsonyabb (2,5 %), míg Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb (3,5 %). Egy jogosultra eső táppénzes napok száma 11,1 nap, ami 0,8 nappal meghaladja az országos átlagot, és a régiók között a 3. legmagasabb érték. Régión belül Veszprém megyében 9,1 nap, míg Fejér megyében 11,2, Komárom-Esztergom megyében 12,8 nap jellemző A régió közlekedése Magyarország közlekedési hálózata alapvetően Budapest körül összpontosul. A Közép- Dunántúli régió közel fekszik a Fővároshoz, így a közlekedés szempontjából elég kedvező helyzetben van. Jelenleg két autópálya (M1 és M7) halad végig a régión, mely jelentősen hatást gyakorol a régió fejlődésére. A régió északi részén fekszik a Budapest-Bécs összeköttetést biztosító M1-es autópálya, mely érinti a legnagyobb Komárom-Esztergom megyei várost, Tatabányát, de közelsége révén jó közlekedési alternatívát biztosít a Komáromi, Tatai és a Bicskei kistérség településeinek is. Az M1-es révén Tatabányai és Tatai kistérség számára Győr és Budapest szinte azonos távolságban van, míg a Komáromi kistérség Győr, a Bicskei kistérség pedig már Budapest vonzáskörzetében fekszik. Az M7-es autópálya gyors kapcsolatot biztosít Budapest és a Balaton déli partszakasza között, ami félúton érinti a régióközpontot, Székesfehérvárt is. Az autópálya rövid időn belül teljesen kiépül egészen a horvát határig (Letenye határátkelőhely), ahol bekapcsolódik a horvát autópálya-hálózatba, így Magyarország egyik legjelentősebb tranzitútvonalává válik. A régióban az Ercsi, Gárdonyi, Székesfehérvári és az Abai kistérség északi részének jelent elérhető közlekedési útvonalat. Az Ercsi kistérség közvetlenül a Közép-Magyarországi régió határvonalán húzódik végig, és az M7-esen kívül még egy további főút segítségével kapcsolódik a közeli Budapesthez. Folyamatban van a Budapest-Dunaújváros-Szekszárd-Mohács vonalat összekötő M6-os autópálya építése, mely Pécs bekapcsolásával az M7-eshez hasonlóan szintén átvezet a régión keresztül - Horvátországba (Pélmonostor felé). Jelenleg a pálya Érd-Dunaújváros része fejeződött be, a Budapest-Érd vonal kialakítása második felében várható. Az M6 további része előkészítés alatt van. Az M6-os Érd-Budapest szakaszának befejezéséig a nagy forgalmat lebonyolító 6-os főút biztosít kapcsolatot a már elkészült autópálya-szakasz és a Főváros között. A 6-os főút kiváltása után az M6-os autópálya kényelmes közlekedési útvonalat biztosít az M7-es autópályától távol fekvő Adonyi és Dunaújvárosi kistérség települései számára. A további, Fejér megyei kistérségek a Székesfehérvár körül jól kiépített közlekedési hálózatnak megfelelően közvetlenül a régióközpont vonzáskörzetében vannak, mint a régió déli részén fekvő Sárbogárdi kistérség is, ugyanis a közúton elérhető legközelebbi város (Dunaújváros földrajzi közelsége ellenére) a 63-as főúton (Sárbogárdtól számítva) 37 km-re lévő Székesfehérvár. Dunaújvárosba közvetlen útvonal nem vezet, ezért a közúton való távolság eléri az 50 km-t. A gyorsforgalmi úthálózat által nem érintett észak-keleti területek (Dorogi és Esztergomi kistérség) a 10-es és a 11-es főúton keresztül közvetlenül

24 kapcsolódnak Budapesthez, illetve a régió északi határvonalán lévő településekhez (pl. Komárom), azonban a régió más részével nincsenek közvetlen kapcsolatban. Az autópályától szintén távolabb fekvő Kisbéri kistérség bár földrajzilag közel fekszik Tatabányához, azonban közúton való távolság tekintetében Győr mégis közelebb van (Kisbértől számítva 30 km) a 81-es főút vonalán (Tatabánya közúton és a 81-es főúton szintén elérhető Székesfehérvár 45 km-re fekszik). A régió nyugati részét (Veszprém megyét) autópálya nem érinti, egyedül Veszprém- Várpalota-Székesfehérvár között fekvő 8-as főút 40 km-es szakaszán történt meg egy 2x2 sávos autóút kiépítése, ami gyors kapcsolatot biztosít a régióközpont irányába. Ezen kívül a Várpalotai kistérség déli része egészen közel helyezkedik el az M7-es autópályához, ami további közlekedési alternatívát biztosít a Budapest-Letenye közötti közlekedés tekintetében. Veszprémtől nyugatra a 8-as főút, az Ajkai kistérségen keresztül, Szombathelyig vezet, de segítségével közvetve elérhető Zalaegerszeg is. Az Ajkai kistérség a Székesfehérvár- Zalaegerszeg közúti kapcsolat középpontjában helyezkedik el, bár a kistérségi központból, Ajkáról, az alsóbbrendű utakon keresztül Győr is elérhető, de legközelebb mégis Veszprém illetve Székesfehérvár fekszik (79 km). A régió észak-nyugati részén fekvő Pápai kistérség központjától számolva Veszprém és Győr egyenlő távolságban helyezkedik el (47 km), Zalaegerszeg és Székesfehérvár pedig még távolabb, több mint 100 km-re. A szomszédos Zirci kistérség központja Veszprémtől 22 kmre, a két legközelebbi régióközponttól (Székesfehérvár és Győr) pedig szinte azonos távolságra fekszik (kb. 60 km). A régió nyugati területén, közvetlenül a Balaton partján fekvő Tapolcai kistérség központja 45 km-re, a vele szomszédos Sümegi kistérség pedig 70 km-re helyezkedik el Veszprémtől. Mindkét terület a Nyugat-Dunántúli régióval határos, és közlekedési szempontból kedvezőbb alternatívát nyújt a 62 km-re fekvő Zalaegerszeg. A legközelebbi régióközpont Székesfehérvár, de az 90 km-re helyezkedik el (Győr: 116 km). A Balatonfüredi, Tapolcai, Sümegi, Ajkai és pápai kistérség a hegyvidéki jelleg miatt erősen tagolt, sok az ún. zsáktelepülés, ami a kisebb települések elérését jelentősen megnehezíti. A régió közlekedését hosszú távon kedvezően befolyásolná a jelenleg előkészítés alatt álló, és 2015-ig befejezni kívánt M8-as autóút Veszprém-Dunaújváros szakasza. A végső cél a rábafüzesi osztrák-magyar határátkelő, és a Budapest-Szolnok vonalon tervezett M4 autópálya összekapcsolása, ami által ez az út a sugaras magyar közúthálózat fontos összekötő elemévé válik. Az M8-as vonalán tervezett Dunai összekötő híd már átadásra került. Ez a gyorsforgalmi út a jelentősen javítaná Sárbogárd Dunaújváros, Veszprém illetve a Balaton környéki területek elérhetőségét, és ezzel párhuzamosan gyorsforgalmi közlekedési alternatívát biztosítana régió nyugati részében is, azonban a Veszprém-Rábafüzes közötti hivatalos nyomvonal még nincs kijelölve

25 3.7. Várható közútfejlesztések A régió közlekedésfejlesztési programjában szerepel a már említett gyorsforgalmi útfejlesztések mellett a Székesfehérvár-Dunaújváros között erős forgalmat lebonyolító 62-es számú főút fejlesztése, ami által a két város közötti elérési idő csökkenni fog. A fejlesztés keretében javítják az útburkolatot, és elkerülő szakaszokat építenek ki a különböző települések körül. A befejezés várható időpontja vége. A Székesfehérvár-Veszprém összeköttetést is biztosító 8-as főút jelenleg több nagyobb településen is áthalad, ami az út forgalmát jelentősen lassítja, ezért 2008 ill végére kívánják befejezni a Márkót és Várpalotát elkerülő szakaszt, ezáltal csökken az Ajka- Veszprém-Székesfehérvár közötti elérési idő. Jelenleg Zirc és Székesfehérvár közötti közúti közlekedés csak Veszprém érintésével lehetséges, ami egy kisebb kerülőt jelent, ezért 2010 végére kívánják elkészíteni a 82-es út 8- as főútra történő bekötését, ami a jelenlegi 38 km-es távolságot megközelítőleg 5 km-rel csökkentheti

26 II. Az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi kapacitása, teljesítménye és a régió lakosainak szükséglete, azok viszonya A tanulmány jelen fejezetében elvégezzük az egészségügyi szakellátói kapacitások eloszlásának elemzését, mind országos, mind régiós viszonylatban, és megvizsgáljuk, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény életbelépésével kialakult új helyzet mennyiben járult hozzá a területi egyenetlenségek kisimításához és az esélyegyenlőség elvének minél szélesebb körű érvényesüléséhez. Továbbá a Közép-Dunántúli régió egészségügyi szakellátásának, illetve a lakossági szükségletek konkrét feltérképezésével megvizsgáljuk, hogy a régióban található kapacitások mértéke és a szükségletek összhangban állnak-e egymással, és a törvényből fakadó változások hogyan befolyásolták a Közép- Dunántúli régió ellátórendszerét. 1. A régió egészségügyi rendszerének jelenlegi helyzete A Közép-Dunántúli régió mellett az Észak-Magyarországi és a Nyugat-Dunántúli régióban nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi szintje, hiszen ezekben a régiókban nem működnek egyetemi klinikák, illetve országos intézetek. A három régió azonban nem egészen egyformán viselkedik. A régió helyzete, közlekedési viszonyai és strukturális adottságai érthetővé teszik, hogy a progresszív ellátás ebből a régióból elsősorban Budapest felé irányul. A tanulmány későbbi részében rámutatunk arra, hogy a Közép-Dunántúli régióban az egészségügyi szakellátórendszer a kapacitások mértékét tekintve - meglehetősen fejletlen, a lakosságra vetített szakorvosi óraszámok és az aktív ágyszámok a régióban alatta maradnak az országos átlagnak. Ez a mutató azonban önmagában kevésbé értelmezhető, hiszen a szükségletek, morbiditási adatok, esetszámok régiónként eltérőek, és csak ezek együttes figyelembevételével lehet megítélni, hogy adott régióban a kapacitások mértéke megfelelő-e vagy sem Földrajzi elhelyezkedés, hozzáférhetőség Az egyes egészségügyi szakellátások konkrét elemzése előtt a 3.számú táblázat rövid áttekintést nyújt a régió egészségügyi ellátórendszeréről, illetve az egyes ellátások, ellátók földrajzi megoszlásáról. A Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékből álló régió lakossága az ország népességének 11%-át teszi ki. Az országos összes járóbeteg szakorvosi óraszámok 8%-a, míg a nem szakorvosi óraszámok 9,4%-a van a Közép-Dunántúli régióban lekötve. Az aktív ágyszámok országoshoz viszonyított aránya 9%-ról 9,3%-ra nőtt a 2007-ben életbe lépő változások következtében ban az összes krónikus ágy 13,7%-a a régióban működött, ez az arány 2007-ben 12,7%- ra csökkent

27 Járóbeteg szakellátás Aktív fekvőbeteg szakellátás Krónikus fekvőbeteg szakellátás Fejér megye Veszprém megye Komárom-Esztergom megye Szolgáltatók Szolgáltatók Szolgáltatók Kapacitás Kapacitás Kapacitás száma száma száma (sz.o.) (n.sz.o.) (sz.o.) (n.sz.o.) (sz.o.) (n.sz.o.) Régió Szolgáltatók száma Kapacitás (sz.o.) (n.sz.o.) SBO Székesfehérvár, Dunaújváros Veszprém, Ajka, Pápa Esztergom 6 III. progresszivitási szintű szakmák Művesekezelés Székesfehérvár (sebészet, infektológia, gasztroenterológia, PIC) Dunaújváros (gasztroenterológia) 2 (35 kezelőállomás) Veszprém (sebészet, gasztroenterológia, stroke, PIC) 2 (46 kezelőállomás) 2 (26 kezelőállomás) CT MRI PET Haemodinamikai labor Onkoradiológia Otthoni szakápolás Mentőállomások Táblázat: Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban A fenti főbb szakellátások egy részét kistérségi szinten elhelyezve az alábbi 4.számú összefoglaló táblát kapjuk. A táblázat nem csak az önálló járóbeteg intézményeket tünteti fel, hanem tartalmazza azokat a főként magánszektor által biztosított - járóbeteg szakellátásokat is, ahol csak 1-2 szakma érhető el a lakosság részére, továbbá az egyes kórházak telephelyein működő szakrendelések is bemutatásra kerülnek. Az aktív fekvőbeteg szakellátás esetében az egyes kistérségekben található összes aktív fekvőellátást nyújtó szolgáltató feltüntetésre került, ideértve a szakkórházakat is. A krónikus fekvőbeteg ellátásnál ugyancsak az egyes kórházak telephelyein működő összes krónikus ellátás bemutatásra kerül. Komárom-Esztergom megyében minden kistérségben elérhető sokszakmás, de legalábbis az alapszakmákat minden esetben biztosító járóbeteg-szakrendelés. Oroszlány és Nyergesújfalu a KDOP keretében kívánja modernizálni, átstrukturálni és bővíteni a járóbeteg-ellátásását. Hozzá kell tenni, hogy lakosságszámát tekintve a három megye közül ez a legkisebb, és a legkevesebb kistérségre tagozódik, tehát átlagosan itt vannak a legmagasabb lélekszámú kistérségek. Fejér megyében két kistérség, az Abai és a Gárdonyi nem rendelkezik járóbeteg szakellátással. A két régió azonban benyújtotta a TIOP keretében Kistérségi járóbetegszakellátó központok kialakítása és fejlesztése címmel meghirdetett felhívásra a pályázatát. Ercsi ugyancsak kistérségi járóbeteg központot szeretne létrehozni, és a most meglévő heti 31 óra járóbeteg szakellátási kapacitását növelni. A régióban Bicske a KDOP kóddal meghirdetett Kistérségi járóbeteg-ellátás fejlesztése pályázati felhíváson kíván részt venni. Veszprém megyében ugyancsak minden kistérségben található járóbeteg szakellátás. Balatonalmádi a KDOP keretében meghirdetett pályázat útján kívánja egységesíteni, modernizálni és bővíteni a szakellátását. A Sümegi kistérségben csak néhány szakma biztosított a lakosság részére. Az aktív fekvőbeteg ellátás esetében Fejér megyében két súlyponti kórház működik, Dunaújváros és Székesfehérvár, továbbá három aktív szakmában (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat) Mór nyújt ellátást

28 Az Adonyi kistérségben Kulcson egynapos fekvőbetegellátás érhető el, továbbá a Bicskei kistérségben Csákváron működik a Fejér megyei Szent György Kórház egyik belgyógyászati osztálya. Komárom-Esztergom megyében egy súlyponti kórház működik Tatabányán. Ezen kívül még az esztergomi és a komáromi kórházban nyújtanak több szakmában aktív ellátást. Kisbéren és Tatán, a két szakkórházban aktív belgyógyászati fekvőbetegellátás érhető el. Veszprém megyében szintén egy súlyponti kórház található Veszprémben. Ajkán és Pápán folyik több szakmás aktív fekvőbeteg ellátás, míg Tapolcán aktív belgyógyászati és sebészeti ellátást, a balatonfüredi szívkórházban aktív belgyógyászati ellátást nyújtanak. A krónikus fekvőbetegellátás kapacitásának tekintetében a régió az országos átlag felett áll, ennek egyik oka a balatonfüredi intézmények országos ellátási területe. A Komárom-Esztergom megyei kistérségek mindegyikében található valamilyen krónikus fekvőbetegellátó intézmény vagy részleg, illetve egy kistérséget kivéve ez a helyzet egész Veszprém megyére is igaz. Fejér megyében a kistérségek 2/3-ában ugyancsak működik krónikus ellátás

29 Kistérség Lakosságszám Járóbeteg szakellátás Adonyi x Aktív fekvőbeteg szakellátás Krónikus fekvőbeteg szakellátás Fejér Abai pályázik TIOP x egynapos (Kulcs) Bicskei x, pályázik KDOP 5.2.1/B (Csákvár) x Dunaújvárosi x x x Enyingi x Ercsi x, pályázik TIOP x Gárdonyi pályázik TIOP Móri x x x Sárbogárdi x Székesfehérvári x x x Komárom-Esztergom Dorogi x x Esztergomi x, pályázik KDOP 5.2.1/B x x Kisbéri x x x Komáromi x x x Oroszlányi x, pályázik KDOP x Tatai x x x Tatabányai x x x Veszprém Ajkai x x x Balatonalmádi x, pályázik KDOP 5.2.1/B Balatonfüredi x x x Pápai x x x Sümegi x x Tapolcai x x x Várpalotai x x Veszprémi x x x Zirci x x 4. Táblázat: Kistérségi egészségügyi szolgáltatások A három járóbeteg szakrendeléssel nem (Aba, Gárdony) vagy alacsony óraszámmal rendelkező kistérség (Ercsi) földrajzi elhelyezkedését megvizsgálva, elmondható, hogy az esélyegyenlőség, a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a térség településeinek a legközelebbi járóbeteg szakrendeléstől való távolsága, az utazással járó kényelmetlenségek indokolják egy szakorvosi rendelő kiépítését. A Velence városában elhelyezni kívánt járóbeteg szakrendelővel a kistérség lakossága lakosságszámmal súlyozva a mintegy 23 km-re elhelyezkedő Székesfehérvár helyett 8 kmen belül érné el a járóbeteg-szakellátást. Az Ercsin fejleszteni kívánt járóbeteg szakellátás ugyancsak növelné a lakosok egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyeit, hiszen lakosságszámmal súlyozva az egyes települések távolságát - a 44 km-re fekvő Székesfehérvár, illetve a 41 km-re fekvő Dunaújváros helyett csupán átlagosan 8 km-t kellene utaznia a kistérség lakosainak

30 Az Aba nagyközségben tervezett járóbeteg szakrendelővel is a kistérség településeiről a legközelebb eső járóbeteg szakrendelés távolsága lakosságszámmal súlyozva a felére csökkenne Lakossági szükségletek szempontjából Az OEP adatbázisból a betegek irányítószáma alapján néhány BNO főcsoportonként leválogatott főbb betegségcsoportokban a régió járóbetegeinek esetszámai a következőképpen alakultak 2007-ben Esetszámok alakulása a főbb betegségcsoportokban kistérségenként Kistérség BNO Rosszindulatú daganatok (C00-C97) BNO Endokrin betegségek (E00-E90) BNO Idegrendszeri betegségek (G00-G99) BNO Keringési rendszer (I00-I99) BNO Légzőrendszer (J00-J99) BNO Emésztőrendszer (K00-K93) BNO Bőr és bőr alatti szövet (L00-L99) BNO Sérülés, mérgezés egyéb külső okok (S00-T98) Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Móri Abai Adonyi Gárdonyi Sárborgárdi Székesfehérvári Fejér megye a megyei átlagnál jelentősen rosszabb lakosra jutó esetszám néhány BNO Főcsoportban (BNO kód) a megyei átlagnál jelentősen jobb 5. Táblázat: lakosra jutó esetszám néhány BNO főcsoportban Fejér megye Fejér megyében a legkedvezőbb esetszámokkal (lásd 5.számú táblázat) a Gárdonyi kistérség rendelkezik, minden kiválasztott BNO főcsoportban a megyei átlag alattiak a lakosságszámra vetített esetszámok. A Sárbogárdi kistérség is kedvező képet mutat, az endokrin, az idegrendszeri az emésztőrendszeri és egyéb külső okok főcsoportban is átlagosnál alacsonyabb a lakosokra eső esetszám, míg a többi BNO főcsoportban átlagos érték körül mozog. A három nagyobb várost is magában foglaló Dunaújvárosi, Székesfehérvári és Móri kistérségben élő betegekhez kapcsolható a legtöbb esetszám bizonyos betegségcsoportokban

31 Kistérség BNO Rosszindulatú daganatok (C00-C97) BNO Endokrin betegségek (E00-E90) BNO Idegrendszeri betegségek (G00-G99) BNO Keringési rendszer (I00-I99) BNO Légzőrendszer (J00-J99) BNO Emésztőrendszer (K00-K93) BNO Bőr és bőr alatti szövet (L00-L99) BNO Sérülés, mérgezés egyéb külső okok (S00-T98) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatabányai Tatai Komárom megye a megyei átlagnál jelentősen rosszabb lakosra jutó esetszám néhány BNO Főcsoportban (BNO kód) a megyei átlagnál jelentősen jobb 6. Táblázat: lakosra jutó esetszám néhány BNO főcsoportban Komárom megye Komárom-Esztergom megyében a lakosságszámhoz viszonyítva a legkedvezőbb képet (lásd 6.számú táblázat) a Komáromi kistérség lakosai mutatták fel, itt a megyei átlagos esetszámok alatt maradtak a legtöbb főcsoportban a lakosok járóbeteg esetszámai. Megyei átlagos igénybevételi mutatókkal rendelkeznek az összes vizsgált BNO főcsoportban a Dorogi és Esztergomi kistérség lakosai, míg az Oroszlányi és a Tatabányai kistérségben regisztrálták a legtöbb betegségcsoportban az átlagnál sokkal több esetet. Az emésztőrendszeri betegségcsoportban három kistérségben (Tatabánya, Oroszlány, Kisbér) is az átlagnál jóval magasabbak a relatív esetszámok. Kistérség BNO Rosszindulatú daganatok (C00-C97) BNO Endokrin betegségek (E00-E90) BNO Idegrendszeri betegségek (G00-G99) BNO Keringési rendszer (I00-I99) BNO Légzőrendszer (J00-J99) BNO Emésztőrendszer (K00-K93) BNO Bőr és bőr alatti szövet (L00-L99) BNO Sérülés, mérgezés egyéb külső okok (S00-T98) Tapolcai Sümegi Pápai Zirci Balatonfüredi Balatonalmádi Ajkai Várpalotai Veszprémi Veszprém megye a megyei átlagnál jelentősen rosszabb lakosra jutó esetszám néhány BNO Főcsoportban (BNO kód) a megyei átlagnál jelentősen jobb 7. Táblázat: lakosra jutó esetszám néhány BNO főcsoportban Veszprém megye Veszprém megyében (lásd 7.számú táblázat) nehéz olyan kistérséget megnevezni, amelyről általában elmondható, hogy a kiválasztott betegségcsoportokban összességében a legkedvezőbb képet mutatja. Hiszen vannak olyan főcsoportok, amelyekben a megyei átlagosnál jobb a helyzet, de egyúttal más betegségcsoportokban kedvezőtlenebb. Azt lehetne elmondani, hogy az Ajkai kistérség lakosai esetében a legtöbb betegségcsoportban mutatkozik az átlagosnál magasabb esetszám. Összefoglalva a három megye adatait, érdekes információt kapunk. Ahogy a 8.számú táblázat is jól mutatja az összes vizsgált betegségcsoportban Komárom-Esztergom és Veszprém

32 megye lakosra vetítve szinte azonos esetszámokat mutat, alig van vagy szinte nincs is eltérés. A két megyétől kissé eltér Fejér megye az esetszámokban. Természetesen messzemenő következtetések levonásához ennél mélyebb vizsgálatokra volna szükség, de elmondható, hogy nagyon hasonlít a két megye ezekben a betegségcsoportokban. A légzőrendszeri, az emésztőrendszeri betegségcsoportokban lakosra vetítve a Fejér megyei lakosok esetszámai a legmagasabbak a régióban, míg a keringési rendszer, bőr és bőr alatti szövet betegségcsoportokban inkább Veszprém és Komárom-Esztergom megyei lakosok körében vannak magasabb esetszámok. Az endokrin betegségek, az idegrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok betegségcsoportokban nincs olyan nagy eltérés a megyék között. Kistérség BNO Rosszindulatú daganatok (C00-C97) lakosra jutó esetszám néhány BNO Főcsoportban (BNO kód) BNO Endokrin betegségek (E00-E90) BNO Idegrendszeri betegségek (G00-G99) BNO Keringési rendszer (I00-I99) BNO Légzőrendszer (J00-J99) BNO Emésztőrendszer (K00-K93) BNO Bőr és bőr alatti szövet (L00-L99) BNO Sérülés, mérgezés egyéb külső okok (S00-T98) Fejér megye Komárom megye Veszprém megye Táblázat: lakosra jutó esetszám néhány BNO főcsoportban összesítés Betegelvándorlás elemzése Az alábbi elvándorlási mátrix a megyéken belüli és megyéken kívüli évi fekvőbeteg esetszámokat mutatja. Fejér megyei lakosokat Fejér megyén kívül természetesen - legnagyobb arányban Budapesten, Komárom-Esztergom, Somogy, Veszprém és Baranya megyében láttak el. Baranya megyében és Budapesten láttak el főleg bonyolultabb eseteket. Jól látható, hogy szép számban mennek el Komárom-Esztergom, Somogy és Veszprém megyékbe is kevésbé összetett esetekkel is, az itt ellátottak esetösszetételi mutatója erre utal. Fejér megye megye esetszám súlyszám CMI Baranya ,69 Komárom ,81 Somogy ,87 Veszprém ,93 Budapest ,47 Visszafelé is megvizsgálva a betegutakat, azaz a Fejér megyében ellátott betegek lakóhelyét megvizsgálva, Fejér megyében majdnem 8% a megyén kívülről jövő betegek aránya. Érdekes a helyzet, hogy legnagyobb számban Tolna és Bács-Kiskun megyéből érkeztek Fejér megyébe, és csak ezután következnek a régiós társmegyék Veszprém, Komárom-Esztergom megye, illetve Budapest nagyjából azonos számban. Meg kell azonban jegyezni, hogy Székesfehérvár szép számmal lát el régión túli betegeket is (pl. speciális műtétek, implantátumok beültetése)

33 Komárom-Esztergom megye lakosai a saját megyéjükön kívül Budapesten és Győr-Moson- Sopron megyében vettek igénybe legnagyobb arányban fekvőbeteg ellátást. Érdekes információ, hogy az egészségügyi elvándorlás a Közép-Dunántúli régión belül Veszprém felé elenyésző, Fejér megye felé sem túl magas. Nagyjából azonos számban mennek Pest és Fejér megyébe a betegek. Komárom-Esztergom megye megye esetszám súlyszám CMI Gy-M-S ,18 Fejér ,89 Pest ,00 Budapest ,57 A megyén kívüli esetek bonyolultságát megvizsgálva Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében látnak el zömében bonyolultabb eseteket, Pest megyében átlagosakat, míg Fejér megyében a kevésbé összetettebb esetek jelennek meg. Komárom-Esztergom megyében is 7% feletti a megyén kívülről érkezett fekvőbetegesetek aránya. Fejér megyéből érkeznek a legnagyobb számban ide, ezt követi a Pest megyei és Budapesti betegek ellátási száma. A másik régiós megyéből, Veszprémből érkezők száma elenyésző. Veszprém megye lakossága a megyén kívül - legnagyobb arányban Budapesten, Vas, Győr- Moson-Sopron és Zala megyében vesz igénybe megyén kívüli fekvőbetegellátást. Komárom- Esztergom megye felé minimális, de Fejér megye felé sem túl magas a veszprém megyeiek betegforgalma. Veszprém megye megye esetszám súlyszám CMI Baranya ,62 Gy-M-S ,37 Vas ,38 Zala ,79 Budapest ,40 Jól látható, hogy a veszprém megyeiek főként a bonyolultabb ellátási esetekben mennek el megyén kívülre, míg a rutin-beavatkozásokat leginkább helyben veszik igénybe. A három megyéből, Veszprémben a legalacsonyabb a megyén kívüli ellátások aránya, 6% körüli, noha Székesfehérvárhoz hasonlóan Veszprémben is több olyan eljárást végeznek, amellyel importálják a régión kívüli betegeket. Legmagasabb számban Fejér megyéből érkeznek ide, ezt követi Vas, Zala megye és Budapest nagyjából azonos számban

34 Esetszám B a r a n y a B á c s - K is k u n B é k é s B o r s o d - A b a u j - Z e m p lé n C s o n g r á d F e j é r G y ô r - M o s o n - S o p r o n H a j d ú - B i h a r H e v e s K o m á r o m - E s z t e r g o m N ó g r á d Baranya ,5% ,6% Bács-Kiskun ,2% ,0% Békés ,2% ,4% Borsod-Abauj-Zemplén ,2% ,9% Csongrád ,1% ,2% Fejér ,1% ,7% Gyôr-Moson-Sopron ,4% ,4% Hajdú-Bihar ,2% ,9% Heves ,6% ,5% Komárom-Esztergom ,4% ,3% Nógrád ,2% ,0% Pest ,3% ,7% Somogy ,4% ,5% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,9% ,6% Jász-Nagykun-Szolnok ,1% ,1% Tolna ,1% ,8% Vas ,1% ,2% Veszprém ,1% ,3% Zala ,2% ,8% Budapest ,5% ,9% ,7% Táblázat: Kereszttábla a betegutakról P e s t S o m o g y S z a b o l c s - S z a t m á r - B e r e g J á s z - N a g y k u n - S z o l n o k T o l n a V a s V e s z p r é m Z a l a B u d a p e s t A l a k h e ly n e m a z o n o s í t h a t ó Ö s s z e s e n M e g y é n k í v ü l i

35

36 Összefoglalva elmondható, hogy a betegutak (lásd 9.számú táblázat) általában nem maradnak régión belül, és jelenleg inkább alkot statisztikai egységet a Közép-Dunántúli régió, mint egészségügyi ellátó egységet. Veszprém és Komárom-Esztergom megye között oda-vissza elenyésző a betegforgalmikapcsolat. Veszprém és Fejér megye közötti betegforgalomról elmondható, hogy Veszprém megyében kétszer annyi Fejér megyei beteget látnak el, mint fordítva. Fejér megye és Komárom-Esztergom megye között is Fejér megyére nézve negatív a betegforgalmi migrációs egyenleg, Komárom-Esztergom megyében két és félszer annyi Fejér megyei beteget látnak el, mint fordítva. Sokkal jelentősebbek és túllépnek a régiós határokon a már korábban is bejáratott betegutak, a földrajzi elérhetőség, a beutalási szokások, tehát nem is lehet egyszerűen csupán régiós szinten megközelíteni az ellátórendszer kapacitáskérdését, és nagyobb jelentőséget kellene biztosítanunk a régióknak a régiók közötti egyeztetésekre és megállapodásokra Betegforgalom alakulása kistérségenként A kistérségek lakosainak betegforgalmát az alábbi (10.,11.,12. számú) táblázatok mutatják be. Az első oszlopok azt vizsgálják, hogy az adott kistérség betegei hány százalékban vettek igénybe régión belüli ellátásokat. A táblázatok utolsó két oszlopa részletezi konkrétan, hogy az egyes kistérségek betegei milyen arányban és melyik megyékben vettek igénybe járó- és fekvőbeteg szakellátást.

37 kistérség járóbeteg szakellátás régión belüli ellátás (%) fekvőbeteg szakellátás krónikus ellátás rehabilitációs ellátás Abai Adonyi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári járóbeteg szakellátás 81% Fejér, 10% Budapest, 2% Veszprém, 2% Baranya 77% Fejér, 20% Budapest, 2,5% Pest 65% Fejér, 20% Budapest, 10% Komárom, 4% Pest 91% Fejér, 7% Budapest 88% Fejér, 4,5% Budapest, 4% Somogy, 2% Veszprém 62% Fejér, 28% Budapest, 8% Pest, 1% Veszprém 83% Fejér, 15% Budapest 93% Fejér, 4% Budapest, 1,5% Győr- Moson-Sopron 88% Fejér, 8% Budapest, 2% Tolna 93% Fejér, 6% Budapest 10. Táblázat: Kistérségi ellátási és igénybevételi adatok Fejér megye igénybevételi adatok (1% feletti igénybevételek) fekvőbeteg szakellátás 84% Fejér, 10% Budapest, 2,5% Veszprém 75% Fejér, 22% Budapest 42% Fejér, 42% Budapest, 11% Komárom, 2% Pest 82% Fejér, 14% Budapest, 1% Veszprém 73% Fejér, 13% Somogy, 10% Budapest, 2% Veszprém, 1% Baranya 55% Fejér, 40% Budapest, 3% Pest 73% Fejér, 23% Budapest, 1,5% Veszprém 84% Fejér, 10% Budapest, 3% Veszprém 79% Fejér, 12,5% Budapest, 2,5% Baranya, 2% Tolna 82% Fejér, 12% Budapest, 3% Veszprém Fejér megyében a kistérségek felében a lakosok 90 vagy afölötti százaléka régión belül veszi igénybe a járóbeteg szakellátást. Az Ercsi lakosok fordulnak legkevésbé régiós ellátásokért, míg a Székesfehérvári, Dunaújvárosi és Enyingi kistérségek lakosai pedig a legmagasabb arányban. Az Adonyi és Bicskei kistérség lakosainak alacsonyabb régiós betegforgalmát is Budapest közelsége magyarázza. A fekvőbeteg szakellátás esetében 4 kistérség (Aba, Dunaújváros, Sárbogárd, Székesfehérvár) lakosainak ellátása 80 vagy annál magasabb százalékban régión belül történik. Bicske és Enying esetében a járóbeteg igénybevételhez hasonlóan alacsonyabb ez a mutató. A kistérségek lakosainak krónikus ellátásai nagyjából (90% vagy efeletti) régión belüli szolgáltatóknál történik, a rehabilitációs ellátásaik azonban ennél már alacsonyabb arányban (70% körüli) zajlanak a Közép-Dunántúli régióban

38 kistérség járóbeteg szakellátás régión belüli ellátás (%) fekvőbeteg krónikus szakellátás ellátás rehabilitációs ellátás Dorog Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatabányai Tatai igénybevételi adatok járóbeteg fekvőbeteg szakellátás szakellátás 77% Komárom, 19% Budapest, 73% Komárom, 2,5% Pest, 24% Budapest 1% Fejér 86% Komárom, 73% Komárom, 11,5% Budapest 24% Budapest 66% Komárom, 84% Komárom, 14% Győr-M-S, 8% Győr-M-S, 11% Budapest, 4% Budapest, 6,5% Fejér, 3% Fejér 1,5% Veszprém 84% Komárom, 10% Győr-M-S, 5,5% Budapest 93% Komárom, 4,5% Budapest, 1,5% Fejér 90% Komárom, 8% Budapest, 1% Fejér 91% Komárom, 7% Budapest, 1,5% Győr-M-S 67% Komárom, 20% Győr-M-S, 12% Budapest 76% Komárom, 17% Budapest, 3% Győr-M-S, 2% Fejér 79% Komárom, 17% Budapest, 2% Győr-M-S 79% Komárom, 17% Budapest, 2% Győr-M-S 11. Táblázat: Kistérségi ellátási és igénybevételi adatok Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom megyében a járóbeteg szakellátás igénybevétele 90% körüli, a Dorogi kistérség lakosai térnek el ettől az értéktől leginkább. A kistérség lakosai veszik igénybe legmagasabb arányban a budapesti járóbeteg szakellátókat. A megye lakosainak régión belüli fekvőbeteg szakellátása 74-80% körüli, ennél egy kicsit alacsonyabb a Komáromi kistérség régión belüli betegforgalma. A Kisbéri és Komáromi kistérség betegforgalmának 10-20%-a (mind járó- és fekvőbeteg ellátásban) a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyében történik. A régión belüli krónikus ellátás a Kisbéri kistérség kivételével 90% feletti, míg a rehabilitációs ellátások vonatkozásában jelentős különbségek vannak kistérségenként. Veszprém megyében a legegységesebb a régión belüli járóbeteg szakellátás betegforgalma, minden kistérség betegeinek több mint 90%-a régión belül veszi igénybe a szolgáltatásokat, és csak kis hányaduk utazik Budapestre vagy valamelyik régión kívüli megyébe. Ugyancsak 80% vagy afölötti a fekvőbeteg szakellátás régión belüli igénybevétele. Részleteket a táblázat két utolsó oszlopa mutat. Az Ajkai kistérség lakosaink szembetűnően magas mind a régión belüli krónikus és rehabilitációs ellátási igénybevétele, míg a balatonfürediek és környékük ennél nagyobb arányban keresnek fel régión kívüli krónikus és rehabilitációs ellátást

39 kistérség járóbeteg szakellátás régión belüli ellátás (%) fekvőbeteg krónikus szakellátás ellátás rehabilitációs ellátás Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi igénybevételi adatok fekvőbeteg szakellátás 88% Veszprém, 5% Budapest, 3% Vas, 2% Zala 80% Veszprém, 10% Budapest, 2,5% Somogy, 2% Vas, 1,5% GY-M-S, 1,3% Fejér, 1,2% Zala, 1% Baranya 80,5% Veszprém, 10% Budapest, 2,5% Zala, 2% GY-M-S, 2% Vas, 1,% Somogy járóbeteg szakellátás 94% Veszprém, 3% Budapest, 1% Vas 87% Veszprém, 6% Budapest, 2% Somogy, 1,5% Fejér 93% Veszprém, 5% Budapest, 90,5% Veszprém, 3,5% Budapest, 3,5% Gy-M-S 92% Veszprém, 3,5% Zala, 2,5% Budapest 92% Veszprém, 4% Budapest, 1,7% Zala 93% Veszprém, 3,6% Budapest, 2,5% Fejér 90% Veszprém, 6,5% Budapest, 1% Gy-M-S Zirci ,5% Veszprém, 4% Gy-M-S, 3,5% Budapest, 1% Fejér 12. Táblázat: Kistérségi ellátási és igénybevételi adatok Veszprém megye 82% Veszprém, 7% GY-M-S, 5% Budapest, 4% Vas, 1,5% Zala, 80,5% Veszprém, 8% Zala, 5% Budapest, 3% Vas 82% Veszprém, 7% Budapest, 4,5% Zala, 3% Vas, 1,3% GY-M-S 84% Veszprém, 8% Budapest, 3% GY-M-S 1,7% Zala, 1,6% Vas 84% Veszprém, 8% Budapest, 3% GY-M-S 1,7% Zala, 1,6% Vas 82% Veszprém, 9% Gy-M-S, 4,7% Budapest, 1,4% Zala

40 1.3. Kapacitás szempontjából Járóbeteg szakellátás Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény elfogadásával az általános fejlesztési irányok egyértelműen eldöntésre kerültek, és az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának átalakítása a fekvőbeteg ellátás oldaláról kezdődött el. Az aktív fekvőbeteg ellátás kapacitásainak törvényi csökkentése következtében a betegek egy része kiszorul ebből az ellátási formából, azonban az egészségügy piacán ezek a betegek keresletként továbbra is megmaradnak. Az aktív fekvőbeteg ellátásból kiszoruló betegek alapvetően a krónikus ellátásban és a járóbeteg ellátásban fognak megjelenni. A krónikus ellátáshoz szükséges kapacitásbővítést a törvény garantálja, azonban a járóbeteg szakellátás fejlesztése mind a modernizáció, mind a kapacitás tekintetében nem tűrhet halasztást. Az összes szakorvosi óraszámot megvizsgálva elmondható, hogy az egyes régiók lakosságszámához viszonyítottan a közép-dunántúli régió szakorvosi óraszámban való ellátottsága az országos átlag alatt van. Köztudott azonban, hogy az egészségügyi ellátórendszer kapacitásában is Budapest-centrikus, így ez a mutató is némiképp felfelé torzít. Mindenféleképpen azonban képet kapunk arról, hogy a lakosságszámhoz viszonyított szakorvosi óraszámok szinte megegyeznek a hét régió közül négyben (Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Nyugat-Dunántúl), és csupán a Közép-Magyarországi és a két déli régióban magasabbak az óraszámok lakosra eső szakorvosi órák száma régiónként Országos 28,8 DA 24,0 ÉM 19,4 ÉA 21,4 KM 45,6 DD 27,2 NYD 20,0 KD 21, Ábra: Ezer lakosra eső szakorvosi órák száma régiónként

41 A Közép-Dunántúli régiót közelebbről megvizsgálva, a 12.számú ábra is jól mutatja, hogy a régiós átlagot felülreprezentálja a Veszprém megyei mutató. Itt jóval magasabb az 1000 lakosra eső szakorvosi órák száma, mint a másik két megyében. Sőt a Komárom-Esztergom megyei kapacitások még a legalacsonyabb régiós átlagot sem érik el lakosra jutó szakorvosi órák száma a régióban Országos 28,8 KD régió 21,0 Komárom 18,8 Veszprém 25,7 Fejér 19,7 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 12. Ábra: Ezer lakosra jutó szakorvosi órák száma a régióban A 13. számú táblázat összefoglaló információt ad a régió járóbeteg ellátásának főbb mutatóiról. A Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékből álló régió lakossága az ország népességének 11%-át teszi ki. Az országos összes járóbeteg szakorvosi óraszám 8%-a, míg a nem szakorvosi óraszámok 9,4%-a van a Közép-Dunántúli régióban lekötve. A régióban ellátott betegek és esetek az összes beteg- és esetszám 9,2%-át teszik ki, tehát az országos eset- és betegforgalom majdnem mintegy 1/10-ét ebben a régióban látják el. A régión belül hasonló arányban oszlanak meg a szakorvosi óraszámok Fejér és Veszprém megye között, míg Komárom megyében van a három közül a legkevesebb szakorvosi óraszám lekötve. Más képet kapunk a nem szakorvosi óraszámok vonatkozásában, míg Fejér megyében van a legtöbb szakorvosi óraszám, addig a legkevesebb nem szakorvosi óraszámmal is ez a megye rendelkezik. A legmagasabb óraszámmal (1000 órával többel, mint Fejér megye) Veszprém megye rendelkezik. Amennyiben az egyes megyékben ellátott betegszámok és esetszámok arányát vizsgáljuk, elmondható, hogy ezek nagyjából megegyeznek a lakosság megoszlási számokkal

42 Járóbeteg szakellátás Fejér megye Veszprém megye Komárom megye KD Régió Országos Szakmák száma Szolgáltatók száma Összes szakorvosi órák száma (heti) Összes nem szakorvosi órák száma (heti) Összes betegszám (évi) Összes esetszám (évi) Lakosságszám Országos adathoz viszonyítva Heti szakorvosi óraszám 2,9% 2,8% 2,3% 8,0% Heti nem szakorvosi 2,1% 4,0% 3,3% 9,4% óraszám Betegszám 3,6% 3,1% 2,5% 9,2% Esetszám 3,4% 3,1% 2,7% 9,2% Lakosságszám 4,3% 3,6% 3,1% 11,0% KD régióhoz viszonyítva Heti szakorvosi óraszám 36,3% 34,9% 28,8% Heti nem szakorvosi 22,3% 42,5% 35,2% óraszám Betegszám 38,8% 34,2% 27,0% Esetszám 36,9% 34,0% 29,1% Lakosságszám 38,7% 32,8% 28,4% 13. Táblázat: Ellátott betegszámok és szakorvosi órák megyei bontásban Szakmastruktúra hiányzó szakmák A régióban elérhető szakmastruktúrát összevetve az országos adatokkal elmondható, hogy alapvetően majdnem minden szakma elérhető helyben a régióban a lakosok részére. Természetesen a nagyon speciális szakmákat, amely speciális hátteret, szakembergárdát igényel (pl. szívsebészet), illetve a gyermekellátást kivéve az alábbi szakmában tapasztalható ellátási hiány a régióban: Sugárterápia, onkoradiológia Tüdő- és mellkassebészet Sugárterápia, onkoradiológia szakma területen az országban 2007-ben összesen 13 szolgáltató, heti 1681 szakorvosi órában nyújtott ellátást több mint 64 ezer betegnek mintegy évi 200 ezer esetszámot jegyezve

43 A Közép-Dunántúli régió az egyetlen olyan régió, ahol a lakosok részére nem elérhető ez a szakma helyben a régióban. Nagyon egyenlőtlenek az országos igénybevételi adatok az országos átlaghoz (1,84 eset/óra) viszonyítva (min. 0,12, max. 5,58 eset/óra). A régió lakosait jelenleg 3 intézmény látja el, a szombathelyi, a győri megyei kórház és az ONKI. Győr látja el Veszprém megyéből a Zirci és Pápai kistérség mindösszesen fős lakosságát, Győr összesen heti 30 szakorvosi órával rendelkezik, és leterheltsége a második legmagasabb az országban, majdnem háromszor nagyobb az országos átlagnál. Az ONKI-hoz tartozik Veszprém megyéből a Balatonalmádi, Balatonfüredi és Várpalotai kistérség lakossága, teljes Fejér megye és teljes Komárom-Esztergom megye. Míg Szombathely ellátási területéhez tartozik Veszprém megyéből az Ajkai, Sümegi, Tapolcai és Veszprémi kistérség mindösszesen lakosa. Szombathely a heti 95 szakorvosi órájával az országosnál 12%-kal magasabb leterheltségi mutatókkal rendelkezik. Tüdő- és mellkassebészeti szakrendelés az országban 2007-ben összesen 12 szolgáltatónál volt elérhető, heti 122 órában nyújtott ellátást több mint 6 ezer betegnek mintegy évi 10 ezer esetszámot jegyezve. A Közép-Dunántúli régió mellett Észak-Magyarország még az a régió, ahol a lakosok részére nem érhető el ez a szakrendelés. Tekintettel azonban arra, hogy a mellkassebészeti fekvőbeteg-szakellátási háttér biztosítása nélkül a tüdő- és mellkassebészeti szakrendelés önállóan életképtelen, külön szakellátásként való biztosítása helyett a szakterület ellátóival való szoros együttműködés szükségeltetik, melyre vannak jó példák a régióban (pl. Farkasgyepű- Szombathely tüdőgyógyászat- tüdősebészet szakterületen) Kapacitások elemzése szakmánként A járóbeteg szolgáltatók száma szinte megegyezik Fejér és Komárom megyében. Veszprém megyére jellemző a helyzet, hogy nagyon sok 1-2 szakmás szakrendelés került be a különkülön a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerébe, az általános járóbeteg szakellátást nyújtó általában önkormányzati működtetésű intézmények mellett. A lakosságszámot figyelembe véve a régión belül a szakorvosi órák száma nagyjából lakosságarányosan oszlik meg. A nem szakorvosi óraszámok tekintetében azonban Veszprém megyében van a legtöbb, míg Fejér megye elmarad mind abszolút értékben, mind lakosságarányosan. Komárom-Esztergom megyében a szakorvosi és a nem szakorvosi órák száma összhangban van a lakosságszámmal. A régióban a lakosságszámra vetített kapacitások nagyságát és ugyancsak a lakosságra vetített tényleges esetszámokat együttesen megvizsgálva és az országos átlagos adatokhoz viszonyítva Fejér megyében viszonylag több beteget, esetet látnak el viszonylag kevesebb szakorvosi és nem szakorvosi óraszámban. Veszprém és Komárom megyében már az országos átlaghoz közelebbi adatokat kapunk a szakorvosi óraszámok és beteg/esetszámok vonatkozásában

44 Amennyiben a régióban az összes elérhető szakmánként közelebbről elemezzük a lakosságszámra vetített kapacitások nagyságát 1, és azt együtt vizsgáljuk ugyancsak lakosságszámra vetített tényleges esetszámokkal, továbbá az elemzéshez az országos összesen adatokat vesszük alapul, akkor képet kaphatunk országos viszonylatban a kapacitások eloszlásának megfelelőségéről vagy éppen egyenetlenségéről. Az alábbi ábrák (13-16.számú) annak a vizsgálati módszernek az eredményeit mutatják be, ahol a teljes lakosságot figyelembe vevő 1000 lakosra vetített összes (országos) szakorvosi órákat, illetve 1000 lakosra vetített összes (országos) esetszámot vesszük 100%-nak, és ehhez viszonyítjuk a régiós lakosságot alapul vevő, 1000 lakosra vetített összes (régiós) szakorvosi órákat, illetve 1000 lakosra vetített összes (régiós) esetszámot. Az ábrák értelmezéséhez egy példa: amennyiben a lakosságra vetített országos kapacitásadatot 100%-nak vesszük, a sebészet szakmacsoporton belül a Közép-Dunántúli régióban a sebészet, ér-, kéz és idegsebészet szakmák is 20-30%-kal alatta maradnak a kapacitásoknak, azonban látható, hogy a sebészeti esetszámok is 15%-kal alatta maradnak az országos esetszámnak, tehát elmondható, hogy az esetszámok és kapacitások nagyjából összhangban vannak. Az idegsebészet esetében a régiós kapacitásadat csupán 70%-a az országos mutatónak, azonban a lakosságra vetített esetszámok az országos adat 112%-án áll, tehát ebben a szakmában a régióban az országos átlagosnál sokkal kevesebb óraszámban az országos átlagnál több esetet látnak, azaz itt meg kellene vizsgálni, hogy szükséges-e összhangba hozni a kapacitásokat a szükségletekkel. Természetesen minden egyes szakmát meg lehet külön-külön is vizsgálni, amelyhez az alábbi ábrák segítséget nyújtanak. Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól a régióban (országos átlag=100%, 2007) 100% 96% 90% 77% 61% 34% 26% 51% 46% 103% 131% 120% 120% 85% 77% 80% 110% 112% 70% 1000 lakosra eső óraszám 1000 lakosra jutó esetszám 38% 33% 34% 59% 80% 47% 88% 103% 0% Belgyógyászat Haematológia Allerg. és klin. Imm. Endokr., anyagcs. és diabet. Fertőző betegellátás Nefrológia Sebészet Érsebészet Idegsebészet Gyermeksebészet Plasztikai (égési) sebészet Kézsebészet Traumatológia 13. Ábra: Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól (1) 1 Általában a szakorvosi órák száma került az elemzésbe, azonban azon szakmák esetében, ahol a nem szakorvosi órák a dominánsak, ott ezek lettek figyelembe véve

45 A lakosságszámra vetített esetszámok eltérése az országos átlagtól a régióban (országos=100%, 2007) 450% 400% 1000 lakosra jutó esetszám 1000 lakosra eső óraszám 391% 350% 300% 315% 309% 282% 250% 200% 201% 162% 195% 150% 100% 50% 121% 107% 89% 94% 88% 87% 86% 89% 82% 81% 80% 74% 77% 80% 69% 67% 73% 73% 75% 73% 63% 64% 63% 59% 59% 50% 29% 28% 122% 81% 71% 57% 76% 65% 53% 0% Szülészet-nőgyógyászat Csecsemő- és gyermekgyógyászat PIC (neonatológiai szakfeladat) Fül-orr-gégegyógyászat Szemészet Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás Neurológia Stroke (neurológiai szakfeladat) Ortopédia Urológia, andrológia Klinikai onkológia Reumatológia és fizioterápia Oszteoporózis centrum (szakfeladat szerint) Fizio- és mozgásterápia Gyógytorna Fiziotherápiás (szak.) Intenzív betegellátás Pszichiátria Gyermek- és ifjúságpszichiátria Pszichoterápia Pszichológia 14. Ábra: Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól (2) A lakosságszámra vetített esetszámok és óraszámok eltérése az országos átlagtól a régióban (országos átlag=100%, 2007) 500% 450% 400% 1000 lakosra jutó esetszám 1000 lakosra eső óraszám 432% 350% 300% 250% 200% 182% 183% 150% 100% 50% 0% 106% 82% 84% Tüdőgyógyászat Mozgásszervi rehabilitáció 71% 74% 62% 64% Gastroenterológia Kardiológia 21% 81% Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) 121% Sürgősségi betegellátás 77% 55% Labordiagnosztika 108% 74% 71% 69% Röntgen diagnosztika és terápia Tomográfia 84% 88% Ultrahang-diagnosztika és terápia 47% 35% Nukleáris medicina 85% 60% Patológia és kórszövettan 116% 85% 70% 72% Aneszteziológia Speciális diagnosztikai munkahelyek 57% 11% Lézerdiagnosztika és terápia 30% 28% Véradószolgálat és szövetbank 134% Dietetika 124% 44% 48% 44% Foniátria Foglalkozás-egészségügyi szakellátás 15. Ábra: Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól (3)

46 A lakosságszámra vetített esetszámok és óraszámok eltérése az országos átlagtól (országos átlag=100%, 2007) 350% 337% 300% 1000 lakosra jutó esetszám 1000 lakosra eső óraszám 250% 200% 200% 159% 150% 100% 50% 84% 106% 22% 16% 68% 67% 91% 91% 39% 19% 81% 54% 50% 96% 85% 96% 98% 81% 36% 55% 51% 24% 37% 68% 116% 52% 0% Szülészet-nőgyógyászat (gyermek) Fül-orr-gégegyógyászat (gyermek) Szemészet (gyermek) Neurológia (gyermek) Tüdőgyógyászat (gyermek) Gastroenterológia (gyermek) Kardiológia (gyermek) Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás - gondozó Neurológia - gondozó Klinikai onkológia - gondozó Pszichiátria - gondozó Tüdőgyógyászat - gondozó Gyermek- és ifjúságpszichiátria - gondozó Alkohológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó 16. Ábra: Lakosságszámra vetített óraszámok és esetszámok eltérése az országos átlagtól (4) Összességében megállapítható, hogy a lakosságszámra vetített kapacitás mértéke és az esetszámok alakulása nincs teljesen összhangban, a kapacitások egyenetlenül oszlanak meg jelen régió és az országos adatok tanúsága szerint. Tehát arányaiban véve elmondható, és szakmánként is alátámasztásra került az a korábbiakban már megfogalmazott fontos tény, hogy a régióban a legtöbb szakmában - lakosságszámra vetítve az országos átlagnál több esetszámot látnak el az országos átlagnál kevesebb óraszámban A kapacitáskihasználtság elemzése szakmánként és megyénként A 14.számú táblázat az egyes szakmák esetében mutatja be a megyei kihasználtsági adatokat (egy órára jutó esetszám és beavatkozásszám), amelyek összevetésre kerülnek az országos átlaggal. Azok az értékek lettek bejelölve, amely szakmák esetében jelentősebb eltérés van az átlagos adattól vagy pozitív vagy negatív irányban. Első benyomásra látható, hogy a kihasználtsági mutatók a legtöbb szakmában Fejér megyében térnek el leginkább, míg Komárom-Esztergom megyében a legkevésbé az országos átlagtól. Természetesen ezt önmagában nem lehet nézni, hiszen nem minden szakma érhető el az egyes megyékben, Fejér megyében 63, Veszprém megyében 54, és Komárom megyében összesen 58 szakma biztosított a járóbeteg-szakellátásban

47 Fejér Veszprém Komárom Országos Megjegyzések (megye, Kód Szakma Egy órára jutó Egy órára jutó Egy órára jutó Egy órára jutó illetve kapacitáskihasználtság alacsony (-) vagy magas (+), figyelembevéve az egy órára eső eset beav. eset beav. eset beav. eset beav. beavatkozásszámokat is) 001 Belgyógyászat 1,75 3,2 2,85 8,5 2,58 4,6 2,58 6,2 Fejér Haematológia 2,01 3,4 2,63 9,7 4,32 4,7 3,54 11,1 Fejér Allergológia és klinikai immunológia 2,98 16,5 1,84 3,7 3,17 14,0 2,53 12,1 Veszprém Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 4,41 18,3 3,27 8,1 3,92 13,4 3,90 9,3 016 Fertőző betegellátás 2,66 6,3 3,66 7,1 4,85 17,7 2,48 7,3 Veszprém +, Komárom Nefrológia 3,63 6,8 3,87 8,4 3,92 5,0 3,78 10,4 002 Sebészet 3,42 11,1 4,51 12,0 4,19 11,2 3,66 11,3 Veszprém Érsebészet 5,37 14,0 2,60 16,4 3,14 6,4 3,09 11,5 Fejér Idegsebészet 6,73 7,2 2,52 24,0 4,53 10,0 3,39 8,6 Fejér +, Komárom Gyermeksebészet 4,24 11,8 0,85 2,3 3,44 11,8 Komárom Plasztikai (égési) sebészet 7,02 33,1 4,34 13,9 Fejér + 0A3 Kézsebészet 0,41 0,6 2,36 4,8 4,93 5,4 3,13 6,7 Fejér -, Komárom Traumatológia 4,38 9,8 5,15 13,0 4,24 9,0 3,66 10,9 Veszprém Szülészet-nőgyógyászat 4,30 10,4 4,52 8,6 3,95 6,1 4,23 8,8 005 Csecsemő- és gyermekgyógyászat 2,26 5,3 2,18 7,9 2,05 7,4 2,03 6,4 036 PIC (neonatológiai szakfeladat) 1,00 2,7 1,63 5,4 006 Fül-orr-gégegyógyászat 4,21 13,3 3,76 14,9 4,01 14,5 3,77 15,5 007 Szemészet 3,48 23,2 4,11 13,6 3,39 15,3 3,41 19,4 008 Bőrgyógyászat és nemibetegellátás 7,09 20,4 6,68 15,4 5,89 14,3 4,67 Fejér +, Veszprém +, Komárom + 16,2 009 Neurológia 3,25 11,9 3,19 23,9 2,49 10,5 2,53 17,1 035 Stroke (neurológiai szakfeladat) 3,94 15,9 1,41 6,1 1,48 9,7 Fejér Ortopédia 5,44 11,9 4,23 6,6 3,68 12,2 3,46 10,0 Fejér Urológia, andrológia 3,60 8,0 6,64 23,1 4,38 8,8 3,99 12,0 Veszprém Klinikai onkológia 4,48 6,6 2,66 3,6 2,28 3,5 3,19 6,2 Fejér +, Komárom Reumatológia és fizioterápia 4,09 10,3 4,69 12,8 4,62 14,2 4,33 16,1 038 Oszteoporózis centrum (szakfeladat szerint) 5,51 7,3 2,53 2,9 4,22 9,6 3,21 Fejér +, Komárom + 5,3 057 Fizio- és mozgásterápia 19,95 45,3 3,44 15,7 1,87 5,3 5,06 19,5 Fejér +, Veszprém -, Komárom Gyógytorna 3,42 36,3 6,53 73,9 3,45 23,8 2,89 20,4 Veszprém Fiziotherápiás (szak.) 6,52 26,0 4,34 18,6 5,29 21,1 Fejér +, Komárom Intenzív betegellátás 3,16 6,8 2,44 2,6 1,70 2,2 Fejér Pszichiátria 2,42 7,7 3,88 9,0 4,71 13,8 2,79 9,4 Komárom Gyermek- és ifjúságpszichiátria 2,20 8,5 0,74 2,8 1,86 14,2 1,09 5,9 Fejér Pszichoterápia 2,78 2,8 0,51 1,5 Veszprém Pszichológia 0,17 0,2 0,14 0,2 0,45 1,6 0,55 2,

48 Fejér Veszprém Komárom Országos Megjegyzések (megye, Kód Szakma Egy órára jutó Egy órára jutó Egy órára jutó Egy órára jutó illetve kapacitáskihasználtság alacsony (-) vagy magas (+), figyelembevéve az egy órára eső eset beav. eset beav. eset beav. eset beav. beavatkozásszámokat is) 019 Tüdőgyógyászat 6,26 19,7 7,25 13,7 7,16 17,3 5,08 15,5 Fejér +, Veszprém +, Komárom Mozgásszervi rehabilitáció 3,68 11,8 4,64 39,8 1,88 3,8 2,07 8,3 Fejér +, Veszprém Gastroenterológia 3,53 5,7 1,75 4,0 2,39 6,6 2,73 6,3 Veszprém Kardiológia 2,57 5,3 2,01 4,2 3,30 6,9 2,99 6,9 044 Drogbetegellátás 1,28 4,6 0,96 4,7 045 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) 0,42 1,9 1,14 4,7 046 Sürgősségi betegellátás 1,74 5,9 5,33 16,8 3,16 12,1 Fejér -, Veszprém Labordiagnosztika 24,50 352,3 10,96 134,4 13,92 177,8 11,12 121,8 Fejér Röntgen diagnosztika és terápia 9,77 15,1 4,39 7,0 4,33 12,3 4,12 8,7 Fejér Tomográfia 2,31 2,6 1,26 1,4 1,59 1,9 1,86 2,2 053 Ultrahang-diagnosztika és terápia 2,97 7,1 3,06 6,0 2,36 8,0 2,98 7,7 065 Nukleáris medicina 1,64 6,8 1,55 4,3 2,54 3,1 2,48 7,8 Fejér -, Veszprém Patológia és kórszövettan 5,07 8,8 4,47 5,9 2,67 5,6 3,14 5,8 Fejér +, Veszprém Aneszteziológia 4,27 8,6 3,64 13,3 2,25 6,3 2,37 5,4 Fejér +, Veszprém Speciális diagnosztikai munkahelyek 2,38 5,4 0,78 1,4 3,39 10,4 1,86 Veszprém -, Komárom + 6,0 059 Lézerdiagnosztika és terápia 4,00 4,0 1,00 2,0 2,16 3,4 Fejér +, Veszprém Véradószolgálat és szövetbank 6,41 59,1 4,99 34,9 4,15 35,2 Fejér Dietetika 0,87 1,1 0,12 0,1 0,33 0,5 0A8 Foniátria 1,42 10,9 1,07 7,3 601 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás 0,01 0,0 0,66 2,5 0,09 0,2 0,33 0,5 Gyermek ellátás (kivéve gyermeksebészet) Szülészet-nőgyógyászat G04 (gyermek) 3,88 7,7 0,48 0,8 1,19 2,9 Fejér + G06 Fül-orr-gégegyógyászat (gyermek) 2,30 8,7 3,34 16,1 G07 Szemészet (gyermek) 3,73 18,0 2,21 9,3 1,89 10,4 2,54 19,3 G09 Neurológia (gyermek) 1,93 20,0 1,34 11,6 1,51 4,6 1,67 15,7 G19 Tüdőgyógyászat (gyermek) 6,60 26,6 4,99 28,2 2,95 16,1 Fejér +, Komárom + G31 Gastroenterológia (gyermek) 2,66 4,0 2,94 11,9 2,16 7,6 G40 Kardiológia (gyermek) 1,49 4,0 1,47 6,0 Gondozó Q08 Bőrgyógyászat és nemibetegellátás - gondozó 0,32 0,4 0,39 0,5 0,25 0,3 0,32 0,6 Q09 Neurológia - gondozó 3,57 16,1 1,05 3,3 Fejér + Q12 Klinikai onkológia - gondozó 1,28 2,0 2,06 3,5 0,62 0,9 1,09 2,2 Q18 Pszichiátria - gondozó 0,60 1,0 1,39 2,4 2,14 4,4 1,23 2,5 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó 3,30 3,6 4,50 4,6 8,46 8,6 7,26 7,9 Fejér -, Veszprém - Q41 Gyermek- és ifjúságpszichiátria - gondozó 0,23 0,5 0,21 0,8 0,37 0,7 Q43 Alkohológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó 0,41 0,8 0,80 1,5 Q45 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó 0,76 1,4 1,28 3,5 0,42 0,9 0,64 1,2 14. Táblázat: Kapacitáskihasználtság elemzése

49 1.3.2 Fekvőbeteg szakellátás A Közép-Dunántúli régió 443 településének kórházaktól való távolságát megvizsgálva: A régió négy súlyponti kórháza (lásd 17.számú ábra): Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém) o a települések mintegy feléről, konkrétan 198 településről 0 és 30 perc között elérhető, o perc között kell utazni 235 településről, o és 10 település lakosainak 61 és 90 percet vesz igénybe, míg elér a súlyponti kórházába. A régió kórházainak (kivéve a szakkórházakat) elérhetősége a következőképpen alakul: o a települések majdnem 85%-áról 0-30 perc között elérhető kórház o 65 településről perc alatt, míg o 1 településről perc között kell utazni a lakosoknak. 17. ábra: Fekvőbeteg ellátás szemléltetése térkép segítségével

50 Aktív fekvőbeteg szakellátás Kapacitások elemzése A rendelkezésre álló kapacitások mértékét megvizsgálva a járóbeteg szakellátáshoz hasonló helyzet áll elő itt is. A lakosra eső aktív ágyak számát tekintve a Közép-dunántúli régió áll az utolsó helyen. Ugyancsak jóval kevesebb aktív kapacitással rendelkezik még a Nyugat-Dunántúli régió is, míg a két déli és északi régió a lakosságához viszonyítva nagyjából azonos ágyszámmal rendelkezik, és az országos átlagos érték körül van az ágyszámuk. Közismert a Közép-Magyarországi régió túlsúlya az egészségügyi ellátórendszerben, mind a kapacitások, mind az ellátott esetek vonatkozásában lakosra eső aktív ágyak alakulása a kapacitástörvény előtt és után lakosra eső aktív ágyak száma (változás előtt) lakosra eső aktív ágyak száma (változás után) KD NYD ÉA ÉM KM DA DD országos 18. Ábra: lakosra eső aktív ágyak alakulása a kapacitástörvény előtt és után Az aktív fekvőbeteg ellátás ágyszámainak a évi CXXXII. kapacitástörvény általi csökkentése, illetve a megkísérelt kapacitás-kiegyenlítése a Közép-Dunántúli régió helyzetét a többi régióhoz viszonyítva érdemben nem javították, továbbra is jóval az országos átlagérték alatt áll

51 10000 lakosra eső aktív ágyak eltérései régiónként az országos átlagtól (országos=100%) 15,00% 12,08% 10,00% 8,21% 5,00% 0,00% 3,27% 3,29% 0,99% 1,87% -4,55%-0,29% -0,97%-1,71% KD NYD ÉA ÉM KM DA DD -5,00% -10,00% -10,03% -11,31% -15,00% -20,00% -19,97% -14,83% eltérés országos átlagtól (változás előtt) eltérés országos átlagtól (változás után) -25,00% 19. Ábra: lakosra eső aktív ágyak eltérései régiónként az országos átlagtól A lakosra eső ágyszámmutatót azonban érdemes összevetni a lakosságra vetített finanszírozási esetszámmal is, ahhoz, hogy teljes képet kapjunk. Ez viszont alátámasztja azt a az egyes kórházak által közölt tapasztalatokat, miszerint a jelenlegi aktív ágyak száma régiós szinten nagyjából megfelelnek a szükségleteknek, azonban a betegellátás zavartalansága és folyamatossága érdekében néhány ágy átcsoportosításán javasolt gondolkozni. A lakosra eső aktív ágyak és finanszírozási esetszámok eltérése az országos átlagtól (országos átlag=100%, 2007) 15,00% 11,80% 10,00% 8,21% 7,97% 5,00% 0,00% 2,89% 3,27% 1,87% -0,29% -1,15%-1,71% KD NYD ÉA ÉM KM DA DD -5,00% -10,00% -15,00% -11,31% -12,08% -14,83% -10,52% lakosra eső finanszírozási esetszám lakosra eső aktív ágyak száma -20,00% -17,36% 20. Ábra: lakosra eső aktív ágyak és finanszírozási esetszámok eltérése az országos átlagtól

52 Az alábbi két (15-16.számú) táblázat összefoglaló információt ad a régió aktív fekvőbeteg szakellátásának főbb mutatóiról a kapacitástörvény bevezetése előtti és utáni állapotról. A Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékből álló régió lakossága az ország népességének 11%-át teszi ki. Jól látható, hogy a régión belül az aktív ágyszámok a megyék lakosságszámával összhangban állnak, sőt a megyékben teljesített esetszámok is nagyjából összhangban állnak az ágyszámmal. Az is jól megmutatkozik a számokból, hogy a törvény után arányaiban Veszprém megye járt legrosszabbul, míg Komárom-Esztergom megye relatív ágyszám aránya a régión belül növekedett teljes évre vonatkoztatva Aktív fekvőbeteg szakellátás Fejér megye Veszprém megye Komárom megye KD Régió Országos Szakmák száma mátrix egységek mátrix egységek Szolgáltatók száma 3 6* 5* 14 Átlagos ágyszám (éves) Összes esetszám (évi) Egy ágyra jutó esetszám (havi) 3,7 3,6 3,5 3,6 CMI 0,97 0,96 0,90 1,05 Ágykihasználtság 68,7% 69,5% 75,8% 70,0% Lakosságszám Országos adathoz viszonyítva Átlagos ágyszám (éves) 3,5% 3,1% 2,5% 9,0% Összes esetszám (évi) 3,6% 3,1% 2,4% 9,1% Lakosságszám 4,3% 3,6% 3,1% 11,0% KD régióhoz viszonyítva Átlagos ágyszám (éves) 38,6% 33,9% 27,5% Összes esetszám (évi) 39,7% 33,6% 26,7% Lakosságszám 38,7% 32,8% 28,4% * szakkórházakat is beleszámolva 15. Táblázat: A régió aktív fekvőbeteg szakellátásának főbb mutatói évre vonatkoztatva II féléves adatok alapján Aktív fekvőbeteg szakellátás Fejér megye Veszprém megye Komárom megye KD Régió Országos Szakmák száma mátrix egységek mátrix egységek Szolgáltatók száma 3 6* 5* 14 Átlagos ágyszám (féléves) Összes esetszám (félévi) Egy ágyra jutó esetszám (havi) 4,0 3,9 3,6 3,9 CMI 0,99 0,99 0,92 1,06 Ágykihasználtság 71,9% 74,9% 73,7% 74,5% Lakosságszám Országos adathoz viszonyítva Átlagos ágyszám (féléves) 3,6% 3,1% 2,7% 9,3% Összes esetszám (félévi) 3,7% 3,1% 2,5% 9,3% Lakosságszám 4,3% 3,6% 3,1% 11,0% KD régióhoz viszonyítva Átlagos ágyszám (féléves) 38,6% 32,8% 28,6% Összes esetszám (félévi) 40,1% 33,3% 26,5% Lakosságszám 38,7% 32,8% 28,4% * szakkórházakat is beleszámolva 16. Táblázat: A régió aktív fekvőbeteg szakellátásának főbb mutatói II. félévre vonatkoztatva

53 Szakmastruktúra hiányzó szakmák A régióban alapvetően majdnem minden szakma elérhető helyben a lakosok részére, azonban a fekvőbeteg ellátás terén - természetesen a nagyon speciális szakmákat kivéve, amely speciális hátteret, szakembergárdát igényel -, is tapasztalható ellátási hiány az alábbi szakmában, azaz a lakosoknak más régiókban kell igénybe venni a szükséges ellátást: Sugárterápia, onkoradiológia Tüdő- és mellkassebészet Allergiológia és klinikai immunológia Szívsebészet Balatonfürednek egykor tervei között szerepelt, de mára már nem feltétlenül szükséges szívsebészeti háttér a technológia fejlődésével, egy modern haemodinamikai centrumban az összes non-invazív és invazív bavatkozás megvan. A gyermekellátás terén mindhárom megyében van csecsemő és gyermekosztály, illetve PIC, Fejér megyében található még gyermeksebészet is, azonban további speciális gyermekszakmák, úgy mint csecsemő és gyermek fül-orr-gége, gyermekszemészet, gyermek és ifjúsági pszichiátria stb. nem lettek külön nevesítve a régióban. Nagy valószínűséggel egy részük a gyermekgyógyászat, más részük a megfelelő szakma alatt került nevesítésre. Ezek a szakmák önálló osztályos formában az országban csak néhány helyen érhetőek el (Semmelweis Egyetem, Heim Pál Gyermekkórház). Sugárterápia, onkoradiológia szakma területen az országban 2007-ben összesen 12 szolgáltató 500 ágyon nyújtott ellátást több mint 61 ezer esetszámot jegyezve. A Közép-Dunántúli régió az egyetlen olyan régió, amelyben a lakosok részére nem elérhető ez az ellátás. Az országos átlagos kihasználtsági adatok is több mint 200%-on állnak, de vannak olyan szolgáltatók, amelyek %-os leterheltséggel működnek. A régió lakosait - a járóbetegellátáshoz hasonlóan - 3 intézmény látja el: a szombathelyi, a győri megyei kórház és az ONKI. Győr látja el Veszprém megyéből a Zirci és Pápai kistérség mindösszesen fős lakosságát, Győr összesen 18 ággyal rendelkezik. Az ONKI-hoz tartozik Veszprém megyéből a Balatonalmádi, Balatonfüredi és Várpalotai kistérség lakossága, teljes Fejér megye és teljes Komárom-Esztergom megye. Míg Szombathely ellátási területéhez tartozik Veszprém megyéből az Ajkai, Sümegi, Tapolcai és Veszprémi kistérség mindösszesen lakosa. Utóbbi két kórház kihasználtsági mutatói nagyon magasak (rendre 400% és 180%). Tüdő- és mellkassebészet szakrendelés az országban 2007-ben összesen 12 szolgáltatónál volt elérhető, 248 ágyon nyújtottak ellátást mintegy 6 ezer esetszámot jegyezve. A Közép-Dunántúli régió az egyetlen, ahol a lakosok részére nem elérhető ez a szakellátás. A jelenlegi kapacitásokat országos szinten nem érdemes növelni, azonban megfontolandó egy régiók közötti kapacitásátcsoportosítás. Allergológia és klinikai immunológia szakrendelés vonatkozásában ugyancsak a Közép- Dunántúli régió az egyetlen, ahol a lakosok részére nem elérhető ez az ellátás. A 16 egészségügyi szolgáltató intézmény ágykihasználtsága ezen a területen országosan 67% körüli. A jelenlegi kapacitásokat országos szinten nem kell növelni, azonban megfontolandó egy régiók közötti kapacitásátcsoportosítás

54 Teljesítmények és ágykihasználtság szakmánként A 17.számú tábla megyénként mutatja be az egyes szakmák főbb teljesítménymutatóit, az ágyforgót, az esetösszetételi (case-mix) indexet és az ágykihasználtságot, és összeveti az országos szakmánkénti adatokkal. A régióban az alábbi intézményekben vannak III. progresszivitási szintű szakmák: Fejér Megyei Szent György Kórház: sebészet, infektológia, gasztroenterológia, PIC Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház: gasztroenterológia Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház: sebészet, gasztroenterológia, stroke, PIC Megyei szinten az ágykihasználtság tekintetében Veszprém megye áll a legjobban, nagyjából megegyezik, sőt egy kissé magasabb, mint az országos érték, míg a másik két megyében egy kis mértékben alatta marad az országos átlagnak. A case-mix indexet tekintve Fejér és Veszprém megye is 0,99 értéket mutat fel, míg ennél alacsonyabb a bonyolultsági összetevője általában a Komárom-Esztergom megyében (0,92) ellátott eseteknek. Az országos összesen adat 1,06. Veszprém és Fejér megyéhez képest magasabb CMI-vel rendelkezik (értelemszerűen az orvosi egyetemmel rendelkező) Budapest, Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar megye, továbbá Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye. Komárom-Esztergom megyéhez képest kevésbé összetett eseteket látnak el nagy átlagban Heves, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

55 Szakma Egy ágyra jutó esetszám (hó) Fejér megye Veszprém megye Komárom megye Országos Egy ágyra Egy ágyra Egy ágyra Ágykihasználtsánáltság esetszám náltság esetszám Ágykihasz- jutó Ágykihasz- jutó CMI jutó esetszám CMI CMI CMI (hó) (hó) (hó) Ágykihasználtság Belgyógyászat 3,7 0,91 91,1% 2,6 0,94 82,8% 3,2 0,85 87,2% 3,2 0,87 82,5% Sebészet 3,4 1,11 63,1% 3,8 1,06 72,2% 3,9 1,09 79,5% 3,2 1,22 71,7% Traumatológia 4,1 1,25 78,8% 3,2 1,20 63,4% 3,1 1,29 57,4% 3,4 1,33 67,9% Szülészet-nőgyógyászat 7,6 0,54 72,1% 8,3 0,59 95,1% 8,0 0,52 87,6% 8,8 0,58 85,1% Csecsemő- és gyermekg 4,3 0,74 62,3% 5,1 0,66 65,1% 3,7 0,62 53,0% 4,2 0,80 68,6% Fül- orr- gége 5,5 0,61 61,9% 7,0 0,60 71,0% 4,4 0,53 45,0% 4,9 0,57 59,6% Szemészet 7,5 0,70 60,1% 9,1 0,80 60,5% 7,1 0,86 47,4% 6,5 0,82 50,9% Bőrgyógyászat 2,9 0,74 61,7% 1,7 0,75 56,4% 2,8 0,74 58,1% Neurológia 3,5 0,89 70,5% 2,7 0,82 81,6% 3,9 0,88 86,6% 3,5 0,81 85,3% Ortopédia 3,6 1,64 74,4% 3,0 1,66 65,8% Urológia 3,3 0,84 44,8% 6,0 0,81 84,3% 6,9 0,81 107,7% 4,2 0,85 61,7% Onkológia 9,0 1,27 77,2% 10,0 1,16 90,6% 9,4 1,54 108,4% 8,7 1,23 92,8% Reumatológia 2,2 0,93 84,9% 2,2 0,98 89,2% 2,5 0,97 87,2% 2,3 0,92 78,0% Intenzív betegellátás 1,4 6,96 48,5% 1,7 6,00 57,7% 1,1 6,53 45,6% 1,6 6,97 60,1% Fertőző betegellátás 4,1 0,80 82,8% 3,8 0,76 105,6% 2,4 0,74 52,5% Pszichiátria 1,9 1,10 97,8% 1,8 0,86 83,7% 1,5 1,02 83,7% 1,7 1,00 79,4% Tüdőgyógyászat 3,3 1,09 62,5% 2,1 1,20 56,2% 1,7 0,88 74,4% 2,5 0,99 69,1% Mozgászervi rehabilitáció 0,0 0,51 0,0% Haematológia 3,1 1,41 91,6% 2,4 1,27 67,3% 1,6 1,01 42,6% 2,6 2,08 74,2% Endokrinológia, anyagcs 3,3 0,90 73,3% 2,9 0,82 69,9% Gasztroenterológia 2,7 0,89 69,1% 2,7 0,97 69,2% 2,5 0,89 75,0% 2,9 0,90 73,1% Érsebészet 3,0 1,21 54,0% 4,2 1,07 87,0% 2,9 1,49 64,9% Idegsebészet 2,4 1,50 56,0% 3,5 1,35 67,5% 2,9 2,13 70,5% Stroke 4,4 1,01 106,8% 3,4 0,75 85,1% 2,8 1,00 77,1% PIC 1,3 4,86 79,1% 1,9 3,50 108,0% 1,4 2,37 62,5% 1,5 5,24 82,7% Nephrológia 2,4 1,10 77,0% 2,1 1,14 71,6% 2,0 0,89 68,1% 2,3 1,01 63,4% Kardiológia 3,5 1,38 83,9% 4,1 2,04 78,0% 2,7 1,34 80,8% 3,9 1,94 75,3% SBO 6,0 0,33 30,8% 6,7 0,24 27,7% 4,8 0,23 18,6% 8,1 0,31 37,8% Gyermeksebészet 3,8 0,70 36,4% 5,5 0,69 58,9% Pathológia 0,0 0,28 0,0% 0,28 0,31 0,0 0,28 0,0% Mátrix intézet 0,97 4,0 0,76 91,3% Belgyógyászati típusú mátrix egység 3,2 0,79 76,2% 3,0 0,85 72,7% Sebészeti típusú mátrix egység 3,6 1,00 69,7% 4,3 0,78 66,6% 4,0 0,99 71,9% 3,9 0,99 74,9% 3,6 0,92 73,7% 17. Táblázat:Teljesítmények és ágykihasználtság

56 Krónikus szakellátás Kapacitások elemzése Jól látszik, hogy a lakosra vetített krónikus ágyszám tekintetében az ország meglehetősen egyenetlen képet mutat. Az országos átlaghoz képest Közép-Dunántúl, Nyugat- Dunántúl és Közép-Magyarország felülreprezentált, míg Észak-Alföld, Dél-Alföld jóval az átlag alatt rendelkezik krónikus ágyszámmal lakosra eső krónikus ágyak alakulása a törvény előtt és után 40,0 35,0 34, lakosra eső krónikus ágyak száma (2006) lakosra eső krónikus ágyak száma (2007) 31,3 30,0 25,0 24,8 25,1 27,2 25,8 29,6 27,6 27,0 20,0 19,9 19,3 20,1 19,9 15,7 15,0 12,0 12,4 10,0 5,0 0,0 KD NYD EA EM KM DA DD országos 18. Táblázat: lakosra eső krónikus ágyak alakulása a törvény előtt és után Ezen az egyenetlenségen némiképp javított a kapacitástörvény, azonban a két alföldi régió még így is elmarad. Az országos adathoz viszonyítva azonban az új ágyszámstruktúrában a Közép-Dunántúli régió még mindig előkelő helyet foglal el, bár arányaiban véve romlott a krónikus kapacitás pozíciója a korábbiakhoz képest

57 A lakosra eső krónikus ágyszámok alakulása (eltérés az országos átlagtól) 40,0% eltérés az országos átlagtól (2006) 30,0% 24,3% 25,8% 25,9% 29,4% eltérés az országos átlagtól (2007) 20,0% 16,0% 10,0% 0,0% -10,0% -3,4% 9,7% 2,2% 0,8% KD NYD EA EM KM DA DD -20,0% -21,1% -30,0% -26,4% -25,6% -40,0% -39,7% -38,0% -50,0% 21. Ábra: lakosra eső krónikus ágyak alakulása Jól látszik, hogy a régióban összhangban állnak a lakossághoz viszonyítva a krónikus ágyszámok, illetve a finanszírozási esetszámok. Ezt támasztották alá az intézményektől kapott információk is lakosra eső krónikus ágyak és finanszírozási esetszámok eltérése az országos átlagtól (országos átlag=100%) 60,0% 50,0% 40,0% 48,9% lakosra eső krónikus ágyak száma lakosra eső esetszám 30,0% 25,9% 20,0% 10,0% 0,0% -10,0% 16,0% 16,6% 11,8% 9,7% 0,8% -3,1% 2,2% KD NYD EA EM KM DA DD -4,0% -20,0% -30,0% -40,0% -26,4% -29,0% -25,6% -18,6% 22. Ábra: lakosra eső krónikus ágyak és finanszírozási esetszámok eltérése az országos átlagtól

58 A 19. számú táblázat összefoglaló információt ad a régió krónikus fekvőbeteg szakellátásának főbb mutatóiról, figyelembe véve a kapacitástörvény bevezetése utáni állapotokat is. A Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékből álló régió lakossága az ország népességének 11%-át teszi ki. Jól látható, hogy a régión belül a krónikus ágyszámok nem követik a megyék lakosságarányát, az összes kapacitás fele Veszprém megyében található, sőt ebben a megyében egyedül az országos krónikus ágyak mintegy 8%-a működik, amelybe belejátszik Balatonfüred országos jelentőségű rehabilitációs kapacitása.. A szakmánkénti krónikus ágykihasználtság is itt a legmagasabb, míg Fejér és Komárom megyék az országos átlagos adat alatt állnak. A DMI értékére ugyanezek mondhatóak el, Veszprém megyében országos átlag feletti, míg a másik két megyében átlag alatt. Krónikus fekvőbeteg szakellátás Fejér megye Veszprém megye Komárom megye KD Régió Országos Szakmák száma Átlagos ágyszám (féléves) Összes esetszám (évi) Súlyozott ápolási nap , DMI 1,17 1,3 1,17 1,27 Ágykihasználtság 60,7% 80,0% 68,0% 74,3% Lakosságszám Országos adathoz viszonyítva Átlagos ágyszám (féléves) 3,6% 6,5% 2,7% 12,8% Összes esetszám (évi) 2,7% 7,6% 2,5% 12,8% Lakosságszám 4,3% 3,6% 3,1% 11,0% KD régióhoz viszonyítva Átlagos ágyszám (féléves) 28,0% 50,6% 21,4% Összes esetszám (évi) 21,4% 59,1% 19,5% Lakosságszám 38,7% 32,8% 28,4% 19. Táblázat: A régió krónikus fekvőbeteg szakellátásának főbb mutatói A Közép-Dunántúli régió krónikus ágyainak mintegy fele rehabilitációs ágy, 30%-a krónikus, míg 15%-án ápolás történik. Mélyrehatóbb intézményenkénti ellenőrzéssel járó vizsgálat szükséges, hogy a nevesített céllal befogadott ágyakon valóban a megfelelő ellátás biztosított

59 Krónikus ágyak száma és megoszlása a Közép-Dunántúli régióban 42 Ápolás; 512; 15% 40 Krónikus ellátás; 1119; 32% 41 Rehabilitáció; 1836; 53% 23. Ábra: Krónikus ágyak száma és megoszlása a Közép-Dunántúli régióban A krónikus ágyak legnagyobb része belgyógyászati, pszichiátriai, kardiológiai szakmákban található. A rendelkezésre álló szakmai kimutatások és az OEP szerződésállománya szerint lemaradások vannak az alkohológia és drogellátás vonatkozásában. Ennek megítélése nehéz, ugyanis a régióban több helyen történik addiktológiai ellátás a pszichiátria részeként. Krónikus ágyak megoszlása a Közép-Dunántúli régióban szakmánként 2,5% 1,0% 0,9% 12,9% 15,4% 11,5% 23,8% 20,4% 1,5% 0,5% 0,6% 0,4% Belgyógyászat Sebészet Traumatológia Szülészet-nőgyógyászat Onkológia Pszichiátria Tüdőgyógyászat Mozgászervi rehabilitáció Ápolás Kardiológia Alkohológia Drogellátás 737 Szakápolás intézetben 8,6% 24. Ábra: Krónikus ágyak megoszlása a Közép-Dunántúli régióban szakmánként

60 A szakmánkénti régiós és országos ágykihasználtsági mutatókat szakmánként a 20.számú táblázat mutatja be. Az alapvető krónikus szakmákban, mint belgyógyászat, kardiológia, pszichiátria, tüdőgyógyászat az országos vagy annál magasabb igénybevételi adatokkal működnek az ágyak. Szakma Ágykihasználtság régiós Ágykihasználtság országos Belgyógyászat 73,2% 64,4% Sebészet 12,6% 50,9% Traumatológia 12,4% 54,8% Szülészet-nőgyógyászat 1,6% 33,1% Onkológia 46,2% 55,0% Pszichiátria 70,4% 79,0% Tüdőgyógyászat 75,4% 66,8% Mozgászervi rehabilitáció 50,3% 76,8% Ápolás 72,4% 72,9% Kardiológia 91,9% 75,0% Alkohológia 57,1% 68,8% Drogellátás 91,6% 78,1% 737 Szakápolás intézetben 83,3% 66,4% Összesen 71,5% 20. Táblázat: Régiós és országos ágykihasználtság szakmákra bontva

61 1.3.3 Mentőállomások Az alábbi évre vonatkozó statisztikák tükrében az 1000 km 2 -re jutó mentőállomások számában a Dél-Alföldi és Dél-Dunántúli régiókban alacsonyabb a mentőállomások sűrűsége, a Közép- és Nyugat Dunántúli, illetve az Észak-Alföldi régiókban szinte megegyeznek a területileg leosztott állomások száma, míg a Közép-Magyarországi régiót nem számítva Észak-Magyarországon van a legtöbb mentőállomás a területi nagyságához képest. A futó mentőgépkocsik számát vizsgálva hasonló képet kapunk, azzal a kis eltéréssel, hogy Észak-Alföld kedvezőbb helyzetben van, mint a Közép-és Nyugat-Dunántúli régió. Amennyiben a lakosságszámhoz viszonyítjuk a mentőállomások számát, más képet kapunk. Közép-Magyarországon van a lakosságához képest a legkevesebb mentőállomás, noha a területéhez képest a legtöbb. Ezután következik a Dél-Alföldi és Közép-Dunántúli régió, és a többi régióban ezektől magasabb értéket kapunk. Ugyanez elmondható a futó mentőgépkocsik számáról is. Régió Mentőállomások Futó 1000 km 2 -re jutó mentőgépkocsik mentőállomások száma 1000 km 2 -re jutó mentőgépkocsik száma lakosra jutó mentőállomások száma lakosra jutó mentőgépkocsik száma KD ,2 7,6 0,23 0,76 NYD ,3 7,1 0,26 0,80 KM ,2 19,9 0,13 0,48 DD ,8 6,2 0,26 0,91 DA ,6 6,5 0,22 0,89 EA ,4 8,5 0,28 0,99 EM ,8 9,5 0,30 1,01 Megjegyzés: a heliportokat is beleszámítva, évi KSH adatok, 2007-ben bizonyos régiókban már több mentőállomás van 21. Táblázat: Mentőállomások statisztikái 2006 A 22. számú összefoglaló tábla a Közép-Dunántúli régió mentőállomásait és a teljesített feladatok számát mutatja be megyénként

62 Fejér Veszprém Komárom- Esztergom régió Mentőállomások Bicske Ajka Dorog Dunaújváros Balatonfüred Esztergom Enying Balatonfűzfő Kisbér Martonsvásár Pápa Komárom Mór Sümeg Oroszlány Sárbogárd Tapolca Tata Székesfehérvár Várpalota Tatabánya Velence Veszprém Nyergesújfalu Ercsi Zirc Balatonfüred Heliport Futó mentőgépkocsik Elsősegély Teljesített feladatok ebből azonnal végrehajtandó mentőfeladat Megj: a sárgával jelölt terület adatai évre vonatkoznak, forrás: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2006, KSH A mentőállomások száma, helye forrás: ÁNTSZ, Táblázat: Közép-Dunántúli régió mentőállomásai és a teljesített feladatok száma megyénként Haemodinamikai ellátás A Közép-Dunántúli régióban két szívkatéterezésre alkalmas - úgynevezett haemodinamikai - labor működik. A fővárosban öt centrum érhető el, Budapest és Pest megye betegei tehát jóval esélyesebbek a gyógyulásra, mint azok, akik a katéteres országtérkép fehér foltjain élnek. A nemzetközi gyakorlat szerint egy-egy centrum kilencven kilométeres körzetében van lehetőségük a betegeknek arra, hogy időben elvégezzék rajtuk az életmentő és tartósan jó életminőséget garantáló értágító beavatkozást. A Közép-Dunántúli régió, de ezen belül is Veszprém megye ebben a tekintetben kedvező helyzetben van. A Balatonfüredi Állami Szívkórház a régió betegeinek ellátási esélyegyenlőségét növelve, megszervezte a sürgősségi perkután koronária-intervenciók alkalmazását a régióban, továbbá a különböző gyógyszer-rezisztens ritmuszavarokban szenvedő betegek katéteres, radiofrekvenciós ablációjával a régió szívgyógyászati centruma. A sürgősségi kardiológiai ellátás országos szintre kiterjesztésének további fontos állomása volt a székesfehérvári haemodinamikai centrum kialakítása, amely révén a katéteres Fejér megyei térkép eddig fehér foltjain élő lakosok számára is megnőtt az esély a koszorúér betegségek megfelelő helyen és időben történő kivizsgálására és kezelésére. Komárom-Esztergom megyében ugyan nincs haemodinamikai centrum, azonban az egyes laborok 60 illetve 90 km-es sugara lefedi a megye teljes területét, így az ott élő lakosság

63 részére - attól függően, hogy területileg hol van - Győr, Budapest, Székesfehérvár és Balatonfüred biztosítja a megfelelő ellátást Művesekezelés A Közép-Dunántúli régió a lakosságszámra vetített betegek tekintetében az országos átlagos értéken van, magasabb a betegszám Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél- Dunántúlon. A lakosra eső kezelőhelyek számát tekintve ugyancsak országos átlagos szinten áll a régió, bár csak Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön alacsonyabb relatíve a kezelőhelyek száma. régió Művese állomások száma Művese kezelőhelyek száma Közép-Magyarország ,91 55,04 123,50 Közép-Dunántúl ,97 55,35 130,58 Nyugat-Dunántúl ,05 65,54 128,33 Dél-Dunántúl ,02 60,14 128,30 Észak-Magyarország ,09 66,64 128,69 Észak-Alföld ,98 54,68 129,20 Dél-Alföld ,83 51,85 129,17 Országos ,96 56,69 129,49 Forrás: Statisztikai Évkönyv, OEP, Táblázat: Művese-kezelések statisztikája Betegek száma Kezelések száma lakosra jutó kezelések száma lakosra jutó kezelőhelyek száma lakosra jutó betegszám 1 betegre jutó kezelések száma A Közép-Dunántúli régióban lakosra az országosnál alacsonyabb kezelésszám jut, ugyancsak alacsonyabb még Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön. Kiemelkedően magas a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon. A 25.számú ábra ugyan évi adatokat dolgoz fel, azonban így is jól látható, hogy lakosra vetítve az egyes térségekben élők között milyen gyakorisággal tapasztalható művesekezelés. 25. Ábra: Művese-kassza

64 1.3.6 CT és MRI A régióban 7 CT és 2 MRI készülék működik az alábbi helyszíneken. Országos szinten a Közép-Dunántúli régió rendelkezik a legkevesebb CT készülékkel, továbbá MRI tekintetében is a rangsor végén áll. Komárom-Esztergom megyében egyáltalán nincsen mágneses rezonancia vizsgálat, ugyan a Tatabányai Szent Borbála Kórház 2005-ben befogadási jogot nyert MRI készülékre, de a jogszabály által megadott határidőn belül nem sikerült a gép beszerzése, így a megyei kórház jelenleg sem rendelkezik a készülékkel. Készülékek helye Szolgáltatók száma Készülékek száma száma, ezer fő ezer lakosra jutó száma száma, ezer fő ezer lakosra jutó száma Fejér Székesfehérvár Dunaújváros , ,7 41 Esztergom Komárom-Esztergom Tatabánya Ajka 2 2 9, ,4 46 Veszprém Pápa Veszprém , ,5 43 Közép-Dunántúl , ,5 43 CT Betegek Vizsgálatok Készülékek helye Szolgáltatók száma MRI Készülékek száma száma, ezer fő Betegek ezer lakosra jutó száma Vizsgálatok száma, ezer fő ezer lakosra jutó száma Fejér Székesfehérvár 1 1 9, ,9 30 Komárom-Esztergom Veszprém Veszprém 1 1 3,9 11 4,7 13 Közép-Dunántúl , , Táblázat: CT és MRI statisztikák Az ezer lakosra eső CT és MRI vizsgálatok számában a régió az utolsó helyen áll, és messze elmarad az országos átlagtól, továbbá a második legalacsonyabb értéket felmutató régiótól is

65 Régió száma, ezer fő CT vizsg. ezer lakosra jutó száma száma, ezer fő MRI vizsg. ezer lakosra jutó száma Közép-Magyarország 187, ,0 36 Közép-Dunántúl 47, ,6 16 Nyugat-Dunántúl 64, ,3 37 Dél-Dunántúl 75, ,8 34 Észak-Magyarország 62, ,3 14 Észak-Alföld 88, ,7 27 Dél-Alföld 71, ,9 28 Országos 597, ,8 29 Forrás: Statisztikai Évkönyv, OEP, Egynapos ellátások Az ÁNTSZ információ alapján az alábbi intézményekben történik, vagy legalábbis az alábbi intézmények rendelkeznek működési és befogadási engedéllyel az egynapos beavatkozásokra szakmánként. (Az egynapos ellátások keretében végzett beavatkozások az OEP-es adatok külön leválogatásával végezhetők, el, amelyre jelen tanulmány keretében a régióra vonatkozóan nem került sor. Az országos érték az összes műtét tekintetében 5 % körül alakult 2006-ban.) Szakma Fejér megye Veszprém megye Komárom-Esztergom Szt. György MKh Napfény 2001 Kht Csolnoky F. MKh Magyar Imre Kh Palotahosp Kft Dr. Deák J KH Erzcsébet Kh, Zirc KEMÖ Szt. Borbála Kh ált. sebészet x x x x x x x x ált belgyógyászat x ált. fül-orr-gégegyógy x x x x x x x ált. traumatológia x x x x x x urológia x x x x x x x ált. szemészet x x x x x x x x ált. szül-nőgyógy. x x x x x x x x x érsebészet x x x x kézsebészet x x gasztroenterológia x x x x ortopédia x x x x gyermeksebészet x x x gyermekszemészet x gyermek fül-orr-gégegyógy x aneszteziológia x esztétikai plaszt.seb. x x arc és állcsont-szájseb x proktológia x 25. Táblázat: Egynapos sebészeti ellátás a régió megyéiben Vaszary Kh 1.4 Létszámadatok A 26.számú táblázat az egészségügyi szolgáltatóktól érkezett létszámadatokat foglalja össze. A táblázat adataiból azonban messzemenő következtetéseket nem lehet és nem is szabad levonni, mert - az adatszolgáltatás nem volt teljeskörű - bizonyos kistérségekben működő szakrendelésektől nem kaptunk választ

66 - az esetleges duplikációkat ez a felmérés nem szűri ki, hiszen számos szakorvos egyszerre több hellyel is szerződéses vagy munkaviszonyban áll, és megfelelő adatbázis hiányában ezeket nem lehet összefuttatni. Szakmák Komárom-Esztergom Veszprém Fejér Alkalmazott Szerződéses Alkalmazott Szerződéses Alkalmazott Szerződéses Orvosok összesen Egyéb diplomás Ápolók Egyéb eü. személyzet Összesen Táblázat: Humán-erőforrás adatok a régió megyéiben Egy korrekt, pontos és folyamatosan aktualizált adatbázis kialakítása nagyon időszerű a magyar egészségügyben, és ez nagyon igaz az egészségügyben dolgozók létszámára is. Ezért is nagyon támogatandó volna az információs adatbázisok az egészségügyben tárgyban elfogadott kiemelt projekt minél hamarabbi elindítása és megvalósítása, mely célul tűzte ki olyan adatbázisok létrehozását és működtetését, amelyek az egészségpolitikusok, elemzők, az európai uniós és egyéb (OECD) jelentések számára is biztosítják a szükséges hátteret. Jelenleg egymástól függetlenül, párhuzamosan több intézmény, hatóság kezel adatokat, melyek azonban nem képeznek rendszert, össze nem kapcsolhatók. Ezzel szemben az államigazgatás felé történő adatszolgáltatást segítené elő az egészségügyi szolgáltatók körében a jelentési kötelezettségek csökkentése, összevonása és egyszerűsítése. Az alábbi táblázat azonban már sokkal jelentősebb információkkal szolgál az egyes hiányszakmák vonatkozásában, amelyet megyénként mutatunk be. A táblázat magában foglalja a régióból az adatot szolgáltatók jelzéseit, tapasztalatait. Az egyes szakmák csökkenő sorrendben kerültek feltüntetésre, tehát belgyógyász szakorvos hiányra vagy betöltetlen álláshelyre 19 jelzés is érkezett a régióból, a legtöbb Komárom- Esztergom megyéből. A belgyógyászat szakterület jelentős térvesztése miatt fontos lenne ezek igények szubspecialitás szintű pontosítása. A belgyógyászat, mint általános szakterület azonban az utóbbi évtizedben jelentős tért veszít a szubspecialitások (pl. gasztronenterológia, kardiológia) kárára. A modern orvostudomány fejlődésével adott szakterület mélyülése területének csökkenésével jár. Pontosabban meg kellene határozni: mely részterület szenved hiányt adott ellátási területen, s ennek akár részmunkaidőben történő pótlásáról gondoskodni. Pszichiáter szakorvoshiányt jeleztek nagy számban mind a három megyéből. Az is érdekes információval szolgálhat, hogy vannak bizonyos szakmák, amelyek minden megyében hiányszakmaként kerültek feltüntetésre, és vannak olyan szakmák, amelyekre egy vagy két megyében nem találnak szakembert (pl. szemész, fül-orr-gégész Komárom- Esztergom, endokrinológus Veszprém). Általában a tevékenység tartalma szerint kellene pontosítani az endokrinológusok és diabetológusok munkáját, mely esetekben van szükség intézményhez rendelt szakemberre, és milyen módon láthatnának el intézmények közötti ellátási funkciót. Meg kell jegyezni, hogy természetesen ezek az adatok sem teljes körűek. Biztosra vehető, hogy a táblázatban bemutatott értékek a valóságban magasabbak, azonban mégis igyekszünk egy hozzávetőleges képet adni a jelenlegi szakmánkénti orvoshiányról a régióban. A humánerőforrás helyzet alaposabb feltárása és értékelése további elemzési munkát igényel

67 egyéb egyéb eüi szakorvos dipl Hiányszakmák Komárom Veszprém Fejér KD régió belgyógyász pszichiáter 5 6,5 4 15,5 tüdőgyógyász patológus traumatológus neurológus sebész labororvos ortopédus általános orvos szemész reumatológus kardiológus endokrinológus fül-orr-gégész röntgenorvos intenzív orvos radiológus gerontológus sürgősségi szakorvos bőrgyógyász mozgásszervi rehab. szakorv pszich. rehab. szakorv rehabilitációs szakorv gyermekgyógyász gyermekpulmonológus urológus gasztroenterológus diabetológus onkológus allergológus gyermeksebész izotóp szakorvos üzemorvos gyógyszerész diplomás ápoló gyógyszerész szakasszisztens OKJ-s szakápoló ápoló fizioterápiás szakasszisztens műtős szakasszisztens szakképz. műtőssegéd röntgenasszisztens szakács Összesen , ,5 26. ábra: Hiányszakmákra érkezett jelzések megyénként

68 III. A régió egészségügyének SWOT analízise Erősségek A lakosság egészségi állapota - a régió lakossága fiatalabb, a második legkisebb a 65 év felettiek aránya, - a 100 ezer lakosra jutó összes halálozások száma a régiók között a legalacsonyabb, - a természetes fogyás mértéke az egyik legalacsonyabb az országban, - valamennyi kiemelt halálokra a regionális mutató alacsonyabb az országos átlagnál (kivéve az emésztő rendszer betegségeit és az egyéb halálokokat), élveszületésre jutó terhesség-megszakítás tekintetében második a régiók között, - valamennyi betegség miatti új rokkantak aránya kevesebb az országos átlagnál Gazdasági körülmények - a gazdasági aktivitás aránya a legmagasabb a régiók között, - a munkanélküliségi ráta alacsonyabb az országosnál, - az idős népesség eltartottsági rátája valamennyi régió közül itt a legalacsonyabb - átlagkereset az országos átlagot megközelítve a második legmagasabb, - az egy lakosra jutó nemzetgazdasági beruházások Ft értéke szerint Közép- Magyarország után a második a régiók között. Ellátórendszer - itt a második legmagasabb a tízezer lakosra jutó krónikus kórházi ágyak száma, - a tízezer lakosra jutó aktív kórházi esetszám itt a legalacsonyabb, - az egy aktív ágyra jutó esetszám a második legtöbb a régiók között, mely magas ágy/betegforgót jelent, - legmagasabb az országban az aktív ágykihasználás, - a krónikus betegek súlyossága, a DMI országosan a harmadik legmagasabb - a krónikus ellátás igénybevétele régión belül 90% feletti Gyengeségek A lakosság egészségi állapota - az ezer lakosra jutó élveszületések száma az országos átlag alatti érték - a csecsemőhalálozás az országos átlagnál magasabb, - a 100 ezer főre jutó potenciális 70 évből elvesztett életévek adata a harmadik legalacsonyabb a régiók között, - az emésztő rendszer betegségei miatt valamennyi régió közül itt a legmagasabb a halálozási arány, - a lakosra jutó új pszichiátriai gondozott betegek aránya alapján második a régiók között. Ellátórendszer - nem rendelkezik orvostudományi egyetemmel, klinikával - a lakosra jutó járóbeteg szakorvosi órák száma alapján visszafelé a harmadik, - az egy aktív ágyra jutó súlyszám és a case-mix index alapján az aktív fekvőbeteg szakellátásban ellátott betegek esetsúlyossága az egyik legalacsonyabb a régiók közül, - a fekvőbeteg ellátó intézetei az országos aránynál kisebb mértékben látnak el betegeket más régió lakosaiból - az aktív fekvőbeteg szakellátás más régióban történő igénybevételének esetszáma a legmagasabb az onkológia szakmában, - egyáltalán nem vesz részt a régió a lakossága szívsebészeti, sugár- és onkoradiológiai, tüdő-mellkassebészeti, plasztikai sebészeti ellátásában, - a régió az egyik legkevésbé ellátott terület CT és MRI készülékek vonatkozásában - második legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó CT és MRI vizsgálatok számában az utolsó a régió, - régió kivételével minden régióban működik legalább egy onkoradiológiai központ. - az intézeti hospice ellátás kapacitásai nem megfelelőek

69 Lehetőségek Gazdasági körülmények - régióban megtermelt bruttó hazai össztermék a második legmagasabb az országban, Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb, de Komárom- Esztergom megye fejlődött a legdinamikusabban az elmúlt években - az egy főre eső GDP tekintetében Fejér és Komárom-Esztergom megye a négy legmagasabb értéket felmutató megyék között áll - Budapesthez való közelség komoly versenyhelyzetet jelent a regionális szolgáltatóknak Ellátórendszer - nő a krónikus, tartósan beteg és fogyatékos betegek aránya, mely maga után vonja az ellátórendszer átalakulási kényszerét - az aktív ellátás kapacitásának változását és új ellátási formák kialakítását a finanszírozás is támogatja - a kihasználatlan ellátások átalakításával új beteg-igények kielégítésére nyílik lehetőség az egynapos ellátási formák, a sürgősségi ellátás, az ápolási és rehabilitációs területeken - a jelentős technológia-fejlődés, az egészségipar és kiszolgáló háttéripar fejlődése javíthatja a szolgáltatás minőségét az egészségügyben - a fizioterápia, reumatológia szakmacsoportok által lefedett területek igénybevételi gyakorisága magas, a lakosság megfelelő ellátása kiemelt jelentőségű, a lehetőségekhez képest minél szélesebb szolgáltatási spektrum kialakítása indokolt 27. Táblázat: A régió egészségügyének SWOT analízise Veszélyek Gazdasági körülmények - a régiós egy főre eső GDP átlagot Veszprém megye húzza le alacsony teljesítményével - az egészségügyi és szociális beruházások tekintetében a régió az ötödik - Budapesthez való közelség komoly versenyhelyzetet jelent a regionális szolgáltatóknak Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők - az elhízott férfiak és nők aránya a második legmagasabb a régiók között - a rendszeres dohányzás aránya mindkét nemnél az országos átlag feletti Ellátórendszer - egészségügyi infrastruktúrába való beruházás elmaradása a régióban - a régió egészségügyi humánerő-kapacitásban gyengén ellátott terület - a szakellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora magas, sokan már nyugdíjkorban, vagy annak környékén vannak - az ágazat munkaerő-megtartó képessége csökken - a lakosság rehabilitációs ellátásának kevesebb mint kétharmada marad régión belül - a tízezer lakosra jutó krónikus esetszám a második legmagasabb az országban - a régióban a legnagyobb arányú a kifelé áramlás, azaz más régióban történt ellátás

70 IV. A régió egészségügyi ellátórendszerének javasolt fejlesztési irányvonala a kapacitások mértéke és elhelyezése szerint 1. A fejlesztési/ változtatási szükségszerűség meghatározása. Stratégiai irányvonal meghatározása Az egészségügyi ellátás megszervezése sajátos kihívásokkal küzd mind országos, mind helyi szinten. Egyszerre többféle szempontnak (a teljesség igénye nélkül: demográfiai, morbiditási, hozzáférési-esélyegyenlőségi, térségi, közlekedési, szociális, hatékonyság, hatásosság, fenntarthatóság stb.) kellene megfelelni, amelyek sokszor ellentmondanak egymásnak. Az egészségügyi rendszer alapvető célja az egészségi állapot javítása, várható élettartam növelése, ezen belül is elsődlegesen a lakosság egészségi állapotából fakadó szükségletek és igények kielégítése. A XXI. században a gazdasági, technológiai és jóléti fejlődés, valamint a globalizáció kapcsán olyan mértékben átalakultak az egészségüggyel kapcsolatos elvárások és a gazdasági társadalmi determinációk, hogy az egészségügy fenntartható fejlődésének biztosítása a fejlett társadalmak egyik legnagyobb kihívásává vált. A tanulmány keretében végzett betegútvizsgálatok, elemzések is egyértelművé tették azt a már közismert tényt, hogy a betegutak, a szolgáltatások tényleges igénybevétele nem követi a közigazgatási határokat, a dokumentumokban rögzített ellátási körzeteket. A régiós, a megyei és a kistérségi ellátás meglehetősen kusza, egymásba-fonódó képet mutat. Mivel a Közép-Dunántúli régióban nincs orvosegyetem, és a régióval szomszédos - a betegutak elemzése alapján - vele szoros szolgáltatási és ellátási kapcsolatban lévő Nyugat- Dunántúli Régióban sincs. Bizonyos kiemelt, országos szintű ellátások csak régiók közötti együttműködésben érhetők el. A régióban ilyen magas szintű nem elérhető ellátások elsősorban Budapest és Pécs egyetemi, vagy országos intézeti központjaiban érhetőek el. Ez mind orvosszakmai, mind egészség-gazdaságtani szempontból nem okoz problémát, sőt a hatékony és minőségi ellátás biztosítása érdekében kifejezett előnyökkel is jár országos szempontból (méretgazdaságosság, orvosi rutin), csupán arra kell törekedni, hogy az ellátási protokollok fejlesztése és ezek alapján az ellátások szervezése, megfelelően támogassa a hozzáférési esélyek kiegyenlítését. A sürgősségi ellátórendszer egyik legfontosabb tényezője az idő. A rendszer infrastrukturális állapota korszerűtlen és elavult a Közép-Dunántúli régióban, a személyi feltételek megteremtése elengedhetetlen. Nem teljes a követelményeknek való megfelelés, nem egységes az ellátás színvonala, azaz a biztosított szolgáltatás rendkívül heterogén. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a sürgősségi ellátás elvileg egymásra épülő szintjei között hiányos a kommunikáció és javításra szorul az együttműködés is. Mindezek magukban hordozzák a régió sürgősségi rendszerének fejlesztési szükségszerűségét. Az NFT II keretében több intézmény az SO1 és SO2 sürgősségi fejlesztés részeként be kívánja költöztetni a városi központi ügyeleteket a kórházak sürgősségi kapujába, amely szakmapolitikailag mindenféleképpen támogatandó. A Közép-Dunántúli régió sürgősségi ellátórendszerének jelenlegi helyzetét a 27.számú ábra mutatja be. Sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) a zöld karikával jelzett városok kórházaiban működnek, míg a többi aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben sürgősségi

71 fogadóhely van kialakítva. Ugyan vannak már a régióban működő sürgősségi betegellátó osztályok, azonban az egységes színvonalú ellátás érdekében szükséges ezek további fejlesztése, és néhány új osztály kialakítása. A sürgősségi ellátás kérdésénél meg kell jegyezni, hogy a Balatonfüredi Állami Szívkórház a régió betegeinek ellátási esélyegyenlőségét növelve megszervezte a sürgősségi perkután koronária-intervenciók alkalmazását a régióban (invazív kardiológiai ellátás), továbbá a különböző gyógyszer-rezisztens ritmuszavarokban szenvedő betegek katéteres, radiofrekvenciós ablációjával a régió szívgyógyászati centruma. 27. ábra: Sürgősségi betegellátó osztállyal (SBO) rendelkező kórházak A szakellátások tekintetében a régióban elérhető szakmastruktúrát összevetve az országos adatokkal elmondható, hogy alapvetően majdnem minden szakma elérhető helyben a régióban a lakosok részére. Természetesen a nagyon speciális szakmákat, amely speciális hátteret, szakembergárdát igényel, illetve a gyermekellátást kivéve az alábbi szakmákban tapasztalható ellátási hiány a régióban: Transzplantáció Sugárterápia, onkoradiológia Külön szakmaként angiológia, phebológia és lymphológia Tüdő- és mellkassebészet Szívsebészet Balatonfürednek egykor tervei között szerepelt, de mára már nem feltétlenül szükséges szívsebészeti háttér a technológia fejlődésével, egy modern haemodinamikai centrumban az összes non-invazív és invazív bavatkozás megvan. Allergiológia és klinikai immunológia Az aktív fekvőbeteg ellátás más régióban történő igénybevételének esetszáma a legmagasabb az onkológia szakmában, aminek nagyobb részét Budapesten, másik részét Győr-Moson