Környezettechnológia kémiai módszerei TÉTELEK

Átírás

1 Környezettechnológia kémiai módszerei Környezetmérnök MSc, levelező képzés, 2017 TÉTELEK Tolner László ny. egyetemi docens Tárgyfelelős: Czinkota Imre egyetemi docens Környezettudományi Intézet Tananyag: Barótfi: Környezettechnika (Mezőgazda kiadó 2000)

2 Követelmények Alapkövetelmény: kémiai alapismeretek (Függetlenül attól, hogy a félév során említésre került, vagy nem.) Beugró ZH max 50 pont, minimum 26 pont (A kiírt vizsgaidőpont kezdetén együtt írják) Szóbeli vizsga a következő tételek alapján 50 pont (Elbírált, teljesített beugrót követően)

3 Szóbeli vizsgatételek 1. A periódusos rendszer felépítése, fontosabb elemcsoportok jellemzése 2. Vegyületek, kötéstípusok. 3. Oxidációs szám (oxidációs szám a fontosabb elemek vegyületeiben) 4. Reakció sebesség, katalízis. 5. Kémiai egyensúlyok. 6. Sav bázis reakciók, ph. 7. Puffer rendszerek. 8. Oldódás, oldhatóság. 9. Komplex vegyületek és alkalmazásaik. 10. Homogén és heterogén rendszerek. 11. Az abszorpció. 12. Az adszorpció. 13. Kolloid rendszerek és tulajdonságaik. 14. Felületaktív anyagok és alkalmazásuk. 15. Hőbontás, oxidáció 16. Füstgáz-tisztás kémiai folyamatai 17. Kipufogógáz-tisztás kémiai folyamatai 18. Víz és szennyvíztisztítás kémiai folyamatai 19. Szennyezések csapadékképzésen alapuló elválasztása

4 Szóbeli vizsgatételek kapcsolódásai az összefoglaló tételekhez Füstgáz- és kipufogógáz-tisztás kémiai folyamatai Oxidációs szám (oxidációs szám a fontosabb elemek vegyületeiben) Kémiai egyensúlyok. Víz és szennyvíztisztítás kémiai folyamatai Sav bázis reakciók, ph. Puffer rendszerek. Oldódás, oldhatóság. Komplex vegyületek és alkalmazásaik Kolloid rendszerek és tulajdonságaik Homogén és heterogén rendszerek. Felületaktív anyagok és alkalmazásuk. Kipufogógáz-tisztás kémiai folyamatai Reakció sebesség, katalízis. Alapismeretek része A periódusos rendszer felépítése, fontosabb elemcsoportok jellemzése. Vegyületek, kötéstípusok.

5 1. A periódusos rendszer felépítése, fontosabb elemcsoportok jellemzés Az elemeket rendszámuk szerint növekvő sorrendben tartalmazó táblázat, amelyben egymás alatt a hasonló fizikai és kémiai tulajdonságú elemek találhatók. A kémiai tulajdonságot elsősorban a külső héjon található elektronok határozzák meg.

6 2.Vegyületek, kötéstípusok. Ionos kötés:nagy elektronegativitás különbségű elemek közötti elektronátadással ellentétes töltésű ionok jönnek létre. A kötés az ionok között elektrosztatikus vonzás. Kovalens kötés: Közös elektronpár révén megvalósuló elsőrendű kötés Fémes kötés: Fémkationok és közöttük könnyen mozgó elektrongáz alkotja. Másodlagos kötések: Van der Waals - kötés: orientációs effektus (dipólusok kölcsönhatása) indukciós effektus (indukált dipólus kölcsönhatás) diszperziós effektus (nem dipólusok kölcsönhatása) Hidrogén kötés:h és nagy elektronegativitású atom (O, N, F) közötti elektrosztatikus vonzás A nagy töltéssűrűségű proton (H + ) és nagy elektronegativitású elemek szabad elektronpárja közötti kapcsolat.

7 Szilárd anyagok - kristályrácsok Atomrács: rácspontokban atomok, közöttük kovalens kötés Ionrács: rácspontokban ionok, közöttük elektrosztatikus vonzás Molekularács: rácspontokban molekulák, közöttük van der Waals kötés Fémrács: rácspontokban fémionok, közöttük elektrongáz

8 3. Oxidációs szám (oxidációs szám a fontosabb elemek vegyületeiben) Elektronakceptorok Oxidálószerek: O 2, NO 3-,Mn III,Mn IV, Fe III vegyületek, SO 4 2- Elektrondonorok - Redukálószerek: növényi maradványok talaj szervesanyag C tartalma szerves N, S (-NH 2, -NH, -SH, NH 4+, S 2- ), Mn 2+, Fe 2+

9 Az elemek lehetséges oxidációs számai

10 A nitrogén oxidációs állapotai

11 Reakciósebesség CO + NO 2 -> CO 2 + NO v = k[co][no 2 ] 4. Reakció sebesség, katalízis. v reakciósebesség k arányossági tényező: reakciósebességi együttható [ ] az adott anyag mol/dm 3 -ben kifejezett pillanatnyi koncentrációja v = d[co 2 ]/dt = d[no]/dt = -d[co]/dt = -d[no 2 ]/dt

12 Katalízis Katalízis: katalizátorok segítségével az aktiválási energia kisebb egységekre bontható. A katalízátorolyan anyag, amely vagy a reakció sebességét változtatja meg, vagy a termodinamikailag lehetséges, de kinetikailag gátolt reakciót lehetővé teszi.

13 5. Kémiai egyensúlyok. Homogén - minden résztvevő azonos fázisban Gőz vagy gáz fázis esetén N H 2 2 NH 3 [NH 3 ] 2 K = p*v = n*r*t [N 2 ] *[H 2 ] 3 p = R*T * n/v p 2 NH3 K p = p N 2 p3 H2 Egyensúlyi állandó parciális nyomásokkal felírva Mólszámváltozás nyomásfüggés Egyensúlyi állandó hőmérséklet függése Hatás Ellenhatás törvénye

14 Homogén - minden résztvevő azonos fázisban Oldatokban Koncentráció változtatás az egyensúlyi rendszerben sav + alkohol észter + víz [észter][víz] K c = [sav][alkohol] Egyensúlyi állandó koncentrációkkal felírva Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó (gyenge savak, bázisok) Víz disszociációja Heterogén van résztvevő más fázisban Sók oldhatósága oldhatósági szorzat Abszorpció, adszorpció

15 Heterogén kémiai egyensúly Legalább egy résztvevő a többitől eltérő fázisban Szilárd fázis az egyensúlyban CaCO 3 CaO + CO 2 konstans Amig CaCO 3 és CaO is jelen van, addig CO 2 Koncentrációja, vagy parciális nyomása állandó [CaO][CO 2 ] K c = [CaCO 3 ] K c = [CO 2 ] vagy K p = p CO 2 konstans H 2 O + CO 2 H 2 CO 3 szénsav ~ CO 2 H 2 CO 3 + CaCO 3 Ca(HCO 3 ) 2 szénsav ~ Ca(HCO 3 ) 2 CO 2 ~ Ca(HCO 3 ) 2

16 Heterogén kémiai egyensúly A rosszul oldódó anyagok oldhatóságát - az oldódási egyensúlyból származtatható oldhatósági szorzattal (L) jellemezzük AgCl Ag + + Cl - konstans [Ag + ] [Cl ] K = [AgCl] L = [Ag + ] [Cl ] 1,77*10-10 = 1,33*10-5 * 1,33*10-5 mol/dm 3 mol/dm 3

17 6. Sav bázis reakciók, ph. Sav, bázis definiciója, sóképződés, hidrolízis NaOH + HCl NaCl + H 2 O NaCl + H 2 O NaOH + HCl Az erős savak, az erős bázisok és sók disszociációja teljes Disszociációs egyensúlyi állandó (gyenge savak, bázisok) HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ][Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH OH - [NH + 4 ][OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid disszociációja

18 Víz disszociációja és a ph fogalma H 2 O H + + OH - [H + ] [OH - ] K = [H 2 O] [H 2 O] = konstans Mert az elbomlás mértéke elhanyagolható, K v = [H + ] [OH - ] = ph = - lg[h + ] és poh = -lg[oh - ] ph + poh = 14 0 ph < 7 savas tartomány, savas jelleg a ph csökkenésével nő ph = 7 semleges oldat 7 < ph 14 lúgos tartomány, lúgos jelleg nő a ph növekedésével

19 Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Savas hidrolízis Savas oldatokat képező sók Erős sav (pl. HCl) + gyenge bázis (pl.nh 4 OH) ammónium-klorid részlegesen disszociál teljesen disszociál NH 4 Cl + H 2 O NH 4 OH + HCl NH 4 + OH - H + Cl - [H + ] > [OH - ]

20 Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Lúgos hidrolízis Bázikus oldatokat képező sók Erős bázis (pl. NaOH) + gyenge sav (pl.ch 3 COOH) nátrium-acetát részlegesen disszociál teljesen disszociál CH 3 COONa + H 2 O CH 3 COOH + NaOH CH 3 COO - H + OH - Na + [H + ] < [OH - ]

21 7. Puffer rendszerek. Puffer rendszerek ph-ja jelentős mértékben stabil, kisebb mennyiségű sav vagy lúg hozzáadásával nem változik számottevően. Gyenge sav erős bázis sója + gyenge sav Gyenge bázis erős sav sója + gyenge bázis Ecetsav nátrium acetát puffer működése HAc H + + Ac Ha 1 mól ecetsavból és 1 mól nátrium-acetátból készítünk 1 dm 3 oldatot akkor a [sav] = 1 és a [só] = 1. [H + ] = K s = 1, ph = 4,75

22 Ammóniumklorid ammóniumhidroxid puffer rendszer Savas hatás esetén NH + 4 +Cl - + NH 4 OH+ H + 2NH 4+ + Cl - +H 2 O lényeg: NH 4 OH + H + NH 4+ + H 2 O Lúgos hatás esetén NH 4+ + Cl - + NH 4 OH + OH - 2NH 4 OH +Cl - lényeg: NH 4+ + OH - NH 4 OH Egy komponensű puffer: hidrogén karbonát ion

23 Vegyület Oldhatósági szorzat 7. Oldódás, oldhatóság. Vegyület Oldhatóság g/100g víz) AgCl 1,77*10-10 AgNO BaSO 4 1,08*10-10 CuSO 4 21 CaCO 3 3,36*10-9 FeCl 3 92 CaSO 4 4,93*10-5 KMnO 4 6,5 HgS 2,00*10-54 KNO 3 32 PbSO 4 1,58*10-8 NH 4 NO L = 1,58*10-8 = [Pb ++ ]*[SO 4 -- ] ~0,0001 mol/dm 3 0,0207 g/dm 3 NaCl 36 NaOH 109 ~ 20 ppm konstans

24 Vegyület 8. Oldódás, oldhatóság. Oldhatósági szorzat Vegyület Oldhatóság g/100g víz) AgCl 1,77*10-10 AgNO BaSO 4 1,08*10-10 CuSO 4 21 CaCO 3 3,36*10-9 FeCl 3 92 CaSO 4 4,93*10-5 KMnO 4 6,5 HgS 2,00*10-54 KNO 3 32 PbSO 4 1,58*10-8 NH 4 NO FePO 4 1,3*10-22 NaCl 36 NaOH 109 L = 1,3*10-22 = [Fe +++ ]*[PO ] [PO ] =~10-11 mol/dm 3 ~10-9 g/dm 3 =10-6 mg/dm 3 (ppm) Szennyvíz foszfátmentesítése 10:54

25 Szilárd anyagok oldódása Az oldhatóság hőmérsékletfüggése -növekvő és csökkenő - az oldáshő előjelétől függően A nyomás gyakorlatilag nem változtat az oldhatóságon negatív oldáshő pozitív oldáshő

26 9. Komplex vegyületek és alkalmazásaik. Fém-ionokból és ligandumokból álló, és az alkotórészek egyedi tulajdonságaitól eltérő kémiai sajátságokat mutató vegyületeket komplex vegyületeknek nevezzük. Jellemző kötés datív kovalens kötés Fémionok d mező elemei elektron befogadására alkalmas d pályák Ligandumok szabad elektronpárral rendelkező molekulák vagy ionok 4Au + 8NaCN + O 2 + 2H 2 O => 4Na[Au(CN) 2 ] + 4NaOH Toxicitás, nehézfém oldatba vitel, élettanilag fontos vas megkötése de a Kálium-ferrocianid (Sárgavérlúgsó) K 4 (Fe(CN) 6 ) bor derítésre EDTA (Calgon) szerkezeti képlete: (szerves komplex - kelát) HOOC CH 2 HOOC CH 2 N CH 2 CH 2 -N CH 2 -HOOC CH 2 -HOOC

27 Komplex szennyezők kicsapatása Lúgos bontás hidroxo komplex Komplexképződési egyensúly szabad komplexképző eltávolítása (másik fázis, oxidáció) - Erősebb csapadékképző komplex Trimercapto-s-triazin tmt 15 szennyvizekben oldott, komplex kötésű, egy- és kétértékű nehézfémek (pl. ólom, kadmium, réz, nikkel, higany, ezüst) kicsapatására, mivel ezeket komplexképző anyagok jelenlétében nem lehet hidroxidok formájában kicsapni.

28 10. Homogén és heterogén rendszerek. Homogén rendszerek tulajdonságok függetlenek a helykoordinátáktól Inhomogén rendszerek a helykoordináták szerint folytonos függvény Heterogén rendszerek tulajdonságok függésének szakadása van Fázisok (folytonos, diszperz) Egykomponensű, többkomponensű rendszerek Szabadsági fok

29 Összetett anyagi rendszerek Megosztott fázis Légnemű Cseppfolyós szilárd Tömb-fázis homogén heterogén homogén heterogén homogén heterogén légnemű elegy - - köd - füst, pórusrendszer, szivacs cseppfolyós oldat hab elegy emulzió oldat szuszpenzió szilárd hab, pórusrendszer, szivacs zárvány elegy, ötvözet kőzet

30 Fázisok közötti anyagmozgás Egyensúlyra vezető folyamatok Halmazállapotváltozás: Párolgás-kondenzálás, olvadás-fagyás Elegyedés Elegy-szétvállás (szételegyedés) Oldódás Kicsapódás (oldhatósági szorzat, komplexképződés) Abszorpció Deszorbció (folyadék gáz) Adszorpció Deszorpció (szilárd gáz, szilárd oldott anyag) Nem elegyedő oldószerek közötti megoszlás Extrakció Desztilláció

31 11. Az abszorpció. Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok, tehát a gáz parciális nyomása és folyadékban lévő koncentrációja szabják meg ( Henry-törvény ). Ilyen esetek pl. széndioxid oldódása vízben, szerves oldószergőzök elnyeletése vízben. Kémiai abszorpció (kemiszoprció),amikor a gáz abszorpcióját a folyadékfázisban kémiai reakció követi, és az abszorpció nem tekinthető egyensúlyi folyamatnak. Ilyen pl. széndioxid elnyeletésenátrium hidroxid oldatban, füstgázok meszes vízzel történő mosása. Kemoszorpció esetén elvileg teljes elnyeletéstlehet megvalósítani. A keletkező reakciótermék felhasználásáról ill. elhelyezéséről gondoskodni kell.

32 Az abszorpciót hőjelenségek is kísérik. Az abszorpciós hőhárom fő rész összege: kondenzációs hő, oldáshő, hígítási hő. A hígítási hő az első kettőhöz képest elhanyagolható. A gyakorlatban előfordul izotermnek tekinthető abszorpció is, ahol a hőjelenségek elhanyagolhatók, pl. szénhidrogének abszorpciója olajban. Forró gázok abszorpciója esetén, ha az abszorbens hőmérséklete alacsonyabb a gáz(ok) kondenzációs hőmérsékleténél, akkor a gázok belekondenzálnak az abszorbensbe, és jelentősen felmelegítik annak hőmérsékletét. Az abszorpció hőjelenségeit figyelembe kell venni, mert a hőmérséklet emelkedésével a gázok oldékonysága, abszorpciója romlik. Többfokozatú abszorció. Ellenáramú abszorpció

33 12. Az adszorpció. ADSZORBENSEK Olyan speciális tulajdonsággal rendelkező anyagok, melyek felületükön olyan részecskék találhatók, melyek egyoldalú erőhatásnak vannak kitéve a fázis belseje felé ható vonzó hatásnak, így saját vonzóerejük egy része szabadon marad, melyek más anyagok megkötését teszik lehetővé. A megkötő felület az adszorbens, a megkötött anyag az adszorptívum. Az adszorpciót befolyásoló tényezők : hőmérséklet (T emelésével nő a részecskék hőmozgása, csökken az adszorpció) nyomás (növelése növeli az adszorpciót) adszorbens minősége (lyukacsos, érdes felület kedvez, illetve a felület polaritása is befolyásol, hasonló a hasonlót köt meg elv) oldószer minősége : részint ő maga is lehet adszorptívum, részint az adszorbeálódó anyag oldhatóságát befolyásolja.

34 Füstgázból szennyező komponensek megkötése (dioxin, furánok) Heterogén katalízis(pl.: autó katalizátora) első lépés adszorpció Oldatból szennyező oldott anyagok megkötlése (nehézfémek, arzén) Adszorpció talajban A nehézfémek mobilitása tápanyaggazdálkodás környezetvédelem A nehézfémek oldhatósága, ionformái függnek a ph-tól A talaj, mint nagy felületű (változó felület töltéssel rendelkező) adszorbens jelentősen befolyásolja az oldhatóságot Modell: Langmuir izoterma (hidrogén Pt)

35 13. Kolloid rendszerek és tulajdonságaik. Többkomponensű rendszerek molekuláinak eloszlása alapján a rendszereket homogén (tökéletes elegyedés, egyetlen fázis) rendszerek és heterogén rendszerek (makroszkopikus elkülönülés, pl.csapadékot tartalmazó oldat) csoportjára tudjuk felosztani. A gyakorlatban azonban vannak olyan rendszerek, amik nem tartoznak egyik kategóriába sem, ezek a rendszerek a kolloidok, melyek nm (esetleg 500 nm) szemcseméretű részecskét tartalmaznak. A kolloidok, bár méretük alapján átmenetet képeznek a homogén és heterogén rendszerek között, valójában mégsem jelentenek átmenetet, mert szemcseméretük miatt sok csak a kolloidokra jellemző tulajdonsággal bírnak. Az új és egyedi tulajdonságok megjelenése a rendszer fajlagos felületének (felület/térfogat) jelentős növekedésével indokolható.

36 A diszpergált részecskék típusa szerint Mikrofázis: pl. csapadék, a köd, a füst, az emulzió, a szuszpenzió Makromolekulás kolloid: pl. fehérje, ragasztók, lakkok, zselatin, polimer Asszociációs kolloid: pl. szappanoldat (micellák!) Kolloid oldat átalakulásai: Gél hűtés, vagy oldószer-elvonás melegítés, vagy oldószer hozzáadás Szol Pl. a szilárd zselatin (xerogél) oldás (duzzadt xerogél), majd (liogél),melegítés (lioszol), majd lehűtés (liogél)

37 A kolloid rendszerek csoportosítása a diszpergált fázis és a diszperziós közeg halmazállapota szerint A diszpergált részek halmazállapota Rendszer Gáz Folyékony Szilárd aeroszol - lioszol kolloid hab (szappanhab) xeroszol szilárd hab (zárványokban) kolloid köd (pl:légköri köd) emulzió (pl: tej) folyadékzárvá ny (pl: a vaj) kolloid füst (pl:dohányfüst) szuszpenzió (pl:kolloid kénoldat) szilárd szól (rubinüveg, ötvözetek) Kolloidrendszerek stabilitása védőkolloid (töltés, felületaktív anyag, makromolekula) Gyakorlati problémák: füstgáz-tisztítás, csapadék-elválasztás, emulzió-bontás

38 14. Felületaktív anyagok és alkalmazásuk. olajos fázis v. levegő poláros csoport apoláros rész vizes fázis H 2 O szennyrészecske H 2 O A felületről a detergens nedvesítő hatása választja le a szennyrészecskéket, és emulgeáló hatása tartja azokat emulzió formájában a vizes oldatban. Ezt a kettős hatást nevezzük együttesen detergens hatásnak. H 2 O H 2 O A szennyezést asszociációs kolloid formában tartó micella

39 Felület borításához kevés molekula is elég kis mennyiség nagy hatás Felület megváltoztatása felületi feszültség csökkentése HABKÉPZŐDÉS habképződés gátlása leszorítás pl. alkohol Védőkolloid hatás elválasztási probléma (csapadék, emulzió) Megszüntetés a detergens elroncsolása (oxidáció, mikrobák) - a detergens kicsapása (Ca-szappan)

40 15. Hőbontás, oxidáció Tüzelés Levegőbevezetés: légfelesleg tényező > 1 Tüzelési hőmérséklet: o C Keletkező reakció termékek: füstgáz, kiégett salak Füstgáz főbb komponensei: CO 2, H 2 O, O 2, N 2 Pirolízis (kigázosítás) Hevítés: levegőtől elzárva Kigázosítási hőmérséklet: o C Keletkező reakciótermékek: pirolízis-gáz, szilárd éghető anyag (pirolízis-koksz), mely tartalmazza az inert alkotókat is. Pirolízis-gáz főbb komponensei: C n H m

41 Elgázosítás Gázosító közeg: oxigén vagy vízgőz Elgázosítási hőmérséklet: >1200 o C Keletkező reakciótermékek: éghető gáz, folyékony salak Gázösszetétel: CO, H 2, CO 2, H 2 O Plazmatechnológia Első lépcső: magas hőmérsékletű pirolízis (salakolvasztó kamrában), ahol a szükséges energiát plazmaégő biztosítja. A plazmaív egyenáramú feszültségforrás hatására a salakfürdő és a plazmaégő között alakul ki. Hőmérsékletek: Plazmaív: kb o C Salakolvadék: kb o C Második lépcső: a pirolízis gáz tökéletes kiégetése o C-on

42 Rákospalotai szemétégető 16. Füstgáz-tisztás kémiai folyamatai

43 Reakciók NO redukció 6.NO + 4.NH ammóniával 3 = 5.N H 2 O Ammónia-előállítás karbamidból CO(NH 2 ) 2 + H 2 O = CO NH 3 Mésztej előállítás: CaO + H 2 O = Ca(OH) 2 SO 2 + Ca(OH) 2 = CaSO H 2 O 2.CaSO 3 + O 2 = 2.CaSO 4 gipsz képződés A lignitkoksz adszorbeál (nehézfémek, dioxinok) Az adszorbens eltávolítása szűréssel > veszélyes hulladék lerakó

44 17. Kipufogógáz-tisztás kémiai folyamatai

45 oxidáció (Pt és Pd): 2 CO + O 2 2 CO 2 szénhidrogén + O 2 CO 2 + H 2 O 2 H 2 + O 2 2 H 2 O NO redukció (Rh): 2 NO + 2 CO N CO 2 NO + szénhidrogén N 2 + CO 2 + H 2 O 2 NO + 2 H 2 N H 2 O 2 NO + 5 H 2 2 NH H 2 O szénhidrogén + H 2 O CO + CO 2 + H 2 kisebb valószínűséggel lejátszódó reakciók: 6 NO + 4 NH3 5 N2 + 6 H2O 2 NO + H2 N2O + H2O 2 N2O 2 N2 + O2

46 18. Víz és szennyvíztisztítás kémiai folyamatai Csapadékképződés (FePO4) Kolloid megszüntetés (idő, felületi töltés megszüntetés: ph, polielektrolit) Habzásgátlás (detergens) Nitrifikáció, denitrifikáció (mikrobák) Redukció (metánképződés mikrobiológia) Oxidáció klórozás, Hypo Ivóvíztisztítás adszorpció aktív szén fertőtlenítés mangán és vastalanítás (oxidáció levegőztetés)

47 19. Szennyezések csapadékképzésen alapuló elválasztása Rosszul oldható sók képzése oldhatósági szorzat Foszfát eltávolítás szennyvízből (FePO 4, AlPO 4 ) FeCl 3 + PO 3-4 = FePO Cl - L = 1,3E-22 Nehézfémek kicsapása rosszul oldható hidroxid formában oxidációs állapot - oldhatóság Trimercapto-s-triazin komplex formájában

48 Szennyezések csapadékképzésen alapuló elválasztása Kolloid szennyezők eltávolítása (koaguláció) Részecskék elektromos töltésének csökkentése ph függvényében H + ill OH - ionok megkötődése (izoelektromos pont) Védőkolloidok (szerves makromolekulák, detergensek) elbontás (mikrobiológia eleven iszap) detergens megkötés polielektrolittal Hídképző flokkuláció polimerrel alacsony koncentrációban (magasabb koncentrációban védőkolloid!)