Csá ká nydoroszlo. Településfejlesztési Koncepció. Megálápozó vizsgálát

Átírás

1 Csá ká nydoroszlo Településfejlesztési Koncepció Megálápozó vizsgálát Készítette Csákánydoroszló Község Önkormányzatának megbízásából BFH EURÓPA KFT

2 CSÁKÁNYDOROSZLÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET: ALTUS SAVARIA TERVEZŐ IRODA KFT. Rápli Pál, Horváth Violetta, Szanyi Tibor TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, GAZDASÁG, TÁRSADALOM, KORMÁNYZÁS: BFH EURÓPA PROJEKTFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. Bozzay Balázs, Oláh Tamás KÖZLEKEDÉS: FUTURA BT Pálffy György VÍZGAZDÁLKODÁS: HIDROTERV BT. Pártosi Ferencné KÖZMŰVEK Horváth Ervin TÁJ- ÉS KERT, KÖRNYEZET Szily Adrienn

3 Tartalom 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Területrendezési tervek hierarchiája felülvizsgálatuk időrendisége Országos Területrendezési Terv Vas Megyei Területrendezési Terv Vas Megyei Területrendezési Terv összevetése a hatályos OTrT-vel A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

4 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet tájtörténeti vizsgálat tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) alulhasznosított barnamezős területek konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata telekmorfológia és telekméret vizsgálat tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata

5 funkció, kapacitás beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) magasság, szintszám, tetőidom településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők világörökségi és világörökségi várományos terület műemlék, műemlékegyüttes műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet nemzeti emlékhely helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés közúti kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Egyéb Közművesítés Víziközművek vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) szennyvízelvezetés csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

6 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem (és településüzemeltetés) talaj felszíni és a felszín alatti vizek levegőtisztaság és védelme zaj- és rezgésterhelés sugárzás védelem hulladékkezelés vizuális környezetterhelés árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) építésföldtani korlátok alábányászott területek, barlangok és pincék területei csúszás-, süllyedésveszélyes területek földrengés veszélyeztetett területei vízrajzi veszélyeztetettség árvízveszélyes területek belvízveszélyes területek mély fekvésű területek árvíz és belvízvédelem egyéb kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) mélységi, magassági korlátozások tevékenységből adódó korlátozások Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép

7 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Mellékletek Ábrák és táblázatok jegyzéke

8 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A község területe 2660 ha (26,6 km 2 ), melyből a belterület 250 ha (2,5 km 2 ). Csákánydoroszló a Nyugat-Dunántúli régióban található Vas megyében, a Körmendi járás nyugati szélén, az osztrák határ szomszédságában, a 8-as főút mentén helyezkedik el, mely Székesfehérvártól Szentgotthárdig tart, ahol eléri a magyar-osztrák határt. Az út európai E66-as főút része, az osztrákmagyar határ után mintegy 96 km (kb. másfél óra) után éri el az Ausztriában fekvő Graz városát. A település Körmendtől körülbelül 10 kilométerre, Szentgotthárdtól 18 km-re, Szombathelytől 36 kmre (mely 37 perc alatt megközelíthető) található, a Rába folyó völgyében az Őrségi Nemzeti Park északi kapujában található. A településtől 265 km-re fekvő Budapest közúton valamivel kevesebb, mint 3 óra alatt érhető el, a szomszédos Ausztria fővárosa, Bécs 2 és negyed órányira, kb 186 km-re fekszik. A szomszédos Zala megye megyeszékhelyét, Zalaegerszeg városát 35,9 km után, azaz nagyjából 45 perc autóút elteltével lehet elérni. Mariborba, Szlovénia második legnagyobb városába 106 km, másfél óra elteltével, a Horvát fővárosba, Zágrábba pedig 200 km, mintegy 2 és fél óra autóút után érkezhetünk meg. A fentiekből látszik, hogy a település 3 órán belül megközelíthető 3 fővárosból, valamint több nagyváros is elérhető 1-2 óra alatt, amely rendkívüli előnyt jelenthet a település számára. Mindezeken túl Csákánydoroszlótól kb. 1 órányira, 78 km-re fekszik Sármellék, ahonnan repülőjáratok indulnak több európai nagyvárosba. A települést északról Kemestaródfa, keletről Körmend és Halogy, délről Felsőmarác, Hegyhátszentmárton, Ivánc, nyugatról Gasztony, határolja, valamint Ausztria területén található községek (Hagensdorf im Burgenland, Heiligenbrunn és Luising). Csákánydoroszló a Rába folyó völgyének 3-4 km-es völgyében található, 3-4 km hosszan elterülve. Délen a hegyháti dombok, északon a község dombjai határolják a Rába eme völgyszakaszát. A község területe 2660 ha (26,6 km 2 ), melyből a belterület 250 ha (2,5 km 2 ). A Rába folyónak a községben található szakaszán a part nem meredek, az egyhangú lapos felszínt a folyó felé lejtő hordalékkúpok jellemzik. A faluban jelentős szintkülönbségek nem alakultak ki. A község éghajlata mérsékelten hűvös, és nedves. A napsütéses órák száma óra évente. Az átlaghőmérséklet 9,7 C, míg az évi csapadékmennyiség mm körül mozog. A faluban a Rába hordalékain kialakult réti, és öntéstalajok az uralkodók. 1 1 Forrás: Takó Gábor: Csákánydoroszló története az őskortól-napjainkig (2004) 6

9 1. ábra - Csákánydoroszló elhelyezkedése Vas Megyében Forrás: TeIR Csákánydoroszló a Rába-völgy kistájban helyezkedik el, 20 másik faluval együtt. A tájegység területe 350 km 2. Nyugat-Dunántúl legnagyobb völgye árkos süllyedésben keletkezett teraszos völgy. A kialakulása valamikor a közép-pleisztocén kor második felében kezdődött meg, és az új-pleisztocén és a holocén korban ment végbe. A völgyet két oldalról is teraszok szegélyezik. A Rába-völgy jellegzetes alakrajzi és szerkezeti vonása a nagy völgyszimmetria. A jobb part igen alámosott és végig meredek, számos helyen 20-40%-os lejtővel szakad le a völgy allúviumára. A bal part mellett a Pinka torkolatától 3-5 km széles fokozatosan lealacsonyodó lankás lejtők kísérik (0-5%). A völgy széles (3-6 km), feltöltött (4-8 méter) völgytalppal rendelkezik, melynek esése jelentős (71 cm/km). A széles völgysík az élő és elsorvadt holtágak, és fattyúágak kusza hálózata, valamint morotvatavak is találhatók benne. A jelenlegi völgylapályt a holocénöntés alatt 1-6 méter mélységben nagy vízkapacitású új-pleisztocén végi Rába-kavics tölti ki. A 6-8 méter vastag talajvíztároló kavicsréteg évi átlagos vízforgalma 5-7 l/s. km 2. A Rába vízminősége első osztályú. Árvizei főleg tavasszal, kisvizei ősszel jelennek meg. A folyón három kis vízerőmű dolgozik, melyek közül a legnagyobb az ikervári. A Rába-völgy nagy árvizek esetén teljesen víz alá kerülhet. Az ártér kiterjedése 56,7 km. A kistájnak 73 kis tava van, de ezek közül 70 a Rába levágott kanyarulata. A talajvíz 2 m után mindenhol elérhető, igaz a talajvíz magassága utóbbi évek szárazsága miatt csökkent. Kémiailag a Rába vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. A víz keménysége átlagban nk keménységű. A tájat a Rába hordalékán kialakult nyert és réti öntéstalajok jellemzik. A kistáj országhatárhoz közel eső területein üledékes pszeudoglejes barna erdőtalajok alakultak ki. 2 2 Forrás: Takó Gábor: Csákánydoroszló története az őskortól-napjainkig (2004) 7

10 Csákánydoroszló község Nagycsákány mezőváros és Rábadoroszló Árpád-kori falu egyesüléséből jött létre 1939-ben. A községről szóló első feljegyzések a vasvári káptalan évi oklevelében található, terra Chakan Csákány földje néven. Csákány földjéből számos utódfalu keletkezett, mint például Magyar, - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, és Doroszló. Csákánynak egy részét a Rumy család birtokolta már a 13. században. Csákány, mint a Németújvár várának tartozéka 1525-ben a Batthyany családé lett ben Csákány volt a törökök egyik célpontja. Csákánydoroszló Infrastrukturálisan jól ellátott a község, mivel vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz, szennyvíz-hálózat, és telefonhálózatuk (adsl - internet ) van A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepcióban a térségre, illetve a településre vonatkozóan a következő megállapítások szerepelnek: Megújuló energiák fenntartható hasznosítása (termál-, bio-, szél- és napenergia). A természeti (Őrség, Írott-kő) örökségre egyaránt építő turizmusfejlesztés. Az agrárium fejlesztése a helyi termelői piacok megteremtése mellett a magasabb hozzáadott értéket jelentő helyi élelmiszer-feldolgozás erősítésével A kistelepülések, belső perifériás térségek (pl. Vasi Hegyhát, Kemenesalja, Őrség felzárkóztatása) népességmegtartó-képességének javítása infrastrukturális fejlesztések és térségi alapon szervezett közszolgáltatások révén, valamint a belső erőforrásokra alapozott helyi gazdaságfejlesztése eredményeként (pl. helyi termékek értéknövelő fejlesztése és közösségi alapú foglalkoztatás). Az osztrák, szlovén határ menti kapcsolatok bővítése, különös tekintettel a közös munkaerőpiac kihívásaira, illetve a természeti értékek közös fenntartható hasznosítására, valamint aktív részvétel a transznacionális együttműködésekben. Vas megye gazdaságfejlesztési fókuszú területfejlesztési programjában konkrétan említésre kerül Csákánydoroszló neve a fejlesztési javaslatok között: intézkedés: Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés A talajszennyezés mérséklése, különös tekintettel az ivóvízbázisok védelmére, a közcsatorna hálózatra való csatlakozás arányának növelése a jövőben is fontos feladat. Ennek érdekében beruházásokat kell eszközölni a szennyvízhálózat fejlesztése terén. Vas megyében még több mint 100 kistelepülésen megoldatlan a szennyvízkezelés, amely kapcsán vagy egyedi szennyvíztisztítókat kell építeni, vagy a szennyvíz-agglomerációs rendszerekbe való illeszkedést kell megoldani. Továbbá a szennyvízkezelés terén is követni kell a városokban történt bővítéseket, azaz a szennyvíz-hálózatot ki kell építeni azokon a területeken, ahol az elmúlt években lakóterületi beruházásokat nem követte a szennyvízcsatornahálózat kiépítése. A szennyvízberuházások különösen azokon a területeken sürgetőek, ahol sérülékeny ivóvíz-bázisok vannak. A települések élhetőségének javítása érdekében, elengedhetetlen fejlesztési terület a csapadékvíz elvezetését biztosító csatornarendszerek kiépítése azokon a településeken, amelyek ilyen hálózattal még nem rendelkeznek. 3 Forrás: Csákánydoroszló Község Önkormányzata, 8

11 A természeti katasztrófák megelőzése érdekében a szükséges ár- és belvízvédelmi, települési csapadékvíz-elvezetési infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a településeken (kiemelten a Rába mentén Csákánydoroszló, Gasztony és Rátót térségében, a Pinka mentén Vaskeresztes és Horvátlövő településeken, valamint a hegyvidékhez közeli településeken) intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések: Az egyéni és a közösségi (autóbusz) közlekedés fejlesztése érdekében elengedhetetlen a megye minden kategóriába eső közútjának a korábbinál intenzívebb karbantartása, illetve magasabb minőségű biztonságos kiépítése, hogy a megyén belül a települések elérhetősége gyorsabb és biztonságosabb legyen. A kistelepülések népességmegtartó erejének megőrzése szempontjából a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az egyik legfontosabb tényező: a leromlott településközi alsóbbrendű utak, települési járdák (akár kerékpárutakkal egyben) karbantartása, fejlesztése, építése az alapja minden további, kistelepülést érintő fejlesztésnek. A kisléptékű közlekedési fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, melyek elősegítik a vállalkozások működését, iparterületek elérhetőségét, illetve a biztonságos munkába járást. Osztrák, szlovén határ menti kapcsolatok bővítése, különös tekintettel a közös munkaerőpiac kihívásaira, illetve a természeti értékek közös fenntartható hasznosítására (pl. Őrség- Vendvidék, Irottkő Natúrpark, Vashegy térségében), valamint élénk részvétel transznacionális együttműködésekben. A határ-menti együttműködések fokozása érdekében bővíteni kell határátlépőhelyek számát az alsóbb rendű utak párhuzamos fejlesztésével egyidejűleg: Alsószölnök, Kemestaródfa, Csákánydoroszló, Nemesmedves és Olmód térségében A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Területrendezési tervek hierarchiája felülvizsgálatuk időrendisége Az Országgyűlés által évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv áll a tervhierarchia legmagasabb szintjén (a továbbiakban: OTrT) A törvény 2008 ban, valamint 2013 ban módosult. Az OTrT határozza meg az ország szerkezeti tervet, az egyes térségek térbeli rendjét, természetföldrajzi, és közmű infrastruktúra hálózatait. Az OTrT az ország táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságai alapján, ezen értékek megőrzése, illetve az erőforrások védelme érdekében, a fenntartható fejlődésre is tekintettel, meghatározza a főbb hálózati elemekkel és területfelhasználási módokkal, valamint az országos térségi övezetekkel kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A térségi és a megyei területrendezési tervek feladata a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölése, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek pontosítása, mely az érintett államigazgatási szervek véleményének figyelembe vételével történhet. Csákánydoroszló Vas megyében található, melynek területrendezési tervet Vas Megye Közgyűlése 8/2006.(IV.28.) sz. önkormányzati rendelettel hagyta jóvá (a továbbiakban: VMTrT.) és a 3/2008.(II. 15.) számú, valamint a 19/2010.(XI.29.) sz. rendeleteivel módosította. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet szerint a településrendezési eszközök készítése során igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőséget. Lásd az alábbi szakaszt, illetve a 4. számú melléklet 5. pontját: 9

12 4. (1) A koncepció és a stratégia a területfejlesztési koncepciók és programok, a szakpolitikai és területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra. Az OTrT az ország szerkezeti tervében szereplő területfelhasználási kategóriáknak a megyék, és a települések szerkezeti terveiben történő érvényesítéséről területfelhasználási kategóriánként eltérő % ok megadásával rendelkezik (6. ) Az infrastruktúra hálózatok összehangolásáról a 9. előírásai intézkednek: (5) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a törvényben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb ±10%-kal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. 12/A (4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat. Sajátos körülmény, hogy a jelen vizsgálat készítésének időszakában az utoljára 2013 ban módosított OTrT átvezetése és pontosítása a VMTrT ben nem történt meg. Ez a bizonytalan jogi helyzet megköveteli az országos előírások teljesülésének vizsgálatát a településfejlesztési és rendezési eszközök készítésének szintjén is Országos Területrendezési Terv Csákánydoroszló közigazgatási területét az OTrT jellemzően vegyes területfelhasználású térségbe, illetve erdőgazdálkodási térségbe sorolja. Míg az előbbi a kelet nyugati közlekedési tengelytől délre elterülő mezőgazdasági, lakó és vízgazdálkodási területeket foglalja magába, addig az utóbbi a települést északról övező, összefüggő erdőterület. Ezt a Rába főága és holtágai között kialakult galéria erdő területek egészítik ki. 10

13 2. ábra - Csákánydoroszló az OTrT Országos Szerkezeti Tervlapján Forrás és jelkulcs: OTrT Az országos jelentőségű infrastrukturális hálózatok tekintetében a települést átszeli a 8. számú főközlekedési út, melynek gyorsforgalmi úttá fejlesztése környezetvédelmi engedéllyel bír. A fejlesztés hatása Csákánydoroszló tekintetében jelentős, mivel az építési engedélyezési tervek csomóponttal is számolnak a község területén. A vasúti és a kerékpárúti törzshálózat érintettsége változatlan marad. 11

14 3. ábra - Csákánydoroszló az OTrT Ökológiai hálózat övezetében Forrás és jelkulcs: OTrT A tervlapon jól látható, hogy az övezetbe az északi összefüggő erdők területei, valamint az élő vízfolyásokat követő galériaerdő területek tartoznak. Az OTrT az övezettel kapcsolatban az alábbi fő szabályokat állapítja meg: Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. 12

15 4. ábra - Csákánydoroszló az OTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében Forrás és jelkulcs: OTrT A tervlap az északi erdőművelésű területeken túl az M8 as gyorsforgalmi út tervezett csomópontjának környezetében, a belterület északi határán és a Gasztonnyal határos délnyugati területen is jelöl alkalmas területeket. A tervlap értelmezésével kapcsolatos szabályok az alábbiak: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 5. ábra - Csákánydoroszló légifotón Forrás: 13

16 6. ábra - Csákánydoroszló az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében Forrás és jelkulcs: OTrT Az OTrT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendőnek tekinti szinte a teljes közigazgatási területet. Csak a belterület északi határán húzódó közlekedési sáv, valamint a település dél keleti határa képez ez alól kivételt. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. Az övezet [ ] pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúrahálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Fentiekből következik, hogy az övezetbe tartozó területfelhasználási egységek kijelölésekor elsődleges szempont kell, legyen a védelem alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradásának biztosítása. Legalább az érintett, beépítésre szánt területekre vonatkozóan meg kell határozni az elhelyezhető építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat. 14

17 7. ábra - Csákánydoroszló az OTrT Országos vízminőség-védelmi terület övezetében Forrás és jelkulcs: OTrT Csákánydoroszló a Rába- és a Zala-folyó, valamint a Kis-Balaton térségét lefedő vízminőség-védelmi terület nyugati határán terül el. A település közigazgatási területe csak zárványszerűen érintett az övezet által. Az OTrT rendelkezései az alábbiak: Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 15

18 8. ábra - Csákánydoroszló az OTrT Nagyvízi meder területének övezetében Forrás és jelkulcs: OTrT Csákánydoroszló nagyvízi meder területe a belterülettől délre fekvő, azzal közvetlenül határos területek sávja, mely a déli közigazgatási határig húzódik (Ivánc, Felsőmarác). Mivel a belterület déli részének egy egy telekcsoportja is megjelenik a térképen, a terület lehatárolásánál és kezelésénél fokozott gondossággal kell eljárni. Az OTrT rendelkezései az alábbiak: A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 16

19 Vas Megyei Területrendezési Terv 9. ábra - Csákánydoroszló a VMTrT Szerkezeti Tervlapján Forrás: VMTrT Csákánydoroszló a megyei területrendezési tervben jellemzően hagyományos vidéki települési térségként jelenik meg. A külterület erdőgazdálkodási és mezőgazdasági területfelhasználású térségbe tartozik. A terv tartalmazza a meglévő országos vasúti törzshálózat, a 8. számú főközlekedési útvonalat. Tervezett elemként jeleníti meg az M8 gyorsforgalmi úthálózat nyomvonalát, továbbá az országos kerékpárút-hálózat dunántúli határmenti szakaszát is: Velemér Magyarszombatfa Bajánsenye Őriszentpéter Szalafő Apátistvánfalva Magyarlak Rábagyarmat Rátót Csákánydoroszló Pinkamindszent Szentpéterfa Pornóapáti Felsőcsatár - Narda Bucsu Bozsok Velem Kőszeg. 17

20 A megyei terv nem alkot saját előírásrendszert a területfelhasználási kategóriákat illetően, így a terület lehatárolások pontosításán túl az OTrT előírásai érvényesek. A Csákánydoroszló közigazgatási területét érintő megyei övezetek Az OTrT vonatkozó előírásai az alábbiak: Magterület: 10. ábra - Csákánydoroszló a VMTrT Ökológiai folyosó övezetében Forrás: VMTrT Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A fenti bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. 18

21 Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó: Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A fenti bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület: A településszerkezeti tervpuffer területen beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 19

22 11. ábra - Csákánydoroszló a VMTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas övezetében (Forrás: VMTrT) Az OTrT fontosabb vonatkozó előírásai az alábbiak: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 20

23 12. ábra - Csákánydoroszló a VMTrT Szélerőmű elhelyezésére vizsgálat alá vonható terület övezetében Forrás: VMTrT Az OTrT fontosabb előírásai az alábbiak: A megye területrendezési terve - a települési térség védelme érdekében - a belterület határától legalább 1000 m, de legfeljebb 2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen belül szélerőműpark nem létesíthető. 21

24 13. ábra - Csákánydoroszló a VMTrT Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetében Forrás: VMTrT Az OTrT fontosabb előírásai az alábbiak: Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el Vas Megyei Területrendezési Terv összevetése a hatályos OTrT-vel Az OTrT évi módosítása során megváltozott a térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazható övezetek köre és azok tartalmi előírásai is. A törvény 31/A. -a rendelkezik a területrendezési tervek újbóli összehangolásáról, december 31-i határidő megjelölésével. A köztes időszak átmeneti rendelkezéseit a 31/B. tartalmazza. Ez alapján a településrendezési eszközök készítésekor számos megyei övezet alkalmazásától el kell tekinteni. Az átmeneti helyzetre tekintettel, a megalapozó vizsgálat teljeskörűvé tétele érdekében ezen övezetek kivonatait is közreadjuk: 22

25 15. ábra - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete 14. ábra - Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó összesítő - övezet 16. ábra Vízrajzhoz kapcsolódó övezetek 23

26 20. ábra - Térségi hulladéklerakó hely övezete 19. ábra - Tájképvédelmi övezetek 18. ábra Erdőtelepítésre, mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas övezetek 17. ábra Közlekedési nyomvonalak 24

27 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Csákánydoroszló hét magyarországi településsel, Kemestaródfa, Körmend, Halogy, Felsőmarác, Ivánc, Hegyhátszentmárton és Gasztony, valamint az osztrák Heiligenbrunn (Szentkút) önkormányzathoz tartozó Luising (Lovászad) és Hagensdorf (Karácsfa) településrészekkel határos. Heiligenbrunn Szentkút Karácsfa A Lovászad H 21. ábra - Csákánydoroszlóval szomszédos települések A magyar települések közül mindössze Körmend, Halogy, Felsőmarác és Ivánc települések rendelkeznek településrendezési eszközökkel. Kemestaródfa község településrendezési tervének készítése folyamatban van. Az osztrák közigazgatási rendszer eltérő vonásai miatt a hazai gyakorlathoz hasonló szerkezeti terv (Raumordnungspal) vagy övezeti terv (Zonungsplan) nem áll rendelkezésre Körmend Körmend város önkormányzat településszerkezeti tervét a 256/2001. (XI.29.) sz. Kt-határozattal fogadta el. A településszerkezeti terv 2004-ben és 2008-ban módosult jelentősebb mértékben, majd 2014-ben került sor Rába bal-partjának az Óvárosig terjedő területére vonatkozó módosításra. Jelenleg 25

28 folyamatban van a Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése (Megalapozó vizsgálat) és a településrendezési eszközök felülvizsgálata (Előzetes tájékoztatási szakasz). A településen halad át a 8. számú főútvonal, és a tervezett M8. számú gyorsforgalmi, valamint a Szombathely Körmend Szentgotthárd Graz és a Körmend Zalalövő vasútvonal. Az infrastruktúra hálózat elemei csatlakoznak a szerkezeti terveken. A további határszakasz a Rába folyó és környéke, ahol a település gazdasági, védelmi erdő területet és általános mezőgazdasági területet tervez, melyek nem befolyásolják a Csákánydoroszló fejlesztési elképzeléseit. Körmend és Csákánydoroszló közvetlen közúti és vasúti összeköttetéssel rendelkezik Halogy Halogy településszerkezeti tervét a 20/2007. (VI. 21.) sz. Kt-határozattal fogadta el az önkormányzat. A település a Rába árterével határos részen érinti Csákánydoroszló külterületét, amely nagyvízi mederként mezőgazdasági terület-felhasználású. Érdekes sajátossága Halogy településszerkezetének, hogy a közigazgatási terület nyugati határán, a Csákánydoroszlóval érintkező szakaszon, 8-10 építési telekből álló lakóterület, a Hatháza utca található, több évtizede kialakult állapotban, részben beépítve. Fenti körülmények Csákánydoroszló fejlesztési elképzeléseire nincsenek közvetlen hatással. Halogy és Csákánydoroszló közvetlen közúti összeköttetéssel rendelkezik Felsőmarác Felsőmarác településszerkezeti tervét 2009-ben fogadta el az önkormányzat. Az eredeti határozatszám azonosítható a hivatalos adatbázisokból, de a 2012-ben elkészített és 73/2012.(XI.13.) Kt-határozattal jóváhagyott módosítás a teljes közigazgatási területet ábrázolja. A település szintén a Rába árterével határos Csákánydoroszlóval külterületét, amely nagyvízi mederként mezőgazdasági terület-felhasználású. A közigazgatási területhez közel, a Berki-patak és a Himfai-patak duzzasztásával kialakult horgász tó található, amely a Himfai parkerdővel együtt lokális turisztikai vonzerőt képez. Felsőmarác, a Himfai parkerdő területe és Csákánydoroszló közvetlen közúti összeköttetéssel rendelkezik Ivánc Ivánc településszerkezeti tervét a 22/2007. (IX. 25.) sz. Kt-határozattal fogadta el az önkormányzat. A település a Rába árterével határos Csákánydoroszlóval külterületét, amely nagyvízi mederként erdőgazálkodási terület-felhasználású. A galéria erdőtől délre,a belterület északi határán nagy kiterjedésű bányaterület található, melynek környezetében üdülő-, lakó- és gazdasági fejlesztéseket egyaránt tartalmaz a településszerkezeti terv. Ezek a kicsit ellentmondásosan megjelenő fejlesztési elképzelések kis kiterjedésük miatt nem befolyásolják Csákánydoroszló fejlesztési céljait. Ivánc és Csákánydoroszló közvetlen közúti összeköttetéssel rendelkezik Hegyhátszentmárton A településnek nincs rendezési terve. A közigazgatási terület rövid szakaszon, a Rába meanderező, galéria-erdőkkel kísért területén közös Csákánydoroszlóval. Közvetlen közúti kapcsolat nincs. 26

29 Gasztony A településnek nincs rendezési terve. A közigazgatási területek mezőgazdasági területeikkel kapcsolódnak egymáshoz. A Vörös-patak természeti kapcsolatot képez a települések között, melyek közvetlen közúti és vasúti összeköttetéssel is rendelkeznek Kemestaródfa A településnek nincs rendezési terve, készítése folyamatban van. A közigazgatási területek mezőgazdasági és erdőterületekkel kapcsolódnak egymáshoz. A települések határán húzódik majd az M8 gyorsforgalmi út, melynek csomópontja éppen a Csákánydoroszló - Kemestaródfa összekötőútra lesz szervezve. A két településhatárán a településrendezési eszközök összehangolását a gyorsforgalmi úthálózat nyomvonala és műtárgyai fogják meghatározni, magasabb szinten biztosítva a szükséges kapcsolódási pontokat Heiligenbrunn (Szentkút) A közigazgatási területek mezőgazdasági és erdőterületekkel kapcsolódnak egymáshoz. A Trianoni döntést megelőzően a települések szerves kapcsolatban álltak egymással. Csakánydoroszló Büks nevű erdőterületén, a szentkúti szekérút mellett régi vár, temető és településmag nyomai lelhetők fel. A megyei fejlesztési koncepció a határon átnyúló kapcsolat helyreállításával számol, aminek rövid távon elsősorban turizmus fejlesztési jelentősége lehet. 22. ábra - Csákánydoroszlóval szomszédos települések légifotón (Forrás: 27

30 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Csákánydoroszló község Összevont Rendezési Tervét a VASITERV készítette 1996-ban. A teljes igazgatási területre kiterjedő, OTÉK alapú rendezési terv elkészítését az önkormányzat 2003-ban határozta el. A tervet megalapozó településfejlesztési koncepciót az önkormányzat 2005 februárjában alkotta meg, amely a következő fontosabb célokat fogalmazta meg: Mivel a külterület nagy része természetvédelmi terület, így alapvető cél a természet- és környezetkímélő mezőgazdálkodás. A védett területeken, az ökológiai hálózat területein, a környezetileg érzékeny területeken természetszerű erdőgazdálkodást kell folytatni. A közlekedési területek művi jellegének mérséklése, tájba illesztése kísérő növényzet telepítésével. A dögtér felszámolása, területének rekultivációja. Javasolt újrahasznosítás: erdőterület. A vízfolyások természetközeli állapotának hosszútávú fenntartása, a vízminőség romlásának megakadályozása, a vízbázis védelme. Táj- és természetvédelmi szempontból elsődleges cél a táj teljesítőképességének (potenciáljának) fokozása. A község zöldfelületi rendszerének fejlesztése, a hiányzó zöldfelületi elemek létrehozása, összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása a meglévő zöldfelületekben rejlő lehetőségek kiaknázásával, az adott és a tervezett elemek, elemegyüttesek egymással, illetve a külterületi zöldfelületi elemekkel való összekapcsolása. A meglévő lakótelkeken belüli zöldfelületi arány biztosítása az új lakótelkeknél. A lakótelkeken belül a zöldfelületek a telek legalább 40 %-át tegyék ki. A meglévő zöldterületek jobb kihasználása való törekvés illetve új megfelelő nagyságú és funkcionális tagolódású közkertek, közpark létrehozása a cél. A zöldfelületi létesítményeik fejlesztése, felújítása, egyesek bővítése. A település egészén elsődleges cél a fasorok, útmenti fásítások hálózatának kialakítása, amely utcakép formáló szerepe mellett mintegy felfűzi a zöldfelületeket, zöldterületeket, összekapcsolja a belterületi zöldfelületeket egymással valamint megteremti az összeköttetést a külterületi zöldfelületekkel is. Az összekötő utak mentén lehetőség szerint megfelelő zöldfelületi rendszer kialakítása, annak szakszerű fenntartása, amelynek hatására a gépjárművek által okozott légszennyezést csökkenteni lehet. Kötelezni kell a lakosságot a vezetékes gázra való csatlakozásra, a fűtésből származó légszennyezés minimalizálása érdekében. A leendő gazdasági területek körül véderdő kialakítása volt javasolt. Új létesítmények kialakításánál, új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a levegőtisztaságvédelmi követelményeket, előírásokat, határértékeket. Nagyszámú állattartás beépítésre szánt területen, illetve a beépítésre szánt terület határától számított 300 m-es sávon belül, mivel az védősávnak minősül, nem folytatható. A gazdasági és ipari üzemek telepítését úgy kell megvalósítani, hogy a tevékenységi körökből (üzemeltetésből) eredő zajok ne erősítsék egymást, valamint a lakóterületekre káros hatást ne fejtsenek ki. 28

31 A meglévő és tervezett gyógyászati, egészségügyi területeket úgy kell alakítani, hogy a közlekedésből származó zaj az összekötő- és bekötő utak mellett ne haladja meg a nappali 55, éjszakai 45 db- t, az első rendű főút mellett pedig a nappali 60, éjszakai 50 db- es értéket. Üzemi tevékenység ezen területek mellett nem javasolt. Az Értelmi Fogyatékosok Otthona ápoltakat elszállásoló területe a zajsávon kívül esik, határérték túllépés itt nem adódik. A számítások alapján a 8. sz. főút belterület melletti szakaszán bevezetett sebességkorlátozás (50km/h) a zajemissziót jelentős mértékben csökkentené, az előírt határértékek teljesülése 60 m-re csökkenne, ezáltal a főút lakóterületre gyakorolt káros hatása mérséklődne. Emellett lehetőség szerint passzív akusztikai védelem javasolt. A felszín alatti és a felszíni vizek védelme érdekében a csatornahálózathoz való csatlakozási arányt növelni kell. Új építések esetén egyedi szennyvízgyűjtő építését meg kell tiltani. A megfelelő szennyvíztisztítás érdekében a szennyvíztisztító telepet korszerűsíteni kell. Az állattartó telepeken szikkasztani tilos, a keletkező szennyvíz kezelésével, tárolásával és elszállításával kapcsolatban az 52/2001 (IV.3) Korm. rendelet előírásai a mérvadóak. Az általános mezőgazdasági területen létesítendő nagyszámú állattartó telepek és mezőgazdasági létesítmények szennyvizeinek elhelyezése minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás során határozandó meg. Nem burkolt felületen hulladék, útsózási, egyéb a talajra veszélyes anyag nem helyezhető el. Olyan tevékenység, amely a termőföldet szennyezi, illetve veszélyezteti nem engedélyezhető. Új létesítmények kialakításakor a termőföldet, humuszos termőréteget újrahasznosítani kell. Mezőgazdasági művelés alatt álló terület más célú felhasználása csak a szükségleteknek megfelelő mértékben történhet Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Csákánydoroszló Község Önkormányzata 2014-ben rendelte meg a község településrendezési tervének módosítását az Altus Savaria Tervező Iroda Kft-től. Egyéb élő településfejlesztési, illetve rendezési szerződés nincs hatályban A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Csákánydoroszló község Összevont Rendezési Tervét a VASITERV készítette 1996-ban. Az első, teljes igazgatási területre kiterjedő, OTÉK alapú rendezési terv elkészítése 2003-ban kezdődött. A Településfejlesztési koncepciót februárjában fogadta el a Képviselő-testület. Csákánydoroszló jelenleg hatályos településrendezési eszközöket az ARCHIGRÁF Bt. készítette, Godavszky Beáta vezetésével. A Településszerkezeti tervet 76/2006. (VIII.11.) számú Kt-határozattal fogadta el az önkormányzat, míg a Helyi építési szabályzatot és a Szabályozási tervet 10/2006. (VIII.11.) Önk. rendelettel állapította meg. Azóta módosítás nem történt. 29

32 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos Településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv alátámasztó munkarészei az Országos Területrendezési Terv Vas megyei Területrendezési Terv évi állapotára hivatkoznak. Településszerkezet, közlekedés és infrastruktúra hálózatok A legfontosabb hálózati beavatkozást az M8-as gyorsforgalmi út terve jelenti, melynek nyomvonala az akkor hatályos OTrT-ben a lakóterülethez jóval közelebb haladt. Ezért a szerkezeti terven az önkormányzati álláspont is rögzítésre került. A ma környezetvédelmi engedéllyel rendelkező nyomvonal ez utóbbit veszi már figyelemebe és a 7452 j. Csákánydoroszló-Vasalja összekötőút tengelyén tervezett teljesértékű csomópont is változatlan formában szerepel. Az útügyi szabályok változása és közlekedésbiztonsági szempontok miatt részletesen kitér az alátámasztó munkarész a 8-as számú főútra csatlakozó önkormányzati utak helyzetére, több közvetlen csatlakozás megszüntetését javasolva. A település 2006-ban növekvő lélekszámmal és csökkenő lakásra jutó lakosszámmal kalkulált, ezért a rendezési terv a lakótelkek 30%-os (!) növelését és az ehhez tartozó gyűjtő- és kiszolgáló úthálózatot tartalmazza a szükséges infrastruktúrával szemben. Beépítésre szánt területek Csákánydoroszló területén a beépítésre szánt területek differenciált hálózata kerül kijelölésre. Ezek közül a lakóterületek egységesen falusias lakóterületbe kerültek (a történelmi falumagok kialakult, jelzővel lettek megkülönböztetve a bővülő új részektől. Kertvárosias lakóterület kijelölésére nem került sor. Az intézmények környezete vegyes területet képez, míg a történeti települések közti puffer területek gazdasági vagy különleges rendeltetéssel váltak beépíthetővé a korábbi használat előzményeit lekövetve. Általánosságban elmondható, hogy a területhasználati egységek lehatárolásánál a településszerkezeti terv a kialakult állapotok határait vette figyelembe, strukturális átformálást a terv nem vetít előre. Lakóterületek Falusias lakóterület: A Csákánydoroszló egykori településmagjai közül ma korábbi Nagycsákány és Rábadoroszló települések beépítettek. A két falurész lakótelkekkel azért nem épület össze, mert elválasztja őket a Batthyány kastély és parkjának területe, valamint az uradalom kiszolgáló épületei helyén kialakult gazdasági terület. A lakóterületek egyetemlegesen falusias területhasználatba tartoznak, a hatályos rendezési terv mindkét településrészen számol bővítéssel is. (A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.) 30

33 23. ábra - Hatályos településszerkezeti terv kivonata (Forrás: Archigráf Bt.) Vegyes területek Településközponti vegyes terület: A Vasút utca déli szakaszának egyes tömbjei településközponti vegyes terület besorolásúak. A kijelölést az itt álló középületek és kereskedelmi létesítmények iniciálták (általános iskola, kultúrház, illetve posta, élelmiszerbolt) és ezek ragadták magukkal a szomszédos lakóingatlanokat. A körből a katolikus templom kimaradt, ez a temetővel együtt különleges területbe került. A vegyes területek az utca keleti és nyugati oldalán eltoltan helyezkednek el, ami a lakóterületektől eltérő fejlesztési intenzitás esetén a település ezen tengelyének asszimmetriájához vezethet. (A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.) Gazdasági területek Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület: A településszerkezeti terv jelkulcsa alapján a településen kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek lettek kijelölve. Ugyanakkor a szabályozási tervlapon további differenciálással ipari gazdasági terület is 31

34 definiálásra került. Ezek egyrészt a kastély egykori kiszolgáló területei a Fő utca mentén (Belterületi major), másrészt a régi körmendi úton a temetővel szomszédos mezőgazdasági tároló épületeket magába foglaló telektömb (Malom). A 8-as főút mentén tervezett gazdasági területet is jelöl a terv. (A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.) Mezőgazdasági célú gazdasági terület: Mivel az Építési törvény évi hatálybalépésekor nem tartalmazott az egykori majorságokra, TSZterületekre illeszthető területhasználati egységet, a településtervezőkre hárult a feladat, hogy megfelelő építési övezetet dolgozzanak ki. Így általában az OTÉK felsorolását kiegészítve mezőgazdasági célú terület is kijelölésre került. Ennek definícióját tehát rendre a helyi építési szabályzatban kell keresni. (A mezőgazdasági célú gazdasági terület a meglevő külterületi állattartó telepek területe.) Kicsit ellentmondásos módon így a Bálint major területe mezőgazdasági célú gazdasági övezetbe került, míg a gabonatárolók telkei ipari területbe. Üdülőterületek Üdülőházas terület A rendezési terv két területen jelöl ki üdülőházas övezetet. Az egyik a 7451 j. Magyarszombatfa- Csákánydoroszló összekötő út mentén, kemping, esetleg lovastúra központ számára. A másik a Kastélypark nyugati oldalán található, mintegy 3 ha nagyságú gyepterületen, ahol korábban termálvizet adó mélyfúrású kutat mélyítettek. Ezért ez utóbbi termálfürdő létesítését kívánta megalapozni. (Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.) Különleges terület Különleges terület a Batthyány kastély és parkja, a Rk. templom a temetővel, és a volt határőrség épületcsoportja. Olyan beépítetlen területek is ide soroltattak, mint a sportpálya, a kavicsbánya tó és a 8. számú főút mellett fekvő, kastélyparkkal szomszédos erdősült terület is. (A különleges területek célját és használatuk fajtáját, a beépítési előírásait minden esetben a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben meg kell határozni.) Beépítésre nem szánt területek Csákánydoroszló területén a beépítésre nem szánt területek esetében fokozottan érvényes, hogy a területhasználati egységek lehatárolásánál a településszerkezeti terv a kialakult állapotok határait vette figyelembe. 32

35 Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló területek Vasútterület: A terület kialakult, változtatásra korábban nem volt szükség. Új helyzetet teremthet, ha az M8-as gyorsforgalmi út gazdasági vonzására alapozva iparvágánnyal ellátott gazdasági terület kerülne kijelölésre. Közúti terület: A közúti terület sem változott számottevően. A hatályos állapot tartalmazza már az M8-as fejlesztést és számol annak csomópontjával is. A szomszédos településekkel a kapcsolattartás kialakult. Új gyűjtőutat a kastéllyal szomszédos üdülőterület és különleges terület feltárásának megerősítésére jelöl ki a rendezési terv. Új kiszolgáló utakat a tervezett lakóterületek környezetében, azok feltárására jelöltek ki. Csomópont az említett új gyűjtőút és a 8. számú főút csatlakozásánál lett tervezve, míg számos helyi kiszolgáló út főúti kikötése megszüntetésre tervezett. Közműterület: A településszerkezeti terv önálló közműterületet nem jelöl ki. Zöldterületek Közpark: A kastélypark eredetileg 7 ha nagyságú területéből ma már csak 3,3 ha tartozik a kastélyhoz. A gondozott, de nyilvánosan nem látogatható területtől északra fennmaradt rész erdősült területként hasznosításra vár. A 8.számú főút mellett a 642/1, 676, 823/2 hrsz-ú ék alakú terület fásított ligetet alkot. Közhasználatú zöldfelületek, közkertek: Dózsa liget utca, 290. hrsz; Kis utca kiszolgáló utcai elágazás; Körmendi utcai játszóterek; templom melletti emlékpark. Kegyeleti park: az egykori Doroszló falu bezárt temetője. Erdőterületek Védelmi erdők: Csákánydoroszló közigazgatási területén belül nagy kiterjedésű erdőterületek találhatók, melyeknek a NATURA 2000 hálózathoz tartozó részei védettek. Védelmi célú erdőt jelöl ki a terv a gyorsforgalmi úthálózat déli oldalán, a mezőgazdasági major területek mentén és a szántóföldek deflációjának megakadályozására. 33

36 Gazdasági erdők: Az előbbiekben nem érintett, az igazgatási terület észak-nyugati részén nagy összefüggő tömbben elterülő nem védelmi célú erdők elsődlegesen faanyagtermelésre és vadgazdálkodásra hasznosíthatók. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területeket a tájhagyományoknak megfelelően többnyire szántóként vagy gyepként művelik. A településszerkezeti terv a tájkaraktert, a táji- és természetvédelmi szempontokat mérlegelve, a környezetvédelmi célokra tekintettel három fajta övezetet állapít meg. Kertes mezőgazdasági terület: Összefüggő szőlő- és gyümölcstermesztő terület a településen nem található, de néhány, a vasúttól északra fekvő telektömb a használata alapján kertes besorolást kapott. Általános mezőgazdasági terület: Az általános mezőgazdasági területek többnyire szántó művelés alatt állnak. Egy részük vegyszerhasználati szempontból korlátozott a vízfolyások és védett természeti értékekre tekintettel, a magasabb szintű jogszabályra alapozott védőtávolságok szerint. Gyepterület: Ezen a területen a gyep, rét, legelő művelési ág a jellemző. Ezek az összefüggő területet nem alkotó foltok általában a Rába mentén és az egykori holtágak medreinek környezetében maradtak fenn. Vízgazdálkodási területek Csákánydoroszló közigazgatási területe élővizekben gazdag. A településszerkezeti terv ugyan egyetlen övezeti jelet és színezést használ, de kiegészítő jelöléssel igyekszik differenciálni az övezeten belüli eltérő rendeltetést. Folyó vizek medre és partja: Rába-folyó; Vörös-patak; Makkos-ér; Lápos-ér. Állóvizek medre és partja: A község keleti külterületén több mesterséges tavat létesítette, vadkacsatenyésztés, horgászás céljából, illetve rekreációs tevékenységeknek helyet biztosítva. Árvízvédelmi töltések: A meglévő, kiépített védvonalon túl a Dózsa-liget bevédésére önálló jelkulcs szerint ad megoldást a településszerkezeti terv. Mocsár területek: A Rába és a Vörös-patak lefűződött holtágai helyén vízállásos területek, mocsarak őrződtek meg. Szintén természetközelinek tekinthető az egykori anyagnyerő bányák helyén kialakult, természetközelinek tekinthető vizes élőhelyek sora. 34

37 A hatályos Településszerkezeti terv megvalósult elemei A település fejlődésének a szerkezeti tervben rögzített térbeli és műszaki elemei közül viszonylag kevés eleme valósult meg, miközben az elképzelés zöme ma is létjogosultsággal bír. Ezek közül a lakóterület fejlesztés megkezdődött, de mértéke jóval elmarad a tervezettektől. Ennek megfelelően a kiszolgáló utca hálózat sem bővült jelentősen. A település gazdasági fejlődését és a lakónépesség megtartását szolgáló fejlesztés, az M8-as gyorsforgalmi út megépítése - bár tervezése mondhatni folyamatosan zajlik - még mindig várat magára. A GySEV vasútkorszerűsítési projektje bár nem hozott változást szerkezeti értelemben, hasznos volta már megmutatkozik a település életében. A vízi-turizmust és az öko-turizmust szolgáló magánfejlesztések csak nyomokban tetten érhetők, a kemping nem valósult meg. A termálvízre alapozott fürdőfejlesztés ma már úgy beruházási, mint fenntartási oldalról is átgondolandó elképzelés. Hasonlóképpen nagy kérdés a 8. út menti nagy kiterjedésű önkormányzati tulajdonú terület sorsa is, illetve ennek kapcsolata a kastéllyal és annak történeti kertjével. A különleges, vegyes és gazdasági területeken a meglévő szerkezeti adottságok módosítása nélkül, belső fejlesztések zajlottak. Intézmény felújítás területén óvoda-bővítés, iskola felújítás, ravatalozó korszerűsítés és bővítés, közterület rendezés van soron. A tervezett temetőbővítés egyre sürgetőbb feladat, a kijelölt terület viszont a Rába nagyvízi mederkezelési tervének tükrében felülvizsgálandó lehet. Újragondolást igényelnek a gyorsforgalmi út mentén kijelölt védőerdő területek is, mert a meglévő művelési tervezett megváltoztatása nem a tulajdonosok érdekét szolgálja, ugyanakkor az út környezetvédelmi engedélye nem számol állami finanszírozású puffer-erdőterület kialakításával és fenntartásával A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia Csákánydoroszló népessége 1950-től 1980-ig folyamatosan csökkent, majd 2000-ig növekedett. Az ezredforduló után tovább növekedett a népesség száma, 2004-ig, amikor 2003 után 10 fővel éltek kevesebben a településen, de 2005-től ismét növekedés mutatkozott, 2006-ig. Ezt követően, 2007 és 2010 között csökkent, majd 2012-ig növekedett és 2013-ban ismételten csökkent a lakosságszám, Elmondható tehát, hogy a település népessége stagnál táblázat - Csákánydoroszló lakónépessége között Forrás: KSH Csákánydoroszló népessége Év Fő Forrás: KSH 35

38 2. táblázat - Csákánydoroszló lakónépessége 2001 és 2014 között Forrás: KSH Csákánydoroszló népessége Év Fő Csákánydoroszló népességének változása ábra - Csákánydoroszló népességének változása 2001 és 2014 között Forrás: KSH Csákánydoroszlón egy négyzetkilométerre átlagosan 67 lakos jutott, mely a megye népsűrűségénél 11- el kevesebb, a járásinál azonban 23 fővel több. A település születési rátája, a KSH adatai alapján, 2004 és 2014 között változatos képet mutat a megyei és az országos átlagokkal összehasonlítva, 2010 óta a megyei és az országos értéknél is kedvezőtlenebb volt. Természetes szaporodás és fogyás (ezrelék) ,22-4,42-4,4-9,29-6,08-2,2-8,86-9,43-14,54-16,92-14,82-4,82-5,32-4,29-5,11-4,61-5, ,44-6,28-5,89-5,85 Csákánydoroszló Vas Megye Nyugat Dunántúli Régió Magyarország 25. ábra Természetes szaporodás/fogyás alakulása Csákánydoroszlón Forrás: KSH 36

39 A halálozások ezer lakosra vetített értéke vizsgált időszakban minden esetben meghaladta mind a megyei, mind az országos átlagot, az utóbbi 2 évben meredeken növekvő tendenciát mutatott. Ebből fakadóan a település természetes szaporulata negatív, ami a népesség fogyásának egyik okozója. Látható, hogy ez a tendencia évek óta jóval kedvezőtlenebb mind a megyei, mind a régiós, mind pedig az országos értékeknél. Vándorlás A folyamatosan növekvő halálozási ráta és a csökkenő születési ráta ellenére a lakosság változásának mértéke alacsony. Ez a pozitív vándorlási egyenlegnek tudható be, amely 3 évet leszámítva (2004, 2008, 2010) minden évben pozitív volt, 2012-ben, illetve 2013-ban kiugróan magas volt, jóval magasabb, mint a régiós és az országos arány. 25,00 Vándorlási egyenleg (ezrelék) 23,03 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00-5,00-10,00 15,53 13,45 12,42 10,24 7,29 7,86 6,78 5,69 3,97 3,98 1,45 1,63 1,64 1,42 1,61 1,22 0,62 1,37 3,76 2,40 0,56 0,59 1,27 2,96 2,96 3,01 1,42 1,41 1,97-0,44 0,53 1,62 1,97 2,75 0,31-0,02-0,71-0,96-0,50-1,44-2,11-4,51-6,30-15,00-20, év év év év év év év év -14, év év év év év év év Csákánydoroszló Vas Megye Nyugat Dunántúli Régió 26. ábra - Vándorlási egyenleg Forrás: KSH 37

40 Csákánydoroszló korfái Csákánydoroszló korfája 2001-ben és 2013-ban 85-X Nő 2001 Férfi 2013 Nő 2013 Férfi 27. ábra - Csákánydoroszló összehasonlító korfája 2001-ben és 2013-ban Forrás: Csákánydoroszló Község Önkormányzata A településen a népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a már hosszabb idő óta hazánkban és az európai országokban is tapasztalt szerkezeti változások. A település korfái szemléltetik a népesedési folyamatokat, az elöregedő, hosszabb távon fogyó népességet. Mint látható, a 2001-es adatokkal összehasonlítva mind a nőknél, mind a férfiaknál nőtt az év közöttiek száma. A fiatalabb korosztály esetében látható, hogy csökkent, agy stagnált a számuk. A folyamatosan öregedő lakosság következtében a korábbi ábrán (25. ábra) látható halálozási ráta még tovább fog növekedni, aminek következtében a település lakosságszáma csökkeni fog. A népesség korösszetétele kedvezőtlen változáson ment keresztül és egy öregedő település képét mutatja között a 14 éven aluliak száma 1 %-kal esett vissza, a év közöttiek aránya 3 %-kal nőtt, és a 60 év felettiek aránya is növekedett, 4 %-kal. A megyei adatokkal összehasonlítva hasonló a helyzet hasonló, hiszen a megye teljes területén csökkent a 0-14 évesek aránya (3%-kal), a évesek aránya (2%-kal), a 60-x évesek aránya viszont növekedett, 4,6 %-kal. A gyermekek eltartottsági rátája 1%-kal csökkent Csákánydoroszlón, az időseké viszont növekedett 3 %-kal. Megyei szinten vizsgálva a gyermekek eltartottsági rátája nagyobb arányban, 4 %-al csökkent, az időseké pedig 4 %-al növekedett. 38

41 3. táblázat - Koreloszlás és eltartottsági ráta Forrás: KSH Megnevezés Csákánydoroszló Vas Megye évesek aránya 14,1% 13,5% 16,0% 13,0% évesek aránya 66,5% 63,7% 64,0% 62,4% 60 X évesek aránya 19,5% 22,8% 20,0% 24,6% Eltartottsági ráta gyermek népesség 17,1% 16,1% 19,5% 15,9% idős népesség 19,5% 22,8% 20,0% 24,6% eltartott népesség 36,6% 38,9% 39,5% 40,5% Népes képzettség 2011-ben Csákánydoroszlón a 7 éves és idősebb népesség 27 %-a rendelkezett az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettséggel, további 21%-uk pedig befejezte az általános iskolát. A megyei értékkel összehasonlítva, jóval magasabb az általános iskolát nem elvégzettek száma, ugyanis a megyében 11 % nem végezte el az általános iskolát, ami majdnem harmada a települési értéknek, valamint a megyében 27% fejezte be az általános iskolát. Csákánydoroszlón 370 fő fejezte be a középfokú iskolát érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, ami a településen élők 21 %-át jelenti. Ez az arány megegyezik a megyei értékkel. A településen élők 22 %-a rendelkezik érettségivel, ami 392 főt jelent, ez az arány 6 %-kal alacsonyabb a megyei értéknél. Egyetemi, főiskolai oklevéllel a lakosság 9 %-a rendelkezik (ami 134 főt jelent), ez az érték is, hasonlóan az előzőhöz, 4 %-kal alacsonyabb a megyei aránynál. 4. táblázat - A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (2011) Forrás: KSH Település Általános iskola Első évfolyamát sem végezte Évfolyam el Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Összesen Csákánydoroszló % 13% 14% 21% 21% 22% 9% 100% Vas megye % 1% 10% 27% 22% 28% 13% 100% 39

42 Foglalkoztatottság A településen nyilvántartott álláskeresők aránya az utóbbi években alacsonyabb volt a megyei, a régiós, és az országos átlagnál is, 2009 óta számuk folyamatosan csökken. A legkevesebb 2001-ben volt, 1,1%, 2013-ban ezt az értéket 3%-ra közelítette meg a település. Nyilvántartott álláskeresők aránya 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 3,7% 3,4% 3,4% 3,6% 4,0% 4,1% 4,0% 4,4% 2,3% 2,2% 2,3% 2,4% 2,9% 3,2% 2,8% 3,0% 2,3% 2,3% 2,3% 2,5% 3,1% 3,2% 2,7% 4,8% 3,3% 3,0% 3,2% 6,0% 5,9% 5,6% 5,7% 4,7% 4,9% 4,2% 4,0% 3,5% 3,6% 2,7% 3,2% 3,3% 2,5% 1,4% 1,1% 1,5% 2,1% 3,6% 2,9% 2,9% 2,1% 2,6% 3,7% 3,1% 2,1% 1,7% 1,4% év év év év év év év év év év év év év 4,2% év Csákánydoroszló Vas Megye Nyugat Dunántúl Magyarország 28. ábra - Nyilvántartott álláskeresők aránya Forrás: KSH A nyilvántartott álláskeresők közül a pályakezdő fiatalok aránya a településen 2013-ban 16,7 %, ben pedig 20 % volt. A településen magas a tartós munkanélküliek (180 napon túli nyilvántartott álláskeresők) aránya, 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők 45,8 %-a volt tartós munkanélküli álláskereső, ami majdnem duplája, a 2012-es értéknek, akkor ugyanis 26,7 % volt ez az érték. A legalacsonyabb 2003-ban volt, 10,5 %. Árnyalja a képet, hogy a település lakói helyben nem, vagy csak nagyon kevesen tudtak elhelyezkedni, ezért a környező városokba, Körmendre, Szentgotthárdra és Szombathelyre járnak dolgozni. A községben közel száz vállalkozás, és cég tevékenykedik a lakosság és az ide látogatók szolgálatára. A munkanélküliségi ráta tekintetében a településen az arány 2007 óta alacsonyabb, mint a megyében, a régióban, illetve az országban. A főbb tendenciák a településen is megfigyelhetők, mint a 2008-as gazdasági világválság következtében megszaporodó munkanélküliség. Emellett 2004-ben is csúcsot döntött a munkanélküliségi ráta a településen, amikor is 2002 óta folyamatosan növekedett, de az országos szintet ekkor sem érte el. Csákánydoroszlón 2009 óta folyamatosan csökken, de 2013 után valamelyest növekedett 2014-re 40

43 10,00% 9,00% 8,00% 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% Munkanélküliségi ráta 9,41% 9,26% 9,05% 8,71% 7,72% 6,86% 7,39% 6,50% 7,28% 5,42% 5,32% 5,57% 6,21% 6,33% 6,65% 6,22% 6,36% 5,74% 4,84% 4,96% 4,66% 4,95% 6,24% 4,31% 3,53% 3,89% 4,18% 4,92% 5,16% 5,03% 5,27% 3,64% 4,53% 4,36% 4,68% 4,03% 3,53% 3,79% 3,52% 2,26% 3,19% 5,33% 4,28% 4,44% 3,09% 3,90% 5,52% 4,62% 3,20% 2,63% 2,12% 2,37% Csákánydoroszló Vas Megye Nyugat Dunántúli Régió Magyarország 29. ábra - Munkanélküliségi ráta alakulása. Forrás: TeIR Jövedelmi viszonyok, életminőség Az adófizetők aránya a településen, ahogy látható, követi a megyei, régiós és országos trendet is. A lenti ábrán látható, hogy 2005-ben az adófizetők aránya jelentősen, a térségi adatokhoz képes is jelentősen, 4%-al visszaesett 2004-hez képest. Ennek valószínűsíthető oka az eltartottak (nyugdíjas korba kerülők) számának növekedése, ugyanis a településen abban az időben nem volt tömeges elvándorlás ben a település lakónak mindössze 43,77 %-a volt adófizető. 55,00% Adófizetők aránya 50,00% 49,98% 49,78% 48,82% 49,03% 49,57% 49,78% 48,45% 48,89% 48,80% 48,69% 49,01% 48,08% 45,00% 40,00% 48,39% 48,20% 47,37% 46,68% 47,52% 48,32% 48,83% 47,63% 47,88% 47,75% 47,65% 47,61% 42,23% 43,10% 42,22% 41,79% 42,72% 43,26% 44,14% 43,24% 43,47% 43,52% 43,49% 43,98% 35,00% 51,42% 51,81% 50,92% 46,21% 42,08% 42,19% 44,08% 42,56% 42,94% 43,26% 42,79% 43,77% Csákánydoroszló Vas Megye Nyugat Dunántúli régió Magyarország 30. ábra - Adófizetők aránya Forrás: TeIR 41

44 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem 2002-től 2008-ig folyamatosan növekedett, 2009 és 2010 között stagnált, 2011-ben csökkent, 2012-ben pedig ismét emelkedett, a 2008-as szintet is meghaladóan. Látható, hogy a megyei szintet egyik évben sem érte el, az utóbbi években pedig már az országos és a régiós szintet sem tudja meghaladni ban az egy lakosra jutó nettó jövedelem értéke Ft volt, mely szintén elmarad a megyei és a régiós összegtől, de az országos érték stagnálása miatt ezzel közel azonos volt. Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem (Ft) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Csákánydoroszló Vas Megye Nyugat Dunántúli régió Magyarország 31. ábra - Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem Forrás: TeIR Az ábrán az átláthatóság miatt nem jelöltük meg az egyes sávokhoz tartozó értékeket, emiatt csak a települési és a megyei adatokat tüntettük fel Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Csákánydoroszló település több történelmi településmag, Nagycsákány mezőváros és Rábadoroszló Árpád-kori falu egyesüléséből jött létre 1939-ben. A mai település jól láthatóan két településrészre oszlik. A település intézményeinek zöme (lakóépületekkel vegyesen) a Vasút utca keleti, a Körmendi utca torkolatától a Fő utca kezdetéig pedig mindkét oldalán csoportosulnak határozott községközpontot alkotva. Emellett a település önkormányzati hivatala a település egy másik részén, a Fő utcán kapott helyet. 42

45 Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) Csákánydoroszló első említése a vasvári káptalan 1248 évi oklevelében található, mégpedig terra Chakan ( Csákány földje ) néven. Még ugyanebben az évben Csákány földjéből több utódfalu is keletkezett, mint például: Magyar- és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál és Doroszló. A Csákány név eredeti egy ugyanilyen személynévre vezethető vissza a nyelvészek szerint, ami török eredetű. A csákány főnév jelentése nyeles kéziszerszám, szintén ebből a török szóból eredeztethető. A Doroszló helységnév a szláv Drzislov személynévből magyarított Doroszló személynévből származik. A XVIII. század elejétől a helynév a Rába előtaggal bővült, nyilván a másik Doroszlótól (Kőszeg) való megkülönböztetés miatt. Egy Dorozlaus magister nevű ember 1291-ben megvette Csákány föld egy részét, Balzsam asszonytól. Az így kialakult falu az ő nevét vette fel. Dorozlaus magister a királytól ben megkapta Rum községet. Ő lett a Rumy család megalapítója. Ez a Dorozlaus nevezetű ember, a Kőszegi oligarcha, Kőszegi András ellene 1318-ban megvédte Rohonc várát. A falu róla neveztetett el, így lett, Doroszló Csákánya (Dorozlouchakana). A mai Csákánydoroszló területén volt egy másik falu is, amit úgy hívtak, hogy Hássoka. A Szent Péter templom körül kialakult egy kisebb falurész, amit Csákányegyházsokának, azaz csákányi templom faluja névvel illettek. Később ez lerövidült Házsokára, majd később a soka = falva jelentésének feledésbe merülésével Hássokára. Manapság a falusiak inkább Hásikának nevezik a templomtól délre eső rétet és tavat. (A néphit szerint feneketlen tó, mert állítólag egy zsidó templom süllyedt el itt. A falusiak körében még mindig él ez a legenda. A Doroszló név kialakulása: Az 1200-as évek elején minden valószínűség szerint a falut Villapurculánnak, azaz Kis falunak hívták. Nem sokkal később a község neve Balzsamasszonyfalva lett, ekkor a nevét az ott élő, és tulajdonos Balzsam asszonytól kapta. Amikor Dorozlo mester megveszi a földet, akkor egy ideig Dorozlochakannak, vagyis Doroszló Csákányának hívták. 1392: Dorozlow, 1441: Dorozlo, 1471: Dorozlo, 1549: Dorozlo, 1773: Rába Doroszló, 1799: Raba Doroszló, 1808: Doroszló, Rába-Doroszló, Fraudendorf, 1828: Doroszló, 1836: Rába-Doroszló, : Rába-Doroszló, : Rába-Doroszló, : Rábadoroszló. 5 A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Csákánydoroszló lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeik során a környezet, a fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezelik. A község kulturális életének mozgatórugója a Csaba József Általános Művelődési Központ. További jelentős tényezőként vannak jelen a kulturális életben az általános iskola a művelődési központhoz tartozó óvoda, valamint a különböző civil szervezetek. A művelődési ház szervezi és rendezi az iskola és a község kulturális programjait, ünnepségeit. Az óvodások és a kisiskolások részére rendszeres mesebérletes előadások vannak a helyi kultúrházban, így a gyerekeknek nem kell utazgatniuk. A felnőtteknek pedig bérletes látogatásokat szervez a zalaegerszegi Hevessy Sándor Színház előadásaira. A művelődési házban működik az ifjúsági klub, amelyet szabadidejükben szívesen látogatnak a fiatalok. Játékkal, kézműves foglalkozásokkal, táncfoglalkozásokkal és zenével várják a fiatalokat. 5 Forrás: Takó Gábor: Csákánydoroszló története az őskortól-napjainkig (2004) 43

46 Aktívan működik a nyugdíjas klub, melynek tagjai rendszeresen szerveznek összejöveteleket, kirándulásokat, ezzel is színesítve mindennapjaikat. A művelődési házban internetes hozzáférési lehetőség van, a szolgáltatást bárki, bérmentesen igénybe veheti a nyitvatartási idő alatt. Egyéb programok: kiállítások, termékbemutatók, önkormányzati és civil gyűlések, bálok, zenés mulatságok, idősek napja, mikulás ünnepségek Gyermekek számára évente 5-6 alkalommal, népi hagyományokhoz kötött programokat szerveznek (agyagozás, egyéb kézműves foglalkozások, szalonna-, gesztenyesütés). A művelődési ház iskolai sportversenyeknek is otthont ad, több alkalommal rendeztek asztalitenisz, valamint sakkversenyeket A településen 2008.februárjában színjátszó kör alakult, akik azóta több helyen léptek fel darabjaikkal. A település civil élete a község méreteihez viszonyítva sokrétűnek mondható, hiszen a településfejlesztéstől kezdődően a művészeti tevékenységeken keresztül egészen a sporttevékenységekig sokféle területet átfog a szervezetek működési profilja. A több mint 10 helyi civil szervezet programjaikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel, valamint különböző helyi kezdeményezéseikkel segítik a falu kulturális, művészeti, sport és egyéb területeinek fejlődését. 6 A településen működő egyesületek, civil szervezetek: Sportegyesület Tűzoltóegyesület, Vöröskereszt, Polgárőr Egyesület, Tornateremért Alapítvány, Csaba József-kör, Civil Szervezet Egyesület, Kormorán Kenu Egyesület, Motocross Egyesület Vegyeskar Színjátszók Csákánydoroszlói Tekézők Egyesülete Csákánydoroszlói Óvodáért Alapítvány 7 6 Forrás: Csákánydoroszló Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 7 Forrás: 44

47 1.8. A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Oktatás Csákánydoroszlón egy óvoda található, mely 1978-ban épült, három csoportos, 2011-ig 75, 2012-től 80 férőhelyes. Minden csoporthoz öltöző, mosdó, terasz tartozik. Az épület része még a konyha, ami gyermek és felnőtt étkeztetést is biztosít. Tágas, jól felszerelt, EU szabványnak megfelelő játékokkal ellátott udvar járul hozzá, hogy a gyermekek kielégíthessék a szükséges, mindennapi mozgásigényüket. Az intézmény működési területe: Csákánydoroszló, Felsőmarác, Kemestaródfa. 8 Az óvodába KSH adatok alapján 2013-ban 59 gyermek járt, amely némi csökkenést mutat a korábbi évek gyermeklétszámához viszonyítva, ugyanis 2012-ben 64, 2011-ben 63, 2010-ben pedig 66 gyermek járt az intézménybe, 2014-ben pedig 58 volt a gyermekek létszáma. A településen bölcsőde nem üzemel, ám az önkormányzat céljai között szerepel egy óvoda létrehozása, vagy a jelenleg működő óvoda bővítése bölcsődei csoportszobával, így létrehozva egy egységes óvodabölcsődei intézményt, vagy különálló bölcsődét létrehozva ben alakult meg az általános iskola, napközi otthon, a napközi otthonos óvoda és a művelődési ház integrációjával. 9 A település alsó és felső tagozatos iskolája külön épületben van. Az alsó tagozat a Vasút u.19-ben, míg a Felső tagozat a Vasút u. 31-ben található. Az önkormányzat távlati céljai között szerepel egy tormaterem építése. 10 Az iskolába a KSH adatai szerint 2014-ben 220 gyermek járt, az osztálylétszámok átlagosan főből állnak. A tanulók 6-7 településről járnak a községbe: Ivánc, Felsőmarác, Hegyhátszentmárton, Gasztony, Kemestaródfa, Csákány. A tanulói létszám nem változott számottevően az elmúlt évek során, 2001-ben 219 gyermek járt az oktatási intézménybe.. A tanulók középiskolába Körmendre, Szombathelyre és Szentgotthárdra járnak. A szomszédos Ausztriából, illetve Ausztriába nincs az iskolák között ingázás. 11 Egészségügy Csákánydoroszlóban egyetlen háziorvos teljesít szolgálatot évek óta. Ebben az egyetlen rendelőben látják el mind a felnőtteket, mind pedig gyermekeket vegyesen. A településhez legközelebb Körmenden működik kórház (Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház). Ebben az intézményben mind fekvő-, mind pedig járó-beteg ellátás folyik. A kórház és a rendelőintézet keretein belül 15 különböző szakorvosi ellátás biztosított, illetve gyógytorna és gyógymasszázs is igénybe vehető a betegeknek. A laborvizsgálatok legtöbbje helyben elvégezhető ben esetben jelentek meg betegek, ellátásra várók a háziorvosnál, mely a KSH adatai szerint a második legmagasabb érték az elmúlt 14 évben (2012-ben , 2011-ben esetet regisztráltak, 2013-ban volt a legmagasabb esettel). Ezzel párhuzamosan a lakáson történt beteglátogatás csökkent, 2013-hoz képest 288-ról 220 esetre, 2011-ben pedig 353 esetet számoltak össze Forrás: 9 Forrás: 10 Forrás: Csákánydoroszló Község gazdasági programja Forrás: Csákánydoroszló Község Önkormányzata 12 Forrás: KSH 45

48 év év Háziorvosi ellátás a településen év év év év év év év év év év A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás (eset) év év év 32. ábra - Háziorvosi ellátás Csákánydoroszlón Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Csákánydoroszlóban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat átszervezés következtében a körmendi telephelyű, kistérségi fenntartású Szociális Szolgáltató és Információs Központ egységeként működik. Az elmúlt évek alatt tevékenységük egyre sokszínűbbé vált. Megelőző, problémamegoldó tevékenységein túl feladatuk az egyedi esetkezeléseken túl, a szociálisan rászorult csoportok számára is biztosítanak speciális programokat. A szolgálat rendkívül jó és szoros kapcsolatot tart fenn a nevelésioktatási intézményekkel, a védőnői szolgálattal és az egyéb szervezetekkel. A jó együttműködésnek köszönhetően az esetek egy részét a különböző szervezetektől kapott jelzések alapján, preventív eszközökkel tudják megoldani. A családsegítő szolgáltatásait a települések lakosai önként veszik igénybe. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz fordulók között nagy számban találhatók azok, akik tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról és ebből következően életvezetési és anyagi problémákkal küzdenek. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2013-ban 19 fő volt, 2014-ben pedig már 24 fő. A településen védőnői szolgálat működik, aki heti rendszerességgel segít az egészségmegőrzésben, segít a várandós anyáknak, a csecsemőknek, a kisgyermekeknek, a fiataloknak és a változó korba lépett hölgyeknek. Családtervezési tanácsot ad a fiatal pároknak, akik gyermeket szeretnének. Csoportos foglalkozások keretében felkészíti a szülőket a szülésre, szoptatásra, gyermekgondozásra. Babamasszázs tanfolyamot tart. Szoptatással, csecsemő táplálással kapcsolatos tanácsot ad, figyelemmel kíséri a gyermekek mozgás, értelmi, érzelmi fejlődését. Megszervezi, hogy a kötelező védőoltásokat minden gyermek megkapja. Szűrővizsgálatokat végez az óvodában, iskolában. Egészségnevelő munkát végez az oktatási intézményekben novembere óta működik a településen baba-mama klub havi egy alkalommal a védőnői tanácsadóban. Itt gyűlnek össze a falu 3 év alatti gyermekei és szüleik, hogy minden alkalommal előadást hallgassanak, vagy beszélgetést folytassanak szakemberekkel, egymással. Óvónők, dúlák, logopédusok, nyelvtanárok, gyógytornászok, fogorvosok is segítették már tanácsaikkal a résztvevőket. Szó esik többek között az óvodai életről beszoktatásról, beszédfejlődésről, természetes 46

49 gyógymódokról, házi praktikákról, gyermekkori nyelvoktatásról, gerinctornáról, a fogápolás fontosságáról. Értelmi fogyatékosok otthona Az ingatlan a volt Batthyány kastélyhoz tartozó épületegyüttes. A Kastély és a Pavilon épület a lakók elhelyezésére szolgál. Ezen kívül konyhával, ebédlőkkel, irodákkal, szociális helyiségekkel rendelkeznek egy másik épületben. Az intézményhez tartozik még műszaki-ellátó épület, porta, mosoda, kazánház, műhelyek és egyéb funkciójú további helyiségek, szabadidős, szocioterápiás, és szociális foglalkoztatás céljára kialakított faházakkal is rendelkezik az intézmény. Az intézmény területén 2 épületben, 7 gondozási egységen (osztályon) belül folyik az ápolási - gondozási munka. 13 Az osztályon ellátott lakók száma fő között van, az épületek adottságától, az ellátás lehetőségétől és a gondozás speciális igényeiből fakadóan. Házaspár-szobát 3 pár részére biztosítanak. Az intézmény a felnőtt korú értelmi és - halmozott sérüléssel küzdő, különböző ellátási igénnyel érkező lakók bentlakásos intézményi ellátását biztosítja. Az ápolás-gondozás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személyek részére teljes körű fizikai, mentális és életvezetési segítséget nyújtanak. Figyelembe veszik a segítségre szoruló lakók testi, lelki és szociális állapotát, ennek értelmében a számukra legmegfelelőbb egyéni bánásmódban részesítik, minden igényt kielégítő környezetet, feltételeket teremtve Esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kidolgozták a település esélyegyenlőségi programját. Csákánydoroszló Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Csákánydoroszló Község Önkormányzatának célja, hogy a község olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, amely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen 13 Forrás: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - Vas Megyei Kirendeltség Tájékoztató a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Vas megyei kirendeltségéhez tartozó szociális intézmények helyzetéről (2014) 14 Forrás: Értelmi Fogyatékosok Otthonának évi beszámolója 47

50 vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A cél olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása, amelyek: szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára. biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával. kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét. támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. Csákánydoroszló Községében a már meglévő településfejlesztési stratégiák, pályázati szándékok és eredmények is úgy születtek meg, hogy a hátrányos helyzetben lévő lakosság disszeminációját biztosítja. Az Önkormányzat kötelező feladatai mellett nagy hangsúlyt fektet a segítséggel élők ellátására, munkaerőpiaci helyzetének javítására. A településre nem jellemző a mélyszegénység, a foglalkoztatási mutatók is azt támasztják alá, hogy az országos átlag alatt van a tartósan munkanélküliek száma. Az esélyegyenlőség fókuszában lévő célcsoportok hátrányos megkülönböztetése nem jellemző, valamennyi területen azonos esélyt kapnak. Csákánydoroszló Község Önkormányzatának, valamint a fenntartott intézményeinek szándéka az, hogy ez a jövőben se változzon. Az elért eredmények megtartása és bővítése céljából folyamatos a pályázatok benyújtása, amelyek a kitűzött célok eléréséhez segítik hozzá a lakosság valamennyi szegmensét A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Csákánydoroszló gazdaságának vázát a mezőgazdasági művelés alkotja. Az ipar és építőipar gazdasági súlya összességében szerény. 15 Forrás: Csákánydoroszló Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 48

51 300 db 250 db 200 db 150 db 100 db 50 db db 132 db 138 db146 db148 db156 db154 db155 db 159 db 218 db 226 db234 db252 db259 db259 db267 db 78 db 83 db 100 db 99 db 102 db101 db 93 db 94 db 94 db 93 db 90 db 89 db 71 db 73 db 71 db év Regisztrált és működő vállalkozások száma év év év év év év év év év év év év év év Regisztrált vállalkozások száma Működő vállalkozások száma 33. ábra - Regisztrált és működő vállalkozások száma Csákánydoroszlón Forrás: KSH A településen 2000 után a regisztrált vállalkozások száma folyamatosan növekedett (2004 után volt némi visszaesés, de 2007-ben már újból meghaladta a 2004-es szintet), a működő vállalkozások állománya hullámzóan alakult től 2002-ig emelkedett, majd ezt követően 2005-ig mondhatni stagnált, 2006-ban némileg visszaesett, majd újból stagnálni kezdett 2009-ig, 2010-től pedig ismét csökkenés látható. Így 2014-ben 267 db regisztrált vállalkozás volt a településen, melyből mindössze 71 db működött, azaz a 27%-uk. Az egyéni vállalkozók számáról csak 2008-tól kezdődően rendelkezünk adatokkal. A regisztrált egyéni vállalkozók száma 2008 óta némileg csökkent, 84 db-ról 50 db-ra, a működő egyéni vállalkozók száma ennél jóval nagyobb arányban, 31 %-kal esett vissza 2008-hoz képest. 90 db 80 db 70 db 60 db 50 db 40 db 30 db 20 db 10 db db 84 db 80 db 80 db 83 db 81 db 80 db 82 db 73 db 72 db 70 db 65 db 50 db 54 db 51 db év év év év év év év Regisztrált egyéni vállalkozók száma Működő egyéni vállalkozók száma 34. ábra - Regisztrált és működő egyéni vállalkozók száma Csákánydoroszlón Forrás: KSH 49

52 A településen a KSH adatai szerint 76 őstermelőt regisztráltak 2013-ban, ami a 2012-es évhez képest 27 %-al esett vissza, akkor ugyanis a számuk 104 volt. Területi kitekintésben Csákánydoroszlón az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások számában is látható az évek óta tartó növekedés. A lenti diagramon a folyamatos növekedés ellenére azonban az látható, hogy ez az érték minden évben alacsonyabb volt, mint a megyei, régiós, és országos szám, 2014-ben viszont a megyei értéket megközelítette. 200 db 150 db 100 db 50 db db 1000 lakosra jutó regisztrált gazdasági vállalkozások száma 107 db110 db114 db116 db119 db120 db117 db123 db 92 db 96 db 100 db104 db107 db109 db 107 db111 db 155 db159 db 164 db165 db 168 db170 db172 db 138 db 140 db 147 db 148 db 150 db152 db154 db 75 db 78 db 82 db 83 db 88 db 86 db 86 db 89 db 123 db128 db134 db146 db146 db146 db153 db Csákánydoroszló Vas Megye Nyugat Dunántúli Régió Magyarország 35. ábra lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Forrás: TeIR Csákánydoroszlón a működő vállalkozások létszám-kategóriák szerinti összetételében az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások vannak többségben, 97 %-ban, ám ezek egyike sem éri el a 9 főt, zömében 1-4 fő dolgozik ezeknél a vállalkozásoknál. Mindössze 2 vállalkozás foglalkoztatott főt, ennél több főt foglalkoztató vállalkozás nem működött a településen. Napjainkban Fálmann István fémszerelő ipari vállalkozása foglalkoztat 10 főt, a másik vállalkozás, amelyik főt foglalkoztatott, a helyi benzinkút (S&S Kft.) ma már csak 4 főt foglalkoztat A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság A településen 2010-ben 160 db egyéni gazdaság és 3 db mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezet volt. Előbbi számában 2000-hez képest jelentős csökkenés volt tapasztalható, hiszen közel felére esett vissza a gazdasági szervezetek száma, abban az időben 287 db egyéni gazdaság volt jelen a településen. A gazdasági szervezetek száma (2000-ben 5 db) nem változott jelentősen ben az összes mezőgazdasági terület a KSH adatai szerint ha volt (11,08 km 2 ). Ez a terület a település teljes területének 41,7 %-a. Ebből a területből 837 ha (75,5 %) szántó, a gyep területe 55,22 ha (5,0 %), a szőlő területe elhanyagolható, 0,32 ha, a kert 3,6 ha (0,3 %), a gyümölcsös 4,15 ha (0,4 %), az erdő 190 ha (17,2 %), a művelés alól kivett területek pedig 18 ha (1,6 %). 16 Forrás: KSH 50

53 Mezőgazdasági művelési ágak eloszlása Gyümölcsös; 0,40% Kert; 0,30% Szőlő; 0,01% Gyep; 5,0% Erdő; 17,20% Művelés alól kivett terület; 1,60% Szántó; 75,5% Szántó Gyep Szőlő Kert Gyümölcsös Erdő Művelés alól kivett terület 36. ábra - Mezőgazdasági művelési ágak eloszlása 2010-ben Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Az egyéni gazdaságokra állatállományára a szárnyas-, a nyúl-, illetve a sertéstartás jellemző, de jelentősen növekedett a méhészet szerepköre is. Az egyéni gazdaságokban összesen db tyúkot, és 500 db pulykát tartottak 2010-ben. A hez képest a csökkenés jelentős volt, ekkor előbbi egyedet számlált, utóbbi pedig at. A liba és kacsaállomány tartása kevésbé jellemző az egyéni gazdaságoknál. Az egyéni gazdaságok esetében 80 db sertést is összeszámoltak 2010-ben 2000-hez képest 254-ről csökkent le. Megemlíthető még a házinyúl és a méhcsaládok tartásai is, előbbi nagymértékben csökkent 2000 és 2010 között, 587 db-ról 177 db-ra, utóbbi viszont növekedést mutatott, 86 db-ról 221 db-ra emelkedett a számuk. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek nem tartanak szárnyast, náluk a szarvasmarha-, (2010-ben 145 darab) illetve a tehéntartás (2010-ben 34 db) van csak jelen. Ahogy az egyéni gazdaságok szárnyasai esetében, úgy itt is jelentős egyedszám csökkenés volt tapasztalható, 2000-ben előbbi 396 db szarvasmarhát és 191 db tehenet jelentett. A mezőgazdasági területeket zömében helybéliek művelik, hozzávetőlegesen 790 ha-t. Ez a teljes mezőgazdasági terület 71 %, a maradék 29 %-a külföldiek, illetve más településen élők művelik, de ennek arányáról nincsenek adatok. Ipar Egységes, tipikus iparterület Csákánydoroszlón nem fejlődött ki, a korábbi rendezési tervben több ipar számára kijelölt terület is van, de ezeken nem telepedett meg jelentősebb vállalkozás. A kisebb cégek lakóterületen belül, általában a saját családi ház mellett működnek. 51

54 Turizmus, kereskedelem, vendéglátás A település azoknak a turistáknak jelenthet fő célt, akik a nyugodt kikapcsolódásra, a pihenésre vágynak. Az ide látogatók a 20 férőhelyes panzióban, valamint a 3 darab, 21 férőhelyes falusi szálláshelyeken találhatnak szállást maguknak. Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma, ezer lakosra (db) ,7 53,5 49,8 48,9 45,1 43,4 40,5 44,9 45,8 50,2 50,1 11,3 11,2 11,1 11,1 11,3 11,3 11,5 11,6 11,2 11,3 11, Csákánydoroszló Vas megye Nyugat Dunántúli régió Magyarország 37. ábra Ezer lakosra jutó összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Forrás: TeIR Csákánydoroszlón az ezer lakosra jutó összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma nagyon alacsony volt, 2014-ben mindössze 11,4, db volt, ami az évek során nem változott számottevően. Jelentősen elmarad mind a megyei, mind a régiós, mind az országos értékektől, ben például a megyében közel 5-szöröse volt az ezer lakosra jutó férőhelyszám, mint a településen. A 2013-as évben a panzióban 423 vendég fordult meg, melyből 133 külföldi vendég volt. Az ide látogatók összesen 3511 vendégéjszakát töltöttek el a településen, ebből a külföldiek által eltöltött vendégéjszaka volt. A falusi vendéglátóhelyeken 49 vendég volt, melyből 10 külföldi, akik 139 vendégéjszakát töltöttek el, a külföldiek 42 éjszakát. A turizmusban megjelenő tendenciákat vizsgálva észrevehető, hogy a 2013-as évben kiemelkedően magas volt a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Hasonlóan magas csak a 2010-es évben volt, ám ekkor sem tudta meghaladni a 2013-as értéket. A vendégéjszakák számának magas száma arra vezethető vissza, hogy a 2012-ben kezdődött vasút felújításán dolgozók egy részét a településen szállásolták el. De megállapítható, hogy 2013-ban arányaiban sokkal magasabb volt a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszaka, mint a korábbi években. 52

55 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, ezer lakosra Csákánydoroszló Vas megye Nyugat Dunántúli régió Magyarország 38. ábra - Ezer lakosra jutó összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Forrás: TeIR Ez a látogatószám azonban alacsony volt a megyei és a régiós értékekhez képest, 1000 lakosra mindössze 1789 vendégéjszaka jutott a kereskedelmi szálláshelyeken, mely mindössze harmada a megyei értéknek, de mindenképp pozitívum a 2004-hez képesti növekedés. A turisták és a helybéliek kiszolgálására 9 vendéglátóhely, 4 étterem és büfé áll rendelkezésre a településen. A szórakozásról a 4 italüzlet, és zenés szórakozóhely gondoskodik. Az ide érkezők számra kellemes időtöltést nyújt a Rába folyó, amely különféle vízi sportokkal várja az ideérkezőket. A településen emellett lehetőség nyílik horgászásra, télen korcsolyázásra a HIMFA tavon, erdei sétára, valamint vadászásra, valamint megtekinthetik a község különböző műemlékeit, melyek közül a legjelentősebb a Batthyány kastély. A település egész évben különféle programokkal (Rönkhúzás, Májusfaállítás, Bucsu, Falunap, Szüreti felvonulás, Mikulás-váró, Karácsonyi koncert) szolgál az ide látogatóknak és a helybélieknek. Csákánydoroszlón található még 19 kiskereskedelmi üzlet is. A településnek fontos szempont lehet a turizmus kínálatának bővítése, valamint a vízi-turizmusra épülő szolgáltatások sokszínűbbé tétele, fejlesztése A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A településen, ahogy az előző pontban tárgyaltuk, zömében mikro vállalkozások tevékenykednek. Van azonban néhány jelentősebb vállalkozás, melyek zömében mezőgazdasággal, földműveléssel foglalkozik. Indri Farm Kft Kb. 400 ha területen gazdálkodik, a jövőben telepkorszerűsítést kíván végezni. 53

56 Szeifert István családi gazdálkodó 200 ha-t művel, 2014-ben gazdálkodását magtárral bővítette, a jövőben telephelyet kíván korszerűsíteni (pl. magtisztító) Öko-Agrár Bt A tökmagolaj előállításával foglalkozó betéti társaság 80 ha-on gazdálkodik, a tevékenységét folyamatosan bővíteni szeretné, amennyiben igény van rá. Sipos Győző vállalkozó 80 ha-n- dolgozik, állattartással, és növénytermesztéssel foglalkozik, a jövőbeni tervei között istállóépítés szerepel. A településen sok kisebb gazdálkodó van, akik összesen kb. 30 ha-on dolgoznak, a többi földterületet nem helybéliek művelik A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Vas megye legfontosabb közlekedési folyosója a hatalmas tranzitforgalmat lebonyolító 8. sz. főközlekedési út, amellyel párhuzamosan halad a Szombathely- Szentgotthárd vasútvonal. Ide tervezik az M8-as gyorsforgalmi út megépítését is. A kiváló közlekedési kapcsolatokból elsősorban a városok, Körmend és Szentgotthárd profitál, de hatása kisugárzik a Körmendtől 10 km-re fekvő Csákánydoroszlóra is, amit a jó funkcionális felszereltség és a vállalkozók száma biztosít. A település számára az intenzíven használható területsáv szűkös. Délről a Rába és holtágai, árvízjárta természeti területei határolják, északon a közlekedési sáv, majd az erdővel borított domboldalak következnek Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Csákánydoroszlóra leginkább a csend, a friss levegő és a nyugalom a jellemző, ez alól csak a 8-as számú főút és a vasút nyomvonala jelent kivételt. Ezzel együtt jár, hogy itt nem lehet olyan gyorsan, olyan áron értékesíteni az ingatlanokat, mint a település többi részén. A településen 2013-ban 596 lakás volt, ebből 39 db egyszobás, 182 db kétszobás, 209 db háromszobás, és 166 négy és annál több szobás. A településen a telek és lakóépület méretétől és állapotától függően 7-17 millió forint között mozognak az ingatlanok árai. Utóbbiért egy 150 m 2 -es, egyszintes családi házat lehet vásárolni, 2000 m 2 -es telekkel, míg előbbiért egy 104 m 2 -es, egyszintes épületet, 754 m 2 -es telekkel. A kínálat alacsony, a koncepció készítésének idején 4 családi házat kínáltak eladásra, valamint egy üzlethelyiséget. 54

57 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat számára fontosak a helyi adóbevételek, mivel az állami normatívák nem fedezik a működési és fejlesztési elképzeléseket. Ennek ellenére az adó mértékét nem, vagy csak nagyon kis mértékben lehetne csak növelni, így teljes megoldást az anyagi különbözetre nem nyújthat. 17 Az önkormányzat költségvetési adatai szerint 2012-ben a helyi adók bevételei Helyi adók Ft volt, az SZJA helyben maradó részre Ft volt. Az önkormányzat teljes működési bevétele Ft volt, teljes működési kiadása Ft volt. Az önkormányzat 2012 évi bevétele Ft volt, kiadása pedig megegyezett ezzel az összeggel. Az önkormányzat normatív támogatása 2012-ben Ft volt, valamint az önhibáján kívüli hátrányos helyzetű települések támogatásából is kapott Ft-t. A település gazdasági programjában elsődleges célként szerepel az EU-s források minél szélesebb körben történő kihasználására, ellentétben a korábbi évekkel, amikor a község több pályázati lehetőséget is elmulasztott Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az Önkormányzat gondoskodik a településfejlesztésről és településrendezésről. Ennek keretében az Önkormányzat helyi építési szabályzatot és rendezési tervet alkot, és gondoskodik annak időszakos felülvizsgálatáról, biztosítja annak nyilvánosságát és a lakossággal való közvetlen kommunikációját, infrastrukturális fejlesztéseket valósít meg, a rendezési terv alapján újabb utakat épít ki, meglévő utakat karbantart, gondoskodik az épített és természeti környezet védelméről, olyan beruházási programokat készít és hajt végre, amelyek hozzájárulnak a településen élők komfortérzetének növeléséhez, és elősegítik Csákánydoroszló község fejlődését. Lakosságmegőrzés új építési telkek kialakításával. A több lehetőség közül a legcélszerűbb a Csaba József utcai telekkialakítás későbbi nagyobb tömb hozzáadásával, lehetőség szerint EU-s források kihasználásával Gazdaságfejlesztési tevékenység A fejlesztési lehetőségeknek határt szab a forráshiány. Az önkormányzat fejlesztéseket csak állami támogatással tudja megvalósítani, melyhez önerőt az önkormányzat biztosít a korábbi megtakarításaiból. A településen elsődleges és fontos feladat a megkezdett fejlesztések folytatása illetve befejezése, szociális támogatások szinten tartása, a lakosság teherbíró képességének figyelembevételével a helyi adók szinten tartása. Fejlesztési elképzelések: A település közútjainak, járdáinak folyamatos karbantartása, új burkolattal történő megerősítése. 17 Forrás: Csákánydoroszló Község Gazdasági programja Forrás: Csákánydoroszló Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 55

58 Iskolafelújítás, tornaterem építés. Régi kisiskola hasznosítása, felújítással egybekötve. Dózsaligeti gát mielőbbi megépítése Az önkormányzat ingatlanjainak felújítása, állaguk megtartása. Központi temető útfelújítása, ravatalozó környékének térburkolása. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése Folyamatos kapcsolattartás befektetőkkel, olyan beruházások tekintetében, ahol a munkahelyteremtés a fő szempont. A település szeretné fellendíteni idegenforgalmát, valamint beruházók segítségével önkormányzati ingatlanon, (egybefüggő 7,5 ha a kastélypark mellett, ahol termálvíz feltárás is lehetséges szakértők szerint) illetve régi használaton kívüli épületükben munkahelyteremtő beruházásokat létrehozni. Folyóparton nem önkormányzati területen a vízturizmussal kapcsolatos beruházások lehetségesek Foglalkoztatáspolitika A település elsősorban méretei miatt önálló foglalkoztatáspolitikai rendelettel, programmal nem rendelkezik. Az önkormányzat a munkahelyteremtés érdekében folyamatos kapcsolatban van különféle befektetőkkel Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat gondoskodik az önkormányzati tulajdonban levő lakások és helyiségek fenntartásáról, hasznosításáról, az önkormányzati tulajdonban levő lakásokat a piaci viszonyokhoz képest kedvezőbb feltételekkel ad bérbe az arra szociálisan rászorulók részére, önkormányzati tulajdonban levő helyiségeket piaci alapon bérbeadással hasznosít, lehetőségeihez mérten növeli az önkormányzati tulajdonban levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, gondoskodik az önkormányzati tulajdonban levő lakások és helyiségek karbantartásáról.20 Az önkormányzatnak 4 db bérlakása van, melyből 2 lepusztult állapotban van, csak villannyal és ivóvízzel van ellátva, valamint a másik kettő normál állapotban van, villannyal, vízzel és csatornával ellátva Intézményfenntartás Az Önkormányzat a feladatait az alábbi intézményi struktúrával látja el: közoktatási feladatokat az óvoda (társulásban vesz részt az óvodai nevelést biztosító közintézmények fenntartása és működtetése érdekében), és az általános iskolák látják el. közművelődési tevékenységet végez az Általános Művelődési Központ és Könyvtár igazgatási feladatokat lát el a Polgármesteri hivatal. 19 Forrás: Csákánydoroszló Község Gazdasági programja Forrás: Csákánydoroszló Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 21 Forrás: Csákánydoroszló Község Önkormányzata 56

59 egészségügyi alapellátásról, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások: az egészségügyi ellátást a vállalkozási tevékenységet folytató gyermek és felnőtt háziorvosokon keresztül biztosítja. A település továbbá önálló jegyzőséggel bír. Az önkormányzat 2012 évben Ft bevételt kapott az intézmények működtetésére, a Művelődési központ működtetésére Ft-t Energiagazdálkodás Az önkormányzat villanyköltsége (közvilágítással együtt) 2014-ben Ft-t emésztett fel, ami 2013-hoz képest növekedett, ekkor az erre kifizetett összeg Ft volt. Az önkormányzati intézmények gázfogyasztása szintén növekedést mutatott, 2014-ben Ft volt, 2013-ban Ft. A településen üzemelő művelődési ház fűtését fával oldják meg, melyet nem vásárolnak, hanem helyben, saját területről szereznek be. A településen 2007-ben készült egy energia audit, mely az önkormányzati épületeket érintve az alábbi javaslatokat fogalmazta meg: Önkormányzati oktatási intézmények Energiapolitikai Koncepció elfogadása Energiapiaci közbeszerzések kiírása, lebonyolítása Kazánház energiahatékonysági korszerűsítése, üzemeltetése (Iskola-óvoda) Fűtési rendszerek modernizálása, programozható szabályozás kiépítése Nyílászárócsere: ablakcsere, külső ajtó csere Födémszigetelések Homlokzat szigetelések Villamos rendszer, világítás, mérőhely hálózat rekonstrukció Tartalék fűtésként biomassza kazánok telepítése, a fűtés 20-50%-nak lefedése Megújuló (napelem) energiaforrások telepítése az adott potenciális helyeken 22 A település két ízben pályázott napelemes energiaellátásra, melyből az első nem nyert, a másik 2014 szeptemberében került beadásra, ennek eredménye még elbírálás alatt áll Településüzemeltetési szolgáltatások Az önkormányzat gondoskodik a településüzemeltetésről, ennek keretében az Önkormányzat a kialakított köztemetőket működteti, új köztemetőket nyit meg, gondoskodik a közvilágítás üzemeléséről, meghibásodás esetén a javításról, lehetőség esetén pedig a rendszer korszerűsítéséről, bővítéséről, gondoskodik a helyi közutak fenntartásáról, karbantartásáról, felújításáról, a közterületek tisztán tartásáról, és a parkolási lehetőségek biztosításáról. A településen lévő temető néhány éven belül betelik, bővítése jelenleg nem megoldott. A Rába felé terjeszkedés nem megoldás, hiszen a terület már a folyó árterét érinti. Közvilágítás: A közvilágítás kiépített a településen. Általában a kommunális hálózat oszlopain vannak elhelyezve a közvilágítási lámpatestek, de van olyan utcarész, ahol önálló faoszlopos közvilágítási hálózat üzemel. A gerincvezetékek 4x95 mm² és 4x50 mm² keresztmetszetűek. A leágazó vezetékek 4x25 mm² keresztmetszetűek. 22 Forrás: Energetikai audit (2007) Belső Tibor 23 Forrás: Csákánydoroszló Község Önkormányzata 57

60 A közvilágítási hálózat központi vezérlésű. Hulladékkezelés: A településen keletkező hulladékot 19 éve gyűjtik össze ig az önkormányzat a község közigazgatási területén lévő hulladéklerakóba szállíttatta keletkező hulladékot. A hulladéklerakó telepet (073/7 hrsz) bezárták, az önkormányzat földet szállítatott a területre, amely részbeni takarást biztosít. Az önkormányzat a Müllex Kft-vel áll szerződésben, akik a hulladékot kéthetente elszállítják Körmendre. A településen szelektív hulladékgyűjtés is működik. A község több pontján vannak kihelyezett konténerek, amelyekbe a lakosság a műanyag, üveg és papír hulladékot rakhatja. A település egy pontján kihelyezett konténerbe tehető a romlandó, bomló hulladék a rendes hulladékszállítás közötti hetekben. A településen évente egyszer, szervezett lomtalanítást rendeznek, ahol a lakosság a konténerbe nem helyezhető nagyobb hulladékait viszik el. A törmeléklerakás bejelentés alapján a jegyző által meghatározott külterületi mezőgazdasági utak állapotjavítására végezhető. Az Önkormányzat a közszolgáltatásra vonatkozó szerződést év vonatkozásában egy évre kötötte meg, 2015-től kezdődően 10 évre köti meg. Közterületek tisztán tartása: A közterületek tisztántartásáról, télen a síkosság elleni védekezésről a közterülettel határos ingatlanok tulajdonosa, parkok, terek, játszóterek esetében az önkormányzat gondoskodik. Az önkormányzat célkitűzése, hogy a község lakosságszáma emelkedjen, a beruházások munkahelyteremtése kapcsán növekedjen a lakosság életszínvonala. A község magasabb adóbevételéből több fejlesztés tudjon megvalósulni. Javítani szeretnék a túrizmusban rejlő lehetőségek kihasználásán, ami a lakosság és a község közös érdeke A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájföldrajzi elhelyezkedés Tájföldrajzi szempontból Csákánydoroszló igazgatási területe a Nyugat-Magyaroszági-peremvidék nagytájon belüli Soproni-Vasi síksághoz tartozó Rába-völgy kistáj része. A település földtani, felszíndomborzati, éghajlati, vízrajzi adottságait, növény- és állatvilágát tekintve erősen magán viseli az Alpok hatását. Földtani, domborzati adottságok A Rába-völgy a Nyugat-Dunántúl legnagyobb völgye: árkos süllyedékben keletkezett aszimmetrikus eróziós teraszos völgy. Kialakulása a kemenesháti hordalékkúp építésének befejeződése után, a középpleisztocén második felében kezdődött meg, és lényegében az újpleisztocén és a holocén folyamán ment végbe. A völgyet a jobb parton Körmendig, a bal parton pedig a Pinka torkolatáig teraszok szegélyezik. A Rába-völgy szembetűnő alakrajzi és szerkezeti vonása a nagy völgyaszimmetria. A jobb part igen meredek, végig alámosott, számos helyen os lejtővel szakad le a völgy allúviumára. Ezzel szemben a bal partot a Pinka torkolatától 3-5 km széles, fokozatosan lealacsonyodó lankás lejtők (0-5 ) kísérik, ahol a Rába-síkság kavicstakarója minden átmenet nélkül simul bele a völgytalp alluvális felszínébe. Sajátos jellemvonása a völgytalpnak, hogy széles (3-6 km), feltöltött (4-8 m) és jelentős eséssel (71 cm/km) rendelkezik. Az ártéri szintek erősen szabdaltak, felszínük mikroformákban igen 58

61 gazdag. A széles völgysík mikroreliefjét az élő és elsorvadt holtágak és fattyúágak kusza hálózata, a különböző korú morotvagenerációk és morotvatavak sorozata, az ártéri erdővel benőtt hajdani meanderek sokasága, a lefolyástalan vagy rossz lefolyású tőzeglápos, zsombékos, vizenyős lapos mélyedések zegzugos labirintusai, valamint a mocsaras süllyedékek szövődményei teszik változatossá. Csákánydoroszlót körülölelő táj felszíne észak felé (a határ felé) fokozatosan emelkedik. Itt már a szomszédos kistájra a Felső-Őrségre jellemző domboldallal találkozhatunk. Az igazgatási terület legmagasabb pontja 254 m körüli, legalacsonyabb pontja 119 m körüli. A jelenlegi völgylapályt, amelybe a Rába is bevágódott, a holocén öntés alatt 1-6 m mélységben nagy vízkapacitású újpleisztocén végi Rába-kavics tölti ki. A 6-8 m vastag talajvíztároló kavicsréteg évi átlagos vízforgalma 5-7 l/s. km2 értékre becsülhető, ami kitűnő vízgazdálkodási lehetőségeket biztosít. Éghajlati adottságok Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlat jellemzi a kistájat. Az évi napfénytartam 1850 körüli, nyáron 720 óra feletti, télen 180 óra körüli napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 9,5 C körüli, a tenyészidőszak hőmérsékleti átlaga 15,5 C körüli. Kb. 180 napon át (ápr. 15-től okt. 14-ig) a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C-ot. A nyári legmagasabb és a téli legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 32,5 C illetve -17 C körüli. Évente 650 mm csapadék várható, a vegetációs időszak alatt 400 mm körüli eső valószínű. A téli félévben a hótakarós napok várható száma 45 körüli 28 cm átlagos hóvastagsággal. Az uralkodó szélirány a nyugati, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s körüli. Az éghajlat főként mezőgazdasági kultúrák számára kedvező. Vízrajzi adottságok A település közigazgatási területe vízrajzilag a rajta átfolyó Rába vízgyűjtő területéhez tartozik. Fenti vízfolyás állami tulajdonú és Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A Rába országhatártól Sárvárig terjedő, községhatáron áthaladó szakasza szabályozatlan, természetes mederállapotú, meanderező, helyenként lefűződött, átvágással kialakult holtágakkal kísért. A Rába-völgy mikrodomborzati, vízrajzi, ökológiai viszonyait egyébként a holtágak, morotvák, az ártéri erdővel borított meanderek, vizenyős mélyedések sokasága és azok sokszínű élővilága teszi változatossá, ugyanakkor a vízviszonyokat érintő minden beavatkozásra rendkívül érzékennyé is. A folyó árvizei főleg tavasszal, kisvizei ősszel jelennek meg. A Rába-völgy nagy árvizek alkalmával egészében víz alá kerülhet. A település belterülete árvíztől teljesen nem mentesített. A talajvíz 2 m körül mindenhol elérhető, de árvízkor a felszínre tör. Mennyisége 5-7 l/s.km2. A tervezési terület fontosabb vízfolyásai, amelyek a Rábába torkollnak: a Vörös-patak (kezelője Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely), a Makkos-ér, a község nyugati, belterületi határán folyik a Vörös-patakba, a Lápos-ér, a keleti belterületi határon éri el a Vörös-patakot (kezelőjük az Őrségi Talajvédelmi és Vízrendezési Társulat, Szombathely). A falu külterületén több mesterséges tó is található. Az egykori kavicskitermelés következtében a község keleti határához közel, a Nagy-rét dűlőben a 0235 hrsz-ú területen 2,4 hektáros, átlagosan 75 cm vízmélységű vízfelület maradt vissza, amelyet vadrécenevelő tóként hasznosítanak (Pinkamenti Vadásztársaság). A tó vízutánpótlását, mivel a Rába árterében fekszik részben a folyó árvizei részben a kavicsos altalaj rétegvizei biztosítják. 59

62 A kavicsbánya-tóval szomszédos területen (0236/2 hrsz) sporthorgásztavat létesítettek (HIMFA Bérkilövő Sport Vadásztársaság). A vízfelület 1,4 ha nagyságú, átlagos vízmélysége 3,0 m. A vízutánpótlás talajvízáramlással történik. A település Közép dűlő részén a 0191/11 hrsz-ú területén szigetelt öntözővíz tározó létesült, amelynek területe 90 m2, átlagos vízmélysége 1,5 m. Vízutánpótlását a csapadék biztosítja. Szintén ebben a dűlőben egy kisebb horgásztavat is kiépítettek a 0196/23 és a 0196/33 hrsz-ú területen. A tó vízfelülete 0,2 ha, átlagos vízmélysége 2,0 m. A vízutánpótlás talajvízáramlás útján, szivárgással történik. Az igazgatási terület északkeleti sarkában a 0202/1 hrsz-ú területen kisebb látványtavat hoztak létre 0,2 ha-os vízfelülettel, amelynek átlagos vízmélysége 2,0 m. A tó vízutánpótlását a talajvízáramlás oldja meg. Talajadottságok A kistájat a Rába hordalékán kialakult nyers és réti öntések jellemzik, amelyek mechanikai összetétele többnyire agyag, ezzel összefüggésben vízgazdálkodásuk kedvezőtlenebbé válik és termékenységük is romlik (VII. termékenységi kategória). Ártéri erdők, rétek, szántók váltják egymást. Az országhatárhoz közeli területeken, a magasabb térszíneken fosszilis agyaggal keveredett üledékeken pszeudoglejes barna erdőtalajok képződtek. Jelentős az erdősültségük, mezőgazdasági potenciáljuk nem számottevő, hiszen vízgazdálkodásuk és termékenységük eléggé kedvezőtlen (VIII. termékenységi kategória). A Rába-völgy szegélyének magasabb térszínein agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek a folyó kavicsteraszán. Ezek a talajok sekély termőrétegűek, szélsőséges vízgazdálkodásúak, erősen savanyú kémhatásúak és igen gyenge termékenységűek (IX. termékenységi kategória). Jelentős területüket legelők borítják. Növényzet A Kisalföldi (Arrabonicum) és a Vasi (Castriferreicum) flórajárásokban tartozó kistáj florisztikai felépítésében az atlanti-mediterrán és szubmediterrán flóraelemek a jellemzőek. Jellegzetes potenciális erdőtársulásai a kőrisligetek (Carici-remotae-Fraxinetum), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum) és a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco robori-carpinetum). Napjainkra a potenciális vegetáció jelentős része az emberi beavatkozások (pl. gyepfeltörés) miatt megsemmisült. A természetes és természet közeli vegetációt az alábbi Rába-menti vízi, mocsári medernövényzet és vízparti nedves, üde kaszáló rétek, valamint fás növénytársulások képviselik. Vízi növényzet: Púpos békalencse hínár (Lemnetumgibbae) Bojtos békalencse hínár ( Lemno-Spirodeletum polyrhizae) Rence-békalencse hínár (Lemno-Utricularietum) Mocsári növényzet: Nádas: (Scripo-Phragmitetum) Gyékényes: (Typhetum latifoliae) Mételykórós (Rorippo-Oenanthetum) Rókasásos (Caricetum vulpinae ) 60

63 Kaszáló és mocsárrétek: Dunántúli mocsárrét (Deshampsietum caespitosae) Ártéri mocsárrét (Alopecuretum pratensis) Franciaperje rét (Pastinaco-Arrhenatheretum) Fás növénytársulások: Csigolyafüzes (Salicetum purpureae) Mandulalevelű bokorfüzes (Salicetum triandrae) Puhafa-ligeterdő (Salici-Populetum) Keményfa-ligeterdő /Tölgy-kőris-szíl liget / (Querco-Ulmetum) Az igazgatási terület északi meredekebb részeinek, amely a Felső-Őrség kistájjal szomszédos, jellegzetes potenciális erdőtársulásai a mészkerülő erdei fenyvesek (Myrtillo-Pinetum), a fenyőelegyes tölgyesek (Pino-Quercetum stiriacum), a mészkerülő tölgyesek (Luzulo-Quercetum) valamint a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-carpinetum). Az aljnövényzet sajátosabb fajai a struccharaszt (Matteucia filicastrum), a bordapáfrány (Blechnum spicant), a lapos korpafű (Lycopodium complanatum), a vörösáfonya (Vaccinium vitis-idaea), a hegyi árnika (Arnica montana). Az erdőgazdasági területeken fiatal és középkorú, zömmel lágylombos, helyenként keménylombos fenyőfajokból állnak. A mezőgazdasági területeken főleg gabonaféléket, kukoricát, cukorrépát és vörösherét termesztenek. Állatvilág A községhatárt keresztül szelő szabályozatlan, természetes mederállapotú Rába folyó, valamint a lefűződött holtágakkal, morotvákkal kísért Rába árterének vizes, üde nedves élőhelyei gazdagok zoológiai értékekben. A folyóvizek hal faunájának jellegzetes képviselői a kövicsík, fürgecsele, nyúldomolykó, réti csík. Az árterek és vizes élőhelyek fajokban gazdag gerinces madár és emlős faunájának kiemelkedő természeti értékű képviselői a kis lile, jégmadár, billegető cankó és a vidra. Az állatvilág említést érdemlő képviselői még a mocsárréteket, üde kaszálókat táplálkozási helyként, s az ártéri ligeterdőket fészkelő helyként is felkereső fehér és fekete gólya. A Rába-völgy ártéri erdeinek valamint a magasabban fekvő dombvidéki erdeinek gazdag a nagyvad (őz, szarvas, vaddisznó) állománya is. A szántóföldek bőséges táplálékot, a fasorok biztonságos búvóhelyet nyújtanak az itt élő állatoknak. A termesztett növényfajok és gyomnövények nedveit szívja a szerecsenpoloska, nektárt fogyaszt a bogáncslepke, míg más rovarok, pl. a zöld lombszöcske és a mezei futrinka ragadozók. Magokkal, rovarokkal táplálkozik a földön fészkelő fürj, mezei pacsirta, citromsármány és a fákon telepesen fészkelő vetési varjú is. A mezőgazdasági területek gyakori ragadozómadarai a jellegzetes röptű egerészölyv és vörös vércse. Gyökeret, levelet, szárat, termést eszik a mezei pocok, mezei hörcsög, mezei nyúl és az őz. A gyepes táblaszegélyek ugyancsak fontos élőhelyek: táplálkozó-, fészkelő- és búvóhelyek. Emellett segítik a kártevők és a gyomok elleni védekezést is. A szántókat kísérő, azokat összekötő földutak, dűlőutak és a mellettük futó árkok fás-cserjés növényzete szintén számos állatfajnak (pl. énekesmadarak, apróvadak) nyújt megfelelő életteret. 61

64 Tájhasználat, tájszerkezet tájtörténeti vizsgálat Évszázadokon keresztül Csákány és Doroszló önálló településként létezett, csak 1939-ben egyesültek. Csákányt 1248-ban Chacan néven említik először, 1424-ben Eghazaschakan, 1469-ben Chakaneghazsoka, 1471-ben Czakan, 1500-ban Eghazassoka, 1513-ban Nagchakan néven szerepel. Doroszlót 1388-ban Dorozlouchankana, 1471-ben Dorozlo, 1493-ban Dorozlofalwa néven említik. A Rába közeli település környéke már az ősidők óta lakott lehetett, erre utalnak a tőle északra lévő erdőben talált őskori halomsírok. A honfoglalástól fogva a földművelés nyomhatta rá legjobban bélyegét a táj arculatára. A technika fejlődésével egyre több területet vontak művelés alá. Erre különösen alkalmas volt a kedvező adottságú Rába-völgy. Csákányban az Ápád-korban őrök és várjobbágyok laktak, akik a későbbiek során a köznemesség soraiba kerültek. A Medves-patak (ma Vörös-patak) mellett Szent Péter tiszteletére templomot emeltek, amely körül éltek az Egyházsokának, azaz a templom körüli falunak nevezett helyen, amelyet később Hássokának is hívtak. A VII. században a csákányi végvár kialakításával ez a falurész eltűnt. A Rábának hadászati jelentősége is volt, természetes védővonalként szolgált. Az átkelő helyeket végvárak őrizték. Ilyen hely volt Sárvár, Körmend, Rábahidvég és Csákdoroszló. A török előretörésének megakadályozására 1598-ban erődöt építettek a Rába hídjának ellenőrzésére és védelmére ben a szentgotthárdi csata előtt a törökök sikertelen átkelést kíséreltek meg itt a Rábán. A török kiűzése után Csákány vára elvesztette hadászati fontosságát, védműveit (védőárkát, a hídat) elbontották. Az 1730-as években a várat barokk kastéllyá építették át, amelyhez francia kert (barokk kert) kapcsolódott. A táj megjelenése században a katonai felmérések alapján - a maihoz nagyvonalakban hasonlíthatott. A Rába és a Vörös-patak közötti völgy hatalmas összefüggő lápos, mocsaras rétterület lehetett. Magasabb részein illetve árvíztől mentes részein szántóföldi művelést folytattak. Erdőségek a településtől északra emelkedő dombvonulatot, valamint a két vízfolyás közötti részeket Elkülönözött erdő, Csákányi felső erdő borította. Az utóbb említett erdő teljesen eltűnt mára. 39. ábra - I. Katonai felmérés ( ) II. Katonai felmérés ( ) III. Katonai felmérés ( ) Több majorság Felső major, Új major, Kismajor is létezett a 19. században. A Kismajor épületének nyomai még ma is felfedezhetők. De malmok Csákányi malom, Schiffmühle - is működtek a Rába csákányi szakaszán. A főbb közlekedési utakat fasorok kísérték. A két települést a Körmend - Szentgotthárd közlekedési útvonal kötötte össze, amelyhez csatlakozott az Ivánc felé vezető út. A falvak főbb utcái Fő utca, Doroszlói utca - már akkora kiépültek. Az eltelt évszázadok alatt a legszembetűnőbb változást a tájban a folyó medervonulatának szakadatlan átrendeződése okozta, amelyhez a művelési ágak alkalmazkodtak. Ehhez később a közlekedési utak bővülése vasút, főút kiépítése - járult még hozzá. Érdekesség, hogy a Szentgotthárd-Szombathely 62

65 közötti vasútvonal 1869-ben kapott engedélyt, 1872-ben nyitották meg. A II. katonai felmérésen már látható a vasútvonal nyomvonala. A 20. század elején a két települést egyesítették. A közöttük lévő területen új utcák épültek, és végül teljesen összenőtt a két falu. A Rába menti nagy erdőtömböket szántók váltották fel. A 20. század vége felé az állattenyésztés jelentősége csökkent, ez maga után vonta a legelők felhagyását, leromlását. Tájtörténeti szempontból meg kell említeni a kastély történeti kertjét. Ahogy korábban említettük az 1700-as évek közepén a várkastélyt barokk kastéllyá alakították át és mellette barokk kertet hoztak létre. Az I. katonai felmérésen még nem látható kertnek, parknak nyoma. Vályi András szerint (1796) Csákány: szép Vár forma Kastéllyal, s jeles kertel díszesíttetik. Az 1800-as évek közepén készült kataszteri térkép részletesen ábrázolja a park szerkezetét. A kastélyépületet 1853-ban romantikus stílusban építették át. Ezzel együtt a parkot is átformálták tájképi stílusban. Íves utakat építettek, fás ligeteket alakítottak ki. Érdekesség a park nyugati részén lévő szív alakú útvonalvezetés. 40. ábra - A kastély I. katonai felméréskor ( ) Kataszteri térkép ( ) Szív alakú rész A park a 19. század folyamán tovább bővült. Számos botanikai értéket telepítettek. Nevezetes növénye a török tulipán (Tulipa silvestris) ban Vas vármegye monográfiájában így írnak: Itt van gróf Batthyány Iván nagyszabású, tornyos kastélya, mely mögött gyönyörű angol park terül el. 41. ábra - Magyar Királyság ( ) 1:25000 Kastélypark napjainkban A parkhoz északon allékkal tagolt erdő kapcsolódott évszázadokon keresztül, amely a mai napig megtalálható. A 20. században a háborúk a parkot nem károsították. Azonban a későbbi szakszerűtlen be- és fölételepítések a park szerkezetében és növényállományában jelentős károkat idéztek elő. A kastély és a park gondozója a Fővárosi Szociális Otthon tájhasználat értékelése 63

66 A település igazgatási területe változatos domborzattal rendelkezik. Északon erdőkkel borított déli kitettségű dombvonulat húzódik, amely fokozatosan mélyül a szinte sík folyóvölgybe. Az enyhébb hajlású domblábi részeken valamint a vízfolyások közötti síkságon jobbára nagykiterjedésű szántóföldek terülnek el. Ezen az intenzív mezőgazdasági hasznosítású területen kanyarog át a Rába a hozzákapcsolódó elsorvadt holtágakkal és fattyúágak kusza hálózatával, a különböző korú morotvagenerációk és morotvatavak sorozatával, az ártéri erdővel benőtt hajdani meanderek sokaságával, a lefolyástalan vagy rossz lefolyású tőzeglápos, zsombékos, vizenyős lapos mélyedések zegzugos labirintusaival. A település a vízfolyásoktól északra a dombvonulat lábánál futó főút déli oldalán, kelet-nyugat irányban hosszan elnyúlva terül el. A vastag kavicstakaró-rétegnek köszönhetően több nagyobb kiterjedésű vízfelület maradt vissza a kavicsbányászat után a tájban. Csákánydoroszló igazgatási területe a következők szerint oszlik meg: Közigazgatási terület: Belterület: Külterület: 2661 ha 199 ha 2462 ha Az igazgatási területen a művelési ágak jelenlegi megoszlását a következő táblázat foglalja össze: művelési ág 2005 évi területnagyság %-os arány 2015 évi területnagyság %-os arány (ha) (ha) szántó , ,5 gyep 114 4,3 89 3,3 gyümölcsös 2 0,1 2 0,1 kert ,4 erdő , ,3 kivett , ,4 összesen , A települést övező mai tájban a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodva a mezőgazdasági művelés hangsúlyos továbbra is fontos szerepet játszik. Az igazgatási terület zöme (52,3%-a) mezőgazdasági terület, de mellette jelentős hányadot (33,3%-ot) tesznek ki az erdőművelés alatt álló területek, a fennmaradó hányad (15%-a) pedig kivett terület. Mezőgazdasági területek A savanyú talajú, megyei viszonylatban közepes minőségű (átlag 20,5 AK) mezőgazdasági területeken az évtizedek óta tartó talajjavítások következtében a szántó művelési ág vált uralkodóvá, és maradt is az eltelt 10 évben, sőt 28 ha-ral növekedett az eltelt időszakban. A gyepgazdálkodású területek aránya tovább csökkent a 10 évvel ezelőttiekhez képest 25 ha-ral. A gyümölcsös művelési ágban lévő területek kiterjedése továbbra sem jelentős. Megjelent a kertgazdálkodás, amely várhatóan tovább fog növekedni a következő 10 évben. A földek nagyrésze magántulajdonban van. A földhasználati viszonyok az elmúlt 10 évben annyiban változtak, hogy a korábbi gazdasági társaságok közül már csak az INDRI FARM Kft. (Molnaszecsőd) művel nagyobb földterületeket, mellette az ÖKOAGRÁR Bt., és két magángazdálkodó gazdálkodik a nagyobb területeken. A szántókon a gazdálkodók főleg kukoricát (540 ha), őszi búzát (325 ha), olajtököt (140 ha) és egyéb növényeket (őszi árpa, lucerna, burgonya, takarmányrépa, repce) termesztenek. A gyepek közepes minőségűek, a területi kiterjedésük csökkent, amely összefügg a szarvasmarhaállomány drasztikus csökkenésével. 64

67 A gyümölcsös művelési ágú területen almát termesztenek. Két major is található a vizsgálati területen. A Bálint-major a településtől nyugatra fekszik, jelenleg állattartás megszűnt a telepen. Főleg raktározással foglalkoznak. A másik major (Körmendi u. 3.) név és tulajdonos váltások után gazdasági társaságtól magángazdálkodóhoz került. Területén továbbra is gabonatárolással, szárítással. A pulykatartás megszűnt. A csirketenyésztés kisebb volumenben folyik, egy gazda saját területén turnusonkén 2000 broiler csirkét (Várkert u. 21. szám alatt) nevel. Háztájiban viszonylag kevés állatot tartanak. A gazdálkodók csak önellátásra tenyésztenek. Értékelés: A község területe a mezőgazdasági hasznosíthatóság és alkalmasság tekintetében a kevésbé alkalmas és alkalmas területek határán helyezkedik el. A megyei rendezési terv szerint a vasúttól délre eső területek mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területek övezetébe esnek. Mindezek ellenére hosszútávon továbbra is a mezőgazdasági művelés marad az uralkodó. A termeléshez szükséges infrastrukturális háttér kiépített. A földek mezőgazdasági utakkal feltártak. Jelentős szerkezeti változás a földhasználatban nem történt az eltelt időszakban, ugyanis a terület nagy részén megmaradt a nagytáblás termelés. A szántóterületeken a monokultúrás növénytermesztés a jellemző. A gazdálkodók a hagyományos kultúrákat termesztik: őszi búzát, őszi és tavaszi árpát, kukoricát, napraforgót, repcét. De egyre nagyobb teret kap az olajtöktermesztés. A Rába völgyében fekvő mezőgazdasági területek nagyrésze árvízveszélyes területek. Bár a Dr. Pálfai Imre által készített Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe alapján a település nem tartozik a belvízzel veszélyeztetett területek közé, azonban több mezőgazdasági területet évente rendszeresen károsít a belvíz. A megyei rendezési terv szerint vízeróziónak kitettek. Ez egyrészt a sajátos domborzati viszonyokból, másrészt az esetleges árvizekből adódik. A táblák többségét mezővédő-erdősáv nem övezi. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. Ez azt jelenti, hogy a területen szél által kiváltott kismértékű defláció elsősorban talajművelés során adódhat. Az eróziós hatások mértéke valószínűleg annyira alacsony, hogy az ebből adódó talajdegradációs folyamatok nem jellemzők a település mezőgazdaságilag művelt területein. Csákánydoroszló igazgatási területe nitrátérzékeny terület. Az állattartást tekintve az elmúlt évtizedben a szarvasmarha állomány néhány darabra csökkent, annak ellenére, hogy hagyománya van a szarvasmarha tenyésztésnek, a tenyésztési körülmények jók, a takarmánytermelés feltételei adottak és gazdaságosan végezhetők. A Rába mellett elterülő rétek és legelők olcsó, jó minőségű takarmányt biztosítanak. A lótenyésztés jelenleg periférikus ágazat a térségben, pedig az idegenforgalom miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a lovagoltatásra és bértartásra. A méhészet a részmunkaidős gazdálkodás egyik fő bázisa lehet. Nő a kereslet a jó minőségű mézre, főleg az akácmézre, melynek termelési feltételei a nagy akácerdő területek miatt adottak. Háztájiban nagyon kevés állatot nevelnek, az állattartók többnyire csak önellátásra szorítkoznak. Erdőgazdasági területek A település igazgatási területének 33,3%-át erdők borítják. Az erdőterületek zömében állami erdők, amelyeknek két fő kezelője van, az egyik a Szombathelyi Erdészeti Rt., a másik az Őrségi Nemzeti Park. Kisebb hányada magánerdő. Az Otrt. szerint az északi területeket borító összefüggő erdőterület valamint a vízfolyások mentén elhelyezkedők az országos ökológiai hálózat, valamint a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet részét képezik. Az erdők túlnyomóan elegyetlen erdeifenyvesek illetve vegyes állományúak (erdeifenyő, cser-, kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, luc stb.). Az erdők rendeltetésük szerint gazdasági erdők, védelmi erdők, egészségügyi-szociális, turisztikai. A védett területen lévő erdők valamint az ökológiai és a Natura 2000 hálózatba tartozók - a természetvédelmi törvény valamint az erdőtörvény értelmében - üzemtervi besorolása elsődleges 65

68 rendeltetésük szerint: természetvédelmi, illetve Natura 2000 erdő. Ezekben az erdőkben gazdálkodni csak a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban lehet. Értékelés: Csákánydoroszló erdőterületekben gazdag. Az erdő a táj egyik hangsúlyos képi eleme, de emellett mint természethez közeli terület számos növény- és állatfaj élettere, az ökológiai hálózat fontos része, ezért táj- és természetvédelmi szempontból igen értékes tájalkotó elem. Hiányuk csak a nagykiterjedésű, összefüggő, intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területnél tűnik fel. A nagytáblás monokultúrás szántóföldeket alig tagolják erdősávok. Közlekedési területek A tájban a különböző közlekedési területek közül a következők alkotnak vizuális és ökológiai határokat: - közlekedési út: a 8 sz. főút (Körmend-Szentgotthárd), az Ivánc felé vezető összekötőút a Felsőmarác felé vezető összekötőút valamint a Halogy felé vezető összekötőút - mezőgazdasági földutak - Szentgotthárd-Körmend vasútvonal. A főút és a földutakra egyaránt jellemző, hogy fás növényzet csak ritkán kíséri. Az összekötő utak esetében sokkal kedvezőbb a helyzet, ugyanis szinte végig az igazgatási területen lévő szakaszain fasor övezi őket. Értékelés: A vonalas közlekedési létesítmények biológiailag inaktív, erőteljes antropogén elemként jelennek meg a tájban. Kísérő növényzet hiányában e hatások felerősödnek. Az útmenti növényzettel szegélyezett utak előnyösebb megjelenésük mellett, kedvezőbb mikroklimatikus viszonyokkal rendelkeznek, fokozzák a közlekedés biztonságát, e növényszegélyek számos növény- és állatfaj számára nyújtanak élőhelyet növelve az adott terület fajgazdagságát, és ökológiai folyosóként is szolgálnak. Vízgazdálkodási területek Idetartoznak a közigazgatási területet behálózó vízfolyások, árkok, vízfelületek, vízműkutak és védőterületeik. A vízfolyások, vízfelületek, mesterséges tavak részletes leírása a Vízrajzi adottságok c. fejezetben található. A település közigazgatási területe érinti Csákánydoroszló Távlati ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületét. Védőterülete messze kiterjed a határban (hidrogeológiai A és B zóna). Felszíni szennyezésre érzékeny, különösen a csatornázatlanságból eredő kommunális szennyezőforrások veszélyeztetik a legjobban. Értékelés: A vízfolyások és az őket kísérő növénytársulások mind ökológiai, mind tájképi szempontból értékes elemei a tájnak. Az ökológiai hálózat szerves részét képezik. 66

69 Egyéb hasznosítású területek Dögkút A falutól északra, a Dombi dűlőben a 0124/1 hrsz-ú területen lévő dögkút már nem működik. Területét a természet rekultiválta. Bányák A község külterületén több kavicsbánya is működött. A termelés felhagyását követően jelentős nagyságú vízfelület maradt vissza: ilyen a 0235, a 0236/2 hrsz-ú területeken található tavak, amelyek közül az egyiket vadrécenevelésre, a másikat sporthorgászatra használnak (lásd részletesen a vízrajzi fejezetben). A település külterületén Csákánydoroszló I. (Urasági földek dűlő) - kavics védnevű bányászati joggal lefedett ipari terület található, amely több helyrajzi számot is magába foglal. Ezek közül a 0227/4 hrsz-ú területen az ásványi vagyon kitermelésre került, a bánya bezárása megtörtént. A visszamaradt vízfelületet és környékét a terület tulajdonosa rekreációs célokra tervezi felhasználni. Kemping A Rába folyó partján az Ivánc felé vezető úthoz közel található egy kisebb kemping Vízi-vándor Táborhely-, amely 300 fő számára nyújt sátorozó helyet. Egy vendégház is fogad turistákat. Elsősorban a vízi turizmust szolgálja a terület. Értékelés: A bányaművelést követően visszamaradt vízfelületek közül többnek az újrahasznosítása megoldódott, területük különösebb rendezésre nem szorul. A lefektetett bányatelken az összes kitermelhető nyersanyag nem került kibányászásra. A bezárt bánya körüli részeken további kitermelésre alkalmas kavicsvagyon található. A bányászattal érintett részen összefüggő vízfelület maradt vissza, amelynek a partjain a rekreációs célú helyreállítási munkálatokat még nem végezték el. Amennyiben a későbbi évek során újra megindítják a kitermelést, és időközben a felhagyott részeken megvalósul a rekreációs hasznosítás a kettő között használati konfliktus fog fellépni (iparterület szabadidős pihenőterület) Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Tájképi szempontból kiemelten kezelendő területek azok a részek, amelyek az országos illetve a megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezet részét képezik: a tervezési terület szinte egésze, kivéve a Felsőmarác-Halogy felé eső része illetve Kemestaródfa felé eső rész. Értékelés: A település igazgatási területe táji- és természeti értékekben gazdag. A felszíni alakzatoknak, a vízfolyások hálózatának, a természethez közeli erdőterületek nagy kiterjedésének köszönhetően a terület nagyrészét uraló intenzív mezőgazdasági területek - nagytáblás monokultúrás szántóföldi táblák kevésbé feltűnőek, egyhangúságuk mérsékelten jelentkezik. A vízfolyások és a hozzájuk 67

70 kapcsolódó zöldfelületek közé beékelődő széles szántóföldi táblák elválasztó hatása azonban erőteljesen érvényesül. A térségben a meglévő külterületi zöldfelületi elemek helyenként nem alkot egymással összefüggő biotóphálózatot, amely több szempontból is előnyös lenne. Tájképileg oldaná a szántók egyhangúságát, élőhelyet tudna nyújtani többféle növény- és állatfajnak, védené a deflációs hatásoktól a termőföldet nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Védett területek A település környéke táji és természeti értékekben igen gazdag. A község igazgatási területének jórésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A település belterületének D-i széle közelében kanyargó Rába folyó természet közeli mederállapotú, számos holtággal, mély fekvésű mocsaras területtel, gazdag növény és állatvilággal rendelkező folyó menti ökológiai folyosó jellegű, ártéri ligeterdei, vízi- és vízparti ökoszisztémát alkotó élőhely láncolata az Őrségi Nemzeti Park része. A Vörös-patak és annak környékével együtt egyben a NATURA 2000 hálózat európai jelentőségű természeti területnek - Rába és Csörnöc-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek (HUON20008) - is részét képezi. Az Ivánc felé vezető úttól keletre eső Rába szakasz az Őrség különleges madárvédelmi terület (HUON10001) része is. Ezen kívül a természetvédelmi törvény alapján országos jelentőségű védett terület: a lápok (lápkataszteriek: 0100, 0103/2, 0107, 0109 és a 0434 hrsz-on), két földvár, a Várdomb és Kastély. Országos jelentőségű természetvédelmi terület, történeti kert a volt Battyhány kastély parkja. Egyedi tájértékek A külterületen fellelhető egyedi tájértékek a tájképben értékes helyi jelentőségű elemek, amelyeknek hosszútávú fennmaradását biztosítani kell. Csákánydoroszló területére vonatkozó egyedi tájértékkataszter még nem áll rendelkezésre. Így a terület bejárása során az általunk talált értékeket tudjuk csak megadni. Kultúrtörténeti érték Településsel kapcsolatos egyedi tájérték: Birtokjel, határjel: 1. Mérföldkő: Vasút utca-körmendi utca kereszteződésében Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín: 2. Feszület: 253 hrsz-út és a 012 hrsz-ú földút kereszteződésében 3. Festett bádogfeszület: Vasút utca-körmendi utca kereszteződésében 4. Feszület: 1882-ben állították a Körmendi u-doroszlói utca kereszteződésében (0200/2 hrsz.) 5. Feszület: a katolikus templom melletti park Vasút utcai sarkán 6. Kripta a katolikus templom kertjében Védelemmel kapcsolatos emlék: 7. Egykori határőr laktanya Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájérték 68

71 Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájértékek: 8. Milleniumi emlékmű a templom kertjében es emlékmű a templom kertjében os emlékmű a templom kertjében 11. Tündérkert a templom kertjében ös árvíz hősi halottainak emlékműve (0230/2 hrsz.) Egyéb értékes területek A szántóföldi táblákat tagoló árkok és egyes földutak mentén spontán kifejlődött cserjés-bozótos sávok, gyepes mezsgyék. Ez utóbbiak fajgazdagsága nem lebecsülendő, ugyanis búvó, táplálkozó, élőhelyei számos állatfajnak. Különösen értékesek az intenzív művelésű, nagykiterjedésű szántóföldi táblák között ökológiai hálózat Az országos területrendezési terv alapján a település közigazgatási területén országos ökológiai hálózat övezetének része: az igazgatási terület északi részén lévő erdőterületek valamint a Vörös-patak és a Rába mente. 69

72 A megyei területrendezési terv alapján a következő övezetek érintik a vizsgált területet magterület övezete: az északi erdők és a Rába mente ökológiai folyosó övezet: az északi erdők keleti része valamint a Vörös-patak és a Rába mente Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A legfőbb konfliktusforrás a település északi határán húzódó 8. sz. főút településközelségéből adódik. A főút közlekedési forgalma jelentős környezeti terhelés ró a közeli lakóterületeken élőkre. Kedvező adottság, hogy a főút és a lakóterületek között széles többszintes zöldsáv húzódik, amely mérsékli a terhelést. A problémát a majdani M8-as autóút megépülése tudja megoldani. Mezőgazdasági művelés talajelőkészítő munkái során aszályos, szeles időben érheti porszennyezés a lakóterületeket. Az ezekből adódó terhelés időszakos volta miatt nem okoz jelentősebb problémát. A vegyszerhasználat a talaj és az élővizeket szennyezheti. Az időszakosan fellépő árvízi elöntések korlátozzák a mezőgazdasági területek hasznosítását. A kialakuló belvizek szintén konfliktusforrások, mivel jelentős károkat okoznak a területen gazdálkodóknak Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Egyedi telkes lakókertek A település zöldfelületi rendszerének egyik fő elemét a családi házakhoz tartozó falusias lakókertek alkotják. A lakókertek zöldfelületei a lakótelkeknek általában a %-át teszik ki. A lakóterületek pedig a település belterületének közel 78 %-át foglalják el. A hagyományos falusi lakókertek funkcionális tagolódására jellemző, hogy legnagyobb hányaduk vegyes hasznosítású, azaz haszon- és díszkert (pihenőkert) egyben. A díszkertrészek a pihenőkertrészekkel együtt legtöbb esetben a lakóépület közelében alakultak ki. A haszonkertrészek (veteményesek, gyümölcsös) a telkek közepétől a végükig húzódnak, és a lakókerteknek legalább a felét, de sok esetben ennél nagyobb részét foglalják el. Az idősebb lakosság kertjeire inkább a haszonkerti hasznosítás a jellemző, míg a fiatalabb generációknál a pihenőkert funkció egyre nagyobb arányban dominál. Zöldterületek: közkertek, közparkok A községben igazi értelembe vett közpark - több korosztály számára, többféle szabadidős tevékenységnek helytadó és funkciókkal ellátott zöldterület - nincs. Alkalmas terület lenne több is. Ilyen a Fő utcában lévő, a kastélypark területéhez (2/1 hrsz.) tartozó, de elkerítetlen, a falu felé nyitott fás liget, amelyen fiatal fás növényállományt telepítettek az elmúlt 10 évben. Az utca felőli oldalára hársfasort telepítettek. A terület keleti sarkában áll egyébként a Nepomuki szobor. 70

73 Fásított liget Fasor Nepomuki szobor Az utca másik oldalán lévő hangulatos Rába parti sáv szintén alkalmas lenne zöldterületi célokra. A terület magasabb részeit szépen gondozzák. A sekélyebb parti szakaszokon élén horgászat folyik. A Batthyányiak által építtetett kastély értelmi fogyatékosok otthonaként működik, így a hozzákapcsolódó park a közhasználat elől elzárt. A kastély parkja egykor 7 hektáros volt, amelyet a II. világháború utáni időszakban megosztottak. Így 3,3 ha került a kastélyhoz, amelyet kerítéssel le is választottak. Ez a rész viszonylag gondozott. A kerítésen kívül rekedt északi terület azonban szinte teljesen beerdősült. Az egykori sétányok már csak nyomokban fedezhetők fel. Ezek a területek szintén alkalmasak lennének zöldterület pl. vadaspark kialakítására. Fő utca folyó felé eső oldala Hangulatos Rába part Kastélypark mögötti rész Nagyobb szabadtéri rendezvények megrendezésére jelenleg a sportpálya alkalmas illetve a sportterület előtt fekvő nagyobb murvával burkolt szabad terület. Egyetlen nagyobb közkertje a falunak (2500 m 2 ) a templom mellett fekszik, amely elsősorban a pihenést szolgálja. A park nyújt helyet a település életében fontos eseményekhez kapcsolódó emlékművek. Helyenként elszórtan kisebb közkertekkel is főként játszóterekkel lehet találkozni, amelyek többsége felújításra, fejlesztésre szorul. Kis utca végén lévő (126 hrsz.) Körmendi utcai (822/1 hrsz.) Doroszlói utcai (868/3 hrsz.) Kivételt képez a sportpálya bejárata előtti részen pár éve létesített játszótér, ahol EU-s szabványoknak megfelelő eszközöket helyeztek el. 71

74 Új játszótér Háttérben a rendezvénytér Az eltelt időszakban a Dózsaligeti játszóteret felszámolták, helyén nyoma sincs már az egykori játszótérnek. A hatályos tervben szereplő zöldterületek közül nem valósult meg a Várkör-Csaba J.- Kossuth L. utcák által határolt tömbben kijelölt, mivel maga a lakóterület sem épült ki. Ugyancsak ez a helyezet a Körmendi-Doroszlói-Petőfi S. utcák által határolt tömb esetében, belsejében nem valósult meg a lakóterület és vele a zöldterület sem. A 670 és 823/2 hrsz-ú Körmendi utca és a főút között fekvő fás liget közparkká fejlesztése is elmaradt. A terület jelenleg védőfásításként szolgál. Közparkká való kiépítése az M8 gyorsforgalmi út megépülését követően válhat aktuálissá. Intézményi zöldfelületek A község jelentős nagyságú intézményi zöldfelülettel rendelkezik. Ezek közül is kiemelkedik a kastélyhoz tartozó gondozott park, amely természetvédelmi terület (országos jelentőségű természetvédelmi terület, történeti kert). Közhasználat elől elzárt az épület funkciójából adódóan. A kastélypark mellett terül a falu sportpályája, amely bővítési lehetőségeket is rejt magába. A település oktatási intézményeinek (két iskola és az óvoda) kertjei általában fejlesztésre szorulnak mind a növényzet, mind az eszközellátottság, térkialakítások szempontjából. Két temetőkertje is van a településnek. A doroszlói részen egy kisebb (1600 m 2 ), a központban pedig egy nagyobb (9000 m 2 ). Ez utóbbi tovább bővíthető. Utca- és térfásítások A falu utcáinak többségéből továbbra is hiányoznak a fasorok, nagyrészükben fás növényzet nem található. Több utca a körművek és árkok miatt nem vagy nehezen fásítható. Petőfi S. utca Doroszlói utca eleje 72

75 Az utcák, utak találkozásánál, illetve egyes utcai szakaszok kiszélesedésénél jellegzetes zöldterek alakultak ki. Ide azok a közterületi zöldfelületek tartoznak, amelyek méretüknél, funkcionális felépítésüknél fogva nem sorolhatók a közkertek közé és elsősorban az előnyösebb esztétikai megjelenést hivatottak szolgálni. Ilyen a községben a Kis utca végén, a Várkör utca mentén, a Körmendi utca elején és végén valamint a Vasút utca elején és végén lévő közterületi zöldfelületek. Egyéb kondicionáló és védőültetvények A 8 sz. főút közlekedéséből jelentős környezeti terhelés éri a közeli illetve a vele szomszédos lakóterületi részeket. Ezért ahol a hely engedi minél nagyobb részen javasolt többszintes védőfásítással elhatárolni a közlekedési úttól a lakóterületeket illetve megtartani a meglévő védőfásításokat, erdőterületeket. Külterületi zöldfelületi elemek A vizsgálati terület jellegzetes külterületi zöldfelületi elemei az erdők, gyepek (rétek, kaszálók), vízfolyások, fásított területek (ültetvények, védőfásítások, fasorok), szántók. Nagyobb, összefüggő erdőtömb az északi részen valamint a vízfolyások mentén található. Gyepterületek a Rába mentén terülnek el, amely a terület fő vízfolyása. A Rába és a Vörös-patak mentén hol keskenyebb, hol szélesebb tisztásokkal tarkított ligeterdők, fás ligetek húzódnak. Az alsóbb rendű közlekedési utak többségét fásították, a főút és a földutak mentén elvétve látható kísérő fasor, facsoport. A külterület nagyrésze szántóföldi művelés alatt áll, amelyek csak a tenyészidőszakban számítanak borított felületenek, ezért szerepük a zöldfelületi rendszerben másodlagosnak tekinthető zöldfelületi ellátottság értékelése Csákánydoroszló zöldfelületeinek nagyrészét az egyedi telkes lakókertek növényzettel borított részei alkotják. A meglévő utcák többségét fasor vagy egyéb fásítás nem jellemzi. Nehézség az utcák fásításánál, hogy nincs megfelelő szélességű, ároktól és közművektől mentes sáv. Így a fák telepítése több utcában ellehetetlenedett. Az eltelt 10 évben jelentős utcafásítást nem hajtottak végre. Kevés megfelelően kiépített, közcélú zöldterülettel rendelkezik. A meglévők szigetszerűen, egymástól távol, minden kapcsolat nélkül helyezkednek el és a legtöbbjük valamilyen téren (vagy eszközállomány, vagy növényzet vagy kiépítettség tekintetében) fejlesztésre, megújításra szorul: a Kis utcai játszótér (felújításra szorul), a Körmendi utcai játszótér (részbeni felújításra szorul, fás növényállomány telepítése jól jönne), a templom melletti emlékpark (fenntartási gondokkal küzd, a sétányok felújításra szorulnak). Közparkkal nem rendelkezik a település. Potenciális területek azonban rendelkezésre állnak. A hatályos tervben megadott új zöldterületek az eltelt időszakban nem valósultak meg. Jelentős intézményi zöldfelületekkel bír a település: kastélypark (szociális otthon), a Fő utcában lévő sportterület, a kultúrházhoz tartozó fás liget (fejleszthető), a csákányi temetőkert (bővíthető, kialakítása fejleszthető), doroszlói temetőkert, az általános iskola kertje (eszközállománya és növényzete fejleszthető), az óvodakert (eszközállománya bővült) és az önkormányzat gyepes zöldfelülete (funkcionálisan és növényanyagát tekintve is fejleszthető) A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Csákánydoroszló zöldfelületekkel jól lefedett település. Megfelelő mennyiségű, nagyságú és elrendezésű potenciális zöldterülettel rendelkezik, de e területek kihasználatlanok, a bennük rejlő lehetőségek még kiaknázatlanok. A meglévő zöldterületek közül több is fejlesztésre szorul (funkcióbővítés, kiegészítő növénytelepítések). A kül- és a belterületi zöldfelületek kapcsolata nem 73

76 folyamatos, több helyen is hiányoznak a kül- és belterületeket összekapcsoló útmenti fásítások. Az utcák fásítása a közműhálózat sűrűsége miatt több helyen is nehézségbe ütközik Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Csákánydoroszló településszerkezetét a földrajzi viszonyok, természeti adottságok és az azokra települt társadalmi berendezkedés határozta meg. A Rába-völgy és az északról a Pinka-sík vonulata természetes határokkal befolyásolta a letelepedést. A mai közigazgatási területen több önálló falu volt egykor. Ezek közül Nagycsákány és Rábadoroszló ma is a lakóterület része, az érdekes nevű Magyarbükksből már csak régészeti emlékek nyomozhatók. A településszerkezet vonalas elemeit a következő alapelvek felismerésével alakították ki eleink: a környező településsekkel létesíthető kapcsolatok irányai, a természeti környezet adottságainak figyelembe vétele (domborzat, vízjárás, stb.); a település életenergetikai rendszerének érzékelésén alapuló, tudatosan kijelölt szakrális építészeti emlékek (templom, kőkeresztek, faluközpontok, településkapuk, gázlók), valamint az utcák hasonló elv alapján meghatározott, interferencia-vonalakkal összehangolt fekvése. Jelentős változást jelentett a vasút megjelenése és a trianoni határ, korunkban pedig a motorizáció robbanásszerű fejlődése. A határmenti helyzet a természetes kapcsolatokat átrendezte. A település nemcsak vonzáskörzetének egy részét vesztette el, de politikai okból fejlesztése is hátrányt szenvedett. A mai településszerkezet egyedi karakterét meghatározza a településmagok közé ékelődött Batthyány uradalom és annak volt majorságai. Ennek köszönhető, hogy a településrészek nem nőttek még össze homogén hálózattá. 42. ábra - Nagycsákány és Rábadoroszló kataszteri térképe 1858-ból. Montázs Forrás: A falu északi kapuja a vasúti megállóval megerősítve megoldottnak tekinthető. A déli megérkezés helye a Rába átkelési pontja okán a történelmi idők óta kötött. Minden bizonnyal új helyzetet teremt majd a 74

77 8. sz. gyorsforgalmi út megépítése, melynek a települést feltáró csomópontja a mostani észak-déli tengelytől keletre, a doroszlói falurész bekötőútján alakul ki. Ezáltal fontos keleti kapuval gazdagodik a település, melynek tudatosan tervezett kialakítása a következő időszak egyik legfontosabb feladata. A tájegységre jellemző, hagyományos utcakép a keskeny telkeken fésűs beépítés. Ennek emlékei kevéssé maradtak fenn, többnyire csak a doroszlói részen. Az csákányi falurész teljesen átépült, utcahálózta hálós rendszerű mellékutcákkal egészült ki. A Vasút utca mentén - a régi középületek kivételével - már csak a világháborút követő építési korszakok épülettípusai vannak jelen. 43. ábra - Magyarbükks térképrészlete Forrás: ábra - a Batthyáni uradalom térképrészletei 1858-ból és 1930-ból Forrás: 75

78 45. ábra - Nagycsákány térképei 1858-ból és XIX. század második feléből Forrás: 76

79 46. ábra - Rábadoroszló térképei 1858-ból és 1885-ből Forrás: 77

80 az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A mellékelt adatsor Csákánydoroszló termőterületeinek művelési ágait, azok területét tartalmazza. A hiteles állami alaptérkép alapján készített ábra mindezek térbeli elhelyezkedését ábrázolja. A művelt területek legnagyobb részét a szántók teszik ki. Ezt követik az erőterületek. Más településekhez képest jelentős az élővíz, vízállás, holtágak és mocsarak aránya. A gyep területekkel összemérhető a bányaterületek aránya. Ez utóbbi területhasználatot azért szükséges kiemelni, mert a mellékelt légifotón jól látható, hogy a hiteles állami alapadatokhoz képest a valóságban a bányászott területek vizes élőhely rehabilitációs, rekreációs hasznosítást nyertek időközben. 47. ábra - Csákánydoroszlói légifotó 48. ábra - Csákánydoroszló termőföldjeinek művelési ágai a hiteles állami alapadatok alapján Forrás: 78

81 5. táblázat - Csákánydoroszló termőföldjeinek művelési ágai a hiteles állami alapadatok alapján A tervlap a dokumentum függelékében eredeti, M = 1 : arányú méretben is megtalálható Művelési ág Terület (ha) Arány (%) Kert 1,83 0,07 Szántó 1304,78 49,04 Legelő 52,77 1,98 Gyep, rét 30,86 1,16 Mocsár 13,95 0,52 Folyó, patak, ér 54,15 2,03 Holtág, vízállás 18,19 0,68 Fásított terület 12,88 0,48 Erdő 871,35 32,76 Bánya, agyaggödör 13,62 0,51 Szemétlerakó 0,21 0,00 Egyéb kivett terület 286,41 10,77 ÖSSZESEN 2661,00 100, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A település beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak (helyüket, változásukat lásd. az 1.6. pontnál): Beépítésre szánt területek Lakóterületek: 1. Falusias lakóterület Vegyes területek: 1. Településközponti vegyes terület Gazdasági területek, benne: 1. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 2. Mezőgazdasági célú gazdasági terület Üdülőterületek: 1. Üdülőházas terület Különleges terület: 1. Különleges terület Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló területek: 79

82 1. Vasútterület 2. Közúti terület 3. Közműterület Zöldterületek: 1. Közpark 2. Közhasználatú zöldfelületek, közkert 3. Kegyeleti park Erdőterületek: 1. Védelmi erdő 2. Gazdasági erdő Mezőgazdasági területek: 1. Kertes mezőgazdasági terület 2. Általános mezőgazdasági terület 3. Gyepterület Vízgazdálkodási területek: 1. Folyóvizek medre és partja 2. Állóvizek medre és partja 3. Árvízvédelmi töltések 4. Mocsár területek funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) Csákánydoroszló a körmendi járási székhely vonzásában rendelkezik a település népességmegtartó erejét biztosító alap intézményekkel. A településszerkezet fejlődéséből adódóan a középületek és szolgáltatások nem a történelmi településmagokban telepedtek meg, hanem a két ófalu közti közlekedési tengely új telekosztású részén. Klasszikus kiterjedésű, főtérre szervezett településközpont nem alakult ki, de az intézmények, kereskedelmi létesítmények, sőt a helyi kis üzemek jelentős része egy területen koncentrálódik. A Batthyány kastély annak országos intézmény funkciója révén csak mint foglalkoztató vesz részt a település életében, igaz, hogy főúri kastélyként sem volt a településszövet nyilvánosan látogatható része. Az egykori uradalmi majorok gazdasági funkciója differenciálódott, de megmaradt. A vasút és a közlekedési főútvonal mentén a tranzitforgalomra alapozott vendéglátó és kereskedelmi egységek telepedtek meg. A külterületen a bányatavak és a Rába-part vonzásában ökoturisztikai és idegenforgalmi hasznosítás kezdődött meg. Funkcionálisan tehát megkülönböztethetünk településközpontot, történelmi településmagokat és új lakóterületeket, a kastélyt a parkjával, nem zavaró hatású gazdasági területeket, mezőgazdasági üzemi területeket. Csákánydoroszló három nagyobb nyilvános zöldterülettel rendelkezik. Egyik a vasútállomással szemben fekvő erdősült ligetes terület, másik a 8. főutat kísérő zöldsáv. A kastély mellett is található parkként megjelenő zöldterület és sportpálya. Kisebb zöldterületeket jelent még a temető és a kegyeleti park környezete, valamint a Dózsa-liget egy-egy szabad területe. A Vörös-patakot kísérő kertek-alja területek és galéria erdők sétányokkal történő feltárása még várat magára. 80

83 alulhasznosított barnamezős területek Csákánydoroszló területén nincsenek barnamezős területek, a fogalom alábbi definíciója szerint: Barnamezős területnek nevezzük azt a területet, amelyet korábban ipari vagy bizonyos kereskedelmi célokra használtak, és amely terület alacsony koncentrációjú veszélyes hulladékkal vagy más egyéb szennyezéssel lehet terhelt, ugyanakkor lehetséges a terület újrahasználata a terület megtisztítását követően. Néha a barnamezős terület fogalmát olyan korábban hasznosított területek megjelölésére is használják, melyeket már felhagytak, és nem szükségszerűen szennyezettek. Általában barnamezős területek a városok ipari körzetében találhatók, olyan területeken, ahol elhagyott gyárak, kereskedelmi épületek, illetve egyéb korábban szennyező tevékenységek örökségei vannak jelen. Kisebb barnamezős területek lelhetők fel a régebbi lakónegyedekben vegytisztítók, benzinkutak stb. környékén. 24 Csákánydoroszló területén nincsenek alulhasznosított területek sem. Egy-egy régi épület felújítása és hasznosítása források hiányában még nem oldódott meg, illetve a volt Batthyány uradalom külterületi majorjai közül is található rehabilitálandó terület, de ezek mennyisége léptéke nem éri el a problematikus határt, nem hat nyomasztóan a településképre vagy a táj karakterére konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Csákánydoroszló területén szlömösödött, degradálódott területek, tömbök nem találhatók (lásd. még a megalapozó munkarész fejezetét). 24 Forrás: Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning - CEMAT 81

84 A telekstruktúra vizsgálata telekmorfológia és telekméret vizsgálat 49. ábra - Csákánydoroszló beépítésre szánt területeinek telekstruktúrája, jellemző beépítési módok A tervlap eredeti, M = 1 : 7500 arányú méretben is megtalálható a dokumentáció függelékében A lakott terület egyedi telkekre bomlik. A hagyományos, gazdálkodásra alkalmas hosszú telkek egy része már helyrajzi szám szerint megosztott, de általában még egy tulajdont képez. A régi településmagok közti parcellák már városias életmódot szolgáló m2-es kiosztásúak vagy éppen egy-egy nagy tömböt képeznek, mint az önkormányzati tulajdonú területek. A régi településmagok határra futó telkei esetében aprózódási folyamat révén keskeny telekcsíkok alakultak ki, melyek azok használatát és fejlesztését akadályozzák. A múlt évtizedek át nem gondolt földhivatali gyakorlata Csákánydoroszlón is eredményezett úttól, közterülettől elzárt zárványtelkeket. A külterületeken a tulajdonviszonyok kárpótlást követő változása követhető nehezen. Pontos információk nélkül a tájrehabilitációs folyamatok tervezése, forrásának előteremtése és a tulajdonosi kör érdekelté tétele nehezen képzelhető el. 82

85 tulajdonjogi vizsgálat A község közigazgatási területén fekvő ingatlanok tulajdonosi szerkezetük szerint állami, önkormányzati és magántulajdonú területekre oszlik. Állami tulajdonú a főközlekedési hálózatok területe, az élővizek területe, az erdőterületek egy része és egyes természetvédelmi oltalom alatt álló területek. A Batthyány kastély és parkja, valamint az egykori határőrlaktanya objektumai is állami tulajdonban vannak. Az önkormányzat tulajdonára a következő pontban találhatók adatok. Minden más terület magán tulajdonban van. 50. ábra - Csákánydoroszló önkormányzati tulajdonú telkei (belterület) A tervlap eredeti, M = 1 : 7500 arányú méretben is megtalálható a dokumentáció függelékében Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzati ingatlantulajdont bemutató ábrán jól érzékelhető, hogy a település működtetéséhez szükséges intézmény rendszer saját kézben van. Az előrelátó gazdálkodás eredményeként terület áll rendelkezésre a temető bővítésére és a település súlypontjában nagy kiterjedésű fejlesztési területek állnak az önkormányzat rendelkezésre Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A településfejlesztési és -rendezési eszközök a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft-től megvásárolt digitális állami földmérési alaptérképeinek felhasználásával készül. Geodéziai felmérés nem vált szükségessé. 83

86 Az építmények vizsgálata funkció, kapacitás Az építmények és épületek rendeltetésüket tekintve megfeleltethetők annak a területhasználati besorolásnak, amely övezetben elhelyezkednek. A gazdasági funkciók és a mezőgazdasági épületek - a háztáji rendeltetések kivételével - jól elhatárolódnak. A lakóterületek tisztán jelennek meg, míg a vegyes területen lakó-kereskedelmi és intézmény funkciók együttes jelenléte állapítható meg beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Az egyedi építési lakótelkeken jellemzően oldalhatáron álló épülettömegek helyezkednek el. Ezt a rendet még az újkori építkezések is figyelembe veszik. A közcélú épületek egy része (templom, kultúrház, stb.) szabadonálló beépítéssel létesültek, mint ahogy a kastély tömbje is így épült nagyméretű telkén a későbbi kiszolgáló épületekkel együtt. A hajdanvolt porták hagyományos rendje már a múlté: háromosztatú parasztház, istálló, ólak, az udvarban a kút, a diófa vagy gesztenye, előkertben vagy a pajtán szőlőlugas nem lelhető fel, de több utcában még jelentős gyümölcsfa állomány él és több, a patakra futó telek végén megmaradtak a galériaerdő nyomai is magasság, szintszám, tetőidom A rendeltetések települési eloszlásához hasonlóan a beépítés intenzitása és geometriai paraméterei is az alapfunkcióhoz, illetve az egyes építési övezetek karakteréhez illeszkedik. Egyszerűbben szólva, Csákánydoroszlón még megőrződött az épületek használatához idomuló, autentikus épületkarakter. A lakóházak földszintesek, tetőtér beépítéssel, esetleg emelettel. Az intézmények között több már a 2-3 szintes épület. A Kastély összetett épületegyüttese toronnyal is hangsúlyozott, ami a templomnál természetesen szintén alapelem. A kereskedelmi egységek, panziók általában földszint + tetőtér beépítéssel épültek. A gazdasági épületek esetében a csarnokszerkezetek is előfordulnak. A faluban a magas tetős épületek dominálnak. Azok irányultsága, hajlásszöge, a tetőidom összetettsége azonban kis területen belül is nagy eltéréseket mutat településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A lakóépületek esetében a legrégebbi megmaradt típus az oromzatos vagy kontyolt, két-három ablakos háromosztatú parasztház. A régi épületek állaga változó, általában az egész portával együtt értékelhetőek igazán. A későbbi építkezések, átépítések során a polgárosodás jegyeit hordozó, utcával párhuzamos gerincű négyablakos típus is megjelenik. A XX. századvégi modern építészet általánosan elterjedt típusa a 10x10m-es kontyolt kockaház. Megtalálható a 70-venes- 80-vanas évek több divatirányzata is: két szintes, rossz arányú házak, emeleten utcára néző erkéllyel, eltolt félnyeregtetős épületek, a szoc-reál ikerházak sora, egészen a mai amerikai típusú földszintes CK-házakig. Újabban a villaépítészet utánérzéseként hungarocell-barokk kúriák is teret nyertek. Az elmúlt évek új épülettípusai közül, a neo-kubista kockaházak, illetve a A+++ passzívházak új típusú formái még nem jelentek meg a településen. 84

87 51. ábra - Régi épületek régi fotográfiái Forrás: Az épített környezet értékei településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A települést 1248-ban terra Chacan ( Csákány földje ) néven említik először a vasvári káptalan oklevelében. Csákány földjéből számos utódfalva keletkezett: a későbbi Magyar- és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál és Doroszló. Az elpusztult Magyarbüks falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár, melynek csekély nyomai láthatók. A Várdomb a Strém-patakot D-ről kísérő magaslat, jelenleg jól áttekinthető bükkös erdő borítja. D-É irányú gerinc északi végén helyezkedik el a nagyjából ovális alakú, hegyes aljú árokkal körülvett erődítmény. Belső területének hossza 30, szélessége 20 méter. A falut 1248-ban említik oklevelek. A vár építtetői a Héder nemzetség Hédervári ágának tagjai lehettek. 85

88 Csákány neve a török eredetű Csakan személynévből eredeztethető. A csákány főnév, melynek jelentése nyeles kéziszerszám szintén ebből a török szóból eredeztethető ban Chakan, ben Eghazaschakan, 1469-ben Poss. Chakaneghazsoka, 1471-ben Czakan, 1500-ban Eghazassoka, 1513-ban Nagchakan néven említik. Doroszló névmagyarázata kevésbe rejtélyes. Csákánynak egy részét a Rumy család birtokolta már a 13. Században. Kiemelkedő személy volt közülük Rumy Doroszló, aki a kőszegi oligarcha, Kőszegi András ellen 1318-ban Rohonc várát megvédte. A falu neve így let ban Doroszló Csákánya (Dorozlouchakana). Azonban a Hédervári család egy ágának már korábbi kötődése is volt Doroszlóhoz: 1279-ben, miután IV. László ismét kegyébe fogadta a Hédvervári családot Iván és Miklós megosztoztak a vas megyei javakon és Doroszló falva az oklevelek tanusága szerint Ivánhoz került. A mai Csákánydoroszló területén volt egy másik falu is: Hássoka. A Szent Péter templom körül kialakult egy kisebb falurész, amit Csákányegyházsoka, azaz a csákányi templom faluja névvel jelöltek. Később ez rövidult Házsokára, majd fonetikusan a soka (falva) jelentésének feledésébe merülésével Hássokára. Manapság inkább Hásikának mondják a templomtól délre eső rétet és tavat. Csákány a középkorban a strémi uradalomhoz tartozott, amit II. Lajos 1524-ben adományozott a Batthyány családnak. A faluba érkezésük után valószínűleg 1566 után egy kisebb vár felépítésébe fogtak. A mai kastély pincealaprajza alapján ez valamikor 1570 és 1580 között készülhetett el (téglalap alaprajzú több emeletes épület lehetett). Várkastéllyá valamikor 1610-es években alakították át ban Batthyány Ádám erős végvárrá építette át a kastélyt és a ma is látható sáncokkal és vizesárkokkal erősítette azt meg. A sarokbástyák az 1650-es években kerültek felépítésre. A török veszély elmúltával a végvári jelleg feleslegessé vált és a XVIII. század elején a palánkokat ledöntötték, árkait feltöltötték, területét a kastélyhoz csatolták és azon parkot alakítottak ki. Az 1728 és 1733-as évek között teljesen átépítették az épületet barokk stílusban. A korábbi egyszerű téglalap alakú várkastélyt kelet felé meghosszabbították, főhomlokzatát szimmetrikussá tették. Ennek közepén emelkedik ki a központi torony. Több kisebb-nagyobb átépítés után a XVIII. század közepére érte el ma is ismert alaprajzával megegyező formáját. Csákány templomáról az első adat 1281-ből való. Védőszentje az őrvidéken népszerű Szent Péter volt. A régi, kis méretű templom a mostani helyén állott, a Medus ( Medvesi ) patak mellett (a mai Vöröspatakot régebben így nevezték). Egy 1512-es adat számol be arról, hogy az ősi templom Szent Péter és Pál néven szerepel. Az 1674-es felújítás azonban már Szent Cecília tiszteletére készült. Az évi Kazó-féle kánoni vizitáció alapján a templom ekkor még igen kicsi és szegényes, fatornya és zsindelyes teteje van. A templom körül hatalmas sánccal körülvéve még itt van a temető. Jelenlegi formáját az 1765-ös átépítése során nyerte el. Egyhajós épület melyet később kereszthajóval bővítettek. A templom védőszentje ekkor lett Nepomuki Szent János. Vas vármegye monográfiájában így írnak a községről: Csákány, nagy magyar község, 186 házzal és 1310, túlnyomó számban r. kath. lakossal. Vasútállomás a gráczi vasút mellett. Van postája és távírója is. Kath. temploma a múlt század közepén épült. Itt van gróf Batthyány Iván nagyszabású, tornyos kastélya, mely mögött gyönyörű angol park terül el. Az érdekes kastély újabb része a XVII. század elején épült s nagy kényelemmel és valódi főuri ízléssel van berendezve; a szobákat számos rendkívül értékes műtárgy, fegyver és ötvösmű díszíti. Gróf Batthyány Iván egyszersmind jelenlegi ura a németújvári várnak is, melyről másutt szólunk. A szentgotthárdi vereség után a törökök Csákány alatt táboroztak egy ideig, a XVII. század elején pedig Bocskay seregei és a császáriak között volt itt ütközet, míg a XVII. század második felében Batthyány Ferencz és Esterházy Pál seregei táboroztak itt, hogy a császáriak átkelését a Rábán megakadályozzák. "Rába-Doroszló. Rábamenti magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Házszám 38, lélekszám 261. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Csákány ben itt táborozott Esterházy Antal kurucz serege. A község határában terjedelmes kavicsbánya van. Földesura a Szegedy -család volt." 86

89 52. ábra - Csákánydoroszló Nepomuki Szent János római katolikus templom és környezete 1910-ben Nagycsákánynak 1780, Rábadoroszlónak 396 magyar lakosa volt. A mai községet 1939-ben egyesítették Nagycsákány és Rábadoroszló községekből április 22-én a községet nagy árvíz pusztította, melynek a mentésre kivezényelt katonákkal együtt hat halálos áldozata volt. 53. ábra - Csákánydoroszló (Nagycsákány települési mag) Fő utca képe A két korábbi település ti. Nagycsákány és Rábadoroszló központi magja még ma is jól lehatárolható. Sok esetben jól megőrződtek a XIX. századi utcaképek és házkiosztások. Több helyen még ma is láthatóak a XIX/XX. század fordulójára jellemző tornácos tömésházak, melyeket az 50/60- as évek kockaházai váltanak. 87

90 54. ábra - Csákánydoroszló (Nagycsákány települési mag) Fő utca 48 és 34 XIX/XX. századi lakóházak 55. ábra - Csákánydoroszló (Rábadoroszló települési mag) Petőfi utca képe 56. ábra - Csákánydoroszló (Rábadoroszló települési mag) Körmendi utca 66 és 32 XIX/XX. századi lakóépületek 88

91 régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Nyílvántartott régészeti lelőhelyek: Azonosító szám Lelőhelyszám Lelőhely megnevezése 89 Helyrajzi szám(ok) Régészeti lelőhely jellege Csákánydoroszló 1 Körmendi utca ; 722; 725- út római 726; 757; Csákánydoroszló 2 Sír-domb 100 halom ismeretlen Csákánydoroszló 3 Sír-domb II. 078 halom Ismeretlen Csákánydoroszló 4 Doroszlói-gödör 0169/1; 0177/2 telep őskor Csákánydoroszló 5 Egyházi földtől 0200/2; 9; telep őskor, északra középkor Csákánydoroszló 6 Ördög-domb 820; 821; 822/1; 8-9 halom ismeretlen Csákánydoroszló 7 Szepi-kert ; telep római Csákánydoroszló 8 Körmendi Petőfi /1; 785/3; temető/urnasír ismeretlen utca sarok Csákánydoroszló 9 Körmendi Petőfi 706; 707/3; 708; temető/urnasír ismeretlen utca sarok 709/ Csákánydoroszló Doroszló Petőfi 0236/10; 888, halom ismeretlen 10 utca sarok 889/ Csákánydoroszló 11 Körmendi utcai Tsz major területe telep Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló 18 Nepomuki Szt. János templom és plébánia Nepomuki Szt János templomtól nyugatra Nepomuki Szt. János szobortól északra / Várkör utca 0240; 0241/1; 0241/1-5; 7-10; 0246; 0249/15; 717; 719; 720/ /3-17; 0250; ; 573; 574; 575; 576; 579; 722 1/2; 2/1; 418; 419/1; 419/4; 419/9; 419/15-16; 419/17-23; 420; 421/10-13; 422/1-4; 423; 431; 432; 434; 553/3 telep telep telep / temető Kor kelta, római Árpád-kor, késő középkor rézkor, Árpád-kor, középkor, kora újkor középkor, késő középkor őskor Batthány-kastély 2/1 várkastély kora újkor Felső-mezei major 013/6; 013/8; 021/1-2; 022 Nyugati faluvég 015/7-8, 12-15, 20, 22, 29-30, 54-57, 62, 67-73, , Gasztonyi út 015/2, 015/58, 015/61-62; 035 telep telep halom őskor őskor, római, késő középkor ismeretlen

92 47346 Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló Csákánydoroszló 23 Malomháztól délre 0238/7, 9, 24, 26-29; 0263 erődítés kora újkor Régi híd 0374/1; 0394; híd kora újkor 0395/1 Halogy-hatháztól 0311/4 telep római északra Vörös-patak 034/1-2 telep őskor, középkor Rábapart 0222/6 telep Árpád-kor Templomtól délre 0240; 0249/5; 0249/7; 0249/8; 0250; 572 telep rézkor, Árpád-kor, késő középkor késő középkor Csákánydoroszló Vasút utca 078; 080; 081/1; telep /3; Csákánydoroszló Várdomb 078; 081/1; 081/3 földvár ismeretlen Csákánydoroszló Halomszél 0185/2-6; 0186; telep késő /13-16 középkor Csákánydoroszló Pókos 0401/4 telep őskor, 27 középkor Csákánydoroszló Faluberek 0442/11, telep őskor, középkor Az eddig feltérképezett lelőhelyek mindegyike jól láthatóan a hajdani Rába magaspartjának felső teraszain, a folyó vonalát követve helyezkednek el. Ezt tapasztaljuk mind az őskor, mind a középkor időszakában. Valószínűleg a hajdani meder széles kanyarulataival és meandereivel nem sokat változott a jelenkori szabályozásig a korábbi ártér és a folyó régi ívei még jól látszanak a felszíni alakulatokban és árterével főleg a medertől délre eső területeket foglalta el. Felszíni településnyomokkal így valószínűleg ezen a déli részén, közvetlenül a folyópart mellett nem találhatunk. Az őskori megtelepedés nyomai A legkorábbi megtelepedési nyomok a rézkor idejére tehetőek. Csaba József 1936-os felszíni gyűjtései alapján már régóta tudomásunk van a falu határából őskori települések nyomairól. Az ő gyűjtéséből származó leletek alapján bizonyítható a pénzkereskedelem legkorábbi nyomai is a régióból. Települési nyomok ismeretesek még a bronzkor és a késővaskor idejéből is. A kelta leletek valószínűleg egy hagyományos felépítésű gödörházakból és földfelszíni házakból álló települést takarnak, melyek mellett számolnunk kell római megtelepedéssel. Ez hagyományosan jellemző a régióra, miszerint a késővaskori települések nagy része kisebb kihagyással, de tovább élnek római fennhatóság alatt is. Halmok és urnasírok A település határából több halmot (47220, 47227, 47230, 47240, 47343) és urnatemetkezést ismerünk (47232, 47239). Az urnasírok még az 1980-as években kerültek elő. A helyi lakosok elmondása szerint több helyen égett foltok és égett csontok kerültek elő. Csak feltételezhetjük lévén jelenlegi fedettsége miatt terepi szinten nem kutatható hogy az eddig a környéken előkerült jellegtelen őskori kerámiák alapján a temetkezés is az őskor időszakába sorolható. Sajnos pontos koruk ismeretlen. A halmok esetében a és a 4727-es számú még jól látszik, azonban az Ördögdomb nevű határrészben lévő domb nagyrészét már a háború előtt elhordták. Helyiek elmondása szerint köveket találtak a tetején. Jelenleg már alig látható. 90

93 Római kor A korábbi terepbejárások és Buócz Terézia 1961-es régészeti megfigyelése alapján már régóta ismeretes egy római út megléte a Rába északi magaspartján (43121 római út), követve az ártér vonalát. Ez a vonalas létesítmény valószínűleg a domborzati viszonyokhoz mérten végig követi a folyó medrét. Csákánydoroszló esetében az ismert vonala nagyjából egybeesik a mostani Körmendi utca vonalával. Talán ehhez az úthoz kapcsolódóan egy római vicus/kisebb település/villagazdaság részlete lokalizálható a Tsz-major területére. Itt a JPTE légifelvételein egy kisebb apszisos épület nyomai is rögzíthetőek. Árpád-kor/középkor A mostani település/ek központi magjában több helyen Árpád-kori és középkori/későközépkori kerámiatöredékeket találtak. A legfontosabb terület a mostani templom körüli terület, valamint a hajdani Hásoka területe. A hagyományos Árpád-kori települési mag (mind az oklevelekből mind a régészeti leletekből) ide tehető. A korai templom és a templom körüli temető valamint a legkorábbi települési nyomok is ide lokalizálhatóak. Emellett a településtől délre a Rába magaspartján (56551), valamint a településtől északra a Várdomb (64994) területén találhatunk középkori nyomokat. A Várdomb a Strém-patakot D-ről kísérő magaslaton, D-É irányú gerinc északi végén helyezkedik el a nagyjából ovális alakú, hegyes aljú árokkal körülvett erődítmény. Belső területének hossza 30, szélessége 20 méter. A falut 1248-ban említik oklevelek. A vár építtetői a Héder nemzetség Hédervári ágának tagjai lehettek. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek A nyilvántartott régészeti lelőhelyek mindegyike általános jelentőségű és a Kötv. értelmében védettséget élvez. A veszélyeztetettségük alapján három nagyobb kategóriába sorolhatóak. Azok a lelőhelyek, melyek leginkább külterületen vannak, és szántás, vagy egyéb mezőgazdasági művelés alá esnek bolygatottnak és veszélyeztetettek minősülnek. Hasonlóan veszélyeztetett kategóriába esnek a beépített vagy fedett jelenségek. Az erdő vagy rét alatt lévő jelenségek jelenleg nem veszélyeztetettek, vagy veszélyeztetettségük nem ismeretes. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területére eső, másutt nem megvalósítható jövőbeni beruházások során minden esetben számolni kell már a tervezés során, a mindenkori hatályos jogszabályok értelmében jövőbeni kockázattal és költségtöbblettel. Az ilyen területeken számolni kell a kulturális örökség elemeinek az előfordulásával (régészeti jelenségek, tárgyi emlékek, stb), melyek sorsát (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás, stb) a fentebb már taglalt kormányrendeletek szabályozzák. A leendő M8-as elkerülő út tervezett különböző nyomvonalai közvetlenül az es valamint a ös regisztrációs számon nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érinti. Az es számú területen Stibrányi Máté végzett az M8-as út tervezett nyomvonalához régészeti terepbejárást ben. A felszínen Árpád-kori kerámiatöredékeket talált, melyek alapját egy kisebb települést (vagy annak csak kisebb részét) lokalizálhatunk a Rába északi magaspartján. A ös számú régészetileg nyilvántartott lelőhelyen Eke István régész 2009-ben végzett terepbejárást. Az erősen délre lejtő domb déli lankáin több későközépkori kerámiatöredéket gyűjtött. A környezeti tényezők valamint a felszíni leletek alapján egy kisebb települési magot tehetünk a kérdéses területre. 91

94 57. ábra - Az M8-as főút egyik lehetséges nyomvonala. Régészeti érdekű terület: A jelenleg is ismert régészeti lelőhelyek leginkább a Rába széles völgyéből kiemelkedő enyhe magaslatokon, a folyó felőli sávban helyezkednek el. Ezért a Rába és a Vörös-patak mellett, az egykor vízjárta területekből kiemelkedő alacsony magaslatok mintegy m széles sávban régészeti érdekű területeknek minősülnek. Néhány nyílvántartott régészeti lelőhely azonban a Strém-patak mellett fekszik. Így a patak déli oldalán, a völgy kiszélesedő szakaszán a meredek dombsor lábánál, valamint a dombtetőkön bárhol lehet lelőhelyek előkerülésére számítani a terepadottságoktól függően m széles sávban. A Körmendi utca több szakaszán, római út maradványait lokalizálták még az 1960-as években. Lévén lineáris létesítmény, ezért további részek előkerülésével számolhatunk ezen a nyomvonalon. Így a belterület ezen szakasza szintén régészeti érdekű terület ben Viágos Gábor és Stibrányi Máté terepbejárása alapján még meg lehetett figyelni a korábbi középkori/kora újkori hídnak a cölöpeit (ezen felül, korábban már római kori mécses is előkerült a folyóból). Ezért a Rába folyó medrének ezen csákánydoroszlói szakasza szintén régészeti érdekű területnek minősül. 92

95 58. ábra - Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Csákánydoroszló területén 93

96 59. ábra - Első katonai felmérés Csákánydoroszló térségéről (forrás: ábra - Második katonai felmérés Csákánydoroszló térségéről. (forrás: ábra - Kataszteri felmérés Csákánydoroszló térségéről. (forrás: 94

97 62. ábra - Kataszteri felmérés Csákány és Doroszló határából, valamit a Batthány-kastély környéke védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők világörökségi és világörökségi várományos terület 95

98 Csákánydoroszló esetében nem releváns műemlék, műemlékegyüttes Csákánydoroszló területén két nyilvántartott műemlék van: a Batthyány-kastély és parkja, valamint a Nepomunki Szent János templom. Batthyány-kastély és parkja (azonosító száma: 8860; törzsszáma: 7659). Csákánydoroszló, Fő utca 9-13 hrsz.: 1/1, 416, 2/1. Rövid leírása: fővárosi szociális otthon, volt Batthyány-kastély, századi várkastély felhasználásával épült barokk stílusban 1728-ban. Részben átalakítva romantikus stílusban 1853-ban. Belsőben kandallók, késő barokk és empire. A kastélykerítés mellett Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 18. századi. Kastélyparkja védett. 63. ábra - Csákánydoroszló Batthány-kastély jelenlegi formája 96

99 64. ábra - Csákánydoroszló Batthány-kastély parkjának bejárata A kapuzat jelenlegi formája, valamint a régi kapu töredékei Nepomunki Szt. János római katolikus templom (azonosító száma: 8861, törzsszáma: 7660). Csákánydoroszló, Vasút utca 7 hrsz.: 573. Rövid leírása: római katolikus templom, (Nepomuki Szt. János), barokk, Építtette: Batthyány Imre. Berendezése: fő- és mellékoltár, barokk, 18. század. Szószék és gyóntatószék rokokó, 18. század. Karzattoldás romantikus stílusban, 19. század közepe. Fedélszéke barokk, új liturgikus térrendezés. 65. ábra - Csákánydoroszló Kőkereszt a Gasztony felöli feluvégen, és Nepomuki Szent János szobra a kastély mellett Emellett több helyi védelemmel rendelkező épületet és épített jelenséget ismerünk: egykori uradalmi épületek (Fő utca 4 hrsz.: 412; Fő utca hrsz.: 400/2; Fő utca hrsz.: 400/1); lakóépületek (Kis utca 16 hrsz.: 199; Telek utca 15 hrsz.: 45; Fő utca 51 hrsz.: 139; Fő utca 61 hrsz.: 154; Vasút utca 33 hrsz.: 590; Vasút utca 23 hrsz.: 583/2; Vasút utca 53 hrsz.: 573; József Attila utca 9 hrsz.: 666; Petőfi utca 9 hrsz.: 729; Doroszlói u. 26 hrsz.: 877; Doroszlói u. 22 hrsz.: 875), iskola (Vasút utca 13 és 19 hrsz.: 574 és 580); temetőkereszt hrsz.: 576; síremlék, Horváth Sándor és Kránitz Rozália síremléke hrsz.:

100 műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki védelem alatt áll a Batthány-kastély angol kertje, melyet a XVIII. században alakítottak ki. A kastély parkja egykor 7 hektáros volt, azonban a II. világháború után ezt megosztották, és így lecsökkent a közvetlenül az épülethez tartozó rész 3 hektárra. A többi rész elvesztette angol parkos/sétányos jellegét. A település temetője jelenleg is a templom mellett terül el hrsz.: 576. Több kőkereszt is található benne, mind az 1800-as, mind az 1900-as évekből ld. Noé Antalné keresztje 1871; Török Mihály és Bedőcs Anna keresztje Több itteni plébános is ide let eltemetve még a XIX. század végén. A legrégebbi sír az 1801-es évből származik, ide temették Colson János francia menekült papot. A jelenlegi temető már valószínűleg Mária Terézia 1777-es rendeletének megfelelően lett kijelölve. A korábbi templom esetében amikor még a templom szegényesebb kivitelű volt és még Szent Cecilnek szentelték még az épület körül temetkeztek. Ezen kívül van még egy temető a régi Rábadoroszlóban is, mégpedig a falu belterületének keleti peremén. A temetőt elvileg már nem használják, de egy-két rátemetés még előfordul. A legrégebbi már régen megszűnt temető pedig a volt Batthány-kastély mellett helyezkedett el. Erre bizonyíték, mikor 1728-ban a kastély mellé még két szárnyat építettek alapásáskor emberi maradványokat találtak akárcsak az 1953-as évben, amikor vízvezeték fektetésekor találtak emberi csontokat műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Csákánydoroszló esetében két nagyobb műemléki környezetről beszélhetünk, melyet a korábbi Szabályozási Tervek alapján jelöltek ki: Batthány-kastély és parkjának környezetében lévő ingatlanok - 405/6, 405/5, 405/4, 405/3, 408, 409, 410, 411, 412, 414, 253 (Fő utca részben), 418, 432, 434, 435, 436, 437, 438, 440, 441, 442, 443, 444, 446, 447, 448, 449, 450, 451, 452, 454 (út részben), 492/1, 02/9 részben, 02/8 (út részben), 7 (út), 5; valamint a Nepomuki Szent János római katolikus templom környezetében lévő területek - 572, 574, 576 temető és bővítménye (a plébániahivatalt az 1800-as években építették, melyet az 1900-as években építettek újjá) nemzeti emlékhely Csákánydoroszló esetében nem releváns helyi védelem Csákánydoroszlóban helyi védelem alatt álló épület nem található Az épített környezet konfliktusai, problémái Csákánydoroszlón jelenleg nem figyelhető meg épített környezeti konfliktus Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Csákánydoroszló község Vas megyében, a Körmendi kistérségben található. A település a megye nyugati határánál, a Rába folyó völgyében, annak bal partján, az Őrségi Nemzeti Park északi kapujában helyezkedik el. A település Körmend és Szentgotthárd városok között, a 8. számú Székesfehérvár Jánosháza Rábafüzes elsőrendű főút mellett fekszik. 98

101 Regionális közúti kapcsolatok vizsgálata Nemzetközi kapcsolatok A település közigazgatási területét kettészelve, belterületi határának északi részét érintve halad a 8. számú főút, amely az országot Rábafüzesnél elhagyva közvetlen kapcsolatot teremt Ausztria Burgenlandi tartományával, illetve Stájerország székhelyével Grazcal (96 km). A községet a jelű úton elhagyva Őriszentpéteren keresztül Szlovénia is elérhető (a határállomás 35 km-re található). A településről az állami kezelésben lévő jelű Csákánydoroszló (Magyarbüks) bekötőút út közvetlenül az osztrák államhatárhoz vezet, azonban az út részben kiépítetlen állapota miatt jelentősebb regionális forgalom lebonyolítására jelenleg alkalmatlan. Az Országos Területrendezési Tervben szereplő M8 gyorsforgalmi út a Fölöstöm-Graz A2-es autópálya felé a jelenleg tervezett S7-es autóúton keresztül fog csatlakozni. A távlatokban ezzel felgyorsul a Budapest és Graz közötti forgalom, illetve tehermentesítésre kerül több, jelenleg jelentős tranzitforgalmat viselő, kistelepülésen áthaladó közút. Nagytérségi (távolsági) kapcsolatok helyzete A település nagytérségi szempontból kedvező elhelyezkedéssel bír, hiszen áthalad területén a 8. számú elsőrendű főútvonal, amely keleti irányban az ország központjával teremt közvetlen összeköttetést: Székesfehérvártól (172 km) Budapest az M7 autópályán érhető el (239 km). Csákánydoroszló helyzete az észak- déli irányultságú közúti forgalomhoz történő kapcsolódás szempontjából is előnyös, mivel a szomszédos Körmend városon keresztül közvetlen főúti kapcsolattal elérhető: a 86. számú főúton Szombathely (37 km) a számú főutakon Kőszeg (58 km) a számú főutakon Sopron (110 km) a számú főutakon Győr (143 km) a számú főutakon Zalaegerszeg (143 km) a számú főutakon Keszthely (80 km) és így a Balaton a számú főutakon Nagykanizsa (88 km), illetve tovább a 7. számú főúton Horvátország (letenyei határátkelőhely 105 km) Térségi területrendezési tervek közlekedési munkarészeinek ismertetése Az Országos Területrendezési Terv a község területét is érintő (illetve a településsel kapcsolatos) fejlesztésként, az M8 (Ausztria) - Szentgotthárd térsége - (Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége /M3/) autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út kiépítését is tartalmazza. Az M8 gyorsforgalmi út Körmend - Szentgotthárd - (Ausztria) S7 autóút szakaszának terveit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az UNITEF-FŐMTERV-UTIBER-UVATERV Konzorcium készíti. Az Országos Környezetvédelmi, természet-védelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a Mott MacDonald Magyarország Kft. által készített környezeti hatástanulmány alapján a NIF Zrt. részére a én kelt 14/ /2012 számú határozatával környezetvédelmi engedélyt adott, amely rögzíti az út tervezett nyomvonalát. Bár a határozat I. szakaszában felsorolt műszaki jellemzők között 26,60 m-es koronaszélesség és 2 * 2 forgalmi sávos keresztmetszeti kialakítás szerepel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium KIF/14085/2014-NFM számú levele szerint ez a kiépítettség csak ütemezetten kerülhet megvalósításra. Első ütemben a jelenleg folyó tervezés keretében csak 2 * 1 sávos, fizikai elválasztás 99

102 nélküli keresztmetszet került megtervezésre. Tekintettel arra, hogy az út vonalvezetése - főleg a körmendi szakasz térségében - viszonylag kis sugarú ívek-ellenívek sorozatából áll, a tervezési sebességhez rendelt előzési látótávolság egyes helyeken nem biztosított. Az út ezen részein egy többletsáv kerül kialakításra, mely irányonként felváltva lehetővé teszi az előzési műveletek biztonságos(abb) végrehajtását. 66. ábra - Kivágat Vas Megye Közgyűlésének 19/2010. (XI. 29.) sz. rendelete Vas megye Területrendezési terve - I. sz. melléklet Térségi Szerkezeti tervéből Kistérségi közúti kapcsolatok vizsgálata Közúthálózat A település-környéki közlekedési hálózat elemeit a Kistérségi Tervlap tartalmazza. Csákánydoroszló területét több állami kezelésben lévő közút érinti, melyek a következők: 7446 jelű Hegyhátsál- Csákánydoroszló összekötő út 7451 jelű Magyarszombatfa- Csákánydoroszló összekötő út 7452 jelű Csákánydoroszló- Vasalja összekötő út jelű Gasztony bekötő út jelű Felsőmarác bekötő út jelű Csákánydoroszló bekötő út (Magyarbüks) jelű Csákánydoroszló állomáshoz vezető út Közösségi közlekedés A távolsági közúti közösségi közlekedést a Volán társaságok autóbuszai bonyolítják. A községből Szentgotthárdra, Körmendre, Szombathelyre, illetve Felsőmarácra, Gasztonyba, Hegyhátszentmártonra, Iváncra, Őriszentpéterre, Pankaszra, Rába-gyarmatra közlekednek járatok. 100

103 A tömegközlekedés a települési úthálózat alábbi elemeit használva működik: 7451 jelű út (Vasút utca), kijelölt megállóhelyek a Csaba József utcai torkolatnál, az általános iskola előtt, művelődési ház előtt (váróteremmel) 7452 jelű út, kijelölt megállóhelyek a település külterületén a 8. számú főút csomópontjától északra Kemestaródfa felé jelű út (Fő utca), kijelölt megállóhelyek a községháza előtt jelű út, kijelölt megállóhely a vasútállomás épülete előtt A meglévő autóbusz megállóhelyek egy része kiépítetlen, sem autóbuszöböl, sem leszállóperon nem található területükön. Tekintettel a közlekedő járatok gyakorisága és irányultságára, az autóbusz közlekedés további fejlesztése nem szükséges. A régió további települései körmendi, vagy szombathelyi átszállással, elérhetők. Vasúti közlekedés A község belterületének északi határán halad a GYSEV üzemeltetésében lévő 21. számú Szombathely- Szentgotthárd vasútvonal, amely a Bécs- Sopron- Szombat-hely- Szentgotthárd- Graz korridor magyarországi szakaszának részét képezi. A vonal 55,4 km hosszú, egyvágányú, felsővezetékét decemberében helyezték üzembe. A közelmúltban a nagyrészt uniós forrásokból történt fejlesztések és a menetrend módosítások eredményeként a vonalon jelentősen nőtt a sebesség, így nagy mértékben csökkentek a menetidők. A vonalon Szentgotthárd felé napi 19 járat közlekedik, a napi 20 Szombathely felé irányuló járat pedig közvetlen összeköttetést biztosít a magyarországi vasúti hálózat további elemeivel, így a régió, illetve az ország több jelentős városa is egyszerűen megközelíthető decemberéig körmendi átszállással a 22. számú Körmend- Zalalövő-vasútvonal is elérhető volt (ezen keresztül közelíthető meg Zalaegerszeg), azonban a rossz pályaállapot miatt azóta a személyszállítás szünetel. A vonal üzemeltetését decembere óta ugyancsak a GYSEV végzi, de a személyszállítás újra indítása egyenlőre nem aktuális. A település saját vasútállomással rendelkezik, amely a 8. számú főútról közvetlenül is elérhető, területén távolsági autóbusz megállóhely is ki van jelölve. Vízi közlekedés Bár Csákánydoroszló a Rába folyó mentén helyezkedik el, a községben vízi közlekedési lehetőség nem található. A folyó ezen szakasza ősállapotú, így első sorban a vízi turizmus, illetve a sportolási lehetőségek kihasználása a jellemző. Ezek jövőbeni fejlesztése igen nagy potenciált rejt magában. Légi közlekedés Bár a területen több légi útvonal is húzódik, a település a légi közlekedésben közvetlenül nem érintett. A legközelebbi nyilvános nemzetközi repülőtér a 82 km-re található sármelléki Hévíz Balaton Airport. Kerékpáros közlekedés A településen áthalad az országos kerékpárút törzshálózatba tartozó Dunántúli határmenti kerékpárút, amely Vas Megye Területrendezési Terve szerint a következő nyomvonalon vezet: (Kölked - Villány - Siklós - Barcs - Gyékényes - Murakeresztúr - Letenye - Lenti - Rédics - Szentgyörgyvölgy) - Velemér - Magyarszombatfa - Baján-senye - Őriszentpéter - Szalafő - Apátistvánfalva - Magyarlak - Rábagyarmat - Rátót - Csákánydoroszló - Pinkamindszent - Szentpéterfa - Pornóapáti - Felsőcsatár - Narda - Bucsu - Bozsok - Velem - Kőszeg - Horvátzsidány - Csepreg - (Szakony- Lövő - Fertőd - Hegyeshalom). A kerékpárút a településen belül a 7452 jelű közutat és a 8. számú főutat érinti. A kerékpárút részben kiépített, azonban burkolatszélessége, illetve burkolatának minősége sem felel meg a jelentős kerékpárút követelményeinek. 101

104 A településtől délre, Ivánc község területén halad a Rábagyarmat - Ivánc - Őriszentpéter nyomvonalon vezető térségi jelentőségű kerékpárút. Megközelítése a 7451 jelű úton keresztül lehetséges. Az ezt lehetővé tevő kerékpárút a Vasút utca egy részén (a 8. számú főút és a Várkör utca között) már kiépült, azonban burkolatszélessége a szabványban rögzített kétirányú, egyoldali kerékpárutakra előírt minimális értéknek nem felel meg Közúti közlekedés A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata Helyi utak Csákánydoroszló szerkezetét alapvetően meghatározzák a településen áthaladó országos közutak, amelyek az átmenő forgalom szempontjából a település úthálózatának fő tengelyét adják: 7451 jelű összekötő út, amely a szlovén határ mellett fekvő Magyarszombatfától észak-keleti irányban halad és Csákánydoroszló területén csatlakozik a 8. számú főúthoz. Az út a település átkelési szakaszán a B.V.c.C. útkategóriába (belterületi mellékút, gyűjtőút) sorolt Vasút utca mentén halad. Kialakult szabályozási szélessége 18,2-20,8 m, burkolatszélessége 6,0 m. Tekintettel arra, hogy az úton autóbuszos tömegközlekedés is zajlik, burkolatának szélességét 6,5 m-re kell növelni. Az út jobb oldalán kiépített kerékpárút szélessége kicsi, nem teszi lehetővé a biztonságos kétirányú kerékpáros forgalmat. Javasolt szélessége (közös gyalog- és kerékpárút kiépítése esetén) 3,0 m. A megfelelő szabályozási szélesség miatt az utca teljes hosszán lehetőség van út menti fasor telepítésére. A fasor számára fenntartott területsáv minimum 2,0 m jelű összekötő út, amely a 7451 jelű úthoz (Vasút utca) csatlakozva a 8. számú főutat és a 21. számú vasútvonalat keresztezve halad Vasalja község felé. Az út belterületi átkelési szakasza a Körmendi utca, amelyet B.V.c.C. útkategóriába (belterületi mellékút, gyűjtőút) soroltunk. Kialakult szabályozási szélessége 15,0-20,5 m, burkolatszélessége 5,8 m. Ennél az útkategóriánál a szabvány a minimális forgalmi sávszélességet 3,0 m-ben jelöli meg, azonban a tervezett M8 gyorsforgalmi út fejlesztés végrehajtása után a közúthoz különszintű csomópont épül, amely a Csákánydoroszlótól délre fekvő településeket is kiszolgálja, ezért a várható forgalomnövekedés miatt a burkolat szélességét 6,5 m-re indokolt növelni jelű bekötőút, amely a 7451 jelű úthoz (Vasút utca) csatlakozva nyugati irányban a B.V.c.C. útkategóriába (belterületi mellékút, gyűjtőút) sorolt Fő utca mentén halad Gasztony felé. Kialakult szabályozási szélessége 10,0-19,0 m, bur-kolatszélessége 5,1-5,5 m. Tekintettel a Fő utca útkategóriájára, illetve arra, hogy autóbuszos tömegközlekedés is bonyolódik rajta, a meglévő burkolatszélességet növelni kell. A szabvány jelen esetben 3,25 m-es forgalmi sávszélességet ír elő, amely azonban különleges kötöttségek esetén (így pl. kialakult szűk szabályozási szélesség, amely csak a nagy értékű épületállomány bontásával lenne bővíthető) 3,0 m-re csökkenthető. Az úthálózatban kritikus szakaszok nem találhatók, az jól illeszkedik a település szerkezetébe. 102

105 Az alábbi táblázatban a település meglévő úthálózatát mutatjuk be: Út jele Út neve Út hrsz Útkategória Tervezési osztály jele Útkezelő Kialakult szélesség Tervezett szabályozási szélesség Védőtávolság KÖu-01-1 Tervezett M8-as számú gyorsforgalmi út Az út tervezése során határozandó meg. KÖu számú Székesfehérvár- Jánosháza- Rábafüzes I. rendű főút külterületi szakasza 041/2, 046/1, 047/2, 0200/1 I. rendű főút K.III.B. Magyar Közút Nzrt m 40,00 m kivétel a vasútállomás melletti szakasz 100,0-100,0 m (kivétel a 7451 j. úttól nyugatra eső szakasz, ahol 50m) KÖu jelű Hegyhátsál- Csákánydoroszló összekötő út külterületi szakasza 0345 összekötő út K.V.A. Magyar Közút Nzrt. 22,00 m 30,0 m 50,0-50,0 m Út jele Út neve Út hrsz Útkategória Tervezési osztály jele Útkezelő Kialakult szélesség Tervezett szabályozási szélesség Védőtávolság KÖu jelű Magyarszombatfa- Csákánydoroszló összekötő út külterületi szakasza 0373 összekötő út K.V.A. Magyar Közút Nzrt. 15,5-25m 30,0 m 50,0-50,0 m KÖu jelű Csákánydoroszló- Vasalja összekötő út külterületi szakasza 0180, 0181/6, 0181/8, 0186 összekötő út K.V.A. Magyar Közút Nzrt. 13,4-15,5m 13,5-30,0 m 50,0-50,0 m KÖu jelű Gasztonyi bekötő út külterületi szakasza 015/2, 035 bekötő út K.VI.A. Magyar Közút Nzrt m 30,00 m 50,0-50,0 m KÖu jelű Felsőmarác bekötő út külterületi szakasza 0371 bekötő út K.VI.A. Magyar Közút Nzrt. 16,3 m 30,0 m 50,0-50,0 m KÖu jelű Csákánydoroszló bekötő út (Magyarbüks) külterületi szakasza 060 bekötő út K.VI.A. Magyar Közút Nzrt. 16,3 m 30,0 m 50,0-50,0 m KÖu jelű állomáshoz vezető út 016/4 állomáshoz vezető út K.VI.A. Magyar Közút Nzrt. 14,00 m 30,0 m KÖu hrsz-ú út "0231 egyéb közút K.VI.A. Magyar Közút Nzrt. 15,0-16,0 m 15,0-16,0 m KÖu jelű Magyarszombatfa- Csákánydoroszló összekötő út belterületi szakasza, Vasút utca 565, 579, 580/2 gyűjtő út B.V.c.C. Magyar Közút Nzrt m 19,0-20,0 m 103

106 KÖu jelű Csákánydoroszló- Vasalja összekötő út belterületi szakasza Körmendi utca 722, 895, 824, 823/1, 823/4 gyűjtő út B.V.c.C. Magyar Közút Nzrt ,5m 15,3-20,6m KÖu jelű Gasztonyi bekötő út belterületi szakasza Fő utca 253 gyűjtő út B.V.c.C. Magyar Közút Nzrt. 8,9-16 m 10-19m KÖu-04-1 Andris utca 153 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 3,8-5,2m 6,8-9,5 m KÖu-04-2 Batthyány utca 633, 641/1 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 11,2-14,6 m KÖu-04-3 Csaba József utca 491 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 15 m 15-19,6 m m KÖu-04-4 Doroszlói utca 852, 857, 868/4 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 7,2-14,1 m 9,6-14,1 m KÖu-04-5 Dózsa liget 364 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat Út jele Út neve Út hrsz Útkategória Tervezési osztály jele Útkezelő Kialakult szélesség Tervezett szabályozási szélesség Védőtávolság KÖu-04-6 Felszabadulás út 660/1 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 17,2 m KÖu-04-7 Gyümölcsösi utca 19 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 14,5 m KÖu-04-8 József Attila utca 626, 654 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 11,4 m KÖu-04-9 Kis utca 126 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 7,5-14m KÖu Kossuth Lajos utca 529 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat m 12,8-15 m KÖu Petőfi Sándor utca 757 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 15-16,1 m 16,1 m KÖu Szabadság utca 30 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 12,4 m KÖu Telek utca 128, 221 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 8,2-10 m KÖu Várkert utca 431, 455 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 11,6-13,7 m 16,8 m KÖu Várkör utca 420 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 11,5-14,3 m 14,3 m KÖu Névtelen utca 7 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 32 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat helyi önkormányzat 9,0 m 9,0 m 104

107 KÖu Névtelen utca 164/3 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 164/4 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 348 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 367 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 567 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 571 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 756/3 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat helyi önkormányzat helyi önkormányzat helyi önkormányzat helyi önkormányzat helyi önkormányzat helyi önkormányzat 9,0 m 9,0 m 9,0 m 9,0 m 9,0 m 9,0 m 9,0 m KÖu Névtelen utca 756/4 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 9,0 m KÖu Névtelen utca 823/3 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat 9,0 m Út jele Út neve Út hrsz Útkategória Tervezési osztály jele Útkezelő Kialakult szélesség Tervezett szabályozási szélesség Védőtávolság KÖu Névtelen utca 860 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 883 lakóút B.VI.d.D. KÖu Névtelen utca 893 lakóút B.VI.d.D. helyi önkormányzat helyi önkormányzat helyi önkormányzat 9,0 m 9,0 m 9,0 m KÖu-05-1 Csaba József utcai kerékpárút 495/2 meglévő kerékpárút B.VII. helyi önkormányzat KÖu számú főút melletti kerékpárút 517 meglévő kerékpárút B.VII. Magyar Közút Nzrt. KÖu-05-3 Önálló kerékpárút 623/1, 643, 678 meglévő kerékpárút B.VII. helyi önkormányzat KÖu-05-4 Önálló kerékpárút 509 meglévő kerékpárút B.VII. helyi önkormányzat 3,0 m KÖu-06-2 Önálló gyalogút 493 meglévő gyalogút B.VIII. helyi önkormányzat 4,5 m KÖu-06-3 Önálló gyalogút 507 meglévő gyalogút B.VIII. helyi önkormányzat 4,5 m KÖu-06-4 Önálló gyalogút 515 meglévő gyalogút B.VIII. helyi önkormányzat 4,5 m KÖu-06-5 Önálló gyalogút 588 meglévő gyalogút B.VIII. helyi önkormányzat 3,0 m A fenti táblázatban kék színnel jelöltük az országos kezelésbe tartozó közutakat. Ezek jellemzői a következők: 105

108 8. számú Székesfehérvár- Jánosháza- Rábafüzes elsőrendű főút, hossza 190,574 km, a település területén 6,022 km-es szakasza halad. Az út Magyarországon az egyetlen olyan egyszámjegyű főútvonal, amely nem a fővárosból indul (kezdőszelvénye Székesfehérvárott, az M7 autópálya 63. számú főúti csomópontjánál található). A főút kelet- nyugati irányban szeli át a Dunántúl középső részét, több jelentősebb várost összekapcsolva jelű Hegyhátsál- Csákánydoroszló összekötő út, hossza 10,573 km, ebből a település területén 2,795 km halad. Az út kelet- nyugati irányú, és Csákánydoroszló belterületét nem érintve csatlakozik a 7451 jelű közúthoz jelű Magyarszombatfa- Csákánydoroszló összekötő út, hossza 32,089 km, ebből a település területén 3,324 km halad. Az út a szlovén határ mellett fekvő Magyarszombatfától észak- keleti irányban, Őriszentpéteren keresztül haladva Csákánydoroszló területén csatlakozik a 8. számú főúthoz jelű Csákánydoroszló- Vasalja összekötő út, hossza 5,467 km, ebből a település területén 2,596 km halad. Kezdőszelvénye a település területén található, ahol a 7451 jelű úthoz (Vasút utca) csatlakozva a 8. számú főutat és a 21. számú vasútvonalat keresztezve halad Vasalja község felé. A távlatokban ezen az úton létesül a tervezett M8 gyorsforgalmi út egyik csomópontja jelű Gasztony bekötő út, hossza 5,947 km, ebből a település területén 3,198 km halad. Mivel a két települést a 8. számú főút is összeköti, a kelet- nyugati irányú közút forgalma minimális jelű Felsőmarác bekötő út, hossza 6,266 km, ebből a település területén 804 m-nyi szakasz halad. Az út ÉNY-DK irányú, és Csákánydoroszló belterületét nem érintve csatlakozik a 7451 jelű közúthoz jelű Csákánydoroszló bekötő út (Magyarbüks), hossza 3,677 km, teljes egészében a település külterületén halad. A részben kiépítetlen út a 8. számú főúttól az osztrák államhatárig vezet jelű Csákánydoroszló állomáshoz vezető út hossza 34 m, a 8. számú főúthoz csatlakozik. A fenti táblázatban zöld színnel jelöltük a gyűjtőút útkategóriába sorolt belterületi utakat. Ezek mindegyike a B.V.c.C. útkategóriába tartozik. Vasút utca, Körmendi utca, Fő utca. A táblázat által tartalmazott további települési mellékút vagy lakóút (útkategóriája B.VI.d.D.), vagy kerékpárút (útkategóriája B.VII.), vagy gyalogút (útkategóriája B.VIII.). A közutak szabályozási osztályozása: KÖu-01 országos I. rendű főút KÖu-02 országos mellékút KÖu-03 települési gyűjtőút KÖu-04 települési lakóút KÖu-05 kerékpárút KÖu-06 önálló gyalogút KÖu-07 mezőgazdasági út 10 m szabályozási szélességgel KÖu-08 mezőgazdasági út 6 m szabályozási szélességgel KÖu-09 magánút 7 m szabályozási szélességgel 106

109 A település útjainak forgalma A települést érintő országos közutak évi forgalmi adatait a Magyar Közút Non-profit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Az országos közúthálózat Átlagos Napi Forgalma, Összesítő táblázatok (országos és kezelőnkénti bontás) kiadványának októberében megjelent II. kiadásából vettük. A forgalomfejlődés számítása előrevetítő módszerrel történt az e-ut útügyi műszaki előírás alapján. 8. számú Székesfehérvár Jánosháza Rábafüzes elsőrendű főút a km szelvényben Év Személygépkocsi Kistehergépjármű Autóbusz Nehézjármű Motork.pár Kerékpár Lassú jármű ÁNF összesen [E/nap] Bár a főút forgalma már jelenleg is viszonylag nagy, az előre vetített forgalomnagyság még 2030-ban sem fogja meghaladni a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra értéket. Figyelembe véve a tervezett M8 gyorsforgalmi út forgalomvonzó hatását várható, hogy a főút távlati forgalma a becsültnél alacsonyabb, így a település számára kedvezőbb lesz jelű Hegyhátsál- Csákánydoroszló összekötő út a km szelvényben Év Személygépkocsi Kistehergépjármű Autóbusz Nehézjármű Motork.pár Kerékpár Lassú jármű ÁNF összesen [E/nap] A közút forgalma várhatóan 2030-ban sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot jelű Magyarszombatfa- Csákánydoroszló összekötő út a km szelvényben Év Személygépkocsi Kistehergépjármű Autóbusz Nehézjármű Motork.pár Kerékpár Lassú jármű ÁNF összesen [E/nap] A közút forgalma várhatóan 2030-ban sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot. 107

110 7452 jelű Csákánydoroszló- Vasalja összekötő út a km szelvényben Év Személygépkocsi Kistehergépjármű Autóbusz Nehézjármű Motork.pár Kerékpár Lassú jármű ÁNF összesen [E/nap] A közút forgalma várhatóan 2030-ban sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot jelű Gasztony bekötő út a km szelvényben Év Személygépkocsi Kistehergépjármű Autóbusz Nehézjármű Motork.pár Kerékpár Lassú jármű ÁNF összesen [E/nap] A közút forgalma várhatóan 2030-ban sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot jelű Felsőmarác bekötő út a km szelvényben Év Személygépkocsi Kistehergépjármű Autóbusz Nehézjármű Motork.pár Kerékpár Lassú jármű ÁNF összesen [E/nap] A közút forgalma várhatóan 2030-ban sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot jelű Csákánydoroszló bekötő út (Magyarbüks) a km szelvényben Év Személygépkocsi Kistehergépjármű Autóbusz Nehézjármű Motork.pár Kerékpár Lassú jármű ÁNF összesen [E/nap] A közút forgalma várhatóan 2030-ban sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot. 108

111 87307 jelű Csákánydoroszló állomáshoz vezető út a km szelvényben Év Személygépkocsi Kistehergépjármű Autóbusz Nehézjármű Motork.pár Kerékpár Lassú jármű ÁNF összesen [E/nap] A közút forgalma várhatóan 2030-ban sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot Közösségi közlekedés közúti A településen menetrend szerinti helyi autóbuszjárat nem közlekedik kötöttpályás Csákánydoroszlón helyi kötöttpályás közlekedés (elővárosi vasút, elővárosi gyors-vasút, metró, közúti gyorsvasút, villamos, vagy különleges vasút) nem üzemel Kerékpáros és gyalogos közlekedés A település belterületén helyi jelentőségű kerékpárutak találhatók, amelyek Csákánydoroszló egyes részeit kötik össze a vasútállomással, illetve a településközponttal, azonban ezek egyike sem csatlakozik regionális, vagy kistérségi jelentőségű kerékpárúthoz. A meglévő kerékpárutak a következők: 495/2 hrsz-ú ingatlanon kiépített út menti kerékpárút 509 hrsz-ú ingatlanon kiépített önálló kerékpárút 517 hrsz-ú ingatlanon kiépített út menti kerékpárút 623/1 hrsz-ú ingatlanon kiépített út menti kerékpárút 643 hrsz-ú ingatlanon kiépített út menti kerékpárút 678 hrsz-ú ingatlanon kiépített út menti kerékpárút A gyalogos közlekedés elsősorban a településközpontban jelentős, azonban a vas-útállomásra irányuló gyalogosforgalom is számottevő. Bár a szabvány csak a gyűjtőutak (illetve a magasabb útkategóriák) esetében ír elő kötelezően járdát, a Csákánydoroszlón meglévő további utak nagy részén is található legalább egyoldali kiépített járda (ezek jelentős része azonban a szabvány előírásainak nem felel meg a kis burkolatszélesség és a biztonsági sáv hiánya miatt). A gyűjtőutak járdái esetében törekedni kell a szabvány előírásainak betartására. A község területén több önálló gyalogút is található, melyek a következők: 493 hrsz-ú ingatlanon kiépített gyalogút 507 hrsz-ú ingatlanon kiépített gyalogút 515 hrsz-ú ingatlanon kiépített gyalogút 588 hrsz-ú ingatlanon kiépített gyalogút 109

112 Parkolás A település több kiépített parkolóval rendelkezik, amelyek szilárd burkolattal vannak ellátva. Ezek a temetőnél, a vasútállomásnál, az iskolánál, a gyógyszertárnál, a fog-orvosi rendelőnél, a boltnál és a polgármesteri hivatalnál találhatók. Ezen kívül a vendéglátóegységek mellett, valamint a benzinkútnál is található kiépített, parkolásra alkalmas terület. A rendezési terv új nagyobb parkolókat a sportpálya mellett jelöl, déli sávját ma is parkolóként hasznosítják, azt ki kell építeni, északi elkeskenyedő szögletében a kastélypark nyilvános részéhez lehet új parkolót biztosítani Egyéb Gépjármű üzemi létesítmények A település közigazgatási területén egy üzemanyagtöltő állomás található, a 8. számú főút Vasút utcai csomópontjának térségében. Intermodalitás A különböző közlekedési ágak egymáshoz illesztése, tudatos összekapcsolása még nem létezik a településen, bár ezt a község mérete, kiterjedése, illetve az itt élők száma jelenleg nem is indokolja Közművesítés Víziközművek vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Csákánydoroszló vízellátását a szentgotthárdi kistérségi vízmű látja el. A község ivóvíz-hálózatának kiépítettsége teljes. Az egységes szerkezetbe foglalt üzemeltetési engedély száma /3/2002, melyet az 502-1/9/2007, majd az /1/2008 számú határozattal módosítottak. Az üzemeltetést a VASIVÍZ Zrt. (9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 19.) végzi. A kistérségi vízműről ellátott települések: Szentgotthárd, Rábatótfalu, Máriaújfalu, Magyarlak, Csörötnek, Csákánydoroszló, Rábagyarmat, Gasztony, Rátót, Vasszentmihály, Rönök, Nemesmedves, Jakabháza, Rábafüzes, Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu. Vízigény: Napi átlag: m 3 /nap Napi csúcs: m 3 /nap Aug. havi: m 3 /nap Éves: m 3 /év Ebből Csákánydoroszló: Napi átlag: 473 m 3 /nap Napi csúcs: 757 m 3 /nap Éves: m 3 /év 110

113 Fenti adatok a vízjogi üzemeltetési engedély szerintiek, a valóságban ennél jóval kevesebb. Az üzemeltető által közölt valós, mért ivóvízfogyasztási adatok Csákánydoroszló vonatkozásában évek átlaga m 3 /év, 179 m 3 /nap. Ez mintegy 38%-a a tervezettnek. A kistérségi vízmű vízbeszerzése 10 db rétegvízre telepített mélyfúrású kútból történik. Ebből 6 db Szentgotthárdon, 2 db Rábagyarmaton, 1-1 db pedig Gasztony és Csákánydoroszló területén üzemel. A csákánydoroszlói kút kútkataszteri száma B-3, helyrajzi száma 421/2. A kút talpmélysége 80 m, max. kitermelhető vízhozam 1100 l/perc, vízminősége I. osztályú. A kútba épített szivattyú típusa SCH 20-10, vízszállítása 700 l/perc, emelőmagasság 66 m. 6. táblázat - A kistérségi vízmű vízvezeték-hálózata Település megnevezése Vízvezeték hossza (m) Szentgotthárd Rábatótfalu Máriaújfalu Jakabháza Rábafüzes Magyarlak Csörötnek Csákánydoroszló Rábagyarmat Gasztony Rátót Vasszentmihály Rönök Nemesmedves Szakonyfalu Alsószölnök Felsőszölnök Összesen: A vízvezetékek átmérője D63 NA 250 mm közötti, anyaga KM-PVC, KPE és kevés helyen azbesztcement. Víztárolás A vízmű több kiépített tározóval rendelkezik: Szentgotthárd vízmű telep alacsonyszintű tározók: 2 db; 500 és 125 m 3 -es Szentgotthárd Akasztódombi medencék: 2x125 m 3 -es magaslati tározó 1x250m 3 -es magaslati vb. medence Rábagyarmat 100 m 3 -es vb. medence a vízmű telepen Vasszentmihály 2x200 m 3 -es vb. magaslati medence Nemesmedves 10 m 3 -es vb. medence Rönök 2x200 m 3 -es vb. magaslati medence 111

114 Szakonyfalu 100 m 3 -es AK aquaglóbus Felsőszölnök 2x50 m 3 -es vb. magaslati medence Felsőszölnök hálózatbővítése során ( ) a szükséges tűzoltóvíz biztosítására 8 db egyenként 36 m 3 -es tározó épült. Vízkezelés Szentgotthárdon a kutak vastartalma miatt vastalanító berendezés működik. FERMASICC rendszerű, kapacitása 2x60 m 3 /óra. Nyomásfokozók A megfelelő üzemi nyomás biztosítása érdekében több helyen nyomásfokozás szükséges. Nyomásfokozók működnek: Szentgotthárd vízműtelep Zsida Rábagyarmat Vasszentmihály Nemesmedves Rábatótfalu Alsószölnök Felsőszölnök Ipari víz felhasználás a tetepülésen nincs Gazdasági célú egyéb vízkitermelés és felhasználás történik a Bálint major (volt TSZ major) területén (021/1 hrsz). A telep tulajdonosa/használója az Indri Farm KFt. mezőgazdasági tevékenységet folytat. Állattartással évtől nem foglalkoznak. A major önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, melynek vízjogi üzemeltetési engedély száma: 1884/1/1972 (többször módosított). Legutolsó módosítás száma: /2010. III. Vízbeszerzés: B-2. számú rétegvízre telepített mélyfúrású kútból. Talpmélység 80 m. Gépészet: szivattyúház; szivattyú teljesítménye 300 l/perc Víztározás: 77m 3 -es gombafejes magaslati tározó. Védőterület: 40x25 m. Üzemeltetési engedély szerinti vízigény évtől: 2 m 3 /nap; 730 m 3 /év. A Kft. közlése szerint a tényleges vízfogyasztás az utóbbi pár évben a következők szerin alakult: évben 1092 m3/év évben 914 m3/év évben 727 m3/év évben 831 m3/év Tűzoltóvíz a településen a vezetékes ivóvízhálózatról biztosított. A hálózaton 60 db tűzcsapot telepítettek. Ennek 70 %-a altalaji, a többi földfeletti. A hálózaton az üzemi nyomás megfelelő. Öntözővíz rendszer a településen nincs kiépítve. Öntözéses mezőgazdasági termelés nincs. Termálvíz kitermelés ill. hasznosítás a településen nincs szennyvízelvezetés 112

115 Csákánydoroszló településen a szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítettsége teljesnek mondható. A csatornahálózat elválasztott rendszerű, gravitációs üzemű. Csákánydoroszló szennyvízelvezető rendszerében 5 db átemelő továbbítja a gravitációsan összegyűjtött szennyvizet. A szennyvíz tisztítása Ivánc településsel együtt az Ivánc közigazgatási területén épült szennyvíztisztító telepen történik. A gravitációs csatornavezetékek NA200 KG-PVC csatornacsövek. I. sz. átemelő körzete 4539 m II. sz. átemelő körzete 2840 m III. sz. átemelő körzete 1603 m III/1. sz. átemelő körzete 389 m IV. sz. átemelő körzete 174 m Összesen: 9545 m Nyomóvezetékek I. sz. átemelőtől az ivánci szennyvíztisztító telepig szállítóvezeték 2991 m NA150 KM-PVC II. sz. átemelőtől 556 m NA100 KM-PVC III. sz. átemelőtől 551 m NA100 KM-PVC III/1. sz. átemelőtől 37 m D63 KPE IV. sz. átemelőtől 109 m D63 KPE Csákánydoroszló és Ivánc településeken összegyűjtött szennyvizet egy közös szennyvíztisztító telepen tisztítják meg, amely egy OWEG-SEWACOMP C-300 típusú, 300 m 3 /nap kapacitású kétlépcsős biológiai szennyvíztisztító telep Ivánc közigazgatási területén. Vízjogi üzemeltetési engedély száma: /4/2002, melyet több alkalommal módosítottak. A módosítások számai: /1/2004; /1/2006; /3/2006; /1/2012 I. és /1/2012 II., valamint /8/2008. Technológiai műtárgyai: Levegőztetett homok és zsírfogó Előlevegőztető medence Előülepítő medence Levegőztető medence Utóülepítő medence Iszapstabilizáló medence Fertőtlenítő medence Gépi berendezései: Légfúvó 2 db; tip.: ARZNER Gma 10.1; kapacitása: 1,8 m 3 /perc; nyomása p=3,5 bar Iszapkezelés a körmendi szennyvíztisztító telepen történik. Komposztálás után a MÜLLEX Hungária Kft. hulladéklerakón hasznosítják. A telep jellemző terhelési adatai: évben (átadáskor) a tervezett napi átlag 320 m 3 /nap évi jellemző terhelési adat 271 m 3 /nap évi jellemző terhelési adat 195 m 3 /nap évi jellemző terhelési adat 163 m 3 /nap 113

116 A tisztított szennyvíz befogadója átadáskor az Ivánci patak volt. A telep nem tudta teljesíteni a befogadóra vonatkozó, akkor érvényes kibocsátási határértékeket. Később az Ivánci patak helyett a 053 hrsz-ú árkon keresztül egy Rába-holtágba vezették a tisztított szennyvizet. A 053 hrsz-ú árok időszakos vízfolyás, a holtág nincs közvetlen kapcsolatban a Rábával. A kibocsátási határértékek ekkor sem voltak megfelelőek, a telep rossz hatásfokkal működött. A /2006. számú határozatban a Vízügyi Hatóság előírta, hogy a tisztított szennyvizet közvetlenül a Rábába kell bevezetni. Ezt külön eljárás keretében kellett megvalósítani. Ezenkívül szennyezés-csökkentési intézkedési tervet kell készíttetni és megvalósítania telep tulajdonosának. A rendeletben előírt kibocsátási határértékeknek való megfelelés határideje dec ban kiépítették a Rábába történő közvetlen bevezetést. A tisztított szennyvíz üzemszerű befogadója a Rába folyó. A tisztító-telep fertőtlenítő medencéjéből elfolyó tisztított szennyvíz a telep keleti sarkánál lévő aknából tolózáras kormányzással két irányba vezethető. A Rába-holtág természetvédelmi célt szolgáló vízutánpótlásának szükség szerinti biztosítása érdekében fennmaradt a tisztított szennyvíz elvezetésének meglévő módja is. Üzemi állapotban a tisztított szennyvíz a kiépült NA200 KG-PVC vezetéken gravitációsan jut a Rába folyóba. A bevezetésnél kitorkolló műtárgy épült. A telepről elfolyó vízmennyiséget Parshall mérőműtárgy méri. Kiépült vezeték: tisztított szennyvíz elvezető csatorna NA200 KG-PVC 661,5 m kitorkolló műtárgy NA200 KG-PVC 24,0 m 2011-ben új technológiai műtárgyakkal egészült ki a telep. Az új technológiai sor az alábbi: Technológiai műtárgyak Homok és zsírfogó (V=9,31 m 3 ) Osztódoboz 1. sor: Egyesített stabilizációs előlevegőztető medence Előlevegőztető medence rész (8db levegőztető elem) Levegőztető tér I. rész (stabilizációs medence 10 db levegőztető elemmel) Utóülepítő I. 2. sor: Levegőztető tér II. (levegőztető medence 33 db levegőztető elemmel) Utóülepítő II. Fertőtlenítő medence Az Indri Farm Kft. telephelyén (Bálint major) minimális mennyiségű kommunális szennyvíz keletkezik, melyet zárt szennyvízgyűjtőben gyűjtenek össze, majd szippantással elszállítják csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Csákánydoroszló a Rába folyó bal partján, attól ÉNY-i irányba helyezkedik el. Csákánydoroszló belterületének távolsága a Rába medrétől 0,5-2,0 km. A felszíni vizek fő befogadója a Rába folyó. A Rába folyó NATURA 2000-es besorolású és nemzetközi jelentőségű vadvízi élőhely, Ramsariterület. A Rába a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában az Alpok keleti lejtőjén 1200 m körüli magasságban két ágból ered. Alsószölnök térségében lép Magyarország területére. Szentgotthárdon egyesül a nála kétszer nagyobb Lapinccsal. Kelet felé haladva Körmenden 114

117 keresztül, az átlag 2,5 km széles völgyben éri el Rábahídvéget, majd azután északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan észak-keleti irányban továbbhaladva, a Kis-Alföldön át Győrnél ömlik a Mosoni- Dunába. A település legmélyebb vonalán fut végig a Vörös-patak, amely a község K-i részén torkollik a Rábába. A Lápos-ér a település K-i részén található, É-D irányú, közvetlenül a Rába folyóba torkollik. A Makkosér a terület nyugati részén található, É-D irányú közcélú vízfolyás, és a Vörös patakba torkollik. A Rába folyó, a Vörös-patak, a Makkos-ér és a Lápos-ér közcélú vízfolyások, a Magyar Állam tulajdonában, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében vannak. A településen keresztülhaladó fő- és mellékútvonalakhoz tartozó csapadékvíz elvezető árkok a Magyar Állam tulajdonában, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében vannak. A csapadékvíz elvezető rendszerhez tartoznak az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő utak menti csapadékvíz elvezető árkok. Csapadékcsatornák A vízelvezető hálózat elválasztott rendszerű: a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése külön- külön történik. A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat gravitációs rendszerű. A település csapadékvízelvezető hálózatának szoros részét képezik a vízmosások, kisvízfolyások, így a hálózat két részre osztható: a domboldalról az utcák mellett lévő vízfolyásokon, ill. az útburkolaton folyik le a csapadékvíz; a párhuzamos utcákban kétoldali többnyire földmedrű árokrendszer vezeti el a vizet a kisvízfolyásokba. A Fő utca mindkét oldalán lévő vízelvezető árkok többnyire földmedrűek, kis részük burkolt. A kapubehajtókban változó méretű átereszek és bejáróhidak vannak. A Fő utca menti árokrendszer hiányos, a meglévő árok rossz állapotban van, az átereszek eltömődtek, felújítása időszerű lenne. Az út mellett a rendezetlen padkán gyakran áll meg a csapadékvíz, mely különösen a téli időjárás esetén jelenthet gondot, tovább károsítva az amúgy is leromlott állapotú útburkolatot. A többi, domboldalról lejövő utca csapadékvíz elvezetése hiányos, illetve a jelenlegi időjárási viszonyokat figyelembe véve a meglévők bővítésre szorulnak. Az utakon elvezett víz gyakran mossa ki a padkát, okoz kárt a burkolatban. Az önkormányzat a vízfolyások alsó, belterületi szakaszait szakaszosan tisztítja, karbantartja, ám a nagy hordalékszállítás miatt nagy terhet ró az Önkormányzatra. A kisvízfolyások felső szakaszain a korábban kiépített energiatörő és hordalékfogó műtárgyak megrongálódtak, állapotuk leromlott. Ezen szakaszon a vízfolyásokba történő beavatkozást nehezíti, a terület sok tulajdonosa. A Fő utca alatt több helyen találhatók a domboldalról leérkező kisvízfolyások átereszei, melyeknek állapota kulcsfontosságú a csapadékvíz elvezetés szempontjából. Jelenleg hordalékkal teltek, tisztításra szorulnak. A vízfolyások vasúti keresztezése mindenhol jó állapotban van, megfelelő, itt csak kismértékű feliszapolódás található, mely hidraulikailag nem okoz gondot. Az utcák zömében nyílt árkok kerültek kiépítésre, az árkok egy része burkolattal el van látva. Zárt csatorna csak a Vasút utcában és a Kis utcában van. Összességében elmondható, hogy a község csapadékvíz elvezető rendszere részlegesen jól működik. Bármilyen vizilétesítmény tervezésénél a vízjogi létesítési engedélyt be kell szerezni, engedély hiányában a vizimunka nem kezdhető meg. Az engedély beszerzésre vonatkozó előírásokat a 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet tartalmazza. 115

118 Energia energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Csákánydoroszlón a villamosenergiát az E-on szolgáltatja ban 611 háztartási villamosenergia fogyasztó volt, amely a teljes villamosenergia fogyasztókon belül (687 db) 89 %-ot tett ki. A teljes szolgáltatott villamosenergia mennyisége Kwh volt, ebből a háztartások részére mindössze 62 %-ot használtak. A településen a kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 12,2 km volt. A településen a gázt a GDF Suez szolgáltatja ban m 3 gázt szolgáltattak összesen, melyből a háztartások részére m 3 -t, vagyis közel az 50 %-t. Az összes fogyasztók száma 344 db volt, melyből a lakosság 317 db-ot tett ki. A háztartási fogyasztók mindegyike fűtésre is használta a számukra szolgáltatott gázt. A településen a házcsőhálózat hossza 18,9 km volt megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Megújuló energia használata jelenleg nem számottevő. Elvétve lehet napkollektoros vagy napelemes megoldásokkal találkozni. Az önkormányzat számára lehetőség önerőből vagy pályázati forrásokból a saját tulajdonában álló intézményeket modernizálni, megújuló energiákkal ellátni, a magánháztartásokra, illetve a gazdasági szereplőkre azonban csak közvetett módon tudja ösztönözni a használatukat. Ez lehet adókedvezmény, vagy szemléletformáló akciók megrendezése, esetleg anyagi támogatás nyújtása. A minél környezettudatosabb energiagazdálkodás céljából az intézményeket energiatakarékos világítótestekkel lehet felszerelni, amely jelentősen csökkenti a kiadásokat, és a környezetterhelést. A közintézmények jó példáiból ezután a település más lakosai is elkezdik alkalmazni ezen módszereket, így hozzájárulva a környezettudatos energiagazdálkodáshoz az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A településen az önkormányzati intézmények felújítása fontos cél, aminek keretében javul az intézmények energiahatékonysága ben energetikai audit készült az általános iskola felújításával kapcsolatosan, aminek eredményeként kb. 2 millió ft (93 MWh) éves megtakarítás volt várható. Az intézményben külső hőszigetelés, nyílászáró csere, napelemes energiaellátás valósulhat meg, az épület állaga ezáltal megújulhat. Az iskola mellett az egészségház felújítása is cél, itt külső szigetelésre, nyílászáró cserére lenne szükség. Az intézmények felújítását elsődlegesen pályázati források bevonásával kívánja megvalósítani az önkormányzat. 116

119 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A településen a kábeltelevizió szolgáltatója a Bétaline Kft. A kábeltelevíziós szolgáltatásba 177 lakás volt bekapcsolva 2013-ban. A településen a vezeték nélküli mobilszolgáltatás lefedettsége megfelelő, mindhárom nagy szolgáltató elérhető (Telekom, Telenor, Vodafone). Csákánydoroszlón 2013-ban működött 1 db nyilvános távbeszélő állomás, emellett a lakosságon belül az egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma 378 db volt, az üzleti távbeszélő fővonalak száma pedig 29 db. A településen 273 db internetelőfizetést regisztráltak, ebből 236-ot xdsl hálózaton, 37 db-ot pedig vezeték nélküli hálózaton Környezetvédelem (és településüzemeltetés) talaj A település igazgatási határán 2 talajtípus a található: az északi felén pszeudoglejes barna erdőtalajok, a déli felében réti öntéstalajok. A pszeudoglejes barna erdőtalajok talajképző kőzete a glaciális és alluviális üledékek, kémhatásuk erősen savanyú, vízgazdálkodási szempontjából gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezetőképességű, erősen víztartó, extrém szélsőséges vízgazdálkodású talajok, a termőréteg vastagságuk 100 cm <, fizikai talajféleségük vályog. Jelentős az erdősültségük, mezőgazdasági potenciáljuk nem számottevő, hiszen vízgazdálkodásuk és termékenységük eléggé kedvezőtlen (VIII. termékenységi kategória). A réti öntéstalajok: talajképző kőzetük kémhatásúk gyengén savanyú, vízgazdálkodási szempontjából jó víznyelésű és vízvezetőképességű, jó vízraktározó és jó víztartóképességű talajok, a termőréteg vastagságuk 100 cm <, fizikai talajféleségük vályog. Ártéri erdők, rétek, szántók váltják rajta egymást. A termőföldek megyei viszonylatban közepes minőségűnek mondhatók, átlagos aranykorona értékük 20,5 körül mozog. A térség nagy része intenzív mezőgazdasági művelés alatt áll, amelynek során jelentős mennyiségű műtrágya és növényvédőszer kerül felhasználásra. Pontos adatok ezzel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre. A műtrágyák a talaj termőképességét javíthatják, de a talajvizeken keresztül az élővizekbe jutva azok vízminőségét rontják, károsan befolyásolják a növény és állatvilágot, az ivóvíz minőségét. Csákánydoroszló nitrátérzékeny települések közé tartozik. A Rába völgyében fekvő mezőgazdasági területek a megyei rendezési terv szerint vízeróziónak kitettek. A táblák többségét mezővédő-erdősáv nem övezi. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. Ez azt jelenti, hogy a területen szél által kiváltott kismértékű defláció elsősorban talajművelés során adódhat. Az eróziós hatások mértéke valószínűleg annyira alacsony, hogy az ebből adódó talajdegradációs folyamatok nem jellemzők a település mezőgazdaságilag művelt területein. A település szennyvízcsatorna-hálózattal kiépített (lásd részletesen Hulladékgazdálkodás fejezet). Az illegális hulladéklerakások illetve a szikkasztások potenciális veszélyforrások. 117

120 felszíni és a felszín alatti vizek Az Észak- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a község közigazgatási területét érintő távlati vízbázis hidrogeológiai védőidomát a /2003. ügyiratszámú határozata alapján jelölte ki. Vízikönyvi száma: Rába/859. Partiszűrésű vízbázis Vízadó képződménye a Rába kavicsterasza. A vízbázis rendelkezik az 5 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai A és az 50 éves elérési időhöz tartozó "B" hidrogeológiai védőterülettel. A hidrogeológiai A védőterület horizontális kiterjedése a Csákánydoroszlót Ivánccal összekötő Rába híd előtt mintegy 250 m-rel kezdődik, és a Rábát bal és jobb oldalon kísérően mintegy 2700 m hosszan tart. A Rába bal partján m széles, a jobb parton m széles területet érint. A terület nagysága: 346 ha 7429 m2. A hidrogeológiai B védőterület horizontális kiterjedése a Rába völgyében Csákánydoroszló, Halogy, Felsőmarác, Ivánc községek között a Csákánydoroszlót Ivánccal összekötő hídtól DNY-i irányban 1500 m, ÉK-i irányban 3500m, összesen 5000m hosszú. A Rába bal partján , jobb partján m széles területet érint. A terület nagysága: 1103 ha 3100m2. A védőidom vertikális kiterjedése: 195 mbf-175 mbf (terepfelszín alatt: 0-20m /a vízzáró feküig/). Rétegvízbázis Vízadó képződmény a felsőpannon homok. A védőidomnak felszíni metszete nincs. A hidrogeológiai B védőidom felszíni vetülete megközelítően egybeesik a partiszűrésű vízbázis hidrogeológiai B véd_területével. A rétegvízbázis vertikális kiterjedése: 160 mbf-125mbf között (terepfelszín alatt m). Felszíni vizek Csákánydoroszló település közigazgatási területe a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájban, a Sopron-Vasi síkság középtájban, a Rába-völgy kistájban helyezkedik el. A folyóvölgy magyarországi szakasza azonban dél-nyugat felé az Alpokalja középtáj Alsó Őrség és Vasi-Hegyhát kistájak közötti szakaszon folytatódik, észak-kelet felé viszont a folyó behatol a Rábaköz középtájon keresztül a Kisalföld nagytájba. Így a Rába Vas megyei szakaszára inkább a völgységi, a Győr-Moson-Sopron megyei részre pedig az alföldies térszín a jellemző. Vízrajzilag a rajta átfolyó Rába vízgyűjtő területéhez tartozik. A Rába a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában az Alpok keleti lejtőjén 1200 m körüli magasságban két ágból ered. Alsószölnök térségében lép Magyarország területére. Szentgotthárdon egyesül a nála kétszer nagyobb Lapinccsal. Kelet felé haladva Körmenden keresztül, az átlag 2,5 km széles völgyben éri el Rábahídvéget, majd azután északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan észak-keleti irányban továbbhaladva, a Kis-Alföldön át Győrnél ömlik a Mosoni-Dunába. A folyó teljes hossza 283 km, Magyarország területére eső szakasza 211,5 km. Vízgyűjtő területe km 2. Vízgyűjtőjét átmetszi az osztrák-magyar államhatár, így annak egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik. 118

121 A Rába bal oldali nagyobb mellékágai a Pinka, a Sorok-Perint a Gyöngyös és a Répce, míg jobb oldalon a Rába völgyének mélypontján áthaladó Csörnöc-Herpenyő és a Marcal gyűjti össze a kisebb patakok, vízfolyások vizeit. A Rábára, mint sajátosság a szélsőséges vízjárás a jellemző. A legkisebb és a legnagyobb vízhozama között igen nagy a különbség. Körmendnél ezek az értékek 3-5 m 3 /s és 1000 m 3 /s vagyis a legnagyobb vízhozam két-háromszázszorosa is lehet a legkisebb vízhozamnak. Mivel a folyó árvizei idején bőséges hordalékot szállít, hordalékát a völgytalpon, a meder két oldalán teríti szét. Így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy nem a főfolyó folyik a völgy legmélyebb vonalán, hanem a Csörnöc-Herpenyő. Miközben kanyarulatok fűződnek le és újak keletkeznek, a kanyarulatok fokozatosan tolódnak (vándorolnak) a folyásirányban lefelé. A vízgyűjtő területén bármelyik hónapban előfordulhat 100 mm-t meghaladó csapadékösszeg, a nyári félévben pedig akár a 200 mm is. A minimális csapadékösszegek a téli félévben bárhol megközelítik a 0 mm-t. A nyári félévben az ausztriai területeken minden hónapban számíthatunk legalább mm. csapadékra, hazai területen pedig 10 mm körül vannak a várható minimális értékek. Az országhatárnál a nagyvizek két, egymástól különálló völgymetszékben lépnek magyar területre. Egyik a szentgotthárdi közúti Rába híd szelvénye, ahol a Rába és a Lapincs egyesült vize jelentkezik, a másik a Láhn patak völgye a Rábafüzes-Szentgotthárd közút metszékében, ahol kizárólag csak a lapincsból származó vizek jelentkeznek, utóbbiak már osztrák területen kilépnek a Lapincs mederből és a Lapincs árapasztó vápán folyik le. Az említett két metszőkben lefolyó víz Vasszentmihály községig egymástól függetlenül vonul le, mert a völgy közepén húzódó Körmend-Szentgotthárdi vasútvonal a vizeket gyakorlatilag elválasztja egymástól. A Láhn és Vörös patak összetorkollásától az árvizek már közös völgyfenéken folynak le, megjegyezve, hogy a két árhullám nem egy időben érkezik, a Lapincs árhulláma kb. 3 óra késéssel fut rá a Rábáéra. A szentgotthárdi vízmérce szelvényében megjelenő nagyvíz kb. 6-8 óra múlva jut el Vasszentmihályra. A községre tehát az előrejelzés lehetősége minimális és csak tájékoztató jellegű lehet. Mértékadó a Rába szentgotthárdi közúti híd szelvényében lévő vízmérce. A vízmérce 210 cm-es állásánál a víz már Szentgotthárd alatt kilép a mederből. 31o cm-es vízállásnál pedig szükséges a fokozott ügyelet elrendelése. A fokozott készültséget akkor kell elrendelni, amikor a Lapincs mederből kifolyó víz már a Lapincs árapasztón is elkezd átfolyni. Felszín alatti vizek Talajvíz Csákánydoroszló tágabb körzetében a talajvíz két települési helyzetét kell megkülönböztetni. Az egyik a völgytalpi durvatörmelékes üledékekben tározódó talajvíz. Ez a talajvíztömeg a völgyben lefelé, K-i irányba mozog, a közeli Rába folyóval közvetlen hidraulikai kapcsolatban van, vízvezető-képessége nagyon jó, a becsült szivárgási tényezője 10-3 m/s. A talajvíz másik települési formája a Rába völgyet D-ről kísérő magasabb térszíneken jelenik meg. Ezeken a területeken hiányzik a völgytalpi fiatal pleisztocén homokos kavicsos összlet, a talajvizet a vörös agyagos kavics, ill. finomszemű löszös üledékek tározzák. A talajvíz a völgy irányába, a völgytalpi víztartók felé mozog, helyenként a völgyoldalban, ill. az eróziós oldalvölgyekben források formájában is megjelenik. Ezen talajvizek gyenge vízvezetők, becsült szivárgási tényezőjük 10-5 m/s. A talajvizet közműves ivóvízellátás céljára nem veszik igénybe. Rétegvíz A rétegvizet a felső pannon homokrétegek tározzák. Ezen rétegvizek nyomás alattiak, a nyugalmi nyomásszint a mélységgel csökken, tehát a lefelé áramlás a meghatározó. A térségben két helyen létesültek vízműkutak, az egyik a csákánydoroszlói, a másik az ivánci vízműtelepen. A csákánydoroszlói 119

122 vízműkút a szentgotthárdi regionális vízellátó rendszer része, az ivánci kutak az ivánci vízellátó rendszerhez tartoznak. Helyi név Település 7. táblázat - A kutak főbb adatai Terepsz.. [mbf] Kat. sz. Talpm. [m] Szűrőzés [m] Qmax [l/p] Vízmű 1. sz. kút Ivánc 232,79 B-4 210,0 121,7-202,0/ Vízmű 2. sz. kút Ivánc 233,99 B-5 67,0 40,1-59, ,5 Vízmű 1. sz. kút Csákánydoroszló 200,07 B-3 80,0 50,5-74,0/ ,2 Nyug. vízsz. [m] levegőtisztaság és védelme A levegőminőségi állapotot a különböző forrásokból ipari, kommunális, közlekedési, allergén növényekből származó légszennyező anyagok együttes hatása határozza meg. Befolyásoló hatással lehetnek még a térségen kívüli emissziós forrásokból e területre érkező szennyezőanyagok, valamint a domborzati adottságok, és az időjárási viszonyok. A településen és környékén a levegő tisztasága megfelelőnek minősül. Határértéket meghaladó emisszióforrás nincs a területen, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. Ipari légszennyezés A település belterületén ipari tevékenységet folytató telep, üzem több is működik. Bejelentési kötelezettséget teljesítő létesítmények levegőszennyező pontforrásainak telephelye az alábbiak: Balázs István terményszárítója (Körmendi u. 3.) A szárító pontforrás működési engedéllyel rendelkezik. Fűtési eredetű légszennyezés A település egésze vezetékes földgázzal ellátott. Csákánydoroszlón a gázhálózat kiépített, a rácsatlakozások száma az eltelt időszakban jelentősen nem növekedett. A gázárak folyamatos emelkedése miatt továbbra is népszerűek a hagyományos fűtési módok. A kommunális eredetű légszennyezés az alacsony kibocsátási magasságok miatt meghatározó szerepű a helyi légszennyezettség kialakulásában. A fatüzelésre a szénmonoxid és nitrogéndioxid, szilárdanyag (pernye) és korom légszennyező anyagok kibocsátása jellemző. A szén elégetésekor kéndioxid is keletkezik. Így fűtésből továbbra is várható levegőszennyezés. Közlekedési forgalomból eredő légszennyezés A 8. sz. elsőrendű főút közvetlenül az északi belterülethatár mellett halad. A községen áthaladó utak forgalma is jelentős forgalommal bír: a 7451 j. Magyarszombatfa Csákánydoroszló ök. út, a 7452 j. Csákánydoroszló-Vasalja ök. út, a j. Gasztonyi bekötőút. Az említett három út áthalad és a jövőben is is át fog haladni a község belterületén. Kedvezőtlen hatása elleni védekezésre kevés hely áll rendelkezésre. Az M8 gyorsforgalmi út elkészülésével a 8. sz. főút forgalma áthelyeződik, így a közeli lakóterületeken jelentősen csökken majd a terhelés. 120

123 Állattartásból adódó szagproblémák Nagylétszámú állattartó-telep a település igazgatási területén nem található. Háztájiban nagyon kevés állatot tartanak. A község gyógy-üdülőfalu jellege nehezen tűri az állattartásból eredő szag-, zaj-, rovarhatásokat. Belterületen eddig is és a jövőben is csak korlátozásokkal lehet állatot tartani. Szálló por okozta szennyezés Mezőgazdasági talajművelés során kisebb mértékű porszennyezéssel, alkalomszerűen növényvédőszerek levegőbe kerülésével számolni kell. A település több része is nyitott a szántók felé, itt a lakótelkek, lakóutcák közvetlenül szántókban végződnek. Több utca is szántóra fut ki, és kevésben található megfelelő utcafásítás. Védőfásítás, véderdő nem védi a települést. A mezőgazdasági földutak használatából is adódhat minimális porterhelés. Allergén növényektől származó légszennyezés A parlagon álló, gondozatlan területek felhagyott szántók, gondozatlan árokpartok, útszélek stb. jó táptalajt kínálnak a gyomfajoknak. Ezek közül közegészségügyi szempontból a parlagfű allergiát okozó pollenje terheli a nyári időszakban az arra érzékeny lakosságot. Nyílt téri égetések Ősszel és tavasszal a tarlók, a kertek művelése során keletkezett hulladékok (gallyak, gyomok, lehullott falevelek stb.) elégetése során további minimális mértékű légszennyezés adódhat zaj- és rezgésterhelés a.) Üzemi tevékenységből származó zajemisszió: A település területén ipari több ipari létesítmény is található. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatbázisában zajhatárérték megállapítással rendelkező cég: Balázs István terményszárítója Bolla Group Kft. asztalosüzem Mindkettő rendelkezik zajkibocsátási határérték határozattal. b.) Közúti gépjárműforgalomból származó zajterhelés Az eltelt 10 évben sem mérséklődött a gépjárműforgalomból eredő zajterhelés. A 10 évvel ezelőtti adatokat és számításokat figyelembe véve mind a főút, mind az alsóbbrendű utak forgalma feltehetően továbbra is meghaladja a zajterhelési határértékeket a lakóterületre előírt főút esetén a nappali 60 dbt, éjjeli 50-t db-t, mellékutak esetében a nappali 55 db-t, éjjel 45-t db-t. Jelentős változás e téren az M8 gyorsforgalmi út megépülése hoz majd. 121

124 sugárzás védelem A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban is kiépült az országos sugárzásfigyelő rendszer. A szabadtéren álló mérőállomások folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás óránkénti dózis, azaz dózisteljesítmény értékét, amelynek mértékegysége a nsv/h (NanoSievert/óra). A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon nsv/h között ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, a talaj típusától, az időjárási körülményektől. Ha valamely hatásra, eseményre a dózisteljesítmény jelentősen megnő, akkor azonnal megkezdik a kivizsgálását, és ha szükséges elrendelik a megfelelő óvintézkedések elrendelését. A figyelmeztető szint 250 nsv/h. Csákánydoroszlóhoz a legközelebb a szombathelyi mérőállomás (HUO134) található hulladékkezelés Települési szilárd hulladék A településen keletkező települési szilárd hulladék gyűjtését a Müllex-Körmend Kft. kéthetente egy alkalommal végzi. A falu területén 3 szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra, ahol papír, műanyag, üveg elkülönített gyűjtésére van lehetőség. A településen évente egyszer, szervezett lomtalanítást rendeznek, ahol a lakosság a konténerbe nem helyezhető nagyobb hulladékait viszik el. A törmeléklerakás bejelentés alapján a jegyző által meghatározott külterületi mezőgazdasági utak állapotjavítására végezheti. Települési folyékony hulladék Csákánydoroszló vezetékes ivóvízhálózattal ellátott, és kiépült a szennyvízcsatorna-hálózata is. A szennyvíz tisztítása Ivánc településsel együtt az Ivánc közigazgatási területén épült szennyvíztisztító telepen történik. Iszapkezelés a körmendi szennyvíztisztító telepen történik. Komposztálás után a MÜLLEX Hungária Kft. hulladéklerakón hasznosítják. A tisztított szennyvíz üzemszerű befogadója a Rába folyó. Az Indri Farm Kft. telephelyén (Bálint major) minimális mennyiségű kommunális szennyvíz keletkezik, amelyet zárt szennyvízgyűjtőben gyűjtenek össze, majd szippantással elszállítják. Veszélyes hulladék A hulladékok kezelése megoldott. A településen keletkező egészségügyi hulladékok elszállítását és ártalmatlanítását a Megoldás Kft. (Szombathely) végzi. A dögkutat az eltelt időszakban bezárták, területét a természet rekultiválta. A közterületen elhullott állatok elszállítását engedéllyel rendelkező szállítóval - az ATEV Zrt-vel - a hatályos jogszabályoknak megfelelően szállíttatják el cég saját lerakójába. 122

125 vizuális környezetterhelés Csákánydoroszlón vizuális környezetterhelés nem figyelhető meg árvízvédelem A Rába-völgyi árvizek lefolyására a heves áradás, viszonylag gyors levonulás és rövid tartósság a jellemző. Az árvizek igen gyorsan kialakulnak, ezért ellenük elsősorban csak kiépített védművekkel lehet védekezni. Szentgotthárdon, néhány óra leforgása alatt, több méteres vízszintemelkedés is előfordulhat. Egy-egy árhullám levonulásakor a szentgotthárdi tetőzést óra múlva követi a körmendi, óra múlva pedig a sárvári. A tetőzések közötti igen rövid idő miatt rendkívül kevés az idő a védekezésre való felkészülésre, védművek nélkül annak végrehajtása teljesen reménytelen. A Rába és a Vörös patak árterületén 3-5 évente fordul elő elöntés, az Ivánc felé vezető számú közút mindkét oldalán, a két vízfolyás közötti területen. Az elöntés a mezőgazdasági területeken komolyabb károkat nem okoz, az elöntött területekről a vízborítás pár nap alatt levonul, és maximum 2-3 hétig nem lehet művelni a területet. A nagyobb gondot a Dózsa-liget lakóházai (mintegy 20 ház) okozzák, mivel ez a terület a nagyvízi mederben van, és nincs árvízvédelmi töltéssel védve. Csákánydoroszló Önkormányzata a korábbi években a Dózsa liget egyes épületeinek árvízvédelmére saját erőből depóniát épített ki. A megépült depónia kisebb vizek esetén védelmet nyújt, azonban nagyvizek esetén inkább az áramlási vonal módosulása miatt a víz épületekben történő kártételét korlátozza. A településrészen 1 hosszabb és 2 kisebb depóniát létesítettek. A védmű anyaga ismeretlen, ahogy a beépítés technológiája is. A depónia koronaszintjét megközelítő árvízszint esetén annak magasítása nyúlgáttal, homokzsákkal lehetséges. A belterület többi részén árvízveszély nincs. Rendkívül nagy árhullám levonulása esetén a Vörös patak balparti területeire is néhol kilép a víz, mint pld tavaszi árvíz idején, amikor a Vörös patak Ivánc felé vezető közút alatti hídjánál a vízmércén a vízszint 280 mm-nél tetőzött. Ekkor a balparton a Kis utca torkolatától a belterület nyugati széléig terjedő szakaszon, a Fű utca déli oldali ingatlanjainak a kertek végei elöntés alá kerültek. Az épületek nem voltak veszélyben. Balparti elöntés volt még az Ivánci úttól keletre eső gyep művelésű külterületi részen, egy kis területen. Különösebb intézkedést ezek nem igényeltek Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Az egyik fő konfliktusforrás lehet a településen átvezető nagy forgalmú 8-as főút forgalmából származó zavaró levegő és zajterhelések, illetve a vasútállomás és a település kapcsolata, amelyet a 8-as főút balesetveszélyes átkeléssé alakít. Az út mentén szakaszosan található útmenti fásítás. Megoldás lehet az érintett védendő épületek esetében a passzív védelem, sebességkorlátozás, az előkertekben többszintes növényzet telepítése vagy elkerülőút építése. Idővel ez utóbb, az M8-as főút vasúton túli nyomvonala enyhít ezen a terhelésen. A hagyományos fűtési módok ismét elterjedőben vannak, illetve előtérbe kerültek. Mára ezen forrásokból származó légszennyezés a legfőbb környezeti probléma, ami egyszerre jelenik meg porszennyezésben (10 mikron és az alatti), illetve sajnálatos módon veszélyes égéstermékeknek a település légterébe jutásában. A fő problémát az egyedi fűtéshez, főként a vegyes és szilárd tüzeléshez használt alacsony hatásfokú és rossz állapotú fűtőberendezések, helyenként a rossz állapotú kéményrendszerek és főként a lakosság rossz hozzáállása okoznak, amelyben minden éghető, de jogilag el nem égethető anyagot eltüzelve, komoly veszélynek teszik ki a lakosságot. Ennek megoldását 123

126 hatékonyabb szabályzásban, fűtőberendezések cseréjében és a lakosság hatékony szemléletformálásában lehet megtalálni. Mezőgazdasági művelés talajelőkészítő munkái során aszályos, szeles időben érheti porszennyezés a lakóterületet, különösen az északi lakóterületek kitettek a szél hatásainak. A vegyszerhasználat a talaj és az élővizeket szennyezheti. Konfliktus forrásként léphetnek fel a lakóterületekbe ékelődött gazdasági tevékenységet végző üzemek, amelyek zaj-, és esetenként talaj-, vagy vízszennyezést, kisebb mértékben ipari veszélyeket jelenthetnek. A településen vannak olyan lakások, amelyek nem kötöttek rá a szennyvízhálózatra, helyenként szikkasztás is előfordulhat, az így a keletkező folyékony kommunális hulladékok szennyezőforrások. Az illegális hulladéklerakások emellett már egyre kisebb mértékben, de máig jelenlévően szennyezik környezetüket Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) építésföldtani korlátok alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csákánydoroszló esetében nem releváns csúszás-, süllyedésveszélyes területek Csákánydoroszló esetében nem releváns földrengés veszélyeztetett területei Csákánydoroszló esetében nem releváns vízrajzi veszélyeztetettség árvízveszélyes területek Csákánydoroszló közigazgatási területének déli részein, a Vörös patak és a Rába folyó közötti területen kell számítani árvízi elöntésekre. Kisebb mértékben még az Ivánc felé vezető sz. közút Rába hídja környékén, és a hídtól keletre lévő mederszakasz jobb partján is megközelítőleg a Vörös patak torkolatának vonaláig. Ezek mezőgazdasági területek, ahol az árvízi elöntés nagyobb károkat nem okoz. Belterületi veszélyeztetettség a Dózsa liget mintegy 20 db lakóházát érinti, mert a terület a nagyvízi mederben van, ami nem csak a lakosságra nézve veszélyes, hanem a lefolyási viszonyokat is kedvezőtlenül befolyásolja. A Rábán és a Vörös patakon levonuló árvíz esetén (főként ha tartós esőzéssel párosul) a Lápos ér nem tudja bevezetni a felgyülemlett vizet a Vörös patakba, és kilép medréből. Az elöntés főként a keleti 124

127 vízállásos területet érinti, de a Doroszlói utca déli végében a patakig szintén előfordul átmeneti vízborítás belvízveszélyes területek A Dr. Pálfai Imre által készített Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe alapján a település nem tartozik a belvízzel veszélyeztetett területek közé. A település területén jelentős belvízi eseményre nem kell számítani mély fekvésű területek Csákánydoroszló esetében nem releváns árvíz és belvízvédelem Árvíz Az árvíz a folyók, vízfolyások középső és alsó szakaszán mederéből kilépő vizek által okozott felületi elöntés. Csákánydoroszló település nyílt ártéren fekvő település, kiépített védmű nélkül, melynek egy kisebb része (Dózsa-liget lakóházas terület) a nagyvízi mederben fekszik, árvíz által közvetlenül veszélyeztetett területen. Ártér fogalmán azt a területet értjük, mely az eddig előfordult legnagyobb árvízszint (LNV) síkja alatt helyezkedik el. Amennyiben ez árvízvédelmi fővédvonallal bevédett, akkor védett ártérről, ha nem, akkor nyílt ártérről beszélünk. A nyílt ártér fogalmát jelenleg két jogszabály rögzíti az alábbiak szerint: A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló évi LVIII. törvény 2. b) pontja alapján e törvény alkalmazásában nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti; A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet pontja szerint nyílt ártér: olyan terület, amelyet a folyók és patakok medréből kilépő víz - az árvíz - szabadon elönthet. A vizekkel és vízi létesítményekkel összefüggő és a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat az évi LVII. törvény 16. (5) bekezdés a) pontja, valamint a évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 11. pontja tartalmazza. Annak érdekében, hogy az árvíz az anyagi javakban kárt ne tehessen, a jövőre vonatkozóan a nagyvízi beépítésével kapcsolatban korlátozó intézkedések bevezetése szükséges, melyeket a település rendezési tervében is szerepeltetni kell. A nagyvízi meder határát a településrendezési terven fel kell tüntetni. A nagyvízi mederre vonatkozó legfontosabb korlátozó jogszabályi előírások a következők: 125

128 A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 24. (3) bekezdése szerint nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének hozzájárulásával lehet. Ugyanezen törvény 24. (4) bekezdése előírja, hogy a nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat. A nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosítását, valamint a művelési ág megváltoztatását végrehajtani kizárólag az érintett folyószakasz-meder kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 24. kimondja, hogy nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján a nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe nem sorolható, továbbá a nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-, vegyes vagy gazdasági területfelhasználási egységbe nem sorolható át. A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdése alapján (Csákánydoroszó területén lévő) állami tulajdonú közcélú vízfolyások parti sávjának szélessége a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vizek és közcélú vizilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed. A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése alapján azon vízfolyás-szakaszokon, amelyekre nagyvízi mederkezelési terv készül, a parti sávba tartozó területek használatát, építmények elhelyezését az adott mederszakaszra kidolgozott nagyvízi mederkezelési terv határozza meg. (Csákánydoroszló esetében a Rába folyóra készülő nagyvízi mederkezelési terv még készítés alatt van) Csákánydoroszló település a - települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet alapján A-erősen veszélyeztetett település. Belvíz Belvíz kialakulhat: belterületen o Árvízmentes időszakban a csapadék, illetve hóolvadásból kialakuló belterületi elöntés, jellemzően a vízrendezési létesítmények működésével összefüggésben. o Árvizes időszakban az árvízvédelmi létesítmények altalaján keresztülszivárgó és a mentett oldalon a terepszint fölé emelkedő szivárgó, fakadó vizek. külterületen o A Dr. Pálfai Imre által készített Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe alapján a település nem tartozik a belvízzel veszélyeztetett területek közé. o Árvizes időszakokban szivárgó vizek fordulhatnak elő az ideiglenesen kiépített védvonalak mentett oldali sávjában. o Külterületi belvízkárokra a külterületi szakasz domborzati adottsága miatt nem kell számítani egyéb kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Csákánydoroszló esetében nem releváns 126

129 mélységi, magassági korlátozások Csákánydoroszló esetében nem releváns tevékenységből adódó korlátozások Csákánydoroszló esetében nem releváns Ásványi nyersanyag lelőhely Csákánydoroszlón nincs ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma Csákánydoroszló klímája nem tér el kistáj klimatikus adottságaitól, egyedi klímaviszonyai nincsenek. 127

130 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése A helyzetelemzés főbb megállapításait és azok egymásra gyakorolt hatását a SWOT analízis segítségével foglaljuk össze: Erősségek Kedvező földrajzi elhelyezkedés Jó közlekedési kapcsolatok mind közúton, mind vasúton Nyugodt, csendes környezet, amely kedvezhet a turizmusnak Pozitív vándorlási egyenleg Intézményileg jól ellátott település a lakosságszámához képest Lehetőségek 8-as számú főút fejlesztésével még kedvezőbb helyzetbe kerül a település, amely pozitív hatással lehet a településen lévő vállalkozásokra, az idegenforgalomra, valamint új vállalkozásokat is a településre vonzhat Új ipari központ alakulhat ki a településen Rossz állapotban lévő (önkormányzati) ingatlanok felújítása Megújuló energiaforrások kihasználása Rába folyó vonzerejének nagyobb mértékű kiaknázása a turizmusban Gyengeségek Helyben kevés a munkalehetőség A település területi fejlődése korlátolt a földrajzi viszonyok miatt Infrastrukturális ellátottság helyenként még nem teljes Szűkös turisztikai kínálat Önkormányzati lakások rossz, vagy éppen csak elfogadható állapotban vannak Fejlesztések anyagi forrása nem biztosított Veszélyek Állandó árvízveszély, amely a településen élőket veszélyezteti Temető kapacitása hamarosan betelik, kérdéses a bővítéshez szükséges terület Társadalom elöregedésével folyamatosan csökkenő lakosság 128

131 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése Csákánydoroszló számos adottsággal rendelkező település, főként a kedvező elhelyezkedésének köszönhetően egyrészt a megközelíthetőség miatt, másrészt pedig mert Csákánydoroszló az Őrség kapuja. A település pozitív vándorlási rátája ellensúlyozza az alacsony élveszületés és magas halálozási ráta által okozott természetes fogyást, így a település népessége stagnál. Ez azonban a jövőre nézve rendkívül bizonytalan, hiszen egy demográfiai folyamat elindulásával a vándorlási egyenleg negatívba fordulhat, ami a népesség hosszabb távú csökkenését okozhatja. A településen alacsony a munkanélküliségi ráta, ami egyrészt a településen lévő munkahelyeknek, másrészt a kiváló közlekedésföldrajzi helyzetnek köszönhető, hiszen a településről könnyen és gyorsan lehet a környező városokba (Szentgotthárd, Körmend, Szombathely) ingázni. A családosok dolgát megkönnyíti, hogy helyben az általános iskolai oktatás, valamint óvodai ellátás igénybe vétele is lehetséges, hátrányként a bölcsőde hiánya említhető, de ennek kialakítása az óvoda intézményében szerepel az önkormányzat jövőbeni tervei között. A kedvező elhelyezkedés azonban korlátokat is jelent a település számára, észak felé a tervezett autópálya miatt, déli, dél-keleti irányba pedig az Őrségi Nemzeti Park, valamint a Rába miatt nem tud terjeszkedni, nyugat felé. Ez okból a település jövőbeni terjeszkedés veszélyeztetett, amelynek jelei már napjainkban is megjelentek. A természeti adottságait a település jelenleg nem használja ki megfelelően, számos potenciál rejlik még többek között a Rába, a kastélypark turisztikai hasznosításával kapcsolatosan. Ezek fejlesztésével a településen növekedne a vendégszám, megfelelő attrakciókkal kiegészítve pedig a vendégéjszakák száma is növekedni fog. A település ez által valóban az Őrség kapujává válhat A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település jelenlegi és jövőbeli működését elsősorban az alábbi belső gazdasági és társadalmi tényezők alakulása befolyásolják: a fő adófizető közép és nagyvállalatok eredményessége a lakosság demográfiai tendenciái a kisvállalkozói szféra fő mutatói új cégek száma, meglévők jövedelmezősége, beruházási indexük, foglalkoztatottsági mutatóinak változásai a helyi szolgáltatások fejlődőképessége, minőségi és mennyiségi téren, elsősorban a gazdaság, de legalább ilyen súllyal a lakosság számára a város működtetése hatékonyságának szintje, elsősorban gazdasági, másodsorban intézményi szinten az identitást és a település vonzerejét befolyásoló településkép, és szabadidős lehetőségek, kulturális örökségek 129

132 Ezen tényezőkre a település mindenkori vezetésének csak közvetett ráhatása van, közvetlen csak a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása. A demográfiai tendenciákat, új befektetők településre vonzását az életminőség, a szociális ellátások elérhetőségének javításával, illetve adókedvezményekkel, illetve fejlett infrastruktúrával lehet elérhetővé tenni A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A településfejlesztési koncepció készítésének a célja, hogy széles társadalmi egyetértésen alapuló fejlődési irányt fogalmazzon meg Csákánydoroszló számára. A koncepció alapja lesz a megújításra kerülő településszerkezeti tervnek és településrendezési tervnek is így a településen lévő minden lakost, vállalkozást, intézményt területileg is érintő hatásai vannak. Ezen felül megjelöli azokat az irányokat, amely mentén a község hosszú távú fejlődése biztosítható. A rendezési terv készítéséhez szükséges inputokat a településfejlesztési koncepció záró fejezete adja meg. 130

133 3.2. Problématérkép/értéktérkép 131