Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére

Átírás

1 Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére Endorphine Flowers Virágüzlet 1051 Budapest, Arany János utca 12 H-P: Web and shop: Endorphine.hu

2 Tartalomjegyzék Veszélyesek is lehetnek a növények?... 3 Mikor tekintünk egy növényt mérgezőnek? kedvelt szobanövény, amivel jobb óvatosnak lenni különösen mérgező kerti növény... 6 Mikor kell mérgezésre gyanakodni?... 7 Mit tegyél, ha fennáll a mérgezés gyanúja?... 7 Így előzheted meg a bajt!... 9 Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére 2

3 Veszélyesek is lehetnek a növények? A növények fontos kiegészítői mindennapjainknak. Nyugtató zöld színűkkel, érdekes növényformáikkal, virágaik szín- és formagazdagságával a legszürkébb napot is feldobják. Egy meghitt kis zugot is képesek otthonossá varázsolni, de a nagyméretű szaniternövények akár önmagukban is meghatározhatják, kiemelhetik az otthon hangulatát. Szobanövényeink egészségünk megőrzésében is fontos szerepet játszanak. Az emberektől pont ellentétesen működnek, szén-dioxidot vesznek fel, és oxigént bocsátanak ki. Növelik a levegő páratartalmát és ezzel javítják közérzetünket. Növényekkel körülbástyázva magunkat kevesebbet köhögünk és a szemünk irritációja is csökken. Nem titkolhatjuk azonban azt sem, hogy a növényvilágban szép számmal találunk allergizáló és mérgező növényeket is. Minden évben több száz olyan mérgezés fordul elő Magyarországon, amit növények idéznek elő. Kertjeinkben, a természetben és a szobanövényeink között is több olyan akad, amelyek veszélyeiről jó, ha tudunk. Egyes növények lenyelve okoznak rosszullétet, hányást, sőt akár légzési nehézséget, számos azonban már a bőrre jutva is a bőr kipirosodását, viszketését, felhólyagosodását eredményezheti. Dísznövényeink szakszerű gondozás és kezelés esetén semmiféle egészségkárosodást nem okoznak, elővigyázatlanság vagy egyéni érzékenység esetén azonban veszélyt jelenthetnek. Különösen fontos az allergizáló és mérgező növények ismerete, ha kisgyermek van a családban vagy kisállatot tartunk szabadon. A kisgyermekek és kisállatok hajlamosak mindent a szájukba venni és kis testsúlyuk miatt fokozottabban veszélyeztetettek. Nem kell a mérgező növényekről sem lemondani, meg kell tanulni, hogy élhetünk együtt velük és bosszúság helyett garantáltan örömöt hoznak majd. Mikor tekintünk egy növényt mérgezőnek? Hazánkban az összes mérgezés 15%-át a növényi mérgezések teszik ki, és ennek 90 %-a nem ehető gomba fogyasztásából adódik. Mérgezőnek nevezzük azt a növény, amely igen kis mennyiségben zavart, rendellenességet, vagy káros elváltozásokat okoz az egészséges ember vagy állat szervezetében. A mérgezés súlyossága a mérgező növény mennyiségétől, a felhasznált növényi részektől (virág, termés, tejnedv, stb), és a mérgezés formájától (belsőleg, külsőleg) és az egyéni érzékenységtől függ. A növény nemcsak mechanikusan (tövisek, tüskék, stb) próbálja megvédeni magát egyéb élőlényektől, hanem másodlagos anyagcseretermékeik között olyan vegyületekkel, amelyek az őket támadó állat, ember számára károsak, sokszor halálosak. Többségük gyógynövényként is ismert, hatóanyagaikat kis koncentrációban gyógyszerként is használják. A növények okozta nem kívánatos hatások lehetnek átmenetiek, vagy tartósak, súlyosak, amelyek általában később, a felhasználás után jelentkeznek, és visszafordíthatatlan károsodást, akár halált is okoznak. A szobában díszelgő növénytől nem kell félni. Legtöbbször a növényi nedv okoz irritációt a bőrön vagy szembe jutva. Allergia már érintéssel is jelentkezhet, míg mérgezési tünetek a növényi részek megrágása, lenyelése után léphetnek fel. Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére 3

4 Egy kis odafigyeléssel bármilyen növényt tarthatunk az otthonunkban és a kertben. Reményeink szerint tippjeink végig olvasása után mindenkit sikerül erről meggyőzni és felkészült lesz az esetleges váratlan helyzetek kezelésében. 10 kedvelt szobanövény, amivel jobb óvatosnak lenni Ciklámen Cyclamen persicum A kankalinfélék családjába tartozó, a Földközi-tenger vidékének keleti részéről származó ciklámen az egyik legkedveltebb szobanövényünk. Gumója erősen mérgező, hányást, gyomorfájást, hasmenést, fokozott izzadást, légzési nehézséget okozhat. Buzogányvirág Dieffenbachia maculata A buzogányvirág a kontyvirágfélék családjába tartozó Közép- és Dél- Amerika trópusi vidékein gyakori növény. Az egész növény mérgező. Tejnedve bőr- és nyálkahártya irritációt, szájüregi duzzanatokat, nyelési nehézségeket okoz. Szobafikusz Ficus elastica A Malajzia és India területén őshonos levéldísznövény, a szobafikusz hazánkban kedvelt szobanövény. A legtöbb fikuszfaj tejnedve kaucsukot és gyantát tartalmaz, emiatt hányást, hasfájást, fulladásos tüneteket okozhat. Flamingóvirág Anthurium scherzerianum A kontyvirágfélék családjába tartozó flamingóvirág Dél-Amerikából származik, hatalmas, több színben elérhető virágai teszik kedveltté. Virága szaponint tartalmaz, amely izgatja a bőr- és nyálkahártyát illetve hányást okoz. Vitorlavirág (Spathiphyllum) A vitorlavirág a kontyvirágfélék családjába tartozó, Kolumbia és Venezuela területéről származó növény, márciustól, szeptemberig virágzik. Leveleinek nedve bőr és nyálkahártya-irritáló anyagot tartalmaz. Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére 4

5 Monsztera (könnyezőpálma) Monstera deliciosa A kontyvirágfélék családjába tartozó, Mexikóból származó növény jól alkalmazkodik a szobai körülményekhez. A lelógó léggyökereiben levő anyag bőr- és nyálkahártya irritációt, hányást okoz. Az idősebb példányokon kifejlődő termések égető érzést okozhatnak a szájban A könnyező pálmának a légzőgyőkerei tartalmazzák a mérgező anyagot, amely a bőrre vagy a nyálkahártyára kerülve erősen irritálja azt: a bőr kivörösödik, a szájüregben, torokban égő érzés jelentkezik. Mérgezés esetén a gyerek száját jól ki kell öblíteni, majd jégkockát szopogattatni vele. Rákvirág - (Aglaonema) A rákvirág a kontyvirágfélék családjába tartozó, Délkelet-Ázsiából származó növény. A növény levele és hajtása mérgező. Nedve irritálja a bőrt, a szájban, torokban égő, maró érzést kelt. Kroton Codiaeum variegatum A csodacserjénként is ismert, Dél-Ázsia, India és Indonézia esőerdeiben honos növény színes, mutatós leveleivel hívja fel magára a figyelmet. A növény tejnedvet tartalmaz, mely bőr- és nyálkahártya irritációt illetve hányást, hasmenést okoz. A kroton nedve a tápcsatornába jutva erős hányást, hasmenést, égő, maró érzést, a bőrre cseppenve pedig kivörösödést, viszketést okoz. Klívia Clivia miniata A Dél-Afrikából származó szobanövényt tölcsér alakú, főleg narancsszínű virágai miatt narancsliliomnak is hívják. Olyan alkaloidokat tartalmaz, melyek köhögést, hányást, hasmenést okoznak. Sugárarália - (Schefflera) A sugárarália az aráliafélék családjába tartozó, Tajvan, Északnyugat- Ausztrália, Új-Guinea területéről származó növény. A növény levele és hajtása mérgező. A tünetek: a szájban, torokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézségek és beszédképtelenség is jelentkezhet. Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére 5

6 5 különösen mérgező kerti növény Gyöngyvirág - Convallaria majalis A kerti gyöngyvirág hazánkban gyakori, centiméter magas növény, illatos növény. Minden része erősen mérgező. Elfogyasztva a piros bogyójú termése és a medvehagymával összetéveszthető levele szívbénulásos halált is okozhat. Kisebb mérgezésnél hányással, hasmenéssel számolhatunk. Súlyos esetekben szédülés, fejfájás, zavartság, aluszékonyság és görcsök lépnek fel. Aranyeső - Laburnum anagyroides A legtöbb kertben megtalálható aranyeső az egyik legmérgezőbb őshonos cserjénk, különösen a termése mérgező. Fő mérge a citizin, melynek hatása hányinger, hányás, hasmenés, égető érzés a torokban, szomjúság, verejtékezés. Leander - Nerium oleander A mediterrán eredetű díszcserje, a leander hazánkban is kedvelt dézsásnövény. Minden része mérgező, de különösen a leveleinek és fás szárának fogyasztása okoz heves emésztési zavarokat, hányást, hasmenést vagy szívpanaszokat. Különösen érzékeny egyéneknél tejnedve bőrgyulladást idézhet elő. Az égő leander füstje káros a tüdőre és akár halálos is lehet. Gyűszűvirág - Digitalis A természetes kertek nagy kedvence a cm-re megnövő, harang alakú virágokból füzért alkotó gyűszűvirág. Legismertebb fajtái a piros gyűszűvirág, (Digitalis purpurea) és a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata). Az emberi szervezetbe kerülve lassítja a szívműködést, súlyos esetben szívelégtelenséget, légzésleállást, továbbá veseelégtelenséget is okozhat. Tiszafa Taxus baccata Hazánkban is őshonos a örökzöld tiszafát nem véletlenül emlegeti a népnyelv halálfa, méregfa, ördögfa néven is, az egyik legmérgezőbb növényünk. Szinte minden része tartalmaz mérgező taxánokat, egyetlen kivétel a mérgező magvakat körülvevő piros, húsos, enyhén édes maghús. A mag szétrágása után szinte azonnal jelentkeznek a tünetek izgatottság, hányás, hasmenés, véres vizelet formájában. Az idegrendszeri tünetek görcsökben, izomrángásokban, nehézlégzésben nyilvánulnak meg. Keringési és légzési zavarok is kialakulhatnak, amik eszméletvesztéshez, kómához vagy légzésbénulásos halálhoz vezethetnek. Endorphine tippek a növényi mérg ezések ki védésére 6

7 Mikor kell mérgezésre gyanakodni? A mérgező anyagokat tartalmazó növények, növényi részek a szervezetbe kerülve működészavart, a szervezet egészségkárosodását okozzák. Ezek a növények általában nem kellemes ízűek, így kisebb az esély arra, hogy a kisgyermek nagyobb mennyiséget fogyaszt belőlük. Mindig fel kell, hogy merüljön a mérgezés gyanúja, ha a beteg eszméletlen állapotban van. Mivel nem tudhatjuk, milyen káros anyaggal állunk szemben, minden esetben fontos a mentők értesítése. Mérgezésre utalhat: tudatzavar, könny- és nyálfolyás, szájszárazság, hólyagok megjelenése a bőrön, feltűnően szűk, vagy tág pupilla, gyógyszer-, illetve keserűmandula szagú lehelet, émelygés, hányás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, láz, fejfájás. Kisgyermekeknél gyanúra okot adó jel lehet: hirtelen állapot és viselkedésváltozás, hirtelen megállíthatatlan hasmenés, görcsök, aluszékonyság, ingerlékenység, furcsa viselkedés, mozgás, bizonytalan járás, hirtelen kipirulás, erős izzadás, feltűnő sápadtság, vagy lilás szürkés bőrszín, hirtelen kialakuló légzési, keringési elégtelenség, gyermek kezében, szájában, körülötte növényi részek. Ha a gyereket virággal vagy bármivel a szájában találjuk, sosem tudhatjuk, hogy került-e belőle a gyomrába. Ilyenkor mindig a legrosszabb forgatókönyv szerint kell cselekedni, vagyis mintha lenyelte volna. Mit tegyél, ha fennáll a mérgezés gyanúja? A növények nedve okozta bőrirritációnál első és legfontosabb, hogy szappanos vízzel alaposan mossuk le a bőrfelületet. Pár órával a lemosás után általában elmúlik a bőrpír és a viszketés. Ha mérgezés jeleit tapasztaljuk vagy fennáll a lehetősége, hogy a gyermek bekapott egy bogyót vagy bármilyen növényi részt, ne essünk pánikba. Ne vonjuk kérdőre a gyereket, ne ordítsuk le a fejét, a megbeszélés ideje is eljön majd, de előbb cselekedni kell. Ne kezdjünk el kutakodni az interneten, hisz nem lehetünk biztosak az ott talált leírások valóságtartamában, rengeteg téves vagy hiányos információt találhatunk. Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére 7

8 Ha már elég nagy a gyerek próbáljuk megtudakolni tőle mi történt pontosan, miből és mennyit vett be a szájába. Azért számoljunk azzal, hogy bármennyire értelmes egy kisgyerek, a számfogalmai nem feltétlenül pontosak. Előfordulhat, hogy megijedve attól, hogy valami rosszat tett, nem biztos, hogy bevallja. A gyermektől kapott információkat inkább fenntartással kezeljük. Bármiféle mérgezés gyanúja esetén pontos és hathatós információt a Heim Pál Gyermekkórház Toxinfo telefonszámán, a számon kaphatunk. Ha elmeséljük, hogy mit evett vagy ivott a gyerek, ők érthetően megmondják, hogy mi a teendő. Megtudhatjuk, hogy milyen otthoni ápolás, kezelés szükséges és azt is, ha azonnal kórházba kell-e vinni a kicsit. Ha kisgyerek bekapott egy mérgező növényi részt, vagy fennáll ennek a gyanúja, azonnal hívjunk mentőt a 104-es hívószámon. Vegyünk magunkhoz egy darabot az elrágcsált növényből az azonosítás érdekében, és jegyezzük fel, hogy mikor fogyaszthatott belőle a kicsi. Ez nagy segítség az orvosnak a diagnózis felállításához és a megfelelő kezelés kiválasztásához. Amíg nem látta orvos, legfeljebb vizet adjunk a betegnek, hiszen nem tudhatjuk, mivel teszünk rosszabbat. A tej például segíti a méreganyagok felszívódását. Semmiképp ne etessük meg a gyermeket és a régebben oly divatos langyos-sós vizes hánytatással se próbálkozzunk. Legfeljebb egy kis vizet adhatunk az ápoltnak, üdítőt, tejet nem. Még anyatejet sem, mert a zsíros táplálék elősegíti a méreganyagok felszívódását. A hánytatási próbálkozások ritkán eredményesek, a bejuttatott folyadék viszont növeli a méreganyag felszívódási sebességét. Kétéves kor alatt a hánytatásnál nagy a veszélye a hányadék tüdőbe jutásának is. A mentő megérkezéséig folyamatosan legyünk a beteg mellett. Ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe, hogy az esetleges hányadék a szájon keresztül ki tudjon folyni, megelőzve ezzel a fulladást. Rendszeresen ellenőrizzük, lélegzik-e, van-e pulzusa. Légzésleálláskor kezdjük meg az újraélesztést. A gyanús növényt elfogyasztott gyermeknél a kórházak toxikológiai osztályain nem végeznek hánytatást, hanem amennyiben szükséges, gyomormosásra kerül sor. A hánytatás veszélyes a félrenyelés miatt, illetve azért sem optimális, mert a hányással nem feltétlenül ürül ki hiánytalanul a gyomor. Súlyos esetben gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat. A gyomortartalom teljes kiürülése után bőséges folyadékfogyasztás szükséges, hogy segítse a méreganyag kiürülését a szervezetből. Az aktív szén adásával a maradék mérgező anyag szervezetbe történő felszívódását csökkentik, mivel a szén megköti a méreganyagot és elősegíti annak kiürülését. Rendszerint infúzió és vízhajtó adására is sor kerül. Anyagunk összeállításához a Magyar Gyerekmentő Alapítvány (mgya.org) munkatársai nyújtottak segítséget. Az Alapítványhoz bárki fordulhat, ha a gyermeke bajba kerül. Nagy hangsúlyt fektetnek a baleset-megelőzés, az elsősegélynyújtás ismereteinek minél szélesebb körben való terjesztésére. Rendszeresen tartank országszerte ingyenesen elérhető oktatásokat, képzéseket laikusoknak és szakdolgozóknak egyaránt. Köszönjük segítségüket! Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére 8

9 Így előzheted meg a bajt! Érdemes tisztában lenni a környezetünkben lévő növényekkel, azok esetleges mérgező hatásával, hogy a megfelelő óvintézkedéseket megtehessük és kivédhetjük a mérgezéseket. A tejnedves, sejtnedves növények átültetésénél, szaporításánál mindenképp használjunk gumikesztyűt. Gyermekeinknek minél korábban tanítsuk meg, hogy ismeretlen növényt ne vegyenek a szájukba, hiszen a balesetek nagy része ebből adódik. Minden szobanövénnyel legyünk óvatosak, akár mérgező, akár nem. A kúszó-mászó kisbabák a világ felfedezése során mindent a szájukba akarnak venni. Gyakran még a virágföldet is kóstolgatják, a színes virágokat, apró élénk bogyókat pedig csábító cukorkának vélik. A kiságy, járóka közelébe ne tegyünk növényeket és a magasságukat úgy válasszuk meg, hogy az apróságok még véletlenül se érjék el, nyújtózkodva se ránthassák le azokat. Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére 9

10 Köszönjük megtisztelő figyelmed! Reméljük a mérgező növényekkel kapcsolatos kis ízelítőnk hozzásegít, hogy óvatosabban válaszd meg növényeidet és elkerüld a mérgezéssel járó baleseteket. Biztonságos, vidám, virágos napokat kívánunk! Várunk szeretettel 1051 Budapest, Arany János utca 12 szám alatti virágüzletünkben és honlapunkon és webáruházunkban! Endorphine tippek a növényi mérgezések kivédésére 10