T/4744/... Tisztelt Elnök Úr!

Átírás

1 AZ ORSZÁGGYŰLÉS Alkotmányügyi, igazságügyi é s ügyrendi bizottsága T/4744/... Bizottsági módosító iavasla t Kövér László az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a Házszabály 94. (1) bekezdése és 102. (1) bekezdése alapján a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló T/4744. számú törvényjavaslathoz az alábbi terjeszti elő : bizottsági módosító javaslato t 1.) A törvényjavaslat 8. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Ha az országgyűlési vagy az európai parlamenti képvisel ő a megválasztás a előtt bíró volt és a képvisel ői megbízatásának megsz űnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróv á történő ismételt kinevezését kéri, valamint a bírói kinevezéséhez szükséges feltételekke l rendelkezik (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) akkor őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök az OBH elnökének javaslatára határozatlan id őre bíróvá kinevezi. Ezt követően a bírót az OBH elnöke tényleges bíró i álláshelyre, indokolt esetben tanácselnöki munkakörbe osztja be a bíró képvisel ővé történő megválasztását megel őző vagy azzal legalább azonos szintű, lehet őleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre. 2.) A törvényjavaslat 11. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :,,(1) A pályázato t a) járásbíróságra kiírt pályázat esetén a járásbíróság elnökéhez,

2 2 b) közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázat esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökéhez, c) törvényszékre kiírt pályázat esetén a törvényszék elnökéhez, [bkl,2 ítél őtáblára kiírt pályázat esetén az ítél őtábla elnökéhez, felel a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria elnökéhez kell benyújtani." 3.) A törvényjavaslat 14. (4) bekezdésének n) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [(4) A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:] n) a betöltendő álláshely szerinti járásbíróság vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének véleménye. 4.) A törvényjavaslat 16. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A törvényszék vagy az ítél őtábla elnöke a bírói tanács által felállított rangsortó l eltérhet, és az álláshely betöltésére a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázót is javasolhatja. Ha a törvényszék vagy az ítél őtábla elnöke a bírói tanács által felállított rangsorban elsőként rangsorolt [alapján az álláshely betöltésére javasolt] pályázótól eltérő [ a rangsor soron következ ő helyein álló ]pályázót javasol az álláshely betöltésére, ez t írásban indokolnia kell és indokolt javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat a pályázat elbírálása érdekében 8 munkanapon belül az OBH elnöke részére megküldi. 5.) A törvényjavaslat 18. (3) és (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek, egyúttal a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki : (3) Az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól eltérhet, és az álláshel y betöltésére a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázót is javasolhatja. [(3)] (4) Ha [az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján az álláshely betöltésére javasolt pályázótól eltér ő a rangsor soron következ ő helyein álló pályázót javasol az álláshely betöltésére, és] a javasolt pályázó nem bíró, úgy az OBH elnöke a pályázatot a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. Az eltérés indokairól a köztársasági elnökhöz történ ő felterjesztéssel egyidejűleg írásban tájékoztatja az Országos Bírói Tanácsot (a továbbiakban : OBT), és az OBT soron következ ő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása nem érinti a köztársasági elnökhö z történő felterjesztést és a kinevezést. [(4)] (5) Ha [az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján az álláshely betöltésére javasolt pályázótól eltér ő a rangsor soron következ ő helyein álló pályázót javasol az álláshely betöltésére, és] a javasolt pályázó bíró, úgy az OBH elnöke a

3 3 pályázatot a bíró 8 munkanapon belül történ ő áthelyezésével elbírálja. Az eltérés indokairól az áthelyezéssel egyidej űleg írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következ ő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének az OBT részére történ ő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása nem érinti a bíró áthelyezését." 6.) A törvényjavaslat 19. -a helyébe a következő rendelkezés lép : A Kúriára kiírt pályázat esetében a 18. -ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kel l alkalmazni : a) az OBH elnökének jogköreit a Kúria elnöke gyakorolja, b) a Kúria elnöke a pályázatot akként bírálja el, hogy 8 munkanapon belül a felterjesztés és az áthelyezés érdekében megkeresi az OBH elnökét, c) az OBH elnöke a Kúria elnöke megkeresésének 8 munkanapon belül elege t tesz[, d) ha a Kúria elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól eltér, a z OBT-t írásban tájékoztatja az eltérés indokairól és az OBT soron következ ő ülésén ismerteti az eltérés indokait]. 7.) A törvényjavaslat 22. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : [(2) Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdésbe n megjelölt határid őt az akadály megszűnését ől kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstől számított 3 hónap elteltével az esküt nem tette le, tisztségéb ől fel kell menteni. ] (2) Ha a bíró az eskü letételében akadályoztatva van, az esküt az akadál y megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül, de legkés őbb a kinevezésétől számított három hónap elteltével teheti le. 8.) A törvényjavaslat 23. (2) bekezdésének helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A bíró els ő kinevezése a pályázat elbírálójának javaslatára határozatlan időre szól, ha a) kinevezését megel őzően korábban ha törvény eltér ően nem rendelkezik legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott, b) kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött vagy nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió [Bíróságán] valamely szervénél ítélkezett, illetve az [Európai Unió Bíróságán főtanácsnokként m űködött] igazságszolgáltatássa l összefüggő tevékenységet folytatott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, c) kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatá s területén[, d) ha a volt országgyűlési képvisel ő az országgyűlési képvisel ői megbízatásának megsz űnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróvá történ ő ismételt

4 4 kinevezését kéri, és a bírói kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, ide ne m értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt, vagy e) ha a volt európai parlamenti képvisel ő az európai parlamenti képvisel ő i megbízatásának megsz űnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróvá történő ismételt kinevezését kéri, és a bírói kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, ide ne m értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt]. " 9.) A törvényjavaslat 26. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : (5) Ha a bíró más településen működ ő bíróságra való beosztását igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni. 10.) A törvényjavaslat 28. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek : 28. (1) A bíró hozzájárulásával az OBH elnökének döntése alapján tartó s külszolgálatot láthat el. A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja bírói tisztségét, de ne m ítélkezhet; a külszolgálat befejezését követően a tényleges bírói munkakörbe történ ő beosztására pedig az 58. (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni. (2) A tartós külszolgálatot ellátó bíró az e törvény szerint járó javadalmazáso n felül az OBH elnökének döntése szerint jogosult a külszolgálati tevékenységge l összefüggésben felmerül ő, a nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által nem viselt vag y nem fedezett költségei megtérítésére. (3) A tartós külszolgálatban eltöltött id ő tartamát a tartós külszolgálat megkezdésé t megel őző szolgálati helyen eltöltött id őnek kell tekinteni. 11.) A törvényjavaslat 29. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) Az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangol t végrehajtása érdekében [az érintett bíróság elnökének egyetértésével és] a bíró hozzájárulásával és a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértéséve l külön feladattal bízhatja meg a bírót. 12.) A törvényjavaslat 30. -a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (1) A közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat a törvényszék bírái tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára az OBH elnöke[, a Kúria bírái tekintetében a Kúria elnöke] jelöli ki.

5 5 (2) A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá ának (2) bekezdésében meghatározott ügyekbe n ítélkező bírákat a bíróság elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt hatásköröket a Kúria bírái tekintetében a Kúri a elnöke megfelelően gyakorolja. [(3)](4) A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró bírákat a Kúria elnöke jelöli ki. (5) A Kúria elnöke az általa kijelölt bírák személyéről tájékoztatja az OBH elnökét. [(4)](6) A bíró kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges." 13.) A törvényjavaslat 51. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 51. A munkáltatói jogkör gyakorlója kérelemre [F]fizetés nélkül i szabadságot [kell] biztosít[ani] a külszolgálat id őtartamára a bírónak, ha házastárs a külszolgálatot teljesít. 14.) A törvényjavaslat 90. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : d) ha a bíró a bírói esküt a [kinevezésétől számított 8 munkanapon] ban meghatározott határidőnbelül nem tette le. 15.) A törvényjavaslat 113. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A fegyelmi eljárás el őkészítését és az el őzetes vizsgálatot vizsgálóbiztos végzi. Vizsgálóbiztosként nem járhat el az érintett bíró beosztásának megfelel ő szintnél alacsonyabb szintű bíróság bírája. 16.) A törvényjavaslat 127. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A magasabb fizetési fokozatba történ ő el őresorolás időpontját a fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy mentesítést követ ően a 126. (1) bekezdése szerinti [szünetelési] id ő figyelmen kívül hagyásával az eredeti időponttól számítva kell megállapítani. 17.) A törvényjavaslat a helyébe a következ ő rendelkezés lép :

6 A Kúria elnöke, valamint a vele együtt üdül ő házastársa, élettársa, gyermeke, szül ője, unokája és gyermekének házastársa térítési díj ellenében jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. [Az üdül őt a Kúria elnökével együtt üdül ő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa, valamint szül ője és unokája is térítési díj ellenében igénybe veheti.] A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában. 18.) A törvényjavaslat a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : 157. [(1)] A Kúria volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e megbízatása a megbízatási időtartam letelte miatt szűnt meg, további hat hónapon e tisztségéről vagy bírói tisztségéről való lemondása esetén három hónapon keresztül a havi illetményének megfelel ő összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységb ől származó, járulékalapot képez ő jövedelemnek minősül. [(2)] 158. Ha a Kúria volt elnöke megbízatása a [z (1) bekezdésben] ban megjelölt okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, akkor a [z (1) bekezdésben] ban megjelölt juttatás 50%-ára jogosult. [158.] 159. (1) A Kúria volt elnökét a megbízatása megsz űnését ől számított további két évig, évi harmincezer km keretig személyes gépkocsihasználat illeti meg, h a egyúttal a bírói szolgálati viszonya is megsz űnt, vagy az új bírói beosztásában gépkocsihasználati jogosultság nem illetné meg. (2) A Kúria volt elnökét ha egyúttal bírói szolgálati viszonya is megszűnt a megbízatása megsz űnését ől számított további két évig kétfős titkárság alkalmazása illeti meg. [159.] 160. A [157. és a 158. ] szerinti juttatások nem illetik meg a Kúria volt elnökét, ha e megbízatása a tisztségt ől való megfosztás miatt, vagy a 90. c), e) vagy i) pontja alapján szűnt meg. [160. A Kúria volt elnökének halála esetén az özvegyének járó hozzátartozó i nyugellátás megállapítása szempontjából a 157. (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti juttatást kell a Kúria volt elnöke öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.] 19.) A törvényjavaslat 161. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) A Kúria elnökhelyettese vezetői pótlékra a 3. mellékletben foglaltak szerint jogosult. [A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.]

7 7 20.) A törvényjavaslat 163. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : (2) Az OBH elnöke beosztási pótlékra jogosult. A beosztási pótlék összege a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének 60 százaléka. (3) Az OBH elnöke [vezető] vezet ői pótlékra jogosult. A vezet ői pótlék összege a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének 130 százaléka. 21.) A törvényjavaslat 166. (2) és (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (2) Az OBH elnökhelyettese beosztási pótlékra jogosult. A beosztási pótlék összege a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének 60 százaléka. (3) Az OBH elnökhelyettese vezetői pótlékra jogosult. A vezetői pótlék összege a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének 60 százaléka. 22.) A törvényjavaslat 170. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A Kúria elnökét és helyettesét, valamint volt elnökét, továbbá az OBH elnökét és helyettesét megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költség[eket] törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésr ől szóló törvény [B]bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezet[e fedezi]ét terheli. 23.) A törvényjavaslat a helyébe a következő rendelkezés lép : jogosult." 171. A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a) illetményre, [b) külön juttatásraj [e)j bl egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre 24.) A törvényjavaslat a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 172. A bíró illetménye alapilletményb ől, továbbá pótlékból tevődik össze. A beosztási pótlék, [és] a vezet ői pótlék és a címpótlék alapilletmény jelleg ű.

8 8 25.) A törvényjavaslat a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek, egyúttal a -t megel őző alcím az alábbiak szerint módosul : [65. A bíró alapilletménye 173. (1) A bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati idej e alapján kell megállapítani. Az alapilletmény fokozatait a törvény 2. melléklete tartalmazza. (2) A legalacsonyabb bírói alapilletményt 1. fizetési fokozat évenként az állami költségvetésről szóló törvényben az Országgy űlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az el őző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.] 65. A bírói illetményalap és a bíró alapilletmény e 173. (1) A bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati idej e alapján, a bírói illetményalap és a törvény 2.mellékletébenfizetési fokozatonként meghatározott szorzószámok szorzataként kell megállapítani. (2) A bírói illetményalapot évenként a központi költségvetésr ől szóló törvény határozza meg úgy, hogy annak összege az el őző évi összegnél nem lehet alacsonyabb. 26.) A törvényjavaslat 174. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) A bíró minden 3 év szolgálati id ő megszerzése után eggyel magasabb fizetés i fokozatba lép. [A magasabb fizetési fokozatokhoz az 1. fizetési fokozatot alapul véve magasabb szorzószámok tartoznak.] 27.) A törvényjavaslat a helyébe a következő rendelkezés lép : 175. A bírót kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóa n alkalmas minősítés esetén a bírói tisztségének fennállása alatt két alkalommal a kollégiu m el őterjesztésére eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni. Két soron kívüli el őresorolás között legalább hat évnek kell eltelnie. A soron kívüli el őresorolásnál a korább i fizetési fokozatban eltöltött időt az új fizetési fokozatban eltöltött id őként kell figyelemb e venni. A soron kívüli előresorolásokat az adott év els ő napjával kell végrehajtani. 28.) A törvényjavaslat 177. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A beosztási pótlék összege a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének a) a járásbírósági bírónál 10, b) a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 15, c) a törvényszéki bírónál 20,

9 9 d) az ítélőtábla bírájánál 40, e) a Kúria bírájánál 60 százaléka." 29.) A törvényjavaslat a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : [178. (1) Kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóa n alkalmas minősítés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltöt t legalább 6 év után az OB T a) a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági bír ó részére címzetes törvényszéki bíró, b) a törvényszéki bíró részére címzetes táblabíró, c) az ítélőtábla bírája részére címzetes kúriai bíró címet adományozhat. (2) Az (1) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes törvényszéki bíró az I. fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes kúriai bíró az 50 százalékát kitev ő összegre jogosult. Egyidejűleg a ténylege s beosztással járó beosztási pótlékra való jogosultság megsz űnik.] 178. (1) Kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalma s minősítés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után beszámítva a magasabb szintű bíróságon bírói szolgálati viszonyban töltött id őt is az OBT a) a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró részére címzetes törvényszéki bíró, b) a törvényszéki bíró részére címzetes táblabíró, c) az ítél őtábla bírája részére címzetes kúriai bíró, d) a kúria bírája részére kúriai tanácsos címet adományozhat. (2) Az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább húsz é v után beszámítva a magasabb szint ű bíróságon bírói szolgálati viszonyban töltött id őt is az OBT a) a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró részér e címzetes törvényszéki bíró, b) a törvényszéki bíró részére címzetes táblabíró, c) az ítél őtábla bírája részére címzetes kúriai bíró, d) a kúria bírája részére kúriai tanácsos címet adományoz. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes törvényszéki bíró a bírói illetményalap összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes kúriai bíró az 50 százalékát, a kúriai tanácsos a 70 százalékát kitev ő összegre

10 1 0 jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztással járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik." 30.) A törvényjavaslat a helyébe a következő rendelkezés lép : 179. Ha a bírót a fegyelmi okot kivéve szolgálati érdekb ől alacsonyabb szintű bíró[i]ságra [beosztásba] helyezik át, vagy alacsonyabb szintű bíróságra rendelik ki, korábbi beosztási pótlékára, illetve címére és a címmel járó pótlékra továbbra is jogosult. Szolgálati érdeknek minősül az is, ha a bírót alacsonyabb szintű bíróságon vezetőnek nevezik ki, vagy újabb beosztására pályázat nélkül került sor. 31.) A törvényjavaslat 180. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A vezetői pótlékot a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének a százalékában kell meghatározni. 32.) A törvényjavaslat 184. (1) (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (1) A pótlék mértéke idegennyelt'-vizsgánként havont a a) felsőfokú [C típusú] komplex nyelvvizsga esetén a [z 1. fizetési fokozat ] bírói illetményalap összegének nyolc százaléka, [A] szóbeli vagy [B] írásbeli [típusú ] nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka, b) középfokú [C típusú] komplex nyelvvizsga esetén a [z 1. fizetési fokozat ] bírói illetményalap összegének négy százaléka, [A] szóbeli vagy [B] írásbeli [típusú ] nyelvvizsga esetén két-két százaléka. (2) Az angol, a francia és a német nyelvnek a 183. (1) bekezdése szerint igazol t ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta a) fels őfokú [C típusú] komplex nyelvvizsga esetén a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének tizenkettő százaléka, b) középfokú [C típusú] komplex nyelvvizsga esetén a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének nyolc százaléka, c) alapfokú [C típusú] komplex nyelvvizsga esetén a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap összegének két százaléka. (3) Ha a bíró a (2) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekb ől [A] szóbeli vagy [B] írásbeli [típusú] nyelvvizsgával rendelkezik, az (1) bekezdésben foglalt [C típusú] komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra. (4) Ha a bíró ugyanazon idegen nyelvb ől azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb

11 1 1 mértékű pótlékra jogosult. Ha a bíró különböz ő típusú, de azonos fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, nem jogosult a komplex nyelvvizsgánál magasabb mérték ű pótlékra." 33.) A törvényjavaslat a és a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek, egyúttal a t megel őző alcím az alábbiak szerint módosul : [69. A külön juttatás 185. (1) A bíró külön juttatásként minden naptári évben egyhavi illetményére jogosult. (2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kel l megállapítani, és a tárgyévet követ ő év január 31. napjáig kell kifizetni. (3) A bíró a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az adott naptári évben folyamatosan bírói szolgálati viszonyban állt. (4) Arányosan csökkentett összegű juttatás jár, ha a bíró folyamatos szolgálat i viszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte. (5) Ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot ne m érte el, külön juttatásra nem jogosult. (6) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés nélkül i szabadság ideje nem vehet ő figyelembe. (7) Ha a bíró szolgálati viszonya megsz űnik és a teljes vagy csökkentett összegű juttatás feltételei ekkor fennállnak, azt az utolsó munkában töltött hónapra jár ó illetmény alapján kell kifizetni. bírót, ha 186. (1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem illeti meg a a) ellene fegyelmi vagy büntet őeljárás van folyamatban, b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése el őtt egyoldalúan megszüntette, d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette, e) gyermekgondozási segélyben részesül, f) gyermekgondozási díjban részesül. (2) A külön juttatás a bírót visszamen őleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg. ] 69. Akiegészítőpótlék és a képzettségi pótlék 185. (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a központi költségvetésr ől szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások

12 1 2 kiemelt el őirányzatán belül a bíró részére határozott id őre, illetve a feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha a bíróság alaptevékenységébe tartozó munkakör i feladatai mellett sajtószóvivői, instruktori vagy más, a m űködéshez szükséges feladatoka t rendszeresen teljesít. (2) A kiegészít ő pótlék összege az illetményalap öt százalékától harminc százalékáig terjedhet, és több feladat teljesítése esetén sem haladhatja meg az illetményala p negyven százalékát (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a központi költségvetésr ől szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatáso k kiemelt el őirányzatán belül a bíró részére képzettségi pótlékot állapíthat meg fels őfokú iskolarendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség, tovább á doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozat elnyerése esetén, ha a megszerzett ismeretek a munkaköre ellátásánál vagy a bíróság feladatainak teljesítése során közvetlenü l hasznosíthatók. (2) A képzettségi pótlék összege az illetményalap tíz százalékától harminc százalékáig terjedhet. (3) Ha a bíró a munkáltatóval kötött tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a képzettség megszerzéséhez, a képzettségi pótlékra addig nem jogosult, amíg a havonta fizethető pótlék összege nem éri el a tanulmányi szerz ődés alapján számára nyújtott pénzügyi támogatás mértékét." 34.) A törvényjavaslat 187. (2) és (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lév ő bíró, valamint a bíró azon id őtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. (4) A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az OBH elnöke határozz a meg, az azonban nem lehet alacsonyabb a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap [szerinti ] összegének ötven százalékánál, és nem lehet magasabb a [z 1. fizetési fokozat] bírói illetményalap [szerinti] összegének háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. 35.) A törvényjavaslat 188. (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép és a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki : (4) Ha a bíró bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileum i jutalomban részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg.

13 1 3 [(4)] (5) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt sz űnik meg, a jubileumi jutalmat a (3) és (4) bekezdés alkalmazásával az örökösének kell kifizetni." 36.) A törvényjavaslat a helyébe a következő rendelkezések lépnek : 190. (1) Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a munkahelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelése n töltött munkanapokra a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl élelmezés i költségátalányként kirendelési díjra jogosult. Ha a kirendelésre a 32. (1) bekezdése alapján kerül sor, a bíró a díj 150 százalékára jogosult. (2) Az a bíró, aki tisztségét a 33. -ban foglaltakra tekintettel kiírt pályázat alapján tölti be, rendelkezésre állási pótlékra jogosult. A pótlék összege a bírói illetményalap összegének 20 százaléka. 37.) A törvényjavaslat 191. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép, egyúttal a 191. az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki : (1) A bírót belföldi kiküldetés esetén az élelmezéssel kapcsolato s többletköltségek fedezésére napidíjként a [z 1. fizetési fokozat szerinti összeg] bírói illetményalap egy munkanapra es ő részének a 20 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött id ő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár. A napidíj összegének kiszámításánál havonta 21 napot kell figyelembe venni. (4) Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti els ő osztály igénybevételére jogosult." 38.) A törvényjavaslat a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : 192. [Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti első osztály igénybevételére jogosult.] (1) A bíró részére lakhatási támogatások nyújthatók, amelye k különösen a következ ők : a) bírósági érdekb ől történő vezetői kinevezés, áthelyezés, továbbá kirendelé s miatt más lakóhelyre költözéshez a bíróság kezelésében álló lakás biztosítása a bíróság i érdekből történ ő kirendelés kivételével lakbér megállapításával, b) az addigi lakóhely vagy a szolgálati hely szerinti településen, illetve azok vonzáskörzetében lakástulajdon megszerzésének, b ővítésének, korszerűsítésnek támogatása kamatmentes munkáltatói kölcsönnel, c) a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás, d más teleülésre költözés költsé geihez való hozzáárulás. (2) A bíróság kezelésében álló lakáshoz való bérleti jog legfeljebb a bíró bíró i szolgálati viszonyának megszűnéséig maradhat fenn.

14 14 39.) A törvényjavaslat a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : 193. (1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított el őirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül egyéb juttatások adhatók, íg y különösen : a) [lakásépítési (korszerűsítés, b ővítés) és -vásárlási támogatás, lakhatás i és albérleti díj hozzájárulás] önkéntes kiegészítő pénztártagsági támogatás, b) letelepedési segély, c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás, d) szociális[,] és temetési segély, családalapítási támogatás, e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás, fi illetményelőleg[.],. g) a bírói szolgálati viszonyban töltött id ő anyagi elismerése, h) hosszú bírói szolgálati viszony esetén megtakarítás jelleg ű életbiztosítás kötése, i) a helyi munkába járás támogatása, kezességvállalással vagy kedvezményes kölcsönnel gépkocsi-vásárlás támogatása. (2) A nyugállományú bíró pénzbeli és természetbeni támogatásban részesíthet ő. [(2) Ha a bíró más településen m űködő bíróságra való beosztását igazságügy i érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni.] (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit é s mértékét az OBH elnöke az érdek-képviseleti szervekkel együttm űködve állapítja meg. 40.) A törvényjavaslat 196. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Ha a bíró szolgálati viszonya a [89. b) pontja] 25. (1) bekezdése, a 90. a) pontja, a 90. b) pontja ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, továbbá a 90. c) e), k) m) pontja alapján sz űnik meg, a még fennálló állami kezessé g után a központi költségvetés javára a hitelintézet útján egyszeri kezességvállalási díjat kel l fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegéne k kettő százaléka. 41.) A törvényjavaslat 199. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (4) Az OBH-ba beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a [z 1. fizetési fokozatban járó illetmény] bírói illetményalap össze ének 10 százalékára i s jogosult.

15 ) A törvényjavaslat a a következ ő új (2) bekezdéssel egészül ki : (2) A bírói és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok személyi és vagyoni részeine k megsemmisítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik, aki a vagyonnyilatkozatok őrzésére megállapított időtartam leteltekor a nyilvántartási szám és a kiegészít ő kód egyidejű közlésével haladéktalanul megkeresi az OBH-t az ott kezelt vagyoni részek visszaküldése iránt. Az OBH a vagyonnyilatkozatokat a megkeresés beérkezését ől számított 15 napon belül köteles visszaküldeni. 43.) A törvényjavaslat 216. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A katonai büntet őeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeinek ( a továbbiakban : katonai ülnök) megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelm i szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon. 44.) A törvényjavaslat 217. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) A [katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a továbbiakban : katonai ülnök)] katonai ülnököket a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai az ott működő érdek-képviseleti szervek javaslataira i s figyelemmel jelölik. 45.) A törvényjavaslat 218. (1), (3) és (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (1) A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, havi átlagkeresetét, valamint az aláírásá t tartalmazza. [A jelölt köteles arról is nyilatkozni, hogy az országgy űlési képviselők választásán választható-e.] (3) A jelölt a jelölés elfogadását követ ően haladéktalanul, az ülnökké történ ő megválasztására jogosult képvisel ő-testület[, megyei (fővárosi) közgyűlés] részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja büntetlen el őéletét. (5) Az ülnök megválasztására jogosult képvisel ő-testület [és megyei (fővárosi ) közgyűlés] a (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli.

16 ) A törvényjavaslat a helyébe a következő rendelkezések lépnek : 219. (1) A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes [települési] helyi, illetve [települési kisebbségi] nemzetiségi önkormányzat képvisel ő-testülete, a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei, illetve [(fővárosi),] megyei [jogú] városi [közgyűlés] képviselő-testület és a törvényszék, valaminta közigazgatási és munkaügyi bíróság terület[i]én lévő [kisebbségi] nemzetiségi önkormányzatok képvisel ő-testületei választják meg. A Budapest területén működő járásbíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti [települési] helyi önkormányzatok és [a települési kisebbségi] nemzetiségi önkormányzatok képvisel ő- testületei választják meg. Olyan járásbíróság esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el, az ülnököket az illetékességi terület szerinti megyei [közgyűlés] képvisel ő-testület és a járásbíróság illetékességi területén lévő [megyei kisebbségi] nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. [(2) Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 12. -a (4) bekezdésének a) pontját megfelelően alkalmazni kell. ] [(3)] (2) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelel ő állománygy űlésen választják meg. 47.) A törvényjavaslat 223. (4) és (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (4) Ha a) az ülnök a (3) bekezdésben meghatározott ismételt felhívá s kézhezvételételétől számított 15 munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye vagy b) a bíróság elnöke az ülnök büntetett el őéletének tényét az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képvisel ő-testületnél [vagy megyei (fővárosi ) közgyűlésnél] kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidej űleg a megbízatás megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli. (6) Az (1) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke é s az ülnököt megválasztó képvisel ő-testület [és a megyei (fővárosi) közgyűlés] az ülnök i megbízatás megszűnéséig kezeli. 48.) A törvényjavaslat 224. (3) és (4), valamint (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek:

17 1 7 (3) Az ülnök a képvisel ő-testülethez[, illetve a megyei (fővárosi) közgyűléshez ] intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. (4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület[, illetve a megye i (fővárosi) közgyűlés] elfogadó nyilatkozata nem szükséges. (6) Az (1) bekezdés c), d) és j) pontjában írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a képvisel ő-testület[, illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés] határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti. 49.) A törvényjavaslat 225. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, vagy az ülnöki működése idejére munkabérben (díjazásban) nem részesül ő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök m űködésének minden napjára a bírói [1. fizetési fokozat] illetményalap egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka. 50.) A törvényjavaslat a helyébe a következő rendelkezések lépnek : 231. (1) Az e törvényben foglaltak nem érintik a hatálybalépését megel őzően hivatalt betöltött volt legfels őbb bírósági elnöknek a korábbi jogszabályok alapjá n megállapított juttatásait azzal, hogy az e törvény hatálybalépését megel őzően hivatalt betöltött volt legfelsőbb bírósági elnök a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfels őbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairó l szóló évi XXXIX. törvény 26. (1) bekezdése és 22. (1) bekezdése szerinti juttatásra akkor jogosult, ha e törvény hatálybalépéséig az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte. (2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény alapján a évre járó különjuttatást január 31-ig kell kifizetni. (3) Azon bírák részére, akiknek e törvény 178. & (2) és (3) bekezdése alapján anuár 1 'ét követ ően cím.ótlék 'ár a címpótlékot első ízben a április hónara 'áró illetmény kifizetésével egyidej űleg kell kifizetni. A január, február és március hónapra járó elmaradt címpótlékot a április hónapra járó illetmény kifizetésével egyidej űleg kell kifizetni. 51.) A törvényjavaslat a a következő (3) (5) bekezdésekkel egészül ki : (3) január 1-jétől a minisztériumba beosztott bíró beosztása a beosztásró l szóló határozatban foglaltak szerint változatlanul a minisztériumba való beosztásna k tekintendő.

18 1 8 4 A bírák 'o állásáról és avadalmazásáról szóló évi LXVII. törvén ala. 'án kiírt és december 31-jéig m le nem zárult pályázati eljárásokat január 1-jét követ ően akként kell folytatni, hogy a már teljesedésbe ment pályázati eljárási cselekményeket nem kell megismételni, azonban a pályázati eljárás során teend ő további intézkedéseket e törvény alapján kell foganatosítani. (5) A szolgálati bíróság január 1. napját megel őzően megválasztott tagiainak megbízatása a megválasztásukkor meghatározott id őtartamra szól." 52.) A törvényjavaslat a t követően a következő új 238. és sal egészül ki, és a törvényjavaslat további -ainak számozása ennek megfelelően módosul : 238. & Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló év i LXVIII. törvény a következő sal egészül ki : 120. & (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a központi költségvetésr ől szóló törvény vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemel t el őirán atán belül az i azsá " i alkalmazott részére képzettségi pótlékot állapíthat meg fels őfokú iskolarendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség, továbbá doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozat elnyerés e esetén, ha a megszerzett ismeretek a munkaköre ellátásánál vagy a feladatainak teljesítés e során közvetlenül hasznosíthatók. (2) A képzettségi pótlék összege az illetményalap tíz százalékától harmin c százalékáig terjedhet. (3) Ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltatóval kötött tanulmányi szerz ődés alapján pénzügyi támogatást kap a képzettség megszerzéséhez, a képzettségi pótlékra addi g nem jogosult, amíg a havonta fizethet ő pótlék összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján számára nyújtott pénzügyi támogatás mértékét & (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki : (3) Kiváló munkavégzés esetén és igazságügyi szolgálati jogviszonyban eltöltött legalább tíz év után az I. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazottnak főtanácsos cím adományozható. (4) A címmel az illetményalap tizenöt százalékának megfelel ő összegű címpótlék jár havonta. A címpótlék alapilletmény jelleg ű. (2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény 3.számú mellékletehelyébe e törvény 6.mellékletelép, 6.melléklet a évi.... törvényhez

19 1 9 3.melléklet az évi LXVIII. törvényhe z A bírósáli titkár és a bírósáli fogalmazó alapilletmény e Fizetési osztály Fizetési fokozatok és a szorzószámok (az illetményalap = 1 ) L I. osztály: bírósági titkár 0,7 (0 2 év) 0,8 (3 4 év) 0,9 (5 6 év) 1 (7 évtől) II. osztály: bírósági fogalmazó ) A törvényjavaslat a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : 238. (1) Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló év i LXVII. törvény. (2) Hatályát veszti az országgy űlési képvisel ők jogállásáról szóló évi LV. törvény 2. (5) bekezdése. (3) Hatályát veszti az Európai Parlament magyarországi képvisel őinek jogállásáró l szóló évi LVII. törvény 6. (5) bekezdése. (4) E törvény a és a, továbbá e törvény 6.melléklete2012. január 2-án hatályát veszti. 54.) A törvényjavaslat a helyébe a következő rendelkezések lépnek : 239. (1) E törvény [I. Fejezetének] 1 4_ alcíme, III. Fejezete, [IV. Fejezetének] alcíme[ és], alcíme, V X. Fejezete, XII. Fejezete, [és] XIII. Fejezete, [továbbá a XV. Fejezet] aíés], a, valamint 230 [239]238. -a[,] az Alaptörvény [T) cikk (1) bekezdése,] 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapjá n sarkalatosnak minősül. (2) E törvénynek [a] más jogszabályban alkalmazandó rövidítése] megjelölése:.[, ]» [»]Bit

20 20 55.) A törvényjavaslat 2. melléklete a következők szerint módosul : 2. melléklet a évi.... törvényhez A bírák alapilletménye a különböz ő fizetési fokozatokba n A B 1. Fizetési fokozatok Szorzószámok [1,00] 1, [1,10] 1, [1,20] [1,25] 1, [1,30] 1, [1,35] 1, [1,40] 1, S. [1,45] 1, [1,50] 1, [1,55] 1, [1,60] 1, [1,65] 1, [1,70] 1, [1,75] 1,8 55.) A törvényjavaslat 3. mellékletének címe helyébe a következ ő cím lép : A vezet ői pótlék a [z 1. fizetési fokozat szerinti illetmény] bírói illetményalap százalékában.

21 2 1 INDOKOLÁ S Az igazságszolgáltatási szervezetrendszer részét képez ő bírósággal és ügyészséggel szemben elvárás a hatékony és időszerű működés abból a célból, hogy a jogviták mielőbb eldöntésre kerüljenek. A bírói és ügyészi hivatás kiemelked ő társadalmi felelősséggel jár, a bíráknak é s az ügyészeknek fokozott elvárásoknak kell megfelelniük, munkájukat kiemelt társadalm i figyelem mellett végzik. Az eljárások ésszerű időn belül történő befejezésének feltételrendszeréhez és a feladato k súlyával arányos javadalmazáshoz a költségvetési forrást biztosítani szükséges. A 13. havi illetmény megszüntetése és a havi illetmény korrekciój a A 13. juttatások kivezetésre kerültek a jogrendszerb ől, azonban a hatályos szabályok szerint a bírák még jogosultak ezen juttatásra. Indokolt tehát ennek a bérelemnek a megszüntetése a bírói illetményrendszerben azzal, hogy a év után a hatályos szabályok alapján járó 13. havi juttatás kifizetésre kerüljön a bíráknak. A 13. havi juttatás kivezetése akként valósul meg, hogy az beépül a bírák havi illetményébe. A bírói illetménytáblát ezért korrigálni szükséges 10 százalékponttal. Tekintettel arra, hogy a bírói és ügyészi illetményrendszert párhuzamosan célszer ű szabályozni, a bírák havi illetményének fejlesztése a bírákéval megegyez ő mértékű emelést tesz szükségessé az ügyészek esetében is. A bírósági titkárok és az alügyészek illetménykorrekciój a Az eljárások gyorsításában személyi oldalról kiemelkedő szerep jut a bírósági titkároknak és az alügyészeknek. A bírósági titkárok és az alügyészek meghatározott körben jogosultak bírói és ügyészi hatáskörben eljárni, ezzel tehermentesítve a bírákat és ügyészeket. A fokozott felelősséggel párhuzamosan a munka anyagi megbecsülését is biztosítani kell. Az egyes fizetési fokozatokhoz megkövetelt gyakorlati id ő lerövidítésével és a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelésével elérhető, hogy a tapasztaltabb bírósági titkárok és alügyészek illetménye fokozatosan emelkedjen, és végül megközelítse a kezd ő bírói és ügyészi illetményt. A címpótlékot érint ő módosítá s Az igazságügyi reformot megvalósító törvényjavaslatok alapvet ő vezérlő elve, hogy nem feltétlenül a fels őbb bírósági és ügyészségi szintre lépés a bírói és ügyészi karrier egyetle n útja. El kell érni, hogy adott esetben az alsóbb szint ű bíróságon és ügyészségen eltöltött huzamos szolgálati idő is kell ő anyagi megbecsülést kapjon. A címpótlék adott bírósági, illetve ügyészségi szinten eltöltött 20 év után automatikussá válik, ezzel az alsóbb bíróságokon és ügyészségeken működ ő bírák és ügyészek illetménye közelít a felsőbb bírósági és ügyészségi szinten m űköd ő kollégáikéhoz.

22 22 A mozgó bírói pótlék bevezetés e A bíróságoknak a folyamatosan változó környezethez alkalmazkodniuk kell. Az igazságügyi reformot megvalósító törvényjavaslatok lehet őséget biztosítanak arra, hogy a bíró a pályázatban meghatározott ideig korlátlanul kirendelhet ő legyen a szolgálati helyét ől eltérő bírósághoz. Lehetővé válik ezáltal, hogy a bírósági vezetés kezelni tudja a z ügyszámváltozásból az egyes bíróságokon adódó nehézségeket. Az ehhez szükséges rugalmas munkavégzés azonban folyamatos alkalmazkodást kíván a bírótól, melyet a bevezetendő pótlék honorál. A kiegészít ő és a képzettségi pótlék bevezetés e A módosító javaslat emellett két olyan meghatározott feltételek fennállása esetén, a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelésétől függően adható pótlékról rendelkezik, amelyekkel az ügyészek által ellátott nem klasszikusan ügyészi tevékenységek, valamint a z ügyészi munkával összefügg ő szakirányú képzettség honorálható. A törvényjavaslatot érint ő további módosításo k A módosító javaslat a fentieken túl számos szerkesztési és szövegezési változtatást, pontosítást is tartalmaz. A szövegtechnikai elemeken kívül azonban tartalmaz nem költségvetési vonatkozású érdemi módosításokat is, amelyek közül az alábbiakat kel l kiemelni : A módosítási javaslat a pályázatok elbírálása körében az OBH elnökének és a Kúria elnökének a pályázati rangsortól való eltérési jogát korlátozza, amennyiben az els ő helyen rangsorolt pályázótól csak a második vagy a harmadik helyen rangsorolt pályázó javár a térhetnek el. További lényeges változtatás, hogy a módosító javaslat hatályon kívül helyezi a z országgyűlési képvisel ők, valamint az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvények azon rendelkezéseit, amelyek a korábban bíróként működő képvisel ők képviselői mandátumuk megszűnését követ ő ismételt bírói szolgálati viszonyának létesítését szabályozták, tekintettel arra, hogy ezen szabályoknak mint a bírói szolgálat i viszony keletkezésére vonatkozó szabályoknak egyértelműen a bírákra vonatkozó szabályok között van helyük. A módosítási javaslat ennek érdekében e szabályokat beemeli a törvényjavaslat szövegébe, és a párhuzamos szabályozás megszüntetése mellett gondoskodik azok megfelelő szerkesztésér ől és elhelyezéséről is. A Javaslat nem szabályozza megfelel ően a vagyonnyilatkozatok megsemmisítése esetén szükséges eljárást, azért sor kerül a 206. kiegészítésére is. Budapest, november 7.