Alaptájékoztató. A Diákhitel Központ Zártkörűen. Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átírás

1 Alaptájékoztató A Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság ,- Ft, azaz harmincmilliárd forint keretösszegű kötvényprogramjához Program Szervező, Vezető Forgalmazó Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kibocsátó jogi tanácsadója Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda Forgalmazók Deutsche Bank Zrt. ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt. HVB Bank Hungary Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Nyrt. Budapest, szeptember 8.

2 I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 I.ÖSSZEFOGLALÓ...3 II.KOCKÁZATI TÉNYEZŐK...7 IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK...12 V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT...16 VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE. 17 VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE...18 VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI...30 IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK...56 FÜGGELÉKEK

3 I. ÖSSZEFOGLALÓ Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére. A jelen Alaptájékoztató tartalmáéért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel. Ha az Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más államok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A Kibocsátónak, illetve a Vezető Forgalmazónak az Alaptájékoztatóért való felelőssége nem állapítható meg kizárólag a jelen Összefoglaló alapján ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is, kivéve, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz. A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét. 1. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA A Kötvényprogram a Bizottság 809/2004. Rendelete, a Tpt., a Kötvényrendelet rendelkezéseinek, valamint a Magyar Köztársaság egyéb alkalmazandó jogszabályainak megfelelően a Kibocsátó által létrehozott kibocsátási program, melyhez készített Alaptájékoztató közzétételét a Felügyelet szeptember 25.napján kelt PSZÁF E-III/10.337/2006. számú határozatával engedélyezte. A Kötvényprogram célja, hogy a Diákhitel Központ Zrt. a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a hallgatói hitelrendszer finanszírozását kötvények forgalomba hozatalán keresztül biztosítani tudja. 2. A KÖTVÉNYPROGRAM ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A Diákhitel Központ Zrt., mint Kibocsátó a Kötvényprogram keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet, nyilvános forgalomba hozatali eljárások során. A Kötvényprogram felállításával, az egyes forgalomba hozatalok szervezésével megbízott közreműködő az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Államadósság Kezelő Központ Zrt. vagy ÁKK Zrt.), mint Vezető Forgalmazó. A Kötvényprogram keretösszege ,- Ft, azaz Harmincmilliárd forint

4 A Kötvényprogram során a maximum 2 év 305 nap futamidejű, fix kamatozású Kötvény egy sorozatban, és a sorozaton belül több részletben, forintban hozható forgalomba, aukciós eljárás útján az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek szerint. A Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek. A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóval kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé: a) a Nyilvános Ajánlattételt a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján, b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján, c) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat december 31-ig a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, és a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján. A BÉT által előírt közzétételek a BÉT című honlapján keresztül történnek. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kötvény nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a kötvény-befektetés kockázatait. 3. A KIBOCSÁTÓ A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései bizonyos kivételekkel nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg. A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatbanki és a Hpt. 2. számú mellékletének I/12. b) pontja szerinti ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával. A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.) - 4 -

5 Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését. A Diákhitel Központ Zrt. pénzügyminiszteri engedélyhez kötött forrásszerzése A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a évi költségvetési törvény 41. -a alapján a pénzügyminiszter hagyja jóvá. Államilag garantált források felhasználása A Kormányrendelet 25. -ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.szerepvállalása A Kormányrendelet 25. -ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közreműködjön. A Kormányrendelet 25. -ának (6) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapírszámlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. végzi. A Pénzügyminisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás A Kormányrendelet 25. -ának (5) bekezdése alapján a Társaság rendszeresen tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról és törlesztésekről, illetve az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Pénzforgalmi számlavezetés Az Áht. 18/C. -ának (6) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. rendelkezési jogának fenntartása mellett a Magyar Államkincstárban köteles pénzforgalmi számláját vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített az értékpapír-számlán, illetve értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést térítésmentes szolgáltatásként végzi

6 4. A KEZESSÉG A évi költségvetési törvény 41. -a értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. 5. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények kondícióik tekintetében határozottan összehasonlíthatóak az állampapírokkal értve ezalatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot, mivel azok a Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejű 2009/F elnevezésű Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra. Ezen felül a Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Pénzügyminisztérium gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a évi költségvetési törvény 41. -a alapján a központi költségvetés terhére történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által működtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel

7 II. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson. 1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények nagymértékben összehasonlíthatóak az állampapírokkal, mivel a Kötvények kondíciói, értve ez alatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot, egy, a Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejű, 2009/F elnevezésű Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra. A Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek, ahol a Kötvényprogram forgalmazói, vagy azok egy része folyamatosan árjegyzési kötelezettséget vállal. A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét. 2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 2.1. A Társaság jogi szabályozásában rejlő kockázat A Társaság működésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a működési feltételeit szabályozó jogszabály szintje módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Társaság gazdálkodásának jogi szabályozása mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá nincs összhangban a Társaság által végzett különleges tevékenységgel, ami negatívan hat a gazdálkodás eredményességére Tulajdonosi kockázat A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam. A Pénzügyminisztériumnak a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal január 15-én kötött szerződése alapján a tulajdonosi jogokat az Áht. 109/F. (2) bekezdés a) pontja és 109/G. (1) bekezdése alapján a Pénzügyminisztérium gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlása során a Pénzügyminisztérium nevében a pénzügyminiszter személyesen vagy meghatalmazott útján jár el. Az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának fenti rendje speciális kockázatot nem jelent. A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában A Társaság finanszírozási kockázatai A Társaság finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nő. Mivel az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek - 7 -

8 teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett illetve néhány éven belül azok kivételével a lejáró hitelek és kötvények törlesztése csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában jellemzően Euróban bevonandó jellemzően kedvezőbb kondíciójú források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyamkockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel hasznosíthatja. Ez a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan nem befolyásolja a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit A Társaság működési kockázatai Középtávon a Társaság finanszírozási igényének kielégítésében azzal párhuzamosan, hogy egyre több ügyfél kezdi meg a felvett hallgatói hitel törlesztését, a hangsúly előreláthatóan fokozatosan áttevődik a kötvénykibocsátásból illetve hitelfelvételből történő forrásszerzésről az alaptevékenységből származó bevételekre. A beszedési rendszer hatékonysága ezért lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát január 1-jén kezdődött meg a Kormányrendelet által meghatározott kritériumoknak megfelelő ügyfelek törlesztési kötelezettsége. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg január június időszaki adatok állnak rendelkezésre. Az alább felsorolt kockázati tényezők a beszedési rendszer hatékonyságát, ezen keresztül a Társaságnak a törlesztésből származó bevételeit befolyásolhatják: Az ügyfelek hallgatói hitelre való jogosultságának megítéléséhez szükséges információk egy része jelenleg külső partnerektől, a felsőoktatási intézmények - 8 -

9 tanulmányi osztályairól származik. Az egységes országos hallgatói nyilvántartás kiépítése folyamatban van, ez az eddiginél pontosabb információt fog biztosítani arról, hogy ügyfeleink mikor lépnek a hallgatói hitel törlesztési szakába és a Diákhitel Központ Zrt. mely időponttól kezdve követelheti meg a törlesztéseket. Kockázatot jelent, hogy a Társaságnak még nincs hosszabb időtávra vonatkozó tapasztalata a nem fizető adósokkal szemben az állami adóhatóság által végzendő behajtási tevékenység hatékonyságáról. A Társaság bevételeit befolyásolja a speciális élethelyzetű ügyfelek által igényelhető törlesztési kötelezettség szüneteltetése. A január június időszaki törlesztési kötelezettség szüneteltetésére jogosultak számának, illetve nagyságrendjének adatai állnak rendelkezésre, melyek alapján elmondható, hogy a szüneteltetés és a célzott kamattámogatás lehetősége nincs jelentős hatással a Társaság pénzügyi helyzetére. A törlesztési kötelezettség szüneteltetésére jogosultak egy része a központi költségvetés által a jogosultság időszakára célzott kamattámogatásban részesül, ami a szüneteltetés miatt kieső törlesztések negatív pénzügyi hatásait kompenzálja. A szüneteltetésre és a kamattámogatásra jogosultak körét szabályozó jogszabály nem igényel parlamenti konszenzust, ezért azok köre középtávon változhat, befolyásolva ezzel a Társaság pénzügyi helyzetét. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a törlesztés szüneteltetése, illetve a célzott kamattámogatás pénzügyi hatása a jelen Kötvénykibocsátás nagyságrendjéhez viszonyítva elenyésző részarányt képvisel, ezért az említett jogosultságok pénzügyi következményei érdemben nem befolyásolják a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét. A Társaság által a számviteli feladatok ellátására, illetve ügyfelei adatainak és hallgatói hiteleinek nyilvántartására használt informatikai rendszere a folyamatos fejlesztések ellenére számos működési kockázatot hordoz magában. Ezenfelül a vezetői döntésekhez elengedhetetlen információk rendszerből való kinyerésének feltételei sem kielégítőek, így a Társaság ezen operatív kockázat kiküszöbölése érdekében vezetői információs rendszer bevezetésén dolgozik. 3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK A jelen Alaptájékoztató alapján a év folyamán eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a évi költségvetési törvény 41. -ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével. A Kötvényprogram keretében december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása. A Társaság meghatározott - 9 -

10 kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A évi költségvetési törvény 41. -a és a Kormányrendelet 25. (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. végzi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Az Áht. 33. (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség alapján, amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosult (a Kötvénytulajdonos) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről

11 Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szinte kizárólag az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően

12 IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein található. Áht. Bázispont BÉT Értékpapír-számla Euró Felügyelet / PSZÁF Forgalmazók Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok). A százalék századrésze. A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 5., cégjegyzékszám: Cg ). A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. A Tanács 974/98/EK rendelete értelmében az Európai Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai valuta. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve annak mindenkori jogutódja. Deutsche Bank Zrt. ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt. HVB Bank Hungary Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Nyrt. Forgalomba hozatal Ft / forint Gt. A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban. A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok)

13 Hpt. KELER Zrt. / Központi Értéktár / KELER Kibocsátó / DK Zrt. / Társaság / Diákhitel Központ Zrt. Kincstár Kötvények Kötvényprogram Kötvényrendelet Magyarország / Magyar Állam MNB MMTS Munkanap Okirat Rendelet / Kormányrendelet Ptk. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok). A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u , cégjegyzékszám: ). A Diákhitel Központ Zrt. A Magyar Államkincstár. A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A Kibocsátó 30 Mrd Ft, azaz harmincmilliárd forint keretösszegű, forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja. A kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok). A Magyar Köztársaság. A Magyar Nemzeti Bank. A BÉT elektronikus kereskedési rendszere. Minden olyan nap, amelyen mind a hitelintézetek, mind a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre. A Tpt. 7. (2) szerinti, az egy Sorozatban dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum. A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok). Polgári Törvénykönyv

14 Részlet / Sorozatrészlet Részvényes Sorozat / Kötvénysorozat Számviteli törvény Tpt. Választottbíróság Végleges Feltételek Vezető Forgalmazó / ÁKK Zrt évi költségvetési törvény Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek kibocsátási napja azonos. A Társaság részvényeinek tulajdonosa(i). Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége. A számvitelről szóló évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok). A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok). A Tpt ában meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság. Valamely Részletre vonatkozó, az adott Részlet Forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely a Tpt. 27. (6) bekezdésének megfelelően többek között tartalmazza az adott Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi végleges feltételeit. A Kötvényprogram során az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Részletben kibocsátott Kötvények egyedi végleges feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhely: 1052 Budapest, Csalogány utca 9-11., cégjegyzékszám: Cg ). A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi LXII. törvény és az azt módosító,

15 illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok) évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló évi CXVI. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok). A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok) évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok)

16 V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

17 VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE A jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kizárólag a következő dokumentumok kerülnek beépítésre: 1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA A Diákhitel Központ Rt évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója pdf formátumban megtekinthető és letölthető a oldalról a Kibocsátóval kapcsolatos információk linkről. 2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA A Diákhitel Központ Rt évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója pdf formátumban megtekinthető és letölthető a oldalról a Kibocsátóval kapcsolatos információk linkről. 3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE A Diákhitel Központ Zrt I. féléves gyorsjelentése pdf formátumban megtekinthető és letölthető a oldalról a Kibocsátóval kapcsolatos információk linkről

18 VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE 1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA 1.1. A Kibocsátó hivatalos neve és jogállásának rövid bemutatása. A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt. A Kibocsátó jogállásának rövid bemutatása: A Társaság létrehozására, annak szervezetére és működésére a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Diákhitel Központ Zrt.-re a Hpt. hatálya kivéve annak át nem terjed ki. Az alapítás, a cégbejegyzés helye és időpontja, a cégjegyzék száma Alapítás dátuma: április 27. Cégbejegyzés helye és időpontja: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, június 14. Cégjegyzék száma: A Társaság a Magyar Állam 100%-os tulajdonában van. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés alapján a részvények feletti tulajdonosi jogokat a Pénzügyminisztérium (székhely: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.) gyakorolja. A Társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Tevékenységének kezdete április 27. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik, első üzleti éve április 27- től december 31-ig tart. A Társaság koncesszió köteles tevékenységet nem végez. A Társaság alaptőkéje ,- Ft, azaz Háromszázmillió forint A Kibocsátó székhelye és jogi formája, levelezési címe és telefonszáma A Kibocsátó székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság. A Kibocsátó levelezési címe: 1027 Budapest, Csalogány u A Kibocsátó telefonszáma: A Kibocsátó vezető testületének részletes bemutatása, az irányítási rendszer ismertetése A tulajdonosi jogok gyakorlása A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Állam december 31-én a Diákhitel Központ Zrt. részvényei felett 100%-os tulajdont szerzett, a tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés alapján a Pénzügyminisztérium gyakorolja

19 A Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli Részvényes dönt és gyakorolja a Társaság legfőbb szervének jogait. A Részvényes tulajdonosi határozat formájában, írásban dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A Részvényes a megválasztással, illetve a kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét kérni. A tulajdonosi határozatot annak meghozatalától számított 30 napon belül az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság véleményét tartalmazó jegyzőkönyvi kivonattal együtt a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása; b) az alaptőke felemelése és leszállítása; c) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; d) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; e) a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény 33. -ában foglalt kivétellel az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a Könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; f) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideérte az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is; g) döntés osztalékelőleg fizetéséről; h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; i) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; j) döntés - ha a Gt. másképp nem rendelkezik - a saját részvény megszerzéséről; k) a Társaság éves tervének és üzletpolitikájának jóváhagyása; l) döntés más társaságba történő befektetésekről, üzletrészek, részvények vétele, eladása; m) a Társaság igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjai és más, a Részvényes által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat (a továbbiakban: Javadalmazási Szabályzat) elfogadása, n) döntés a vezérigazgató munkaviszonyának létesítéséről, megszüntetéséről valamint munkaszerződésének módosításáról, o) döntés a Javadalmazási Szabályzatban meghatározott vezető állású munkavállalók személyi alapbér növelésének irányadó mértékéről, p) a hitelfelvevők felé felszámított díjak és költségtérítések jóváhagyása, q) döntés minden olyan kérdésben, amit a Gt., a jogszabályok, vagy az Alapító Okirat a Közgyűlés, illetve a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal A Társaság vezetése A Társaság ügyvezető szerve: az Igazgatóság Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. Az Igazgatóság képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, vezeti és irányítja a Társaság üzleti tevékenységét, gazdálkodását és gondoskodik az eredményes működés feltételeiről

20 Tevékenységét alapvetően a Gt., a vonatkozó egyéb jogszabályok, a Társaság Alapító Okirata, illetve az igazgatósági ügyrend alapján végzi. Az Igazgatóság testületként jár el. Az Igazgatóság 5-9 tagból áll, akiket a Részvényes jelöl ki 5 éves időtartamra. Az Igazgatóságnak tagja a Társaság mindenkori vezérigazgatója. Az Igazgatóság tagjai tisztségük lejárta után újraválaszthatók. Az Igazgatóság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az Igazgatóság hatásköre a) felelős a Társaság működési körébe a saját, illetve az általa átruházott hatáskörben hozott minden döntésért; b) jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a Részvényes, a Felügyelő Bizottság, vagy a könyvvizsgáló hatáskörébe; c) jóváhagyja a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát; d) a vezérigazgató felett gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe, e) kijelöli a Társaság cégének jegyzésére jogosult a cégjegyzékbe bejegyzendő dolgozókat; f) vezeti a részvénykönyvet; g) gondoskodik a Társaság egyéb üzleti könyveinek, nyilvántartásainak szabályszerű és ellenőrzésre alkalmas módon való vezetéséről; h) a Társaság mérlegét a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint közzéteszi, illetve a Cégbírósághoz beterjeszti; i) az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a Részvényes részére évente, a Felügyelő Bizottság részére háromhavonta jelentést készít, j) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Részvényes az Igazgatóság hatáskörébe utal, k) dönt minden olyan ügyben, amely a jogszabálynál fogva az Igazgatóság hatáskörébe tartozik, l) dönt a hallgatói hitelek finanszírozására vonatkozó éves stratégiáról és tervről, annak esetlegesen bekövetkező évközi módosításáról, m) kijelöli az Államadósság Kezelő Központ Rt.-vel kötött megbízási szerződésben körülírt Finanszírozási Bizottságba a Diákhitel Központ Zrt. által delegált tagok személyét, n) dönt azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege eléri, vagy meghaladja a (hatvanmillió) forintot és nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslatot tesz a Részvényesnek a Részvényes hatáskörébe tartozó kötelezettségvállalásokra. A Diákhitel Központ Zrt. Igazgatóságának jelenleg 6, alább felsorolt tagja van:

21 1. Táblázat: A DK Zrt. Igazgatóságának tagjai Név: Beosztás Választás illetve a kijelölés dátuma Lucz Zoltánné az Igazgatóság elnöke Csillag Tamás igazgatósági tag, vezérigazgató dr. Irinyi Ferenc igazgatósági tag dr. Könczöl Erzsébet igazgatósági tag Kiss Kornélia igazgatósági tag Vargha Ágnes igazgatósági tag Az alábbiakban ismertetjük az igazgatósági tagok szakmai életútját: Lucz Zoltánné, az Igazgatóság elnöke 1952-ben született Békéscsabán, 1974-ben szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 1983-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakirányán ben adótanácsadói, 1993-ban okleveles könyvvizsgálói szakvizsgát tett. Pályafutását a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban kezdte üzemgazdászként 1974-ben, től 1983-ig a Somogy Megyei Tanács Építési Osztályán, majd 1983-tól 1989-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Közgazdasági Főosztályán dolgozott osztályvezetőhelyettesként től 1990-ig a Pénzügyminisztérium Pénzügypolitikai főosztályán dolgozott, majd 1990 és 1992 között a COHFIN Tanácsadó Kft. gazdasági igazgatója óta a Pénzügyminisztériumban előbb az Adópolitikai osztály vezetője, jelenleg pedig a Jövedelemadók főosztályának főosztályvezető-helyettese tól az Általános Vállalkozási Főiskolán főiskolai mestertanárként adózási ismereteket oktat. Rendszeresen publikál adózással kapcsolatos témákban. Angolul alapfokon beszél. Csillag Tamás vezérigazgató, igazgatósági tag május 1-jén született, 1987-ben okleveles közgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen ben teljes körű jogosítvánnyal rendelkező bejegyzett tőzsdei üzletkötői képesítésre tett szert től a Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatói és kutatás-szervezői feladatokat végzett, majd 1989-től több hitelintézet befektetési részlegén, illetve befektetési szolgáltatóknál vezető pozíciókat töltött be től folyamatosan betöltött választott tisztséget a Budapesti Értéktőzsdén: előbb az Etikai Bizottság tagja volt három éven keresztül, majd a Felügyelő Bizottság tagjaként, később elnökeként tevékenykedett től 2002-ig a Budapesti Érték- és Árutőzsde Állandó Választottbíróságán választottbíró között a Befektető-védelmi Alap Igazgatóságának tagja, 1999-től alelnöke. Angol középszintű nyelvismerettel rendelkezik. dr. Könczöl Erzsébet november 16-án született ben okleveles közgazdász diplomát, 1983-ban pedig szakközgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Több éves vállalatvezetői gyakorlattal rendelkezik iparvállalatoknál és tanácsadó cégeknél. A felsőoktatásban oktatói és vezetői gyakorlatra tett szert. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének adjunktusa. A FŐTÁV Zrt. és a Ráció Nyugdíjpénztár Igazgatóságának tagja. Angol nyelvismerettel rendelkezik. dr. Irinyi Ferenc 1974-ben született Miskolcon, 1996-ban szerzett diplomát az Államigazgatási Főiskolán, majd 2000-ben jogászként végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán ban a Szerencsejáték Felügyeletnél kezdte szakmai pályafutását, 2001-től a Miniszterelnöki

22 Hivatalban a Kincstári Vagyongazdálkodási Főosztályon osztályvezetőként dolgozott. Jelenleg a Pénzügyminisztérium Kincstári Vagyongazdálkodási Önálló Osztályán főosztályvezető-helyettes. Német és angol nyelvismerettel rendelkezik. Kiss Kornélia március 31-én született, 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, okleveles közgazdász ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJTK Jogi Továbbképző Intézetében jogi szakokleveles közgazdász képesítést szerzett tól a Pénzügyminisztériumban a Pénz- és Tőkepiaci Főosztályon, illetve a Pénzügyi Szolgáltatások Főosztályán dolgozik. Francia nyelvből felsőfokú nyelvismerettel rendelkezik. Vargha Ágnes 1952-ben született, 1975-ben közgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és 1994 között az államigazgatásban és gazdasági társaságokban tölt be közép- és felsővezetői pozíciókat között a Miniszterelnöki Hivatal kormányfőtanácsadója től megszűnéséig a magyar tárgyaló delegáció képviselője az EU csatlakozási tárgyalásokon től a Pénzügyminisztérium nemzetközi és európai ügyekért felelős főcsoportfőnöke, az Európai Integrációs Titkárság vezetője. Létrejöttétől az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság, majd Magyarország csatlakozását követően jogutódja, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság tagja ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2004-ben Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült. Angol, német és francia nyelvismerettel rendelkezik A cégvezetésért felelős vezető állású munkavállalók Csillag Tamás, vezérigazgató Csillag Tamás vezérigazgató az Igazgatóság tagja, emiatt a szakmai életútját az igazgatósági tagok között mutatjuk be. Fábián Tamás, vezérigazgató-helyettes június 2-án született, 1986-ban közgazdász-szociológus diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tól 1992-ig oktatói, kutatói tevékenységet végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd értékpapír-piaci felügyeleti gyakorlatot szerzett től több befektetési szolgáltatónál töltött be közép- és felsővezető pozíciókat júniusától a Diákhitel Központ Rt. igazgatójaként, októberétől vezérigazgatóhelyetteseként dolgozik. Angolul beszél. Juhász György, vezérigazgató-helyettes február 29-én született, 1991-ben okleveles közgazdász végzettséget szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. főmunkatársaként, 1993 februárjától az Állami Vagyonügynökség tanácsosaként, illetve főtanácsosaként dolgozott tól 2000 áprilisáig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatója, -helyettese szeptembere 2001 júniusa között a SZOL Szállásfoglalás ON-line Kft. kereskedelmi igazgatója júniusától a Diákhitel Központ Rt. helyettes pénzügyi igazgatója, 2001 októberétől igazgatója, jelenleg a pénzügyi területért felelős vezérigazgató-helyettes. Német és angol nyelvismerettel rendelkezik

23 A Társaság működésének ellenőrzése A Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság 5-7 tagból áll, a dolgozók által megválasztott tag kivételével tagjait a Részvényes jelöli ki 5 éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság működését, jogában áll az Igazgatóság tagjaitól, a vezérigazgatótól, a vezető állású munkavállalóktól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a Társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor (legalább negyedévente köteles) megvizsgálni, vagy szakértővel a Társaság költségére megvizsgáltatni. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Részvényes elé terjesztendő minden fontosabb jelentést, továbbá a Társaság mérlegét és vagyonkimutatását. A vizsgálat eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke számol be; mérleg esetében írásos beszámolót készít. A Felügyelő Bizottság javaslatot tesz az éves mérleg- és eredmény-kimutatás elfogadására és az adózott eredmény felosztására. A mérleg elfogadásáról és az adózott eredmény felosztásáról a Részvényes a Felügyelő Bizottság beszámolójának ismeretében hozhat csak határozatot. A Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a Részvényest, ha jogszabályba, Alapító Okiratba ütköző vagy a Társaság érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal. A Társaság belső ellenőrzési szervezetének szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottságnak jelenleg 6 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be: 2. Táblázat: A DK Zrt. Felügyelő Bizottságának tagjai Név: Beosztás Választás illetve a kijelölés dátuma Árvai Csaba A Felügyelő Bizottság elnöke Király Zsolt felügyelő bizottsági tag Kotán Attila felügyelő bizottsági tag Nagy Zoltán felügyelő bizottsági tag Réz András felügyelő bizottsági tag Tóth József felügyelő bizottsági tag Az alábbiakban ismertetjük a felügyelő bizottsági tagok szakmai életútját: Árvai Csaba, a Felügyelő Bizottság elnöke június 23-án született, 1998-ban közgazdászként szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 2001-ben okleveles közgazdászként végzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán ben közigazgatási szakvizsgát tett, illetve több, köztisztviselők számára tartott, Európai Uniós ismeretek megszerzését célzó tanfolyamon vett részt ban a Takarék Bróker Rt.-nél kezdte szakmai pályafutását, 1999-ben az Adósság Börze Kft. vezető pénzügyi tanácsadójaként dolgozott től a Pénzügyminisztériumban központi költségvetési kérdésekkel foglalkozott gyakornokként, illetve fogalmazóként, majd a Közigazgatási Államtitkárság titkárságvezetőjeként, jelenleg az Ágazati Fejlesztési és Finanszírozási Főosztályon dolgozik főosztályvezető-helyettesi pozícióban. A Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezetének tagja, illetve a Nagykunsági Erdészeti

24 és Faipari Rt. igazgatósági tagja. Középszintű német és társalgási szintű angol nyelvtudással rendelkezik. Király Zsolt 1966-ban született Pakson, 1993-ban szerzett fizikus-biofizikus diplomát az ELTE Természettudományi Karán ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen MBA fokozatot szerzett tól 1995-ig a Bróker Nero Biztosításközvetítő Kft.-nél dolgozott, majd között a Janus Biztosító Pénztár Szervező Rt. vezérigazgatója és az Első Magyar Közszolgálati Nyugdíjpénztár ügyvezetője től az Axa és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár igazgatója volt, 2003-tól az Officium Közszolgálati Biztosításközvetítő Kft. ügyvezető igazgatója. Jelenleg a Hitelgarancia Zrt. igazgatóhelyetteseként dolgozik. Angolul középfokon beszél. Kotán Attila február 4-én született, 1989-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen matematikusfizikusként szerzett diplomát, majd 1996-ban okleveles közgazdászként végzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán tól a Pénzügyminisztérium Központi Költségvetési Fejezetek Főosztályán az Oktatási Minisztérium és az MTA tárcafelelőseként dolgozott től az Oktatási Minisztérium titkárságvezetője, majd az Oktatási Minisztérium Közgazdasági Főosztályának vezetője. Jelenleg az Államreform Bizottság titkárságán dolgozik munkacsoport-vezetőként. Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett. Nagy Zoltán 1977-ben született Érsekújváron, a Szegedi Egyetem történelem valamint közgazdászgazdálkodási szakos hallgatója. A Felügyelő Bizottságban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját képviseli, ahol jelenleg elnökségi tag. Felsőfokon beszél szlovákul, középfokon pedig angolul. Réz András március 4-én született, 1989-ben közgazdász-szociológusként szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen ben ugyanitt védte meg egyetemi doktori címét től a University of London SSEES visiting scholarként dolgozott, majd öt éven keresztül a Pénzügyminisztériumban volt osztályvezető től és jelenleg is az Államadósság Kezelő Központ Zrt. főosztályvezetője. Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett, francia nyelvismerete társalgási szintű. Tóth József május 30-án Cegléden született, 1997-ben szerzett diplomát a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola vendéglátó-szálloda szakán vendéglátó és szálloda szakos közgazdászként, majd 2000-ben okleveles közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán től a Debreceni Egyetemen Gazdaságtudományi karának phd. hallgatója ben közigazgatási szakvizsgát tett. Szakmai pályafutását 1997-ben a Budapest Hilton Szállodában manager asszisztensként kezdte, majd 1999-től a Pénzügyminisztérium Külügyi és védelemfinanszírozási osztályán dolgozott ben a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Költségvetési és Közgazdasági Főosztályának főosztályvezető-helyettese, a Közgazdasági Osztály vezetője október 15-étől a Pénzügyminisztériumban titkárságvezetőként dolgozik

25 A Szent László Biztonságpolitikai Egyesület gazdasági munkacsoportjának vezetője. A Sportfolió Kht. Felügyelő Bizottságának tagja. Középfokú német és angol nyelvismerettel rendelkezik, alapfokon beszél franciául és szlovákul A könyvvizsgáló A Társaság könyvvizsgálója: Név: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Cégjegyzékszám: Cg: Székhely: 1139 Budapest, Váci út 99. Könyvvizsgálatért személyében felelős: Név: Boros Judit Anyja neve: Vágásy Júlianna Lakóhelye: 1145 Budapest, Torontál u. 53/b. Kamarai nyilvántartási szám: A Kibocsátó célkitűzéseinek és feladatainak rövid ismertetése A Diákhitel Központ Zrt. üzleti tevékenysége sajátos, tekintettel a Társaságot létrehozó kormányzati akaratra. A Társaságot a kormányzat azzal a szándékkal alapította meg, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében. A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet 25. (2) bekezdése értelmében: az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával előrejelzések szerint év elteltével a rendszer önfenntartóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított kölcsönök forrásigényét, a rendszer nem igényel további külső finanszírozást. A Társaság által végzett alaptevékenység a diákhitelek folyósítása, hitelszámlák vezetése, a diákhitel mint termék menedzselése. A hitelkihelyezéshez szorosan kapcsolódik a forrásszerzés céljából történő hitelfelvétel. Az alaptevékenységek közé tartozik a hatékony beszedési mechanizmus működtetése, amely minimalizálja a vissza nem fizetés kockázatát. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységi köre lehetőséget ad azok hozzájárulása alapján a Társaság ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok kezelésére. A Diákhitel Központ Zrt szeptemberében kezdte meg a Társaság fő tevékenységeként meghatározott hitelnyújtást, mely a felsőfokú oktatásban résztvevő, a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tevő hallgatók számára történő hitelnyújtásra korlátozódik. A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

26 A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései bizonyos kivételekkel nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg. A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatbanki és a Hpt. 2. számú mellékletének I/12. b) pontja szerinti ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával. A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.) Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését. A Diákhitel Központ Zrt. pénzügyminiszteri engedélyhez kötött forrásszerzése A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a évi költségvetési törvény 41. -a alapján a pénzügyminiszter hagyja jóvá. Államilag garantált források felhasználása A Kormányrendelet 25. -ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. szerepvállalása A Kormányrendelet 25. -ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közreműködjön. A Kormányrendelet 25. -ának (6) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba

27 hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapírszámlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. végzi. A Pénzügyminisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás A Kormányrendelet 25. -ának (5) bekezdése alapján a Társaság rendszeresen tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról és törlesztésekről, illetve az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Pénzforgalmi számlavezetés Az Áht. 18/C. -ának (6) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. rendelkezési jogának fenntartása mellett a Magyar Államkincstárban köteles pénzforgalmi számláját vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített az értékpapír-számlán, illetve értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést térítésmentes szolgáltatásként végzi Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tag a Kibocsátónak tartozik Nincs olyan finanszírozási forrás, garancia és más kötelezettség, amellyel a tag a Kibocsátónak tartozna A Kibocsátó fizetőképességének megítélését befolyásoló közelmúltbeli események A Társaság utolsó pénzügyi információit június 30-ára vonatkozóan tette közzé. Az üzletmenetben azóta bekövetkezett lényeges esemény a Diákhitel 2006/2007-es tanév első félévére érvényes kamatlábának a Társaság Igazgatósága általi megállapítása volt, melyet a jogszabályoknak megfelelően augusztus végén közzétett. Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján a Társaság diákhitelt július-szeptember hónapokban nem folyósít, így június 30-a és a jelen Tájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt A Kibocsátó részvényesének ismertetése A Kibocsátó egyszemélyes részvénytársaság, részvényei 100%-ának tulajdonosa a Magyar Állam. 2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK 2.1. A két legutóbb közzétett, a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elveknek megfelelően elkészített, ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló és az említett számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetése A Diákhitel Központ Zrt és évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolói, amelyek a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetését is tartalmazzák, valamint a I. féléves gyorsjelentése pdf

28 formátumban megtekinthetők és letölthetők a oldalról a Kibocsátóval kapcsolatos információk linkről A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások részletes ismertetése, illetve ilyenek hiányában a megfelelő ellentétes értelmű nyilatkozat A Társaság utolsó ellenőrzött pénzügyi információját december 31-ére vonatkozóan tette közzé. A legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében jelentős változás nem történt. 3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK 3.1. Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozat ezek hiányáról Nincsen a Kibocsátóval szemben olyan kormányzati, bírósági, illetve választottbírósági eljárás, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére Adott esetben a Kibocsátó létesítő okirat szerinti mentessége a bírósági eljárások alól Nincsen a Társaság Alapító Okiratában a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó rendelkezés. 4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT Az Alaptájékoztató Kibocsátóra vonatkozó részei szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését nem tartalmazzák. 5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK 5.1. Nyilatkozat a dokumentumokba való szabad betekintésről A Diákhitel Központ Zrt. tájékoztatja a tisztelt tőkepiaci szereplőket, hogy az Alaptájékoztató hatályossága alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni: a Társaság évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés, a Társaság évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés, a Társaság I. féléves gyorsjelentése, a Társaság évi Üzleti terve (a Társaság éves költségvetés készítésére nem kötelezett),

29 az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a Kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá, a Társaság Alapító Okirata. A fenti dokumentumok a Társaság székhelyén (Budapest II. kerület, Csalogány utca 9-11.), munkanapokon 9-15 óra között tekinthetők meg

30 VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI 1. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK 1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró személyek az alábbiak: Kibocsátó: Vezető forgalmazó: Forgalmazók: Diákhitel Központ Zrt. Államadósság Kezelő Központ Zrt. Deutsche Bank Zrt. ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt. HVB Bank Hungary Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Nyrt. A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb személy nem kerül bevonásra, továbbá összeférhetetlenség nem áll fenn A kibocsátás okai és a bevétel felhasználása A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal célja a hallgatói hitelrendszer finanszírozása, ennek keretében a hallgatói hitelekhez szükséges új források bevonása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, 2001 októbere óta keletkezett bankhitel-állomány kamatfizetéseinek, továbbá a jövőben felvételre, illetve lehívásra kerülő bankhitelek kamatfizetéseinek, valamint szerződés szerinti, illetve előtörlesztésének refinanszírozása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, a október 5- én indult, a Felügyelet szeptember 20. napján kelt, III/28.042/2004. számú határozatával jóváhagyott 125 milliárd forint keretösszegű és a október 4-én indult, a Felügyelet szeptember 28. napján kelt, E-III/10.329/2005. számú határozatával jóváhagyott 40 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramok során forgalomba hozott kötvények kamatfizetéseinek és törlesztéseinek refinanszírozása; valamint e program keretében kibocsátandó Kötvények kamatfizetéseinek refinanszírozása. A Kötvények Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő becsült összes költség nagysága várhatóan nem haladja meg a következő értékeket: forgalmazói jutalékok: ,- Ft tőzsdei bevezetés és forgalomban tartás díja: ,- Ft jogi költségek: ,- Ft Kötvények keletkeztetésével kapcsolatos költségek: ,- Ft nyomtatási és közzétételi költségek: ,- Ft felügyeleti költségek: ,- Ft Összesen: ,- Ft A bevétel becsült nettó összege a Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre

31 2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 2.1. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények fajtája és osztálya, ISIN kód Értékpapír fajtája és osztálya: fix kamatozású kötvény A nyilvános Kötvény-kibocsátási program keretében egy Kötvénysorozat kerül felajánlásra, több sorozatrészlet forgalomba hozatala révén. A Kötvénysorozat elnevezése: ISIN kód: Más értékpapír azonosító szám: DK2009/01 HU Nincs 2.2. A Kötvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok A Kötvények kibocsátásának alapjául a következő fontosabb jogszabályok szolgálnak: a) a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény; b) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény; c) a Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról; d) a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény; e) a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet; f) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet Kötvények típusa és előállítása A Kötvények típusa: A Kötvények előállítása: A Kötvények névértéke: A Kötvények névre szólóak. A Kötvények a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okirat a Tpt. 9. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél kerül elhelyezésre. Amennyiben a Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó újabb Részlet kibocsátásával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított, új okirat kerül kiállításra ,- Ft, azaz tízezer forint A kibocsátás pénzneme A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra

32 2.5. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények sorrendisége A Kibocsátó a Kötvények között sorrendiséget nem állít fel. A Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a Magyar Állam készfizető kezességével vagy más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított egyéb jelenlegi és jövőbeni, továbbá a nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos rangsorban állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján elsőbbséget élveznek a Kibocsátó vagyonára végzett felszámolás, végelszámolás, illetve végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben A Kötvényekhez kapcsolódó jogok ismertetése A Kötvények a Kibocsátónak a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt kötelezettségvállalásai. A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek. A Kötvényprogram alapján történő bármely további forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. A Kibocsátó jogosult a Kötvények tulajdonosainak hozzájárulása nélkül időről időre olyan további Részletek forgalomba hozatalára, amelynek feltételei a forgalomba hozatal napját kivéve minden tekintetben megegyeznek egy már kibocsátott Sorozat feltételeivel. Az ekképpen Részletben kibocsátott Kötvények a Sorozatban korábban kibocsátottakkal egy Sorozatot alkotnak. Ilyen további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27. (6) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és az adatokat a Végleges Feltételek közzétételével nyilvánosságra hozza. A Kötvényekre a Magyar Köztársaság joga az irányadó. A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Az állami kezesség bírósági úton történő érvényesítése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet. Amennyiben a kezes és a Kibocsátó elleni igény egy eljárás keretében kerül érvényesítésre, akkor a Kibocsátóval szembeni igény érvényesítésére irányuló eljárás rendes bíróság előtt is megindítható. A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóval kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé: a) a Nyilvános Ajánlattételt a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján, b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján, c) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat december 31-ig a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, és a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján

33 Amennyiben a közlemény a két helyen nem azonos napon jelenik meg, az utóbb megjelent hirdetmény megjelenésének napja számít a közzététel napjának. A BÉT által előírt közzétételek a BÉT című honlapján keresztül történnek meg A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések A Kötvény kamatozása: Kötvény fix kamatozású, éves kamatfizetésű. Névleges kamatláb: évi 6,50% A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok: Az első Forgalomba hozatal értéknapja október 11. Az első kamatfizetési periódus hossza 305 nap (2006. október augusztus 12.), így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), úgy, hogy az esetleges szökőnap is figyelembe vételre kerül, azaz: 6,50% * 305 nap / 365 = 5,43%. A további kamatfizetési időpontokban kifizetendő kamat mértéke az éves kamat. A kamatfizetés évente a következő napokon és mértékkel történik: augusztus 12. 5,43%, augusztus 12. 6,50%, augusztus 12. 6,50%. Következő Munkanap szabály: Amennyiben a Kötvény alapján teljesítendő kifizetés (kamatfizetés és/vagy végtörlesztés) esedékes időpontja nem Munkanapra esik, akkor a fizetést az esedékes időpontot követő első Munkanapon kell a Kötvény tulajdonosa részére teljesíteni, és a Kötvény tulajdonosa nem támaszthat késedelmi kamat-, vagy egyéb igényt az ilyen kifizetés miatt. A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje: A Kötvényrendelet 6. -a alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el Lejárat és a Kötvények törlesztésére vonatkozó rendelkezések A Kötvény végtörlesztéses, a névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Kötvények egyoldalú visszaváltására sem a Kibocsátó, sem a Kötvények tulajdonosai nem jogosultak. Ez azonban nem korlátozza a Kibocsátót abban, hogy egyes Kötvényeket a piaci feltételeknek megfelelően, az adott Kötvények tulajdonosával való megállapodás alapján visszavásároljon

34 2.9. A hozam kiszámításának módja A hozam-, illetve árfolyamszámítás függetlenül a hátralévő futamidő hosszától a magyar állampapírpiaci szokványok szerint történik, azaz a Tényleges/tényleges számítási konvenció alkalmazásával. Ennek megfelelően két időpont között a napok számának meghatározására oly módon kerül sor, hogy a számítás során az első nap beletartozik a periódusba, míg az utolsó napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az esetleges szökőnap figyelembe vételre kerül. A Tényleges/tényleges számítási konvenció alapján a hozam-árfolyam kalkuláció az alábbiak szerint történik: i n Bruttó árfolyam = = i = 1 (1 + T F a i ) pi + nbc w ahol: T a = éves szintű lejáratig számított hozam n = az elszámolás napjakor még hátralévő cash-flow elemek száma d i = az i-edik cash-flow elem (kamatfizetés és törlesztés) kifizetésének dátuma d s = az elszámolás napja d 0 = a kibocsátás napja d t1 = technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a következő kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust p i = egész szám (0,1,2 n), a kamatfizetések száma az elszámolás napja (d s ) és az F i napja (azaz d i ) között. nbc = az elszámolás napja és a következő kamatfizetés dátuma közötti napok száma (nbc = d 1 -d s ). w = az aktuális kamatfizetési periódus napjainak száma. Alapesetben a következő kamatfizetés és az előző kamatfizetés közötti napok száma (w = d i -d i-1 ). Amennyiben az első kamatfizetés előtt van az elszámolás napja, akkor w értéke: w = d 1 d t1 F i = g = a Kötvény i-edik cash-flow eleme (i= 1,2,3 n-1: i-edik kamatfizetés, i=n: az utolsó kamatfizetés és törlesztés). éves kupon (névleges kamatláb) F i értékének meghatározása, ha i > 1 F i értékének meghatározása, ha i = 1 F i =g, F n = g+100 F 1 = g* d d 1 1 d 0 d t 1, Az F i számított értékét minden esetben két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni

35 Felhalmozott kamat számítása Amennyiben az első kamatfizetés napja (d 1 ) előtt van az elszámolás napja (d s ), felhalmozott kamat = g * d d s 1 d d 0 t1 Minden más esetben: felhalmozott kamat = d g * d s i d d i 1 i 1 Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam Felhalmozott kamat A Kötvények tulajdonosainak képviselete A Kötvények tulajdonosai általános képviselettel nem bírnak Határozatok, engedélyek és jóváhagyások Felhatalmazás A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal a Diákhitel Központ Rt. Igazgatóságának a Kötvényprogram elfogadásáról szóló 6/2006. (III.22.) Ig. számú határozatán alapul. Pénzügyminiszter engedélye A Diákhitel Központ Zrt. Kötvényeinek kibocsátását a pénzügyminiszter a évi költségvetési törvény 41. -a alapján a finanszírozási terv keretében április 21-én hagyta jóvá A Kötvények kibocsátásának várható időpontja A Kötvényprogram keretében történő első Forgalomba hozatal időpontja: október 11. A Kötvényprogram keretében történő további Részletek Forgalomba hozatalának időpontja a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően A Kötvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. A Magyar Köztársaságon kívül a Kötvények csak az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők

36 A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Kötvények megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy azt a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák. Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. A Kötvényekkel kapcsolatos, devizakülföldi által vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései az irányadók. Ebben a vonatkozásban más országok jogszabályai is tartalmazhatnak korlátozásokat, amelyre tekintettel a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felszólítja a jelen Alaptájékoztató olvasóit, hogy tájékozódjanak ezekről a korlátozásokról, illetve tartsák be azokat A Kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa (amely megegyezik a Forgalomba hozatal országával) tekintetében a Kötvényekből származó jövedelem forrásadója A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetéseket a mindenkor hatályos jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Kötvényeken alapuló kifizetést a Kötvény tulajdonosa részére ténylegesen teljesítő személy nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott Kötvényekből származó kamatbevétel, az értékesítésből származó árfolyamnyereség, valamint a Kötvény kölcsönzéséből származó jövedelem adóköteles. A kamatból származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 20%, az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 25%, a Kötvény kölcsönzéséből származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 25%. Belföldi gazdálkodó szervezetnek, a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított évi LXXXVI. törvény alapján, az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és ez a bevétel társasági adó 16%-os mértékével adózik. Az adózás a Magyar Köztársaság hatályos adójogszabályainak megfelelően történik. Külföldi illetőségű befektető esetében, amennyiben a Magyar Köztársaság és az adott befektető illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan hatályos egyezmény áll fenn, akkor az adóztatás ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelően történik. A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó kifejezetten tanácsolja a Kötvények iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak adótanácsadóhoz abban a kérdésben, hogy a Kötvények megvásárlásából, tulajdonlásából és eladásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat. A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó nem vállal felelősséget a forrásadó kifizető által történő levonásával kapcsolatban

37 3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 3.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az aukciós ajánlattételhez szükséges intézkedések Az ajánlattétel feltételei A. A Kötvény-kibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet 22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján A jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet pontjában foglalt felhatalmazás és pénzügyminiszteri engedély alapján megindításra kerülő egy éves időtartamú, legfeljebb ,- Ft, azaz Harmincmilliárd forint keretösszegű, nyilvános Kötvényprogramhoz készült. A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.1. pontjában foglaltak szerint, DK2009/01 elnevezéssel, egy Kötvénysorozat kerül értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az első Forgalomba hozatalt követő további Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően. A jelen Kötvényprogram időtartama a Felügyelet engedélye megadásának napjától kezdődően számított 12 hónap. A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozat egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra. A forgalomba hozatal jellege: nyilvános forgalomba hozatal. B. Az aukció útján történő ajánlattétel feltételei Az aukció a Tpt. 5. (1) bekezdésének 4. pontja szerint a Forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít vásárlási ajánlat megtételére, és a beérkezett vásárlási ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól. Az aukciók lebonyolítása a BÉT által üzemeltetett MMTS kereskedési rendszer keretében működő aukciós rendszeren (a továbbiakban: Aukciós funkció) történik. Az aukció lebonyolításában részt vehetnek a DK Zrt. által jelen Kötvényprogram keretében kibocsátott, illetve kibocsátásra kerülő Kötvény Forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött Forgalmazók. A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján közzéteszi a Nyilvános ajánlattételt

38 Az ajánlattétel teljes összege A jelen Kötvényprogram keretében forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a ,- Ft-ot, azaz Harmincmilliárd forintot. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozatalra kerülő Kötvény egyes Részleteinek felajánlásra kerülő összege a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően Az ajánlattételre nyitva álló idő, lehetséges módosítások, az aukciós eljárás bemutatása a) A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Aukciós vételi ajánlat megadása az előírt tartalmú aukciós vételi ajánlati nyilatkozat személyesen, vagy meghatalmazott útján történő megtételével és a Forgalmazók részére történő benyújtásával, vagy telefaxon keresztül történő eljuttatásával történik. Egy befektető több aukciós vásárlási ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásával. Az ugyanazon ajánlattevő által beadott különböző aukciós vásárlási ajánlatok külön ajánlatként kerülnek értékelésre. A Forgalomba hozatal során Kötvényeket vásárló befektetők a Kötvények vételárát készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Az átutalással történő teljesítés vonatkozásában a Forgalmazók elkülönített letéti számláinak számai az adott Részletre vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghirdetésre. Az aukciós vásárlási ajánlat benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére a feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is elfogadható. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazottnak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell rendelkeznie, amelyben a befektető, mint meghatalmazó, meghatalmazást ad arra, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára aukciós vételi ajánlatot tegyen a felkínált Kötvényre. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz

39 A jogszabályon, hatósági rendelkezésen, vagy létesítő okiraton alapuló képviselet útján történő aukciós ajánlattétel esetén a jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az adott jogi személy, illetve szervezet létesítő okiratában rögzítettek szerinti, vagy a hatályos jogszabályokban meghatározott (törvényes) képviselő, vagy az ilyen képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. Természetes személy törvényes képviselője (szülő, gondnok, gyám) ezen minőségét tanúsító okmány szerint járhat el a képviselt személy érdekében. b) Minden esetben a Forgalmazó dönti el, hogy a hozzá beérkezett aukciós vételi ajánlati nyilatkozat megfelelően került-e kitöltésre. A Forgalmazó minden ilyen döntése végleges és kötelező erővel bír. Az aukció lezárásáig beérkező és a formai követelményeknek megfelelő aukciós vásárlási ajánlatot a Forgalmazó köteles elfogadni. A hiányosan kitöltött, vagy a benyújtásra rendelkezésre álló időszakon túl beérkező aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok érvénytelennek minősülnek és a Forgalomba hozatalban nem vesznek részt. c) A Forgalmazók az aukciós vételi ajánlatokat a BÉT által üzemeltetett MMTS Aukciós funkcióján nyújtják be az ÁKK Zrt.-hez. Az aukción ajánlatot a ,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névérték figyelembe vételével darabszámra kell benyújtani, egy ajánlat minimálisan 100 db, azaz Egyszáz darab Kötvényre ( ,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékre) tehető. Külön ajánlatként kell benyújtani a saját számlás és az ügyfél nevében tett ügyfélszámlás ajánlatokat. Saját számlás ajánlat esetén a H számlatípust, ügyfélszámlás ajánlat esetén a számlatípust kell megadni. Az MMTS Aukciós funkcióján keresztül beadott ajánlatoknak tartalmazniuk kell a vásárolni kívánt Kötvény sorozatát, mennyiségét, az ajánlat saját-, vagy ügyfélszámlás jellegét, valamint az aukció kompetitív szakaszában megtett ajánlatok esetén az elvárt nettó árfolyamot legfeljebb négy tizedesjegy, vagy hozamot legfeljebb két tizedesjegy megjelölésével. d) Az aukció kompetitív és nem kompetitív szakaszból áll. Az aukció kompetitív szakaszában kizárólag árfolyam- illetve hozammegjelöléssel tett ajánlatokat lehet beadni, az aukció napján és óra között. A kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Az Aukciós funkcióval kapcsolatos minden határidő tekintetében az MMTS központi rendszerének rendszerórája irányadó. Az aukció nem kompetitív szakaszában minden Forgalmazó legalább ,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékben, és legfeljebb ,- Ft, azaz Egyszázmillió forint össznévértékben, árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tehet ajánlatot. Az árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tett úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat az aukció napján és óra között lehet beadni. A nem kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott nem kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Hiányosan, vagy hibásan benyújtott ajánlatokat, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet e-f) pontjai szerint piacon kívülinek minősülő ajánlatokat, valamint a megadott

40 időpontoknál később érkező ajánlatokat a Forgalmazó, illetőleg az ÁKK Zrt. nem fogadja el, azok az aukción nem vesznek részt. e) Az ÁKK Zrt. az aukció kompetitív szakaszának lezárása után, de még az ajánlatok feldolgozása előtt, legkésőbb óráig valamennyi ajánlatot ellenőrzi, annak érdekében, hogy az aukció eredményét jelentősen és a befektetők számára kedvezőtlenül befolyásoló, piacon kívüli ajánlatokat időben kiszűrhesse. Piacon kívülinek azon ajánlatok minősülnek, amelyek hozama a beadott ajánlatokból a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezetének f) pontja szerint számított bázishozamtól legalább (száz) 100 Bázisponttal eltér. Amennyiben az ÁKK Zrt. valamely Forgalmazó részéről a fentiek szerinti piacon kívüli ajánlat benyújtását észleli, úgy haladéktalanul telefonon keresztül felhívja az érintett Forgalmazót ajánlata visszavonására. A Forgalmazó az általa benyújtott, piacon kívülinek minősülő ajánlatát az ÁKK Zrt. felhívására köteles visszavonni. A piacon kívüli ajánlatot beadó Forgalmazó telefonon történő értesítését követően az ÁKK Zrt. az MMTS rendszerén keresztül értesítést küld valamennyi Forgalmazó részére a piacon kívüli ajánlat beadásának tényéről, az MMTS rendszer Aukciós funkciójának újbóli megnyitásáról és annak időpontjáról. Az aukció nem kompetitív szakaszának lezárását követően, de legkésőbb óráig az ÁKK Zrt. újból megnyitja az aukció kompetitív szakaszát, amikor csak és kizárólag a piacon kívüli ajánlatot beadó Forgalmazó, kizárólag a piacon kívülinek minősített ajánlatát törölheti ki. Az Aukciós funkció újbóli megnyitása során ezen Forgalmazó a törlésen kívül más tranzakciót, más Forgalmazó pedig semmilyen tranzakciót nem hajthat végre. f) A bázishozam kiszámítása Első lépésként a legalacsonyabb hozamú ajánlattól kezdődően az ajánlatok növekvő sorrendbe rendezése történik meg. Ezután a sorban egymást követő az ajánlatokban szereplő hozamszintek közti különbség meghatározására kerül sor. Az egyes hozamszintek közti különbségek alapján csoportokat kell képezni. Egy csoportba fognak tartozni azok az ajánlatok, amelyekben feltüntetett hozamszintek közti különbözet nem haladja meg a 30 Bázispontot (0,30%). A továbbiakban az egy csoporthoz tartozó ajánlatok elnevezése futam. Valamennyi futam elkülönül egymástól. Ezek után meghatározásra kerül a leghosszabb futam. (Értelemszerűen ebben lesz az ajánlatok döntő többsége.) Ezen leghosszabb futamban lévő ajánlatok számtani átlagát kiszámolva adódik a bázis hozam Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége és a Kötvényre aukciós ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet c) illetőleg d) pontja szerint kerül meghatározásra. A pénzügyileg teljesített, de el nem fogadott aukciós vételi ajánlatok befektetők által befizetett ellenértékének visszafizetésére a Forgalmazók az aukció napját követő második munkanapig adnak átutalási megbízást. A befektetők az elutasított aukciós vételi ajánlatok kapcsán ezen az összegen felül kamatra, kártérítésre vagy egyéb összegre nem jogosultak. Az

41 aukciós vételi ajánlatok teljes vagy részbeni visszautasítása esetén a Forgalmazó köteles az érintett ügyfeleket írásban értesíteni Az aukción forgalomba hozandó Kötvények legalacsonyabb és/vagy legmagasabb mennyisége a) A Forgalomba hozatal feltételéül a Tpt. 33. (2) bekezdése szerinti legkisebb mennyiség nem kerül meghatározásra. b) Egy aukciós ajánlat minimális összege 100 db, azaz Egyszáz darab ,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névértékű Kötvény (vagyis minimum ,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékű Kötvény). c) Aukciós túlkereslet (túljegyzés) vagy aukciós aluljegyzés Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túljegyzés), úgy allokációra kerül sor. Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (aluljegyzés), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról. Alul-, illetve túljegyzés esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb ± 34%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató pontja szerint. d) Elállás az aukciós eladási ajánlattól A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 Bázispontos elmozdulása esetén az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet pontja szerint A Kötvények kifizetésének és kiadásának módja és határideje Az elfogadott ajánlatok ellenértékének elszámolása a KELER vonatkozó szabályzata alapján az elsődleges piaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint történik. Ennek megfelelően a Kötvények vételára a pénzügyi teljesítés napján az ajánlatot benyújtó Forgalmazók KELERnél vezetett pénzforgalmi számláinak, illetve MNB-nél vezetett számlájának fedezetvizsgálatot követő terhelésével és a DK Zrt. javára KELER-nél vezetett számlára történő jóváírással kerül elszámolásra. A pénzforgalmi számlák terhelésével egyidejűleg a KELER jóváírja a Kötvényeket a Forgalmazók megfelelő számláin. Az ügyfelek részére az értékpapírszámla igazolásokat az a Forgalmazó állítja ki, amelynél az aukciós vételi nyilatkozatot eredetileg felvették

42 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala Az aukción elfogadott ajánlattal rendelkező Forgalmazók az aukció napján órakor az MMTS rendszeren kapnak visszaigazolást elfogadott ajánlataikról és azok árfolyamáról. Az aukcióra benyújtott és az elfogadott ajánlatokról szóló tájékoztatót amely az elfogadott mennyiséget, a forgalomba hozatal végleges összegét, az elfogadott maximális, minimális és átlagos árfolyamot és hozamot tartalmazza a DK Zrt. elektronikus médiumok (jelenleg: Reuters) útján, valamint honlapján ( és a Vezető Forgalmazó honlapján ( teszi közzé Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges Forgalmazási terv és allokáció Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat A Kötvények Magyarországon nyilvános forgalomba hozatal útján kerülnek felajánlásra, amelyre tekintettel a lehetséges befektetők köre előzetesen nem adható meg Az aukciós ajánlatok kiértékelése, allokáció a) A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az ajánlattevő aukciós ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a Vezető Forgalmazó által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfogadásra nem kerül. A kiértékelés során egy adott Forgalmazó által azonos árfolyam-, illetve hozamszinten benyújtott ajánlatok, így a saját számlás és ügyfélszámlás ajánlatok összeadódnak, és egy ajánlatnak minősülnek. b) Amennyiben az aukcióra benyújtott vételi ajánlatok összege eléri vagy meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiséget, egy ajánlattevő ajánlatai az MMTS rendszerben a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség névértéken számított legfeljebb 50%-a erejéig kerülnek figyelembevételre. Amennyiben az érvényes ajánlatok összege nem éri el az aukción meghirdetett mennyiséget, az ajánlattevőnek az aukción értékesítendő mennyiség 50%-át meghaladó érvényes ajánlatai továbbra is a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően kerülnek kielégítésre. Ezen ajánlatok elfogadására valamennyi nemkompetitív ajánlat kielégítése után addig van lehetőség, ameddig az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az érvényes ajánlatok összege ugyan meghaladja az aukción meghirdetett mennyiséget, azonban a jelen pont

43 első bekezdése szerinti 50%-os korlát alkalmazása következtében az értékelés során figyelembe vehető ajánlatok teljes mennyisége a meghirdetett mennyiségnél kevesebb lenne. c) A nem-kompetitív ajánlatok az aukción elfogadott kompetitív ajánlatok mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamán, illetve átlaghozamán kerülnek elfogadásra. A Kibocsátó legfeljebb az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-a erejéig fogad el nem-kompetitív ajánlatokat. Amennyiben a nem-kompetitív ajánlatok összege meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át, a nemkompetitív ajánlatok között az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át kitevő Kötvény mennyiség az arányos elosztás elve alapján kerül felosztásra. d) Amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az arányos elosztás elve alapján kerülnek felosztásra. Az arányos elosztás elve értelmében az alapcímletet figyelembe véve, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az ezen árfolyamszinten megajánlott össznévérték arányában kerülnek elosztásra. A Forgalmazók a számukra allokált Kötvényeket szintén az arányos elosztás elve szerint allokálják a befektetők részére. a) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint az MMTS kereskedési rendszer Aukciós funkció által végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően jelen Alaptájékoztató VIII. fejezetének a) d) pontjaiban leírtak figyelembevételével mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. A nem-kompetitív ajánlatok megelőzik a hozam- illetve árfolyammegjelöléssel tett ajánlatokat. Az elfogadott ajánlatok alapján az értékesítés az ajánlattevő által megjelölt árfolyamon, illetve a nem-kompetitív ajánlatok esetén átlagárfolyamon történik. Az aukciós ajánlattevők a jelen Alaptájékoztató pontjai szerint kapnak értesítést az általuk megszerzett Kötvény-mennyiségről. Ezen értesítést megelőzően a Kötvényekkel való kereskedés a BÉT-en nem kezdődhet meg Árképzés A Kötvények várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege. a) Az aukción minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra. b) Forgalomba hozatali ár: A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülnek Forgalomba hozatalra. a) A tényleges forgalomba hozatali ár nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet pontjában foglaltak az irányadóak

44 b) A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege. Nincsenek a kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek vagy adók Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás A teljes ajánlattétel és egyes részei kapcsolattartójának, valamint a befektetési szolgáltatók neve és címe Program Szervező, Vezető Forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zrt Budapest, Csalogány u A Program Szervező a Kötvények forgalmazásában nem vesz részt. Forgalmazók és értékesítési helyeik: Deutsche Bank Zrt Budapest, Hold u. 27. Tel: , telefax: nyitva tartás: H-P: ERSTE Bank Befektetési Zrt Budapest, Népfürdő u Tel: , telefax: HVB Bank Hungary Zrt. fiókok 1036 Budapest, Lajos u Budapest, Fehérhajó u Budapest, Alkotmány utca Budapest, Lágymányosi u Budapest, Váci út Budapest, Üllői út 201. (EUROPARK) 1023 Budapest, Bécsi út Budapest, Nagymező u

45 1097 Budapest, Könyves K. krt (Lurdy ház) 1123 Budapest, Alkotás u Budapest, Bajcsy Zs. út Budapest, Bécsi út Budapest, Ferenciek tere Budapest, Hidegkúti út Budapest, Hősök tere Budapest, István u Budapest, József krt Budapest, Kossuth L. u Budapest, Kossuth L. u Budapest, Kőrösi Csoma stny Budapest, Margit krt (Mamut II. bevásárlóközpont) 1222 Budapest, Nagytétényi út (Campona bevásárlóközpont) 1140 Budapest, Örs vezér tér 24. (Sugár üzletközpont) 1054 Budapest, Szabadság tér Budapest, Szervita tér

46 1076 Budapest, Thököly út Budapest, Törökvészi út 30/a 6500 Baja, Tóth Kálmán tér Békéscsaba, Andrássy út Budakeszi Fő út Budaörs, Szabadság út Cegléd, Kossuth tér Debrecen, Kossuth L. u Dunaújváros, Dózsa Gy. út 4/D 3300 Eger, Bajcsy-Zs u Érd, Budai út Esztergom, Vörösmarty u Győr, Árpád út

47 7400 Kaposvár, Dózsa György út Kecskemét, Kisfaludy utca Miskolc, Hunyadi u Mosonmagyaróvár, Fő u Nagykanizsa, Fő út Nyíregyháza, Dózsa Gy. út Pécs, Rákóczi út Pécs, Rákóczi út Salgótarján, Rákóczi út Sopron, Várkerület Szeged, Kossuth L. sugárút Székesfehérvár, Budai út Szekszárd, Arany J. u Szentendre, Dobogókői út Szolnok, Baross Gábor u Szombathely, Kőszegi út Tatabánya, Szent Borbála tér

48 2046 Törökbálint, DEPO-Raktárváros 8200 Veszprém, Óváros tér Zalaegerszeg, Kovács K. tér 1/a. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Budapest, Pethényi köz 10. Takarékszövetkezetek ALBA Takarékszövetkezet 8000 SzékesfehérvárVárkörút Dunaújváros Apáczai Cs. J. u Mór Vértes u. 8. Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet 7030 Paks Rákóczi u Paks Táncsics u Dunaújváros Vasmű u. 7. Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 5500 Gyomaendrőd Kossuth u Békés Szarvasi u Békéscsaba Mednyánszky u. 8. Észak-Tolna Megyei Takarékszövetkezet 8600 Siófok Széchenyi u SzékesfehérvárSzent I. tér Tamási Dózsa Gy. u. 16. Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet 2500 Esztergom Bajcsy-Zsilinszky u Budapest Aulich u Dorog Bécsi út 64. Fókusz Takarékszövetkezet 6000 Kecskemét Szabadság tér 3/a Kiskunmajsa Fő út Mélykút Petőfi tér 3. Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet 3200 Gyöngyös Kócsag u. 32/3. Halászi Takarékszövetkezet 9023 Győr Liszt F. u Mosonmagyaróvár Magyar u Háromkő Takarékszövetkezet 3100 Salgótarján Klapka Gy. út 1. Kis-Rába menti Takarékszövetkezet 9330 Kapuvár Fő tér Győr Riesz Frigyes u. 11/a. Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet 7621 Pécs Citrom u Mohács Radnóti ltp Mohács Vörösmarty u

49 Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 2230 Gyömrő Táncsics M. u Vecsés Telepi út 50/a Budapest Szabadság tér 14. Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet 8200 Veszprém Óváros tér 22. Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet 6000 Kecskemét Trombita u. 6. Partiscum XI. Takarékszövetkezet 6720 Szeged Horváth Mihály u. 1/B. Polgári Takarékszövetkezet 4026 Debrecen Péterfia u. 4. Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet 9200 Mosonmagyar óvár Palánk u. 8. Savaria Takarékszövetkezet 9700 Szombathely Petőfi Sándor u. 18. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet 7900 Szigetvár József Attila u Pécs Páfrány u. 2/a Pécs Bajcsy-Zsilinszky u Komló Városház tér Kecskemét Dobó krt. 15. Tata és Vidéke Takarékszövetkezet 2890 Tata Ady Endre út Tata Keszthelyi út 2/a. Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet 7100 Szekszárd Széchenyi út 62. Zalavölgye Takarékszövetkezet 8900 Zalaegerszeg Kossuth L. u MKB Bank Nyrt Budapest Váci u. 38. Tel.: , telefax: A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe Kifizető ügynökök és letétkezelők nem kerülnek meghatározásra, mivel a Kötvények alapján a Kibocsátó közvetlenül teljesíti a Kötvény-tulajdonosok számára a fizetési kötelezettségét; a Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra, így letéti hely nem szükséges A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján a legjobb tudásuk szerint elhelyezni A jelen Kötvény-kibocsátási program keretében lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatali eljárásokra jegyzési garanciavállalási megállapodás megkötésére nem kerül sor

50 A Forgalomba hozatalban részt vevő Forgalmazók nevei és címei a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet pontjában kerültek bemutatásra Az átvételi szerződés megkötésének időpontja Mivel nincs a kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezet, emiatt nem is kötöttek átvételi szerződést. 4. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4.1. Tőzsdei bevezetési kérelem A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvény valamennyi Sorozatrészletének bevezetését a BÉT-re. A tőzsdei bevezetés kezdeményezése minden esetben az adott Sorozatrészlet forgalomba hozatalának napjára vonatkozik. Az első Sorozatrészlet tekintetében ez előre láthatólag október Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen a Kibocsátó ismeretei szerint a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek A Kibocsátónak nincs tudomása a fentiek szerinti szabályozott vagy azzal egyenértékű piacról, amelyen a Kibocsátó ismeretei szerint a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek a BÉT hitelpapír szekcióján kívül Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása a) A Kötvényre árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe: Deutsche Bank Zrt. Cím: 1054 Budapest, Hold u. 27. MKB Bank Nyrt. Cím: 1056 Budapest Váci u. 38. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Cím: 1122 Budapest, Pethényi köz 10. b) Árjegyzési kötelezettségvállalás főbb feltételeinek bemutatása Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók kötelesek a Kötvényre vonatkozóan a BÉT-en a tőzsdei kereskedés ideje alatt 9.00 órától óráig, illetőleg órától és óráig folyamatosan azonnali vételi és eladási ajánlatot tenni legalább ,- Ft, azaz Tízmillió forint névértékre, legfeljebb 50 Bázispont, azaz 0,5 százalék hozammarzs megtartása mellett

51 Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az árjegyzést a tőzsdei bevezetés napjától az MMTS rendszeren kötelesek közzétenni a BÉT irányadó szabályzatai szerint, és minden olyan napon, amelyen a BÉT és a KELER munkanapot tart, kivéve azon napo(ka)t, amelye(ke)n az adott Forgalmazó(k) a PSZÁF részére történő előzetes bejelentés mellett, illetve valamely neki(k) fel nem róható okból kifolyólag a BÉTen a kereskedésben nem vesz(nek) részt. 5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 5.1. A kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók Nincsenek a kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók Az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő olyan egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek Szakértői minőségben közreműködő személyek neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége, a Kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetének elkészítésében szakértői minőségben közreműködő személyek Harmadik féltől származó információk, és az információforrás Nincsenek harmadik féltől származó információk A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás. 6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 6.1. A Végleges Feltételek formája A Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó a következő formában készíti el és teszi közzé: A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a szeptember hó 25. napján kelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF E-III/10.337/2006. számú határozatával jóváhagyott Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra

52 A Kibocsátóról és a Forgalomba hozatalról az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet tájékozódni, így a jelen Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandók. Az Alaptájékoztató ingyenesen letölthető a és a weboldalakról, továbbá a befektetők a Tpt. 34. (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató ingyenes rendelkezésre bocsátását A Kötvény Kibocsátója és a Forgalomba hozatalra kerülő Kötvény főbb adatai Kibocsátó: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1027 Budapest, Csalogány utca A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról és a tőzsdei bevezetés kérelmezéséről: A Kibocsátó Igazgatóságának 6/2006.(III.22.) Ig. számú határozata. A pénzügyminiszter jóváhagyása: A Sorozat elnevezése: ISIN kód: A Részlet száma: Össznévérték: (i) Sorozat: (ii) Részlet: Kötvények névértéke: Kötvények típusa: Az előállítás módja: Kibocsátás napja: Futamidő: A pénzügyminiszternek a évi költségvetési törvény 41. -a alapján kiadott, a Kibocsátó finanszírozási tervére vonatkozó április 21-én kelt 7042/1/2006. számú jóváhagyása DK2009/01 HU0000 DK2009/01-[ ] [ ] Ft, azaz [ ] forint [ ] Ft, azaz [ ] forint ,- Ft, azaz tízezer forint Névre szóló kötvények Dematerializált értékpapír 200[ ]. hó [ ]. 2 év és 305 nap Lejárat napja: augusztus A Forgalomba hozatal feltételei A Forgalomba hozatal jellege: Nyilvános

53 A Forgalomba hozatal módja: Az aukció ideje: Az aukció lezárásnak időpontja: Elszámolás napja: Aukció útján 200[ ]. [ ] hó [ ] napján órától óráig 200[ ]. [ ] hó [ ]. napján óra 200[ ]. [ ] hó [ ]. Felhalmozott kamat: A felhalmozott kamat [ ]%, azaz [ ] Ft egy ,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján. A vételár meghatározása során a fenti felhalmozott kamat figyelembe vételre kerül. Aukciós árfolyam: Aukciós minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra. A fizetés módja: Vezető Forgalmazó: Forgalmazók: Aukciós ajánlatok felvétele: A Kötvény vásárlóinak köre: A Kötvényt vásárlók a vételár megfizetését készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az Aukció záróidőpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Államadósság Kezelő Központ Zrt. Deutsche Bank Zrt. ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt. HVB Bank Hungary Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Nyrt. A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Devizabelföldi és devizakülföldi jogi személyek és

54 jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek nyújthatnak be aukciós vételi ajánlatot. A Kötvény ebben a körben szabadon átruházható. A Forgalmazók elkülönített letéti számlájának száma: Deutsche Bank Zrt ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt HVB Bank Hungary Zrt Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt MKB Bank Nyrt Tőzsdei bevezetés: A Kibocsátó az elszámolás napjára vonatkozóan kérelmezi a Kötvények bevezetését a BÉT-re. A tőzsdei bevezetést a Kibocsátó végzi Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés, állami kezesség Kamatozás: A Kötvény fix kamatozású. Kamat mértéke: A kamat mértéke évi 6,50%. Kamatfizetés gyakorisága: Kamatfizetési napok és a kifizetésre kerülő kamat mértéke és összege: A kamatfizetés évente, minden naptári év augusztus hó 12. napján esedékes. Az első kamatfizetési periódus (2006. október augusztus 12.) hossza 305 nap, így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), azaz: éves kamat (%) * 305 nap, azaz 6,50% * 305 nap/365 nap = 5,43%. Kamatozás kezdő napja: Törlesztés: Állami kezesség: október 11. A Kötvény a kamatozás utolsó napját követően nem kamatozik tovább. A névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes. A évi költségvetési törvény 41. -a alapján a

55 magyar állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek Egyéb információ A Forgalomba hozatal költségei és a bevétel becsült nettó összege: Hirdetmények: Jelen Részlet Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő költségek nagysága várhatóan nem haladja meg a Részlet névértékének [ ]%-át. Így a bevétel becsült nettó összege [ ],-Ft. A Nyilvános Ajánlattételt a Kibocsátó a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján teszi közzé. Az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján kerülnek közzétételre. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kibocsátó december 31-ig a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, és a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó című honlapján teszi közzé. A BÉT által előírt közzétételek a BÉT című honlapján keresztül történnek meg

56 IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1. Az Állami kezességvállalás jellege A évi költségvetési törvény 41. -a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a és évre a Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény 42. -a, a évre a évi költségvetési törvény 38. -a, a évre a évi költségvetési törvény 44. -a, a évre a évi költségvetési törvény 41. -a teremtette meg, míg a évre a évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével. 2. Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya A jelen Alaptájékoztató alapján a év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a évi költségvetési törvény 41. -ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A évi költségvetési törvény 41. -a és a Kormányrendelet 25. (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság

57 Kezelő Központ Zrt. végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33. (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen

58 Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása. 3. A Magyar Állam mint készfizető kezes bemutatása 3.1. Áttekintés, jogi forma és politikai berendezkedés bemutatása A második világháború után Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan a szovjet befolyási övezet részévé vált. Az országban négy évtizeden keresztül egypártrendszer volt érvényben, a gazdaságban az állami és szövetkezeti tulajdonon alapuló, központi tervezéses mechanizmus működött ben, a régió országai közül elsőként, Magyarországon békés, demokratikus rendszerváltás ment végbe ben, 43 év után először, ismét szabad választásokat tartottak, melyen a rendszerváltó pártok elsöprő győzelmet arattak. Magyarország államformáját tekintve köztársaság hivatalos elnevezéssel: Magyar Köztársaság, politikai berendezkedését tekintve pedig stabil, többpárti parlamentáris demokrácia, ahol teljesülnek a pluralizmus és a jogállamiság feltételei, érvényesülnek az egyéni és kollektív szabadságjogok. A rendszerváltás óta eltelt mintegy 15 év során Magyarországon is a modern demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság mechanizmusa érvényesült. Jelenleg, a 2006 tavaszán lezajlott, az évi rendszerváltás utáni ötödik szabad országgyűlési választás eredményeként, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége alkotta koalíció kormányozza az országot Földrajzi elhelyezkedés Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik; területe 93 ezer négyzetkilométer, domborzata sík jellegű, éghajlata kontinentális. Hét állam veszi körül: nyugatról Ausztriával, északról Szlovákiával, északkeletről Ukrajnával, keletről Romániával, délről Szerbia és Montenegróval, valamint Horvátországgal, délnyugatról Szlovéniával határos. Magyarország legfontosabb folyója a Duna, mely összeköttetést biztosít a Feketetengerrel, egyben a Duna-Rajna-Majna csatornarendszeren keresztül folyami szállítási útvonal Nyugat-Európába. Az ország fővárosa Budapest a Duna két partján terül el, Magyarország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Népesség Magyarország népessége a 2005-ös adatok szerint 10,1 millió fő, ezen belül a főváros lakossága meghaladja az 1,7 milliót. A Magyarországon élők 97%-a magyarnak vallja magát; ezen kívül jelentősebb cigány, horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségű népesség él az országban A fizetőképességet érintő események A Magyar Állam ez idáig egyetlen alkalommal sem tagadta meg a külső avagy belső államadósságon alapuló fizetési kötelezettségének teljesítését és ilyen kötelezettségével nem is esett késedelembe

59 3.4. A gazdaság áttekintő bemutatása Magyarország közepesen fejlett gazdasággal és infrastruktúrával rendelkező, a nyugati államokhoz felzárkózó struktúrájú, a világgazdaságba jelentősen integrált ország. A magyar gazdaság a magántulajdonon és a verseny szabadságán alapuló, tőkés piacgazdasági modellt követ; az államháztartás és a pénzügyi rendszer stabil, jól működik; az állami újraelosztás aránya nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható. A gazdaság ágazati struktúráját tekintve a legfejlettebb tőkés országokéhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. Hazánk ásványkincsekben szegény; nyersanyagokban, energiahordozókban behozatalra szorul, így a világgazdasági integrációba elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológia-intenzív tevékenységekkel képes bekapcsolódni. Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása 2005-ben Mezőgazdaság Ipar* Tercier szektor 3,5% 32,1% 64,3% * Építőiparral együtt forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Az iparon belül meghatározó a feldolgozóipar; ezen belül az utóbbi évtizedben a gépek, műszaki, elektronikai cikkek, járművek gyártása fejlődött a leggyorsabban. A mezőgazdaság jelentősége fokozatosan visszaszoruló annak ellenére, hogy Magyarország rendkívül kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal, valamint hosszú, sikeres múltra visszatekintő agrár kultúrával rendelkezik. A mezőgazdaságból az állattenyésztés és a növénytermesztés közel azonos arányban részesül. A tercier szektor által képviselt hozzáadott érték, valamint az ebben a körben foglalkoztatottak aránya a legfejlettebb országokhoz hasonlóan folyamatosan növekvő, amint az üzleti, informatikai és egyéb piaci szolgáltatások a modern gazdasági tevékenység egyre meghatározóbb részévé válnak A gazdaság szerkezete, a főbb gazdasági ágazatok ismertetése Ipar és építőipar Az ipari termelés növekedési üteme viszonylag lassú volt 2001-ben és 2002-ben (3,6% illetve 2,8%), ami jelentős mértékben gyorsult 2003-ban (6,4%), 2004-ben (7,4%) és 2005-ben (7,3%). A dinamika emelkedését a gyors ütemben bővülő exportértékesítés eredményezte. Az ipar több mint fele exportra termel; 2005-ben az export értékesítés 11,1%-kal volt magasabb, mint 2004-ben. Az építőipar termelése is jelentős mértékben (16,6%-kal) növekedett 2005-ben. Ezt elsősorban az állami infrastrukturális beruházások (elsősorban autópálya-építések) megemelkedése okozta. Mezőgazdaság 2005 során a mezőgazdasági bruttó kibocsátás 9,4%-kal visszaesett az előző évi igen magas bázishoz viszonyítva. A növénytermesztés esetében a 2004-es termés (részben az igen kedvező időjárás következtében) kétszerese volt az előző évinek és másfélszerese az

60 2000 évek átlagának ben a növénytermesztés bruttó kibocsátása 11,6%-kal csökkent, bár a évi termés az elmúlt 15 év második legjobb termése volt. Az állattenyésztés területén a sertés-, és a szarvasmarha-állomány tovább csökkent, a bruttó kibocsátás 4,8%-kal mérséklődött 2004-hez képest. Szolgáltatások A szolgáltatások bruttó hozzáadott-értéke 2005 során 4,4%-kal emelkedett, ami magasabb, mint a évi 2,7%-os, és a évi 3,1%-os dinamika, bár elmarad a során mért 4,9-5,1%-os dinamikától A bruttó hazai termék ágazatok szerinti bontásban Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország bruttó hazai termékét évi árakon számítva gazdasági ágazatok szerinti bontásban. Mezőgazdaság, és halászat ebből Ipar Építőipar Szolgáltatások Feldolgozóipar ebből Kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás GDP összesen (piaci beszerzési áron) I. né II. né III. né IV. né év I. né II. né III. né IV. né év I. né II. né III. né IV. né év I. né II. né III. né IV. né év I. né II. né III. né IV. né év I. né II. né III. né IV. né év I. né forrás: KSH Makrogazdasági pálya A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt

61 Összefoglaló makrogazdasági adatok * GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 4,6% 3,8% 3,3% 4,9% 4,3% ipari termelés növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,6% 2,8% 6,4% 7,4% 7,3% export növekedési üteme 8,7% 5,6% 10,8% 14,7% 11,1% folyó fizetési mérlegegyenleg/gdp 6,1% 7,1% 8,7% 8,6% 7,4% államháztartás GFS-egyenlege / GDP -3,0% -10,0% -5,9% -6,5% -4,8% a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 51,5% 54,5% 56,8% 56,7% 58,5% inflációs ráta (éves átlagos ütem) 9,2% 5,3% 4,7% 6,8% 3,6% munkanélküliségi ráta 5,7% 5,9% 5,9% 6,1% 7,2% reálkeresetek növekedési üteme 6,4% 13,6% 9,2% -1,0% 6,3% * előzetes adatok forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM), Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK). A bruttó hazai össztermék az utolsó 5 év átlagában 4,2%-os ütemben bővült. Az ipari termelés dinamikája 5,5%-os volt; az export-teljesítmény igen magas, 10,2%-os éves átlagos ütemben növekedett. A gazdasági növekedés az eurózónához viszonyítva erősnek mondható Infláció Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az végi 28%- ról ingadozásokkal tarkítva 2006 tavaszára 2,3%-ra csökkent, azóta azonban emelkedik, elsősorban a növekvő üzemanyag,- és élelmiszerárak, valamint a forint gyengülésének következtében. 30% Az infláció alakulása 25% 12 havi inflációs ráta 20% 15% 10% 5% 0% jan.96 jan.97 jan.98 jan.99 jan.00 jan.01 jan.02 jan.03 jan.04 jan.05 jan.06 forrás: KSH Az MNB inflációs célkitűzése 2006 végére 3,5% ±1 százalékpont, 2007 végére és azt követő időszakokra pedig 3% ±1 százalékpont. A jegybank és a piaci szereplők várakozásai szerint a jegybank végi inflációs célja valószínűleg nem teljesül a bejelentett kormányzati intézkedések (ÁFA-, és indirekt adó-emelések) egyszeri hatása miatt. Ezen lépések következtében várható infláció emelkedés miatt a jegybank hosszabb távú inflációs célja is veszélybe került

62 Kamatok A hosszú kamatok konvergenciája közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről ingadozásokkal kísérve 2005 közepére 5,4% körüli szintre süllyedt szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot. % 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 A hosszú kamatszint alakulása 10 éves referenciahozam 5,0 00.jan 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan forrás: ÁKK 2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az Új egyensúly program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok következtében a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999-től kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkent, majd 2006 közepére 320 bázispontra emelkedett. A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig. Ezt követően a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás a forint mellett és ellen, sáveltolás, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a jegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek

63 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd 2006 közepétől ismét emelkedni kezdtek. % A rövid kamatok alakulása jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 00.jan 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan forrás: ÁKK, MNB A gazdasági átalakulás eredményei Az es politikai fordulatot Magyarországon radikális gazdasági rendszerváltás követte, ennek során a szocialista berendezkedésű országból az évtized második felére a magántulajdonon alapuló, versenyképes piacgazdaság jött létre. A jogi és intézményi keretek kiépítése, a piaci versenyfeltételek létrejötte, a hazai magánvállalkozói tevékenység felélénkülése, a külföldi és multinacionális vállalatok magyarországi betelepülése eredményeként a magyar gazdaságban az évtized közepére sikeres szerkezeti átalakulás ment végbe. Versenyképes ágazatok fejlődtek ki, piacképes termékeket előállító kapacitások jöttek létre, így Magyarország adottságai szerint bekapcsolódhatott a világgazdasági integrációba. Jelenleg az export közel 80%-a a kibővült Európai Unió térségébe irányul A politikai és kormányzati rendszer általános ismertetése Alkotmány október 23-án került sor Magyarországon a köztársaság kikiáltására, az állam elnevezése Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változott, az alkotmány jelentős mértékben módosításra került. Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ 5 éves időtartamra. Köztársasági elnökké választható az országgyűlési képviselő is, azonban e két tisztség nem tölthető be egyszerre. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. A jelenlegi köztársasági elnök Sólyom László, aki augusztus 5-én foglalta el a köztársasági elnöki széket. A köztársasági elnök jogköre korlátozott. A köztársasági elnök legtöbb intézkedésének érvényességéhez miniszterelnöki, vagy a megfelelő miniszteri ellenjegyzés szükséges

64 Kormány Magyarországon a miniszterelnök és a miniszterek együtt képezik a kormányt. Az Országgyűlés a miniszterelnök választásáról és a kormány programjának elfogadásáról egyidejűleg, egyszerű többséggel dönt. A jelenlegi miniszterelnök Gyurcsány Ferenc, akit a Parlament június 9-én választott meg. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Jelenleg a miniszterelnök mellett 12 miniszterből áll a kormány. A jelenlegi kormány tagjai június 9-én tették le hivatali esküjüket. A kormány a Magyar Köztársaság legfőbb végrehajtó szerve. Országgyűlés Az egykamarás Magyar Országgyűlés az ország legfőbb törvényhozó testülete. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az Országgyűlés tagjait országos közvetlen választás során négyévente választják részben listás, részben egyéni választás során. A legutóbbi általános országgyűlési képviselő választásokra 2006 áprilisában került sor. Bírói testület A magyar bírói testület a Legfelsőbb Bíróságból, az ítélőtáblákból, a megyei bíróságokból, a fővárosi bíróságból, a helyi és munkaügyi bíróságokból áll. A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok számára kötelező jogegységi határozatokat hozhat, így biztosítva az igazságszolgáltatás egységességét. A bírók függetlenek. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg. A többi bírát a köztársasági elnök nevezi ki, és tisztségükből a törvényben meghatározott esetekben, a törvényben előírt eljárás lefolytatása alapján mozdíthatóak el. Az Alkotmánybíróság elkülönül a bírói testület többi tagjától; a törvénykezés alkotmányos kontrollját biztosítja, és egyéb, külön törvényben meghatározott feladatai vannak. Az Alkotmánybíróság megsemmisíthet bármely jogszabályt, amennyiben azt az alkotmánnyal ellentétesnek találja. Bármely állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Országgyűlés 9 évre választja az Alkotmánybíróság összesen 11 tagját. Helyi önkormányzatok Magyarország több kisebb közigazgatási egységre (megyék és a főváros, megyei jogú városok, városok és helységek) tagolódik. A helyi önkormányzatok autonómok, demokratikusan intézik a helyi ügyeket, és (meghatározott kereteken belül) helyi adókat vethetnek ki. Az alkotmány garantálja alapvető jogaikat, a helyi önkormányzatok rendelet alkotására jogosultak, az azonban nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatok képviselő testületének tagjait 4 évre választják

65 Magyarország és az Európai Unió Az Európai Közösség áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés. Az Európai Unió 1993 nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. koppenhágai kritériumoknak, azaz stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak; teljesítik a jogállamiság feltételeit; biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat; működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak; képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére. Hazánk 1994 áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt 12 év során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba december 17-én az Országgyűlés elfogadta az EU-tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott április 16-án, az EU athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 jelenlegi EU-tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált Államháztartás és kereskedelem Az államháztartás általános bemutatása; adó- és költségvetési rendszerek Az államháztartás GFS 1 szerinti hiánya az utóbbi 7 évben a GDP 3-10%-át tette ki. Az utóbbi 4 évben jelentős mértékű volt az állami túlköltekezés. A GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 2005-ben 4,8%-ot tett ki. Az alábbi táblázat az államháztartás egyenlegét * mutatja a GDP arányában ** ESA 2-5,6% -3,0% -4,2% -9,1% -7,3% -6,5% -7,6% GFS -3,7% -3,6% -3,0% -10,0% -5,9% -6,5% -4,8% * privatizációs bevételek nélkül számított GFS-egyenleg forrás: PM ** előzetes adat A 2002-es, rendkívüli mértékű költségvetési hiány jelentős része egyszeri tételekből származott. A kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja az államháztartási hiány 1 General Finance Statistics az IMF pénzforgalmi szemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére. 2 European System of Accounts 95 ( ESA 95 ) az Európai Unió eredményszemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére

66 csökkentése. Ez 2006-ra 6,1%-os, 2007-re 4,7%-os, 2008-ra 3,4%-os GDP-arányos eredményszemléletű (nyugdíjpénztári korrekció nélkül számított) deficit-előirányzatot jelent. A maastrichti adósságráta jelenleg magasabb, mint a maastrichti kritériumot jelentő 60%, s a Konvergencia Programban ennek csökkentését irányozza elő a Kormány. A központi költségvetés bruttó GDP arányos adóssága 1996-tól kezdődően 5 év alatt 71,5%- ról 51,5%-ra csökkent, köszönhetően a fegyelmezett költségvetési politikának, a törlesztésre fordított nagy összegű privatizációs bevételeknek és a gyors gazdasági növekedésnek. A 2002-es és 2003-as magas költségvetési hiány miatt a mutató 2t év alatt 5,3 százalékponttal 56,8%-ra emelkedett, végére 0,1 százalékponttal 56,7%-ra csökkent, majd végére 1,9 százalékponttal 58,6%-ra emelkedett. A magyar államháztartás négy fő alrendszerre tagolódik: a központi költségvetésre, az elkülönített állami alapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatokra. Az alábbi táblázat mutatja be az alrendszerek GFS szerinti bevételeit és kiadásait. A következő táblázat a központi költségvetés bevételeit és egyenlegét mutatja millió forintban. B E V É T E L E K elõzetes tény 2006 elfogadott 2006 júliusi prognózis GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI Társasági adó (pénzintézetekkel) Bányajáradék Vám és importbefizetések, cukorilleték Játékadó Öko-adó Egyszerûsített vállalkozói adó Egyéb adó és adójellegű befizetések Egyéb befizetések Összesen FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Általános forgalmi adó Jövedéki és fogyasztási/regisztrációs adó Összesen LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Brutto személyi jövedelemadó bevétel Személyi jövedelemadó a közp. ktv-nek Adóbefizetések Illeték befizetések Összesen KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Kv. szervek saját bevételei Szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok bevételei Szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok EU támogatása Központi beruházások bevétele ,50 Közp. költségvetési szervek összes bevétele KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTÕL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSE ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSE NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK- BÓL EREDÕ BEVÉTELEK ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZ Úthasználati díj Autópálya EGYÉB BEVÉTELEK ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK EU VISSZATÉRÍTÉS BEVÉTELEK ÖSSZESEN ELSÕDLEGES EGYENLEG Elsõdleges egyenleg a GDP %-ában 1,4-4,9 0,0-0,5 1,2-3,3-3,0 MNB BEFIZETÉSE KAMATBEVÉTELEK BEVÉTELI FÕÖSSZEG KIADÁSI FÕÖSSZEG A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE A központi költségvetés egyenlege a GDP %-ban -2,7-8,7-3,9-4,4-2,5-6,6-6,7 Az alábbi táblázat a központi költségvetés kiadásait összegzi millió forintban. Forrás: PM

67 K I A D Á S O K elõzetes tény 2006 elfogadott 2006 júliusi prognózis EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA ebből: Műsorszolgáltatási Alap támogatása FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK Családi támogatások Jövedelempótló és jövedelem kiegészítõ szociális támogatások Különféle jogcímen adott térítések Összesen KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJ. KEZ. EIR. Költségvetési szervek kiadásai Szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok kiadásai Központi beruházások Együtt TÁRSADALMI ÖNSZERVEZÕDÉSEK TÁMOGATÁSA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK TÁMOGATÁSA HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA Közvetlen költségvetési támogatás EU támogatás Átengedett személyi jövedelemadó bevétel Összesen ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL EREDÕ KIADÁSOK ADÓSSÁGSZOLGÁLATI JÁRULÉKOS KIADÁSOK EGYÉB KIADÁSOK ÁLTALÁNOS TARTALÉK CÉLTARTALÉKOK BIZTONSÁGI TARTALÉK KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK TRANSZFEREK A MAGYAR NEZETI BANKHOZ ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE BEFIZETÉS AZ EU-ba ÖSSZESEN KIADÁSOK ÖSSZESEN MNB KAPCSOLATOK ADÓSSÁGSZOLGÁLATI KAMATKIADÁSOK KIADÁSI FÕÖSSZEG Forrás: PM A társadalombiztosítási alapok bevételeit és egyenlegét az alábbi táblázat foglalja össze (millió forintban) elõzetes tény 2006 elfogadott 2006 júliusi prognózis TB ALAPOK BEVÉTELEI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB ALAPOK MŰKÖDÉSÉHEZ KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT EGYÉB TRANSZFEREK EGYÉB BEVÉTELEK TB ALAPOK BEVÉTELEI TB ALAPOK KIADÁSAI TB ALAPOK EGYENLEGE Forrás: PM A társadalombiztosítási alapok kiadásait az alábbi táblázat szemlélteti (millió forintban). TB ALAPOK KIADÁSAI elõzetes tény 2006 elfogadott 2006 júliusi prognózis NYUGELLÁTOK PÉNZBENI ELLÁTÁSOK GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ ELLÁTÁS GYÓGYSZERTÁMOGATÁS GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ TÁMOGATÁS EGYÉB KIADÁSOK TB ALAPOK ÖSSZES KIADÁSA Forrás: PM Az elkülönített alapok bevételei, kiadásai és egyenlege az elmúlt időszakban a következők szerint alakult (millió forintban)

68 B E V É T E L E K elõzetes júliusi tény elfogadott prognózis AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK BEVÉTELEI AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK KIADÁSAI AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK EGYENLEGE Forrás: PM A következő táblázatban a helyi önkormányzatok bevételei, kiadásai és egyenlege kerül bemutatásra millió forintban. B E V É T E L E K elõzetes júliusi tény elfogadott prognózis A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI , A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI , A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYENLEGE EMU-konvergencia forrás: PM Magyarország egyik legfontosabb célja az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, hogy néhány éven belül felvételt nyerjen az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU), ezáltal az egységes európai valutaövezet részévé váljon. Az EMU-csatlakozás feltétele a Stabilitási és Növekedési Egyezményben rögzített, ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése. Az elkövetkező évek monetáris és fiskális politikájának stratégiai célja az ország EMUcsatlakozásához szükséges konvergencia-folyamat levezénylése. Az egységes európai valutaövezethez történő csatlakozás tervezett dátuma a Kormány Konvergencia Programja szerint A legutóbbi 2005 decemberében benyújtott Konvergencia Program az EU Bizottsága és az ECOFIN döntése alapján kiegészítésre szorul, mivel a Konvergencia Programban leírt makrogazdasági és költségvetési pálya eléréséhez szükséges intézkedések nem kerültek megfelelő részletezettséggel bemutatásra. Így a Kormány szeptember 1-jén egy módosított Konvergencia Programot kíván benyújtani; e Konvergencia Program összeállítása jelenleg is folyamatban van. Az alábbi táblázat mutatja be a Pénzügyminisztérium által a decemberében benyújtott Konvergencia Programban felvázolt deficit-, és államadósság-pályát államháztartási hiány 1 6,1% 4,7% 3,4% korrigált államháztartási hiány 2 4,7% 3,3% 1,9% maastrichti adósságráta 3 63,0% 63,2% 62,3% korrigált adósságráta 4 58,4% 57,9% 56,2% Forrás: PM 1. A nyugdíjreform miatti korrekciós tételek figyelembe vétele nélküli ESA hiány. 2. Az EU döntése alapján a nyugdíjreform miatti korrekciós tétel 100%-a levonható a deficitből ben, 80%-a 2006-ban, 60%-a 2007-ben, 40%-a 2008-ban. 3. A kormányzati szektor bruttó, névértéken számított, konszolidált adóssága. 4. Magánnyugdíj-pénztárakkal történő korrekció a deficitkorrekciónál használt arányoknak megfelelően Az államadósság ismertetése

69 Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált adósságát december 31-én, milliárd forintban: Név Kibocsátás dátuma Lejárat Kamatláb Mennyiség Diszkont Kincstárjegy: D ,5 D ,4 D ,4 D ,2 D ,9 D ,7 D ,4 D ,2 D ,1 D ,2 D ,4 D ,2 D ,7 D ,8 D ,8 D D ,8 D ,8 D ,1 D ,1 Kamatozó Kincstárjegy: K fix 8,00% 12,3 K fix 8,00% 14,2 K fix 8,00% 8,6 K fix 7,75% 17,8 K fix 7,25% 6,7 K fix 6,50% 9,9 K fix 6,50% 5,6 K fix 6,50% 14,1 K fix 6,50% 4,9 K fix 6,50% 5,4 K fix 6,50% 8,1 K fix 6,50% 5,5 K fix 6,50% 6,7 K fix 6,25% 3,9 K fix 6,00% 5,9 K fix 6,00% 8,7 K fix 5,75% 8 K fix 5,50% 7,9 K fix 5,25% 6,2 K fix 5,00% 6,2 K fix 5,00% 6,7 K fix 5,25% 7,8 K fix 5,50% 7,6 K fix 5,50% 9,6 K fix 5,75% 8,8 K fix 5,75% 11,7 Magyar Államkötvény: A060228A változó 38,6-69 -

70 A060124B változó 78 A060724C változó 78 A060812D változó 1,8 A060512E fix 8,50% 293,4 A060412F fix 7,00% 384,5 A060824G fix 6,50% 369 A071231A fix 8,40% 8 A071212B változó 24 A070812C változó 1,9 A070612D fix 6,25% 409,2 A070812E változó 3,3 A070412F fix 9,00% 300,8 A071012G fix 9,25% 355 A081024A változó 55 A080812B változó 2,1 A080612C fix 6,25% 405,4 A080424D fix 7,25% 318,6 A080812E fix 6,50% 367,1 A090812A változó 2,2 A090212B fix 9,50% 99 A090624C fix 7,00% 303 A091012D fix 8,25% 365,2 A100812A változó 2,3 A101012B fix 6,75% 370,8 A110212A fix 7,50% 209 A121231A fix 8,40% 7,1 A130320A változó 76,7 A131220C változó 127,9 A130212D fix 6,75% 435,1 A140502A változó 29,6 A141220B változó 16,6 A140212C fix 5,50% 400,4 A150212A fix 8,00% 411 A161231A változó 36,7 A160102B változó 9 A160212C fix 5,50% 100,3 A171124A fix 6,75% 203,3 A201112A fix 7,50% 195,6 A260228A változó 51,2 A260424B változó 80 A261024C változó 4 Kincstári Takarékjegy: Kincstári Takarékjegy I. Folyamatos Futamidő: vásárlástól számított 1 év - 288,5 Kincstári Takarékjegy II. Folyamatos Futamidő: vásárlástól számított 1 év ,5 Forrás: ÁKK Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés devizaadósságát az egyes devizanemekben december 31-én: Kibocsátás Név Lejárat Kamatláb Kinnlevő állomány Devizanem dátuma DE ,375% EUR 3 A vásárlás időpontjának függvényében változik

71 US AA ,500% USD XS ,625% EUR XS ,500% EUR XS ,000% EUR XS ,500% EUR XS ,500% GBP JP534800A ,090% JPY XS ,625% EUR US445545AB változó USD US445545AC ,750% USD XS ,875% EUR XS ,000% GBP JP534800A ,620% JPY JP534800B ,960% JPY XS változó EUR Forrás: ÁKK Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés december 31-i adósságállományának lejárati szerkezetét milliárd forintban. Forint adósság Diszkont kincstárjegyek Lakossági állampapírok Forint hitelek Deviza adósság Külföldi devizahitelek Szindikált MNB-vel szembeni devizahitelek belföldi devizahitel Egyéb belföldi devizahitelek Államkötvények Devizakötvények Angol és amerikai kötvények* Állomány 9 153, , ,93 588,71 0, ,68 490,52 126,37 96,06 7, ,98 0, , , ,93 561,58 0,32 220,21 24,25 0,00 0,00 0,00 195,95 0, , ,57 27,13 0,34 29,34 29,33 0,00 0,00 0,00 0,00 0, , ,93 0,18 168,01 33,94 126,37 0,00 7,69 0,00 0, ,15 774,15 251,40 30,25 0,00 221,14 0, ,82 377,82 344,37 34,66 0,00 309,70 0, ,72 213,72 590,92 37,76 47,69 505,46 0, ,77 4,77 239,09 27,21 0,00 211,87 0, ,02 643,02 322,08 20,98 48,38 252,73 0, ,98 449,98 581,37 138,29 443, ,31 414,31 325,28 34,43 290, ,64 112,64 77,55 77,55 0, ,28 203,28 187,67 1,21 186, ,00 0,00 0,68 0,68 0, ,00 0,00 0,00 0, ,60 195,60 252,73 252, ,00 0, ,00 0, ,00 0, ,00 0, ,00 0, ,14 135,14 Forrás: ÁKK * Az 1924-ben kibocsátott Kingdom of Hungary 1924 USD és Kingdom of Hungary 1924 GBP kötvények

72 Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország éven túli lejáratú adósságát szektoronkénti 1 bontásban december 31-én (kibocsátáskori állapot szerint). Összesen millió Euró A lejárat éve MNB és államháztartás Magyar Nemzeti Bank Államháztartás forintban denominált kötvények Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok Egyéb monetáris intézmények Egyéb szektorok (garantált hitelek) I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Később Összesen Forrás: MNB 1 Egyéb szektorok csak garantált hiteleivel. Megjegyzés: A fenti táblázatban lévő adatok kerekített értékek. Mivel a részösszegek és az összegek kalkulációja során az egyes elemek pontos (nem kerekített) érték alapján kerültek kiszámításra, a táblázatban szereplő összegek nem minden esetben állnak elő a táblázatban szereplő értékek egyszerű számtani összegeként Külkereskedelmi adatok és a fizetési mérleg adatai Külkereskedelmi adatok Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását az utóbbi 2 évben:

73 Külkereskedelmi forgalom Év Behozatal Kivitel Egyenleg millió forint millió dollár millió euró millió forint millió dollár millió euró millió forint millió dollár millió euró , , , , , , , , , , , , , , , , , ,9 forrás: KSH Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2005-ben a legfontosabb kereskedelmi partnerek szerinti megosztásban: A külkereskedelmi forgalom országcsoportok szerint (folyó áron) Az előző év azonos 2005 időszaka = 100,0 Országcsoport forint-adatokból milliárd megoszlás (%) forint számítva Behozatal Európai Unió (EU-25) 8 870,8 67,9 101,2 EU-n kívüli országok 4 194,6 32,1 121,3 Összesen ,4 100,0 106,9 ebből EU ,4 57,8 98,9 új tagállamok 1 321,4 10,1 117,3 ázsiai országok 2 208,9 16,9 125,1 amerikai országok 311,0 2,4 115,9 Kivitel Európai Unió (EU-25) 9 414,0 76,3 105,4 EU-n kívüli országok 2 929,8 23,7 127,1 Összesen ,8 100,0 109,9 ebből EU ,6 65,3 101,4 új tagállamok 1 348,4 10,9 138,3 ázsiai országok 594,5 4,8 120,6 amerikai országok 456,6 3,7 113,0 Országcsoport Egyenleg 2005 Az előző év azonos milliárd forint megoszlás (%) időszaka = 100 Európai Unió (EU-25) 543,2-75,3 328,0 EU-n kívüli országok 1 264,9 175,3 109,8 Összesen 721,7 100,0 73,2 ebből EU ,2-71,5 162,8 új tagállamok 27,0-3,7 17,8 ázsiai országok 1 614,4 223,7 126,8 amerikai országok 145,5-20,2 107,1 forrás: KSH

74 Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2005-ben a legfontosabb kereskedelmi termékek szerinti megosztásban. A külkereskedelmi forgalom árucsoportok szerint (folyó áron) Az előző év azonos 2005 időszaka = 100,0 Országcsoport forint-adatokból milliárd megoszlás (%) forint számítva Behozatal Összesen ,4 100,0 106,9 ebből Élelmiszerek, italok, dohány 531,9 4,1 118,5 Nyersanyagok 236,7 1,8 104,4 Energiahordozók 1 332,6 10,2 150,4 Feldolgozott termékek 4 378,0 33,5 104,4 Gépek és szállítóeszközök 6 586,1 50,4 101,9 Kivitel Összesen ,8 100,0 109,9 ebből Élelmiszerek, italok, dohány 756,8 6,1 112,7 Nyersanyagok 263,2 2,1 107,6 Energiahordozók 335,2 2,7 157,4 Feldolgozott termékek 3 464,3 28,1 112,2 Gépek és szállítóeszközök 7 524,4 61,0 107,3 Országcsoport Egyenleg milliárd forint 2005 Az előző év azonos megoszlás (%) időszaka = 100 Összesen 721,7 100,0 73,2 ebből Élelmiszerek, italok, dohány 224,9-31,2 100,8 Nyersanyagok 26,4-3,7 147,5 Energiahordozók 997,5 138,2 148,2 Feldolgozott termékek 913,8 126,6 82,7 Gépek és szállítóeszközök 938,3-130,0 170,4 Fizetési mérleg forrás: KSH A folyó fizetési mérleg egyenlege és között mindvégig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez. A folyó fizetési mérleg főbb tételei (a GDP arányában)

75 folyó fizetési mérleg egyenlege -3,9% -4,4% -7,2% -7,8% -8,5% -6,1% -7,0% -8,7% -8,6% -7,4% áruforgalom egyenlege -3,7% -2,9% -4,0% -4,5% -6,2% -4,3% -3,2% -3,9% -3,0% -1,8% szolgáltatások egyenlege 4,2% 3,9% 2,6% 1,8% 2,4% 2,8% 0,9% -0,5% 0,2% 0,5% jövedelmi egyenleg -3,1% -3,5% -5,0% -5,6% -5,2% -4,8% -4,8% -5,0% -4,6% -5,7% forrás: MNB, KSH Az utóbbi évek kedvezőtlen fejleménye a szolgáltatások pozitív egyenlegének csökkenése, amely mögött az idegenforgalmi szufficit visszaesése és a befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlegének romlása áll ben kedvező folyamatok indultak el, az áruforgalmi hiány csökkent. A külső kereslet fellendülése mellett a lakossági fogyasztás növekedésének mérséklődése is a külkereskedelmi egyenleg javulásának irányába hatott. E kedvező folyamatok 2005 során is folytatódtak. A folyó fizetési mérleg hiányát a nem adósság-generáló nettó külföldi tőkebeáramlás 1996 és 1999 között szinte teljes mértékben finanszírozta től kezdve a gazdasági dekonjunktúra következtében a vállalati szektor jelentős beruházások hiányában nem vonzott számottevő működőtőkét, így az állam és a lakosság külső eladósodását adóssággeneráló tételekkel lehetett csak finanszírozni során a jelentős mértékű tőkekivitel (részben az OTP és a MOL vállalatvásárlásai) miatt a működőtőke szerepe a fizetési mérleg finanszírozásában minimálisra csökkent és 2005 során a nettó működőtőke-beáramlás ismét jelentős szintet ért el: a folyó fizetési mérleg éves hiányának nagyjából a felét ellentételezte nem adóssággeneráló finanszírozás ben a 3,4 milliárd Eurós tőkebeáramlásból mintegy 2 milliárdnyi állami privatizációs akciókhoz (Budapest Airport, Antenna Hungária) köthető A folyó fizetési mérleg egyenlege és finanszírozása (millió Euróban) fizetési mérleg hiánya nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege forrás: MNB Deviza-liberalizáció Magyarországon óta kötött devizagazdálkodás volt érvényben; a deviza-liberalizáció folyamata a rendszerváltást követő évtizedben, fokozatosan ment végbe. A kezdeti időszakban a jelentős külső adósságszolgálat, továbbá a folyó fizetési mérleghiányból adódó devizaigény fedezése tette szükségessé a korlátozások fenntartását. A liberalizáció első lépését a külkereskedelmi tranzakciókra vonatkozó kötöttségek és korlátozások leépítése jelentette; ezt követte a hosszú távú, tartós külföldi tőkemozgások

76 felszabadítása, ami lehetővé tette a 90-es évek közepétől meginduló jelentős külföldi működőtőke beáramlást. A rövid tőkemozgások korlátozása 2001-ig érvényben maradt, így védve a belföldi pénzügyi egyensúlyt a nemzetközi tőkepiacok hangulatváltozásaitól, a spekulatív tőkék hektikus be- és kiáramlásának kockázatától. A teljes körű deviza-liberalizációra 2001 nyarán, a monetáris politikai rezsim átalakítását követően került sor. Valutaárfolyam 1995 márciusától 2001 őszéig csúszó leértékeléses árfolyamrendszer volt érvényben, ennek keretében a forint nominális árfolyama egy előre meghatározott leértékelődési pályán mozgott. A leértékelés ütemét a jegybank fokozatosan 0%-ra mérsékelte, így október 1- jétől 276,1 forint / Euró árfolyamon rögzült a hivatalos sávközép. A Magyar Nemzeti Bank május 4-én az intervenciós sávot a korábbi ±2,25%-ról ±15%-ra szélesítette, ami a forint piaci árfolyamának számottevő erősödéséhez vezetett. A rugalmasabb árfolyamrendszerben az árfolyam volatilitása jelentősen megemelkedett. Ft / EUR A forint árfolyama az intervenciós sávon belül gyenge sávszél erős sávszél jan 00. jan 01. jan 02. jan 03. jan 04. jan 05. jan 06. jan forrás: Bloomberg A hazai valuta 2002 októberétől a közelgő EU-bővítést jóváhagyó írországi népszavazás hatására ismét erősödni kezdett, és 2003 elejére az árfolyam megközelítette az erős sávszélet. Január közepén külföldi befektetők nagy összegű, spekulációs célú forintvásárlásba kezdtek, az intervenciós sáv erős szélének eltolására, a forint további felértékelődésére számítva. A spekulációs támadást a jegybank a kamatszint drasztikus csökkentésével törte le, ami az árfolyam mintegy 5%-os gyengülését eredményezte tavaszára az árfolyam a forint / Eurós sávban stabilizálódott. A támadás után néhány hónapra megnyugodtak a pénzpiacok, de a külső egyensúly tovább romlott. Ennek hatására a forint enyhén gyengülni kezdett, amit aztán jelentősen felerősített a június 4-én hozott közös kormányzati-jegybanki döntés a forint árfolyamsávjának eltolásáról. Ez a lépés az említett körülmények között zavarodottságot és általános bizalomvesztést keltett a befektetők körében, ezért a jegybank két lépésben 300 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat. Az új, 282,36 forint/eurós sávközép körüli +/- 15 százalékos sávban az árfolyam 270 forint/euróig gyengült, majd környékén alakult ki az új egyensúly

77 novemberében a továbbra sem kedvező makrogazdasági adatok mellett az állampapír-piaci kereslet is megcsappant. A külföldiek állampapír-eladása miatt újabb 300 bázispontos kamatemelésre kényszerült a jegybank, és az árfolyam 270 forint/euróig gyengült elején kedvező gazdasági folyamatok bontakoztak ki mind itthon, mind a világgazdaságban, így az árfolyam jelentősen erősödött ben az árfolyam jelentősen stabilizálódott. Az átlagos árfolyam 2004-ben 251,7 forint/euró volt, 2005 során a forint árfolyama a 248 forint/euró átlagos érték körül mozgott tavaszán és nyarán azonban a forint árfolyama jelentős mértékben gyengült. Tavasszal a választások, a nyár folyamán a költségvetési megszorító intézkedések nem kedvező befektetői fogadtatása, valamint kedvezőtlen világgazdasági tényezők (kamatemelések a fejlett piacokon, s emiatt mérséklődő kockázatvállalási kedv, valamint a kiéleződő közel-keleti helyzet, s a régió kedvezőtlenebb megítélése) hatására az árfolyamsáv 282,36 Ft/Eurós közepéig gyengült a forint árfolyama. Devizatartalékok Az MNB tartalékai december 31-én ,3 millió Eurót értek el. Ebből 42,9 millió Eurót ért el az arany, 65,0 millió eurót az SDR állománya. Az IMF kvóta tartalék hányada 162,5 millió Eurót, a devizatartalékok értéke ,8 millió Eurót tett ki Független felülvizsgálati eljárások alkalmazása A Magyar Állam mint kezes kimutatásaira vonatkozóan könyvvizsgálati, vagy független felülvizsgálati eljárásokat nem alkalmaz Jelentős változások január 12-én a Fitch Ratings Ltd. leminősítette a Magyar Köztársaság hosszú lejáratú forintadósságának besorolását A+ -ról A -ra. A hosszú lejáratú devizaadósság besorolása nem változott, továbbra is A május 27-én a Standard&Poor s hitelminősítő intézet Magyarország hosszú illetve rövid lejáratú forintadósságának besorolását A -ról A- -ra, illetve A-1 -ről A-2 -re rontotta. A hosszú-, és rövid lejáratú devizaadósság besorolását pedig egyaránt megerősítette. A jegybank augusztus 22-én a kormánnyal egyetértésben 2007-re és az azt követő időszakra vonatkozó inflációs célkitűzését 3%-osra mérsékelte. A jegybank és a kormány megítélése szerint a célértéktől +/- 1 százalékpontos eltérés elfogadható az árstabilitás szempontjából. A Monetáris Tanács döntéseit az infláció következő 5-8 negyedév során várható alakulását figyelembe véve hozza meg december 19-én a Parlament elfogadta a évi költségvetési törvényt. A költségvetési törvénynek megfelelő előirányzott évi pénzforgalmi szemléletű államháztartási hiány (GFS szerint, helyi önkormányzatokkal együtt számítva) 1.580,6 milliárd forint, ami a várható GDP 6,8%-át teszi ki. A költségvetési törvénynek megfelelő előirányzott évi eredményszemléletű államháztartási hiány (ESA szerint, helyi önkormányzatokkal együtt, nyugdíjkorrekciós tétel nélkül számítva) 1.419,9 milliárd forint, ami a várható GDP 6,1%-át teszi ki

78 2006. január 25-én a Standard & Poor s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását stabil -ról negatív -ra február 22-én a Moody s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását stabil -ról negatív -ra március 14-én dr. Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy az eredményszemléletű (ún. ESA szerinti) államháztartási hiány várhatóan a korábban előre jelzettnél a GDP 0,3%-ával magasabb lesz 2006-ban és a GDP 0,2%-ával magasabb lesz 2007-ben. A módosítást az EUROSTAT március 9-i, bizonyos katonai felszerelések eredményszemléletű elszámolási módszertanával kapcsolatos döntése (amely szerint a Gripen vadászgépek lízingelése esetén a rendelkezésre bocsátás időpontjában e tételt kell kiadásként elszámolni) tette szükségessé június 9-én a Kormány bejelentette az Új Egyensúly költségvetési megszorító intézkedéscsomagot. Az intézkedések a évi költségvetési hiányt szeptember 1- jétől mintegy 350 milliárd forinttal (a várt GDP 1,5%-ával)mérsékelhetik, a év tekintetében pedig az államháztartási hiányt a GDP mintegy 4,5%-ával csökkenthetik. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a kiigazítások után a évi eredményszemléletű hiány (helyi önkormányzatokkal és nyugdíjkorrekciós tétellel együtt számítva) várhatóan a GDP 8%-át éri el (szemben az eredetileg tervezett 4,7%-kal) június 19-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 6%-ról 6,25%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot június 20-án a Pénzügyminisztérium a évi pénzforgalmi (ún. GFS szerinti), helyi önkormányzatok nélkül számított várható költségvetési hiányt 222,8 milliárd forinttal felfelé módosította 1.768,6 milliárd forintra (a várt GDP 7,6%-ára). A Pénzügyminisztérium a helyi önkormányzatok évi pénzforgalmi szemléletű (GFS szerinti) várható hiányát 120 milliárd forinttal felfelé módosította 155 milliárd forintra július 5-én a Pénzügyminisztérium közzétette az államháztartásnak a évre vonatkozó első féléves adatait. Az államháztartás első hat havi GFS szerinti hiánya 1.248,9 milliárd forintot tett ki. Az egész évre tervezett 1.767,1 milliárd forintos államháztartási hiány mintegy 72,7%-a teljesült az év első 6 hónapjában. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az első féléves államháztartási hány pénzforgalmi szemléletben a GDP 5,5%-át teszi ki július 17-én Sólyom László aláírta a Parlament által július 10-én elfogadott, az államháztartási egyensúly megteremtését célzó törvényeket, így a bejelentett költségvetési megszorító intézkedések a kormány által tervezett időpontokban életbe léphetnek július 24-én az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,5 százalékponttal) 6,75%-ra emelte a jegybanki alapkamatot július 25-én dr. Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy előre láthatólag a korábban prognosztizált 8%-nál 0,6 százalékponttal magasabb, 8,6%-os lesz a évi eredményszemléletű (ESA szerinti) államháztartási hány (helyi önkormányzatokkal és a nyugdíjkorrekciós tétellel együtt számítva). A évi várt hiány 0,9 százalékponttal, a évi hiány 0,1 százalékponttal haladja meg előreláthatólag a korábban prognosztizált értéket. Az eddig a költségvetési körön kívül kezelt autópályákkal kapcsolatos kiadásoknak

79 az államháztartás részeként történő elszámolása miatt a korábbinál magasabb a jelenleg prognosztizált hiány. Előzetes adatok alapján 2006 júniusában az államháztartás önkormányzatok nélkül számítva 303,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. A hatodik hónapot a központi költségvetés 298,7 milliárd forintos hiánnyal zárta. Az elkülönített állami pénzalapoknál a június havi szufficit 8,6 milliárd, a társadalombiztosítási alapoknál a deficit 13,8 milliárd forint volt. Így összességében az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül 1.284,9 milliárd forintos hiánnyal zárt az első 6 hónapban. A jelen Alaptájékoztató 1. számú függelékében szereplő táblázatok mutatják be a központi költségvetés első 6 havi, illetve júniusi bevételeit és kiadásait. A jelen Alaptájékoztató 2. számú függelékében szereplő táblázat mutatja be millió forintban az államháztartás önkormányzatok nélkül számított bevételeit és kiadásait 2006 júniusáig, továbbá a Pénzügyminisztérium július 18-án kiadott prognózisát az (önkormányzatok nélkül számított) államháztartási hiány lefutásáról Bírósági és választottbírósági eljárások A Magyar Állam mint kezes legjobb tudomása szerint nincs folyamatban olyan államigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás, amely jelentős hatást gyakorolna a Magyar Állam mint kezes pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére és ilyen eljárás közeljövőbeli megindítása sem fenyeget. 4. Megtekinthető dokumentumok Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam mint készfizető kezes kötelezettsége törvényen alapul, nincsenek olyan szerződések, illetve a garanciával kapcsolatos egyéb dokumentumok, amelyekhez a nyilvánosság hozzáférhet

80 FÜGGELÉKEK

81 1. számú függelék Forrás: PM

82 Forrás: PM

83 2. számú függelék Az államháztartás önkormányzatok nélkül számított bevételei és kiadásai júniusáig és a Pénzügyminisztérium július 18-án kiadott prognózisa az (önkormányzatok nélkül számított) államháztartási hiány lefutásáról Forrás: PM