ARTISJUS. Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet

Átírás

1 ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet december 31.

2

3

4

5 MÉRLEG DECEMBER 31-ÉN (Az összes adat ezer forintban) ESZKÖZÖK FORRÁSOK december december december december 31. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke 0 0 Vagyoni értékű jogok II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 Szellemi termékek III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék II. Tárgyi eszközök V. Lekötött tartalék 0 0 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok VI. Értékelési tartalék 0 0 Műszaki berendezések, gépek, járművek VII. Adózott eredmény 0 0 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Ebből: Tárgyévi eredmény alaptevékenységből Beruházások, felújítások Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből Beruházásokra adott előlegek 0 0 E. CÉLTARTALÉKOK 0 0 III. Befektetett pénzügyi eszközök Egyéb tartósan adott kölcsön F. KÖTELEZETTSÉGEK Egyéb tartós befektetések I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 B. FORGÓESZKÖZÖK II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 I. Készletek 0 0 III. Rövid lejáratú kötelezettségek Vevőktől kapott előlegek II. Követelések Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Szerzői jogdíj követelések 0 0 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Jogdíj kötelezettségek Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 0 0 Ebből: Felosztásra váró jogdíjak Adott előlegek Függő jogdíjak Tagdíjkövetelések Jogdíjtartalék Egyéb követelések Felosztott, kifizetésre váró jogdíjak III. Értékpapírok 0 0 G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása IV. Pénzeszközök Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Pénztár, csekkek Halasztott bevételek Bankbetétek C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN Budapest, március 14. A kiegészítő melléklet a mérleg elválaszthatatlan részét képezi. Dr. Szinger András Főigazgató

6 EREDMÉNYKIMUTATÁS (Az összes adat ezer forintban) Alap tevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen Alap tevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen a. Belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül b. Belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele c. Egyéb belföldi értékesítés árbevétele Belföldi értékesítés nettó árbevétele (a.+b.+c.) d. Külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül ## e. Külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele f. Egyéb külföldi értékesítés árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele (d.+e.+f.) I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek ebből: Tagdíj bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Jogdíj bevételekből felosztott (felosztandó) jogdíjak Felosztandó jogdíjak egyéb alaptevékenységből Felosztandó jogdíjak vállalkozási tevékenységből Jogdíjakhoz kapcsolódó EHO IV. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.+II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII.-IX.) C. Adózás előtti eredmény (A.+B.) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (C.-X.) Budapest, március 14. A kiegészítő melléklet az eredménykimutatás elválaszthatatlan részét képezi. Dr. Szinger András Főigazgató

7 ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET CASH-FLOW KIMUTATÁS (Az összes adat ezer forintban) I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás Adózás előtti eredmény (korrigálva a felosztandó jogdíjak eredmény terhére történő kiegészítésével) Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés és visszaírás Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nettó szerzői jogdíj bevételek Jogosultaknak kifizetett jogdíjak Szociális-kulturális célú kifizetés Nemzeti Kultúrális Alapnák átutalt üres hordozói jogdíj Fel nem oszthatónak minősített jogdíjból szakmai célú elkülönítés Felosztandó jogdíj kiegészítés Rövid lejáratú kötelezettségek (jogdíj nélkül) változása Passzív időbeli elhatárolások változása Forgóeszközök (jogdíj, szoc-kult előleg és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök csökkenése Kapott osztalék, részesedés 0 0 III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsön és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszűntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsöntörlesztés visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszközök Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása 0 0 IV. Pénzeszközök változása Pénzeszközök év elején Pénzeszközök év végén A kiegészítő melléklet a cash-flow kimutatás elválaszthatatlan részét képezi.

8 1. AZ EGYESÜLET BEMUTATÁSA Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a továbbiakban Artisjus vagy Egyesület ) székhelye 1016 Budapest, Mészáros u Az Egyesületet a szerzői jogosultak október 26- án alapították a szerzői vagyoni jogaik közös kezelésére. Az Egyesület alakuló közgyűlése nem határozott meg induló tőkét az alapításkor (lásd 11. pont). A Fővárosi Bíróság november 19- én nyilvántartásba vette az Egyesületet, érdekvédelem működési kör kijelölésével. Az Egyesület a következő tevékenységekkel foglalkozik: Az Egyesület tevékenysége törvényen alapul, a szerzői jogok védelmének fokozott biztosítása érdekében fejti ki közös jogkezelési tevékenységét, amelyet január 1-jétől kezdve végez. Alaptevékenységét, a közös jogkezelést, a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt. ) és a július 29-én hatályba lépett szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban Kjkt.) rendelkezései alapján és hatósági nyilvántartásba vétele szerint végzi. Az Artisjus nyilvántartási adatai a jogszabályváltozások következtében többször módosultak, de érdemben az Egyesület alapítása óta ugyanazokat a szerzői vagyoni jogokat kezeli. Az Egyesület az Szjt. és megállapodás alapján más szerzői és szomszédos jogi jogosultak javára is érvényesít jogdíjakat. Ezeket az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek adja át felosztás céljára. Az Egyesület hatályos nyilvántartási adataiból mindez kitűnik, amely legutóbb a Hivatalos Értesítő évi 2. számában jelent meg. Az Egyesület közös jogkezelési tevékenységének nyilvántartási adatai a közös jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján is elérhetőek ( Az Egyesület közös jogkezelési tevékenységéhez kapcsolódóan nyilvántart műveket, szerződéseket, szerzőket, jogutódokat; a Nemzeti Kulturális Alap útján kulturális, alapítványai útján a szerzői jogosultaknak szociális, a jogosultak érdekét szolgáló szakmai közösségi célokra szakmai támogatást nyújt; véleményezés útján részt vesz a szerzői jogi jogszabályok belföldi fejlesztésében, valamint CISAC, GESAC tagsága útján az Európai Uniós jogszabályi környezet alakításában. A szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. sz. Kormányrendelet alapján, a Szerzői Jogvédő Hivatal egyidejű megszüntetésével a közös jogkezelési tevékenységet egyesületek végezhették, így került sor legelőször az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, mint közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vételére. A feladat ellátásának kezdő időpontját a 239/1997. sz. Kormányrendelet január 1-jében rögzítette, ily módon az 1998-as év volt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, mint közös jogkezelő szervezet első teljes éve. Az Egyesület alaptevékenysége körében a szerzői és szomszédos vagyoni jogok alapján a felhasználások engedélyezését, illetve díjigények érvényesítését, valamint a jogdíjak beszedését díjszabásai alapján végzi. A díjszabások tartalmazzák a felhasználók vagy díjfizetők által fizetendő jogdíjak mértékét, valamit az Egyesület által kötendő felhasználási szerződések egyéb feltételeit is. A díjszabásokat állami jóváhagyás után lehet alkalmazni. A vonatkozó jóváhagyási eljárás lefolytatására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendelkezik hatáskörrel, a díjszabások jóváhagyásáról szóló döntést azonban az igazságügyért felelős miniszter hozza meg. Az Egyesület díjszabásait mind a 2016., mind a évre vonatkozóan jóváhagyták és azok a Hivatalos Értesítőben való megjelenést követően alkalmazhatóvá váltak. 1

9 2. SZÁMVITELI POLITIKA Az Egyesület évben is könyveit és nyilvántartásait a többször módosított számvitelről szóló évi C. törvényben (a továbbiakban a ''Számviteli Törvény''), a Számviteli Törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet, valamint a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendeletben szereplő előírásoknak, továbbá a Kjkt.-nek és az Szjt.-nek és a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően vezeti. A Kjkt. 46. (2) pontja alapján kötelező az Egyesületnél a könyvvizsgálat. Az Artisjusnál a 2017-es évben is választott könyvvizsgáló jár el. A könyvvizsgálói feladatok ellátását a Kontor Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. keretében Juhász Beáta (Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási száma: ) végzi ben a könyvvizsgálat elvégzésének megbízási díja eft. Az Egyesület számviteli politikája, értékelés módszerei és eljárásai az év során a számviteli politikában végrehajtott változtatásokkal együtt az alábbiak: 2.1. A számvitel alapja A Számviteli Törvény január 1-jén lépett hatályba. Az Egyesület a Számviteli Törvény előírása alapján december 31-ig Egyszerűsített éves beszámolót készített január 1-től az Szjt., majd 2016-tól a Kjkt. előírásainak megfelelően Éves beszámolót készít. Mind a csatolt mérleg, mely a december 31-i és a december 31-i állapotot tükrözi, mind az eredménykimutatás a fenti dátumokkal végződő évekre vonatkozóan a Számviteli Törvény előírásainak megfelelően készült január 1-jén lépett hatályba és december 31-ig volt hatályos a Számviteli Törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000 (XII. 19.) Kormányrendelet, mely a számviteli törvény változásainak megfelelő struktúrájú beszámoló összeállítását írta elő január 1-jén lépett hatályba az Szjt. azon módosítása, mely a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását, ezen keresztül beszámoló készítési sajátosságait szabályozza. Az új szabályokat az Szjt (1) bekezdésének átmeneti rendelkezése alapján legelőször a évre vonatkozó beszámolóra kellett alkalmazni. Az Egyesület az Szjt. előírásainak megfelelően módosította számviteli politikáját és éves beszámolójának tartalmát. Az Egyesület december 31-ig Éves beszámolójában az egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet előírásának megfelelő struktúrában mutatta ki a saját tőkéjének szerkezetét és eredménykimutatásában bevételeit és ráfordításait tól az Egyesület a Számviteli Törvény mellékleteiben szereplő struktúrában állítja össze mérlegét és eredménykimutatását től az Egyesület az SZTNH által kiadott ajánlásban foglaltaknak megfelelően módosította számviteli politikáját, így a mérleg és eredménykimutatás tagolása, a kiegészítő melléklet tartalma változott. 2

10 2016. július 22-én hatályba lépett a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendelet, amelynek II. fejezete részletesen tartalmazza a közös jogkezelő szervezetek számviteli nyilvántartásaira vonatkozó szabályokat január 1-jén lépett hatályba a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet, amely alapján változott az eredménykimutatás tagolása, melyet az Egyesület mind a 2016., mind a évre vonatkozóan megjelenít A mérlegkészítés időpontja A mérlegkészítés napját az Egyesület a évre vonatkozóan március 16-ában, a évre vonatkozóan március 14-ében határozta meg Immateriális javak Az Egyesület a vagyoni értékű jogok között nyilvántartott szoftverek aktivált értékét 3 év alatt lineáris értékcsökkenési módszert alkalmazva írja le Tárgyi eszközök A vásárolt tárgyi eszközöket az Egyesület beszerzési értéken tartja nyilván. Az egyedileg 100 eft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket az Egyesület a rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiváláskor) egyösszegben terv szerinti értékcsökkenésként számolja el. Az Egyesület lineáris értékcsökkenési módszert alkalmaz a tárgyi eszközök várható hasznos élettartamának figyelembevételével. A várható hasznos élettartamok a következők: Év Maradványérték Ingatlanok 50 0% Irodai berendezések, felszerelések 7 0% Számítástechnikai berendezések 3 0% Járművek 5 20% 2.5. A mérleg és az eredménykimutatás formája Az Egyesület az Éves beszámoló részét képező eredménykimutatást összköltség módszer szerint készítette el. 3

11 Az Szjt. 89. (13) bekezdésben foglaltaknak eleget téve, az Egyesület 2013-ban eredménykimutatásában megbontotta jogdíj és kezelési költség bevételeit jogdíjnemek (vagyoni jogok) szerint, illetve éves beszámolóját kiegészítette egy úgy nevezett jogdíjforgalom-részletező kimutatással. Az SZTNH ajánlásának megfelelően 2014-től a jogdíjforgalom részletező kimutatások a kiegészítő mellékletbe kerültek az ajánlott struktúrának megfelelően, amely megfelel a 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendeletben meghatározottaknak A jogdíj és kezelési költség bevételek elszámolása Az Egyesület a kiszámlázott szerzői jogdíjak teljes összegét a kiszámlázás időpontjában követelésként veszi állományba a bevételekkel szemben. Az Egyesület tevékenysége kettős; egyrészt jogdíj beszedéssel, másrészt a beszedett jogdíj jogosultak részére történő felosztásával foglalkozik. Mindkét tevékenységért von le kezelési költséget. A két tevékenység rendszerint eltérő években történik. A jogdíj beszedésekor az alap kezelési költség kerül elkülönítésre, felosztáskor a felosztási kezelési költséggel csökkentett jogdíj kerül kifizetésre. Számvitelileg 2013-ig az Egyesület jogdíjbevételként számolta el az adott évben beszedett alap kezelési költséggel csökkentett jogdíjat, illetve kezelési költség bevételként számolta el az adott évben beszedett alap kezelési költséget és az adott évet megelőző évben beszedett jogdíjból levont felosztási kezelési költséget től az SZTNH ajánlásának, valamint a 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendeletnek megfelelően a tárgyévben beszedett jogdíjból levont felosztási kezelési költséget passzív időbeli elhatárolásba helyezi, mely elhatárolást tárgyévet követő évben fog feloldani, azaz abban az évben számolja el bevételként a felosztási kezelési költséget, amely évben maga a felosztás megtörténik A jogdíjkifizetések elszámolása Jogdíjkövetelés megszűnésekor, azaz a felhasználók pénzügyi teljesítésekor az Egyesületnek egyben kötelezettsége is keletkezik a szerzői jogdíj jogosultjaival szemben. Ennek a kötelezettségnek az állományba vétele az eredménykimutatásban anyagjellegű ráfordításként elszámolt ún. felosztandó jogdíjakkal szemben történik. Ennek összege a kezelési költségekkel csökkentett jogdíj bevétel A beszámoló közzététele Az Egyesület Éves beszámolóját és Üzleti jelentését az interneten is közzéteszi a oldalon A pénzügyi feladatok irányítása A pénzügyi és számviteli feladatok irányításáért felelős személy az Egyesületnél Bogos József Álmos - gazdasági igazgató. A könyvvizsgálatért személyében is felelős személy: Juhász Beáta, Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási száma: Európai Unióból származó jogdíj bevételek 2016-ban az export értékesítés árbevételének 81 %-a ( eft), 2017-ben 87 %-a ( eft) származott az Európai Unión belülről. 4

12 3. PÉNZÜGYI HELYZET ÉS LIKVIDITÁS Az Egyesület pénzügyi helyzetét és likviditását a és december 31-ével végződő időszakra a csatolt cash-flow kimutatás szemlélteti. 4. IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak mozgásának összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen BRUTTÓ ÉRTÉK: Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én FELHALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS: Terv szerinti értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én Terven felüli értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedés Visszaírás Záró egyenleg december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én

13 Az immateriális javak nettó értékének évi mozgását az alábbi táblázat foglalja össze: Immateriális javak nettó értéke január 1-jén Információs rendszer fejlesztés Szoftver vásárlás (Docline iratkezelő rendszer, IMEI checker, SZÜSZ, Koncert online, ZIR ) Egyéb beszerzés (Licencek, supportok: TIG adatbázis, MEF kiszállás támogatása) Tárgyévi értékcsökkenés Immateriális javak nettó értéke december 31-én Az immateriális javak nettó értékének évi mozgását az alábbi táblázat foglalja össze: Immateriális javak nettó értéke január 1-jén Információs rendszer fejlesztés Szoftver vásárlás (Docline, IMER rendszer) Egyéb beszerzés (Licencek, supportok) Tárgyévi értékcsökkenés Immateriális javak nettó értéke december 31-én

14 5. TÁRGYI ESZKÖZÖK A tárgyi eszközök mozgásának összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Beruházások Összesen BRUTTÓ ÉRTÉK: Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én FELHALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS Terv szerinti értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Elszámolt értékcsökkenés Átsorolás Értékesítések és egyéb csökkenések Záró egyenleg december 31-én Elszámolt értékcsökkenés Átsorolás Értékesítések és egyéb csökkenések Záró egyenleg december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én Az Egyesület a 2016., illetve a évben tárgyi eszközökre terven felüli értékcsökkenést nem számolt el. 7

15 A tárgyi eszközök nettó értékének évi mozgását az alábbi táblázat foglalja össze: Tárgyi eszközök nettó értéke január 1-jén Szegedi és Mészáros utcai ingatlan felújítása PC-k, monitorok, laptopok, tabletek beszerzése Nyomtatók, szkennerek, hálózati eszközök beszerzése Telekommunikációs eszközök beszerzése Irodabútor beszerzés Emlékplakettek beszerzése Egyéb eszköz, berendezés beszerzés Sticker gyártó szerszám Előző évben elkezdett beruházás befejezése Artisjus díjak ingyenes átadása Tárgyévi értékcsökkenés Tárgyi eszközök nettó értéke december 31-én

16 A tárgyi eszközök nettó értékének évi mozgását az alábbi táblázat foglalja össze: Tárgyi eszközök nettó értéke január 1-jén Szegedi és Mészáros utcai ingatlan felújítása Szerverek, diszk alrendszerek, szünetmentes tápegységek hardver beszerzése PC-k, monitorok, laptopok, tabletek beszerzése 823 Nyomtatók, szkennerek, hálózati eszközök beszerzése Gépkocsi beszerzés Telekommunikációs eszközök beszerzése Irodabútor beszerzés Emlékplakettek beszerzése 899 Egyéb eszköz, berendezés beszerzés 753 Artisjus díjak ingyenes átadása Ellopott gépkocsi könyvszerinti értékének kivezetése Tárgyi eszköz értékesítés, -377 selejtezés nettó értéke Tárgyévi értékcsökkenés Tárgyi eszközök nettó értéke december 31-én

17 6. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Egyéb tartósan adott kölcsön: Az Egyesület munkavállalóinak lakásépítési, -vásárlási, -felújítási céllal kamatmentes kölcsönt biztosít a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint. A kölcsön és december 31-i állománya az alábbi: éven túl esedékes kölcsön munkavállalóknak éven túl, de 5 éven belül esedékes kölcsön munkavállalóknak Vezető tisztségviselőknek, egyéb feleknek adott éven túli kölcsön 0 0 Éven túli kölcsön összesen éven belül esedékes munkavállalóknak adott kölcsön (lásd 8. pont) Vezető tisztségviselőknek, egyéb feleknek adott éven belüli kölcsön 0 0 Kölcsönök mindösszesen Egyéb tartós befektetések: A megelőző években az Egyesület több munkavállalójára kötött életbiztosítást. A biztosítások kedvezményezettje baleset, halál, illetve nyugdíj elérés esetén az Egyesület év márciusában 6 biztosítás járt le. A biztosított munkavállalót, illetve a már nyugdíjas volt munkavállalót lejárat előtt 30 nappal a Kollektív Szerződésnek megfelelően - az Egyesület kedvezményezetté tette (bruttó eft átengedésével). Az Egyesület megfizette a munkaadót terhelő adóterheket eft összegben év áprilisában 6 és januárjában további 1 biztosítás járt le. A biztosított munkavállalót, illetve a már nyugdíjas volt munkavállalót lejárat előtt 30 nappal a Kollektív Szerződésnek megfelelően - az Egyesület kedvezményezetté tette (bruttó eft átengedésével). Az Egyesület megfizette a munkaadót terhelő adóterheket eft összegben ban hat fővel, míg 2017-ben további egy fővel bővült a biztosított munkavállalók köre. 10

18 7. JOGDÍJ KÖVETELÉSEK Az Egyesület által alkalmazott jogdíj elszámolás követi a gazdasági események tartalmát. Az Egyesület által kezelt jogok esetében a felhasználási engedély megadása, azaz az Egyesület szolgáltatásának teljesítése akkor történik meg, amikor a felhasználó a jogdíjat megfizeti, ezért az Egyesület jogdíjbekérőt bocsát ki a felhasználók részére. A pénzügyi teljesítés után kerül utólagosan sor a számlakibocsátásra, így az Egyesületnek nincs az alaptevékenységéhez kapcsolódóan nyitott követelés állománya. A jogdíjbekérőkből származó mérlegen kívüli követelések összege és december 31-ével a következő: Ki nem egyenlített jogdíjbekérő állomány Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia 0 0 Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Összesen

19 8. KÖVETELÉSEK A követelések összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Szerzőknek, zeneműkiadóknak és egyéb jogosultaknak utalt összegek (adott előlegek) Szolgáltatásokra adott előlegek Dolgozói lakásépítési kölcsön rövid lejáratú része Követelések szolgáltatásnyújtásból Iparűzési adó és illeték előleg Tagdíjkövetelések Egyéb Összesen PÉNZESZKÖZÖK és december 31-én az Egyesület pénzeszközei a következők: Jogdíjak fedezetére szolgáló pénzeszközök - lekötött betét folyószámla Belső működést finanszírozó pénzeszközök - lekötött betét folyószámla pénztár egyéb Összesen

20 10. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK és december 31-én az aktív időbeli elhatárolások a következők: Továbbszámlázandó szolgáltatásnyújtás Bankkamat Egyéb bevétel elhatárolás Bevételek aktív időbeli elhatárolása Üres hordozó hologramos matrica beszerzési érték* Számítástechnikai licenc díjak Egyéb költség elhatárolás Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Aktív időbeli elhatárolások összesen * Az Egyesület a és a év folyamán beszerzett, jogdíjfizetőknek ki nem adott üres hordozó hologramos matricák beszerzési értékét időbelileg elhatárolta. 13

21 11. SAJÁT TŐKE Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) pontja szerint induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Az Egyesület megalakulásakor, tekintettel az akkor hatályos jogszabályi környezetre és a közös jogkezelési tevékenység miatt a megalakulás speciális körülményeire, az alapító tagok induló tőke nélkül alapították az Egyesületet. Az Egyesület alapításához tehát nem volt szükség induló tőkére. Az, hogy az Egyesület a közös jogkezelés és az ehhez kapcsolódó igények tekintetében a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal jogutódja lett, jogszabály erejénél fogva következett be, tehát nem ún. szervezeti átalakulással és ebből eredő jogutódlással. Az Egyesület Alapszabálya az Egyesület bevételeinél első helyen említi a tagdíjat, figyelemmel azonban arra, hogy a közös jogkezelő szervezet tevékenységéhez kötött alapvető bevételei a jogdíjak, és a jogszabályi keretek között folytatható, esetleges gazdasági tevékenység bevételei, ezen bevételeknek kell biztosítaniuk az Egyesület működését is. A fentiek miatt el lehet engedni a tagdíj megfizetését. Az Egyesület Választmánya november 3-i 83.sz. határozatával a tagdíj mértékét 0,-Ft/év összegben állapította meg. Az Egyesület Küldöttgyűlése által az Egyesület Alapszabályának december 10-én elfogadott új V.5. pontja alapján az Egyesület tagjai egy alkalommal megfizetendő 1.000,-Ft összegű egyesületi tagdíjat kötelesek fizetni. A tagdíjat a tag a tagsági jogviszony keletkezését követő első, éves jogdíjfelosztás időpontjáig köteles megfizetni ben összesen eft, 2016-ban további 10 eft tagdíjbevételt számolt el az Egyesület, melyből 2015-ben eft, 2016-ban 118 eft pénzügyileg rendezett az év folyamán és 231 eft szerepel december 31-én és 123 eft 2016 december 31-én a követelések között. A december 13-án módosított Alapszabály V.5.1 pontja alapján tagdíjat - az Egyesület nem állapít meg évben az Egyesület tagdíjbevételt nem realizált, így december 31-én továbbra is 123 eft tagdíjkövetelést tart nyilván. A gazdálkodásra irányadó jogszabályok alkalmazása mellett, az elszámolási elvek mögött az a törekvés húzódik meg, hogy az Egyesület mindenkor akkora saját tőkével rendelkezzen, mely fedezetet nyújt befektetett eszköz állományához és legalább a következő 1 éves tevékenységéhez. A civil szervezetek esetén ugyanis alapkövetelmény az, hogy a civil szervezet működése biztosított legyen, azaz az ahhoz szükséges vagyoni feltételek rendelkezésre álljanak. Az Egyesület feladatából adódóan arra törekszik, hogy közép és hosszú távon is biztonsággal képes legyen a közös jogkezelési tevékenységet ellátni, szükség esetén a megváltozott gazdasági és piaci körülményekhez történő alkalmazkodással is től az SZTNH ajánlásával összhangban az Egyesület kamat bevételeinek összegével, vállalakozási tevékenységének eredményével és ezeken felül az alaptevékenységének további eredményével kiegészítette a felosztandó jogdíjak összegét. Ezt a jogdíj kiegészítést az Egyesület az anyagjellegű ráfordítások között számolta el. 14

22 Tőketartalék Eredménytartalék Tárgyévi eredmény Összesen Nyitó egyenleg január 1-jén Előző évi eredmény átvezetése Tárgyévi adózás és felosztandó jogdíjak kiegészítése előtti eredmény Felosztandó jogdíjak kiegészítése kamatbevétel terhére Felosztandó jogdíjak kiegészítése alaptevékenység eredménye terhére Felosztandó jogdíjak kiegészítése vállalkozási tevékenység eredménye terhére Adófizetési kötelezettség Záró egyenleg december 31-én Tárgyévi adózás és felosztandó jogdíjak kiegészítése előtti eredmény Felosztandó jogdíjak kiegészítése kamatbevétel terhére Felosztandó jogdíjak kiegészítése alaptevékenység eredménye terhére Felosztandó jogdíjak kiegészítése vállalkozási tevékenység eredménye terhére Adófizetési kötelezettség Záró egyenleg december 31-én

23 12. JOGDÍJ KÖTELEZETTSÉGEK Az Egyesület rövid lejáratú kötelezettségként mutatja ki a szerzők felé fennálló kötelezettségét, mivel nem számszerűsíthető a kötelezettség azon része, mely várhatóan nem kerül kifizetésre 1 éven belül. Az Egyesület jogdíj kötelezettségeinek összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Felosztásra váró jogdíjak* Felosztott, kifizetésre váró jogdíjak Melyből számlát adó jogosultak miatti ÁFA kötelezettség Függő jogdíjak Jogdíjtartalék* Mindösszesen: *2016-ban, illetve 2017-ben a Kjkt 159. (1) bekezdésének átmeneti rendelkezéseihez igazodva az Egyesület a július 28-át megelőzően beszedett jogdíjakra vonatkozóan továbbra is az Szjt. 89. (8) és (11) bekezdését alkalmazva a Felosztási Szabályzat rendelkezései szerint, az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjak 90%- át (a jogosultak érdekében történő szociális, kulturális, és szakmai felhasználások forrásának levonása után) felosztotta, a fennmaradó 10%-ot pedig átsorolta a jogdíjtartalékok közé (2016. évben: eft; évben eft). Jogdíjtartalékból évben 0 eft, évben eft összegű jogdíj kiegyenlítés történt. 16

24 Máshol felosztandó jogdíjak évi forgalma: Máshol felosztandó nyitó kötelezettség állomány ( )* Más KJK-nak felosztásra átadandó tárgyévi nettó (kezelési Tárgyévi kifizetés költséget nem tartalmazó) jogdíjbevétel Máshol felosztandó záró kötelezettség állomány ( )* Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület Üreshordozó Nyilvános előadás Kábel Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Üreshordozó Nyilvános előadás Kábel HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társas Üreshordozó Kábel Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete Üreshordozó Kábel ÖSSZESEN: * Része a "Felosztásra váró jogdíjak" kötelezettségállománynak Máshol felosztandó jogdíjak évi forgalma: Máshol felosztandó nyitó kötelezettség állomány ( )* Más KJK-nak felosztásra átadandó tárgyévi nettó (kezelési költséget nem tartalmazó) jogdíjbevétel Tárgyévi kifizetés Máshol felosztandó záró kötelezettség állomány ( )* Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület Üreshordozó Nyilvános előadás Kábel Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Üreshordozó Nyilvános előadás Kábel HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társas Üreshordozó Kábel Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete Üreshordozó Kábel ÖSSZESEN: * Része a "Felosztásra váró jogdíjak" kötelezettségállománynak

25 Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíj évi forgalma: Nyitó kötelezettség állomány ( ) NKA-nak átadandó tárgyévi nettó (kezelési költséget nem tartalmazó) jogdíjbevétel Tárgyévi kifizetés Záró kötelezettség állomány ( ) Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíj Üreshordozó Üreshordozó (máshol felosztott rész) Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíj évi forgalma: Nyitó kötelezettség állomány ( ) NKA-nak átadandó tárgyévi nettó (kezelési költséget nem tartalmazó) jogdíjbevétel Tárgyévi kifizetés Záró kötelezettség állomány ( ) Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíj Üreshordozó Üreshordozó (máshol felosztott rész)

26 Az Egyesület függőszámláin szereplő tételek december 31-én: Címhiányos tételek Összesen Az Egyesület függőszámláin szereplő tételek december 31-én: Címhiányos tételek Összesen ban, illetve 2017-ben a Kjkt 159. (1) bekezdésének átmeneti rendelkezéseihez igazodva az Egyesület a július 28-át megelőzően beszedett jogdíjakra vonatkozóan továbbra is az Szjt. 89. (8) és (11) bekezdését alkalmazva a Felosztási Szabályzat rendelkezései szerint, az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és e miatt fel nem osztható jogdíjak 90%- át (2016. évben eft-ot; évben eft-ot) felosztotta. Ebből évben eft-ot, évben eft-ot az Szjt. 89. (8) (11) bekezdése alapján az Egyesület szociális és szakmai célra elkülönített. A fennmaradó 10%-ot (2016. évben eft-ot, évben eft-ot) pedig átsorolta a jogdíjtartalékok közé, melyből az elévülési időn belül esetlegesen felmerülő szerzői igényeket fogja kiegyenlíteni (2016. évben 0 eft, évben eft), illetve az elévülési időn túl fennmaradó jogdíjtartalékot ismét felosztásba helyezi. Az Egyesület a évi eft-os pénzügyi műveletek bevételével, vállalkozási tevékenységének eft-os eredményével, illetve évi eredménye terhére további eft-tal egészítette ki a felosztási alapot. Az Egyesület a évi eft-os pénzügyi műveletek bevételével, vállalkozási tevékenységének eft-os eredményével, illetve tárgyévi eredménye terhére további eft-tal egészítette ki a felosztási alapot. 19

27 Felosztásra váró jogdíj kötelezettségek alakulása évben 20

28 Felosztásra váró jogdíj kötelezettségek alakulása évben Az Egyesület évtől a Kjkt. 44. alapján a Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíjakat a Jogdíjak szociális, kulturális célú levonása elnevezésű soron szerepelteti. 21

29 Függő jogdíj kötelezettségek alakulása évben: FÜGGŐ JOGDÍJAK Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia Nyitó kötelezettség értéke január 1 Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tévő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Összesen Kifizethetővé vált tételek értéke Kifizethető jogdíjakhoz kapcsolódó gyártói visszautalások (egyéb köt.) Tárgyévi felosztásból függő jogdíjak Tárgyévi felosztásba áthelyezett függő jogdíjak Felosztott címhiányos tételek függő jogdíjak közé sorolása Záró kötelezettség értéke december

30 Függő jogdíj kötelezettségek alakulása évben: 23

31 Felosztott, kifizetésre váró jogdíj kötelezettségek alakulása évben: FELOSZTOTT, KIFIZETÉSRE VÁRÓ JOGDÍJAK Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tévő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Nyitó kötelezettség értéke január Tárgyévben felosztott jogdíjak értéke Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Összesen Felosztott jogdíjak egyéb rövidlejáratú kötelezettségekből Kifizethetővé vált függő jogdíjak Kifizető által megállapított és levont SZJA értéke Pénzügyi rendezés Előleg törlesztés Felosztott címhiányos tételek függő jogdíjak közé sorolása Záró kötelezettség értéke december

32 Felosztott, kifizetésre váró jogdíj kötelezettségek alakulása évben: 25

33 13. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK A rövid lejáratú kötelezettségek összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Jogdíj kötelezettségek Szociális és kulturális célú levonás kötelezettség* NKA üreshordozó jogdíj kötelezettség* Áfa kötelezettség Azonosításra váró befizetések Felügyeleti díj kötelezettség** Szociális hozzájárulási adó Munkavállalók társadalombiztosítási járuléka Munkavállalók személyi jövedelem adója Kapott előleg, óvadék Szállítói kötelezettségek Jogdíjakból levont személyi jövedelemadó Külföldi visszautalások 0 0 Társasági adó Egészségügyi hozzájárulás Egészségbiztosítás és munkaerő piaci járulék Egyéb Összesen * 2014-től az SZTNH ajánlása szerint az Egyesület a felosztásra váró jogdíj kötelezettségekből az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek közé sorolta a támogatási politikával összhangban a Zenei, valamint Irodalmi Alapítványának és a Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó szociális és kulturális célú támogatás összegét, valamint az üreshordozó jogdíjbevételek után a Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó összeget. A szociális és kulturális célú levonás kötelezettség között szerepel az Szjt. 89. (8) és (11) bekezdése alapján ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból évben elkülönített eft és 2017-ben elkülönített eft 30%- a (lásd 12-es pont) is, amelyet a Támogatási Politikájával összhangban az Egyesület szociális célra használhat fel a Zenei, valamint Irodalmi Alapítványán keresztül. ** Az SZTNH ajánlása szerint az Egyesület 2014-től kötelezettségként mutatja ki a 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendelet III. fejezet 13. pontja alapján kalkulált felügyeleti díjat, melyet a Kjkt ban foglaltaknak megfelelően tárgyévet követő év második negyedévének utolsó napjáig kell megfizetni. 26

34 14. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK és december 31-én a passzív időbeli elhatárolások a következők: Tárgyévben beszedett jogdíjakból levont felosztási kezelési költség, mely bevételként a tárgyévet követő évben kerül elszámolásra, amikor a felosztás történik Bevételek passzív időbeli elhatárolása Jutalom és annak járulékai Egyéb költség elhatárolás Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Fel nem oszthatónak minősített jogdíjakból közösségi célra fordítható támogatásból fel nem használt összeg* Halasztott bevételek Passzív időbeli elhatárolások összesen *A július 28-át megelőzően beszedett jogdíjakra vonatkozóan az Szjt. 89. (8) és (11) bekezdése értelmében a Felosztási Szabályzat rendelkezései szerint, az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból 2016-ban elkülönített eft, illetve 2017-ben eft (lásd 12-es pont) 70%-át a Támogatási Politikájával összhangban az Egyesület szakmai célra használhatja fel. Bevételként abban az időszakban fogja az Egyesület ezt az összeget elszámolni, amikor a felhasználással kapcsolatban a költségek felmerülnek. 27

35 15. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Az Egyesület jogdíj és kezelési költség bevételeinek megoszlása évre vonatkozóan a következő: Jogdíj bevétel Kezelési költség bevétel Összesen 2016 Ténylegesen Levont kezelési költség bevétel Becslési eljárással levont kezelési költség bevétel Tárgyévben levont, de passzívan elhatárolt kezelési költség bevétel Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétel 1 Többszörözés Belföld Mechanika Belföld Üreshordozó Belföld Reprográfia Belföld Nyilvános előadás Belföld Földi sugárzás Belföld Kódolt sugárzás Belföld Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Belföld Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Belföld Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Belföld Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Belföld Kábel Belföld Összes alaptevékenység belföldi bevétele: Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Belföld Összes vállalkozási tevékenység belföldi bevétele: Összes belföldi bevétel: Mechanika Külföld Nyilvános előadás Külföld Egyéb külföldi Külföld Összes alaptevékenység külföldi bevétele: ÖSSZES JOGDÍJ ÉS KEZ. KÖLTSÉG BEVÉTEL:

36 Az Egyesület jogdíj és kezelési költség bevételeinek megoszlása évre vonatkozóan a következő: Jogdíj bevétel Kezelési költség bevétel Összesen 2017 Ténylegesen Levont kezelési költség bevétel Becslési eljárással levont kezelési költség bevétel Tárgyévben levont, de passzívan elhatárolt kezelési költség bevétel Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétel 1 Többszörözés Belföld Mechanika Belföld Üreshordozó Belföld Reprográfia Belföld Nyilvános előadás Belföld Földi sugárzás Belföld Kódolt sugárzás Belföld Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Belföld Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Belföld Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Belföld Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Belföld Kábel Belföld Összes alaptevékenység belföldi bevétele: Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Belföld Összes vállalkozási tevékenység belföldi bevétele: Összes belföldi bevétel: Mechanika Külföld Nyilvános előadás Külföld Egyéb külföldi Külföld Összes alaptevékenység külföldi bevétele: ÖSSZES JOGDÍJ ÉS KEZ. KÖLTSÉG BEVÉTEL: EGYÉB BEVÉTELEK A és december 31-én végződő években az egyéb bevételek a következők: Kapott késedelmi kamat és perköltség bevétel Az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból szakmai célú felhasználás miatti halasztott bevétel feloldás Bérleti díj bevétel Kiegészítő tevékenységek árbevétele Műbejegyzés és jogi adatszolgáltatás árbevétele Egyéb TB kifizetőhelyi költségtérítések Értékesített tárgyi eszközök bevétele Üreshordozó kampány továbbszámlázott bevétele Tagdíj bevételek 10 0 Egyéb Összesen

37 17. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK A és december 31-én végződő években az anyagjellegű ráfordítások a következők Üzemanyag Szakkönyv, folyóirat Számítástechnikai anyag Irodaszer, nyomtatvány Energia, víz, villany Sokszorosítási anyag Fenntartási, üzemeltetési anyag Egyéb Anyagköltség Karbantartás Posta, telefon, fax Hologram előállítási költség Ügyvédi és egyéb szakértői díjak Épületek közös költsége Tagsági díjak Bérleti díjak Per és végrehajtás Marketing költségek Takarítás, szemétszállítás Vagyonvédelem Konferenciák, továbbképzés Egyéb Igénybevett szolgáltatások Felügyeleti díj Illetékek és hatósági díjak Biztosítási díjak Bankköltség Egyéb szolgáltatások Felosztandó jogdíjak* Szerzői egészségügyi hozzájárulás (EHO) ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK * A felosztandó jogdíjak összege 2014-től az SZTNH ajánlásának megfelelően tartalmazza a vállalkozási és alaptevékenység eredménye terhére (beleértve a kamatbevételeit is lásd 11. pont) történő jogdíj kiegészítés összegét. 30

38 Felosztandó jogdíjráfordítások alakulása a évben: Tárgyévben befolyt jogdíj bevételek ténylegesen levont kezelési költség bevételt nem tartalmazó értéke Tárgyévben befolyt jogdíjakból becslési eljárással levont kezelési költség bevétel értéke Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétel Előző évben becsléssel levont kezelési költségek bevétel összege Felosztandó jogdíjak egyéb alaptevékenységből Felosztandó jogdíjak vállalkozási tevékenységből Összesen Többszörözés Belföld Mechanika Belföld Üreshordozó Belföld Reprográfia Belföld Nyilvános előadás Belföld Földi sugárzás Belföld Kódolt sugárzás Belföld Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Belföld Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Belföld Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Belföld Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Belföld Kábel Belföld Vállalkozási tevékenység keretében beszedett - program díj Belföld Mechanika Külföld Nyilvános előadás Külföld Egyéb külföldi Külföld Felosztandó jogdíj ráfordítások összesen 2016:

39 Felosztandó jogdíjráfordítások alakulása a évben: Tárgyévben befolyt jogdíj bevételek ténylegesen levont kezelési költség bevételt nem tartalmazó értéke Tárgyévben befolyt jogdíjakból becslési eljárással levont kezelési költség bevétel értéke Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétel Előző évben becsléssel levont kezelési költségek bevétel összege Felosztandó jogdíjak egyéb alaptevékenységből Felosztandó jogdíjak vállalkozási tevékenységből Összesen Többszörözés Belföld Mechanika Belföld Üreshordozó Belföld Reprográfia Belföld Nyilvános előadás Belföld Földi sugárzás Belföld Kódolt sugárzás Belföld Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Belföld Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Belföld Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Belföld Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Belföld Kábel Belföld Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Belföld Mechanika Külföld Nyilvános előadás Külföld Egyéb külföldi Külföld Felosztandó jogdíj ráfordítások összesen 2017:

40 Felügyeleti díj kalkuláció: Nem reprezentatív tevékenység (0.3%) Reprezentatív tevékenység (0.5%) ÖSSZESEN Nem reprezentatív tevékenység (0.3%) Reprezentatív tevékenység (0.5%) ÖSSZESEN Ért. nettó árbevétele Tagdíj bevétel Egyéb bevételek Pénzügyi bevételek Rendkívüli bevételek Más közös jogkezelőnek átadott jogdíjak Felügyeleti díj alapja Felügyeleti díj *A Kjkt (2) bekezdése értelmében a felügyeleti díjmértékek július 29-től differenciálttá váltak. Az SZTNH állásfoglalása alapján a évben esedékes, üzleti évhez kapcsolódó felügyeleti díj mértéke az Szjt. 92/M. -ában foglaltaknak megfelelően az Egyesület január 01-je és július 29-e közötti nettó bevételének 0,3%-a, az azt követő időszak tekintetében a Kjkt ában foglaltak az irányadóak: A felügyeleti díj mértéke a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint az ilyen jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek - ideértve a jogdíjak befektetését is - előző évi bevételének 0,5%-a, b) a közös jogkezelő szervezet előző évi - a) pont szerinti esetleges bevételével csökkentett - bevételének - ideértve az aktivált saját teljesítmények értékét is - 0,3%-a, Az Egyesület a évben esedékes, teljes üzleti évhez kapcsolódó felügyeleti díját a Kjkt a alapján állapította meg. 33

41 18. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok a évben a következők: Bér és bérjellegű kifizetések 34 Egyéb személyi jellegű ráfordítás Bérjárulékok Létszám Műsorengedélyezési Főosztály Pénzügyi Főosztály Titkárság Dokumentációs és Felosztási Főosztály Szerzői Ügyfélszolgálat Informatikai Főosztály Hangfelvétel-engedélyezési Osztály Média Osztály Jogi Főosztály CISAC Közép Európai Iroda Egyéb, máshova nem sorolt Összesen Bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok a évben a következők: Bér és bérjellegű kifizetések Bérjárulékok Egyéb személyi jellegű ráfordítás Létszám Műsorengedélyezési Főosztály Pénzügyi Főosztály Titkárság Dokumentációs és Felosztási Főosztály Szerzői Ügyfélszolgálat Informatikai Főosztály Hangfelvétel-engedélyezési Osztály Média Osztály Jogi Főosztály CISAC Közép Európai Iroda Egyéb, máshova nem sorolt Összesen

42 19. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A és december 31-én végződő években az egyéb ráfordítások a következők: Állami költségvetéssel, helyi önkormányzattal elszámolt adók Szakmai célú támogatások Tárgyi eszközök értékesítése, selejtezése Szokásos mértéket meg nem haladó támogatás Térítés nélkül átadott emlékplakettek, egyéb díjak Egyéb Összesen PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI A pénzügyi műveletek bevételei között szerepelnek az Egyesület pénzeszközei után járó kamatok ban eft, 2017-ben eft összegben, valamint a követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereség 2016-ban 80 eft, 2017-ben 181 eft értékben. 21. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI A pénzügyi műveletek ráfordításai között a követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamveszteségek szerepelnek. 35

43 22. TÉNYLEGES MŰKÖDÉSI RÁFORDÍTÁS MUTATÓ A tényleges működési ráfordítások mutató kalkulációja 2016-ra és 2017-re vonatkozóan az alábbi: Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Működési ráfordítások összesen Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevétele Bevételek összesen Tényleges működési ráfordítás mutató 14,19% 13,90% 23. IGAZGATÓSÁG, ÜZLETVEZETÉS, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG Az Egyesület vezetősége, ügyvezetése és felügyelő bizottsága részére történt kifizetések és évben a következők: Vezetőség (választott tisztségviselők) Felügyelő bizottság Vezető beosztású dolgozók Díjazás Előleg Kölcsön Létszám 10 fő 10 fő 6 fő 6 fő 20 fő 20 fő 36

44 Vezető beosztású dolgozóknak adott előlegek évközi mozgása a következő: Nyitó egyenleg január 1-jén 0 57 Évközi fizetési előleg felvét Évközi fizetési előleg visszafizetés Záró egyenleg december 31-én 57 0 Vezető beosztású dolgozóknak adott kamatmentes kölcsönök évközi mozgása a következő: Nyitó egyenleg január 1-jén Évközi kölcsön felvét 0 0 Évközi kölcsön visszafizetés Záró egyenleg december 31-én Az Egyesület vezetőségi és felügyelő bizottsági tagjai előleget, illetve kölcsönt az Egyesülettől ban és 2017-ben nem kaptak. Az Egyesület semmilyen természetes személy nevében garanciát nem vállalt, nyugdíjfizetési kötelezettség nem terheli. 24. SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS CÉLÚ TÁMOGATÁS Az Egyesület a év folyamán az alábbi időpontokban és összegben teljesített szociális-kulturális és szakmai célú kifizetést: Kulturális célú támogatások: Nemzeti Kulturális Alapnak: án: eft Szociális célú támogatások: Artisjus Zenei Alapítványnak: án: én: eft eft Artisjus Irodalmi Alapítványnak: án: én: eft eft 37

45 Szakmai célú támogatások: évi Támogatási Politika 5.2. pontja alapján (Felhasználói kapcsolatok erősítése cél): Infrapont Kft-nek: án: eft évi Támogatási Politika 5.5. pontja alapján (Szakmai feladatokat ellátó társadalmi szervezetek, egyesületek működésének támogatása cél): Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Közhasznú Egyesületének: án: eft Magyar Zeneszerzők Egyesületének: án: eft Magyar Zeneműkiadók Szövetségének: án: eft 38

46 Az Egyesület a év folyamán az alábbi időpontokban és összegben teljesített szociális-kulturális és szakmai célú kifizetést: Kulturális célú támogatások: Nemzeti Kulturális Alapnak: én: eft Szociális célú támogatások: Artisjus Zenei Alapítványnak: án: eft Artisjus Irodalmi Alapítványnak: án: eft Szakmai célú támogatások: évi Támogatási Politika 5.3. pontja alapján (Oktatás, képzés cél): Dalszerző Tábor: o SONGWRITING CAMPS EKONOMISK FÖRENING án: eft (30 eeur) o Zeneszöveg.hu Kft én: eft Dalszerző Expo: o Webdisplay Hungary Kft én: 18 eft o o o Dr. Andrásovszky Enikő e.v án: Thot Art Studio Bt én: Wallitrade Kft én: eft 120 eft 18 eft o BMC Budapest Music Center én: 48 eft o CafeT-rend Kft én: 12 eft 39

47 o o o Recorder Kft én: Hajtás Pajtás Kft én: Beke Ákos e.v án: 125 eft 9 eft 250 eft évi Támogatási Politika 5.5. pontja alapján (Szakmai feladatokat ellátó társadalmi szervezetek, egyesületek működésének támogatása cél): Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Közhasznú Egyesületének: én: eft Magyar Zeneszerzők Egyesületének: án: eft Magyar Zeneműkiadók Szövetségének: án: eft évi Támogatási Politika 5.6. pontja alapján (A zene és a zeneszerző társadalmi szerepének erősítését célzó projektek cél): #mutimithallgatsz kampány: o Recorder Kft én: 120 eft o o o o JCDecaux Hungary Zrt án: Adwize Hungary Kft án: Próbakő Kft én: Zeneszöveg.hu Kft én: 12 eft eft eft 450 eft 40

48 25. EGYESÜLET KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK DECEMBER 31-ÉN Az egyesületet önállóan jogosultak képviselni: Elnök: MADARÁSZ IVÁN GÁBOR: 8251 ZÁNKA, VÉRKÚTI ÚT 72. Főigazgató, az éves beszámoló aláírója: DR. SZINGER ANDRÁS: 1121 BUDAPEST, RÁCZ ALADÁR U. 156/3. Az elnök akadályoztatása esetén az Egyesületet egy másik vezetőségi taggal együttesen jogosultak képviselni az alábbi vezetőségi tagok: HOLLÓS MÁTÉ: 1224 BUDAPEST, BARACKOS ÚT 28/A MADARÁSZ IVÁN GÁBOR: 8251 ZÁNKA, VÉRKÚTI ÚT 72. SUGÁR MIKLÓS: 1125 BUDAPEST, ZSOLNA U. 37. TIHANYI LÁSZLÓ: 1125 BUDAPEST, VÁROSKUTI U.8.FSZ.1 BORONKAY ANTAL: 1114 BUDAPEST, ULÁSZLÓ U. 22. III. 3. CZUTOR ZOLTÁN: 1136 BUDAPEST, HEGEDŰS GYULA U. 8. I/7. SZABÓ ÁRON: 2092 BUDAKESZI, BATTHYANY U.1/B. VICTOR MÁTÉ: 1122 BUDAPEST, GOLDMARK U. 8 DR. SZKÁROSI ENDRE: 1132 BUDAPEST VÁCI ÚT 34 III.EM. 5. MALEK MIKLÓS: 1158 BUDAPEST, KLEBERSBERG KUNO U. 45/B. 26. PERES ÜGYEK Mivel az Egyesület közös jogkezelő tevékenységet lát el, alaptevékenysége a peres, illetve nem peres úton végzett jogérvényesítés. Gazdasági értelemben alapszolgáltatása immateriális javakra vonatkozó vagyoni jogok közvetített szolgáltatás útján történő átengedése, ideértve az engedélyezési jog nélkül a törvény alapján megállapított egyes díjigények érvényesítését is. Ebből adódóan az Egyesülettel szemben történő anyagi felelősségre építhető igényérvényesítés, bármely jogalapon ritkán fordul elő. A folyamatban lévő jelentősebbnek tekinthető ügyek az alábbiak: A Gazdasági Versenyhivatal Vj/15/2014. számú végzésével versenyfelügyeleti eljárást indított az Egyesület ellen, amelyben az Egyesület által érvényesített üres hordozó díjakat vizsgálta a ös években. A Gazdasági Versenyhivatal az eljárás alá vont közös jogkezelő szervezetek közös kötelezettségvállalását elfogadva és azt előírva, az eljárást jogsértés megállapítása nélkül megszűntette Vj/ sz. ügyzáró végzésével. Az Egyesület a vállalt kötelezettségek végrehajtását a végzésben megjelölt és vállalt határidőkben a évben megkezdte és a vállalt kötelezettségeket teljesítette, valamint a teljesítésről a Gazdasági Versenyhivatalt a vállalásban megjelöltek szerint tájékoztatta. A évi vállalások teljesítésének a vonatkozásában a Vj/5/2018. sz. végzésével a Gazdasági Versenyhivatal utóvizsgálatot rendelt el, amely jelenleg folyamatban van. 41

49 A CloudCasting Kft. (háttérzenei szolgáltató) az Egyesület, mint I. rendű alperes és a Universal Music Publishing Inc. II. rendű alperes ellen tartalmilag jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása keresetváltoztatást követően kártérítés megfizetése iránt indított polgári peres eljárást, amelyben a pertárgy értéke ,-Ft + ÁFA, 9.600,-EUR + ÁFA, valamint 1.000,-USD + ÁFA, továbbá ,-Ft volt. A Fővárosi Ítélőtábla október 19-én kelt jogerős ítéletével a felperes keresetét másodfokon is elutasította, a jogerős ítélet ellen. A Kúria általi elbírálására várunk. Budapest, március 14. Dr. Szinger András Főigazgató 42

50 ÜZLETI JELENTÉS 1. Az Artisjus működési környezete 2017-ben 1.1 A jogi környezet alakulása 2016-ban a közös jogkezelési törvény útján történt újraszabályozást követően a 2017-es év folyamán az alapvető szerzői jogi szabályokban nem volt érdemi módosítás. Ugyanakkor az Egyesület működésének általános szabályozási környezete átalakulásából ki kell emelni az eljárásjogi szabályok megújítását (ezek közül az új Polgári Perrendtartás érint bennünket a legközvetlenebbül, de szükséges ismernünk és alkalmaznunk a közigazgatási perrendtartást és az újonnan elfogadott büntetőeljárási szabályokat is), kiemelendő még a civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkotás folyamatos módosulása is. Ezen kívül a korábban elfogadott és a napi munkavégzésünket érintő jogszabályok bírói gyakorlatának követése is feladat (pl. a legfontosabbak a Munka törvénykönyve és Polgári Törvénykönyv), valamint a tevékenységünkkel érintett piaci területek szereplőit érintő változásokkal is szükséges tisztában lenni. Ide kell sorolni még az alakuló állami elektronikus ügyintézési rendszerek használatához szükséges jogszabályi környezet folyamatos követését. Mindezen, a jogérvényesítés működését alapjaiban érintő változások miatt megnövekedett mennyiségű jogi munkára van/lesz szükség az elkövetkezendő években. 1.2 Hatósági kapcsolatok alakulása A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2017-ben is lefolytatta a szokásos átfogó felügyeleti ellenőrzését, amelyben az Egyesület működését vizsgálta a szerzői jogi szabályoknak való megfelelés céljából. Ebben az évben az Egyesület felhívást kapott, hogy készítsük el a panaszkezelési szabályzatunkat. Ennek megfelelően elkészült a Panaszkezelési Szabályzat és a panaszeljáráshoz tartozó Előzetes adatkezelési tájékoztató, amelyeket az Egyesület honlapján is közzétettünk a felhívásnak megfelelően ben több szerző is az SZTNH-hoz fordult, a Felosztási Szabályzatba ütközőnek vélt egyedi ügyekben (koncertfelosztás, üreshordozó- és gépzenei ráosztások tárgyában). Az SZTNH az Artisjustól kapott tájékoztatás alapján felügyeleti eljárás indítását nem tartotta szükségesnek egyik ügyben sem. Egyes szerzők ezekkel kapcsolatosan egyedi igényüket a 2018-as évben polgári peres eljárás keretében próbálják az Egyesülettel szemben érvényesíteni. A GVH VJ/15-166/2014. számú eljárást megszüntető, kötelezettségvállalás teljesítését előíró végzése alapján a magánszemélyek részéről benyújtott magánmásolási díjigények visszatérítésére vonatkozó eljárás menetét rendező szabályzatokat és ügyviteli rendet részletesen kidolgoztuk. Az érintetteknek szóló tájékoztató anyagok elkészültek, az ügyintézéshez szükséges, az igények befogadását és kezelését kiszolgáló technikai hátteret pedig biztosítottuk, így mindezen alapokon kialakítottunk egy ügyfélszolgálatot év elején. Az ügyfélszolgálat mindemellett külön honlapot üzemeltet ( A magánszemélyek részére szóló magánmásolási díjvisszatérítés lehetőségéről az Artisjus médiakampányt folytatott a fenti végzésben előírtaknak megfelelően annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassuk. A magánmásolási díjvisszatérítés iránti érdeklődés egészen minimális volt mindezidáig ben az üggyel kapcsolatosan elkészült a kötelezettségvállalásban elvállat fogyasztói felmérés és közgazdasági tanulmány is. Ezt a többi közös jogkezelő szervezettel is kellett egyeztetni, majd a GVH részére benyújtani, illetve a vállalás szerint az ebből fakadó következtetéseket az Ü díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás során bemutatni. Ezen felül a GVH végzésében előírt nyilatkozatokat 1

51 ÜZLETI JELENTÉS határidőben megtettük, szükség szerint az ezzel kapcsolatos levelezéseket és szervező munkát is elvégeztük ben elindult a 2018-as évre vonatkozó vállalások teljesítésének megtervezése is. (Már 2018-ban értesültünk arról, hogy a GVH az elfogadott kötelezettségvállalás bizonyos pontjai tekintetében utóvizsgálati eljárást indított.) Az Artisjus 2017-re irányadó jogdíjközleményeit határidőben, szeptember 1-ig benyújtotta jóváhagyásra. Azokat az SZTNH által lefolytatott eljárást követően az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyta és a díjszabások mindegyike január 1-je előtt megjelent a Hivatalos Értesítőben. 2. A jogdíjbevételek és a kezelési költségek alakulása 2017-ben A évben az Artisjus által beszedett jogdíjak teljes összege ezer Ft volt, amely a évi bázishoz képest 7%-os növekedést jelent (eft) (eft) % Nyilvános előadási jogdíj bevételek ,1 Sugárzási és kábeltelevíziós bevételek ,9 - ebből kábeltelevíziós bevételek Üres hordozó jogdíjak ,7 Mechanikai és zenegép jogdíj bevételek ,0 Online ,2 Reprográfia jogdíj bevételek ,1 Külföldi sugárzó szervezetek jogdíj bevételek ,4 Külföldről érkezett jogdíjak ,1 Összesen: % Ezen belül az Artisjus által közvetlenül képviselt, illetve az egyéb jogosultakat képviselő hazai közös jogkezelő szervezetek valamint az Artisjust megbízó külföldi televízió-csatornák részére beszedett összegek arányai a következőképpen alakultak: 2016 % 2017 % Az ARTISJUS által képviseltek , ,11 A HUNGART, FILMJUS, EJI és MAHASZ által képviseltek , ,82 Külföldi sugárzó szervezetek , ,07 Összesen , ,00 Mindezek alapján megállapítható, hogy a évre irányadó Üzleti Tervét az Artisjus sikeresen teljesítette. 2

52 ÜZLETI JELENTÉS 2.1 Élő- és gépzenei nyilvános előadási piac Miközben az utóbbi 5 évben az Artisjus nyilvános előadási tarifa-egységárai nem emelkedtek (sőt, re a vendéglátóipari díjszinteket átlagosan 19%-kal csökkentettük), az élő- és gépzenei nyilvános előadásból befolyó jogdíjak a évi bázishoz képest 2,1%-kal növekedtek. Az éves bevétel összetevői közül az egyik legörömtelibb a fizetési fegyelem töretlen javulása: a ben befolyó bevételek és ugyanezen időszak alatt kiszámlázott összegek aránya elérte a 86,9%-os mértéket (ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy minden 7 forintnyi érvényesíteni kívánt felhasználásra 6 forint be is érkezik). (2010-ben ez az arány még 70,1% volt.) Szintén jellemzi a folyamatot, hogy a bevételeknek már a 93,9%-a előzi meg a fizetéses meghagyáson alapuló jogérvényesítést, sőt, a befizetések döntő többsége még a fizetési felszólítás kiküldését is (a felszólítások száma 2009-ben még több mint hetvenezer volt, 2017-re ez a szám megfeleződött). Mindemellett az ágazati megállapodás alapján és az ahhoz képest az általunk önkéntesen vállalt több éves, a jogdíjemelkedést a piac fejlődésével ellentétes irányban kizáró moratórium után a szállodaipar tényleges kihasználtságához igazodó díjai is a növekedés egyik forrását képezték. 2.2 Sugárzási és kábeltelevíziós piac A rádiós, televíziós sugárzási, valamint kábeltelevíziós jogdíjak 2017-ben 11,9%-kal emelkedtek. A rádiós piacon nagyobb átrendeződés nélkül zajlott a év, a jogosítás rendben zajlott. A televíziós területen sajnos nem sikerült megfelelő, versenysemleges feltételekkel szerződést kötni a TV2 csoporttal, így ezek a csatornák jogdíjfizetés hiányában nem vesznek részt a felosztásban (kivéve a TV2 csoport néhány olyan csatornáját, amelyekre kábeloperátoroktól érkezett kódolt sugárzási felosztható jogdíj). Az üzleti jelentés véglegesítésekor nem látszik más lehetőség, mint a peres eljárás. A korábban megkezdett gyakorlat szerint összesen 11 rádiós szervezet és 9 televíziós műsorszolgáltató ellenőrzését végeztük el 2017-ben. Az audit egyes esetekben több évet is érintett, és jelentős hiányt tárt fel, melynek érvényesítését megkezdtük. A kábeles piac jogosítás szempontjából meghatározó eseménye 2017-ben az volt, hogy végén lejárt az ún. globális keretszerződés (GLA), amely az Artisjus, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, valamint német közszolgálati és kereskedelmi csatornák között volt hatályban hosszabb ideje. A szerződés a kábelszolgáltatók és a GLA-partner televíziók közötti díjviták miatt nem került meghosszabbításra, de az érintett csatornák tekintetében ezentúl is fennáll az Artisjus képviseleti joga a felhasználási szerződés megkötésére a műsorterjesztőkkel. A kábeles piacon fontos az Artisjust is érintő - változás volt, hogy a vezető műsorterjesztők közül hatan egyidejűleg kiléptek a Magyar Kábelkommunikációs Szövetségből, és január 1-től a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) keretein belül folytatják szakmai, illetve érdekképviseleti együttműködésüket. A kilépést a DIGI, az Invitel, a Magyar Telekom, a PR-Telecom, a UPC Magyarország és a Vidanet az MKSZ december 12-i elnökségi ülésén jelentette be. 3

53 ÜZLETI JELENTÉS 2.3 Magánmásolási díjak Az Artisjus által az üres hang- és képhordozók után beszedett magánmásolási jogdíj bevétel 2017-ben a 2016-os bevételek bázisán 7,7% növekedést mutatott. E területen tovább folytatódott a korábbi évek átalakulása: egyre növekszik a mobiltelefonok szerepe a magánmásolásban és egyre inkább ezek az eszközök dominálják a bevételek struktúráját. Magyarországon évente több mint 2,5 millió telefonkészüléket adnak el. A bevételek követik a felhasználói szokásokat és a készülékek memórianagyságát. A 2017-es évben kiemelt jelentősége volt az ellenőrzési munkának, melyhez hatékony eszközt jelentett az Artisjus által elvégzett piaci ellenőrzések nyomán célzottan beszerzett, a pénztárgépek forgalmán alapuló értékesítési adat. Ezt összevetve az ellenőrzés során gyanúsnak ítélt forgalmazók elszámolásával a hiány könnyen és biztosan feltárható. A jövőben rendszerszinten alkalmazzuk ezt a módszert a magánmásolási díjak versenysemleges terítésének biztosítására, a rendszeresen és szabályszerűen teljesítő díjfizetők érdekében is. 2.4 Hangfelvétel-jogosítási (offline mechanikai) piac A évben mintegy 38%-os növekedést könyvelhettünk el a mechanikai és zenegép-jogosításból. Az első látásra jónak tűnő eredmény magyarázata sajnos nem rendszerszintű korrekció: a BIEM kiadók esetében egy, a korábban technikai okok miatt nem teljesített riportok miatt most kiemelkedően magas, de utólagos elszámolásnak köszönhető e bevétel. A független kiadók jogdíjbefizetései emellett 30%-kal csökkentek 2017-ben, ez részben valószínűleg annak tudható be, hogy 2017-ben kértük először a kiadókat nyilatkozni a 2016-ban nemcsak legyártott, de ténylegesen értékesített példányszámokról. Az ellenőrzés célja elsősorban az üreshordozó és gépzenei jogdíjak okszerű felosztásának biztosítása volt. A MAHASZ-szal szorosabbra fűztük a kapcsolatot a kiadványok forgalmi ellenőrzése terén: annak megállapítását tűztük ki célul, hogy a fizikai hordozón megjelent kiadványok közül mennyi kerülhet a magánmásolás, illetve gépzenei lejátszás számára elérhető állapotba, azaz a fogyasztók által elérhető kiskereskedelmi forgalomba. 2.5 Online zenei piac 2017-ben a bázis 76,2%-án alakultak az online zenei jogosításból származó bevételek. E mögött a digitális letöltések streaming javára történő visszaesése, mint tendencia húzódik meg. A streaming felhasználás fajlagosan alacsonyabb jogdíjat eredményez, így a feldolgozás tranzakciós költsége jóval magasabb, miközben nagy informatikai felkészültséget igényel. Az Artisjus a fejlesztések ütemezésével, nemzetközi együttműködésben optimalizált költségű beszállítók alkalmazása útján próbál ezzel lépést tartani. A bevétel hullámzásának másik oka, hogy annak szerkezetében még mindig jelentős részt kitevő VODszolgáltatások között az egyik partner jelentős tartozást halmozott fel, miközben a 2016-os bázist jelentősebb visszamenőleges beszedés is emelte. 4

54 ÜZLETI JELENTÉS 2.6 Kezelési költség A évben az Artisjus ténylegesen működésre levont kezelési költsége (ide nem értve tehát a szerzői jogdíjak után kötelezően megfizetendő EHO-t) 18,63% volt % 1 Értékesítés nettó árbevétele Tárgyévet követő évre elhatárolt felosztási kezelési 2 költség Tárgyévi kezelési költség Tárgyévet megelőző évben beszedett jogdíjak felosztási kezelési költsége Kezelési költség összesen (3+4) Korrigált nettó árbevétel (1+2-4) Szerzői egészségügyi hozzájárulás Működésre levont kezelési költség (5-7) Összes kezelési költség a nettó árbevétel arányában (5/1) Működésre levont kezelési költség a korrigált nettó árbevétel arányában (8/6) 22,00% 21,79% - 17,27% 18,63% - A beszedett összeg és az Artisjus működésére ténylegesen felhasznált összeg arányát pedig az SZTNH által előírt módszertannal számított ún. teljes ráfordításmutató adja meg, melynek mértéke a évre 13,9%. 3. Tagsági, jogosulti kapcsolatok, kommunikáció 3.1 Tagsági adatok Az Artisjus egyesületi tagjainak száma 2017-ben is növekedett, az Egyesületnek az év utolsó napján tagja volt. Az Artisjust közös jogkezeléssel megbízó nem egyesületi tagok száma ugyanekkor: fő. 3.2 Rendezvények, kommunikációs események A évben több újszerű rendezvényt, illetve kommunikációs formát próbált ki az Artisjus, melyek mind sikeresnek bizonyultak. A dalok mindenhol velünk vannak, felpörgetnek, erőt adnak: a dalszerzők értéket adnak nekünk. Ezzel az alapgondolattal indult útjára első, nagyközönségnek szóló kampányunk, a #mutimithallgatsz. Az akció célja a dalszerzők értékteremtő munkájának bemutatása, a dalok életünkben betöltött szerepének 5

55 ÜZLETI JELENTÉS hangsúlyozása. A projekt központi eleme öt páros interjút feldolgozó kisfilm, amelyekben Berg Judit író, Hartai Petra színész, Kőhalmi Zoltán humorista, Nyáry Krisztán író-irodalomtörténész és Ónodi Eszter színész mesélnek kedvenc dalszövegeikről. A filmekben a dalok szerzői is megszólalnak: Varga Livius, Menyhárt Jenő, Szabó Balázs, Szabó Benedek és Beck Zoltán vallanak az említett művek születéséről. A filmek a dalszövegre fókuszáltak ez az eszköz segít abban, hogy a közönség ne az előadóra és az előadásra, hanem kifejezetten az alkotói munkára figyeljen. Az így elkészült videókat elsősorban a közösségi médiában terjesztettük, de a kampánynak az online pilléren kívül még három másik lába is volt: - Köztéri hirdetések: hirdetőoszlop, citylight, korlátreklám - PR: sajtóközlemények, PR-cikkek, fesztivál megjelenések (Fishing, Margó), vetítés szórakozóhelyeken és fesztiválokon - Kutatás: online kérdőív egy társkereső kilépő oldalán arról, mit jelent az embereknek a zene 2017-ben kerestük annak lehetőségét, hogy nagyobb érdeklődést vonzó nyilvános eseményeken valahogy megjelenjünk, így a kultúra iránt eleve nyitottságot mutató közönséghez szóljunk. A #mutimithallgatsz kampányunk záróakkordja volt a Margó Fesztiválra szervezett egyórás beszélgetés, ahol Winkler Nóra beszélgetett a kampány két szereplőjével, Szabó Benedekkel és Berg Judittal a szövegeik születéséről május végén, a GESAC szervezésében került sor a Meet The Authors eseményre, ahol az Európai Parlament, Bizottság és Tanács magas rangú képviselői elé terjesztették Európa alkotói - köztük zeneszerzői, dalszerzői, írói - közös felhívásukat. A rendezvény alapvetően lobbizási (public affairs) célokat szolgált, de az európai parlamenti képviselők lehető legszélesebb körét megpróbálta elérni, ezért kifejezetten populáris elemeket is tartalmazott. Az átnyújtott felhívással (és valójában a találkozó egészével) az alkotók Európa döntéshozóit kívánták rábírni arra, hogy tegyenek érdemi lépéseket annak érdekében, hogy az online elérhető művek szerzői méltányos összeget kapjanak az online platformok (pl. a YouTube), jelenleg a szerzői jogdíjak tekintetében indokolatlanul alulértékelt játszásai után ez a transfer of value jelenség. Az Artisjus és a szervező GESAC meghívására az eseményen magyar résztvevők is jelen voltak. Részt vett az Artisjus főigazgatója és stratégiai-kommunikációs igazgatója mellett - Palya Bea énekes, dalszerző; - Czutor Zoltán énekes, dalszerző, az Artisjus vezetőségi tagja; - Navracsics Tibor EU biztos és kabinetjének tagja, Horváth Szabolcs; - Várhelyi Olivér nagykövet, állandó képviselő; - Lubóczki Katalin versenyképességi szakdiplomata; - Petri Bernadett, aki Comodini máltai EP-képviselőasszony asszisztense, és a szerzői jogi reform témában fontos szereplő; - Németh Eszter, aki Szájer József kabinetében dolgozik; - Pancza Zoltán, Ujhelyi István EP képviselő kabinetének tagja. A széles résztvevői körű Meet the Authors-t eleve úgy szervezte a GESAC, hogy az egyes nemzeti delegációk külön-külön egy ebéd keretében tudjanak beszélgetni a fontos és aktuális szerzői jogi témákról. Ezért mi szerveztünk a magyar résztvevőkkel egy külön ebédet a helyszínen, ahol anyanyelvükön és számukra ismert és szeretett magyar szerzőktől hallhattak a témáról. A kampány legerősebb pillére a public relations volt. Sajtóközlemény készült magáról a kampányról, valamint a kampányhoz kapcsolódóan készült kutatási eredményekről. A kampány részeként natív hirdetések és fizetett tartalmi elemek is megjelentek. A szórakozóhelyek, klubok és zenei fesztiválok bevonása fontos része volt a kampánynak. Ez jelentős sikert hozott: számos vidéki és budapesti klub csatlakozott hozzánk és a népszerű zenei fesztiválokon sorra bemutatták videóinkat. A kampány ikonikus pólóit a legfontosabb újságírók számára is elkészítettük természetesen az ő kedvenc dalszöveg-részleteikkel. 6

56 3.3 Online kommunikáció ÜZLETI JELENTÉS A Szerzői Információs Rendszerbe regisztrálhat az Egyesület minden tagja és megbízója, jelenleg nagyjából fő végére összesen 56 százalékuk, szerző és jogutód élt a regisztráció lehetőségével, akik közül több, mint 6000 személy már rendszeresen online intézi ügyeit. A számok azt mutatják, hogy 80%-uk évente 1-10 alkalommal lép be a rendszerbe. A korábban is meglévő online csatornák (honlap, Facebook, Dal+Szerző blog, Twitter) mellett ben a #mutimithallgatsz kampány apropóján hoztuk létre a saját Instagram oldalunkat, hogy megoszthassuk a werkfotókat és vidéki megjelenéseink alkalmával insta-megosztásra buzdíthassuk az érdeklődőket játék keretében. Itt a fiatal (tizen- és huszonéves) korosztály elérése az elsődleges cél során tervezzük a közösségi média felhasználásunkat optimalizálni, amiben az Instagramnak a mostaninál fontosabb szerepet szánunk. 4. Felosztás és dokumentáció A felosztási tevékenység rendben zajlott a évben. A fő újdonságot a televíziós felosztásban a többlépcsős előkészítés nyomán kialakított új modell jelentette, amelyben eleve csatornánként megállapított arányban elkülönülnek a funkcionális (pl. szignál) használatú művekre befizetett jogdíjak, és felosztásuk külön zajlik. A Felosztási Szabályzat folyamán is módosult, a főbb, érdemi módosítások: a háttérzeneszolgáltatóktól származó adatok alapján történő egyedi gépzenei jogdíjfelosztás határidejének módosítása (a gyakoriság továbbra is negyedéves) gépzenei és üreshordozó-díjak mechanikai ráosztásának módosítása (a felosztáskor figyelembe vett hordozó mennyiségek maximuma a korábbi, az éves időszakra megállapított 5000 db helyett a hordozó maximum a - figyelembe vett - 3 éves időszakra 3000 db, illetve rádiós vagy televíziós elhangzás hiányában maximum 1000 db) komolyzenei koncertek és gépzenei ráosztásuk módosítása (egy mű legfeljebb 15 elhangzással szerepelhet a felosztásban). 5. Szociális-kulturális tevékenység A 2012-től irányadó jogi kereteknek megfelelően az Artisjus alapítványai útján (Artisjus Zenei Alapítvány és Artisjus Irodalmi Alapítvány) már csak nyugdíjkiegészítő, illetve rászorultsági szociális támogatást nyújthat. A kulturális célokra levont összegeket 2017-ben is az NKA-hoz utalta el az Egyesület. Szakmai támogatási tevékenységünket pedig az Szjt. és a Kjkt. előírásainak megfelelően, Támogatási Politikánk szerint közvetlenül az Egyesület látja el. 6. Nemzetközi környezet Az Artisjus továbbra is részt vesz a jogkezelők globális konföderációja, a CISAC, és az európai regionális szervezet, a GESAC munkájában, mindkét szervezet vezetőségének (board) tagjaként. Az egyes szakmai területeink képviselői a közös jogkezelő szervezetek nemzetközi szakmai információcseréjében vesznek aktívan részt ben is az Artisjus adott otthont a CISAC/BIEM európai regionális igazgatósága által szervezett nemzetközi szemináriumoknak, oktatásoknak. Nemzetközi kapcsolatrendszerünknek egyre fontosabb eleme az Armonia Online platform, melynek kibővítéséről folytattunk 2017-ben tárgyalásokat, kilátásba helyezve egy, az érintett közös jogkezelők tagjaira kiterjesztendő hűségprogram kialakítását, melyet 2018-ra tervezünk, kiemelt, európai szintű kedvezményeket kínálva tagjainknak számos szolgáltatáskategóriában. 7

57 ÜZLETI JELENTÉS 7. Az Artisjus munkaszervezetének fejlesztése Az elmúlt évek fokozódó munkaterhe (a regisztrált szerzők, a bejelentett művek és a feldolgozandó forgalmi volumen növekedése), valamint a közös jogkezelés előtt álló üzleti, hatékonysági, bel- és külföldi kihívások arra indították a munkaszervezet vezetését, hogy változtasson az évtizedek óta viszonylagos stabilitással fennálló struktúrán. A végén bejelentett ( től alkalmazandó) strukturális és munkaszervezési változások céljai: - a felosztásokkal kapcsolatosan egyre magasabb minőségi elvárásoknak megfelelve jogdíjnemenként, a díjak beszedésének felelőssége mellé párosítani a forgalmi adatok begyűjtésének és feldolgozásának felelősségét; - a médiakonvergencia leképezéseként közös irányítás és felelősség alá rendezni az online és offline (sugárzási és kábeles) médiajogosítást; - Üzleti Transzformációs Főosztály alatt összefogni (és esetenként kialakítani) azokat az erőforrásokat, melyek a többi terület számára rendelkezésre kell álljanak a közeljövő feladatainak sikeres elvégzéséhez; - Jogosulti Szolgáltatások Főosztálya alá csoportosítani minden olyan szolgáltatást, melyet a tagjainknak, megbízóinknak teljesítünk (dokumentáció, felosztás, szerzői ügyfélszolgálat). A fenti célokat az alábbi struktúrába szervezve látja el a munkaszervezet (naranccsal kiemelve a január 1-jétől új helyen működő vagy újonnan létesített funkciók): 8

58 ÜZLETI JELENTÉS 8. Egyéb kérdések Az Egyesületnél nincs kutatás és kísérleti fejlesztés. Az Egyesület egyetlen telephellyel rendelkezik (1016 Budapest, Mészáros u ), e mellett kirendeltségeket tart fenn az alábbi városokban: Debrecen Győr Miskolc Pécs Szeged Zalaegerszeg Az Egyesület aktív, teljes munkaidejű dolgozói létszáma évben 166 fő. Az Egyesület a évre eft nettó (ÁFA és kezelési költség nélkül) jogdíjbevételt tervez. Budapest, március 14. Dr. Szinger András Főigazgató 9

59

60

61