2018. MÁRCIUSI GYORSMÉRLEG

Átírás

1 2018. MÁRCIUSI GYORSMÉRLEG I. Márciusban 5-én, 6-án, 12-én, 13-án, 19-én, 20-én és 27-én tartottunk meghallgatást. Változatlanul tartottuk a kísérletezést, és hétfőre, illetve keddre is tűztünk ki meghallgatásokat, így jobban széthúzódott ez a lehetőség, illetve egy-egy alkalommal kevesebb számban volt meghallgatás. A fogadóórák visszaálltak a korábban megszokott rendbe, vagyis keddenként voltak. Az információkat inkább telefonon kérték, bár volt személyes megjelenés is. A témák most is változatosak voltak. Volt, aki a gyógyszerek hatóanyagával (helyettesíthetőség minek alapján van megállapítva) kapcsolatosan szeretett volna bővebb ismereteket szerezni; egy másik érdeklődő abban kérte volna a segítséget, hogy a közvetítői névjegyzékbe visszajuthasson; ugyancsak ő kifogásolta a repülőjegy értékesítési gyakorlatát az egyik szervező társaságnak; de televízió szemcsésedésével kapcsolatosan is érdeklődtek, milyen módon lehet eljárást kezdeményezni, ha nem fogadják el a szerviz véleményét; újsághirdetés alapján az interneten keresztül vásárolt más közel 18 ezer forintért talpbetétet, de nem felel meg az igényeiknek, de nem tudja, hogy ki a külföldi eladó; már bíróság előtt van egy gépkocsi szavatossági igényérvényesítés nyilvánvalóan ebben nem lehetett érdemben nyilatkozni; gépkocsit vásárolt már három éve, de nem kapott szervizkönyvet, garancia vesztéstől tart, de nem tudják előhívni a szervizelési adatokat, mert állítólag külföldön is szervizelték az autót. a) A hónap folyamán 28 új ügy érkezett, és 33 ügyet fejeztünk be. Ezzel együtt 82 ügyet zártunk le az első negyedévben. (Csak emlékeztetőül: a 2017-es befejezések száma ugyanezen idő alatt 62 volt.) A befejezett 33 ügyben 5 egyezséget hagytak jóvá a tanácsok, kötelezést tartalmazó határozat nem született, és 6 ajánlást hoztunk. Elutasítás ebben a hónapban sem fordult elő. A Fogyasztó 2 esetben vonta vissza kérelmét [31. (3) bekezdés a) pont], és 1 olyan eset fordult elő, amikor a meghallgatást megelőzően egyeztek meg [31. (3) bekezdés b) pont] a Felek, hogy nem folytatják tovább az eljárást. Hiánypótlás nem teljesítése miatt [29. (4) bekezdés e) pont] 2 esetben kellett lezárni megszüntetéssel, és 10 olyan eljárás volt, amikor az eljárás folyatatása valamilyen általában bizonyíthatatlanság okból lehetetlenné vált [31. (3) bekezdés c) pont], és megszüntették a tanácsok az eljárást. Hatáskör hiánya, és illetékességi okból is szüntettünk meg eljárásokat (1 illetve 2 esetben). Érdekességként említjük meg, hogy példa nélküli volt (mivel nincs irányított meghallgatás kitűzés), hogy a termék kategóriába csak 12 ügyet oldottunk meg, míg a szolgáltatások voltak most túlsúlyban, mivel 21 befejezésünk volt ott. ab) A termék kategóriában (összesen 12) mobiltelefonnal 3, lábbelivel 3, ruhaneművel 2, tv-vel, számítógéppel, sportszerrel, illetve gépkocsival kapcsolatos volt 1-1 ügy. [4 egyezség, 2 ajánlás, a megszüntetések között 3 ún. c) pontos, 1-1 pedig a) és b) pontos volt. Illetékességből 1 ügyet átadtunk.] Az esetekből: A Fogyasztó kérelmében előadta, hogy még október 07-én vásárolt egy téli dzsekit, forintért, a az egyik üzletben. Az első télen nem igen vette fel, és csak 2017 novemberétől viselte rendszeresebben. Ekkor észrevette, hogy a bélés összehúzódott, csomósodott benne. Elsősorban a zsebek környékén, az ujjainál, Ezeken a helyeken a dzseki kevésbé steppelt, ez a Fogyasztó szerint hozzájárulhatott a tapasztalt jelenséghez január 14-én a vásárlás helyszínén jelezte a problémát, azt jegyzőkönyvezték, de a válaszlevélben kérését elutasították, illetve közölték vele, hogy a 2 éves szavatossági igényérvényesítési lehetőség ugyan fennáll, de a törvényi rendelkezések szerint a vásárlást követő hat hónapon túl, már a Fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a termék hibája az a hibás teljesítés miatt állt elő. A Fogyasztó véleménye, hogy a hiba gyártási eredetű lehet, mivel a kevésbé steppelt helyeken csavarodik el a bélésanyag, és ez feltételezi, hogy már a gyártáskor is ilyen volt. A Vállalkozás a Testület részére küldött válasziratában is kifejtette, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a vásárlást követő 6 hónap elteltével már a Fogyasztónak kell bizonyítania a hibás teljesítés tényét, de a Fogyasztó erre vonatkozó bizonyítékot nem terjesztett elő márciusi gyorsmérleg 1 / 7

2 A Vállalkozás a vásárlói kifogás elbírálása során megállapította, hogy az észlelt hiba, a bélésanyag csomósodása nem vezethető vissza rejtett gyártási- vagy anyaghibára. A Vállalkozás a válasziratban is fenntartotta azon álláspontját, miszerint a kifogásolt kabát a vásárlás időpontjában megfelelt a jogszabályban és a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, ezért szavatossági kötelezettség a Vállalkozást nem terheli. A meghallgatáson a jelenlévők megvizsgálták a terméket, és a Fogyasztó ismertetésével azonosan megállapították, hogy elsősorban a kabát alján és nyaki részén észlelhető a bélésanyag hiányossága, ami akár adódhat anyaghibából is, vagy abból, hogy azon a részén a steppelés nem fog át nagyobb területet. A szakértői díj miatt a Fogyasztó nem fogadta el a Vállalkozás képviselőjének a meghallgatáson előterjesztett azt a javaslatát, hogy szerezzen be egy szakvéleményt, és amennyiben az alátámasztja a vélekedést, akkor a Vállalkozás annak díját is kiegyenlíti, illetve a termék árát visszafizeti. Az alternatív javaslata pedig három hónapon belüli 20 %-os levásárlási lehetőséget biztosított volna a Fogyasztó részére, amit telefonon történt egyeztetést követően év végéig való felhasználással, és 30 %-ra való emeléssel fogadták el a Felek. A Fogyasztó beadványban előadta, hogy a mobiltelefon készüléke november 25. napjáig garanciás. A készülék január végén meghibásodott, nem lehetett a wifit használni, illetve a hátlapja törött volt. A készülék garanciális szervizében telefonon érdeklődött a javítás módjáról, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a wifi hibát garanciában, a hátlaptörést pedig fizetősen javítják meg. Ezt tudomásul vette, és a készüléket a megbeszéltek szerint postai úton adta fel. Annak ellenére, hogy a wifi hibát garanciálisan vállalták javítani, mindkét javításra fizetős ajánlatot küldtek el számára, és telefoni érdeklődésére egy másik ügyintéző már azt közölte vele, hogy ha a készülék törött, akkor minden javítás csak fizetős lehet. Az ajánlatot nem fogadta el, és panaszt tett az ügyben. Levélben panaszát elutasították, és a befizetett forint visszafizetésétől is elzárkóztak. Ezt követően fordult a testülethez. A Vállalkozástól érkezett válaszirat szerint megállapították, hogy nem volt megfelelő a Fogyasztó tájékoztatása, ezért a készülék gyártója méltányosságból engedélyezte a készülék javítását. A testület várta a Fogyasztó visszajelzését, mivel a kapott tájékoztatás szerint, közvetlenül is közölték döntésüket vele. Miután ez nem érkezett meg, ezért március 07-én kértük a Fogyasztó nyilatkozatát abban, hogy elfogadja-e a készülék gyártója által számára engedélyezett méltányossági javítást. A Fogyasztó ben az alábbiakat jelezte: A Vállalkozás döntését elfogadtam, a telefont már meg is javították, postafordultával vissza is kaptam. Nyilatkozom, hogy a VEMBT..-as számú ügyben további igényt a vállalkozással szemben nem támasztok. A Felek által tett nyilatkozatok úgy is értelmezhetők voltak, hogy a Felek az eljárás megszüntetésében is megállapodtak, és így a Fgytv. 31. (3) bekezdése b) alapján került az eljárás megszüntetésre. A Fogyasztó kérelmében előadta, hogy a Vállalkozás üzletében, október 13-án vásárolt férfi cipő sarok részénél, a bélés mindkét lábbeli esetében 3 hónap alatt kilyukadt, amellett, hogy a téli hónapokban a cipőt nem viselték. A felfeslett bélés irritálja a lábat, kényelmetlenné teszi a cipőt. A Fogyasztó a cipő cseréje vagy a vételár ( Ft) visszafizetése miatt fordult a Testülethez, miután a Vállalkozás a becsatolt dokumentumok alapján a bejelentett szavatossági igényét elutasította. A Vállalkozás válaszirata, amely szerint a szakvéleményben foglaltakat megerősítve a kifogásolt lábbeli esetében az egyébként megfelelő minőségű bélés anyagát a reklamált helyeket intenzív koptató igénybevétel érte, a cipőt nem rendeltetésszerű módon szorosan befűzve, bekötve használták. Az elvégzett vizsgálatok alapján a vásárlói reklamációt megalapozatlannak tartják, azonban a Vállalkozás a reklamációs statisztikája alapján forint értékű vásárlási utalványt ajánlott fel a Fogyasztó részére egyezségi ajánlatként. Az utalványt a Fogyasztó a Vállalkozás üzletében veheti át, azt időkorlát nélkül felhasználhatja a Vállalkozás bármelyik üzletében, az általuk forgalmazott bármely termék vásárlására. Az ajánlatot a Fogyasztó elfogadta, és a Felek nyilatkoztak arról is, hogy a jelen eljárásban felmerült termékhibával kapcsolatosan további igényt egymással szemben nem támasztanak. Az eljáró tanács a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította és úgy értékelte, hogy a Felek között létrejött egyezség nem ellenkezik a jogszabályokkal és azt a felek szabad akaratukból hozták meg, ezért azt, a Fgytv. 30. (1) bekezdése alapján jóváhagyta, és ezzel az eljárást a maga részéről is lezárta. ac) Szolgáltatás kategóriában 21 eljárás fejeződött be. Hulladék-szolgáltatással függött össze 4 ügy, vizes-ügy 2 db volt, áram okozta kárral 1 ügy volt, ingatlan felújítással, új ingatlannal szintén 1-1 eljárás fejeződött be, telefonszolgáltatással kapcsolatos 2 ügyben márciusi gyorsmérleg 2 / 7

3 döntöttek a tanácsok, internet szolgáltatással 1, TV szolgáltatással 2, postai szolgáltatással 1 ügyet oldottunk meg. Turisztikai szolgáltatás (1) problémájában ajánlást hozott a tanács, de colt mobil-javítással, járművel kapcsolatos ügy is. Illetékességből szintén tettünk át ügyet. A 21 ügy megoldásai: egyezség 1, ajánlás 4, a) pontos megszüntetés 1, c) pontos megszüntetés 7, d) pontos pedig 4 volt. Hiányt nem pótoltak 2 esetben, és 1-1 hatásköri, illetékességi probléma miatti áttételre is sor került. Az esetekből: A Fogyasztó beadványában előadta, hogy január 4-én megjelent a lakásán a Vállalkozás ügyvezetője, aki Ft vállalkozási díj ellenében vállalta az erkélyfal cseréjét. A Vállalkozás az árajánlatot a Fogyasztóval gyorsan aláíratta, Ft-ot készpénzben felvett nyugta ellenében, majd sietve távozott. A Fogyasztó csak ezt követően tudta elolvasni az általa aláírt okiratot. Ebben az erkélyfal cseréje helyett szigetelési munkák megrendelése szerepel, amelyet nem kért január 6-án ajánlott levélben felszólította a Vállalkozást a Ft visszafizetésére. Levelét a Vállalkozás nem vette át, azt nem kereste jelzéssel január 25-én vitte vissza a posta. A Fogyasztó a meghallgatáson kérelmét kiegészítette, pontosította. A Vállalkozás képviselője a nagyszoba kicserélni kért falát valójában fel sem mérte. Néhány másodpercre kihúzta a mérőszalagot és már írta is, szinte fejből az adatokat a nyomtatványba, de ezek nem azonosak a fal méretével. Nem engedte, hogy a Fogyasztó az árajánlatban lévő apró betűs szöveget elolvassa, annak tartalmát nem magyarázta el. A Ft felvétele után olyan gyorsan távozott, hogy még a golyós tollát is ott felejtette. A Fogyasztó ezt követően tudta áttanulmányozni a nehezen olvasható kézírással kitöltött iratot és ekkor vette észre, hogy valamilyen svéd technológiájú ablak szigetelés a megrendelés tárgya, teljesítési határidő nincs, a kifizetett Ft felmérési díj, amely elvégzett munkáról szól és nem jár vissza. Egyébként az iraton a Fogyasztó lakásának száma is tévesen van feltüntetve. A Vállalkozás képviselője két nap múlva visszajött a tolláért, ekkor szóban kérte tőle a Ft visszafizetését, amelyre azt a választ kapta, hogy Nincs nálam készpénz. A meghallgatáson a Vállalkozás nem vett részt, válasziratot sem küldött. Az eljáró tanács a Fogyasztó beadványa, az azokhoz mellékelt iratok és a meghallgatáson elhangzottak alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Felek között - annak ellenére, hogy egy árajánlat megnevezésű formanyomtatványt a Felek aláírtak - a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 6: :250. szerinti visszterhes vállalkozási szerződés nem jött létre, mivel a szerződés tárgya, az elvégzendő munka tekintetében valós megállapodás nem született. A Vállalkozás tényleges felmérési munkát sem végzett. Amennyiben a Felek között a blanketta szerződés érvényesen létrejött volna, akkor sem lehetett volna a felmérési díjnak nevezett, de valójában előlegnek minősülő összeg visszakövetelését kizárni, mert az olyan tisztességtelen szerződési feltétel, amely fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a Ptk. 6:103. (3) bekezdése alapján semmis. Mindezekre tekintettel az eljáró tanács a Fogyasztó panaszát alaposnak találta és a Fgytv. 32. b) pontja alapján azt ajánlotta a Vállalkozásnak, hogy 15 napon belül fizessen vissza a Fogyasztónak Ft-ot. Az írásba foglalt és expediált ajánlásban emellett az eljáró tanács felhívta a Vállalkozás figyelmét arra, hogy a válaszirat elmaradása miatt, e tényről mivel nem tett eleget a Fgytv.-ben előírt [a Fgytv. 29. (8), (11), (12) és 45/A (1) bekezdések] együttműködési kötelezettségének -, tájékoztatja a Budapest Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályát. A Fgytv 45/A (1) bekezdés e) pontja értelmében ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy a vállalkozások eleget tesznek e a Fgytv-ben előírt együttműködési kötelezettségeiknek. Tájékoztatta a tanács a Vállalkozást arról is, hogy a Fgytv. 47/C. (5) 1 bekezdése szerint: A fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha e) 2 a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. Az eljáró tanács közölte a Vállalkozással, hogy a Fgytv. 36/B. előírása szerint A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a Megállapította: évi LV. törvény 30. (2). Hatályos: VII. 29-től. 2 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 10.. Hatályos: IX. 11-től márciusi gyorsmérleg 3 / 7

4 (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. A Fogyasztó december 27-én megrendelte, a Vállalkozás pedig elvállalta, hogy január 4.-én, 8-16 óra között elvégzi a megvásárolt és korábban leszállított bútorok összeszerelését. A Fogyasztó az Ft. vállalkozói díjat a Vállalkozásnak előre megfizette. A szerelést végző cég szakembere január 4.-én reggel 8 óra után telefonon értesítette a Fogyasztót, hogy aznap nem tudnak szerelni, de másnap mennének, amit a Fogyasztó nem fogadott el. Ezt követően a felek még kétszer egyeztettek telefonon. Ennek keretében a Vállalkozás megerősítette a másnapi szerelési szándékát, a Fogyasztó azonban a másnapi új időpontot egyik esetben sem fogadta el. A Fogyasztó a felajánlott új szerelési időpontot azért nem fogadta el, mert ahogyan azt a Vállalkozással a munka megrendelésekor is közölte, január 6-án repülővel el kellett utaznia. A Fogyasztó a bútorok összeszerelését végül január 5-én mással elvégeztette, illetve a hulladékot elszállíttatta. A számlák szerint a bútorok összeszerelése utazási díjjal és kiszállással együtt ,- Ft-ba, a hulladék elszállítása pedig további ,- Ft-ba, összesen ,- Ft-ba került. A Fogyasztó a Vállalkozásnál január 5-én panasszal élt és kérte az általa előre befizetett, de el nem végzett szolgáltatás díjának megfizetését, valamint saját szervezésben elvégzett szerelési munkák díjának megtérítését. A Vállalkozás a panaszt részben elfogadta és vállalta a befizetett vállalkozói díj visszafizetését azzal, hogy a Fogyasztó közölje az átutaláshoz szükséges adatokat. A Fogyasztó a bankszámla számát ben közölte, azonban a befizetett díj visszautalása a meghallgatás időpontjáig a Vállalkozás részéről nem történt meg. A Vállalkozás a Fogyasztó kompenzációs igényét egyrészt indokolatlanul eltúlzottnak tartotta, másrészt kifogásolta, hogy azt a Fogyasztó vele előre nem egyeztette le. A Fogyasztó ezt követően fordult a Békéltető Testülethez azzal, hogy a Vállalkozás részére fizesse vissza az előre befizetett ,- Ft szerelési díjat, és ezen felül térítse meg az elmaradt szolgáltatásból adódó összesen ,- Ft többletköltségét. A Felek a meghallgatás során hosszas tárgyalást követően - egyezséget kötöttek, amelynek értelmében a Vállalkozás vállalta, hogy a Fogyasztónak a bankszámlájára 24 órán belül megtett banki átutalással visszafizet a Fogyasztó részére ,- Ft, forintot, az el nem végzett összeszerelésért előre befizetett díjat és megfizet Ft, azaz Nyolcvanezer forint kártérítést, vagyis megfizet összesen ,- Ft, összeget, valamint ennek december 28. napjától a kifizetésig terjedő időszakra a Ptk. 6:48. -a alapján számított késedelmi kamatát azzal, hogy az átutalásról a bizonylat megküldésével a Fogyasztót az általa megjelölt címen értesíti. II. Egyéb információk március 20-án a testület két tagja vett részt (másik két jelentkezőnk betegség miatt nem tudott elutazni) azon a Budapesti Békéltető testület által szervezett konferencián, amelyen többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke osztotta meg gondolatait a fogyasztók védelmével összefüggésben. Ismertetést hallgattunk meg a NÉBIH, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Média- és Hírközlési Biztos Hivatala, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége tevékenységéről. A NFM illetékes főosztályvezetője az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóságot mutatta be. Tájékoztatást kaptunk a másodfokú fogyasztóvédelmi hatóság évi tevékenységéről, és a békéltető testületek és a civil szervezetek szerepe a fogyasztóvédelemben témakörben is. Mivel 20 éves a fogyasztóvédelmi törvény, Több évtizede a fogyasztókért címmel visszatekintést hallgattunk meg erről is. Az első negyedévben két alkalommal jelent meg a mindennapi Fogyasztóvédelem című, a BBT által negyedévente megjelenő kiadvány, benne sok-sok hasznosítható tapasztalatot megosztva az olvasóval márciusi gyorsmérleg 4 / 7

5 Köztük: márciusi gyorsmérleg 5 / 7

6 2018. márciusi gyorsmérleg 6 / 7

7 Március közepén jelent meg új formátumban, az ÜZLET című korábban a Napló mellékleteként jegyzett Kamarai tájékoztató, benne egy igen rövid (szinte csak számszaki) összefoglaló a 2017 évben megoldott ügyeinkről. Meg kell említeni azt is, hogy március 21-én kaptuk meg azt a Közreműködői szerződést, amelynek alapján ebben az évben végezni kell a főhatóságok felé is a tájékoztatási, beszámolási munkánkat, és amely negyedéves csúsztatással teszi lehetővé, hogy a testületi tagok által végzett munka után a szerény díjazásukat megkaphassák. Veszprém, március 31. dr. Vasvári Csaba elnök márciusi gyorsmérleg 7 / 7