S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanulói munkatankönyv

Átírás

1 S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Tanulói munkatankönyv 1

2 A kiadvány a nemzeti Fejlesztési Terv humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. s Z A k M A i v e Z e T Õ k p á l a k á r o l Y s Z A k M A i i g A Zg AT ó p u S k á S a u r é l F e j L e s Z T é s i i g A Zg AT ó h e Ly e T T e s r á p l i g Y ö r g Y i a P r o g r a m F e j l e s z t é s i k ö z P o n t v e z e t ő j e F e j l e s z t é s i P r o g r a m v e z e t ő k o r á n Y i m a r g i t s Z A k M A i B i ZOT T s á g B ó k a Y a n t a l e L n ö k B á n r é t i z o l t á n c S e r h a l m i z S u z S a g Y Õ r i J á n o S S c h e i n g á B o r v e z e t ó F e j l e s z t ő k a r at ó l á S z l ó k á l m á n l á S z l ó A L k OT ó s Z e R k e s Z T Õ S c h i l l e r m a r i a n n s Z A k M A i L e k TO R O k a S z a k m a i B i z o t t S á g ta g J a i P E T H Ő N é N a G Y C s i L L a a r at ó l á S z l ó k á l m á n l á S z l ó FeLeLÕs szerkesztõ k ó r ó d i B e n c e B O R í T ó g R A F i k A T i P O g R á F i A s z ű C s é D U a B á r d J o h a n n a S u l i n ova k h t. S c h i l l e r m a r i a n n A kiadvány ingyenes, kizárólag ZáRT körben, kísérleti-tesztelési céllal használható. kereskedelmi FORgALOMBA nem kerülhet. MásOLásA, TeRjesZTése szigorúan TiLOs! kiadja A sulinova közoktatásfejlesztési és PedAgógus-TOváBBkéPZési kht BudAPesT, váci út 3. a kiadásért Felel: Pála károly Ügyvezető igazgató nyomdai Munkák: MásOLó FuTáR kft., 200

3 a h é t k ö z n a p i é s a m ű v é s z i k o m m u n i k á c i ó Tanulói munkatankönyv F e j l e s z t ő k Beöthy Zsófia Rung András

4 T A R T A L O M 5. o l da l a k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 2 5. o l da l a k o n n atot í v j e l e n t é s 4 2. o l da l a va l ó s z e r ű s é g l á t s z ata 6 2. o l da l k ö lt ő h a z u d j 7 1. o l da l h o g y m i é r t j ó e z n e k i k? 8 1. o l da l e n y é m i t t m i n d e n h ata lo m

5 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 1. A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E A következő feladatokban a szó jelentésével foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy hány jelentése lehet egy-egy szónak, és arról is beszélünk, hogy pontosan meghatározható-e a szó jelentése. Kitérünk röviden az idegen nyelvre és az idegen nyelvből történő fordítás kérdéseire a többjelentésű szavak esetében. Szó lesz arról is, hogy az emberek közti párbeszéd létrejöttéhez milyen tényezők megléte szükséges. 1. Beszéljétek meg, hogy az egyes mondatokban a kutya szó mire vonatkozik, illetve mit jelent! Ha le tudjátok rajzolni azt, amire a kutya szó utal, tegyétek meg, ha nem, akkor indokoljátok meg, miért lehetetlen az adott jelentés képi ábrázolása! A) Etesd meg a kutyát! Évi kedvenc játéka egy kutya. Kutya hideg van. Egyik kutya, másik eb. Zsigmond gróf mindig is a király kutyája volt. Irigy kutya! Nem kutya a Feri barackja sem ám!

6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Kutya baja sincs a feleségének. Kutya kötelessége megcsinálni a feladatot. A kutya tatár betört az országba. B) Etesd meg a kutyát! Évi kedvenc játéka egy kutya. Kutya hideg van. Egyik kutya, másik eb. Irigy kutya! Kutya baja sincs a feleségének. Kutya kötelessége megcsinálni a feladatot.

7 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 2. Írjátok le az alábbi szavak minél több jelentését, és írjatok mindegyikkel egy mondatot is! ár ég tanul

8 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m hisz 3. Jelentés a) Beszéljétek meg, hogy hány jelentést találtatok az egyes szavakhoz! b) Nézzétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban is ezeket a szavakat! c) Melyek voltak azok a jelentések, amelyek ott szerepelnek, de nálatok nem? d) Volt-e olyan jelentés, amire ti gondoltatok, de a Magyar értelmező kéziszótár szerzői nem? A nyelvészetben egy szó jelentése alatt annak szokásos használatát értjük, így a kutya szó nemcsak a biológiai értelemben vett ugató, négylábú emlőst jelentheti, hanem akár a kutya képi ábrázolását vagy a kutyára hasonlító plüssállatkát is. A szokásos használattól habár egy nyelv beszélői nagyrészt egyformán vagy nagyon hasonlóan használják a szavakat lehetnek eltérések. Van, akinek a malac szó csak a háziállatra vagy annak ábrázolásaira használható, míg másnak esetleg csúnyán étkező szomszédja is az.

9 a k omm u n i k á c i ó 4. Állapítsd meg, hogy miért nem működik a kommunikáció a következő háromkockás képregényekben! a) A kommunikáció nem működik, mert b) A kommunikáció nem működik, mert t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e

10 1 0 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m c) A kommunikáció nem működik, mert d) A kommunikáció nem működik, mert

11 a k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 11 e) A kommunikáció nem működik, mert f) A kommunikáció nem működik, mert

12 1 2 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 5. Fordítsátok le a következő mondatpárokat az általatok tanult idegen nyelvre! a) A bástyát felépítették. a) A királlyal leütötte a bástyát. b) Károly kicsavarta a körtét. b) Kati megette a körtét. c) Kemény ez a munka. c) Nehéz idők kezdődnek. d) János felszáll a buszra. d) Péter kávét iszik. 6. Alkossatok két rövid párbeszédet, amelyekben félreértés adódik abból, hogy egy szó több jelentésű! Példa: Sosem szerettem a barackot. Mert nem finom? Nem, mert fáj.

13 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 13 A hétköznapi és a művészi kommunikáció között számottevő hasonlóságuk mellett igen jelentős, lényegi eltérések vannak. Az itt következő feladatok célja ezek bemutatása. A legfontosabb eltérés, hogy az irodalmi vagy művészi kommunikáció esetében a kommunikáció tényezői megkettőződnek: a művészi kommunikáció megkülönböztetett két sajátossága az esztétikai konvenció és a polivalencia konvenció. Az alábbiakban bevezetjük ezt a két fogalmat, majd a mélyebb megértés és az alkalmazás érdekében a fejezet során többször visszatérünk rájuk. 7. Csoportmunka A) Asszociációk a) Készíts fürtábrát, melynek központi szava a szabály! b) Három perc múlva hallgassátok meg egymás asszociációit! c) Zöld színű tollal illeszd be a saját ábrádba azokat az asszociációkat, melyek nagyon tetszenek, és sajnálod, hogy nem neked jutott eszedbe! d) Készítsetek egyetlen közös fürtábrát csomagolópapírra filctollal! Figyeljetek arra, hogy mindenki megoldásából kerüljön a közös ábrára elem, a szerzők nevét vagy monogramját írjátok a jobb alsó sarokba! e) A megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak munkátok eredményét! szabály

14 1 4 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m B) Mondatalkotás a) Alkoss hat egyszerű mondatot úgy, hogy az alábbi szavak közül kettőt helyezz be egy-egy mondatba! Egy szót csupán egyszer használhatsz fel. indulat partner vereség terv győzelem öröm szerep fegyelem ellenfél játék csalás szabály b) Ha elkészültetek, hallgassátok meg egymás mondatait, egy kettéosztott füzetoldal egyik részébe írjátok be azokat, melyekkel egyetértetek, másikba azokat, melyekkel nem. c) Válassz ki egy mondatot, amellyel nem értesz egyet, és két mondatban érvelj ellene. d) Az elfogadott állítások közül válasszátok ki a négy legfontosabbat, lehetőleg úgy, hogy mindenki eredeti állításából kerüljön be egy! e) Ezeket írjátok le egy csomagolópapírra, a megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak munkátok eredményét! C) Merre? A hatvanas években a budapesti közlekedésben (ahogyan napjainkban újból) használatos volt az átszállójegy. a) Tanulmányozd a következő oldalon található térképet és a jegy hátoldalán lévő szöveget!

15 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 15

16 16 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos. b) Mi az átszállójegy? c) Fogalmazz meg a térkép és a szöveg alapján három kérdést, melyekben útirányok kezdő- és végállomását határozod meg! A többiek arra válaszoljanak, hogy ebben az esetben érvényes-e menetjegyed! d) Befejezésül a négyfős csoport osszon ki szerepeket és készüljön fel egy szituáció eljátszására, amelyben kiderül az ellenőr számára, hogy az utas érvénytelen jeggyel utazott! (Figyelem! Mindenkinek kell szerep, tehát az utason és az ellenőrön kívül ki kell találnotok még szerepeket.) e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két perces, legfeljebb négyperces lehet. D) Érvényes jegy Bizonyára hallottál már arról, hogy tervezik Budapesten a metróhálózat bővítését. Az elképzelések szerint az új metróvonalak mellett a vonathálózat is részese lenne a budapesti közlekedésnek. a) tanulmányozd a következő oldalon található térképet és a jegy hátoldalán lévő szöveget! Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasúton egy utazásra egy átszállással (az átszálláskor nem kell újra kezelni), a kezeléstől számított 60 percig. Átszálláson kívül útmegszakításra ill. visszautazásra nem jogosít. A jegyet ellenőrzéskor fel kell mutatni és az ellenőr kérésére át kell adni. b) Mi az átszállójegy?

17 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 17 c) Fogalmazz meg a térkép és a szöveg alapján három kérdést, melyekben útirányok kezdő- és végállomását határozod meg! A többiek arra válaszoljanak, hogy ebben az esetben érvényes-e menetjegyed!

18 1 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m d) Befejezésül a négyfős csoport osszon ki szerepeket és készüljön fel egy szituáció eljátszására, amelyben kiderül az ellenőr számára, hogy az utas érvénytelen jeggyel utazott! (Figyelem! Mindenkinek kell szerep, tehát az utason és az ellenőrön kívül ki kell találnotok még szerepeket.) e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két perces, legfeljebb négyperces lehet. E) Érvényes jegyek Az alábbiakban két átszállójegy hátoldalán lévő szöveget olvasol. A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) elődje volt a FVV (Fővárosi Villamos Vasút). Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos. Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasúton egy utazásra egy átszállással (az átszálláskor nem kell újra kezelni), a kezeléstől számított 60 percig. Átszálláson kívül útmegszakításra, ill. visszautazásra nem jogosít. A jegyet ellenőrzéskor fel kell mutatni és az ellenőr kérésére át kell adni. a) Hasonlítsd össze a két szöveget! b) Észrevételeidet rögzítsd az alábbi halmazábrában! c) Hat perc elteltével készítsetek közös halmazábrát!

19 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 1 9 d) Válasszatok magatok közül egy képviselőt, ő csoportotok megoldását egyeztesse a többi csoport képviselőjével! e) A képviselők rajzoljanak csomagolópapírra egy halmazábrát, a közös halmazábrát a megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak! 8. Bemutatás a) Hallgassátok meg a csoportok képviselőinek beszámolóit az elvégzett munkáról! b) Füzetedbe írd be, hogy a bemutatások során ki mindenki szólalt meg, mi volt a célja a megszólalással! c) Figyelj arra, hogy minden megszólalást próbálj meg jegyzőkönyvezni (rögzíteni füzetedbe)! d) Ha saját feladatoddal kapcsolatban bármi most így, utólag eszedbe jut, azt is írd le a füzetedbe! 9. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! A kommunikációnak nyilvánvalóan célja van: a feladó valamit el akar érni azzal, hogy üzenetet küld a címzettnek. Bizonyára tanultál már arról is, hogy ez a cél, szándék többféle lehet. Ha például kijelentem, hogy a ló páratlan ujjú patás állat, egy tényt közöltem, ha ezzel szemben valakinek a nyakába borulok, és azt mondom: Imádlak!, ezzel nem csupán a tényt közöltem, hanem érzelmeimet is kifejeztem egyben. Abban a mondatban, hogy Csukd be az ajtót! egy felhívás, felszólítás fogalmazódik meg a címzett számára, amely szintén kiegészülhet érzelmi mozzanatokkal (mondhatom kedvesen, dühösen stb.). Irányulhat az üzenet a címzett figyelmének felkeltésére, azaz a kapcsolat megteremtésére vagy fenntartására (ilyenek például a Figyelj csak! jellegű mondatok), és irányulhat magára a kommunikációra, visszautalva korábban elhangzott kijelentésekre. (Például ilyen megszólalás a Nem értem! vagy a Hallottad? jellegű mondat.) Ez utóbbi célja elsősorban az üzenet pontos átjutásának biztosítása, annak tisztázása, hogy a feladó és a címzett egy nyelvet beszélnek, azonos kódrendszert használnak. 10. A fenti szöveg és saját korábbi jegyzőkönyved (8. b feladat) alapján töltsd ki úgy a táblázatot, hogy lehetőleg ne ismételj semmit! Tehát nem kell minden megszólalást beírnod a táblázatba, tetszésed szerint válogathatsz. K i m o n d j a? ( f e l a d ó ) K i n e k m o n d j a? ( c í m z e t t ) M i v o l t a m e g s z ó l a l á s c é l j a? ( f u n k c i ó ) leíró-közlő érzelemkifejező felhívó kapcsolattartó értelmező

20 2 0 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 11. Ki mondja? a) Képzeld el az alábbi helyzeteket! Kik lehetnek a szituáció résztvevői? (a) a lakásán éhségsztrájkot folytat a polgármester (b) a konyhában valaki a kezében tartja a leszakadt polcot (c) a vidéki házba érkezik a társaság, ott szeretnének szilveszterezni (d) gyerekszoba, a játékpolc előtt (e) valaki telefonál ½ 12-kor (f) hegycsúcs alatt áll a csapat 4000 méter magasan (g) koldus üldögél a templom előtt (h) nyáron a búzatábla szélén emberek állnak b) Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! 1. Tűz van! Ég a malom! 2. Egyre várlak! 3. Legalább húsz fok hideg van. 4. Óh, barátaim, hét napja nem ettem. c) Egy-egy mondatot illessz be a fentiek közül legalább két helyzetbe! Ha ügyesen dolgozol, mindegyik mondatnak lesz legalább két helye , , , , Vizsgáld meg, hogy a két-két eltérő helyzetben (11. feladat) mit vár a hallgatótól a megszólaló! Ha van már mindegyik helyzetre elképzelésed, beszéld meg azokat padtársaddal! 13. A kommunikáció tényezői A nyelvész Roman Jakobson szerint a kommunikációnak hat tényezője van: 1. feladó, 2. címzett, 3. szövegkörnyezet/beszédhelyzet/valóság, 4. csatorna, 5. kód és 6. üzenet. Válassz ki a négy mondatból (11. feladat) egyet, és vizsgáld meg, mi a kommunikáció hat tényezője a két helyzetben!

21 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e 2 1 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i feladó címzett szövegkörnyezet/valóság csatorna üzenet kód e g y i k h e l y z e t m á s i k h e l y z e t 14. Fogalmazd meg előfeltevéseidet! Mi lehet a témája egy olyan novellának, amelynek az a címe, hogy Mi mindent kell tudni? Örkény István úgy gondolta, hogy a 60-as években használt átszállójegy hátoldalára nyomtatott használati utasítás elég érdekes szöveg ahhoz, hogy címmel ellátva irodalmi műalkotásként is megállja a helyét, ezért lemásolta, címet adott neki, és a mű meg is jelent az író Egyperces novellák című kötetében. Olvasd el figyelmesen a novellát! Örkény István: Mi mindent kell tudni Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd, és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos! 15. A novellát és az átszállójegy hátára nyomtatott szöveget összehasonlítva töltsd ki a táblázatot! á t s z á l l ó j e g y n o v e l l a feladó címzett szövegkörnyezet

22 2 2 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 16. Megkettőződés Az előző feladatból kiderült, hogy az irodalmi kommunikációban megkettőződik a kommunikáció három tényezője. Most arra kell választ keresni, hogy mi történik a másik három tényezővel. Az eredeti átszállójegy szövegének valóságmegfelelése (referencialitása) egyértelmű. A régi Budapesten közlekedő ember számára ismert valóság a Duna-híd, az átszállás, stb. Az Örkény-novella valóságvonatkozása lényegesen bonyolultabb. Az biztos, hogy mi, olvasók nem szorongatjuk, nem tesszük zsebbe, tárcába utazáskor a kötetet, olvasás közben nem figyelünk arra, hogy egy Duna-hidat csak egyszer érintsünk. a) Az utazás szót a konkrét jelentésén túl milyen átvitt értelemben lehet használni? b) Keress a szövegből olyan részeket, amelyek átvitt értelemben is értelmezhetőek! S z ó t á r i, m e g s z o k o t t é r t e l m ű j e l e n t é s A s z ó r a a z a d o t t k ö r n y e z e t t ő l r áta pa d ó j e l e n t é s c) Azzal, hogy Örkény novellának tekinti a szöveget, megváltozott annak jelentése. Gondolj végig három lehetséges egymást nem kizáró értelmezést! A szöveg körülményesen aprólékos, fontoskodó, ezáltal önmaga és a hivatalos stílus paródiájává válik. Egy adott társadalom túlszabályozottságának leírásaként olvasható. Az életút ironikus jelképe. Melyik értelmezést fogadod el leginkább? d) Beszéljétek meg, milyen érvek szólnak egyik vagy másik értelmezés mellett!

23 A k o m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i n e k m e g k e t t ő z ő d é s e Mitől irodalom? a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Az új szövegösszefüggésben a közvetlen valóságvonatkozás (referencialitás) felfüggesztése tapasztalható (ezt nevezzük az irodalmi kommunikáció egyik megkülönböztetett sajátosságának, esztétikai konvenciónak). Az irodalmi szövegösszefüggésben (kontextusban) az utazás szó átvitt értelmezése segített abban, hogy a végállomás szót halál jelentésben olvassuk. Tehát a szöveg egyik jele (utazás) a szöveg másik jelére (illetve a szöveg összes többi jelére) hívta fel a figyelmet (végállomás), az egyik jel tette lehetővé a másik jel újabb értelmezését. (Ez is lényeges jellemzője az irodalmi kommunikáció esztétikai konvenciójának.) Láttuk, hogy az üzenet is megtöbbszöröződött, hiszen a szöveg több értelmezése is elképzelhető. Ezt nevezzük az irodalmi kommunikáció másik megkülönböztetett sajátosságának, az úgynevezett polivalencia (többértékűség, több értelmezés) konvenciónak. b) A 15. feladatban a kommunikáció három tényezőjének megkettőződését már megvizsgáltuk. A fenti szöveg alapján próbáld meg kitölteni az alábbi táblázatot! á t s z á l l ó j e g y n o v e l l a v a l ó s á g ü z e n e t k ó d teremtett, alkotott pl. az élet ironikus jelképe a nyelv, ahol egy jel a jeltestvéreire hívja fel a figyelmet 18. Nevezz meg olyan szöveget, ahol biztosan nem kettőződik meg a jelentés!

24 2 4 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 19. Talált szöveg A) Most mi is Örkény nyomdokaiba lépünk. Adj másik címet az Örkény-novellának! Figyeld meg, változott-e a novella jelentése, üzenete! B) Keress az átszállójegyen találhatóhoz hasonló szövegeket olyanokat, amelyekben hasonlóképpen benne rejlik a többértelműség lehetősége, és adjál címet nekik. Az órán olvassátok fel a talált szövegeket!

25 A k o n n o t a t í v j e l e n t é s A K O N N O T A T Í V J E L E N T É S Az alábbi feladatokban megnézzük, hogy mit tekintünk a nyelvben jelnek. Beszélünk arról is, hogy egy szó, kifejezés vagy mondat milyen körülményeket, helyzeteket idézhet fel, amelyek nem tartoznak a szó jelentésébe. Mondatok jelentését tanulmányozva olyan üzenetekkel is foglalkozunk, amelyek a mondatoknak nem a szó szerinti értelmezéséből adódnak. Látni fogjuk, hogy bizonyos mondatokból közvetlen jelentésükön túl további megállapítások is kiolvashatók. 1. A kommunikáció tényezőinek megkettőződése című rész 6. feladatában az általatok írt szövegek közül hallgassatok meg néhányat, és állapítsátok meg, melyek voltak a legsikerültebbek! A győztes párbeszédek kulcsszavait jegyezzétek le! 2. Találjatok ki minél több helyzetet, amelyek az alábbi szavakhoz kapcsolódhatnak! Engedjétek el bátran a fantáziátokat! Írj le olyan helyzetfelidéző szavakat, kifejezéseket, amelyek a csoport tagjainak többsége számára is elfogadhatóak. jegy: könyv: birodalom: hal: tető:

26 2 6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m repülő: 3. Figyeljétek meg, hogy a fenti szavak mondatokba helyezve felidéznek-e bennetek újabb helyzeteket, vagy épp ellenkezőleg, kizárnak bizonyos helyzeteket! Feri kilyukasztotta a jegyet. jegy: A szerzetes egy könyvet másol. könyv: Klári kertje valóságos kis birodalom. birodalom: Laci sosem eszik halat. hal: A tető a hó alatt beszakadt. tető: Ez az egyik leglassabb repülőnk. repülő:

27 A k o n n o t a t í v j e l e n t é s Írjatok szavakat, amelyek a következő világokat idézik fel! rendőrség költészet Spanyolország otthon vakáció 5. Írjatok mondatokat, amelyek a következő világokat idézik fel! katonaság ókor buli munka

28 2 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Egy szó jelentésétől megkülönböztetjük azokat az egyéb körülményeket (például egy kifejezés használatának jellegzetes, szokásos körülményeit), amelyeket ennek a szónak a használata felidézhet. Ezeket a szó konnotációjának nevezzük. Így a viking szó jelentése skandináv lakos a középkor elején vagy hajón közlekedő marcona északi harcos, konnotációja az egész kora középkor, Anglia és Skandinávia világa, a hajózás stb. 6. Gondolj egy szóra, melynek jelentését és konnotációját is el tudod magyarázni anélkül, hogy magát a szót használnád! Próbáld ki csoporttársaidon, hogy jó-e a magyarázat, tehát ki tudják-e találni, melyik szóra gondoltál. 7. Döntsd el, hogy az alábbi mondatok után írt állításokból melyiknek kell igaznak lennie ahhoz, hogy a dőlttel szedett mondat értelmes legyen! Húzd alá ezt a mondatot! (a) Sanyi meglátogatta az unokatestvérét. Sanyi egy gyárban dolgozik. Sanyinak van egy unokatestvére. Sanyi szüleinek nincsenek testvérei. (b) Visszavásároltam a lakásomat. A beszélő gazdag. A beszélő sosem adta el a lakását. A beszélőnek korábban is birtokában volt a jelenlegi lakása. (c) Feri bácsihoz néhány unokája hazajött karácsonyozni Magyarországra. Feri bácsi külföldön él. Feri bácsinak legalább három unokája van. Feri bácsinak néhány unokája külföldön tartózkodott. (d) A herceg 100 tallérral jutalmazta a kapitányt bátor tettéért. A kapitánynak a megjutalmazás előtt nem volt pénze. A herceget elszomorította a kapitány viselkedése. A kapitány valami bátor cselekedetet hajtott végre. 8. Mondj néhány állítást, amelyeknek az igazságát feltételezik az alábbi mondatok! Például: János újra elvált Maritól. Jánosnak volt felesége. János kétszer is összeházasodott Marival. A sárkány jóllakottan dőlt le a lovag csontváza mellé.

29 A k o n n o t a t í v j e l e n t é s 2 9 Előfeltevésnek nevezzük azokat a vélekedéseket vagy tényeket, amelyeket nem mondunk ki a mondatban, de ezek igazsága nélkül a mondat értelmetlen lenne: János elvette feleségül a barátnőjét. Jánosnak volt barátnője. A herceg a király kisebbik lányát vette el feleségül. A királynak legalább két lánya van, akik nem ikrek, hisz az egyik fiatalabb, mint a másik. Feri megnyugodott. Feri ideges volt korábban. 9. Írjatok a következő kérdésekre három választ! Az egyik legyen egyenes, egyértelmű válasz, a második legyen olyan, ami jó válasz, de csak abban az esetben, ha nem szó szerint értelmezzük, a harmadik legyen oda nem illő válasz! Például: Eljössz velem ma meglátogatni Feri bácsit? 1. Persze, nagyon szívesen. 2. Ma még be kell fejeznem a munkámat. Nem, mert nem érek rá. 3. Kész a vacsora. A válasz nem oda illő, mert nem hozható kapcsolatba a kérdéssel. (a) Hogy vannak a testvéreid? (b) Kész van a vacsora? (c) Miért is nem vettél narancsot?

30 3 0 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Implikatúrának vagy implicit (rejtett, ki nem fejtett) közlésnek nevezzük azokat az üzeneteket, amelyek egy mondatnak nem a szó szerinti értelmezéséből adódnak, így amikor az Eljössz velem meglátogatni Feri bácsit? kérdésre valaki úgy válaszol, hogy Ma még be kell fejeznem a munkámat, elsősorban nem azt akarja velünk tudatni, hogy a munkáját be kell fejeznie, hanem azt, hogy nem jön, és azért, mert munkája van. 10. Írj 2 rövid párbeszédet úgy, hogy szerepeljenek bennük olyan mondatok, amelyeknek vannak előfeltevései. Az előfeltevéseket írd a mondatok alá zárójelben! Az itt következő feladatoknak kettős célja van. Egyrészt lehetőség nyílik a korábban bevezetett fogalmak (a kommunikáció tényezői, a kommunikáció funkciói) gyakorlására, elmélyítésére, másrészt újabb példákon keresztül vizsgáljuk a kommunikáció tényezőinek megkettőződését az irodalmi kommunikációban.

31 a k o n n o t a t í v j e l e n t é s Szavak és jelentések A) a) Az alábbi szavakból válassz ki néhányat, és alkoss mondatokat úgy, hogy a megadott szó a különböző mondatokban más-más jelentésben szerepeljen! közönséges megrázó út búcsú olvasó b) Beszéld meg megoldásaidat csoporttársaiddal! Ha olyan jelentést is találtak a többiek, amely nem szerepel a saját megoldásodban, rögzítsd azokat is!

32 3 2 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m B) a) Megadjuk egy-egy szó három jelentését. Melyik szóhoz tartozik e három jelentés? a s z ó 1. j e l e n t é s 2. j e l e n t é s 3. j e l e n t é s keverék, nem fajtiszta mindennapi durva, neveletlen gyors mozgatással rángató közlekedésre alkalmas sáv, amely két vagy több pontot köt össze a térben emberi kapcsolat ideiglenes vagy végleges lezárása írott szöveget éppen dekódoló elektromos áram ütése ilyen két életpillanat közötti idő távozáskor mondott szavak jellemzi e tevékenység gyakorisága feledhetetlen élményt adó fantázia segítségével megvalósuló térvagy időváltás a falu védőszentjének ünnepe az elmondott imák számolását segítő eszköz a katolikus vallásúaknál b) Válassz ki a megtalált szavak közül legalább kettőt, és mondatokba helyezve érzékeltesd a jelentések közötti különbségeket! c) Beszéld meg csoporttársaiddal megoldásaidat! Mik tették egyértelművé egy-egy szó aktuális jelentését? d) A közösen megfogalmazott választ rögzítsétek!

33 A k o n n o t a t í v j e l e n t é s Szómagyarázat Négyfős csoportokban oldjátok meg az alábbi feladatot! a) Magyarázzátok meg a kiosztott kártyákon lévő szavak jelentését! b) Közös megoldásaitokat szócikkek formájában rögzítsétek! Példaként itt olvashatjátok a villamos szó szócikkét a Magyar értelmező kéziszótárból. villamos I. mn 1. Villamossággal kapcs., azt előidéző, azzal működő; elektromos. ~vezeték, áram, csengő 2. ritk vál Ingerült, feszült <hangulat>. II. fn 1. Városi villamosvasút. Ennek járata, szerelvénye, kocsija. Felszáll a ~ra. 2. kiv tréf: Zöld ~: jellegzetes bp.-i utcai illemhely a jelzések magyarázata: mn = melléknév; fn = főnév; ritk = ritkán; vál = választékos; tréf = tréfás; ~ = a szócikk címszava; kiv = kiveszőben, elavulóban c) Ha olyan szót is kaptok, melynek jelentését nem tudjátok meghatározni, segítségül hívhatjátok a Magyar értelmező kéziszótárt.

34 3 4 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Hetedik osztályban olvastál már egy részt Kosztolányi Dezső Esti Kornél című novelláskötetéből. A kötet itt következő utolsó darabjában Esti beszámol egy közönséges villamosutazásról. 13. Olvasd el magadban figyelmesen Kosztolányi Dezső novelláját! TIZENNYOLCADIK FEJEZET, MELYBEN EGY KÖZÖNSÉGES VILLAMOSÚTRÓL AD MEGRÁZÓ LEÍRÁST, S ELBÚCSÚZIK AZ OLVASÓTÓL Ordított a szél szólt Esti Kornél. A sötétség, a hideg, az éj jeges virgáccsal verte végig s összekarmizsálta arcomat. Orrom sötétbíbor volt, kezem szederjes, körmeim lilák. Csorogtak könnyeim, mintha sírnék, vagy megolvadt volna bennem az élet, mely még nem fagyott jégkupaccá. Köröskörül fekete sikátorok ásítoztak. Én csak álltam és vártam, topogtam a kőkemény aszfalton, s körmeimbe fújtam. Télikabátom zsebébe rejtettem meggémberedett ujjaimat. Végre messze-messze a ködben feltűnt a villamos sárga fényszeme. A kocsi visított a síneken. Szilaj kanyarodással megállt előttem. Föl akartam szállni, de alig nyúltam a kapaszkodóhoz, barátságtalan hangok rivalltak rám: Megtelt. Emberfürtök lógtak a fölhágóról. Benn, a kétes homályban, melyet egyetlen fémszálas körte világított meg vörösen, élőlények mozogtak, férfiak, nők, karon ülő csecsemők is. Egy pillanatig tétováztam, majd hirtelen elhatározással fölugrottam. Semmi okom se volt finnyáskodni. Úgy fáztam, hogy fogaim összekocódtak. Aztán siettem is, nagy út várt rám: okvetlenül meg kellett érkeznem. Helyzetem eleinte több volt, mint kétségbeejtő. Belecsimpaszkodtam az emberfürtbe, s magam is egy láthatatlan bogyója lettem. Hidak, alagutak alatt vágtattunk el oly vad sebességgel, hogyha leesem, szörnyethalok. Olykor egy tűzfalat, egy deszkapalánkot, egy fatörzset súroltam. Életemmel játszottam. A veszedelemnél is több szenvedést okozott az a tudat, hogy útitársaim egytől egyig gyűlöltek. Fönn a villamos tornácán röhögtek rajtam, lenn a fölhágón pedig azok, akikkel összekovácsolt a végzet, nyilván a megkönnyebbülés sóhajával köszöntötték volna, ha lezuhanok, nyakam szegem, s ők ily áron szabadulnak egy kölönctől. Sokáig tartott, míg a tornácra kerültem. Csak épp a peremén jutott számomra talpalatnyi hely. De hát fönn voltam a szilárd talajon. Két kezemmel keményen szorítottam a kocsi külső vázát. Nem kellett immár félnem, hogy lerepülök. Igaz, itt a közhangulat ismét ellenem fordult, mégpedig viharosan. Ott lenn már félig-meddig megszoktak. Tudomásul vették létezésem, mint szomorú tényt, s miután összekozmásodtak velem, ügyet se vetettek rám. Fönn azonban én voltam a legutóbbi föltolakodó, a legfrissebb ellenség. Valamennyien közös gyűlöletben forrtak össze ellenem. Nyíltan és suttyomban, hangosan és halkan, szitkokkal, tréfás átkokkal, otromba, aljas megjegyzésekkel üdvözöltek. Semmiképp se csináltak titkot abból, hogy szívesebben látnának a föld alatt két méternyire, mint itt. De nem adtam föl a harcot. Csak kitartani biztatgattam magam. Állni a sarat, azért sem engedni. Konokságomnak meg is lett a foganatja. Elkaparintottam egy kapaszkodószíjat, s azon csüngtem. Nemsokára meglökött valaki. Oly szerencsésen buktam előre, hogy beljebb vágódtam. Már nem

35 A k o n n o t a t í v j e l e n t é s 3 5 közvetlen a kijárat mellett ácsorogtam, hanem a tornácon levő csoport kellős közepébe ékelődtem sziklaszilárdan. Minden oldalról szorítottak, melengettek. Néha a szorítás olyan erős volt, hogy elakadt lélegzetem. Néha egy tárgy esernyőnyél vagy bőröndsarok a gyomromba bökött. De a múló jellegű zavaroktól eltekintve nem lehetett panaszkodnom. Aztán eshetőségeim fokozatosan javultak. Jöttek-mentek, fölszálltak-leszálltak. Már fesztelenül mozoghattam, bal kezemmel kigomboltam télikabátomat, előhalásztam nadrágzsebemből erszényemet, s eleget tehettem a kalauz többszöri ünnepélyes, eddig eredménytelen felszólításának, hogy váltsam meg menetjegyem. Micsoda öröm volt legalább fizetnem. Utána ismét egy kis zűrzavar támadt. Fölmászott egy tekintélyes, kövér ellenőr, akinek száz kilójától a zsúfolt kocsi csaknem kicsorrant, akár az a csordultig levő kávéscsésze, melybe egy jókora cukrot dobnak. Az ellenőr kérte jegyemet. Újra ki kellett gombolkoznom, s ezúttal szabadon levő jobb kezemmel kellett megkeresnem erszényemet, melyet imént bal nadrágzsebembe süllyesztettem. De határozottan szerencsém volt. Amint az ellenőr alagutat vájva az eleven testek közt a kocsi belsejébe furakodott, egy viharos emberhullám engem is befelé sodort, és eleinte nem hittem szememnek én is benn voltam, benn a kocsi belsejében: megérkeztem. Közben valaki fejbe ütött, télikabátomról lepattant pár gomb is, de mit törődtem én ekkor ilyesmivel. Büszkeség dagasztott, hogy idáig jutottam. Leülésről természetesen szó se lehetett. Az ülők kiváltságos társadalmát egyébként se láttam. Eltakarták őket az állók, a szíjon lógók, akik váltogatva részint tulajdon lábukon álltak, részint másokén, aztán az a mocskos pára is, mely fokhagymás, gyomorsavas leheletektől beszüremkedő téli ködből, ruhák áporodott kigőzölgéséből verődött össze. E minden emberi méltóságából kivetkezett, összepréselt, bűzös állatsereglet láttán annyira megundorodtam, hogy a célhoz és beteljesüléshez közel az a gondolat kísértett, leteszek a küzdelemről, nem folytatom tovább utamat. Ekkor megpillantottam egy nőt. Az egy homályos sarokban álldogált, kopott ruhában, nyúlszőr nyakbavetővel, a falnak támaszkodva. Elcsigázottnak, szomorúnak látszott. Egyszerű arca volt, szelíd, tiszta homloka, kék szeme. Ha bírhatatlannak éreztem a szégyent és sajogtak a tagjaim és émelygett a gyomrom, akkor a rongyokban, az állati pofák közt, a dögletes levegőben őt kerestem, bújócskázva a fejek és kalapok között. Többnyire maga elé meredt. De egyszer találkozott tekintetünk. Ettől kezdve nem zárkózott el. Úgy rémlett, mintha ő is azt gondolná, amit én, s mintha ő is tudná, hogy mit gondolok erről a kocsiról és mindenről, ami körülötte van. Ez megvigasztalt. Engedte, hogy nézzem őt, s én úgy néztem kék szemébe, mint a betegek abba a kék villanymécsesbe, amelyet éjszaka gyújtanak meg a kórtermekben, hogy a szenvedők mégse legyenek egészen egyedül. Csak neki köszönhetem, hogy nem vesztettem el végleg harci kedvemet. Egy negyed óra múlva már ülőhelyet is kaptam a padon, melyet réztámaszkodók mértek ki négy utas számára. Egyelőre csak annyi hely jutott nekem, hogy a levegőben lebegve fél combomra ereszkedhettem. A köröttem ülők ronda nyárspolgárok voltak, belefészkelték magukat vastag bundájukba és szerzett jogaikba, melyekből semmit sem akartak engedni. Én beértem azzal, amit adtak. Nem követelőztem. Tettettem, hogy nem veszem észre silány dölyfüket. Úgy viselkedtem, mint egy zsák. Tudtam, hogy az emberek ösztönösen gyűlölik az embereket, és sokkal hamarabb megbocsátanak egy zsáknak, mint egy embernek.

36 3 6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Így is történt. Miután látták, hogy közönyös vagyok, afféle senki és semmi, aki nem számít, kissé tovább húzódtak, s rendelkezésemre bocsátottak valamicskét a nekem dukáló helyből. Később már válogathattam is a helyek közt. Néhány megálló után egy ablakülésre tettem szert. Letelepedtem, és körülnéztem. Először is a kék szemű nőt kutattam, de az már nem volt ott, nyilván leszállt valahol, míg én az élet vad viadalát vívtam. Elvesztettem mindörökre. Sóhajtottam egyet. Kibámultam a jégvirágos ablakon, de csak lámpaoszlopokat láttam, szenynyes havat, sötét-ridegen zárt kapukat. Még egyet sóhajtottam, aztán ásítottam. Úgy vigasztalódtam, ahogy tudtam. Megállapítottam, hogy küzdöttem és győztem. Elértem azt, amit lehetett. Vajon a villamosban ki érhet el többet egy kényelmes ablakülésnél? Tűnődve, szinte elégedetten gondoltam vissza borzasztó tusám egyes mozzanataira, az első rohamra, mellyel birtokba vettem a villamost, a fölhágó szenvedésére, a tornác ökölharcára, a kocsi belsejében levő tűrhetetlen légkörre és szellemre, s szemrehányást tettem magamnak kishitűségem miatt, hogy már-már elcsüggedtem, hogy az utolsó pillanatban majdnem visszatorpantam. Nézegettem kabátom leszakított gombjait, mint harcos a sebeit. Mindenkire rákerül a sor mondogattam egy bölcs higgadt tapasztalatával, csak meg kell várni. A jutalmat a földön nem adják könnyen, de végül mégis megkapjuk. Most elfogott a vágy, hogy élvezzem diadalomat. Éppen ki akartam nyújtani zsibbadt lábaimat, hogy végre pihenjek és pihegjek, hogy végre föl is lélegezzem, szabadon és boldogan, amikor a kalauz odalépett ablakomhoz, kifordította az útirányjelző táblát, s ezt kiáltotta: Végállomás. Elmosolyodtam. Lassan leszálltam. (1932) 14. Értjük? a) Keresd ki a szövegből azokat a szavakat, amelyeknek a jelentését a 12. feladatban meghatároztátok. Egyeznek-e a ti szómagyarázataitok a novellabeli jelentésekkel? Gyűjtsd össze és írd le azokat, ahol eltérő a jelentés! b) Keresd ki az értelmező szótárból a fenti szavakat, és vizsgáld meg, hogy a novellában használt jelentést tartalmazza-e a szócikk? c) Ha találsz olyan jelentést, melyet nem közöl a szótár, mi lehet annak az oka, hogy mégis érted a Kosztolányi-írásban a szó jelentését?

37 A k o n n o t a t í v j e l e n t é s Mi a villamos? A) Utaztál már villamoson? a) Ha igen, keresd ki a novellából azokat a tárgyi elemeket, melyeknek alapján bizonyosan állítható, hogy a novella korának villamosa eltér a ma használttól! b) Ha nem, próbáld meg leírni minél részletesebben a villamost! B) Keresd ki a szövegből az olyan történésekre vonatkozó utalásokat, amelyek veled is megtörtén(het)nek, ha tömegközlekedéssel (villamossal vagy busszal, esetleg zsúfolt vonaton) utazol!

38 3 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 16. Helyszínek Milyen helyszínei vannak a novellának? Kik vannak Esti körül? Az utazás során kikkel kerül kiemelt kapcsolatba? Gyűjtésedet próbáld meg táblázatba rendezni! h e l y s z í n e k a t ö b b i u t a s k i e m e l t s z e r e p l ő 17. Két utazás a) Halmazábrával hasonlítsd össze Örkény és Kosztolányi írását! b) Megoldásodat beszéld meg társaiddal! c) Írd be saját ábrádba zöld színnel csoporttársaid azon állításait, melyekkel egyetértesz!

39 A k o n n o t a t í v j e l e n t é s Közönséges? a) Olvasd el nagyon figyelmesen újra a Tizennyolcadik fejezet alcímét. Találsz olyan szavakat, amelyek ellentmondanak egymásnak? Írd le őket! b) Beszéld meg társaiddal az ötletedet! c) Keress a novellából olyan szövegrészeket (legalább hármat), melyek azt erősítik, hogy helyénvaló a megrázó szó használata az alcímben. Írd le őket! 19. Elsődleges és másodlagos jelentés a) A fentiek alapján szerinted mi Kosztolányi novellájának elsődleges és mi a másodlagos jelentése? Írd le röviden válaszodat! b) Vitassátok meg válaszaitokat! c) Keress a novellából olyan szövegrészeket, melyek erősítik a másodlagos (konnotatív) jelentésértelmezést! 20. Gondold végig, hogy a fentiek alapján hogyan érvényesül ebben az elbeszélésben az irodalmi kommunikációnak az a lényegi sajátossága, hogy megkettőződnek a kommunikáció tényezői? Beszéljétek meg közösen a kérdésre adott válaszokat!

40 4 0 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 21. Ki beszél? a) Ki szólal meg az első bekezdésben? b) Ki szólal meg a második bekezdésben? Milyen lényeges eltérést fedezel fel ebből a szempontból a két bekezdés között? 22. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Ordított a szél szólt Esti Kornél. Ettől az első mondattól kezdve az elbeszélés egyes szám első személyben hangzik el. De az egyes szám harmadik személyű, az Esti Kornélt ismerő elbeszélő, noha ebben a novellában csak egy félmondat erejéig van jelen, az egész novelláskötetet jellemzi (gondoljunk csak vissza Esti Kornél első iskolai napjára a Vörös Ökörben). Az író, Kosztolányi kitalál egy névtelen elbeszélőt, aki ebben a történetben csak idézi a szintén általa kitalált Esti Kornélt. Ez a kettősség író és elbeszélő, a szöveget megalkotó valóságos, és a történetet elmesélő fiktív személy(ek) kettőssége minden elbeszélő mű jellegzetes vonása, noha nem minden esetben nyilvánvaló. Van olyan elbeszélés (vagy regény), amelyben az elbeszélő szinte azonosul az íróval, kívül áll a történeten, úgy tesz, mint aki mindent tud, mindenbe beavatott s tudásáról készségesen tájékoztatja az olvasót. Az ilyen elbeszélőt szokás mindentudó elbeszélőnek nevezni. Más esetben az elbeszélő nem kívülálló, hanem valamilyen formában részese az ese-ményeknek. Ennek számtalan változata lehetséges: lehet például közvetítő (hallottam egy történetet...), lehet tanú (ezt láttam...), lehet szereplője (ott voltam), sőt főszereplője (velem történt) is a történetnek. Ezekben a művekben az elbeszélő tudása nyilván korlátozott: annyit tud, amennyit szerepe megenged neki. Ez utóbbi esetekben az író vagy jelzi, hogy nem ő a történet mesélője (például nevet ad neki), vagy épp úgy tesz, mintha ő lenne, de ez persze csak játék: az író sosincs valóságosan benne a maga kitalálta történetben. a) Fogalmazz meg írásban két pontosan feltett kérdést, amelyekből azt szeretnéd megtudni, hogy társad érti-e a fenti szakszöveget!

41 A k o n n o t a t í v j e l e n t é s 4 1 b) Hallgassátok meg egymás kérdéseit, utána értékeljétek a feltett kérdéseket az alábbi módon: Nekem... kérdése tetszett a legjobban, mert Nekem... kérdése is tetszett, mert A novella továbbírása Válassz ki a novellából egy minihelyszínt (a novella egyik részhelyszínét), és bővítsd ki a szöveget úgy, hogy legyenek benne dialógusok is. Ügyelj arra, hogy a megszólalások érvényesek legyenek a villamosutazásra és az életút-értelmezésre egyaránt.

42 4 2 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 3. A V A L Ó S Z E R Ű S É G L Á T S Z A T A Ebben a részben a fejezet korábbi irodalomelméleti fogalmait fogjuk gyakorolni. Egyúttal arra a kérdésre is választ keresünk, hogyan árnyalódik a kommunikáció tényezőinek megkettőződése olyan irodalmi mű(vek)ben, mely(ek)ben a mű egyik leglényegesebb sajátossága a dokumentatív (a valós tényekhez hasonló) jelleg, a dokumentarizmus. A) 1. Hogy beszél? Nézzétek meg Quentin Tarantino filmjének, a Ponyvaregénynek (eredetiben: Pulp Fiction) a bevezető képsorait! a) Mit árul el a beszédmód a két szereplőről? b) Figyeld meg, hogy a trágár beszéd milyen eltérő helyzetekben jellemzi a szereplőket! c) Figyeld meg, hogy a két szereplő testbeszéde hogyan vesz részt kettejük kommunikációjában? Milyen jellegzetességeket emelnél ki? 2. Vitassátok meg, hogy ha csúnyán beszéltek, ki szokott rátok szólni, és ki nem tesz megjegyzést!

43 A v a l ó s z e r ű s é g l á t s z a t a Hogy beszélsz?! a) A két oszlopba gyűjts érveket arra, hogy mely normák engedik, és mely normák tiltják a káromkodást! M i l y e n h e l y z e t ( e k ) b e n m e g e n - g e d e t t a t r á g á r b e s z é d? M i l y e n h e l y z e t ( e k ) b e n t i l - t o t t a t r á g á r b e s z é d? b) Érveidet beszéld meg csoporttársaiddal, készítsétek el közös táblázatotokat! Dolgozzatok úgy, hogy saját ábrátokat kiegészítitek zöld színű beírásokkal. Apró monogrammal jelezzétek a szerző nevét! c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a többiekkel! d) Beszéljétek meg az osztállyal közösen a felvetődött érveket! B) 1. Olvassátok el Spiró György Csirkefej című darabjának második jelenetét! Egy bérház udvarán kezdődik a darab, az első jelenetben egy öregasszony monológja hangzott el. Éppen most jött haza a piacról, csirkefejet vett a macskájának. Második jelenet A kocsibehajtóból jön Srác és Haver. Srác Apa ajtajához megy, lenyomja a kilincset, rángatja, az ajtó nem nyílik. SRÁC Bazmeg. HAVER Mi? Nincs még? SRÁC A rohadt életbe.

44 4 4 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m HAVER Nincs itthon, mi? Srác dörömböl, csönd. Nincs itt senki, mi? SRÁC Mér nincs itthon? Bazmeg. Mér nem jön? HAVER Korán van. SRÁC De mér nincs itthon? Hazajövök, akkor mér nincs itthon? Dörömböl, rugdossa az ajtót. HAVER Mér nincs kulcsod? SRÁC Honnan lenne? Mi? Hülye. HAVER Mér nem adtak? SRÁC Mert nem adtak. Csába. HAVER Nekem adott a fater. SRÁC Jó van, bazmeg, neked adott. Leszarom, bazmeg. HAVER Mér nem adott neked a faterod. SRÁC Csába. Kussoljá má, bazmeg. HAVER Na jó, akkor menjünk. SRÁC Mi a francnak. HAVER Most itt fogsz maj szobrozni, bazmeg? SRÁC Zavar, bazmeg? HAVER Maj visszajövünk. SRÁC Csába! Én elképzeltem! Hazaérek, itthon van, elképzeltem bent az egészet jövök haza, és itt van Apu egy csomószor láttam, bazmeg, és jó volt kurva jó volt, bazmeg elképzeltem, érted? Kimegyünk meccsre, sört iszunk, minden. HAVER Ma nincs is meccs, bazmeg.

45 A v a l ó s z e r ű s é g l á t s z a t a 4 5 SRÁC Elképzeltem, bazmeg, érted? HAVER De ma sehol sincs meccs. SRÁC Leszarom, bazmeg. Én elképzeltem egy csomószor én mindenre emlékszek, bazmeg mindenre mér nincs itthon?! HAVER Maj visszajövünk. SRÁC Üljél le a seggedre, bazmeg. Menjél a francba. HAVER Most mi van? Most mi van? Mi a franc van? SRÁC Semmi, bazmeg. Hülye fasz. HAVER Mér, hát maj megjön. SRÁC Fogjad be a pofádat, hülye. Kis csönd, Haver leül. 2. A Srác és a Haver a) Mit tudsz meg a Srác és a Haver múltjáról a szöveg alapján?

46 4 6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m b) Szerinted mi a szerepe annak, hogy ebben a drámában a szereplőknek egyáltalán nincsen személynevük? Gondolj arra, hogy eddigi tanulmányaid során mely irodalmi művekben volt kiemelt szerepe a névadásnak! c) Osszátok ki a szerepeket egymás közt, és olvassátok fel a jelenetet! ha zavar a trágár, csúnya beszéd, amit a szöveg szerint mondanod kellene, írd le minél részletesebben a két szereplő külsejét! a dialógusokból töröld ki a trágár szavakat, és cseréld ki őket szalonképesekkel. Figyelj arra, hogy mindegyik szót helyettesítsd be másikkal! Milyen figurák formálódtak így, az átalakítás után?

47 A v a l ó s z e r ű s é g l á t s z a t a Hogy beszélsz?! I. a) A két oszlopba gyűjts érveket arra, hogy mely normák engedik, és mely normák tiltják a káromkodást! M i l y e n h e l y z e t ( e k ) b e n m e g e n - g e d e t t a t r á g á r b e s z é d? : M i l y e n h e l y z e t ( e k ) b e n t i l - t o t t a t r á g á r b e s z é d? b) Érveidet beszéld meg csoporttársaiddal, készítsétek el közös táblázatotokat! Dolgozzatok úgy, hogy saját ábrátokat kiegészítitek mások érveivel (zöld színű beírásokkal). Apró monogrammal jelezzétek a szerző nevét! c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a másik feladatot végző csoporttal! d) A csoportok képviselői ismertessék és a csoportok beszéljék meg egymással az elvégzett munka eredményét! II. a) Amikor Spiró György darabját bemutatták, az első előadásokon igen sokan felálltak, és tüntetve, hangos zörgéssel, látványosan elhagyták a nézőteret. Fel voltak háborodva azon, hogy Thália templomában, a színházban durva beszédet hallanak. A két oszlopba gyűjts érveket, melyek szerint a nézőknek igazuk volt, és gyűjts érveket arra, melyek szerint a nézőknek nem volt igazuk. a n é z ő k n e k i g a z u k v o l t, m e r t: a n é z ő k n e k n e m v o l t i g a z u k, m e r t:

48 4 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m b) Érveidet beszéld meg csoporttársaiddal, készítsétek el közös táblázatotokat! Dolgozzatok úgy, hogy saját ábrátokat kiegészítitek mások érveivel (zöld színű beírásokkal). Apró monogrammal jelezzétek a szerző nevét. c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a másik feladatot végző csoporttal! d) A csoportok képviselői ismertessék és a csoportok beszéljék meg egymással az elvégzett munka eredményét! C) 1. Olvasd el figyelmesen az alábbi ismeretterjesztő szöveget! Szitkozódás, átkozódás, káromkodás, nyomdafestéket nem tűrő kifejezések Majdnem minden kultúrában léteznek olyan nyelvi megnyilvánulások, amelyek a megszólítottal szembeni durva támadást fejeznek ki. Gyakori formája ennek a szitkok, átkok hangoztatása. Semmiképp sem helyeselhető a másik ember szidalmazása, de ha mégis megtörténik, akkor nagyon kell vigyázni arra, hogy a hallgatóság számára még elfogadható legyen a durvaság mértéke. Különböző hallgatók különböző durvaságot hajlandók elfogadni; ez az idővel is változik. Például az egyen meg a fene vagy az egyen meg a franc régen nagyon súlyos átkok voltak, a fene és a franc(kór) ugyanis nagyon súlyos betegségeket jelentettek. Ma már ezek nem a legdurvább szitkok, de még ezek se fogadhatóak el minden helyzetben (például a felnőttek csak akkor használják egymás közt, ha nagyon közeli ismerősök). A még durvább szidalmakat, amelyek ma főleg nem betegségekre, hanem testi dolgokra utaló, ún. nyomdafestéket nem tűrő kifejezések, a felnőttek csak nagyon csúnya veszekedéseknél (pl. kocsmai verekedés) használják. Igaz, a fiatalabbak körében ezek kevésbé minősülnek súlyosnak. Hagyományosan, a legtöbb kultúrában van a szidalmaknak egy olyan formája, amelyik nem más emberekkel szembeni támadást, hanem a sorssal szembeni tehetetlen dühöt fejezi ki. Ezt nevezzük káromkodásnak. Ezeknek tehát nem a támadás, hanem csak az indulat levezetése a célja, nem irányul egyes emberek ellen; ennek ellenére sokan bántónak találják, ha valaki csak ilyen formában képes az indulatain úrrá lenni. A legtöbb kultúrában a káromkodás is szitkozódásból, átkozódásból áll, csak éppen nem a hallgatóságnak van címezve. Nagyon gyakori a káromkodásban a különböző tabuk megsértése. Tabukifejezés az, amit egy bizonyos társadalomban nem illik kimondani (például szent dolgok neve, nyomdafestéket nem tűrő kifejezések). Sok káromkodás, amely ma már nem is annyira súlyos, eredetileg súlyos tabukat sértett meg (pl. a szentségit). Kultúránként nagyon eltérő, hogy mi számít tabunak, például a grúzban a kígyót jelentő szavak ilyenek (és más kultúrákban is előfordul, hogy veszélyes állatok neveit nem szabad kimondani). Mind a szitkozódásnak, mind a káromkodásnak szokásos kellékei tehát a tabukifejezések. Ezeket a mai kultúrában nyomdafestéket nem tűrő kifejezésnek szokták nevezni. A mi mostani kultúránkban ezek mind testi funkciókhoz (kiválasztás, nemi élet) kapcsolódnak, a vallási tabuk, a betegségek vagy veszélyes állatok nevei ma nem számítanak tabunak. A nyomdafestéket nem tűrő kifejezések használata nagyon sokakat önmagában is bánt, még akkor is, ha egyáltalán

49 A v a l ó s z e r ű s é g l á t s z a t a 4 9 nem is szitkozódásban vagy káromkodásban hallják őket. Különböző közösségekben nagyon változik azonban azoknak a kifejezéseknek a köre, amelyeket ezek közül szabad használni. Az udvariasság alapszabálya, hogy mindig a legérzékenyebbekhez kell alkalmazkodni, tehát semmi olyan kifejezést nem szabad használni, amely a hallgatóság bármelyik tagját bánthatja! Végül érdemes megemlíteni az eufemizmusnak nevezett jelenséget (ezt a görög szót finomításnak fordíthatnánk). Ezt a jelenséget is nagyon sok kultúrában megfigyelhetjük: sértő vagy egyenesen tabukifejezések eltorzítását jelenti abból a célból, hogy szalonképes maradhasson az, aki kimondja őket. Például a vallási tabut sértő az istenit helyett mondják azt, hogy az iskoláját, ugyanígy a hétszentségit helyett azt, hogy a hétszázát. Sokszor ezek az eufemizmusok megengedettek, annak ellenére, hogy mindenki ismeri az igazi tartalmukat, vagyis az eredetüket, és annak ellenére, hogy pontosan ugyanolyan indulatot fejeznek ki, mint az eredeti kifejezések. (Kálmán László) 2. Válaszolj az alábbi kérdésekre a fenti szöveg alapján! a) Mi a különbség szitkozódás, átkozódás és káromkodás között? szitkozódás, átkozódás: káromkodás: b) Mit jelent a tabukifejezés? c) Bizonyítsd be, hogy a tabukifejezések koronként, kultúránként változnak!