Az RB 4. nyomonkövetési jelentése az Európa 2020 stratégiáról október Összefoglaló

Átírás

1 Az RB 4. nyomonkövetési jelentése az Európa 2020 stratégiáról október Összefoglaló HU

2 - 1 - FELJEGYZÉS AZ RB ELNÖKSÉGI TAGJAI SZÁMÁRA A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 148. ÜLÉSE OKTÓBER a) pont Az RB 4. nyomonkövetési jelentése az Európa 2020 stratégiáról Összefoglalás Összefoglalás Immár negyedik éve, hogy a jelentés ismerteti a Régiók Bizottsága által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós Európa 2020 stratégia megvalósulásának nyomon követésére végzett tevékenységek eredményeit. Nincs növekedés, magas a munkanélküliség és tágul a szakadék a között: a válság még nem ért véget A szeptemberben lezáruló tizenkét hónapos időszakban az EU gazdasági és társadalmi helyzetét még mindig a növekedés hiánya és a rendkívül magas munkanélküliség jellemezte, és bár az év második negyedévében némi jele mutatkozott a fellendülésnek, ez távolról sem jelentette a jelenlegi munkaerő-piaci feltételek látható javulását. Amint azt a legutóbbi rendelkezésre álló statisztikák 1 mutatják, a gazdasági válság egyenlőtlenül érintette az EU régióit, elmélyítve a meglévő különbségeket. Összességében, ahogy arra az Európai Bizottság legfrissebb kohéziós jelentése 2 rámutatott, a válság megfordította az EU-ban az 1 főre jutó regionális GDP konvergencia-folyamatát, növelte a munkanélküliségi szakadékot a között, és számos régió számára megnehezítette az Európa 2020 célkitűzéseinek elérése felé való előrehaladást. Az alábbi táblázatok a Regionális Előrehaladási Mutatót (RPI) alkalmazzák azon NUTS 2-szintű számának összegzésére, amelyek növekvő, stagnáló vagy csökkenő tendenciát mutatnak az Európa 2020 célváltozói tekintetében, kiemelve, amennyire lehet, a válság fordulópontját Lásd e jelentés 5. szakaszát. Nyolcadik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területén elért haladásról, Európai Bizottság, COM(2013) 463 final Bár a kezdő év 2000, a záró év változónként és régiónként eltérő. A jelentés részletesen tartalmazza az egyes változók ismert legutóbbi éves adatait. Lásd a 14. ábrát is.

3 - 2 - Az Európa 2020 célváltozói a válságot megelőző, regionális tendenciák (az RPI alapján) Mutató (az uniós céllal) Javuló az adattal % (válságot megelőzően) Stagnáló az adattal %- Hanyatló az adattal %- Adattal nem 75%-os foglalkoztatási arány a éves 85 35% % 7 3% 27 korosztályban A felsőoktatás megvalósítása % 30 13% 6 3% 40 A korai iskolaelhagyók aránya % 47 25% 31 16% 81 legfeljebb 10% A GDP 3%-ának a K+Fre való fordítása 74 49% 40 27% 36 24% millióval kevesebb, a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett ember** 65 63% 16 15% 23 22% 168 * A tendenciát a kezdő és a záró év adatai közti különbség alapján határozzák meg. Lehet pozitív vagy negatív, ha az átlagos éves változás abszolút értelemben nagyobb mint 1%. Ha abszolút értelemben 0% és 1% között van, akkor úgy veszik, hogy nem történt számottevő változás (stagnálás van). ** Az utolsó, es időszakra vonatkozó tendencia a táblázatban, a rendelkezésre álló adatok korlátozottsága miatt Az Európa 2020 célváltozói a válságot követő, regionális tendenciák (az RPI alapján) Mutató (az uniós céllal) Javuló az adattal %- Stagnáló az adattal %- Hanyatló az adattal %- Adattal nem 75%-os foglalkoztatási arány a % % 67 26% 17 éves korosztályban A felsőoktatás megvalósítása % 16 6% 0 0% 21 A korai iskolaelhagyók aránya legfeljebb 10% A GDP 3%-ának a K+F-re való fordítása % 39 16% 39 16% % 11 11% 20 20% 173

4 millióval kevesebb, a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett ember** 35 30% 25 21% 58 49% 154 * A tendenciát a kezdő és a záró év adatai közti különbség alapján határozzák meg. Lehet pozitív vagy negatív, ha az átlagos éves változás abszolút értelemben nagyobb mint 1%. Ha abszolút értelemben 0% és 1% között van, akkor úgy veszik, hogy nem történt számottevő változás (stagnálás van). ** Az utolsó, es időszakra vonatkozó tendencia a táblázatban, a rendelkezésre álló adatok korlátozottsága miatt Összességében e számadatok azt mutatják, hogy a válság ahogyan az várható volt sújtotta a foglalkoztatást, és fokozta a szegénységet számos régióban, növelve ezáltal a között már létező szakadékot után, mind százalékarányban, mind abszolút értelemben nőtt azoknak a nak a száma, amelyek javuló tendenciát mutatnak az iskolából idejekorán kimaradókat és a felsőfokú oktatásban részt vetteket (30 34 éves korosztály) illetően, mivel e jelenségek részben függetlenek a rövid távú gazdasági tendenciáktól. A K+F-kiadásokra vonatkozóan a NUTS 2 kevesebb mint felében állnak rendelkezésre adatok. Óvatosan kell tehát értékelnünk a egyre nagyobb arány megfigyelt javulásokat: az adatok még nem vonatkoznak azokra az évekre, amelyekben a költségvetési konszolidációs politikák esetleg rontották a legtöbb uniós régióban korábban tett erőfeszítések hatását. Ez az eredmény nem meglepő. Valamennyi uniós régió egyedi társadalmi-gazdasági profillal és intézményi kapacitással bír, amely befolyásolja a válságokkal szembeni ellenálló képességét és növekedési potenciálját. A közti növekedési és foglalkoztatási eltérések ugyanis még nagyobbak lehetnek, mint az azonos átlagos fejlettségi szintű országcsoportok közöttiek. A területi dimenzió hiánya gátolja az Európa 2020 sikerét Több mint három évvel elindulása után az Európa 2020 stratégia nem tűnik úgy, mintha figyelembe vette volna e területi különbségeket. Annak hiánya, amit a Régiók Bizottsága a stratégia területi dimenziójának hív, nyilvánvaló mind uniós, mind tagállami szinten, ami megnehezíti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket több régió és város is tesz a stratégia céljai felé való előrehaladás érdekében, a strukturális alapok segítségével, egyes esetekben teljes regionális Európa 2020 stratégiákat dolgozva ki. Az EU szintjén eddig nem jelent meg az éves növekedési jelentésekben a társadalmi-gazdasági szempontú területi eltérések vizsgálata. Ráadásul e jelentések sosem várták el a tagállamoktól azt, hogy területileg differenciáltan bontsák le a stratégiához kötődő tagállami céljaikat. A maguk részéről a tagállamok nem kezdeményezték regionális szintű Európa 2020-célok kitűzését. Ennek eredményeképp, az egyes országokon belül a növekedést és az intézményi kapacitásokat illető különbségekkel kapcsolatos egyértelmű tapasztalati bizonyíték ellenére minden egyes országon belül az összes régiónak ugyanazokat az országcélokat (K+F, energiahatékonyság, aktivitási ráták, felsőfokú képzettségi arányszámok stb.) kell alapul vennie. Nem meglepő, hogy az Európa 2020

5 - 4 - stratégiát nyomon követő platform által megkérdezett helyi és regionális önkormányzatoknak csak alig több mint a fele látja megfelelőnek országa céljait. Még kevésbé meglepő, hogy számos régió távolról sem teljesíti a nemzeti célokat, vagy nem tesz érzékelhető előrehaladást, míg más számára e célok nem bizonyultak kellően nagyratörőnek. A helyi és regionális önkormányzatok partnerek az Európa 2020 stratégia végrehajtás, de sokkal kevésbé annak megtervezésében és irányítás A területi dimenzió hiánya nyilvánvaló emellett az Európa 2020 és az egész európai szemeszeter irányítás, vagyis azon folyamatéban, amelynek célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása az EU strukturális és fiskális politikára vonatkozó uniós iránymutatásokkal. 4 A évi országspecifikus ajánlások, amelyek a tagállami politikák uniós szintű összehangolásának egyik fő eszközét jelentik, ismét elmulasztották megszólítani a nemzeti alatti kormányzati szinteket, az alábbiak ellenére: a jelenlegi hatáskörmegoszlás az egyes tagállamokban; a helyi és regionális önkormányzatok széles hatásköre több országban, az Európa 2020 szakpolitikai területeinek többségén; a helyi önkormányzatok által tanúsított széleskörű aktivitás, nehéz jelenlegi költségvetési feltételeik ellenére. Az országspecifikus ajánlások emellett nem éltek a lehetőséggel arra, hogy a tagállamokat az Európa 2020 végrehajtására ösztönözzék a partnerségi elv és a többszintű kormányzási eszközök széleskörű alkalmazásával. Tagállami szinten a évi nemzeti reformprogramból 27 elismeri az önkormányzatok szerepét, azonban inkább az Európa 2020 céljainak követésére irányuló szakpolitikák végrehajtás, mint a megtervezésükben vagy a figyelemmel kísérésükben való részvételüket illetően. Csupán 11 reformprogram számol be arról, hogy az önkormányzatoktól kapott hozzájárulást figyelembe vették-e. Ezt a helyzetet tükrözi a kérdés kapcsán a válaszadók által a leggyakrabban tett kijelentés, amely szerint többnyire konzultáltak velük. Sőt mi több, a válaszadóknak csupán egyharmada-kétharmada számol be elégedettségéről annak kapcsán, hogy hogyan vették bele véleményüket a nemzeti reformprogram végső változatába. A többszintű kormányzás tekintetében csak kilenc (kevesebb mint 2012-ben) reformprogram említ néhány példát, amelyek egyike területi paktum. Bár hiányoznak a formális többszintű kormányzási megállapodások, néhány szakpolitikai területen találhatók utalások különböző kormányzati szintek közti partnerségekre. A évi reformprogramok közül 21 tartalmaz konkrét hivatkozást 4 Az európai szemeszter összefüggésében az egyes országok tervezett politikáit összefoglaló két átfogó dokumentum a nemzeti reformprogram (az Európa 2020 céljait követő strukturális politikák) és a stabilitási és konvergenciaprogram (a stabilitási és növekedési paktumot teljesítő fiskális politikák).

6 - 5 - partnerségekre, amelyek célja a munkanélküliség elleni küzdelem, továbbá a munkahelyteremtés, a vállalkozói szellem, valamint a tovább- és átképzés előmozdítása. Immár harmadik éve az RB ösztönzi a nemzeti reformprogramok rangsorolását annak alapján, hogy mennyire teljeskörűen ismertetik a helyi és regionális önkormányzatok által az Európa 2020 megvalósítás játszott szerepet. 5 Összesen 14 tagállam javította eredményét 2013-ban a két előző évhez képest. Nem minden ország válaszolt azonban az Európai Bizottság főtitkárának arra a januári felkérésére, hogy számoljanak be az önkormányzatok részvételéről. 6 A tagállamok és az Európai Bizottság között jelenleg tárgyalt partnerségi megállapodások az Európa 2020 irányításának további megfelelő tesztjét jelentik. A as strukturális alapok közös stratégiai keretét tagállami szinten valósítják meg a partnerségi megállapodásokon keresztül, és fő prioritása az, hogy elősegítse az Európa 2020 céljainak teljesülését. Emellett uniós magatartási kódex készült arról, hogyan kell a megállapodások előkészítésébe bevonni valamennyi érdekcsoportot. Ezek alapján az RB kiemelte, hogy a partnerségi megállapodások kidolgozását alkalomként kell megragadni a valamennyi, az Európa 2020-hoz kötődő szakpolitika többszintű koordinációjára. Az RB által az elmúlt hónapokban végzett rövid felmérés azt mutatja, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak ismét kétségeik vannak afelől, hogy szempontjaikat figyelembe vették-e. Kedvező viszont az, hogy egyértelmű többségüket, állításuk szerint, bevonták a partnerségi megállapodások kialakításába. Tagállami szinten azt, hogy az önkormányzatokat nem vonják be kellően partnerként a reformprogramok elkészítésébe (átlagosan harmadukkal-felükkel konzultáltak némiképp) jól tükrözi az, hogy a válaszadóknak alig több mint 50%-a találja az országcélokat megfelelőnek az egyedi területi összefüggésben. A válaszadók egyharmad-kétharmada elégedett a különböző szakpolitikai területeken azzal, hogy a konkrét politikákat vagy programokat mennyire foglalták bele az egyes reformprogramokba (vagyis mennyire igazodtak a helyi közösségek valódi igényeihez). A helyi és regionális önkormányzatok aktívak az Európa 2020-hoz kapcsolódó szakpolitikai területek többségén Általánosságban, az EU helyi és regionális önkormányzatai tevékenyek a legtöbb, az Európa hoz kötődő kulcsfontosságú szakpolitikai területen, a fent jellemzett összefüggésben felmerülő nehézségek ellenére. Az RB által a stratégia célkitűzéseihez igazodó, vagy közvetlenül az által inspirált helyi projektek kapcsán első kézből begyűjtött példák 7 alapján két fő megállapítás tehető E rangsor a reformprogramok által az értékelési táblázat egyes elemeire kapott pontszámok összegén alapul. Lásd a 5.1. szakaszt január 14-én a főtitkár iránymutató feljegyzésében azt kérte, hogy a tagállamok reformprogramjukban számoljanak be arról, miként vonták be a... programok kidolgozásába és a korábbi iránymutatások és kötelezettségvállalások végrehajtásába... a helyi és regionális önkormányzatokat. E példák teljes listája itt található:

7 - 6 - Az első következtetés az, hogy bár e projektek némelyike az Európa 2020-tól függetlenül született, másokat elismerten arra ösztönzött a stratégia és annak kiemelt kezdeményezései, hogy ambiciózusabbak legyenek saját céljaikat illetően. Ez különösen igaz azokon a szakpolitikai területeken, ahol a hatás- és illetékességi körök jelenlegi megoszlása nagyobb teret enged az önkormányzatoknak, így például az alábbiakon: Új készségek és munkahelyek menetrendje, A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja és Mozgásban az ifjúság. Általánosságban, a kiemelt kezdeményezések céljaiban és fellépéseiben többségükben osztoznak az önkormányzatok. Az RB nyomonkövetési tevékenysége során összegyűjtött példák és bevált gyakorlatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok több esetben is együttműködnek más igazgatási szervekkel, mind vertikális (tagállami hatóságaikkal), mind horizontális (más helyi szereplőkkel, így nonprofit szervezetekkel és vállalkozásokkal) partnerségekben. A kevésbé kedvező, második megállapítás szerint csak néhány esetben fordult elő az, hogy ad hoc módon alkalmaztak volna többszintű kormányzási eszközt, és ezek közül csak kettőt neveztek területi paktumnak. Nem úgy tűnik, mintha az Európa 2020 stratégiát eddig lehetőségnek tekintették volna arra, hogy innovatív koordinációs és integrációs megközelítéseket teszteljenek a különféle kormányzati szintek és a kapcsolódó többszintű kormányzási struktúrák között. A strukturális alapok kulcsszerepe ellenére az Európa 2020 stratégia továbbra sem kap elegendő forrást A felmérésben részt vevő önkormányzatok többsége világosan kinyilvánította, hogy nem rendelkezik elegendő pénzügyi forrással a stratégia megfelelő végrehajtásához a gazdasági válság és annak rövid távú társadalmi kihatásai következtében, valamint a gazdasági fellendülés hiány fenntartott költségvetési konszolidációs politikák miatt. Az Unió helyzetéről szeptember 11-én tartott beszédében 8 az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kijelentette, hogy a strukturális alapok gyakran az egyedül rendelkezésre álló forrást képezik a növekedési és foglalkoztatási politikák regionális szintű finanszírozására. A strukturális alapok szerepét az Európa 2020-hoz kapcsolódó projektek finanszírozás nagymértékben elismerte a legtöbb válaszadó, az alapok adminisztratív összetettsége ellenére. Egyes szakpolitikai és egyéb területeken a strukturális alapok elsődleges és elengedhetetlen finanszírozási forrást jelentettek a projektek elindításához. Ez történt az Európai Szociális Alap esetében például a kelet- és közép-európai tagállamokban, valamint az EU néhány legkülső régiój. Kevéssé meglepő tehát, hogy az önkormányzatok várakozással tekintenek a as új programtervezési időszak kezdete elé. A közös stratégiai keret új megközelítése, amely az Európai 8 Beszéd az Unió helyzetéről, 2013, José Manuel Durão Barroso, az Európai Bizottság elnöke elérhető itt:

8 - 7 - Bizottság és a tagállamok közti partnerségi megállapodásokon keresztül valósul meg, a fokozott összpontosítás, egyszerűsítés és szinergiák reményét kelti. Összességében azonban az önkormányzatok híján vannak az Európa 2020 végrehajtásához felhasználható közpénzeknek. Emiatt kénytelenek voltak projektjeik egy részét elhalasztani, és forrásaikat a hosszú távú növekedés elősegítéséhez szükséges pl. a digitális infrastruktúrák és szolgáltatások terén megvalósítandó beruházások helyett immár a növekvő munkanélküliség és szegénység elleni küzdelemre fordítani. Az Európa 2020 újragondolásának szükségessége A jelentés elkészítése során nyert tapasztalati bizonyíték arra mutat, hogy az Európa 2020 nem hozza meg a várt eredményeket. Elsősorban arról van szó, hogy nem nyújtja az uniós helyi és regionális önkormányzatok számára azt a támogatást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy szembenézzenek a gazdasági válsággal, és ugyanakkor hosszabb távon biztosítsák az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést. Tovább hiányossága, hogy nem ösztönzi a többszintű kormányzást mint a strukturális reformok eredményes megvalósításának és igazgatásának eszközét. Bár a gazdasági válság nyilvánvalóan szerepet játszott, még jobban megnehezítve a stratégia célkitűzéseinek elérését, a tárgyalt jelentésben ismertetett nyomonkövetési eredményekből az a következtetés vonható le, hogy az Európa 2020 nem bizonyult a strukturális reformok motorjának, és alapos felülvizsgálatra szorul, az alábbiak miatt: a területi dimenzió hiánya, az Európai Unió területi sokféleségének figyelmen kívül hagyása holott az a célok rugalmas kiigazítását igényelné. Mindeddig a bevett gyakorlat az, hogy a nemzeti reformprogramokat a nemzeti kormányok állítják össze, olyan célokat tűzve ki, amelyek a különféle kormányzati szinteken végrehajtott politikák koordinációjának és integrációjának hiányából következően szükségképpen kevéssé ambiciózusak. Ehelyett az Európa 2020-célokat regionális (és nemcsak tagállami) szinten kellene differenciálni. Ez alapján az RB aggódik amiatt, hogy adatok híján jelenleg szinte lehetetlen akárcsak figyelemmel kísérni az Európa 2020-célok teljesülése felé való regionális szintű előrehaladást. Az uniós nak és városoknak arra van szükségük, hogy sürgősen bővítsék és frissítsék a rendelkezésre álló regionális statisztikai adatokat; a nem megfelelő irányítás, amit mindenképpen korrigálni kell azzal, hogy átállunk a különböző kormányzati szintek közötti partnerség elvének alkalmazására. Az egyes országok jelenlegi hatáskör- és kompetenciamegosztására alapozva a megújított Európa 2020 stratégiának többszintű kormányzáson alapuló megközelítést kell alkalmaznia az összes tagállamban. E megközelítésnek: (a) mag kell foglalnia a szakpolitikai tervezési ütemtervek összehangolását a különféle kormányzati szintek között az összes lehetséges szinergia kihasználása érdekében a közkiadások eredményességének javítására. E megközelítés ugyanabba az irányba tart, mint az OECD "A források jobb felhasználásának elvei" című, jelenleg megvitatás alatt álló dokumentuma. (b) lehetővé kell tennie, hogy

9 - 8 - minden szint a többi érintett szinttel folytatott tárgyalások nyomán meghatározza a saját céljait. A szerződéses eszközök, például területi paktumok használatát ösztönözni kell minden szinten. Ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégia 2020-ra elérje a tőle várt eredményeket, fontos, hogy a jelenleg alkalmazott, felülről kiinduló és elvont megközelítést felváltsa a többszintű kormányzás megközelítése, amely az EU városainak és régióinak szerepére épít, de ugyanakkor nem gátolja meg azt, hogy egyes szakpolitikai kérdéseket szükség esetén felülről lefelé irányuló módon kezeljenek. Ez válaszolna azokra a fokozódó aggodalmakra is, amelyek az EU és a gazdasági és monetáris unió irányításának újbóli központosítása kapcsán merültek fel, amelyeket a stabilitás nevében hoztak létre a legutóbbi gazdasági és pénzügyi válság során. Mivel a városok és a a polgárokhoz közelebb helyezkednek el, ezért az EU gazdasági irányítás való nagyobb fokú részvételük növelné az EU demokratikus legitimitását és elszámoltathatóságát; az elégtelen finanszírozás. A költségvetési konszolidáció igényének tiszteletben tartása mellett az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez rendelkezésre álló alapok mértékét fel kell emelni arra a szintre, amely az infrastruktúrákba, az oktatásba, a kutatásba és innovációba, a zöld beszerzésbe, a kkv-k, a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem támogatásába történő közberuházásokhoz szükséges. A közötti időszakra szóló új többéves pénzügyi keret, miközben az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit helyesen a kohéziós politika prioritásaiként határozza meg, nem biztosít megfelelő finanszírozást az érintett uniós szakpolitikák számára. Másrészről, az uniós költségvetés az EU-n belüli összes közkiadásnak csak kis részét (mintegy 2%-át) teszi ki. Egyelőre azonban nem elégségesek a tagállami, regionális és helyi szinten elérhető források egy ilyen ambiciózus stratégia támogatásához: az RB által megkérdezett helyi és regionális önkormányzatok arról számoltak be, hogy hiányosak a megfelelő szakpolitikai területekbe történő beruházások támogatásához szükséges források. Amint azt említettük, a stratégia többszintű irányítása nagyobb szinergiát tenne lehetővé az állami költségvetések között, ezzel segítve elő a közkiadások hatásosságának és színvonalának javulását. Úton az Európa 2020 stratégia félidei felülvizsgálata felé A következő, es uniós jogalkotási időszakra felkészülve a Régiók Bizottsága másokkal együtt úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia újragondolást igényel március az Európai Tanács tavaszi ülésén bejelentette, hogy egy sor tematikus találkozót fog tartani a stratégia évi felülvizsgálatának előkészítésére szeptember 11-én az EP elnökének, Martin Schulznak az Európai Bizottság 2014-es munkaprogramjáról írt levelében a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kijelentette: Elmélkedni fogunk az Európa 2020 stratégia kapcsán eddig szerzett tapasztalatokról, és fontolóra fogjuk venni, hogy ki kell-e azt igazítanunk a növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges reformok ösztönzésére.

10 - 9 - A Régiók Bizottsága 2012 decembere óta dolgozik a stratégia kiemelt kezdeményezéseinek értékelésén, egy sor felmérésen, valamint a bevált gyakorlatok összegyűjtésén keresztül, amelyek egy tematikus konferenciasorozat alapjául fognak szolgálni. Az uniós városokkal és kal folytatott széleskörű konzultáció és egy második félévében tartandó workshop-sorozat eredményei további adalékul fognak szolgálni az RB Politikai nyilatkozat az Európa 2020 stratégia jövőjéről című dokumentumához, amelyet várhatóan március 7-én Athénban fogad majd el az RB Elnöksége, és amelynek közzétételére másnap, az európai városok és csúcstalálkozóján kerül sor. E nyilatkozatot, amelyhez félidei értékelő jelentést csatolnak majd, elő fogják terjeszteni az Európai Tanács évi tavaszi ülésére, és el fogják juttatni az újonnan megalakuló Európai Parlamenthez és Európai Bizottsághoz is az év további részében. A jelentés teljes szövege és ezen összefoglaló fordítása az EU 23 hivatalos nyelvére itt található: