Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 2. oldl A Kormány z elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegzségügyi folymtir

Átírás

1 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 1. oldl 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt z Egzség Évtizedének John Bél mjáról1 Az Országgyűl, tekintettel rr, hogy hzánk lkosságánk egzségi állpot évtizedek ót elmrd z ország társdlmi gzdsági fejlettségéből dódón várhtó szinttől, vlmint figyelembe véve, hogy ez hosszú távú fejlődünkre is kedvezőtlen htássl vn, továbbá, hogy jelenlegi helyzet megváltozttás társdlom közös érdeke sürgető feldt, következő htároztot hozz: 1. Az Országgyűl elfogdj jelen htározt mellékletét képező Egzség Évtizedének John Bél mj című strtégii progrmot ( továbbikbn: Progrm). 2. Az Országgyűl felkéri Kormányt, hogy ) tevékenységében érvényesítse Progrmbn elfogdott elveket cselekvi célkitűzeket; Felelős: Htáridő: érintett miniszterek folymtos b) gondoskodjék megállpított célok feltételeinek megteremtéről, vlmint koordinált felhsználásáról; Felelős: Htáridő: prioritások megvlósítási szükséges eszközökről, zok érintett miniszterek folymtos c) évente - első lklomml z Országgyűl évi tvszi ülszkán tájékoztss z Országgyűlt Progrm előrehldásáról, vlmint ciklusonként - első lklomml z Országgyűl évi tvszi ülszkán lkosság ktuális egzségi állpotáról. Felelős: Htáridő: egzségügyi, szociális csládügyi miniszter folymtos 3. Jelen htározt közzétételének npján lép htályb. Melléklet 46/2003. (IV. 16.) OGY htározthoz AZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK JOHAN BÉLA NEMZETI PROGRAMJA AZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK JOHAN BÉLA NEMZETI PROGRAMJA 1 A htároztot z Országgyűl április 7-i ülnpján fogdt el.

2 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 2. oldl A Kormány z elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegzségügyi folymtir tekintettel kiemelt jelentőséget tuljdonít népegzségügyi helyzet gyökeres jvításánk, meglpozottnk trtj zt lkossági elvárást, hogy mgyr népesség születkor várhtó élettrtm közelítsen z Európi Unió országink átlgához. A Kormány tudtábn vn nnk, hogy z emberek egzségi állpotábn érzékelhető jvulás z ellátórendszerben érdemi változás csk hosszbb, több prlmenti cikluson átívelő időszk ltt érhető el. Az Országgyűl felkérte Kormányt, hogy - z Egzséges Nemzetért népegzségügyi progrm korszerűsítével kiterjesztével - lkosság egzségügyi állpotánk jvítás érdekében terjessze z Országgyűl elé z Egzség Évtizedének John Bél mját. Az Egzségügyi Világszervezet 1998-s Közgyűle nemzetközi nyiltkoztot fogdott el z egzségről. Eszerint z elérhető legjobb egzségi állpot egyike z lpvető emberi jogoknk. A lkosság egzségi állpotánk jólétének jvítás gzdsági társdlmi fejlőd végső célj, ugynkkor elismert tény, hogy lkosság jó egzségi állpot társdlmi-gzdsági fejlőd egyik előfeltétele. Ebben folymtbn kiemelkedő szerepe vn lkosság egzségi állpotábn muttkozó egyenlőtlenségek csökkentének. Az egzségi állpot jvítás nem képzelhető el meglpozott nemzetközi, nemzeti regionális politiki strtégiák nélkül. Az Egzség Évtizedének John Bél mj célj, hogy minden mgyr állmpolgár lehető legegzségesebben éljen. Ennek eredményeként tíz év távltábn legyen három évvel hosszbb születkor várhtó élettrtm Mgyrországon mindkét nem esetében. Ennek két fő útj vn: - z egyes állmpolgárok egzségének védelme fejleszte egz életük során; - főbb betegségek, sérülek, hlálokok gykoriságánk csökkente, z ezekkel járó szenved mérsékle. Három lpvető érték vezérli m kidolgozását: - z egzség lpvető emberi jog; - z egyenlőtlenségek csökkente szolidritás; - z egyének, csoportok, intézmények közösségek rzvétele felelőssége z egzség fejlesztében. A mgyr lkosság egzségi állpot nemzetközi összehsonlításbn rendkívül kedvezőtlen, jelentősen elmrd ttól, mit társdlmi-gzdsági fejlettségünk áltlános szintje lehetővé tenne. Egyes megbetegedek, hlálokok tekintetében hzánk vezető helyet fogll el nemzetközi sttisztikákbn. Jelenleg születkor várhtó élettrtm férfiknál 68, nőknél 76 év, mi messze elmrd z Európi Unió tgállmitól. Különösen trgikus középkorú férfik kimgsló hlálozás. Ez helyzet elfogdhttln, htékony cselekvt igényel. A mgyr lkosság kirívón rossz egzségi állpot számos történelmi, társdlmi, gzdsági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül meghtározó módon lkosság életmódjávl függ össze.

3 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 3. oldl A hzi táplálkozási szokások egzségtelenek: túlzott z energi-, zsír- só-bevitel, elégtelen rost-, zöldség-, főzelék- gyümölcsfogysztás. A mgyr felnőtt lkosság jelentős rze túlsúlyos, illetve elhízott. A felnőtt lkosság npi átlgbn lig tölt többet tíz percnél szbdidős testmozgássl tíz felnőttből ht, sem hét közben, sem hétvégén nem mozog. A felnőtt férfik 41, nők 26%- dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, főként fitl nők között dohányzók rány gyorsn emelkedik. Csupán dohányzássl összefüggően évente ember hl meg z országbn. Mgs z lkoholisták szám terjed kábítószer-fogysztás. A népesség jelentős rzénél hiányzik mindennpi élet problémáivl vló megbirkózás képessége, széleskörűen elterjedtek lelki egzség zvri. A tényeket, gondokt még hosszsn lehetne sorolni, Progrm ezeket rzletesen számb veszi, elemzi meghtározz fő cselekvi irányokt kedvezőtlen folymtok befolyásolásár. Az életmód egzség szempontjából kedvező irányú befolyásolás nehéz rendkívül összetett feldt, kormányzt, közintézmények, civil szfér, gzdsági társdlmi élet szereplőinek, médiánk átgondolt, összehngolt cselekvei folymtábn vlósíthtó meg. Ehhez d lpot egy tízéves, szkmilg meglpozott, társdlmi politiki egyetértre támszkodó strtégi. A Progrm átfogó jövőbemuttó szkmpolitiki keretet d prioritások kiválsztásához megvlósításához, z erőforrások közösségek mozgósításához z egzség érdekében. Az egzség megtrtás fejleszte kormányzti szemszögből nem szemlélhető pusztán ráfordításként, kidásként, vgy éppen kizárólg etiki megfontolásoktól vezérelt cselekvként. A Progrm megvlósítás produktív beruházás, z ország társdlmi-gzdsági fejlődének egyik előfeltétele. Az Egzségügyi Világszervezet 2001-ben kzített elemze mkrogzdság egzség összefüggeiről tudományosn kimuttj, hogy z egzség érdekében eszközölt htékony beruházásoknk gyorsító, tovgyűrűző htás vn gzdsági növekedre társdlmi fejlődre. A XXI. százd kihívás kormányok számár, hogy mennyiben képesek egyidejűleg összefüggeiben fejleszteni termzeti, gzdsági, társdlmi emberi erőforrásokt. A lkosság egzsége mindezek metszpontj. Az egzség fejleszte cskis htékony ágztközi együttműködben vlósíthtó meg. Ennek főbb vonási következők: - Az együttműköd z egzség társdlmi-gzdsági meghtározóink kedvező befolyásolását célozz. - Az ágztközi együttműköd országos, regionális helyi szinten egyránt elengedhetetlen. Hzánk uniós cstlkozásávl meghtározóvá válik nemzetközi koordináció jelentősége. - Az ágztközi együttműköd ki kell terjedjen z egyes tárcákr, önkormányztokr, közintézményekre, mgánszektorr, civil szférár médiár. - Folymtosn figyelemmel kell kísérni z egyes politiki döntek, társdlmi-gzdsági változások htását lkosság egzségi állpotár, különös tekintettel z egyes lkossági csoportok eltérő, egyenlőtlen helyzetére.

4 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 4. oldl A htékony ágztközi együttműköd több szinten vlósul meg korszerű népegzségügyben. A nemzetközi hzi tpsztltok szerint helyi szintű ágztközi együttműköd htékony eszköz z egzséget meghtározó tényezők befolyásolásár. Az önkormányzti, helyi kezdeményezek támogtás egyben htékony ágztközi együttműköd lpj lehet. Nemzeti szinten z ágztközi együttműköd megvlósulásához szükséges szervezeti struktúrák működi modellek kilkítás z elsődleges feldt. Az egzségi állpot jvulás gykrn olyn folymtokkl függ össze, melyek nem közvetlenül z egzséget célozzák. Ilyen például gzdsági növeked, z életviszonyok jvulás, munknélküliség csökkene, melyek együttesen hozzájárulhttk z utóbbi évek hzi hlálozási muttóink lssú jvulásához. A jó egzség elsősorbn nem z egzségügyi szolgálton vgy z orvoson múlik. Egzségi állpotunkt elsődlegesen mindennpi dönteink, közvetlen környezetünk, cslád, z iskol, munkhely, lkóhely htározzák meg. Az egzségügyi ellátórendszer fő feldt gyógyítás. Ugynkkor z egzségügyi tárc, z ágzt vezető szerepet kell játsszon progrm kilkításábn végrehjtásábn, z lpellátás szerepe megkérdőjelezhetetlen mindenki számár hozzáférhető megelőzi, egzségfejleszti szolgálttások biztosításábn. A Progrm z egzségügy reformjánk lppillére szerves rze. A Progrm messze nyúló, Pápi Páriz Ferenc, Fodor József John Bél nevével fémjelezhető történelmi trdíciókr mintegy másfél évtizedes közvetlen hzi előzményekre támszkodht. A korábbi strtégiák, kedvezőtlen társdlmi-gzdsági körülmények gyors változások közepette megfelelő erőforrások híján, nem eredményezhettek megfelelő jvulást mgyr lkosság egzségi állpotábn. Vn zonbn mire építeni. Rendelkezünk sokszínű szkmi tpsztltokkl, működő progrmokkl, népegzségügyi intézményhálózttl, ktív civil szervezetekkel, önkormányzti kezdeményezekkel, számos kiváló szkemberrel. Minden okunk megvn feltételezni, hogy XXI. százd kezdetén megvlósul z Egzség Évtizede, hosszú távú m siker esélyével indulht. Ezúttl széles körű szkmi-politiki konszenzusr építhetünk, mi lpfeltétele több kormányzti cikluson átnyúló folymtos tevékenységnek. A Progrm meríthet nemzetközi tpsztltokból, z együttműköd erőforrásiból. Az Egzségügyi Világszervezet 1986-os Ottwi Krtáj kifejti korszerű egzségfejleszt főbb elveit kulcsterületeit. Ezek: - z egzséget támogtó társdlompolitik fejleszte; - z egzséget segítő környezeti feltételek kilkítás; - közösségi cselekv; - z egzséges élet egyéni kzségeinek erősíte; - z egzségügyi ellátás megelőzi szerepének hngsúlyozás. Az Egzségügyi Világszervezet számos idevontkozó dokumentum, z Egzség 21 Regionális Strtégi szkmi hátteret nyújt hzi Progrm kidolgozásához. A Progrm illeszkedik z EU népegzségügyi prioritásihoz, hzánk uniós cstlkozás további lendületet d sikeres végrehjtásnk. A Progrm prioritási megválsztásánál elsősorbn lkosság egzségi állpotánk legsúlyosbb gondjiból indult ki. Kiemelt szempont társdlmilg hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek jvítás. Tekintettel voltk Progrm kidolgozói hzi nemzetközi tpsztltokr, kivitelez lehetőségeire, illetve költséghtékonyságr.

5 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 5. oldl Ezt elérendő, négy területen kíván Progrm előrehldni. Elsősorbn politiki síkon, különleges figyelmet szentelve - z ifjúság kérdeinek; - z öregkor problémáink; - z esélyegyenlőség megteremtének, - z élet színterein z egzséget támogtó környezet kilkításánk. Fontos célkitűz z elsődleges megelőz érvényesíte társdlombn. Kiemelt figyelmet kp: - dohányzás visszszorítás; - z lkohol- drogprevenció; z egzséges táplálkozási szokások elterjeszte z élelmiszer-biztonság fejleszte; - z ktív testmozgás elterjeszte; - közegzségügyi járványügyi biztonság fokozás, vlmint - z egzséges fiziki környezet kilkítás. Lépeket kell tenni z idő előtti elkerülhető hlálozások, megbetegedek, fogytékosságok megelőze területén is. Prioritásként kezeljük: - koszorúér- gyérbetegségek okozt hlálozások visszszorítását; - dgntos hlálozás növekedi trendjének megállítását, visszfordítását; - lelki egzségvédelem megerősítét; - mozgásszervi betegségek z bból eredő szövődmények csökkentét, vlmint - z AIDS más szexuális úton terjedő betegségek megelőzét. A Progrm prioritásivl összhngbn szükséges fejleszteni z egzségügyi népegzségügyi intézményrendszert is: - folyttni kell z emlőszűrt be kell vezetni népegzségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgáltot is; - z ellátórendszer fejleszte úgy történjen, hogy minél ngyobb egzségnyereséget lehessen társdlmilg elérni. Így különleges prioritást kp z lpellátás fejleszte, z ott végzett megelőzi munk elmélyíte, feltételeinek jvítás; - koncentrált erőforrás-fejlesztt kell végrehjtni népegzségügy sokszínű világábn, hogy szkemberek képzettsége nygi, szervezeti erőforrások tekintetében meg tudjunk felelni kihívásoknk; - ki kell építeni egy olyn monitor rendszert, mely lehetőséget teremt Progrm folymtos nyomon követére, szükséges korrekciók megtételére. A Progrm sikeres végrehjtás különböző szinteken területeken járul hozzá z ország nemzet emelkedéhez. Társdlmi htások A Progrm várhtó társdlmi htási egy évtizedes távltbn, következőkben fogllhtók össze: - születkor várhtó átlgos élettrtm férfiknál leglább 71, nőknél leglább 79 esztendőre meghosszbbodik; - megnő z egzségesen leélt életévek szám, jvul lkosság életének minősége; csökkennek lkosság egzségi állpotábn megnyilvánuló egyenlőtlenségek; - esély teremtődik hátrányos helyzetű társdlmi rétegek egzségügyi szociális felzárkózttásár;

6 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 6. oldl - z egzséges életmód társdlmi szintű mintává válik, eszerint változik lkosság értékrendszere mindennpi életvezete; - minden szinten kilkul, rendszeressé válik z ágztközi együttműköd z egzség érdekében; - megerősödnek közösségi kciók, civil szfér szerepe z egzség fejlesztében. Szkmi htások Az egzségügy szemszögéből szkmi htások évtizedes távon következőkben fogllhtók össze: - csökken megelőzhető z idő előtti hlálozás, krónikus nem fertőző megbetegedek kori előfordulás; - csökken, illetve z időskorú ellátás irányáb átlkul Progrm áltl megcélzott betegségcsoportokbn gyógyítási-ellátási igény; - csökkennek z egzségügyi szolgálttásokhoz vló hozzáfér területi, társdlmi egyenlőtlenségei; - fejlődnek gzdgodnk z egzségügy megelőző célú szolgálttási; - jvul z egzségügyi ellátás minősége költséghtékonyság; - korszerű igényeknek megfelelően átlkul népegzségügyi intézményrendszer illeszkedik z EU normákhoz; - fejlődik népegzségüggyel kpcsoltos kuttás képz. Gzdsági htások A Progrm hosszú távú gzdsági htási következők: - Progrm beruházás z emberi erőforrások fejlesztébe, tovgyűrűző kedvező htást gykorol gzdság fenntrthtó növekedére; - jvul munkerő minősége, htékonyság versenyképessége; - z ágztközi együttműköd révén új erőforrásokt, trtlékokt mozgósít; - bővíti z egzségre előnyös termékek szolgálttások picát; - lényegesen hozzájárul lkosság életszínvonlánk jvulásához. A Progrm sikeres végrehjtás meghtározó eleme z lkosság növekvő jólétének, hosszú távú esélyteremtnek, z ország fenntrthtó gzdsági növekedének. Emberközpontú összefogássl el kell érjük, hogy z egzség lpérték legyen z élet minden területén. Minden egyes tett, legyen z politiki, kormányzti, társdlmi, gzdsági vgy kár médijelenség, kerüljön megmérettetre, mennyiben szolgálj z egyes ember mgyr társdlom egzségének ügyét. Az állmpolgár érezze, hogy társdlom Kormány minden segítséget megd neki egzsége megőrzéhez, ő mg pedig felelősségteljesen éljen is lehetőségekkel. EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA A mgyr népesség egzségi állpotábn kedvezőtlen változások voltk megfigyelhetők z elmúlt három évtizedben, melyek társdlmi-gzdsági feltételek változásávl voltk kpcsoltbn. A htékony népegzségügyi strtégi kilkítás szempontjából három megválszolndó kérd merül fel: - Mi htározz meg egy dott népesség egzségi állpotát? - Melyek zok z egzségügyi ráfordítások, melyek lkosság egzségi állpotábn leggyorsbb legjobbn érzékelhető jvulást eredményezik?

7 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 7. oldl - Melyek zok strtégiák, melyek z emberi jogokkl összhngbn htékonyn segítik z egyének egzségi állpotábn tpsztlhtó egyenlőtlenségek csökkentét? Az egzséget mindennpi élet lkítj. Az egzségtudtos mgtrtás kilkulásánk intézményes kereteit cslád lkóhelye, helyi közösség, munkhely, z iskol z egyéb társdlmi intézmények lkotják. Az elmúlt évtizedek nemzetközi tpsztlti zt muttják, hogy mindennpi élet meglévő intézményeire építő egzségmegőrzi strtégi htékony sikeres lehet. Az ilyen megközelít - olyn intézményekre összpontosít, melyek meghtározók lkosság egzségi állpotánk lkításábn (mint helyi közösség, munkhely, iskol); - világosn kijelöli tevékenység kereteit, htárit; - megkönnyíti z együttműködő prtnerek kiválsztását, koordinálását; - pozitív irányultságú (szemben kockáztcsökkentsel), hiszen minden intézményben vn lehetőség egzségesebb, jobb működre; - lehetőséget nyújt folymtok htások egzség szempontú nyomon követére, értékelére; - biztosítj Progrm kedvező társdlmi, gzdsági htását; - termzeténél fogv ágztközi együttműködt ösztönöz; - mozgósítj közösségi, intézményes erőforrásokt. Az egzséges élet színtereinek progrmjit jól kiegzíti z életciklusok szerinti gondolkodás. Különös jelentősége vn z egzséges életkezdetnek, gyermekek z ifjúság, egzségfejlesztének. Az egzséges életre vló felkzít beruházás jövőbe, hosszú távon egy minál sokkl egzségesebb Mgyrország ígérete. A gyermekek, z ifjúság körében legjobbk kedvező változás esélyei, ez htássl lehet cslád egzére. Célunk, hogy minden felnövekvő generáció számár már fognttástól kezdve biztosított legyen z egzséges fejlőd lehetősége, továbbá, hogy z okttási intézmények z egzségfejleszt lpvető színtereivé váljnk. Jvítjuk csládtervezi szolgálttások színvonlát meglévő intézményrendszer htékonyságánk növelével. Kiemelten jelentős minden cslád számár elérhető hozzáférhető védőnői szolgált fejleszte, kórházi újszülött ellátás gyermek háziorvosi szolgált megelőzi szemléletének erősíte támogtás. Nemzeti szintű feldt z ország lkosságánk jelentős rzét érintő jódhiány kezeli strtégiájánk kidolgozás htékony megoldás megvlósítás. A megfelelő szájhigiéné biztosítás együttes, egyszerre lklmzott módszerek hsználtát igényli: cukortrtlmú ételek fogysztásánk csökkente, fluortrtlmú szájápolási kzítmények hsznált különösen gyermekkorbn, szájápolás kultúrájánk szokásink elterjeszte fejleszte, dohányzás lkoholfogysztás visszszorítás, vlmint megelőző fogorvosi ellátás hozzáférhetőségének jvítás. A Progrm során ki fogjuk dolgozni zon tárgyi működi, minőségi feltételeket, melyek áltl z okttási intézmények egzséget támogtóvá válhtnk, segítséget nyújtunk z intézmények tuljdonosink z egzséget támogtó iskolák kilkításábn. A felsőfokú képz rze kell legyen korszerű egzségfejleszti lpelvek gykorlt okttás pedgógusképzben.

8 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 8. oldl A gyermekek fitlok egzséggel kpcsoltos mgtrtás gyorsn változik, ezek korosztályok fogékonybbk külső behtásokr. A gyermek fitlkori egzségmgtrtás-vizsgáltok htékony politik- progrmtervez elengedhetetlen feltételei. A fitlok szbdidő-eltölti szokásink egzségesebbé tétele számos intézményben élethelyszínen történő együttes fellépt igényel. A helyi koordináció e területen htékony bevtkozás kulcs, ezek támogtás Progrm feldt. Az idős állmpolgárok számbeli társdlmi súly egyre nő, számukr is biztosítni kell z esélyt z ktív életre, z önmegvlósításr. Ez z egyének társdlom érdeke, z egzség- szociálpolitik összehngolás, megfelelő szolgálttások biztosítás, közösségi erőforrások mozgósítás jelentős előrelépt biztosít e területen. Az idősek sjátos problémáink okttás z egzségügyi szociális irányú képz rzévé kell váljon. Társdlmi szemléletváltás feltétele nnk, hogy z időskort mint tevékeny hsznos életszkszt láss z emberek többsége, ehhez szükséges helyi országos médi elkötelezettsége tájékozttó munkáj. Az idősek életminőségének jvításához kiemelten fontos z egzségügyi szociális intézményrendszer egyes elemeinek fejleszte, z lpellátás szociális intézmények idősbráttá tétele. A szegénység, hátrányos helyzet rossz egzség fő társdlmi meghtározój, krónikus betegség, fogytékosság viszont társdlmi hátrányok szervező mgj. A Progrm lpértéke z e területen megnyilvánuló egyenlőtlenségek csökkente, z esélyteremt. Ennek két útj vn: - mgyr lkosság kockázti tényezőiben, egzségi állpotábn meglévő egyenlőtlenségek mérsékle; - hátrányos helyzetű csoportok életkilátásink, egzségi állpotánk, életmódjánk célzott jvítás. Az lpvető kihívások következők: - társdlmi, gzdsági hátrányok meghtározó negtív htás z életmód egzséggel összefüggő elemeire; - z egzségügyi, így preventív ellátásból, szolgálttásokból vló kirekesztettség, rossz hozzáfér; - gondokkl vló megbirkózás nehézségei; - társdlmi támsz hiány, izoláció; - lkosság egzségre vontkozó hiteles információink hiány. Ebből dódón fő cselekvi lehetőségek következők: - ágztközi koordináció, elsősorbn szociál-, okttás- fogllkozttási politikávl kormányzti önkormányzti szinten; - hátrányos helyzetűek önszerveződének elősegíte, területen dolgozó civil szervezetekre támszkodás, együttműköd; - szkemberképz, kuttás; - nemzetközi tpsztltok kritikus tnulmányozás, modellkísérletek; - egyéni megküzdi strtégiák kilkítását segítő szolgálttások fejleszte; - z lpellátás hozzáférhetőségének jvítás; - társdlmi támszrendszer erősíte; - lkosság informálás z egzségét befolyásoló tényezőkről. Az elsődleges célcsoport hzi rom lkosság, de Progrm kiterjed szegényekre, munknélküliekre z egyéb hátrányos helyzetű csoportokr is.

9 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John Bél 9. oldl A színtérprogrmok z élet mindzon közösségi színtereinek egzségesebbé tételét szolgálják, melyekben z emberek életük ngy rzét töltik. A Progrm támszkodik z e területen meglévő sikeresen működő kezdeményezekre. A helyi egzségtervek elkzíte, z egzségnek mint kiemelt szempontnk megjeleníte települfejleszti tervekben leglklmsbb eszköz rr, hogy z önkormányztok rendelkezükre álló forrásokt z egzség érdekében is mozgósítsák. Lehetővé kell tenni, hogy munkhelyek kötelező munk-egzségügyi intézkedek megvlósításán túl is z ott dolgozók egzségfejlesztét szolgálják. Kiemelt prtnerek ebben kormányzti önkormányzti munkálttók, munkhelyi egzségpénztárk. Az egzségügyi intézmények gyógyítás mellett z egzség mint érték terjesztében, z egzséges válsztáshoz szükséges ismeretek átdásábn is fontos küldett töltenek be, különösen z lp- járóbeteg-szkellátás. A kórházk z egzséget támogtó munkszervezsel, z egzséges életmóddl kpcsoltos példmuttássl betegek csládtgjik egzségmgtrtását is képesek befolyásolni. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD PROGRAMJAI, AZ EMBERI EGÉSZSÉG KOCKÁZATI TÉNYEZŐINEK CSÖKKENTÉSE A Progrm lpcéljánk eléréhez mgyr lkosság életmódjánk kedvező irányú változásán keresztül vezet z út. Az életmód közvetlenül z egyéni mgtrtásbn nyilvánul meg, melyet értékek, normák, szükségletek, közvetlen emberi-társdlmi környezet, így cslád, helyi társdlom mkrogzdsági, társdlmi feltételek befolyásolnk. Az életmód egyes elemei mély történelmi hgyományokr épülnek, mint például táplálkozási szokásink egy rze. Ezért z életmód egzség szempontjából történő befolyásolás sokrétű, bonyolult feldt, nem képzelhető el pusztán felvilágosítássl, ismeretek terjesztével. A mgyr lkosság életmódj npjinkbn gyorsn változik. Ez lpvetően gzdság fejlődével, társdlmi viszonyok átlkulásávl függ össze, de ht rá globlizáció is. A globlizáció - egyébként ellentmondásos, de megkerülhetetlen - folymt hozzájárulht z egzségesebb életmód (így táplálkozás, szbdidősport) mintáink terjedéhez. Az életmódprogrmok kulcskérde mindennpi életben z egzséges válsztás problémáj. Ennek két oldl vn: Az egzséges válsztás lehetősége, illetve kzsége, kínálti keresleti oldl. A kereslet kínált egyidejű, z egzséges életmód érdekében vló lkítás átfogó politiki strtégiákt feltételez. Nem elég csupán kerékpárutt építeni, vgy jobb zöldségválsztékot kínálni télen, ugynkkor önmgukbn jobb ismeretek sem vezetnek feltétlenül cselekvhez, mint ezt dohányzás, sőt dohányzó orvosok példáj jól illusztrálj. A Progrm feldt, hogy z egzséges válsztás mindennpi élet lterntívái közül egyben könnyebb válsztás is legyen. A mgyr lkosság életmódjáról tények szkmi körökben meglehetősen jól ismertek, lkosság viszont nem rendelkezik kellő mennyiségű megbízhtó információvl z egzségre kockáztos mgtrtások vlós termzetéről. A kép nemzetközi összehsonlításbn igen kedvezőtlen, s z időbeli tendenciák sem muttnk jelentős kedvező változást (tlán egyes táplálkozási szokások kivételével). Az lpos helyzetismeret jó esélyt d z életmódprogrmok megfelelő monitorozásár értékelére.

10 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John10. Bél oldl Az egzséges életmód hordozój fejlett ipri társdlmkbn középosztály. Áltlábn szegény, hátrányos helyzetű rétegek (így hzánkbn különösen rom népesség) körében legkedvezőtlenebb z egzségmgtrtás, gykoribbk káros szenvedélyek, hiányzik gondokkl vló megbirkózás kzsége. Ez egyben zt is jelenti, hogy jobb nygi helyzetű, képzettebb rétegek nyitottbbk z egzséges életmód üzeneteire. Könnyebben lépnek z egzségesebb irányb. Fennáll tehát lehetősége, hogy egy egyébként htékony kcióprogrm meglévő társdlmi egyenlőtlenségeket tovább növeli. Ezért különösen fontosk zok differenciált, célzott progrmelemek, melyek megteremtik hátrányos helyzetű rétegek egzségesebb életmódjánk lpfeltételeit. Az egzséges életmód progrmji gzdg hzi tpsztltokr építhetnek. A gzdsági-társdlmi feltételek m hosszú távon jobb esélyt kínálnk sikerre, mint korábbn. Az életmód változás lssú, ellentmondásos folymt, kitrtásr, strtégii gondolkodásr, közösségi erőforrások mobilizálásár, kmpányszerűség mérséklére vn szükség. Az egzséges életmód progrmjánk sikere szorosn összefügg z egzséget támogtó társdlmi környezet kilkításávl z elkerülhető hlálozás, betegségek megelőzével. A Progrm e tevékenységeket összehngolj. Egy évtizednyi távon reális z esély z életmód egzségesebb irányb történő társdlmi szintű változttásár táplálkozás, z ktív testmozgás tekintetében, káros szenvedélyek mérséklére (illetve drog tekintetében növekv korlátozásár), környezet-egzségügyi helyzet jvításár, mindezt oly módon, hogy különös figyelmet fordítunk hátrányos helyzetű rétegek felzárkózttásár. Egyik első számú bevtkozási terület dohányzás visszszorítás. Kiemelten fontos fitlok rászokásánk megelőze, de nem feledkezhetünk meg már szenvedélybeteggé vált honfitársinkról sem. A dohányzás kérde számos, egymásnk rzben vgy teljesen ellentmondó érdek gyújtópontjábn helyezkedik el. Számunkr minden, z egzség érdekét csk kicsit is szem előtt trtó szkember számár egyértelmű, hogy ezen érdekek között priorizálni kell, z is világos, hogy minden felelősen gondolkozó ember számár lkosság életkilátásink, életminőségének, felnövekvő generációk egzségének ügye mgsbb rendű, mint prtikuláris gzdsági csoportok nygi érdekei. E területen htékony, de körültekintő bevtkozás csk működő fenti lpelvet elfogdó interszektoriális mechnizmusok működtetén keresztül vlósulht meg, melynek kezdeményezője jövőben z egzségügyi tárc kíván lenni. Az dópolitik, forglmzás termékjelöl szbályozás, csempzet felderíte ugynúgy dohányzásellenes küzdelem eszközei, mint hgyományos értelemben vett felvilágosítás. Strtégii prtnerek ebben küzdelemben civil szervezetek, melyek mozgékonyság ruglmsság nemzetközi jánlások szerint is felbecsülhetetlen érték, továbbá felelősen gondolkodó egzségügyi dolgozók, pedgógusok. Az egzségügyi ellátás kiemelt feldt leszokttás intézményrendszerének működtete.

11 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John11. Bél oldl Szükség vn lkosság rzletes rendszeres tájékozttásár dohányzás személyes közösségi szintű következményeiről, dohányipr fitlok körében végzett tevékenységéről érdekérvényesítő technikáiról, támszkodv vezető nemzetközi intézmények szkmi szervezetek (EVSZ, Világbnk) jánlásir módszereire. A kuttási kpcitás fejleszte, nprkz dtok rendelkezre állás htékony erőfeszítek hosszú távú grnciáj. Az lkoholfogysztási szokások lkulás évszázdos múlttl, mély kulturális beágyzottsággl rendelkező terület. Társdlmi htás sokrétű, bűncselekmények, csládon belüli erőszk, bleseti hlálozás hátterében gykrn kimutthtó z lkoholll vló visszél. A htékony megelőz több színtéren, egyszerre történik. Az iskoli, ifjúsági progrmok z információátdáson túl mgtrtási modelleket dnk válszdási képességet fejlesztenek. Mindezt egyszerre kell végezzük társdlom széles körű tájékozttásávl, z lkohol túlzott fogysztásából eredő egyéni csládi, közösségi kockáztok bemuttásávl. A szűkebb tágbb környezet, munkhelyek, kisközösségek érzékenyíte szemléletének megváltozttás kritikus sikertényező. Ezzel egy időben segítségére sietünk zoknk, kik szenvedélybeteggé váltk, önerőből képtelenek szkítni z lkoholll. A kori problémzlel z lpellátáshoz munkhelyekhez köthető, itt jelennek meg z lkohol személyiség- egzségkárosító következményei először. A problémás ivók csládon belüli áldoztik felismere htékony intervenció lpj, melynek korszerű ddiktológii ellátás fejleszte következő lépcsője. Mindehhez szükséges zoknk z elkötelezett szkmi civil szervezeteknek támogtás, melyek mélységeiben is ismerik z lkoholbetegség hzi következményeit, birtokábn vnnk közösségi bevtkozás eszköztáránk. A helyi lkoholkoordináció, lkoholellenes küzdelem struktúráink megteremte, z érintett felek bevonás helyi együttműködbe (önkormányzt, szociális egzségügyi ellátók intézmények, civil szervezetek), vlmint szkértői bázis bővíte fenntrthtóság feltétele. A kábítószer-ellenes küzdelem rze Nemzeti Drogstrtégiánk. A Progrmbn elsősorbn z iskoli ifjúsági megelőzi progrmok, droggl kpcsoltos tnácsdás, lcsonyküszöbű szolgálttások terjeszte szerepelnek, vlmint z lpellátási szkemberek kábítószer-problémávl kpcsoltos ismereteinek bővíte. A htékony táplálkozáspolitik lpelemei z élelmiszer-biztonság, z élelmiszer-ellátás biztosítás fogysztói információ szemléletváltozás támogtás. A lkosság táplálkozási szokásit z iskoli okttás étkeztet fejlesztével, továbbá közétkeztet fejlesztével egzségesebbé tételével lehet befolyásolni. Htékony eszköz, élni is fogunk vele, közvetlen fogysztói információ biztosítás termékcímkézsel termékinformációs rendszerek fejlesztével. A tárcközi együttműköd e területen nélkülözhetetlen, lkossági igények változását termékkínált változás nemcsk kiegzíti, de számos esetben gerjeszti is. A nemzeti szintű táplálkozáspolitik kereteinek eszközeinek meghtározás, z élelmiszer-biztonság követelményeinek z Európi Unió előírásink megfelelő fejleszte, z összehngolt tárcközi munk sikere fogysztóknk mezőgzdsági termelőknek is érdeke.

12 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John12. Bél oldl Az ktív testmozgás elterjeszte, mozgásgzdg életmód kilkítás számos, civilizációsnk nevezett betegség (pl. szív- érrendszeri egyes dgntos megbetegedek, z elhízás, cukorbetegség leggykoribb formáj stb.) leghtékonybb lkossági szintű megelőzi lehetősége. Az okttási intézmények szerepe z életre szóló mgtrtási minták, megfelelő edzettségi állpot kilkítás, z esély megteremte felnőttkorb történő egzséges belépre. A szkemberképz fejlesztekor z egzséges testmozgás feltételeinek megteremte segítségre, támogtásr szoruló, speciális testneveli progrmot igénylő gyermekek igényeinek érvényesíte egyránt cél. Anygilg támogtjuk mindennpi egzségfejlesztő testmozgás megvlósítását pályázti rendszeren, hosszbb távon normtív rendszeren keresztül. A munkhelyi testmozgásprogrmok fiziki állpot jvítás mellett munkhelyi pszich terhelsel vló megküzdben is segítséget nyújtnk. A sportlétesítmények építére felújításár szánt összegek felhsználásábn lkossági érdekeknek, z egzség tágbb értelemben vett szempontjink is meg kell jelennie. A lkosság egzségi állpotánk jvulás csk testmozgás iránti igény növekedével sportlétesítményekhez történő hozzáfér jvulásávl érhető el. Npjink kihívásir dott szükséges válsz z ÁNTSZ felkzíte z előre nem láthtó veszélyhelyzetekre (beleértve ktsztróf-, hvri-helyzeteket terrorgynús cselekveket), gyors regálóképesség feltételrendszerének megteremte, közegzségügy biztonságát támogtó információs rendszer kifejleszte működtete. A legfontosbb eszköz z ÁNTSZ intézményfejleszte feldtok htékony ellátásához szükséges átlkítás. A módszertni fejleszt, szkemberképz, változó feldtokr történő felkzít z intézményfejleszti projektek rze. Fontosbb irányok kémii biztonsági nemzeti profil korszerűsíte, átfogó járványügyi biztonsági progrm kidolgozás, munk-egzségügyi országprofil kidolgozás. Mindezek mellett lkossági tájékozttó rendszerek működtete, megbízhtó hiteles információk nyújtás megújuló közegzségügyi funkciók rze. A környezet egzségesebbé tétele hosszbb ideje rze kormányzti erőfeszíteknek. A Nemzeti Környezetvédelmi Progrm rzeként Nemzeti Környezet-egzségügyi Akcióprogrm ennek feldtnk megvlósításáért folyik. A korábbi források kibővítével, z uniós cstlkozás forrásink bevonásávl z egzséges környezet megteremte reális céllá válik. Fő cselekvi irányink egybeesnek nemzetközi jánlásokkl, fenntrthtó fejlőd feltételeinek biztosításávl. Szükséges környezetben előforduló egzségkárosító htások feltérképeze z egzségkárosító mechnizmusok minél rzletesebb megismere. A lkókörnyezet tljszennyezettségi viszonyink vizsgált, dioxin-térkép elkzíte, z elektromos energiszállító kommunikációs berendezekből szármzó környezetterhel egzségi htások felmére tágbb, z zbesztproblém felmére szűkebb, épített lkókörnyezet kockázti tényezőinek megismerét szolgálj. A levegőminőség jvítás pollenterhel monitorozását, z épületek belső tereinek szisztemtikus vizsgáltát indokolj.

13 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John13. Bél oldl Mindennek z dtgyűjtő kuttómunkánk helyi nemzeti kcióprogrmok, intézkedi tervek meglkotásához végrehjtásához kell vezetnie. A helyi környezet-egzségügyi intézkedi tervek kidolgozását, z önkormányztokr e tekintetben háruló feldtok végrehjtását pályázti rendszerben támogtj Progrm. A végrehjtás meghtározott prioritásoknk megfelelően tárcközi együttműködben, z önkormányztok ktív rzvételével vlósíthtó meg. Kiemelt cél nnk biztosítás, hogy lkosság széles köre számár biztosított legyen környezetével, nnk egzségre gykorolt htásivl kpcsoltos információhoz vló hozzájutás. AZ ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK, MEGBETEGEDÉSEK, FOGYATÉKOSSÁG MEGELŐZÉSE Az elkerülhető hlálozások, megbetegedek megelőze z egz egzségügyi ellátórendszer feldt, minden egyes kezel rze. Népegzségügyi szempontból gyógyító ellátás, betegségmegelőz z egzségfejleszt egységben, koordináltn kell megjelenjen z ellátórendszerben. A megbetegedi viszonyok átlkulás, z elérhető korszerű gyógymódok költségrobbnás új helyzetet hozott létre z egzségügyi szolgáltbn. Az ellátórendszer z egyén körülményei egzéből kell kiinduljon, nem csupán egy dott megbetegedből. Egyszerre vn szükség z egyéni népességi szintű megközelítekre. Népegzségügyi szempontból nincs ellentmondás gyógyítás megelőz között. A megelőző gyógyító munk egymást kiegzítő támogtó tevékenységek. Minden tlálkozási ponton z egzségügy egzségorientált módon kell szemlélje z egyént. Különösen fontos ez z lpellátásbn. Egzen közelmúltig betegségmegelőz mgs kockázti csoportokr irányult, közepes vgy lcsony kockázti csoportok jórzt kívül estek figyelem fókuszából. Ugynkkor tény, hogy bár mgsbb kockázti szint ngyobb vlószínűséggel jár megbetegedsel, hlálozássl, z összmegbeteged hlálozás ngyobb rze közepes lcsony kockáztúkból kerül ki. Ezért Progrm kombinálj népességi szintű mgs kockázti megközelítt. Nem elégséges z megelőz, mely csk z ktívn jelentkező páciensekre irányul. A megelőzi tevékenység integráltn kell megjelenjen z ellátási rendszerben, egyszerre odfigyelve mgs kockáztú, hátrányos helyzetű csoportokr, csökkentve kockáztot lkosság egzében. A mgyr népesség megbetegedi hlálozási viszonyi z elmúlt évtizedben nem mutttk számottevő jvulást, sőt bizonyos betegségtípusok (pl. egyes dgntos betegségek) előfordulási gykoriság folymtosn növekszik. A krónikus, nem fertőző megbetegedek súly meghtározó z elkerülhető, z idő előtti hlálozásbn megbetegedekben. A krónikus, nem fertőző megbetegedek egyéni hjlm genetiki, biológii, mgtrtásbeli környezeti tényezőktől függ. Bár kuttások fényében úgy tűnik, hogy z örökletes tényezők szerepe fontosbb, mint hogy ezt korábbn feltételezték, megelőz fő útj mgtrtás környezet befolyásolás.

14 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John14. Bél oldl A krónikus, nem fertőző megbetegedek megelőzéhez, dignózisához kezeléhez tudományos ismeretek áltlábn dottk. Hzánkbn is több évtizedes tpsztlttl rendelkezünk e téren. A Progrm költséghtékony, mgs minőségű strtégiákr építhet mind népegzségügyi, mind kliniki szemszögből. - Átfogó integrált népegzségügyi megközelítű politikár vn szükség mgtrtássl összefüggő környezeti kockázti tényezők befolyásolásár. Ez nnál is indokoltbb, mivel krónikus nem fertőző megbetegedek kockázti tényezői sok tekintetben közösek. - Népességi szintű megelőzi strtégiákt kell kilkítni, melyek szűren lpulnk szűri-gondozási rendszerekhez kpcsolódnk. - Szükség vn z orvos-beteg tlálkozásokr építő esetfelismerő strtégiákr is. A progrmok sikerének, monitorozásánk, értékelének feltétele egy népességi szintű információs rendszer működtete. Külön progrmrz fogllkozik lelki egzség kiemelkedő fontosságú társdlmi hátrányokkl szorosn összefüggő kérdével. Kitér Progrm z AIDS megelőzre közegzségügyi biztonságr is. A főbb betegségek, sérülek, hlálokok gykoriságánk csökkente Progrm egyik fő útj. Szerves rze z egzségügy reformjánk, z EU népegzségügyi rendszeréhez vló illeszkednek. Az egzségügy szemszögéből szkmi htások évtizedes távon következőkben fogllhtók össze: - Csökken megelőzhető z idő előtti hlálozás, krónikus nem fertőző megbetegedek kori előfordulás. - Csökken, illetve z időskorú ellátás irányáb átlkul Progrm áltl megcélzott betegségcsoportokbn gyógyítási-ellátási igény. - Csökkennek preventív szolgálttásokhoz vló hozzáfér területi, társdlmi egyenlőtlenségei. - Fejlődnek gzdgodnk z egzségügy megelőző célú szolgálttási. - Jvul megelőző ellátás minősége. A hlálozások több, mint fele szív- érrendszeri megbetegedek következménye. Nemzetközi összehsonlításbn is ngyon kedvezőtlen hzi helyzet. A megelőzi szemlélet megjelene szív- érbetegségek gyógyító ellátásbn is jelentős htású kori hlálozás, rokkntság csökkentében. A másodlgos megelőz betegségek kori felismerét kezelét lehetővé téve htékonyn egzíti ki lkossági szinten végzett elsődleges megelőzt. Ezek kölcsönhtás mindkét megközelít htását növeli. Az lpellátás megerősíte lpvető fontosságú. A mgsvérnyomás-betegség kori felismere gondozásb vétele igzoltn htékony lkossági szinten is életév- életminőség-nyereséggel járó tevékenység. Célunk, hogy szív- érrendszeri megbetegedek kockázti tényezőinek (pl. dohányzás, nygcserezvrok, mint multimetbolikus szindróm, cukorbetegség stb.) felismere befolyásolás mindennpos gykorlt rze legyen. Az egységes betegellátás érdekében mgsbb szintű ellátási formák fejleszte egységes szempontrendszerének kilkítás, szkmi irányelvek érvényesülének biztosítás kiemelt ellátás-fejleszti cél. A képz, továbbképz megelőzi szemléletének erősíte, megelőzi tevékenység elemeinek beépíte fenntrthtóságot szolgálj.

15 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John15. Bél oldl A másodlgos megelőz htékonyság mind mgs vérnyomás, mind koszorú gyi érbetegségek szövődményeinek, kilkulásánk elkerülében kiemelkedő. A Progrm hozzájárulás várhtó élettrtm meghosszbbításához már korán éreztetheti htását. Csökkenti kórházi ellátás szükségességét költséges opertív bevtkozásokt. Jvítj z életminőséget. A rosszindultú dgntos megbetegedek hlálozási rány évtizedek ót romlik, szív keringi rendszer eredetű hlálokok mögött második helyet fogllj el, kb. 25%-os gykorisággl. Az egzségügyi ellátórendszer megelőzi szemléletének fejleszte gykorlti megvlósítás ebben betegségcsoportbn is kori felkuttáson kezelen lpszik. Az lpellátás játssz itt is legjelentősebb szerepet. Ezenkívül lkossági szintű szervezett szűreknek is jelentős szerepe vn rákos betegségek megelőzében. A másodlgos megelőzi progrm teljessége csk korán kiszűrt betegek modern ellátásánk gondozásánk megvlósításávl érhető el. Fokozni szándékozzuk z lpellátás onkológii éberségét irányelvek protokollok kidolgozásávl, képzben, továbbképzben történő megjelenítsel. Hsonló módon lkosság széles körű informálás dgntos betegségek kockázti tényezőiről, kori felismer htékony gyógyítás lehetőségeiről nemzeti strtégi rze. A felismert, kiszűrt betegek ellátását, gondozását z onkológii betegellátás fejlesztével, területi betegellátás egységes szempontok szerinti menedzselének, nyomon követének minőség folymtos monitorozásánk kilkításávl biztosítj Progrm. A háziorvosok betegforglmi dti szerint mentális megbetegedben szenvedők prxisuknk jelentős rzét képezik. A betegeik 15%- ffektív vgy szorongásos zvrbn szenved. A depresszió okozt társdlmi kár z összes betegség között z elsők között vn. Öngyilkossági sttisztikánk kedvezőtlen nemzetközi összehsonlításbn is. A mentális zvrok elsődleges megelőzére csládi felkzítő iskoli progrmok kidolgozását tervezzük, együtt kritikus színtereken dolgozó szkemberek felkzítével ilyen irányú képzével. A krízisellátó hálózt fejleszte z öngyilkosságok csökkentének eszköze. A mentális zvrok korszerű ellátásánk feltételei: közösségi pszichiátri művelének megvlósítás, területi ellátóhálózt integrációj, szkemberek rendszeres továbbképzének szkmi fejlődének biztosítás, gyermekekkel fogllkozó szkemberek képze helyi ellátásbn történő rzvétele, szociális csládsegítő intézményekkel egzségügyi lpellátássl történő együttműködének kilkítás, modellprogrmok megszerveze htékony közösségi megelőz lfáj omegáj. Az lpellátás z iskolák kiemelt feldt ebben z együttműködben kori felismer intervenció biztosítás, melyhez továbbképzi progrmok szervezével támogtásávl járul hozzá Progrm. A rehbilitáció progrm srkltos pontj, lehetővé kell tenni mentális betegek társdlomb vló beilleszkedét. Számítunk médi ktív közreműködére lelki megbetegedekkel kpcsoltos előítéletek feloldásábn, megbélyegző társdlmi álláspont megváltozttásábn. Ezzel támogtássl médi htékonyn hozzá tud járulni z időben történő segítségkereshez rehbilitációs progrmok sikeréhez.

16 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John16. Bél oldl A mozgásszervi betegségek kiemelkedő jelentőségét nemcsk növekvő gykoriságuk, hnem következményeik, rokkntságr, életminőségre hlálozásr gykorolt htásuk dj. A htékony megelőz gyermekkorbn kezdődik z iskoli testneveli progrmb beikttndó trtásjvító gykorltokkl gerinc rendellenességeinek végtgok problémáink kiszűrével kori kezelbe vételével. Az időskori progrmok közül csontritkulás következményeként bekövetkező combnyktörek növekvő számánk megállítás rehbilitáció feltételeinek jvítás elsődleges feldt. A reumtológi grduális posztgrduális okttás z lp- szkellátás felkzültségét jvítj. Az AIDS-prevencióbn legfőbb cél z iskoli egzségnevel rzeként csládi életre neveli ismeretek okttás révén elősegíteni fitlok értékrendjének, személyiségének fejlődét, kilkítni felelős szexuális drogelkerülő mgtrtást. A lkosság hiteles tájékozttás HIV-fertőzről z AIDS-betegségről biztosítj fertőzöttek elleni diszkrimináció csökkentét. A mgs kockáztú közösségekben (intrvénás kábítószer hsználók, prostituáltk, homoszexuálisok) célzott szűrővizsgáltokt tervez progrm. Ebben fontos civil szfér közreműködének biztosítás támogtás. A HIV-fertőz megelőze z egzségügyi szkdolgozók képzi továbbképzi progrmjink rzeként fogllkozási körből dódó kockáztot csökkenti. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A Progrm sikeres végrehjtás intézményfejlesztt igényel z egzségügy reformjánk elveivel összhngbn. Idetrtozik z ellátórendszer megelőzi szemléletű fejleszte, népegzségügyi szűrővizsgáltok rendszere, z erőforrás-fejleszt, különös tekintettel szkemberképzre, kuttás, monitorozás z információs rendszerek kérde. A Progrmbn kitüntetett szerepe vn megelőzt szem előtt trtó lpellátásnk. Az 1978-s Alm-Ati Nyiltkozt kimondj, hogy z lpellátás z egz egzségügyi szolgált döntő eleme. Az lpellátás jól hozzáférhető szolgálttásokt kell nyújtson megelőz, szűrgondozás terén, ktívn együttműködve z egyénekkel, csládokkl, helyi közösségekkel. A Progrm törekve, hogy - tovább növelje z lpellátás megelőzt szolgáló szerepét z egzségügyi szolgált egzében; - úgy jvuljon z lpellátás minősége, hogy felerősödik megelőző, egzségfejlesztő funkciój; - helyi közösség ktívn együttműködjék z lpellátás szkembereivel; z lpellátás hozzáférhetőségének társdlmi egyenlőtlenségei csökkenjenek.

17 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John17. Bél oldl A Progrm célji között szerepel egyes népegzségügyi jelentőségű szűrővizsgáltok egységes hozzáférhetőségének megteremte. A megkezdődött emlőszűri progrm intézményi, informtiki infrstrukturális hátterének fejleszte megerősíte mellett méhnyk vstgbélszűr rendszerének megterveze, felépíte működtete progrm célj. A fenti három dgnttípus esetében igzolt kedvező populációs szintű htás. A Progrm sikeres végrehjtás hozzájárul z egzségügyi szolgált integrált működéhez, szükségletek, betegségmegelőz egzségfejleszt, felismer gyógyítás, illetve rehbilitáció összhngjához. Az elsődleges cél z lpellátás fejlesztéhez hozzájárulás, mert ez z ellátási form, melyben leghtékonybbn meg tudnk jelenni megelőz szempontji tevékenységei, mely z állmpolgárok számár legszélesebb körben hozzáférhető, beleértve szegényeket, hátrányos helyzetű csoportokt. Az lpellátás rendszerében háziorvosok gyermek-háziorvosok, védőnők, ápolási rehbilitációs tevékenységet végző szkemberek szerepe egyránt fontos, Progrm minden lpellátási kollégánk szkértői támogtást kíván nyújtni egzségfejleszti tevékenységéhez. Kilkítjuk zt megoldási módot, melyen keresztül z lpellátásb be tudjuk építeni z életmód-tnácsdás tevékenységét, z egyéni kockáztfelmér képességét, egyes kiemelten fontos betegségcsoportokkl (szív- érrendszeri, dgntos megbetegedek) kpcsoltos megelőzi ellátási utk eljárások kilkítását, z lpellátás rendszeres vizsgáltát megelőzi tevékenység htékonyság hozzáférhetősége szempontjából. A Progrm htékony megvlósítás megköveteli népegzségügyi intézményrendszer megerősítét korszerűsítét. A mgyr népegzségügy különösen hgyományos területeken, mint járványügy, immunizáció, ny- gyerekvédelem, környezet-egzségügy z dtszolgálttás fejlett. Ezek jelentősége jövőben sem csökken, szükség vn viszont z infrstruktúr, szervezetek bővítére krónikus nem fertőző megbetegedek megelőze, z egzségfejleszt, népegzségügyi tervez elemz területén. Mindezen tevékenységek során építünk korábbi elemzek, vizsgáltok eredményeire jvsltir. Cél tudásmenedzsment korszerű eszköztáránk fejleszte minden, népegzségüggyel fogllkozó szkember számár hozzáférhetővé tétele. Kiemelt terület Progrm hosszú távú sikerének kulcs népegzségügyben vgy z egzséggel kpcsoltos területeken dolgozó szkemberek széles körű népegzségügyi menedzsment irányú képze (ÁNTSZ, önkormányztok, civil szervezetek) képzi formák bővítével elérhetőbbé tételével. Az egzségfejlesztben folyó mgs szintű, nemzetközi minőségű munk feltétele népegzségügyi tudományos képz kuttóműhelyek folymtos támogtás, z egzségfejleszti tevékenységek htékonyságánk rendszeres elfogultln elemze. A felsőokttási intézményi bázis fejleszte bővíte z európi modellnek megfelelő, lpvető érdeke szektornk z egzségpolitikánk is. A Progrmhoz kpcsolódó kuttások gykorlti döntek előkzítét is kell szolgálják tudományosn meglpozott módon, népegzségügyi, társdlmi szempontból fontos kérdekről. A fenntrthtóság érdekeit független intézményi bázis megteremte z egyetemi tudásközpontok koordinációj támogtás biztosítj.

18 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John18. Bél oldl Az egzségi állpotot leíró dtok megbízhtóság, z egzégi állpotbn z egzséget meghtározó tényezőkben bekövetkező változások ismerete Progrmmonitorozás -értékel feltétele. A nemzetközi jánlásoknk megfelelően progrmmonitorozás rendszerét beillesztjük nemzeti egzségmonitorozás rendszerébe. A meglévő intézményi bázisok z intézményi feltételeket biztosítják, infrstrukturális személyzeti kpcitás fejlesztére zonbn szükség vn. A lkossági információs rendszerek kiépítének lpelve z áltlános hozzáférhetőség. Az információs rendszer nem csk Progrm irányítását, z értékelt szolgálj, hnem ktivizálj z érintett egyéneket, helyi egyéb közösségeket. A Progrm szerves rze z információk, eredmények kommunikálás. A PROGRAMOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA TARTALOM Egzséget támogtó társdlmi környezet kilkítás Egzséges ifjúság Idősek egzségi állpotánk jvítás Esélyegyenlőség z egzségért Egzségfejleszt mindennpi élet szinterein Egzséges életmód progrmj, z emberi egzség kockázti tényezőinek csökkente Dohányzás visszszorítás Az lkohol drogmegelőz Egzséges táplálkozás élelmiszer-biztonság Aktív testmozgás elterjeszte Közegzségügyi járványügyi biztonság Nemzeti Környezet-egzségügyi Akcióprogrm Az elkerülhető hlálozások, megbetegedek, fogytékosság megelőze Koszorúér- gyérbetegségek okozt megbetegedek, hlálozások visszszorítás Dgntos megbetegedek visszszorítás A lelki egzség megerősíte Mozgásszervi betegségek csökkente AIDS-megelőz Az egzségügyi népegzségügyi intézményrendszer fejleszte z egzségi állpot jvítás érdekében Népegzségügyi szűrővizsgáltok Ellátásfejleszt Erőforrás-fejleszt Monitorozás-informtik John Bél életműve EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

19 Mgyr jognygok - 46/2003. (IV. 16.) OGY htározt - z Egzség Évtizedének John19. Bél oldl Egzséges ifjúság Cél: - Már fognttástól kezdve biztosítni z egzséges élet lehetőségét mindenkinek. - A cslád mellett z iskol váljék z egzségfejleszt lpvető színterévé tól csládtervezi tnácsdás fejleszte, felelős gyermekválllás, gykori krónikus betegségek, nem kívánt terhességek megelőze érdekében bn, z ny-, gyermek- csecsemővédelmi tevékenység védőnői munk szkmi feltételeinek jvítás, intézményi hátterének továbbfejleszte, kcióink meghtározás tól gyermekkori megelőzi progrmok feltételeinek jvítás (fogászti, fluor, jód prevenció). - A mindennpos egzségfejlesztő testmozgás megvlósítás minden gyermek számár (lásd Aktív testmozgás elterjeszte ) tól következetesen érvényt kell szerezni zon jogszbályoknk, melyek biztosítják gyermek-egzségügyi lpellátásbn z iskol-egzségügyi szolgáltbn z egzségfejleszt szempontjit re tnár egzségügyi (orvos, védőnő, ápoló) felsőfokú képzben lklmzhtó egzségfejleszti tnnyg, vlmint képz intézményi kereteinek kidolgozás ben Az iskoláskorú gyermekek egzségmgtrtás című kuttássl összhngbn nemi különbségek szerepét is vizsgáló önálló felmér elindítás re közokttási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe egzségfejleszti szempontok beépíte bn ki kell dolgozni, 2006-r megteremteni zon tárgyi feltételeket, melyek z iskolákt (óvodákt) biztonságossá, egyben z egzségfejleszt lklms színtereivé teszik re el kell érni, hogy minden óvodábn, áltlános középiskolábn z integrált egzségfejleszti trtlmk közvetíte folymtos rendszeres legyen ig z egzségügyi szkdolgozók védőnői szolgált népegzségügyi okttásánk továbbfejleszte áltlánossá tétele bn fitlok egzséges szbdidő eltölte támogthtó formáink, támogtás rendszerének, z ösztönz módjánk kidolgozás. - Kiemelkedően fontos leszkdó rétegeket (romák, állmi gondoskodásbn élők, hjléktlnok) vlóbn elérő progrmok fejleszte bevezete. Helyzetismertet: Az élveszületek szám Mgyrországon évről évre csökken, miközben ezer újszülöttből kilencet elveszítünk. Ez szám kétszerese z Európ fejlettebb rzén tpsztltnk. Az újszülöttek 9%- 2,5 kg-nál lcsonybb súllyl jön világr, veleszületett rendellenességek szám is mgs.