2014. évi Kompetencia mérés eredményeinek értékelése. Matematika

Átírás

1 2014. évi Kompetencia mérés eredményeinek értékelése Matematika Iskolánk tanulóinak zöme teljesítette a 4. alapszintet. A legrosszabb %-os teljesítmény 39% volt, a legjobb 77%-os. Tanulóink nagy része a feladatok több, mint 55%-át megoldották, amely már elegendő volt a 4. szint eléréséhez. A 4.-5 szintet elérőkre jellemző, hogy összetett és kevésbé ismerős, többlépéses feladatok megoldására is képesek. Szimbolikus adatmegjelenítéseket összekapcsolják a valóságos szituációkkal. A 6. szintet 1 tanuló érte el, azaz nem képesek többlépéses feladatok megoldására önálló stratégia kidolgozásárára. A szöveg mögé nem látnak és így az adatok újra strukturálására, azok átalakítására és összekapcsolására már nem képesek. Diákjainknak a tájékozódás, a helymeghatározás nehézséget jelent. Probléma a térképen az égtájak, a jobb-bal irány meghatározása illv. a méretarány értelmezése. Ezek gyakorlására földrajz órán is lehetőség van. (Világítótorony, Robot: Egy utasítássort kell leírni, amellyel végig lehet haladni a kijelölt útvonalon.) Évek óta tapasztaljuk, hogy a százalékszámítás nagy probléma. Mivel az általános iskolák zömében képlettel tanítják, az összetettebb feladatok megoldása már nem megy. 9. osztályban újra tanítjuk arányok, századrész felhasználásával, de a rossz beidegződéseket, nehéz kijavítani. Tesztírás feladatban egy százalékérték kiszámolását tartalmazó egyenlőtlenséget kellett kiszámolniuk. A térgeometria is nehézséget jelent, mert a testeket nehezen tudják elképzelni, a térgeometriát tanulnak osztályban, mert az ismeretek nem mélyülnek el, nem rajzolnak testhálót, nem építenek különböző testeket. Ezekre az ismeretekre pedig szükség van a kompetencia mérés során. (Egyforma szabályos kockákból kell felépíteni egy nagyobb kockát, s ezek számát kell meghatározni) Komplex többlépéses feladatok elvégzése már nehezen megy, pl. a Csatlakozás feladatban az idővel kell számolni, figyelembe véve az órát, percet, napot, időeltolódást. Celsius feladatban szövegesen megadott feladatot kellett képlettel felírni, átrendezni, a megadott értéket behelyettesíteni. Ez a feladat már 6. szintű volt, ennek a megoldottsága 4%- 1

2 os volt. Az öttusa feladat megértése már komolyabb értelmezést igényelt, de egyszerűbb műveletsorral megoldható volt. Ennek a feladatnak a megoldottsága 25%-os volt. A gráfokat sem tanítjuk osztályban, de általános iskolában már találkoznak ilyen jellegű feladatokkal. Az Útvonaltervező feladatban figyelembe kellett venni, hogy minden csomóponton pontosan egyszer haladhat át, s két lehetséges utat felírni. Megelégedtek csak egy megoldás felírásával. Diákjaink a statisztikai adatgyűjtést, adatleolvasást, értelmezést, ábrázolást igénylő feladatokat szeretik, s szinte hibátlanul oldják meg. Elemzés szövegértés területen a 2014-es eredmények országos szintjéhez viszonyítva - 91 tanuló írt - országos átlag felett vagyunk 59 ponttal 2

3 - szakközépiskolák országos szintjéhez képest 75 ponttal vagyunk jobbak Az elmúl év adatai összehasonlítva 3

4 től az eredményeink folyamatosan romlottak, 2013-ban stagnáltak, majd 2014-ben ugrásszerű fejlődés következett be. 124 pontot emelkedett a pontszám - rendkívül látványos a minimális követelményt elérő tanulók száma: országosan 30% nem éri el, ez nálunk csak 5.5 % 4

5 Helyünk az iskolák között ben országosan 51 szakközépiskola teljesített gyengébben, 160 hasonlóan és közel 300 jobban. Százalékban ez kb 20-40%, azaz az utolsó harmadban foglaltunk helyet

6 ban ez annyiban változott, h mind a gyengébben teljesítők, mind a jobban teljesítők között több intézmény közelített az átlaghoz, így nagyobb lett az átlagosan teljesítők száma. Ez nem változtatott azon, hogy továbbra is az utolsó harmad elején, középső harmad végén helyezkedtünk el re jelentős a változás. 342 szakközépiskola teljesített alattunk és mindössze 24 felettünk. Körülbelül tízszer annyian gyengébbek, mint egy évvel korábban. Teljesítményünk közel 75-80%-os. A felső harmad közepére tehető. 6

7 Tanulók képességszint szerinti megoszlása ben a negyedik (átlagos) szint alatt a tanulók 36% teljesített, míg felette 6.6%. Ez országos viszonylatban 24 és 21%. Mind a kettőben átlag alatt vagyunk. Érdekes, hogy a hetes szintet egyetlen tanulónk sem érte el ban tovább romlott a helyzet. Átlagos szint alatt a tanulók 45 %-a, azaz majdnem a fele. Átlag felett 3.3%, tehát az előző évinek csak a fele. Megállapítható, hogy nagyobb a szórás a diákok között. 7

8 ben a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Átlag alatt a diákok 5%-a található, míg felette 12%. Ezzel már jóval az országos átlag felett vagyunk, mert átlag alatt közel 30% teljesített. Szintrendszer - szövegértésben 7 nehézségi szintet különítenek el szint az alapszint. A fő gondolatmenet felismerése, egyszerű kapcsolat két elem között, információ visszakeresés, szöveg és a mindennapi élet közötti összefüggés felismerése szint a tulajdonképpeni elvárt köznapi tudásszint. Információ azonosítása, rendezése, összekapcsolása, a félrevezető információ kiszűrése. Szöveg szerkezetének felismerése. Értékítélet alkotása. Iskolai háttértudás alkalmazása, ok-okozati összefüggések feltárása, azonosítása szint az elvárható maximum a diákoktól. A szöveg kapcsolatrendszerének, mélyen beágyazott információinak azonosítása, átlátása. Kijelentés-érv viszony értelmezése. Speciális jelrendszerek működésének magyarázata, retorikai alakzatok, poetizált nyelvhasználat stb. 8

9 Feladatok kiértékelése - a feladatokat kétféleképpen csoportosítják. Az egyik a már említett szintenkénti besorolás. A másik a feladattípusok. Ezek alapján feleletválasztós, sorba rendezős, nyíltvégű, információ visszakereséses, kapcsolatok és összefüggések felismerése és értelmezős feladatokat különítünk el. Szintenkénti értékelés Az első táblázat a 2012-es, a második a 2013-as, a harmadik a 2014-es eredményeket mutatja. 2. szint 9

10 Elmondható, hogy ezeket a feladatokat a tanulóink kb 80-85%-a oldotta meg helyesen. Megfigyelhető a 2014-es javulás, pl. a 10. E osztály minden diákja minden feladatot helyesen oldott meg, így a teljesítményük 100%. 3. szint 10

11 Megfigyelhető, hogy a feladatlapok nehézségi szintje nem azonos. A 2014-es feladatlapban többségében 4-6-os szintű feladatok voltak, szóval már inkább átlag felettiek. Az előzőekben meg inkább a 3-4-es szintek domináltak. Ezek fényében még inkább dicséretes a tavalyi eredmény. 2012és 2013-ban a megoldási szint már 70% alatti, jól látható a visszaesés az előzőhöz képest. Ugyanakkor tavaly itt is tartottuk magunkat, 2 osztály is a feladatok felét 100%-os hatékonysággal oldotta meg. 4. szint 11

12 Elég érdekesen alakult a negyedik szint. ez már az középiskolai szintet jelenti. Míg 2012-ben kb. 50% körüli a megoldottság, 2013-ban nem volt visszaesés a hármas szinthez képest. Gyakorlatilag egy 65%-os teljesítményt hoztak a tanulóink ben itt is jelentős az eltérés, ugyanakkor érdemes megfigyelni ez majd később szignifikánsan is jelentkezik egyes feladatok közötti eltérést. A 10. e osztályban 2 feladatot is 100%-osan oldottak meg, miközben egy ugyanilyen nehézségűt 22%-osan. De ez jelentkezik a 10. N osztályban is. 5. szint 12

13 Itt már helyre áll a rend ben és 13-ban is kevesebb a jó megoldás. Gyakorlatilag már 50% alatt van, pedig ez még mindig általános nehézségi szint. Itt már jól elkülönül az A, B, C osztály a másik kettőtől ban pl. ez a három osztály a 36 feladatból összesen kettőt tudod 50% felett megoldani ben meg 60% feletti a jó megoldás, de iszonyat nagy a szórás minden osztályban, pedig a feladat nehézségek elvileg állandók. A 10. E-ben 22 és 100 % közötti, vagy a A osztályban 8 és 88%. 6. szint 13

14 Ezek már az emelt szintű feladatok. Egy átlag diáktól nem feltétlenül várható, hogy meg tudja oldani. Nagyon nagy a szórás a megoldások között. Itt is elmondható, hogy a 2014-es évben jelentősen több a jó megoldás. Ugyanakkor a szórás is nagyobb. Míg 2013-ban az A osztálynál 6-56% közötti, addig ben 4 és 92%. Még látványosabb az E vagy az N osztálynál ahol az egyik feladat 0%-os megoldottságú a másik 100%. Azaz az osztály minden tanulója helyesen oldotta meg a feladatot. Ugyanez megfigyelhető a hetes szintnél is. Ott annyiban árnyaltabb a kép, hogy egy-egy feladatot leszámítva (amit esetenként szintén 100%-osan oldottak meg) az évfolyam 5-8%-t teljesített. 14

15 Feleletválasztós kérdések 15

16 16

17 A legtöbb feladat ide tartozik. Általánosan ezeket tudják a legnagyobb hatékonysággal megoldani. Stabilan 50-60% a jó megoldás. Nincs jelentős különbség a szakok között, az A osztály képes ugyan azt a szintet hozni, mint egy N. Ezek alapján a szöveget tudják értelmezni és visszakeresni a megfelelő információt. Sorba rendezős feladatok 17

18 Kevés feladat tartozik ide, évenként 2-3. Így messzemenő következtetést nem lehet levonni. Ami szembeötlő a 2014-es év megint nagy volt a szórás, esetenként 0 és 100% közötti. Ugyanakkor 2012-ben ezen típusú feladatoknál jobb eredményt értünk el, mint tavaly. A szakok között itt sincs különbség. Nyíltvégű feladatok 18

19 Ez az a feladat típus ahol, a legalacsonyabb a százalékos mutató. Szakoktól függetlenül ez okozta a legnagyobb gondot. Itt önálló válaszadásra vannak kényszerítve a diákok. Meglepő, hogy 2013-ban is, ahol elvileg a legnagyobb eltérésnek kellene lenni egy A-B és egy N osztály között az A-B osztály alig pár százalékkal (2-3) nyújt gyengébb teljesítményt. 19

20 A 2014-es év itt is sokkal jobb, mint az előzőek, szintén nagy eltérés tapasztalható osztályon belül két ugyanolyan feladat megoldásában (esetenként akár 100%). Információ-visszakeresés 20

21 Az előző 2013-as összehasonlításnál maradva itt a legmeglepőbb a végeredmény. A táblázatot elemezve látható, hogy az A-B osztály jobb teljesítményt ér el, mint az N, több mint 8 százalékkal. A vizsgált típusoknál ez az egyetlen ilyen. Elmondható, hogy információ-visszakeresésben jobbak a műszaki osztályok. Kapcsolatok, összefüggések keresése 21

22 Itt már visszaáll a rend. Picivel jobb teljesítményt értek el az N osztályok. 22

23 Értelmezések 23

24 Ez az utolsó típus. Itt jön ki leginkább az osztályok közötti különbség. Az N osztályok több mint 10 %-kal nyújtanak jobb teljesítményt az értelmezésekben. Ha összességében nézzük, itt a legmagasabb a feladatok megoldási aránya. Az A-B osztályok nagyjából egyenletes teljesítményt nyújtnak, olyan 45%-t. Leszámítva a kimagasló információ-visszakeresést, ami közel 60%-os. Az N osztályok átlagban, picivel 50% felett vannak. Ha az egész feladatsort nézzük, akkor az állapítható meg, hogy a két véglet között alig 2% a különbség. Detki Zsófia Hajdu Norbert Miskolc, április