ARTISJUS. Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet

Átírás

1 ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet december 31.

2

3

4

5 MÉRLEG DECEMBER 31-ÉN (Az összes adat ezer forintban) ESZKÖZÖK december december december december 31. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke 0 0 Vagyoni értékű jogok II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 Szellemi termékek III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék II. Tárgyi eszközök V. Lekötött tartalék 0 0 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok VI. Értékelési tartalék 0 0 Műszaki berendezések, gépek, járművek VII. Adózott eredmény 0 0 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Ebből: Tárgyévi eredmény alaptevékenységből Beruházások, felújítások Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből Beruházásokra adott előlegek 0 0 CÉLTARTALÉKOK 0 0 III. Befektetett pénzügyi eszközök Egyéb tartósan adott kölcsön KÖTELEZETTSÉGEK Egyéb tartós befektetések I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 B. FORGÓESZKÖZÖK II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 I. Készletek 0 0 III. Rövid lejáratú kötelezettségek Vevőktől kapott előlegek II. Követelések Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Szerzői jogdíj követelések 0 0 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Jogdíj kötelezettségek Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 0 0 Ebből: Felosztásra váró jogdíjak Adott előlegek Függő jogdíjak Tagdíjkövetelések Jogdíjtartalék Egyéb követelések Felosztott, kifizetésre váró jogdíjak III. Értékpapírok 0 0 PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása IV. Pénzeszközök Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Pénztár, csekkek Halasztott bevételek Bankbetétek C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Budapest, március 16. Dr. Szinger András Főigazgató

6 ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET EREDMÉNYKIMUTATÁS (Az összes adat ezer forintban) Alap tevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen Alap tevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen a. Belföldi jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül b. Belföldi kezelési költség bevételek c. Egyéb belföldi értékesítés árbevétele Belföldi értékesítés nettó árbevétele (a.+b.) d. Külföldről származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül e. Külföldről származó kezelési költség bevételek f. Egyéb külföldi értékesítés árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele (c.+d.) I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) II. Tagdíj bevételek III. Aktivált saját teljesítmények értéke IV. Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Jogdíj bevételekből felosztott (felosztandó) jogdíjak Felosztandó jogdíjak egyéb alaptevékenységből Felosztandó jogdíjak vállalkozási tevékenységből Jogdíjakhoz kapcsolódó EHO V. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok VI. Személyi jellegű ráfordítások VII. Értékcsökkenési leírás VIII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.+II.+III.+IV.-V.-VI.-VII.-VIII.) Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei IX. Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai X. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (IX.-X.) C. Adózás előtti eredmény (A.+B.) XI. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (C.-XI.) Budapest, március 16. Dr. Szinger András Főigazgató

7 ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET CASH-FLOW KIMUTATÁS (Az összes adat ezer forintban) I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás Adózás előtti eredmény (korrigálva a felosztandó jogdíjak eredmény terhére történő kiegészítésével) Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés és visszaírás Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nettó szerzői jogdíj bevételek Jogosultaknak kifizetett jogdíjak Szociális-kulturális célú kifizetés Nemzeti Kultúrális Alapnák átutalt üres hordozói jogdíj Fel nem oszthatónak minősített jogdíjból szakmai célú elkülönítés Felosztandó jogdíj kiegészítés Rövid lejáratú kötelezettségek (jogdíj nélkül) változása Passzív időbeli elhatárolások változása Forgóeszközök (jogdíj, szoc-kult előleg és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök csökkenése Kapott osztalék, részesedés 0 0 III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsön és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszűntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsöntörlesztés visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszközök Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása 0 0 IV. Pénzeszközök változása Pénzeszközök év elején Pénzeszközök év végén A kiegészítő melléklet a cash-flow kimutatás elválaszthatatlan részét képezi.

8 1. AZ EGYESÜLET BEMUTATÁSA Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a továbbiakban Artisjus vagy Egyesület ) székhelye 1016 Budapest, Mészáros u Az Egyesületet a szerzői jogosultak október 26- án alapították a szerzői vagyoni jogaik közös kezelésére. Az Egyesület alakuló közgyűlése nem határozott meg induló tőkét az alapításkor (lásd 11. pont). A Fővárosi Bíróság november 19- én nyilvántartásba vette az Egyesületet, érdekvédelem működési kör kijelölésével. Az Egyesület a következő tevékenységekkel foglalkozik: Az Egyesület tevékenysége törvényen alapul, a szerzői jogok védelmének fokozott biztosítása érdekében fejti ki közös jogkezelési tevékenységét, amelyet január 1-jétől kezdve végez. Alaptevékenységét, a közös jogkezelést, a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt. ) és a július 29-én hatályba lépett szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban Kjkt.) rendelkezései alapján és hatósági nyilvántartásba vétele szerint végzi. Az Artisjus nyilvántartási adatai a jogszabályváltozások következtében többször módosultak, de érdemben az Egyesület alapítása óta ugyanazokat a szerzői vagyoni jogokat kezeli. Az Egyesület az Szjt. és megállapodás alapján más szerzői és szomszédos jogi jogosultak javára is érvényesít jogdíjakat. Ezeket az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek adja át felosztás céljára. Az Egyesület hatályos nyilvántartási adataiból mindez kitűnik, amely legutóbb a Hivatalos Értesítő évi 2. számában jelent meg. Az Egyesület közös jogkezelési tevékenységének nyilvántartási adatai a közös jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján is elérhetőek. Az Egyesület közös jogkezelési tevékenységéhez kapcsolódóan nyilvántart műveket, szerződéseket, szerzőket, jogutódokat; a Nemzeti Kulturális Alap útján kulturális, alapítványai útján a szerzői jogosultaknak szociális, a jogosultak érdekét szolgáló szakmai közösségi célokra szakmai támogatást nyújt; véleményezés útján részt vesz a szerzői jogi jogszabályok belföldi fejlesztésében, valamint CISAC, GESAC tagsága útján az Európai Uniós jogszabályi környezet alakításában. A szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. sz. Kormányrendelet alapján, a Szerzői Jogvédő Hivatal egyidejű megszüntetésével a közös jogkezelési tevékenységet egyesületek végezhették, így került sor legelőször az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, mint közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vételére. A feladat ellátásának kezdő időpontját a 239/1997. sz. Kormányrendelet január 1-jében rögzítette, ily módon az 1998-as év volt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, mint közös jogkezelő szervezet első teljes éve. Az Egyesület alaptevékenysége körében a szerzői és szomszédos vagyoni jogok alapján a felhasználások engedélyezését, illetve díjigények érvényesítését, valamint a jogdíjak beszedését díjszabásai alapján végzi. A díjszabások tartalmazzák a felhasználók vagy díjfizetők által fizetendő jogdíjak mértékét, valamit az Egyesület által kötendő felhasználási szerződések egyéb feltételeit is. A díjszabásokat állami jóváhagyás után lehet alkalmazni. A vonatkozó jóváhagyási eljárás lefolytatására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendelkezik hatáskörrel, a díjszabások jóváhagyásáról szóló döntést azonban az igazságügyért felelős miniszter hozza meg. Az Egyesület díjszabásait mind a 2015., mind a évre vonatkozóan jóváhagyták és azok a Hivatalos Értesítőben való megjelenést követően alkalmazhatóvá váltak. 1

9 2. SZÁMVITELI POLITIKA Az Egyesület a évben is könyveit és nyilvántartásait a többször módosított számvitelről szóló évi C. törvényben (a továbbiakban a ''Számviteli Törvény''), az egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 224/2000. (XII. 19.), valamint a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendeletben szereplő előírásoknak, továbbá a Kjkt.-nek és az Szjt.-nek és a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően vezeti. Az Kjkt. 46. (2) pontja alapján kötelező az Egyesületnél a könyvvizsgálat. Az Egyesületnél először a 2016-os év tekintetében választott könyvvizsgáló jár el, könyvvizsgálói feladatok ellátását a Kontor Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. keretében Juhász Beáta (Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási száma: ) végzi, 2016-ban a könyvvizsgálat elvégzésének megbízási díja eft. Az Egyesület számviteli politikája, az értékelés módszerei és eljárásai, az év során a számviteli politikában végrehajtott változtatásokkal együtt az alábbiak: 2.1. A számvitel alapja A Számviteli Törvény január 1-jén lépett hatályba. Az Egyesület a Számviteli Törvény előírása alapján december 31-ig egyszerűsített éves beszámolót készített január 1-től az Egyesület az Szjt., majd 2016-tól a Kjkt. előírásainak megfelelően éves beszámolót készít. Mind a csatolt mérleg, mely a december 31-i és a december 31-i állapotot tükrözi, mind az eredménykimutatás a fenti dátumokkal végződő évekre vonatkozóan a Számviteli Törvény előírásainak megfelelően készült január 1-jén lépett hatályba a Számviteli Törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000 (XII. 19.) Kormányrendelet, mely a számviteli törvény változásainak megfelelő struktúrájú beszámoló összeállítását írja elő január 1-jén lépett hatályba az Szjt. azon módosítása, mely a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását, ezen keresztül beszámoló készítési sajátosságait szabályozza. Az új szabályokat az Szjt (1) bekezdésének átmeneti rendelkezése alapján legelőször a évre vonatkozó beszámolóra kellett alkalmazni. Az Egyesület az Szjt. előírásainak megfelelően módosította számviteli politikáját és éves beszámolójának tartalmát. Az Egyesület december 31-ig éves beszámolójában az egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendeletben szereplő előírásoknak megfelelő struktúrában mutatta ki a saját tőkéjének szerkezetét és eredménykimutatásában bevételeit és ráfordításait tól az Egyesület a Számviteli Törvény mellékleteiben szereplő struktúrában állítja össze mérlegét és eredménykimutatását től az Egyesület az SZTNH által kiadott ajánlásban foglaltaknak megfelelően módosította számviteli politikáját, a mérleg és eredménykimutatás tagolása, a kiegészítő melléklet tartalma változott. 2

10 2016. július 22-án hatályba lépett a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendelet, amelynek II. fejezete részletesen tartalmazza a közös jogkezelő szervezetek számviteli nyilvántartásaira vonatkozó szabályokat. A Kormányrendeletben foglalt előírások megfelelnek az SZTNH által évben kiadott ajánlásainak, így a évben a mérleg és eredménykimutatás számviteli törvényen túli tagolása, valamint a kiegészítő melléklet tartalma nem változott A mérlegkészítés időpontja A mérlegkészítés napját az Egyesület a évre vonatkozóan március 16-ában és a évre vonatkozóan március 16-ában határozta meg Immateriális javak Az Egyesület a vagyoni értékű jogok között nyilvántartott szoftverek aktivált értékét 3 év alatt lineáris értékcsökkenési módszert alkalmazva írja le Tárgyi eszközök A vásárolt tárgyi eszközöket az Egyesület beszerzési értéken tartja nyilván. Az egyedileg 100 eft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket az Egyesület a rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiváláskor) egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja. Az Egyesület lineáris értékcsökkenési módszert alkalmaz a tárgyi eszközök várható hasznos élettartamának figyelembevételével. A várható hasznos élettartamok a következők: Év Maradványérték Ingatlanok 50 0% Irodai berendezések, felszerelések 7 0% Számítástechnikai berendezések 3 0% Járművek 5 20% 2.5. A mérleg és az eredménykimutatás formája Az Egyesület az éves beszámoló részét képező eredménykimutatást összköltség módszer szerint készítette. 3

11 Az Szjt. 89. (13) bekezdésben foglaltaknak eleget téve, az Egyesület 2013-ban eredménykimutatásában megbontotta jogdíj és kezelési költség bevételeit jogdíjnemek (vagyoni jogok) szerint, illetve éves beszámolóját kiegészítette egy úgy nevezett jogdíjforgalom-részletező kimutatással. Az SZTNH ajánlásának megfelelően 2014-től a jogdíjforgalom részletező kimutatások a kiegészítő mellékletbe kerültek az ajánlott struktúrának megfelelően, amely megfelel a 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendeletben meghatározottaknak A jogdíj és kezelési költség bevételek elszámolása Az Egyesület a kiszámlázott szerzői jogdíjak teljes összegét a kiszámlázás időpontjában követelésként veszi állományba a bevételekkel szemben. Az Egyesület tevékenysége kettős; egyrészt jogdíj beszedéssel, másrészt a beszedett jogdíj szerzők közti felosztásával foglalkozik. Mindkét tevékenységért von le kezelési költséget, a két tevékenység rendszerint különböző években történik. A jogdíj beszedésekor az alap kezelési költség kerül elkülönítésre, felosztáskor a felosztási kezelési költséggel csökkentett jogdíj kerül kifizetésre. Számvitelileg 2013-ban az Egyesület jogdíjbevételként számolta el az adott évben beszedett alap kezelési költséggel csökkentett jogdíjat, illetve kezelési költség bevételként számolta el az adott évben beszedett alap kezelési költséget és az adott évet megelőző évben beszedett jogdíjból levont felosztási kezelési költséget től az SZTNH ajánlásának, valamint a 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendeletnek megfelelően a tárgyévben beszedett jogdíjból levont felosztási kezelési költséget passzív időbeli elhatárolásba helyezte, mely elhatárolást tárgyévet követő évben fog feloldani, azaz abban az évben számolja el bevételként a felosztási kezelési költséget, amely évben maga a felosztás megtörténik A jogdíjkifizetések elszámolása Jogdíjkövetelés megszűnésekor, azaz a felhasználók pénzügyi teljesítésekor az Egyesületnek egyben kötelezettsége is keletkezik a szerzői jogdíj jogosultjaival szemben. Ennek a kötelezettségnek az állományba vétele az eredménykimutatásban anyagjellegű ráfordításként elszámolt ún. felosztandó jogdíjakkal szemben történik. Ennek összege a kezelési költségekkel csökkentett jogdíj bevétel A beszámoló közzététele Az Egyesület éves beszámolóját és üzleti jelentését az interneten is közzéteszi a oldalon A pénzügyi feladatok irányítása A pénzügyi és számviteli feladatok irányításáért felelős személy az Egyesületnél Bogos József Álmos - gazdasági igazgató. A könyvvizsgálatért személyében is felelős személy: Juhász Beáta, Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási száma: Európai Unióból származó jogdíj bevételek 2015-ben az export értékesítés árbevételének 82%-a ( eft), 2016-ban 81 %-a ( eft) származott az Európai Unión belülről. 4

12 3. PÉNZÜGYI HELYZET ÉS LIKVIDITÁS Az Egyesület pénzügyi helyzetét és likviditását a és december 31-ével végződő időszakra a csatolt cash-flow kimutatás szemlélteti. 4. IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak mozgásának összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen BRUTTÓ ÉRTÉK: Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én FELHALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS: Terv szerinti értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én Terven felüli értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedés Visszaírás Záró egyenleg december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én

13 Az immateriális javak nettó értékének évi mozgását az alábbi táblázat foglalja össze: Immateriális javak nettó értéke január 1-jén Információs rendszer fejlesztés Szoftver vásárlás (Docline, weboldal, VIR, ZIR) Egyéb beszerzés (Licencek, supportok) Tárgyévi értékcsökkenés Tárgyévben elszámolt terven felüli értékcsökkenés Immateriális javak nettó értéke december 31-én Az immateriális javak nettó értékének évi mozgását az alábbi táblázat foglalja össze: Immateriális javak nettó értéke január 1-jén Információs rendszer fejlesztés Szoftver vásárlás (Docline iratkezelő rendszer, IMEI checker, SZÜSZ, Koncert online, ZIR ) Egyéb beszerzés (Licencek, supportok: TIG adatbázis, MEF kiszállás támogatása) Tárgyévi értékcsökkenés Immateriális javak nettó értéke december 31-én

14 5. TÁRGYI ESZKÖZÖK A tárgyi eszközök mozgásának összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Beruházások Összesen BRUTTÓ ÉRTÉK: Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én Növekedések Csökkenések Átsorolás Záró egyenleg december 31-én FELHALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS Terv szerinti értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Elszámolt értékcsökkenés Átsorolás Értékesítések és egyéb csökkenések Záró egyenleg december 31-én Elszámolt értékcsökkenés Átsorolás Értékesítések és egyéb csökkenések Záró egyenleg december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én Az Egyesület a 2015., illetve a évben tárgyi eszközökre terven felüli értékcsökkenést nem számolt el. 7

15 A tárgyi eszközök nettó értékének évi mozgását az alábbi táblázat foglalja össze: Tárgyi eszközök nettó értéke január 1-jén Szegedi és Mészáros utcai ingatlan felújítása Szerverek és diszk alrendszerek hardver beszerzése PC-k, monitorok, laptopok és elitepadok beszerzése Nyomtatók, szkennerek, hálózati eszközök beszerzése Gépkocsik beszerzése Telekommunikációs eszközök beszerzése Irodabútor beszerzés Egyéb eszköz beszerzés Folyamatban lévő beruházás (szegedi szigetelés és sticker gyártó szerszám) Artisjus díjak ingyenes átadása Tárgyi eszköz értékesítés, selejtezés nettó értéke Tárgyévi értékcsökkenés Tárgyi eszközök nettó értéke december 31-én

16 A tárgyi eszközök nettó értékének évi mozgását az alábbi táblázat foglalja össze: Tárgyi eszközök nettó értéke január 1-jén Szegedi és Mészáros utcai ingatlan felújítása PC-k, monitorok, laptopok, tabletek beszerzése Nyomtatók, szkennerek, hálózati eszközök beszerzése Telekommunikációs eszközök beszerzése Irodabútor beszerzés Emlékplakettek beszerzése Egyéb eszköz, berendezés beszerzés Sticker gyártó szerszám Előző évben elkezdett beruházás befejezése Artisjus díjak ingyenes átadása Tárgyévi értékcsökkenés Tárgyi eszközök nettó értéke december 31-én

17 6. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Egyéb tartósan adott kölcsön: Az Egyesület munkavállalóinak lakásépítési, -vásárlási, -felújítási céllal kamatmentes kölcsönt biztosít a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint. A kölcsön és december 31-i állománya az alábbi: éven túl esedékes kölcsön munkavállalóknak éven túl, de 5 éven belül esedékes kölcsön munkavállalóknak Vezető tisztségviselőknek, egyéb feleknek adott éven túli kölcsön 0 0 Éven túli kölcsön összesen éven belül esedékes munkavállalóknak adott kölcsön (lásd 8. pont) Vezető tisztségviselőknek, egyéb feleknek adott éven belüli kölcsön 0 0 Kölcsönök mindösszesen Egyéb tartós befektetések: A korábbi évben az Egyesület több munkavállalójára kötött életbiztosítást. A biztosítások kedvezményezettje baleset, halál illetve nyugdíj elérés esetén az Egyesület év márciusában egy biztosítás lejárt. A biztosított munkavállalót lejárat előtt 30 nappal a Kollektív Szerződésnek megfelelően - az Egyesület kedvezményezetté tette (bruttó eft átengedésével). Az Egyesület megfizette a munkaadót terhelő adó- és járulékterheket eft-os összegben év márciusában 6 biztosítás lejárt. A biztosított munkavállalót, illetve nyugdíjas volt munkavállalót lejárat előtt 30 nappal a Kollektív Szerződésnek megfelelően - az Egyesület kedvezményezetté tette (bruttó eft átengedésével). Az Egyesület megfizette a munkaadót terhelő adó- és járulékterheket eft-os összegben ben kettő fővel, míg 2016-ben további hat fővel bővült a biztosított munkavállalók köre. 10

18 7. JOGDÍJ KÖVETELÉSEK Az Egyesület által alkalmazott jogdíj elszámolás követi a gazdasági események tartalmát. Az Egyesület által kezelt jogok esetében a felhasználási engedély megadása, azaz az Egyesület szolgáltatásának teljesítése akkor történik meg, amikor a felhasználó a jogdíjat megfizeti, ezért az Egyesület jogdíjbekérőt bocsát ki a felhasználók részére. A pénzügyi teljesítés után kerül utólagosan sor a számlakibocsátásra, így az Egyesületnek nincs az alaptevékenységéhez kapcsolódóan nyitott követelés állománya. A jogdíjbekérőkből származó mérlegen kívüli követelések nettó (áfát nem tartalmazó) összege és december 31-ével a következő: Ki nem egyenlített jogdíjbekérő állomány Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia 0 0 Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés 0 0 Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Összesen

19 8. KÖVETELÉSEK A követelések összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Szerzőknek, zeneműkiadóknak és egyéb jogosultaknak utalt összegek (adott előlegek) Szolgáltatásokra adott előlegek Dolgozói lakásépítési kölcsön rövid lejáratú része Követelések szolgáltatásnyújtásból Iparűzési adó és illeték előleg Tagdíjkövetelések Egyéb Összesen PÉNZESZKÖZÖK és december 31-én az Egyesület pénzeszközei a következők: Jogdíjak fedezetére szolgáló pénzeszközök - lekötött betét folyószámla Belső működést finanszírozó pénzeszközök - lekötött betét folyószámla pénztár egyéb Összesen

20 10. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK és december 31-én az aktív időbeli elhatárolások a következők: Továbbszámlázandó szolgáltatásnyújtás Bankkamat Bevételek aktív időbeli elhatárolása Üres hordozó hologramos matrica beszerzési érték* Számítástechnikai licenc díjak Egyéb költség elhatárolás Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Aktív időbeli elhatárolások összesen * Az Egyesület a és a év folyamán beszerzett, jogdíjfizetőknek ki nem adott üres hordozó hologramos matricák beszerzési értékét időbelileg elhatárolta. 13

21 11. SAJÁT TŐKE Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) pontja szerint induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Az Egyesület megalakulásakor, tekintettel az akkor hatályos jogszabályi környezetre és a közös jogkezelési tevékenység miatt a megalakulás speciális körülményeire, az alapító tagok induló tőke nélkül alapították az Egyesületet. Az Egyesület alapításához tehát nem volt szükség induló tőkére. Az, hogy az Egyesület a közös jogkezelés és az ehhez kapcsolódó igények tekintetében a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal jogutódja lett, jogszabály erejénél fogva következett be, tehát nem ún. szervezeti átalakulással és ebből eredő jogutódlással. Az Egyesület Alapszabálya az Egyesület bevételeinél első helyen említi a tagdíjat, figyelemmel azonban arra, hogy a közös jogkezelő szervezet tevékenységéhez kötött alapvető bevételei a jogdíjak, és a jogszabályi keretek között folytatható, esetleges gazdasági tevékenység bevételei, ezen bevételeknek kell biztosítaniuk az Egyesület működését is. A fentiek miatt el lehet engedni a tagdíj megfizetését. Az Egyesület Választmánya november 3-i 83.sz. határozatával a tagdíj mértékét 0,-Ft/év összegben állapította meg. Az Egyesület Küldöttgyűlése által az Egyesület Alapszabályának december 10-én elfogadott új V.5. pontja alapján az Egyesület tagjai egy alkalommal megfizetendő 1.000,-Ft összegű egyesületi tagdíjat kötelesek fizetni. A tagdíjat a tag a tagsági jogviszony keletkezését követő első, éves jogdíjfelosztás időpontjáig köteles megfizetni ben összesen eft, 2016-ban további 10 eft tagdíjbevételt számolt el az Egyesület, melyből 2015-ben eft, 2016-ban 118 eft pénzügyileg rendezett az év folyamán és 231 eft szerepel december 31-én és 123 eft 2016 december 31-én a követelések között. A december 13-án módosított Alapszabály V.5.1 pontja alapján tagdíjat - az Egyesület nem állapít meg. A gazdálkodásra irányadó jogszabályok alkalmazása mellett, az elszámolási elvek mögött az a törekvés húzódik meg, hogy az Egyesület mindenkor akkora saját tőkével rendelkezzen, mely fedezetet nyújt befektetett eszköz állományához és legalább a következő 1 éves tevékenységéhez. A civil szervezetek esetén ugyanis alapkövetelmény az, hogy a civil szervezet működése biztosított legyen, azaz az ahhoz szükséges vagyoni feltételek rendelkezésre álljanak. Az Egyesület feladatából adódóan arra törekszik, hogy közép és hosszú távon is biztonsággal képes legyen a közös jogkezelési tevékenységet ellátni, szükség esetén a megváltozott gazdasági és piaci körülményekhez történő alkalmazkodással is től az SZTNH ajánlásával összhangban az Egyesület kamat bevételeinek összegével, vállalakozási tevékenységének eredményével és ezeken felül az alaptevékenységének további eredményével kiegészítette a felosztandó jogdíjak összegét. Ezt a jogdíj kiegészítést az Egyesület az anyagjellegű ráfordítások között számolta el. 14

22 Tőketartalék Eredménytartalék Tárgyévi eredmény Összesen Nyitó egyenleg január 1-jén Előző évi eredmény átvezetése Tárgyévi adózás és felosztandó jogdíjak kiegészítése előtti eredmény Felosztandó jogdíjak kiegészítése kamatbevétel terhére Felosztandó jogdíjak kiegészítése alaptevékenység eredménye terhére Felosztandó jogdíjak kiegészítése vállalkozási tevékenység eredménye terhére Adófizetési kötelezettség Záró egyenleg december 31-én Tárgyévi adózás és felosztandó jogdíjak kiegészítése előtti eredmény Felosztandó jogdíjak kiegészítése kamatbevétel terhére Felosztandó jogdíjak kiegészítése alaptevékenység eredménye terhére Felosztandó jogdíjak kiegészítése vállalkozási tevékenység eredménye terhére Adófizetési kötelezettség Záró egyenleg december 31-én

23 12. JOGDÍJ KÖTELEZETTSÉGEK Az Egyesület a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatja ki a szerzők felé fennálló kötelezettségét, mivel nem számszerűsíthető a kötelezettség azon része, mely várhatóan nem kerül kifizetésre 1 éven belül. Az Egyesület jogdíj kötelezettségeinek összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Felosztásra váró jogdíjak* Felosztott, kifizetésre váró jogdíjak Melyből számlát adó jogosultak miatti ÁFA kötelezettség Függő jogdíjak Jogdíjtartalék* Mindösszesen: * 2015-ben a 2014/26/EU Európai Uniós irányelv szabályaihoz igazodva az Egyesület az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és e miatt fel nem osztható jogdíjak 90%- át át (az Szjt 89. (8) (11) bekezdésében meghatározott, a jogosultak érdekében történő szociális kulturális, és szakmai felhasználások forrásának levonása után) felosztotta, a fennmaradó 10%-ot pedig átsorolta a jogdíjtartalékok közé ( eft) ban a Kjkt 159. (1) bekezdésének átmeneti rendelkezéseihez igazodva az Egyesület a július 28-át megelőzően beszedett jogdíjakra vonatkozóan továbbra is az Szjt. 89. (8) és (11) bekezdését alkalmazva a Felosztási Szabályzat rendelkezései szerint, az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és e miatt fel nem osztható jogdíjak 90%-át (a jogosultak érdekében történő szociális kulturális, és szakmai felhasználások forrásának levonása után) felosztotta, a fennmaradó 10%-ot pedig átsorolta a jogdíjtartalékok közé ( eft). 16

24 Máshol felosztandó jogdíjak évi forgalma: Máshol felosztandó nyitó kötelezettség állomány ( )* Más KJK-nak felosztásra átadandó tárgyévi nettó (kezelési Tárgyévi kifizetés költséget nem tartalmazó) jogdíjbevétel Máshol felosztandó záró kötelezettség állomány ( )* Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület Üreshordozó Nyilvános előadás Kábel Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Üreshordozó Nyilvános előadás Kábel HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társas Üreshordozó Kábel Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete Üreshordozó Kábel ÖSSZESEN: * Része a "Felosztásra váró jogdíjak" kötelezettségállománynak Máshol felosztandó jogdíjak évi forgalma: Máshol felosztandó nyitó kötelezettség állomány ( )* Más KJK-nak felosztásra átadandó tárgyévi nettó (kezelési Tárgyévi kifizetés költséget nem tartalmazó) jogdíjbevétel Máshol felosztandó záró kötelezettség állomány ( )* Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület Üreshordozó Nyilvános előadás Kábel Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Üreshordozó Nyilvános előadás Kábel HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társas Üreshordozó Kábel Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete Üreshordozó Kábel ÖSSZESEN: * Része a "Felosztásra váró jogdíjak" kötelezettségállománynak

25 Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíj évi forgalma: Nyitó kötelezettség állomány ( ) NKA-nak átadandó tárgyévi nettó (kezelési költséget nem tartalmazó) jogdíjbevétel Tárgyévi kifizetés Záró kötelezettség állomány ( ) Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíj Üreshordozó Üreshordozó (máshol felosztott rész) Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíj évi forgalma: Nyitó kötelezettség állomány ( ) NKA-nak átadandó tárgyévi nettó (kezelési költséget nem tartalmazó) jogdíjbevétel Tárgyévi kifizetés Záró kötelezettség állomány ( ) Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó üreshordozó jogdíj Üreshordozó Üreshordozó (máshol felosztott rész)

26 Az Egyesület függőszámláin szereplő tételek december 31-én: Címhiányos tételek Összesen Az Egyesület függőszámláin szereplő tételek december 31-én: Címhiányos tételek Összesen ben a 2014/26/EU Európai Uniós irányelv ismert rendelkezéseihez igazodva az Egyesület felosztotta az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és e miatt fel nem osztható jogdíjak 90%-át ( eft-ot). Ebből eft-ot az Szjt. 89. (8) (11) bekezdése alapján az Egyesület szociális és szakmai célra elkülönített. A fennmaradó 10%-ot ( eft-ot) pedig átsorolta a jogdíjtartalékok közé, melyből az elévülési időn belül esetlegesen felmerülő szerzői igényeket fogja kiegyenlíteni, illetve az elévülési időn túl fennmaradó jogdíjtartalékot ismét felosztásba helyezi. Az Egyesület a évi eft-os kamatbevételével, vállalkozási tevékenységének eft-os eredményével, illetve tárgyévi eredménye terhére további eft-tal egészítette ki a felosztási alapot ban a Kjkt 159. (1) bekezdésének átmeneti rendelkezéseihez igazodva az Egyesület a július 28-át megelőzően beszedett jogdíjakra vonatkozóan továbbra is az Szjt. 89. (8) és (11) bekezdését alkalmazva a Felosztási Szabályzat rendelkezései szerint, az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és e miatt fel nem osztható jogdíjak 90%-át ( eftot) felosztotta. Ebből eft-ot az Szjt. 89. (8) (11) bekezdése alapján az Egyesület szociális és szakmai célra elkülönített. A fennmaradó 10%-ot ( eft-ot) pedig átsorolta a jogdíjtartalékok közé, melyből az elévülési időn belül esetlegesen felmerülő szerzői igényeket fogja kiegyenlíteni, illetve az elévülési időn túl fennmaradó jogdíjtartalékot ismét felosztásba helyezi. Az Egyesület a évi eft-os pénzügyi műveletek bevételével, vállalkozási tevékenységének eft-os eredményével, illetve tárgyévi eredménye terhére további eft-tal egészítette ki a felosztási alapot. 19

27 Felosztásra váró jogdíj kötelezettségek alakulása évben: FELOSZTÁSRA VÁRÓ JOGDÍJAK Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tévő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Nyitó kötelezettség értéke január Tárgyévben beszedett jogdíjak ténylegesen levont kezelési költség bevételt nem tartalmazó értéke Tárgyévi jogdíjakból becslési eljárással levont kezelési költség bevétel értéke Függő jogdíjakból felosztásba áthelyezett jogdíjak értéke Egyéb külföldi Felosztandó jogdíjak egyéb alaptevékenységből Felosztandó jogdíjak vállalkozási tevékenységből Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétele Előző évben becsült kezelési költség bevétel összege Jogdíjak szociális, kulturális célú levonása Jogdíjtartalék képzése Jogdíjnem átsorolás Felosztandó jogdíjak egyéb rövidlejáratú kötelezettségekből Jogdíjak felosztott jogdíjak közé sorolása Jogdíjak függő jogdíjak közé sorolása Jogdíjak egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé sorolása Záró kötelezettség értéke december Összesen 20

28 Felosztásra váró jogdíj kötelezettségek alakulása évben: 21

29 Függő jogdíj kötelezettségek alakulása évben: FÜGGŐ JOGDÍJAK Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia Nyitó kötelezettség értéke január 1 Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tévő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Összesen Kifizethetővé vált tételek értéke Kifizethető jogdíjakhoz kapcsolódó gyártói visszautalások (egyéb köt.) Tárgyévi felosztásból függő jogdíjak Tárgyévi felosztásba áthelyezett függő jogdíjak Felosztott címhiányos tételek függő jogdíjak közé sorolása Záró kötelezettség értéke december

30 Függő jogdíj kötelezettségek alakulása évben: FÜGGŐ JOGDÍJAK Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia Nyitó kötelezettség értéke január 1 Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tévő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Összesen Kifizethetővé vált tételek értéke Kifizethető jogdíjakhoz kapcsolódó gyártói visszautalások (egyéb köt.) Tárgyévi felosztásból függő jogdíjak Tárgyévi felosztásba áthelyezett függő jogdíjak Felosztott címhiányos tételek függő jogdíjak közé sorolása Záró kötelezettség értéke december

31 Felosztott, kifizetésre váró jogdíj kötelezettségek alakulása évben: FELOSZTOTT, KIFIZETÉSRE VÁRÓ JOGDÍJAK Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tévő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Összesen Nyitó kötelezettség értéke január Tárgyévben felosztott jogdíjak értéke Felosztott jogdíjak egyéb rövidlejáratú kötelezettségekből Kifizethetővé vált függő jogdíjak Kifizető által megállapított és levont SZJA értéke Pénzügyi rendezés Előleg törlesztés Felosztott címhiányos tételek függő jogdíjak közé sorolása Záró kötelezettség értéke december

32 Felosztott, kifizetésre váró jogdíj kötelezettségek alakulása évben: FELOSZTOTT, KIFIZETÉSRE VÁRÓ JOGDÍJAK Többszörözés Mechanika Üreshordozó Reprográfia Nyilvános előadás Földi sugárzás Kódolt sugárzás Ismételt sugárzást lehetővé tévő rögzítés Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Nyitó kötelezettség értéke január Tárgyévben felosztott jogdíjak értéke Kábel Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Összesen Felosztott jogdíjak egyéb rövidlejáratú kötelezettségekből Kifizethetővé vált függő jogdíjak Kifizető által megállapított és levont SZJA értéke Pénzügyi rendezés Előleg törlesztés Felosztott címhiányos tételek függő jogdíjak közé sorolása Záró kötelezettség értéke december

33 13. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK A rövid lejáratú kötelezettségek összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Jogdíj kötelezettségek Szociális és Kulturális célú levonás kötelezettség* NKA üreshordozó jogdíj kötelezettség* Áfa kötelezettség Azonosításra váró befizetések Felügyeleti díj kötelezettség** Szociális hozzájárulási adó Munkavállalók társadalombiztosítási járuléka Munkavállalók személyi jövedelem adója Kapott előleg, óvadék Szállítói kötelezettségek Jogdíjakból levont személyi jövedelemadó Külföldi visszautalások Társasági adó Egészségügyi hozzájárulás Egészség biztosítás és munkaerő piaci járulék Egyéb Összesen * 2014-től az SZTNH ajánlása szerint az Egyesület a felosztásra váró jogdíj kötelezettségekből az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek közé sorolta a támogatási politikával összhangban a Zenei, valamint Irodalmi Alapítványának és a Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó szociális és kulturális célú támogatás összegét, valamint az üreshordozó jogdíjbevételek után a Nemzeti Kulturális Alapnak átadandó összeget. A szociális és kulturális célú levonás kötelezettség között szerepel az Szjt. 89. (8) és (11) bekezdése alapján ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és e miatt fel nem osztható jogdíjakból évben elkülönített eft és 2016-ban elkülönített eft 30%- a (lásd 12-es pont) is, amelyet a Támogatási Politikájával összhangban az Egyesület szociális célra használhat fel a Zenei, valamint Irodalmi Alapítványán keresztül. ** Az SZTNH ajánlása szerint az Egyesület 2014-től kötelezettségként mutatja ki a 216/2016. (VII. 22.) Kormányrendelet III. fejezet 13. pontja alapján kalkulált felügyeleti díjat, melyet a Kjkt ban foglaltaknak megfelelően tárgyévet követő év második negyedévének utolsó napjáig kell megfizetnie. 26

34 14. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK és december 31-én a passzív időbeli elhatárolások a következők: Tárgyévben beszedett jogdíjakból levont felosztási kezelési költség, mely bevételként a tárgyévet követő évben kerül elszámolásra, amikor a felosztás történik Bevételek passzív időbeli elhatárolása Jutalom és annak járulékai Egyéb költség elhatárolás Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Fel nem oszthatónak minősített jogdíjakból közösségi célra fordítható támogatásból fel nem használt összeg* Halasztott bevételek Passzív időbeli elhatárolások összesen *A július 28-át megelőzően beszedett jogdíjakra vonatkozóan az Szjt. 89. (8) és (11) bekezdése értelmében a Felosztási Szabályzat rendelkezései szerint, az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból 2015-ben elkülönített eft, illetve 2016-ban eft (lásd 12-es pont) 70%-át a Támogatási Politikájával összhangban az Egyesület szakmai célra használhatja fel. Bevételként abban az időszakban fogja az Egyesület ezt az összeget elszámolni, amikor a felhasználással kapcsolatban a költségek felmerülnek. 27

35 15. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Az Egyesület jogdíj és kezelési költség bevételeinek megoszlása évre vonatkozóan a következő: Jogdíj bevétel Kezelési költség bevétel Összesen 2015 Ténylegesen Levont kezelési költség bevétel Becslési eljárással levont kezelési költség bevétel Tárgyévben levont, de passzívan elhatárolt kezelési költség bevétel Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétel 1 Többszörözés Belföld Mechanika Belföld Üreshordozó Belföld Reprográfia Belföld Nyilvános előadás Belföld Földi sugárzás Belföld Kódolt sugárzás Belföld Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Belföld Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Belföld Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Belföld Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Belföld Kábel Belföld Összes alaptevékenység belföldi bevétele: Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Belföld Összes vállalkozási tevékenység belföldi bevétele: Összes belföldi bevétel: Mechanika Külföld Nyilvános előadás Külföld Egyéb külföldi Külföld Összes alaptevékenység külföldi bevétele: ÖSSZES JOGDÍJ ÉS KEZ. KÖLTSÉG BEVÉTEL:

36 Az Egyesület jogdíj és kezelési költség bevételeinek megoszlása évre vonatkozóan a következő: Jogdíj bevétel Kezelési költség bevétel Összesen 2016 Ténylegesen Levont kezelési költség bevétel Becslési eljárással levont kezelési költség bevétel Tárgyévben levont, de passzívan elhatárolt kezelési költség bevétel Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétel 1 Többszörözés Belföld Mechanika Belföld Üreshordozó Belföld Reprográfia Belföld Nyilvános előadás Belföld Földi sugárzás Belföld Kódolt sugárzás Belföld Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Belföld Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Belföld Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Belföld Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Belföld Kábel Belföld Összes alaptevékenység belföldi bevétele: Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Belföld Összes vállalkozási tevékenység belföldi bevétele: Összes belföldi bevétel: Mechanika Külföld Nyilvános előadás Külföld Egyéb külföldi Külföld Összes alaptevékenység külföldi bevétele: ÖSSZES JOGDÍJ ÉS KEZ. KÖLTSÉG BEVÉTEL: EGYÉB BEVÉTELEK A és december 31-én végződő években az egyéb bevételek a következők: Kapott késedelmi kamat és perköltség bevétel Az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból szakmai célú felhasználás miatti halasztott bevétel feloldás Bérleti díj bevétel Kiegészítő tevékenységek kiszámlázott árbevétele Műbejegyzés és jogi adatszolgáltatás kiszámlázott árbevétele Egyéb TB kifizetőhelyi költségtérítések Értékesített tárgyi eszközök bevétele Egyéb Összesen

37 17. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK A és december 31-én végződő években az anyagjellegű ráfordítások a következők Üzemanyag Szakkönyv, folyóirat Számítástechnikai anyag Irodaszer, nyomtatvány Energia, víz, villany Sokszorosítási anyag Fenntartási, üzemeltetési anyag Egyéb Anyagköltség Karbantartás Posta, telefon, fax Hologram előállítási költség Ügyvédi és egyéb szakértői díjak Épületek közös költsége Tagsági díjak Bérleti díjak Per és végrehajtás Marketing költségek Takarítás, szemétszállítás Vagyonvédelem Konferenciák, továbbképzés Egyéb Igénybevett szolgáltatások Felügyeleti díj Illetékek és hatósági díjak Biztosítási díjak Bankköltség Egyéb szolgáltatások Felosztandó jogdíjak* Szerzői egészségügyi hozzájárulás (EHO) ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK * A felosztandó jogdíjak összege 2014-től az SZTNH ajánlásának megfelelően tartalmazza a vállalkozási és alaptevékenység eredménye terhére (beleértve a kamatbevételeit is lásd 11. pont) történő jogdíj kiegészítés összegét. 30

38 Felosztandó jogdíjráfordítások alakulása a évben: Tárgyévben befolyt jogdíj bevételek ténylegesen levont kezelési költség bevételt nem tartalmazó értéke Tárgyévben befolyt jogdíjakból becslési eljárással levont kezelési költség bevétel értéke Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétel Előző évben becsléssel levont kezelési költségek bevétel összege Felosztandó jogdíjak egyéb alaptevékenységből Felosztandó jogdíjak vállalkozási tevékenységből Összesen Többszörözés Belföld Mechanika Belföld Üreshordozó Belföld Reprográfia Belföld Nyilvános előadás Belföld Földi sugárzás Belföld Kódolt sugárzás Belföld Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Belföld Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Belföld Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Belföld Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Belföld Kábel Belföld Vállalkozási tevékenység keretében beszedett program díj Belföld Mechanika Külföld Nyilvános előadás Külföld Egyéb külföldi Külföld Felosztandó jogdíj ráfordítások összesen 2015:

39 Felosztandó jogdíjráfordítások alakulása a évben: ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET Tárgyévben befolyt jogdíj bevételek ténylegesen levont kezelési költség bevételt nem tartalmazó értéke Tárgyévben befolyt jogdíjakból becslési eljárással levont kezelési költség bevétel értéke Előző évben beszedett jogdíjakhoz kapcsolódóan a tárgyévben levont kezelési költség bevétel Előző évben becsléssel levont kezelési költségek bevétel összege Felosztandó jogdíjak egyéb alaptevékenységből Felosztandó jogdíjak vállalkozási tevékenységből Összesen Többszörözés Belföld Mechanika Belföld Üreshordozó Belföld Reprográfia Belföld Nyilvános előadás Belföld Földi sugárzás Belföld Kódolt sugárzás Belföld Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés Belföld Saját műsor nyilvánossághoz közvetítése Belföld Egyéb nyilvánossághoz közvetítés Belföld Nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel Belföld Kábel Belföld Vállalkozási tevékenység keretében beszedett - program díj Belföld Mechanika Külföld Nyilvános előadás Külföld Egyéb külföldi Külföld Felosztandó jogdíj ráfordítások összesen 2016:

40 Felügyeleti díj kalkuláció: Értékesítés nettó árbevétele Tagdíj bevétel Egyéb bevételek Pénzügyi bevételek Rendkívüli bevételek 0 0 Más közös jogkezelőnek átadott jogdíjak Felügyeleti díj alapja Felügyeleti díj* *A Kjkt (2) bekezdése értelmében a felügyeleti díjmértékek július 29-től differenciálttá váltak. Az SZTNH állásfoglalása alapján a évben esedékes, üzleti évhez kapcsolódó felügyeleti díj mértéke az Szjt. 92/M. -ában foglaltaknak megfelelően az Egyesület január 01-je és július 29-e közötti nettó bevételének 0,3%-a, az azt követő időszak tekintetében a Kjkt ában foglaltak az irányadóak: A felügyeleti díj mértéke a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint az ilyen jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek - ideértve a jogdíjak befektetését is - előző évi bevételének 0,5%-a, b) a közös jogkezelő szervezet előző évi - a) pont szerinti esetleges bevételével csökkentett - bevételének - ideértve az aktivált saját teljesítmények értékét is - 0,3%-a, A fentiek következtében az Egyesület a évi bevételét megosztotta az alábbiak szerint: 0.3%-os alap 0.5%-os alap ÖSSZESEN Értékesítés nettó árbevétele Tagdíj bevétel Egyéb bevételek Pénzügyi bevételek Rendkívüli bevételek Más közös jogkezelőnek átadott jogdíjak Felügyeleti díj alapja Felügyeleti díj

41 18. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK A bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok a évben a következők: Bér és bérjellegű kifizetések Egyéb személyi jellegű ráfordítás Bérjárulékok Létszám Műsorengedélyezési Főosztály Pénzügyi Főosztály Titkárság Dokumentációs és Felosztási Főosztály Szerzői Ügyfélszolgálat Informatikai Főosztály Hangfelvétel-engedélyezési Osztály Média Osztály Jogi Főosztály CISAC Közép Európai Iroda Egyéb, máshova nem sorolt Összesen A bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok a évben a következők: Bér és bérjellegű kifizetések Egyéb személyi jellegű ráfordítás Bérjárulékok Létszám Műsorengedélyezési Főosztály Pénzügyi Főosztály Titkárság Dokumentációs és Felosztási Főosztály Szerzői Ügyfélszolgálat Informatikai Főosztály Hangfelvétel-engedélyezési Osztály Média Osztály Jogi Főosztály CISAC Közép Európai Iroda Egyéb, máshova nem sorolt Összesen

42 19. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A és december 31-én végződő években az egyéb ráfordítások a következők: Állami költségvetéssel, helyi önkormányzattal elszámolt adók Magyar Zeneműkiadók, Zeneszerzők, Könnyűzeneszerzők Egyesületeinek támogatása Szakmai célú kutatás Tárgyi eszközök értékesítése, selejtezése Szokásos mértéket meg nem haladó támogatás Térítés nélkül átadott emlékplakettek, egyéb díjak Egyéb Összesen PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI A pénzügyi műveletek bevételei között szerepelnek az Egyesület pénzeszközei után járó kamatok 2015-ben eft 2016-ban eft, összegben, valamint a követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereség 2015-ben 37 eft, 2016-ban 80 eft értékben. 21. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI A pénzügyi műveletek ráfordításai között a követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamveszteségek szerepelnek. 35

43 22. TÉNYLEGES MŰKÖDÉSI RÁFORDÍTÁS MUTATÓ A tényleges működési ráfordítások mutató kalkulációja 2015-re és 2016-re vonatkozóan az alábbi: Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Működési ráfordítások összesen Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevétele Bevételek összesen Tényleges működési ráfordítás mutató 15,13% 14,19% 23. IGAZGATÓSÁG, ÜZLETVEZETÉS, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG Az Egyesület által és december 31-ig vezetősége, ügyvezetése és felügyelő bizottsága részére történt kifizetések a következők: Vezetőség (választott tisztségviselők) Felügyelő bizottság Vezető beosztású dolgozók Díjazás Előleg Kölcsön Létszám 10 fő 10 fő 6 fő 6 fő 22 fő 20 fő 36

44 Vezető beosztású dolgozóknak adott előlegek évközi mozgása a következő: Nyitó egyenleg január 1-jén 0 0 Évközi fizetési előleg felvét Évközi fizetési előleg visszafizetés Záró egyenleg december 31-én 0 57 Vezető beosztású dolgozóknak adott kamatmentes kölcsönök évközi mozgása a következő: Nyitó egyenleg január 1-jén Évközi kölcsön felvét Évközi kölcsön visszafizetés Záró egyenleg december 31-én Az Egyesület vezetőségi és felügyelő bizottsági tagjai előleget, illetve kölcsönt az Egyesülettől 2015-ben és 2016-ban nem kaptak. Az Egyesület semmilyen természetes személy nevében garanciát nem vállalt, nyugdíjfizetési kötelezettség nem terheli. 24. SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS CÉLÚ TÁMOGATÁS Az Egyesület a év folyamán az alábbi időpontokban és összegben teljesített szociáliskulturális és szakmai célú kifizetést: Kulturális célú támogatások: Nemzeti Kulturális Alapnak: én: eft Szociális célú támogatások: Artisjus Zenei Alapítványnak: én: eft Artisjus Irodalmi Alapítványnak: én: eft 37

45 Az Egyesület a év folyamán az alábbi időpontokban és összegben teljesített szociáliskulturális és szakmai célú kifizetést: Kulturális célú támogatások: Nemzeti Kulturális Alapnak: án: eft Szociális célú támogatások: Artisjus Zenei Alapítványnak: án: én: eft eft Artisjus Irodalmi Alapítványnak: án: én: eft eft Szakmai célú támogatások: évi Támogatási Politika 5.2. pontja alapján (Felhasználói kapcsolatok erősítése cél): Infrapont Kft-nek: án: eft évi Támogatási Politika 5.5. pontja alapján (Szakmai feladatokat ellátó társadalmi szervezetek, egyesületek működésének támogatása cél): Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Közhasznú Egyesületének: án: eft Magyar Zeneszerzők Egyesületének: án: eft Magyar Zeneműkiadók Szövetségének: án: eft 38

46 25. EGYESÜLET KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK DECEMBER 31-ÉN Az egyesületet önállóan jogosultak képviselni: Elnök: MADARÁSZ IVÁN GÁBOR: 8251 ZÁNKA, VÉRKÚTI ÚT 72. Főigazgató, az éves beszámoló aláírója: DR. SZINGER ANDRÁS: 1121 BUDAPEST, RÁCZ ALADÁR U. 156/3. Az elnök akadályoztatása esetén az Egyesületet egy másik vezetőségi taggal együttesen jogosultak képviselni az alábbi vezetőségi tagok: HOLLÓS MÁTÉ: 1224 BUDAPEST, BARACKOS ÚT 28/A MADARÁSZ IVÁN GÁBOR: 8251 ZÁNKA, VÉRKÚTI ÚT 72. SUGÁR MIKLÓS: 1125 BUDAPEST, ZSOLNA U. 37. TIHANYI LÁSZLÓ: 1125 BUDAPEST, VÁROSKUTI U.8.FSZ.1 BORONKAY ANTAL: 1114 BUDAPEST, ULÁSZLÓ U. 22. III. 3. CZUTOR ZOLTÁN: 1136 BUDAPEST, HEGEDŰS GYULA U. 8. I/7. SZABÓ ÁRON: 2092 BUDAKESZI, BATTHYANY 1/B. VICTOR MÁTÉ: 1122 BUDAPEST, GOLDMARK U. 8 DR. SZKÁROSI ENDRE: 1132 BUDAPEST VÁCI ÚT 34 III.EM. 5. MALEK MIKLÓS: 1158 BUDAPEST KLEBERSBERG KUNO U. 45/B. 26. PERES ÜGYEK Mivel az Egyesület közös jogkezelő tevékenységet lát el, alaptevékenysége a peren kívüli és peres, illetve nem peres úton végzett jogérvényesítés. Gazdasági értelemben alapszolgáltatása immateriális javakra vonatkozó vagyoni jogok közvetített szolgáltatás útján történő átengedése, ideértve az engedélyezési jog nélkül a törvény alapján megállapított egyes díjigények érvényesítését is. Ebből adódóan az Egyesülettel szemben történő anyagi felelősségre építhető igényérvényesítés, bármely jogalapon ritkán fordul elő. A folyamatban lévő jelentősebbnek tekinthető ügyek az alábbiak. A Gazdasági Versenyhivatal Vj/15/2014. számú végzésével versenyfelügyeleti eljárást indított az Egyesület ellen, amelyben az üres hordozó díj megállapításával és érvényesítésével kapcsolatos egyes magatartásokról feltételezte, hogy az az évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. -ba ütközik. A Gazdasági Versenyhivatal Vj/15-10/2014. sz. végzésével vizsgálatát kiterjesztette valamennyi üres hordozó díj vizsgálatára, Vj/15-11/2014. sz. végzésével pedig eljárás alá vonta az üres hordozó díjban az Szjt a alapján részesülő jogosultakat képviselő valamennyi közös jogkezelő egyesületet. A Vj/15-46/2014. sz. végzés kiterjesztette a vizsgálati időszakot a évekre július 19-én a Gazdasági Versenyhivatal eljáró Versenytanácsa Vj/15-116/2014. számon közölte előzetes álláspontját, amelyben a korábban az Egyesület és az eljárás alá vont közös jogkezelő szervezetek kötelezettségvállalási nyilatkozatát nem fogadta el, jogsértés megállapítását és bírság kiszabását helyezte az ügyben kilátásba. 39

47 Az Egyesület a többi eljárás alá vont szervezettel együtt újabb kötelezettségvállalási nyilatkozatot készített elő, és azt a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtotta. A Gazdasági Versenyhivatal az eljárás alá vontak közös kötelezettségvállalását elfogadva az eljárást jogsértés megállapítása nélkül megszüntette Vj/ sz. ügyzáró végzésével. Az Egyesület által tett kötelezettségvállalást a Gazdasági Versenyhivatal ügyzáró végzésébe belefoglalta és ennek nyilvános változatát honlapján ( is közzétette. Az Egyesület a vállalt kötelezettségek végrehajtását a végzésben megjelölt és vállalt határidőkben a évben megkezdte. A CloudCasting Kft. (háttérzenei szolgáltató) az Egyesület, mint I. rendű alperes és a Universal Music Publishing Inc. II. rendű alperes ellen tartalmilag jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása keresetváltoztatást követően kártérítés megfizetése iránt indított polgári peres eljárást, amelyben a pertárgy értéke ,- Ft + ÁFA, 9.600,- EUR + ÁFA, valamint 1.000,- USD + ÁFA, továbbá ,- Ft. A per első tárgyalására szeptember 15. napján került sor, majd a február 23. napján a tárgyalás berekesztése mellett a Fővárosi Törvényszék elsőfokú nem jogerős ítéletével a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Az Egyesület a számára kedvező ítélet ellen fellebbezést nem terjesztett elő, azonban a felperes feltehetően az ítélet ellen fellebbezéssel fog élni, ekkor az eljárás másodfokon folytatódik tovább. Budapest, március 16. Dr. Szinger András Főigazgató 40

48 ÜZLETI JELENTÉS 1. Az Artisjus működési környezete 2016-ban 1.1. A jogi környezet alakulása A 2016-os év a közös jogkezelésről szóló EU-irányelv átültetésével fontos változásokat hozott a közös jogkezelő szervezetek, így az Artisjus szabályozása körében: június 27-én kihirdették a közös jogkezelési irányelvet átültető, a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló évi XCIII. törvényt (Kjkt.), amelynek rendelkezései több időpontban, de az Artisjusra elsősorban vonatkozó részei július 28-án léptek hatályba; július 22-én, augusztus 22-i hatályba lépéssel kihirdették a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII.22.) Kormányrendeletet; - ennek megfelelően módosult a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjt.), amelyből a közös jogkezelésre vonatkozó szabályok kikerültek, azonban ezeket a Kjkt. hatályba lépése előtt keletkezett egyes jogviszonyokra továbbra is alkalmazni kell. A hatályba lépett Kjkt. szabályaira tekintettel előkészítettük az Alapszabály és az egyéb belső szabályzatok módosítását, amelyeket a Küldöttgyűlés decemberben fogadott el. Az Alapszabály módosítás bírósághoz történő benyújtására januárjában került sor. Az Európai Unió Bizottsága őszén hozta nyilvánosságra az ún. szerzői jogi reformcsomag első elemét az EU Digitális Egységes Belső Piaci Stratégiája részeként. A reformcsomag vitája az uniós jogalkotási eljárásnak megfelelően 2017-ben is folyik az Európai Parlamentben, valamint a Tanácsban. A szabályozásnak elsősorban az (online) nyilvánossághoz közvetítési jog tekintetében lehet hatása a tagállami jogszabályokra. Az Európai Unió Bírósága folyamán több, mint 10 szerzői jogi ügyben hozott döntést, melyeket a hazai jogalkalmazásban is figyelembe kell venni. Az ügyek a nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés, illetve az üreshordozó-díj és a reprográfiai jogdíj vonatkozásában bírnak jelentőséggel. A korábbi döntések közül a Reprobel-ügynek (C-572/13.) volt közvetlen hatása a hazai szerzői jogi jogalkotásra: ebben az ügyben a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eredeti jogosulttól különböző személyt (kiadót) a törvény nem részesíthet magánmásolási (reprográfiai) jogdíjban. E következményeket a magyar jogalkotó 2016-ban a Kjkt. új rendelkezésével, illetve az Szjt. reprográfiai szabálya módosításával oldotta meg. Az egyedi jogosult rendelkezését pótolja a kiterjesztett közös jogkezelésre feljogosított, reprezentatív közös jogkezelő szervezetek megállapodása, amelyet e szervezetek legfőbb, döntéshozó szervei hagynak jóvá. Az Artisjus esetében a Küldöttgyűlés e jóváhagyást decemberében adta meg Hatósági kapcsolatok alakulása A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2016-ban is lefolytatta a szokásos átfogó felügyeleti ellenőrzését, amelyben az Egyesület működését vizsgálta a szerzői jogi szabályoknak való megfelelés céljából. Ebben az évben az Egyesület további adatkérést és felhívást nem kapott, azaz működését a felügyelet a rendelkezésére bocsátott iratok alapján minden tekintetben jogszerűnek ítélte meg ban megtörtént az egységes pénzügyi felügyeleti beszámoló benyújtása, e tekintetben kifogásokat szintén nem kaptunk. 1

49 ÜZLETI JELENTÉS Még az Egyesület évi felügyeleti eljárásában keletkezett egy SZTNH-felhívás, amely azt érintette, hogy az Egyesület a nyilvántartásba vétele szerinti haszonkölcsönzési és bérbeadási jogot hogyan kívánja gyakorolni, illetve díjszabás megállapítás és a jogok kezelése hiányában szükséges ezekre vonatkozóan a nyilvántartásból való törlését kérnie. A 2015 és 2016-os évben ebben a kérdésben egyeztetéseket folytattunk a könyvtárakat képviselő szervezetekkel és a többi érintett közös jogkezelő szervezettel. Az Egyesület ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses jogokat gyakorolni nem tudja, ezért azok nyilvántartásból törlését fogja kérelmezni a 2017-es évben. Az Alapszabály ennek megfelelő módosítása decemberében megtörtént. Az Artisjus üreshordozó-díjszabására vonatkozó, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által 2014-ben indított versenyfelügyeleti eljárás 2016-ban versenytanácsi szakba került. A GVH elvárása egy, az üreshordozó-rendszerünk és díjaink eddigiektől eltérő szempontú és eltérő adatokon nyugvó vizsgálatának megvalósítása volt, amely a versenyjogi megfelelést (nem túlzóak-e a díjak a fogyasztók hátrányára, nincs-e egyéb, a fogyasztókat érő indokolatlan torzítás a rendszerben) helyezte előtérbe. Az ennek az elvárásnak megfelelő végleges kötelezettségvállalási javaslatot januárjában nyújtottuk be és végül december elején a közös jogkezelő szervezetek közös kötelezettségvállalását elfogadva a GVH az eljárást jogsértés megállapítását mellőzve megszűntette. A 2016-ra irányadó Artisjus jogdíjközleményeit határidőben, szeptember 1-ig benyújtottuk jóváhagyásra. Azokat az SZTNH által lefolytatott eljárást követően az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyta és a díjszabások mindegyike január 1-je előtt megjelent a Hivatalos Értesítőben. 2. A jogdíjbevételek és a kezelési költségek alakulása 2016-ban A évben az Artisjus által beszedett jogdíjak teljes összege ezer Ft volt, amely a évi bázishoz képest 9 %-os növekedést jelent (eft) 2016 (eft) Nyilvános előadási jogdíj bevételek ,6 Sugárzási és kábeltelevíziós bevételek ,0 ebből kábeltelevíziós bevételek Üres hordozó jogdíjak ,3 Mechanikai és zenegép jogdíj bevételek ,9 Online ,6 Reprográfia jogdíj bevételek ,0 Külföldi sugárzó szervezetek jogdíj bevétele ,4 Külföldről érkezett jogdíjak ,0 Összesen: % % 2

50 ÜZLETI JELENTÉS A bevételen belül az Artisjus által közvetlenül képviselt, illetve az egyéb jogosultakat képviselő hazai közös jogkezelő szervezetek, valamint az Artisjust megbízó külföldi televízió-csatornák részére beszedett összegek arányai a következőképpen alakultak: 2015 % 2016 % Az ARTISJUS által képviseltek , ,45 A HUNGART, FILMJUS, EJI és MAHASZ által képviseltek , ,82 Külföldi sugárzó szervezetek , ,73 Összesen , ,00 Mindezek alapján megállapítható, hogy a évre irányadó Üzleti Tervét az Artisjus sikeresen teljesítette Élő- és gépzenei nyilvános előadási piac A zenei nyilvános előadási terület a 2015-ös növekedési tendenciát folytatva a bázis bevételek 103,6%- án zárta az üzleti évet. A bevétel növekedés fő oka a fizetési fegyelem szembetűnő javulására vezethető vissza. A teljes kiszámlázott jogdíjtömeghez képest, több mint három százalékkal, 85% fölé emelkedett a befizetések aránya. A számlázott vendéglátó üzletek száma pedig az utóbbi évtizedben először nőtt (ebben valószínűleg szerepe van a 2014-es tarifakorrekciónak). Igen jelentős mértékben csökkent a kiküldött fizetési felszólítások, de különösen a benyújtott fizetési meghagyások száma. Figyelemre méltó előrelépést könyvelhettünk el az alkalmi rendezvényeknél, illetve a filmszínházaknál. Mérsékelten emelkedtek a szállodaipartól beérkezett összegek is. A kereskedelmi üzletek befizetései viszont annak ellenére stagnáltak, hogy a háttérzene-szolgáltatók részéről elsősorban e területen vártunk látványos előrelépést. A helyszíni ellenőrzések tervezésének és lebonyolításának, valamint az adatok rögzítésének korszerű technikai támogatására októberében tabletre készült, az Artisjus által fejlesztetett speciális célalkalmazást vettünk használatba Sugárzási és kábeltelevíziós piac A rádiós, televíziós sugárzási, valamint kábeltelevíziós jogdíjak összesen a 2015-ös bázis 101%-át tették ki ban folytatódott a bővülés a televíziós reklámpiacon. Jellemző volt a tulajdonosi és az értékesítési struktúrák átalakulása. Folytatódtak a korábbi évek trendjei: a nagy szórakoztató és közszolgálati csatornák részesedése továbbra is csökkent és növekedett a kábelcsatornák (kódolt műsorok) részesedése. Az OTT (Over-The-Top) szolgáltatásokból is bővül a kínálat, de még mindig domináns a hagyományos lineáris tévézés. Nem hozott még áttörést a TV Go, az ITT-OTT tévé. Egyelőre 1-2 3

51 ÜZLETI JELENTÉS százalék azok aránya, akik rendszeresen nem lineáris médiatartalmat fogyasztanak. A jogosulti bevételek tekintetében kismértékű csökkenés volt megfigyelhető, amely mögött az egyik vezető kereskedelmi médiacsoport tulajdonosi körének átrendeződése áll. A csökkenést ellensúlyozni tudták korábbi időszakra esedékes, de 2016-ban befolyt bevételek, illetve az Artisjus által során megkezdett médiaszervezeti auditok (ld. alább) eredményeként befolyt jogdíjak. A rádiós piacon a legnagyobb változás az volt, hogy megszűnt a piacvezető kereskedelmi rádió, a Class FM. A csatorna a legnagyobb országos lefedettséggel rendelkező rádió volt, melynek november 20-án lejárt a frekvencia-engedélye és a Médiatanács elutasította a rádió kérelmét, hogy további 5 évre lehetőséget kapjon a sugárzásra. A Class FM megszűnése várhatóan a helyi és a közszolgálati rádiókat hozhatja jobb helyzetbe és bár a hallgatók vélhetően más rádiókhoz pártolnak, a rádiós reklámpiacon 2017-re mégis biztosan csökkenés várható. A Class FM kiesését nem tudja ellensúlyozni a kisebb új rádiók elindulása (Karc FM, Rádió1) tól elkezdtük a műsorszolgáltatók bevallásainak ellenőrzését. A sugárzó (TV/Rádió) területen a műsorszolgáltatók elszámolásainak alapját a pénzügyi adatok képezik, ezért a könyvelés helyszíni ellenőrzéséhez külső szakértőt is igénybe vettünk. Összesen 10 rádiós szervezet és 10 televíziós műsorszolgáltató ellenőrzését végeztettük el 2016-ban. Az első évben jellemzően helyi rádiós és televíziós műsorszolgáltatókat auditáltunk. Az audit egyes esetekben több évet is érintett. A feltárt bevallási hiány jelentős, az ellenőrzés 17 partner esetében állapított meg hiányosságok miatti jogdíjhátralékot. A évben a kábeltelevíziós piac kiemelkedő eseménye az RTL és a TV2 csoport által bevezetett programdíj volt. Ez a fizetési kötelezettség az érintett csatornákat átvivő kábeltelevíziós szervezeteket terheli, jelentősen megnövelve a kábelesek terjesztési költségeit. A műsorterjesztők a többletköltségek egy részét áthárították a fogyasztókra, illetve népszerű, értékes, de drága csatornákat eltávolítottak a kínálatukból. A piacon folytatódik a digitális szolgáltatások térnyerése: a szolgáltatók adatai szerint, 44,6 százalékra emelkedett a digitális kábeltévére vagy IPTV-re előfizetők aránya. A vezeték nélküli előfizetések részesedése 29,7 százalék volt decemberben, az analóg kábeltelevíziós szolgáltatásra előfizetők aránya 25,7 százalékra csökkent. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetségtől (MKSZ) kapott negyedéves jelentések a feldolgozás előtt továbbra is javításra szorulnak. Kidolgoztunk egy ellenőrzési folyamatot, annak érdekében, hogy megelőzzük az utólag felmerülő korrekció kérelmek igényét és az azzal járó hosszadalmas utómunkát. A műsorterjesztők hatályos Általános Szerződési Feltételeiben szereplő csatornakiosztás adatai alapján összehasonlítjuk és ellenőrizzük a szerzői jogdíj megállapításának adatait. A német kereskedelmi televíziókat képviselő VG Media-val, az európai közszolgálati televíziókat képviselő EBU-val és az RTL Media Grouppal kötött Globális szerződés (GLA) december 31-én lejárt. A külföldi partnerek áremelési javaslatot tettek. A legnagyobb kábelszervezeteket tömörítő MKSZ a javaslatot nem fogadta el, ezért a GLA-t a külföldi műsorszolgáltatók az MKSZ-szel szemben felmondták. Vállaltuk, hogy igény esetén egyedi esetekben továbbra is közvetítünk a külföldi műsorszolgáltatók és az MKSZ tagjai között. A jövőben az MKSZ-tag műsorterjesztők közvetlen adatszolgáltatást fognak küldeni az Artisjusnak az általuk elosztott, a korábbi GLA szerződésben szereplő csatornák jogdíjszámítási adatairól. A számlázás egyedi jogosítás esetén nem az MKSZ-en keresztül, hanem közvetlenül, a kábelszervezetek által az Artisjusnak küldött adatszolgáltatás alapján fog történni. A kisebb kábelszövetség (MKHSZ) nem lépett ki a GLA-ból, tagjai továbbra is a korábbi rendszer szerint szereznek engedélyt a csatornák továbbközvetítéséhez, és fizetik a műsorszolgáltatókat megillető díjat. 4

52 ÜZLETI JELENTÉS 2.3. Üreshordozó-piac Az Artisjus által beszedett üres hang- és képhordozó jogdíj bevétel 2016-ban a 2015-ös bevételekhez képest mintegy 17,3 %-kal bővült ban sem érdemi díjszabási változásra, sem jelentősebb piaci átalakulásra nem került sor a területen. A bevétel növekedésének oka egyrészt a fegyelmezettebb elszámolási teljesítésekben, a mobiltelefonok, valamint a tabletek kapacitásnövekedésében keresendő. Másrészt évi beszámolónkban említett elmaradt adatszolgáltatások és befizetések első negyedévében teljesültek, ami tovább növelte a bevételeket Hangfelvétel-jogosítási (offline mechanikai) piac A hazai jogosításból származó műsoros kiadványok után beszedett jogdíjbevétel változatlan díjszabási háttér mellett ,-Ft volt, ami 1,04 %-kal magasabb az előző évihez képest. (A többi mechanikai típusú bevétellel együtt 3,9 % volt a bővülés). Az elhanyagolható mértékű növekedés mögött nincsenek piaci növekedési tendenciák, vagy strukturális átrendeződések, továbbra is jelentős a speciális terjesztési körű kiadványok száma. A jogosított kiadványok körében a hazai független kiadók dominálnak Online zenei piac Az online területen folytatódik a hullámzó bevételi tendencia: miközben 2015-ben közel 13,5 %-os bevételcsökkenést realizáltunk a 2014-es 61,5%-os növekedéshez képest, 2016-ban a bázis 163,6 %-án alakultak a bevételek. A digitális piac továbbra is növekszik. A felhasználás súlypontja a letöltésről a streaming szolgáltatásokra helyeződik át, mely sokkal jelentősebb adminisztrációt kíván meg a jogdíjak beszedése és felosztása során. A bevételnek több mint 77 %-át a három nagy hazai VOD (Video-On- Demand) szolgáltatótól szedtük be. A streaming felé történő folyamatos elmozdulás mellett elmondható, hogy a beszedett jogdíjak nagy része a filmekben elhangzott zenék után folyt be. A digitális zenei piacon egy-egy rövidéletű hazai sikertől eltekintve továbbra is a nagy nemzetközi szereplők versenyeznek, míg a VOD piacot a hazai kábelszolgáltatók uralják. 5

53 ÜZLETI JELENTÉS 2.6. Kezelési költség A évben az Artisjus ténylegesen működésre levont kezelési költsége (ide nem értve tehát a szerzői jogdíjak után kötelezően megfizetendő EHO-t) 17,27 % volt % 1 Értékesítés nettó árbevétele: Tárgyévet követő évre elhatárolt felosztási kezelési költség Tárgyévi kezelési költség Tárgyévet megelőző évben beszedett jogdíjak felosztási kezelési költsége (3+4) 5 Kezelési költség összesen (1+2-4) 6 Korrigált nettó árbevétel Szerzői egészségügyi hozzájárulás (5-7) 8 Működésre levont kezelési költség (5/1) 9 Összes kezelési költség a nettó árbevétel arányában (8/6) 10 Működésre levont kezelési költség a korrigált nettó árbevétel arányában 22,59% 22,00% - 16,59% 17,27% - 3. Tagsági, jogosulti kapcsolatok, kommunikáció 3.1. Tagsági adatok Az Artisjus egyesületi tagjainak száma 2016-ban is növekedett, az Egyesületnek az év utolsó napján tagja volt. Az Artisjust közös jogkezeléssel megbízó nem egyesületi tagok száma ugyanekkor: fő Rendezvények, kommunikációs események Az Artisjus ismét részt vett a Budapest Music Expo rendezvényen. Az ország legnagyobb zenei és audiovizuális kiállításán a szerzői várót idéző standdal jelentünk meg. A szerzők a helyszínen teljes értékű ügyintézést folytathattak ban először tettünk kísérletet arra, hogy a széles nagyközönséggel a Múzeumok Éjszakáján építsünk kapcsolatot. A cél az Artisjus és a Dal+Szerző imidzsének építése mellett a dalszerzők szerepének bemutatása, erősítése volt. Hozzávetőlegesen 3000 embert tudtunk az esemény révén elérni. A 2015-ben kezdett Open Artisjus projekt folytatásaként a Szerzői Ügyfélszolgálat vezetőjének szervezésében továbbra is fontosnak tartottuk fogadni azon zeneipari iskolák diákjait, ahol már 6

54 ÜZLETI JELENTÉS gyakorlatilag a tanterv részét képezi a különböző zeneipari intézmények, események látogatása ban a Majdnem híres Rocksuli és a Zeneipari Hivatal látogatott az Artisjus székházába november 17-én a Boscolo Hotel Fehér Szalonjában ünnepeltük meg, hogy az Artisjus immár két évtizede a szerzők irányításával működhet egyesületként. Ugyanitt, azaz a New York kávézóban alakult meg az egyesület őszén, így esett a választás az impozáns helyszínre. Az eseményen 51 szerző tisztségviselő és a munkaszervezet 10 vezetője vett részt, meghívtuk az egykori alakuló közgyűlés és a jelenlegi Küldöttgyűlés tagjait Online kommunikáció Ma már egyértelműen a Szerzői Információs Rendszer, a SZIR az egyik legfontosabb kommunikációs eszközünk, a számok alapján a szerzők elsőszámú tájékozódási forrásává vált online rendszerünk. A felhasználók száma 2017-re meghaladta a et, ami nagyjából megegyezik az aktív szerzői tevékenységet folytató, jogdíjforgalmat generáló szerzőink számával ban debütált egy jelentős új fejlesztés, a korábbi KoncertOnline helyébe lépő SZIR Fellépés modul. A modul alapvetően három fő funkcióból épül fel: 1) Fellépés adatainak bejelentése; 2) Setlist összeállítása; 3) Bejelentett fellépések jogosítási-felosztási státuszának megtekintése; Ezt egészíti ki egy letisztult dashboard képernyő, amin a tetszés szerint kiválasztott paraméterek alapján keresni tudnak a felhasználók. A modult éles próbaüzemmel november 30-án indítottuk el. A júliusában megújult weboldalon 2016-ban rádiós és televíziós jogdíj-kalkulátorokat tettünk közzé. Ezek segítségével már a zene felhasználóinak egy köre is tud megközelítő jogdíjat számolni a weboldalon. Az év végéig három tarifakalkulátort élesítettünk az oldalon: - a vendéglátó üzletek; - a kereskedelmi üzletek; - a koncertszervezők tudnak ilyen módon jobban tájékozódni. Miután adataik megadásával megkapják a (nagyjából) fizetendő összeget, könnyen tovább is léphetnek az üzlet, vagy rendezvény online bejelentéshez ugyanott. A Facebook elsősorban a Dal+Szerző blog bejegyzéseinek kommunikációs csatornája volt 2016-ban, emellett zeneipari híreket, egyesülettel kapcsolatos aktualitásokat, saját sajtóközleményeket, pályázati híreket tettük itt közzé. Egy-egy poszt 18 %-kal több követőt ér el (hirdetés nélkül), mint egy évvel korábban. Összesen 52 bejegyzés több mint 3000 követőt (az oldalkedvelők több mint felét) elért hirdetési ráfordítás nélkül. Ez 2015-höz képest igen jelentős előrelépés: másfélszer nagyobb elérést jelent, míg 2014-hez képest kétszereset ban, a Zene Ünnepén a Dalszerző blogon elindítottuk a Dal+Szerző Playlist projektet. A kéthetente jelentkező összeállítás az új magyar zenéket, szerzőket, előadókat mutatja be. Elsősorban azoknak szól, akiket érdekel a magyar zene, szeretnének képben lenni, de nem tudják napi szinten követni a szaklapokat, zenei műsorokat; ám annál többre vágynak, mint hogy a rádióban hallják az aktuális slágereket, gyakran az előadó nevéről sem értesülve. Egy-egy összeállítás nagyjából egy órányi zenét tartalmaz, a YouTube-on, Spotify-on és Deezeren playlistbe rendezve; ezekhez rövid, közérthető, az előadók történetét, főbb zenei, műfaji jellegzetességeit ismertető szövegek kapcsolódnak, a további ismerkedést segítő linkekkel. A válogatás műfajfüggetlen. 7

55 ÜZLETI JELENTÉS 2016-ban is rendszeresen tájékoztattuk a szerzőket az őket érintő zeneipari aktualitásokról, jogdíjkifizetésekről, pályázati hírekről, egyéb eseményekről es hírleveleinkben. Az év folyamán összesen 25 hírlevelet küldtünk ki az általános címlistára. Ez tartalmazza az összes egyesületi tagot, megbízót, a további szerzők közül pedig azokat, akik az elmúlt években kaptak minimális jogdíjat. További hírlevelek a jogdíjfelosztásokról csak az adott felosztásban érintett szerzőknek kerültek kiküldésre. Bár nem tisztán kommunikációs projekt, de itt szólunk az Artisjus és a Zeneszöveg.hu együttműködéséről, melynek során a Zeneszöveg.hu dal-adatbázisát egy számítógépes programunk összevetette az Artisjusnál regisztrált zenék adatbázisával, és ahol az alkalmazásunk egyértelmű egyezést talált a két adatbázisban, ott a szerzőségi adatokat, az eredeti műcímet és a zeneműkiadó nevét átadtuk a Zeneszöveg.hu-nak. Ennek eredményeként 2016-ban kb. 40 ezer magyar zenei szerzemény pontos adatai érhetők el a legnépszerűbb dalszövegekkel foglalkozó magyar oldalon Kiadványok Az Artisjus negyedévente megjelenő kulturális kiadványa, a Dal+Szerző Magazin továbbra is népszerű tájékozódási pont az iparág képviselői számára. A kiadvány elérhető teljes terjedelmében az interneten is, ami további 6-7 ezer olvasót jelentett. A tavalyi (és különösen a tavalyelőtti) online olvasói számhoz képest ez további növekedést jelez. A magazin huszadik lapszámát adtuk ki végén. Eddig az indulástól számítva összesen 23 ezer alkalommal lapozták online a magazint. A Budapesten megrendezett világzenei expo, a WOMEX alkalmából a Dal+Szerző angol nyelvű különszámmal jelentkezett 2015-ben. A kiadványt neveztük a Kreatív magazin MEDIA DESIGN versenyére, ahol bronz díjat nyert a különszám ban elkészült a második ProArt Magyar Zeneipari Jelentés (készítette a Hétfa Gazdaságkutató). A Jelentés elsősorban a közös jogkezelők azon belül is kiemelten az Artisjus adataira épít. A jelentés publikálása végén történt meg. Sikerült fenntartani az első jelentés sikerét, a jelentés immár a magyar zeneipar alapvető infrastruktúrájának tekinthető. 4. Felosztás és dokumentáció A felosztási tevékenységet érintő főbb események 2016-ban: Az Artisjus által feldolgozott élő koncertek száma az utóbbi években dinamikusan növekszik ben évhez képest 14 %-os, 2013-hoz képest 34%-os növekedés jelentkezett az adatszolgáltatások számában. Ezzel a növekménnyel már nem volt biztonságosan tartható a korábbi feldolgozási határidő, így szükségessé vált a jogdíjkifizetést májusról júniusra átütemezni. Nagyjából szerző és jogutód érintett a könnyűzenei koncertfelosztásban, őket kellett a változásról előzetesen tájékoztatnunk. Közel 1 hónappal az eredeti kifizetési dátum előtt hírlevelet küldtünk ki szerzőinknek, amiben részletesen elmagyaráztuk a változás okait. A VIVA TV 2015-ös évre vonatkozó adatszolgáltatásában technikai okokból olyan hiányosságok keletkeztek, amik miatt a májusi jogdíjfelosztásból kimaradtak január-szeptember időszak konkrét zenei elhangzási adatainak (videoklipek) egy része október-december időszak összes elhangzási adata (videoklipek, szignálzenék, stb.). A probléma észlelésekor gyorsan és átláthatóan kommunikáltunk a szerzők felé, a VIVA TV új adatszolgáltatása alapján a júniusi nagyfelosztásig korrigálásra került az első 3 negyedév jogdíjfelosztása, ennek köszönhetően a ráosztások végrehajtásakor jogdíjkalkuláció szempontjából 8

56 ÜZLETI JELENTÉS minden szerző olyan helyzetbe került, mintha májusban helyesen kapott volna jogdíjat. Erről külön hírlevélben tájékoztattuk a szerzőket a kifizetés előtti napon. A SZIR-ben a szükséges fejlesztéseket a tömeges korrekciók kezeléséhez elvégeztük. A gépzenei jogdíjak felosztása során egy informatikai hiba miatt a ráosztásokban keletkezhettek egyes jogosultaknál olyan eltérések, melyek miatt jogdíjkorrekció végrehajtása vált szükségessé. Erről személyre szóló hírlevélben, illetve esetileg telefonon is kommunikáltunk az érintettek felé. A Felosztási Szabályzat főbb, 2016-os módosításai: televíziós sugárzási felosztás lényeges módosítása (ún. funkcionális művekre vonatkozó külön medence létrehozása); komolyzenei koncertfelosztás algoritmusának módosítása; könnyűzenei koncertfelosztás egyes elemeinek újragondolása; DJ-fellépésekre vonatkozó szabályozás egyértelműsítése (mikor minősül felosztandó élő fellépésnek, mikor gépzenének). 5. Szociális-kulturális tevékenység A 2012-től irányadó jogi kereteknek megfelelően az Artisjus alapítványai útján (Artisjus Zenei Alapítvány és Artisjus Irodalmi Alapítvány) már csak nyugdíjkiegészítő, illetve rászorultsági szociális támogatást nyújthat. A kulturális célokra levont összegeket 2016-ban is az NKA-hoz utalta el az Egyesület. 6. Nemzetközi környezet Az Artisjus továbbra is részt vesz a jogkezelők globális konföderációja, a CISAC, és az európai regionális szervezet, a GESAC munkájában, mindkét szervezet vezetőségének (board) tagjaként. Az egyes szakmai területeink képviselői a közös jogkezelő szervezetek nemzetközi szakmai információcseréjében vesznek aktívan részt ban is az Artisjus adott otthont a CISAC/BIEM európai regionális igazgatósága által szervezett nemzetközi szemináriumoknak, oktatásoknak. Nemzetközi kapcsolatrendszerünknek egyre fontosabb eleme az Armonia Online platform, melynek keretében az online jogosítási együttműködés mellett az Artisjus 2016-ban használatba vette a közösen fejlesztett informatikai háttérműveleti eszközöket, illetve kiterjedt tárgyalásokat folytatunk a nagy vezető nyugati közös jogkezelők által használt, illetve tervezett további informatikai szolgáltatások használatáról. 9

57 ÜZLETI JELENTÉS 7. Egyéb kérdések Az Egyesületnél nincs kutatás és kísérleti fejlesztés. Az Egyesület egyetlen telephellyel rendelkezik (1016 Budapest, Mészáros u ), e mellett kirendeltségeket tart fenn az alábbi városokban: Debrecen Győr Miskolc Pécs Szeged Zalaegerszeg Az Egyesület aktív dolgozói létszáma december 31-én 165 fő volt. Az Egyesület a évre eft nettó (ÁFA és alap kezelési költség nélkül) jogdíjbevételt tervez. Budapest, március 16. Dr. Szinger András Főigazgató 10

58

59

60