Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 63/2016. (IX.09.) önkormányzati határozata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 63/2016. (IX.09.) önkormányzati határozata"

Átírás

1 A Képviselő-testület Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 63/2016. (IX.09.) önkormányzati határozata Nyírbátor Gyógyhelyfejlesztési Stratégiájának elfogadásáról - Nyírbátor Gyógyhelyfejlesztési Stratégiáját a mellékletnek megfelelően elfogadja. K.m.f Máté Antal s.k. polgármester Pappné dr. Fülöp Enikő s.k. jegyző

2 Nyírbátor Gyógyhelyfejlesztési stratégia

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETELEMZÉS Kereslet-kínálat elemzése Célcsoportelemzés Fő attrakciók Egészségügyi háttér-infrastruktúra bemutatása A gyógyhely minősítés során vizsgált környezeti feltételek állapota, a tanúsító védjegyek bemutatása Versenytárs elemzés JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA A gyógyhelyfejlesztés fő stratégiai céljai INTÉZKEDÉSI TERV BERUHÁZÁSI PROJEKTEK BEMUTATÁSA A KONCEPCIÓ MEGVALÓSULÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOROK A GYÓGYFÜRDŐHELY POZÍCIONÁLÁSA A fürdő helyzetének értékelése A nyírbátori víz jellemzői, minősége, előfordulásának gyakorisága A fürdő szolgáltatási, balneológiai és egyéb egészségügyi szolgáltatások, kiegészítő terápiák A fürdő egyedi adottsága, és azokra épülő szolgáltatásai, ami megkülönbözteti a versenytársaitól A fürdő szolgáltatási színvonala, minősítései A célcsoportok A fürdőn kívül elérhető (nem vízhez köthető) turisztikai szolgáltatások A humán erőforrás elemzése a Sárkány Wellness és Gyógyfürdőben, a fürdő gazdálkodási adatai Versenytárselemzés Egyedi profil meghatározása A fürdő egyedi adottsága és azokra épülő szolgáltatásai, ami megkülönbözteti a versenytársaitól Célcsoportelemzés A szükséges beavatkozások a fürdő egyedi profiljának megerősítéséhez... 81

4 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A település turizmusának a helyzete Napjainkban Nyírbátor pezsgő kulturális élettel rendelkező kisvárosként ismert, turisztikai kínálata vonzó és változatos: a több mint 700 éves múlttal rendelkező településen a város méretéhez és lakosságszámához viszonyítva országosan is kiemelkedő számú műemlék található. Az épített örökségre és vallási értékekre épülő kulturális és örökségturizmus mellett a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő felépítése óta egyre jelentősebb szerepet tölt be az egészségturizmus. A 2011-ben megvalósult Hit és Egészség projekt keretében éppen az említett vonzerők újultak meg. A hat fő elemből álló projekt a három történelmi egyház és a nyírbátori önkormányzat közös összefogásával valósult meg, mely magába foglalta a nyírbátori és máriapócsi műemlékek teljes rekonstruálását, a település történelmi múltját megelevenítő várostörténeti sétányt és a Báthori Várkastély panoptikumának kialakítását, valamint a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő teljes körű kiépítését. Épített öröksége mellett jelentős vonzerőt képviselnek a településen megrendezett művészeti és zenei fesztiválok. Az ide látogatók júniustól szeptemberig, szinte minden hétvégén, kulturális és művészeti programok széles kínálatát találják, közben kellemes sétákat tehetnek a város történelmét megelevenítő sétányon. A természeti értékek közül a Baktai erdő és a Bátorligeti ősláp képvisel jelentős vonzerőt. A vendégek és a vendégéjszakák száma Nyírbátorban köszönhetően a Hit és Egészség projektnek, illetve az ehhez kapcsolódó marketingtevékenységnek 2011-ben ugrásszerű növekedést mutatott az előző évhez képest. A növekedés ha nem is ilyen kiugró mértékben folytatódik. A kereskedelmi szálláshelyeken között mind a vendégek száma, mind a vendégéjszakák száma közel a négyszeresére nőtt. Ez a növekedési ütem messze meghaladja mind az országos, mind a régiós mutatókat. A Hit és Egészség projektnek köszönhetően nem csak a vendégek és a vendégéjszakák száma növekedett, hanem a vendégek összetétele is változott. Jelentős mértékben nőtt a külföldi elsősorban szlovák és román vendégek és vendégéjszakák száma a település keresekedelmi szálláshelyein. A statisztikai mutatók alapján elmondható, hogy Nyírbátor az elmúlt öt évben a fejlesztéseknek és a tudatos marketingkommunikációnak köszönhetően sikeresen pozícionálta magát a hazai és a nemzetközi turisztikai piacon. Ezt tovább erősíti a Nyírbátor-Szénarét elnevezésű terület gyógyhellyé minősítése. A település vezetősége a helyi vállalkozásokkal együttműködve elkötelezett Nyírbátor mint turisztikai desztináció pozíciójának további erősítése mellett, ennek részeként került kidolgozásra a gyógyhelyfejlesztési stratégia is. Célcsoportok Nyírbátor mint gyógyhely turisztikai pozícióját, így a célcsoportokat is meghatározza a település sajátos turisztikai kínálata, amit jól jellemez a lezajlott fejlesztési projekt elnevezése is Hit és Egészség. A település méretéhez viszonyítva igen gazdag műemlékekben, a város életében meghatározó a Báthori-örökség és az egyházi örökség. Mindamellett, hogy a

5 nyírbátori református templom az ország egyik leglátogatottabb műemléke, feltétlenül figyelembe kell venni a Nyírbátori járásban található, nemzetközi vonzerővel rendelkező búcsújáróhelyet, Máriapócsot is. Nyírbátoron áthalad a Máriapócsot Tasnáddal összekötő Mária-út útvonala is. A világi és egyházi épített örökséget harmonikusan egészíti ki a ben épült Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, hiszen a Hit és Egészség projekt fókuszában a műemlékek megújítása mellett a nyírbátori gyógyvíz, illetve az erre épült fürdő szolgáltatásainak egészségi állapotra gyakorolt áldásos hatása állt. A változatos és egyedi kínálatnak köszönhetően a célcsoportok is széles kört ölelnek fel, a fürdők hagyományos célcsoportjai mellett megjelennek a vallási turizmus célcsoportjai is (zarándokok, búcsújárók, lelki gyakorlatra érkezők). A gyógyhelyfejlesztés célja, hogy a már meglévő, jól lehatárolt célcsoportok igényeit a település még komplexebb módon tudja kielégíteni. A fejlesztési stratégiában szereplő projektek is ennek megfelelően lettek meghatározva, az egyes célcsoportok jellemző attitűdjeinek, elvárásainak, illetve a célcsoportokra jellemző piaci trendek figyelembe vételével. A fejlesztés szükségessége Az elmúlt időszakban a kulturális és az egészségturizmus területén jelentős fejlesztéseket zajlottak, amelyek folytatása a jövőben is szükséges. Prioritást élvez a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A megnövekedett kereslet kielégítéséhez feltétlenül szükséges a megfelelő minőségű szálláshelyfejlesztés, illetve a vendéglátó helyek számának növelése. A kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése szintén olyan terület, ahol célszerű tovább folytatni a már megkezdett fejlesztéseket. Egyrészt a már meglévő kínálatot kell komplex, élményalapú turisztikai kínálattá formálni, másrészt a hiányzó kínálati elemeket kell pótolni. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a turizmus kulturális vonulatának fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A fő projektelemek A gyógyhely fejlesztését szolgáló projektek a céloknak megfelelően részben a gyógyhely arculatának fejlesztését, és így zöldterület-fejlesztést (időjárás független városképi fejlesztés) foglalnak magukba, illetve önálló vagy kiegészítő attrakciókat tartalmaznak. Valamennyi projekt a gyógyhely akcióterületén belül kerül megvalósításra. Az akcióterület úgy került lehatárolásra, hogy az közvetlen kapcsolatban van a gyógyhely területével a Szénaréti tó és Sárkány Wellness és Gyógyfürdő szomszédságában. Így a gyógyhely környezetében egy komplex, élményalapú turisztikai kínálat jön létre.

6 1. ábra A gyógyhelyfejlesztési projektelemek elhelyezkedése Forrás: műszaki tervek

7 A gyógyhelyfejlesztési stratégia legfontosabb fejlesztési projektjei az alábbiak: I. Turisztikai fogadóépület A gyógyhelyre érkező vendégek számára kínál a fürdőn kívüli kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget. A fogadóépületben kávézó, ajándékbolt és a tóhoz érkező horgászoknak napijegyet és horgászcikkeket árusító üzlet található. A fogadóépületben található WC-k a tó környékén pihenő és sportoló vendégeket is kiszolgálják. II. Sétány- és futópálya kialakítása a tó körül A tó körül kialakításra kerül egy egysávos futópálya, illetve a futópályát kísérő gyalogos sétány. Ez utóbbi mellett 6 pihenőpont kerül kialakításra. III. Mezítlábas sétáló és felnőtt szabadtéri fitnesz Elsősorban az egyre növekvő számú 55+ korosztály aktív szabadidő eltöltését szolgáló attrakció. IV. Apródképző Ügyességi pálya kialakítása különböző nehézségi fokozatú pályákkal. V. Bajvívó tér kialakítása A város történelmi hagyományaihoz kapcsolódó bemutatók, kulturális rendezvények szervezésére alkalmas tér. VI. Kerékpárkölcsönző A Szénaréti-tó környékére érkező vendégeknek lehetővé teszi a település többi attrakciójának a kerékpárral történő felkeresését, illetve igény esetén az e-kerékpárok töltését. VII. Zenepavilon Nyírbátorban 2016-ban 50. alkalommal került megrendezésre a Nyírbátori Zenei Napok. Ez a rendezvény lehetőséget nyújt nyáron a zenekedvelők maximális kiszolgálására, melyhez a zenepavilon helyszínként is hozzá fog járulni nemcsak a nyári, hanem a szezon meghosszabbításaként egész évben. A város zeneoktatása is nagy múltú, így fellépési, gyakorlási lehetőséget is biztosít a fiatal generáció számára. VIII. Az attrakciókhoz kapcsolódó komplex zöldterület és vonzó városkép fejlesztése látogatóbarát közszolgáltatásokkal. Költségek A projektek megvalósítására a gyógyhely hosszú távú céljaival párhuzamban álló sorrendben kerül sor, a rendelkezésre álló források alapján. Az igényelt pályázati támogatás összege forint, önerővel a pályázat kapcsán nem számolt Nyírbátor Városi Önkormányzata.

8 2 HELYZETELEMZÉS A település fekvése, térbeli kapcsolatai Nyírbátor Magyarország észak-keleti szegletében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén fekszik. A település a Nyírbátori Statisztikai Kistérség központja és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás központi települése. A várost a nyírség homokdombjai ölelik körül, tavaiban megőrizve az egykori mocsárvilág emlékét. A város fekvése miatt az Észak-alföldi régióhoz tartozik, ami három megyét foglal magába: Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket. Nyírbátor a megye egyik legnagyobb települése, és egyike azoknak a városoknak, melyek Nyíregyháza centrikusságát hivatottak ellensúlyozni. 2. ábra Nyírbátor kistérség elhelyezkedése Forrás: Nyírbátor kistérségi szintű feladatokat lát el. A kistérség településeinek számát tekintve közepes, a Nyírbátori kistérség 20 települést, 46 ezer lakost számlál. Ebből Nyírbátor városának népessége 13 ezer fő. A város által nyújtott kistérségi szolgáltatások sokrétűek: szociális, egészségügyi, középfokú oktatási, közigazgatási, közhatalmi és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kistérség települései számára. Nyírbátorban a kiváló üzleti infrastruktúrának (Ipari Park, Inkubátorház), valamint az önkormányzat hatékony befektetés ösztönzési és vállalkozásfejlesztési tevékenységének köszönhetően számos hazai és nemzetközi jelentőségű ipari vállalkozás működik. A város Budapesttől keletre, 270 km-re, Nyíregyházától 36 km-re, délkeletre, a jelentős gazdasági vonzást gyakorló Debrecentől északkeletre 53 km-re fekszik. Nyírbátor hosszú távon a környező két megyeszékhely vonzáskörzetében fokozatosan agglomerációs célponttá válhat. Gazdasági és térségi kapcsolatai mind két megyei központ irányában nyitott és

9 fejlődőképes. Ennek nemcsak elhelyezkedési és természetföldrajzi, hanem részben közlekedésszervezési, részben történelmi, társadalmi és kulturális okai vannak. A településnek jók a közösségi közlekedési kapcsolatai, Nyírbátor az M3 autópályától 12 km-re, a jelentős forgalmat bonyolító 471. számú főútvonal mentén fekszik (a Debrecen Nyíregyháza Mátészalka által határolt háromszög közepén). Vonzáskörzete tekintetében sugaras közúthálózat középpontjában fekszik. Az 1920-as trianoni döntést követően ma két ország közelében fekszik, így közúton elérhető mind Ukrajna, mind Románia. Vasútvonala Nyírbátort Debrecennel és Nyíregyházával is összeköti, így kapcsolódva az európai hálózatokhoz. A forgalmas nemzetközi útvonalak jelenleg elkerülik a várost (Forrás: Nyírbátor település Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2013), Nyírbátor város integrált városfejlesztési stratégiája (2009)). 3. ábra Nyírbátor település közúti kapcsolatai Forrás:saját szerkesztés 4. ábra Nyírbátor település vasúti kapcsolatai

10 Forrás:saját szerkesztés Nyírbátor település területe 66,72 km², népessége fő, népsűrűsége 187,9 fő/km² volt 2014-ben (forrás: KSH). Nyírbátor járás területe 695,66 km², népessége fő, népsűrűsége 64,0 fő/km² volt 2014-ben. Három város (Nyírbátor mellett Máriapócs és Nyírlugos), két nagyközség (Nyírbéltek és Nyírbogát) és 14 további község tartozik hozzá. Érdekesség, hogy a két nagyközség népessége magasabb, mint a két városé (2741 és 3164, illetve 2042 és 2700 fő). 2.1 Kereslet-kínálat elemzése Napjainkban Nyírbátor pezsgő kulturális élettel rendelkező kisvárosként ismert, turisztikai kínálata vonzó és változatos: a több mint 700 éves múlttal rendelkező településen a város méretéhez és lakosságszámához viszonyítva országosan is kiemelkedő számú műemlék található. Az épített örökségre és vallási értékekre épülő kulturális és örökségturizmus mellett a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő felépítése óta egyre jelentősebb szerepet tölt be az egészségturizmus. Ez utóbbinak köszönhetően a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma növekedett jelentős mértékben. A 2001-ben megvalósult Hit és Egészség projekt keretében éppen az említett vonzerők újultak meg. A hat fő elemből álló projekt a három történelmi egyház és a nyírbátori önkormányzat közös összefogásával valósult meg, mely magába foglalta a nyírbátori és máriapócsi műemlékek teljes rekonstruálását, a település történelmi múltját megelevenítő várostörténeti sétányt és a Báthori Várkastély panoptikumának kialakítását, valamint a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő teljes körű kiépítését. Épített öröksége mellett jelentős vonzerőt képviselnek a településen megrendezett művészeti és zenei fesztiválok. Az ide látogatók júniustól szeptemberig, szinte minden hétvégén, kulturális és művészeti programok kínálatát találják, közben kellemes sétákat tehetnek a város történelmét megelevenítő sétányon. A természeti értékek közül a Baktai erdő és a Bátorligeti ősláp képvisel jelentős vonzerőt. A település turisztikai magterületei a városközponti műemléki területek (egykoron a korabeli mezőváros mellett egyházi központként és urasági, igazgatási, hatalmi központként jól elkülönültek, a mai városszerkezetben is önálló egységet képeznek) és a Széna réti turisztikai centrum. A műemléki területek az alábbi részeket ölelik fel: a XIV. századi eredetű műemlékeket környező terület, a műemléki együttesek a Papok réti tó a minorita templommal és rendházzal, valamint a Báthory várkastély a református templommal. A Széna réti turisztikai centrum területe a Gyulaji út mentén helyezkedik el, a peremek felől a középpont felé lejtő terület, ahol szabadon fekvő réten egy nagyobb, a csapadékvizeket is befogadó horgásztó található. A területet északról és nyugatról erdők határolják, itt található a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, a fürdő mellett erdei környezetben a kemping. Az önkormányzati nyilvántartás szerint 11 szálláshely van Nyírbátorban, ebből 5 hotel, 3 panzió, 2 kemping, és egy egyéb szálláshely. Nyírbátorban az összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma 2015-ben 362 férőhely.

11 5. táblázat A szálláshelyek száma, típusa és a férőhelyek száma Nyírbátorban 2015-ben Egységek száma Férőhelyek száma Szálloda Panzió 3 52 Kemping 2 84 Magánszálláshelyek 1 8 ÖSSZESEN Forrás: Nyírbátor Önkormányzat A szálláshelyek száma a településen 2010 óta folyamatosan nő ben összesen 8 szálláshely biztosított 261 férőhelyet, 5 év alatt a szállodák száma háromról ötre nőtt, a kempingek száma megduplázódott, így a férőhelyek száma is közel másfélszeresére nőtt. A vendégek és a vendégéjszakák száma Nyírbátorban köszönhetően a Hit és Egészség projektnek, illetve az ehhez kapcsolódó marketingtevékenységnek 2011-ben ugrásszerű növekedést mutatott az előző évhez képest. A növekedés ha nem is ilyen kiugró mértékben folytatódik. A kereskedelmi szálláshelyeken között mind a vendégek száma, mind a vendégéjszakák száma közel a négyszeresére nőtt. Ez a növekedési ütem messze meghaladja mind az országos, mind a régiós mutatókat. 6. ábra A vendégek és a a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Nyírbátorban Vendégek száma Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A jövőre nézve mindenképpen biztató, hogy 2015-ben Magyarország minden turisztikai régiójában növekedés volt a KSH előzetes adatai szerint. A teljes vendégforgalmat tekintve a

12 legdinamikusabb növekedést a Dél-alföldi régiót követően az Észak-alföldi régióban regisztrálták. Összehasonlításképpen a többi turisztikai régióban regisztrált növekedés 2015-ben: Dél-Dunántúl + 9 %, vendégéjszaka Észak-Alföld + 8,6 %, vendégéjszaka Budapest és Közép-Dunavidék + 6,3%, vendégéjszaka Észak-Magyarország + 6,2 %, vendégéjszaka Tisza-tó + 6,2 %, vendégéjszaka Nyugat-Dunántúl + 5,3 %, vendégéjszaka Közép-Dunántúl + 2,9%, vendégéjszaka Balaton + 0,8 %, vendégéjszaka A Hit és Egészség projektnek köszönhetően nem csak a vendégek és a vendégéjszakák száma növekedett meg, hanem a vendégek összetétele is változott. Jelentős mértékben nőtt a külföldi elsősorban szlovák és román vendégek és vendégéjszakák száma a település keresekedelmi szálláshelyein. 7. ábra A külföldi és a belföldi vendégek számának aránya a kereskedelmi szálláshelyeken Nyírbátorban Külföldi Belföldi Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 8. ábra A külföldi és a belföldi vendégéjszakák számának aránya a kereskedelmi szálláshelyeken Nyírbátorban

13 Külföldi Belföldi Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 9. ábra A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi és a belföldi vendégéjszakák alapján a szezonalitás alakulása Nyírbátorban Külföldi Belföldi január január január január január január január január január Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Amennyiben a Fürdő pozícionálása című fejezetben ismertetett versenytársak statisztikai adataival hasonlítjuk össze Nyírbátor adatait, akkor az alábbi ábrákon is egyértelműen látszik, hogy a 2010-ben elkezdődött növekedés mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában Nyírbátor esetében a legdinamikusabb.

14 10. ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

15 11. ábra Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Vendéglátóipari szolgáltatásokat 37 étterem és büfé, 3 cukrászda, 24 borozó/söröző és 2 diszkó nyújt Nyírbátorban. Ezek száma az elmúlt 5 évben jelentős mértékben nem változott Célcsoportelemzés Nyírbátor mint gyógyhely turisztikai pozícióját, így a célcsoportokat is meghatározza a település sajátos turisztikai kínálata, amit jól jellemez a lezajlott fejlesztési projekt elnevezése is Hit és Egészség. A település méretéhez viszonyítva igen gazdag műemlékekben, a város életében meghatározó a Báthori-örökség és az egyházi örökség. Mindamellett, hogy a nyírbátori református templom az ország egyik leglátogatottabb műemléke, feltétlenül figyelembe kell venni a Nyírbátori járásban található, nemzetközi vonzerővel rendelkező búcsújáróhelyet, Máriapócsot is. Nyírbátoron áthalad a Máriapócsot Tasnáddal összekötő

16 Mária-út útvonala is. A világi és egyházi épített örökséget harmonikusan egészíti ki a ben épült Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, hiszen a Hit és Egészség projekt fókuszában a műemlékek megújítása mellett a nyírbátori gyógyvíz, illetve az erre épült fürdő egészségi állapotra gyakorolt áldásos hatása állt. A változatos és egyedi kínálatnak köszönhetően a célcsoportok is széles kört ölelnek fel, a fürdők hagyományos célcsoportjai mellett megjelennek a vallási turizmus célcsoportjai is (zarándokok, búcsújárók, lelki gyakorlatra érkezők). Célcsoportok és keresleti jellemzőik: 1. egészségtudatos fiatal felnőttek a desztináció kiválasztásakor egyre fontosabb szempont a szabadidő aktív eltöltése, a sportolási lehetőségek az egészségturisztikai szolgáltatásokból elsősorban a wellness szolgáltatásokat keresik (masszázsok, szépségápolás) előnyben részesítik az élményalapú, interaktív attrakciókat a fürdőkben és a természetes vizek esetében is a fürdés, strandolás a fő motiváció, nem kötődnek a termál- és a gyógyvízhez amennyiben gyermekkel utaznak, meghatározó szempont a desztináció kiválasztásakor a gyerekbarát szolgáltatások megléte 2. egészségtudatos középkorúak általában már gyermek nélkül utaznak, legfontosabb motivációjuk a regenerálódás, kikapcsolódás az amatőr sportversenyek résztvevői jellemző módon ebből a korosztályból kerülnek ki, egyre tudatosabban törekednek egészségi állapotuk megőrzésére, javítására a csendes, nyugodt környezet, a természet közelsége fontos számukra igénylik a színvonalas szolgáltatásokat amennyiben egészségi állapotuk megfelelő, ez a célcsoport is a wellness szolgáltatásokat részesíti előnyben, de már fontos számukra a termál- és a gyógyvíz is egészségügyi probléma esetén nyitottak az alternatív terápiákra, a természetes gyógytényezőkre épülő gyógyturizmusra 3. egészségtudatos 55+ korosztály a célcsoportok között a legdinamikusabban növekvő célcsoport, mely fokozott utazási hajlandóságot mutat előnyben részesíti a főszezon kívüli időszakot meghatározó számukra a csendes, nyugodt, kellemes környezet, a színvonalas kiszolgálás amennyiben egészségi állapotuk még jó, kiemelt figyelmet fordítanak annak megőrzésére egészségügyi probléma esetén, műtéti utókezelésre, rehabilitációra szívesen vesznek igénybe természetes gyógytényezőkre épülő gyógyturisztikai szolgáltatásokat

17 4. többgenerációs családok a felgyorsult életritmusunknak köszönhetően, a családok egy része arra törekszik, hogy legalább rövid, hétvégi kikapcsolódásaik alkalmával több generáció is együtt töltse az idejét ebben az esetben a desztinációknak és a szolgáltatóknak a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy olyan szolgáltatási struktúrát kínáljanak, ahol minden generáció megtalálja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódást olyan módon, hogy a különböző korosztályok mégsem zavarják egymást a családbarát szolgáltatásokat nyújtó élményfürdők legdinamikusabban növekvő vásárlói rétege 5. baráti társaságok elsősorban hétvégi pihenésüket vagy a főszezoni nyaralást töltik együtt a baráti társaságok interaktív élményeket keresnek, melyeket közösen élhetnek át az egészségturisztikai szolgáltatások között is előnyben részesítik a közösségi élményeket (pl.: szaunaszeánszok, fürdőzés, aktív programok) 6. vallási turisták az utazási szokások változása, amelynek során a személyesebb, autentikusabb, kultúrára fókuszált élmények szerepe felértékelődik, továbbá az egyes országok törekvése, miszerint diverzifikálni kívánják turisztikai kínálatukat, illetve csökkenteni akarják a turizmus szezonalitását - mindenképpen kedvező helyzetet teremt a vallási turizmus számára sokszínű célcsoport, mely magába foglalja a szakrális helyeket felkereső túrázókat, a hitkeresőket és az elkötelezett, aktív vallások embereket bármelyik motiváció áll a háttérben, a szakrális helyeket felkereső utazó sok esetben a desztinációt is meg akarja ismerni Fő attrakciók Nyírbátor országos összehasonlításban is gazdag védett épületekben. A város műemlékállományában a történelmi egyházakhoz kötődő templomok és a várkastély a legjelentősebb turisztikai vonzerők. Az épületek Nyírbátor közvetlen városközpontjának polgárvárosi arculatot kölcsönöznek. A település országosan is kiemelkedő jelentőségű, arculatformáló erejű műemlékei a Báthori Várkastély, a Római Katolikus Minorita templom, a Szent György Református templom, mely Közép-Európa egyik legjelentősebb késő gótikus teremtemploma. Mellette áll az ország legnagyobb erdélyi építészeti hatást felmutató fa harangtornya. A műemlék templomok közelében Báthori István, Tinódi Lantos Sebestyén, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és Bethlen Gábor szobrai fogadják a látogatókat. Meghatározó még a Fő téren álló polgármesteri hivatal, illetve az egykori Polgári kaszinó épülete. A város további műemlékei inkább csak összességükben rendelkeznek érzékelhető vonzerővel, de hozzájárulnak a hangulatos és vonzó városképhez.

18 A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő a nyitást követően jelentős mértékben hatott Nyírbátor turizmusára. A már ismertetett statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy a fürdő a nyitást követően a település meghatározó turisztikai attrakciója lett. A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő egész évben üzemelő, többgenerációs fürdő, mely az egészségturizmus minden területét felölelő komplex kínálattal rendelkezik. A fürdő területén 15 medence található. A fürdő gyógyvizes medencéiben, a Nyírbátorban felszínre törő kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos (Báthory) gyógyvizet alkalmazzák, amelynek oldott sótartalma összesen1526 mg/l. A gyógyvíz krónikus mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas a betegség inaktív stádiumában, illetve osteoporosis esetén. A természeti vonzerők elsősorban a város háta mögött húzódó Baktai erdőséget jelentik, így valójában nem városi vonzerőről van szó, de a városi turizmushoz kapcsolódó bakancsos illetve horgász és vadászturisztikai kínálatot képvisel (a vadállomány kiemelkedő a térségben). Egyelőre azonban a turizmusnak ezek az ágai nem generálnak számottevő forgalmat Nyírbátorban. A várostól nem messze, Bátorliget határában található az ősláp, amelyben az utolsó jégkorszakból fennmaradt növény- és állatfaj él sajátos mikroklímában, védett területen. A természeti és az épített örökség mellett a település állandó rendezvényei is meghatározóak a település turizmusában. Az alábbi négy rendezvény regionális jelentőséggel bír: 1. Szárnyas Sárkány Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál 2. Nyírbátori Zenei Napok (2016-ban az 50. alkalommal kerül megrendezésre) 3. Lovas és Gasztro Fesztivál 4. Szüreti felvonulás Az állandó rendezvények mellett, havonta több olyan kisebb kulturális, sport és gasztronómiai rendezvényre is sor kerül, amely a településre érkező turistáknak kínál programlehetőséget Egészségügyi háttér-infrastruktúra bemutatása A településen az egészségügyi alapellátást a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. Nyírbátori Szakrendelő ellátó helyen biztosítja. Itt a következő szakrendeléseket előjegyzéssel lehet igénybe venni: bőrgyógyászat, pszichiátria, onkológia, aneszteziológia, nőgyógyászat, NST, fizikoterápia, mozgásterápia, masszázs, reumatológia, gyermekgyógyászat, sebészet-traumatológia, gasztroenterológia, fül-orr-gége, audiológia, szemészet, belgyógyászat, kardiológia, ortopédia, urológia, diabetológia, neurológia, Röntgen, ultrahang, mammográfia, fogászati röntgen. A településen laboratórium és a tüdőgondozó (allergológia, tüdőgyógyászat, tüdőszűrés), illetve négy gyógyszertár is működik. Az országos Mentőszolgálatnak állomáshelye van a városban. Nyírbátorban komplex, egész évben igénybe vehető gyógyturisztikai szolgáltatásokat a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő nyújt. A fürdő modern gyógyászati részlegében fizioterápiás kezelések vehetőek igénybe, a fürdőben reumatológiai konzultációra van lehetőség szakorvosok segítségével.

19 2.1.4 A gyógyhely minősítés során vizsgált környezeti feltételek állapota, a tanúsító védjegyek bemutatása Nyírbátor Város Önkormányzata képviselő-testületének I/2015 (I.28.) számú határozata alapján, január 28-i dátummal kezdeményezte a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglaltak alapján Nyírbátor gyógyhellyé nyilvánítását. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal július 29-én adta ki azt a határozatot, melyben a Nyírbátor-Szénaréti gyógyhely megnevezés használatát az alábbi térképen feltüntetett terület vonatkozásában engedélyezte. 12. ábra Nyírbátor gyógyhely területe Forrás: saját szerkesztés Nyírbátor-Szénaréti gyógyhely rendelkezik természetes gyógytényezővel, a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei biztosítottak (Sárkány Wellness és Gyógyfürdő). Nyírbátor K-287 OKK számú kút vizével 2002-ben folytattak le orvosi kísérleteket. A beteganyagot 22 térd- és 24 csípő arthrosisban szenvedő beteg képezte. Számos paraméter szignifikánsan javult, köztük a fájdalomcsökkentés és az ízületi mozgások. A K-363 OKK számú kút gyógyvízzé minősítése a K-287 OKK számú kúttal meglévő analógia alapján történt. A gyógyhely infrastruktúrája: A gyógyhely területe összközművesített. Zárt rendszerű szennyvízelvezető rendszer lett kiépítve. A keletkezett szennyvizet egy központi szennyvíztisztító telepen kezelik. A gyógyhely területén lévő közúti hálózat aszfaltozott, az utak vízelvezetése nyílt rendszerben megoldott.

20 A város az M3 autópálya 10 perces vonzáskörzetében van. A térség megyei városai másodrendű főúton érhetők el. Az Országos Meteorológia Szolgálat április 7-én kelt éghajlati szakvéleményében többek között az alábbi megállapításokat tette: Nyírbátor térségének éghajlatára jellemző az országos átlagnál kevesebb napsütés. Csapadék tekintetében az országos átlaghoz viszonyított csapadéktöbblet figyelhető meg. A hőérzetre jellemző PET a nyári félévben az országos átlagnál magasabb. A szélsebességek egész évben meghaladják az országos átlagértéket. Nyírbátor térsége bioklimatológiai szempontból az alföldi klímára jellemző jellegzetességekkel rendelkezik. Az alföldi klíma ingerklíma, mely elősegíti a szervezet regenerálódását. Bizonyos meteorológiai tényezők olyan adaptációs folyamat kiváltó ingereként jelentkeznek, ami kedvező az emberi szervezet számára. Mindezek kiváló hátteret adnak a balneoterápiás kúráknak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve február 23-án kelt szakvéleményében megállapította, hogy a gyógyhely közelében környezetet zavaró zajforrás nem található, ipari tevékenység végzése nem történik. Az országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Igazgatósága szakvéleményében többek között megállapította: A vizsgált légszennyező anyagok közül a nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, kéndioxid, szén-monoxid és ózon 24 órás átlagkoncentrációi egyik mérési napon se haladták meg a vonatkozó határértéket. A 10 µm alatti aeroszol frakció napi átlagértékei a vizsgálat során nem érték el sem a levegőterheltségei szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2001. (I.14.) VM rendelet szerinti határértékeket, sem a WHO által ajánlott 24 órás irányértékeket. Az éves átlagkoncentrációk vonatkozó nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-monoxid seteében alacsonyak voltak, a megengedett szint alatt maradtak. A 10 µm alatti aeroszol frakció négy mérési ciklusban mért átlagkoncentrációja nem haladta meg a levegőterheltségi szint határértékeiről szóló 4/2001. (I.14.) VM rendelet szerinti éves határértéket (40 µg/m 3 ). 13. táblázat Nyírbátor-Szénarét Gyógyhely ÁNTSZ Országos törzskönyvi nyilvántartása a magyarországi gyógyhelyekről dokumentumában Sorszám Település (Megye) Minősítési engedély száma Nyilvántartási szám 25. Nyírbátor KEF /2016 (Szabolcs-Szatmár-Bereg) Forrás: antsz.hu VI/25

21 A településen működő Sárkány Wellness és Gyógyfürdő az alábbi tanúsító védjegyekkel rendelkezik. 14. táblázat A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő mint gyógyfürdő intézmény az ÁNTSZ Országos törzskönyvi nyilvántartása a magyarországi gyógyfürdőkről dokumentumában Megye Település Gyógyfürdőintézmény neve Minősítési engedély száma Nyilvántartási szám Szabolcs- Szatmár-Bereg Nyírbátor Sárkány Wellness és Gyógyfürdő OTH-GYÓGYF 4-6/2012 I/82 Forrás: antsz.hu A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő K-287-es és K-363-as kútjai szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert gyógyvizek jegyzékében is. 15. táblázat A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő kútjai az OTH által elismert ásvány- és gyógyvizek jegyzékében Felhasználási mód Sorszám Település Kút, forrás jelölése Kútkataszteri szám OKK Víz kémiai jellege Első minősítési engedély száma Megújított minősítő határozat száma Víz kereskedelmi elnevezése Közzététel száma "B"=ivási célú "K"=fürdési célú Törzskönyvi nyilvántartás száma "PC"= palackozási célú 189. Nyírbátor II. sz. K-363 Na(Cl,HCO3) 491/OTH/ Báthory gyógyvíz 6/2011.(EüK.) K VII/ Nyírbátor K-287 K-287 NaHCO3 475/GYF/ Báthory víz - K VII/301. Forrás: antsz.hu Versenytárs elemzés Mivel a település meghatározó egyik meghatározó vonzereje a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, ezért a versenytársak is alapvetően a régióban található azon települések, melyek fürdővel rendelkeznek. Így a versenytárselemzést a Fürdő pozícionálása fejezetben mutatjuk be. A gyógyhelyen belüli turisztikai kapcsolatrendszer elemzése Nyírbátor a Nyírség Turizmusáért Egyesület tagja. A TDM szervezetet Nyíregyháza, Nyírbátor, Máriapócs és Nagykálló térség turisztikai szereplőit fogja össze (turisztikai attrakciók, szolgáltatások tulajdonosait, üzemeltetőit, a helyi önkormányzatokat, a civil szervezeteket, intézményeket, a turizmushoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó vállalkozásokat). A szervezet gondoskodik a Nyírség és Nyíregyháza értékeinek és szépségeinek összegyűjtéséről, úti csomagok és kínálatok összeállításáról. Fontos feladata

22 ezek piacra vitele, népszerűsítése a különböző újságokban, kiadványokban, TV-ben, rádióban, internetes honlapokon, óriásplakátokon belföldön és a környező országokban egyaránt. Irodájukban aktuális információkkal látják el az ideérkező turistákat, valamint kiszolgálják és segítik a térségben működő, a TDM-hez csatlakozó turisztikai szolgáltatókat. Tagjaiknak képzéseket, tanulmányutakat szerveznek, képviselik őket az utazási kiállításokon, hirdetik őket honlapjukon, hozzáférést biztosítanak a szakmai anyagokhoz, továbbá szakmai tanácsadást nyújtanak a pályázatokon történő eredményes részvételhez.

23 3 JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA Nyírbátor város jövőképe A város belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő hosszú távú jövőkép világosan kijelöli, hogy Nyírbátor milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Nyírbátor biztos gazdasági alapokon álló, hagyományait őrző, kulturális kisváros, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye egyik jelentős decentruma. Megfelelő feltételeket kínál a betelepülni kívánó és a helyben működő vállalkozások számára, így hosszú távon biztosítani képes a helyi és környékbeli lakosság foglalkoztatását. A fenntarthatóság alapelvét szem előtt tartva a természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak. Növekszik a lakosság életszínvonala, aminek köszönhetően biztosítottak a nyugodt, vidéki életre jellemző életkörülmények. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. Az átfogó cél megvalósulásához az alábbi középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra: T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A nemzetközi szerepkör erősítése Nyírbátor esetében a turizmus nagymértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. Nyírbátor turizmusának két meghatározó pillére az egészségturizmus és az örökségturizmus komplex turisztikai termékként jelenik meg mind a belföldi, mind a nemzetközi turisztikai piacon. Az említett komplex turisztikai termék célcsoportjainak megfelelő turisztikai infrastruktúra összehangolt fejlesztése megtörtént, a turisztikai marketingkommunikáció intenzív és differenciált megvalósítása folyamatosan zajlik. A marketingkommunikáció alapját a térség turisztikai szolgáltatóinak összefogásával megszületett programcsomagok alkotják. A gyógyhelyfejlesztési stratégiában megfogalmazott fejlesztési projektek harmonikusan illeszkednek Nyírbátor város jövőképébe és tematikus céljai közé. 3.1 A gyógyhelyfejlesztés fő stratégiai céljai Nyírbátor mint gyógyhely turisztikai vonzerejének növelése. Szükséges vonzerők, infrastruktúra és városképi fejlesztések megvalósulása.

24 Illeszkedés a turizmus meghatározó keresleti trendjeihez. A versenyképesség fokozása, egyes kínálati szegmensekben a versenyelőny megőrzése. A fenntartható turizmus feltételrendszerének megteremtése. A turizmus a desztinációfejlesztés jelentős eszközeként jelenjen meg továbbra is a település területfejlesztési politikájában. A desztináción belül induljon meg a további jó adottságok kihasználása. A regionális kapcsolatokból származó előnyök kihasználása. Közép- és rövidtávú célok Középtávon a hatékonyság fokozása a szolgáltatások minőségének emelésével, a szezonalitás mérséklésével érhető el. Ehhez társul a desztináció társadalmi és gazdasági kohéziójának erősítése a komplex turisztikai termékfejlesztésen és a lakosság fokozottabb aktivitásán keresztül. Kiemelt törekvése a településnek, hogy turisztikai kínálata harmonikusan illeszkedjen a régió turisztikai kínálatába olyan módon, hogy Nyírbátor mint turisztikai desztináció markáns arculattal rendelkezik, meghatározta azt USP-t, ami biztosítja a település sikeres piaci pozícionásását mind a hazai, mind a nemzetközi turisztikai piacon. Legfontosabb feladatok Termékfejlesztés a meglévő, szétszórt kínálati elemek összekapcsolása révén. Az információs rendszer fejlesztése. A már meglévő turisztikai szakmai kapcsolatrendszerek erősítése, továbbiak kialakítása. A szakmai képzések fejlesztése. A vonzerők védelme, illetve felújítása, gondozása. A turisztikai infrastruktúra további fejlesztése. A minőségi kínálat további szélesítése. A turisztikai termékfejlesztés alapját a vonzerők képezik, ugyanakkor jelentős befektetések új vonzerőket is teremthetnek.

25 4 INTÉZKEDÉSI TERV A projektek összesített ismertetése A fejlesztések megvalósítására projektenként kerül sor. A projektek egy része a gyógyhely arculatának fejlesztését, és így időjárás független városképi - főleg zöldterület - fejlesztést foglal magába. Más részük önálló vagy kiegészítő attrakciókat tartalmaz. Az attrakciók egy része a közösségi terek fejlesztését érinti, más részük pedig kulturális vagy szabadidős attrakció. A fejlesztési irányok meghatározásának részletezése során valamennyi elem külön projektként került megfogalmazásra. A projektek elhelyezkedése Valamennyi fejlesztés a település területén belül kerül megvalósításra (16. ábra). 16. ábra A gyógyhelyfejlesztési projektelemek elhelyezkedése Forrás: műszaki tervek Az akcióterület lehatárolása az alábbi szempontok figyelembe vételével történt meg: A Széna-réti tó a település egyik turisztikai magterülete, ahol elsősorban az egészségturisztikai kínálat koncentrálódik. Itt található a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, a szálláshelyek egy része, a közel 2000 m 2 -es új Fedeles Lovarda és a 200 m 2 -es látogatóközpont, mely ideális családi és céges rendezvények, kisebb konferenciák helyszínének. A Széna-réti tavat körülölelő terület része a Nyírbátor-Szénaréti gyógyhely lehatárolt területének. A környezet ideális a kikapcsolódáshoz, a szabadidő aktív eltöltéséhez, de megközelíthetősége is kiváló akár Nyírbátor központjából, akár más településekről. A

26 tervezett turisztikai szolgáltatások és attrakciók harmonikusan illeszkednek a környezetbe, illetve a településen és az érintett turisztikai magterületen már meglévő kínálatba. A tervezett projektek megvalósításával a gyógyhely területén egy komplex, élményalapú turisztikai kínálat jön létre, melynek elemei a megcélzott célcsoportok mindegyike talál az elvárásainak megfelelő szolgáltatást vagy attrakciót. A projektek típusa, időbeli ütemezés, finanszírozás és források A fejlesztések egy része nem jövedelemtermelő beruházás. A gyógyhelyfejlesztés célja mind a nem jövedelemtermelő, mind pedig a jövedelemtermelő beruházások megvalósítása. Tekintettel arra, hogy a település elsőlegesen pályázati forrásból tervezi megvalósítani a fejlesztéseket, azok során előnyt élveznek a pályázati kiírásnak megfelelő beruházások, így elsősorban a zöldterület-fejlesztések, valamint azok az attrakciók, amelyek illeszkednek a település turisztikai kínálatához, illetve kiegészítik azt. A felelősök, együttműködő partnerek meghatározása Nyírbátor mint gyógyhely és egészségturisztikai desztináció fejlesztése és sikeres piaci pozícionálása érdekében kulcsfontosságú a települési önkormányzat és a piaci szereplők együttműködése. Tekintettel arra, hogy a település turisztikai vállalkozói kis- és középvállalkozások, nagyon fontos a partnerség megteremtése a kkv-kal. Az együttműködés különböző területein a települési önkormányzatnak alapvetően koordinációs szerepe van, de egyes attrakciók esetében a hosszú távú fenntarthatóság érdekében az önkormányzat mint az attrakció gazdája és üzemeltetője jelenik meg. Az együttműködés főbb területei az alábbiak: Termékfejlesztés A sikeres piaci pozícionálás kulcsfontosságú elemei a versenyképes turisztikai termékek. A turisták számára a komplex szolgáltatáshalmaz jelent terméket, mert ezek alkalmasak a szükségleteik teljes körű kielégítésre. A termékek meghatározó elemei a már meglévő, illetve a gyógyhelyfejlesztési projekt keretében létrejövő új attrakciók. Ezeket kell turisztikai kínálattá formálni a településen működő turisztikai vállalkozó bevonásával. Együttműködő partnerek a termékfejlesztésben: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, attrakciók üzemeltetői, kereskedelmi- és magánszálláshelyek, programszervezők, vendéglátó egységek Felelős: települési önkormányzat Marketing és PR tevékenység Az egyre növekvő számú vonzó kínálattal rendelkező desztináció versenyében a jól meghatározott USP-vel (egyedi kínálati elemmel) és a megcélzott célcsoportokat a leghatékonyabb marketing eszközökkel megszólító desztináció tudja kínálatát sikeresen

27 pozícionálni. A fokozódó piaci versenyben az egyes szolgáltatók csak akkor tudnak sikeresek lenni, ha kínálatuk egy desztináció szerves részévé válik mind a termékfejlesztésben, mind a marketing és PR tevékenységben. A gyógyhelyfejlesztési projekt elemei lehetővé teszik, hogy Nyírbátor egy komplex, mind belföldi, mind nemzetközi viszonylatban versenyképes egészségturisztikai kínálattal jelenjen meg a turisztikai piacon. Együttműködő partnerek a marketing és PR tevékenységben: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, attrakciók üzemeltetői, kereskedelmi- és magánszálláshelyek, programszervezők, vendéglátó egységek Felelős: települési önkormányzat Gyógyhelyi jelleg erősítése Olyan kulturális és aktív szabadidős attrakciók kialakítása, melyek illeszkednek a gyógyhely már meglévő attrakciók sorába, hozzájárulnak az egészségi állapot megőrzéséhez vagy javításához a test-szellem-lélek egyensúlyának megteremtésével. Együttműködő partnerek a gyógyhely jelleg erősítésében: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, attrakciók üzemeltetői, kereskedelmi- és magánszálláshelyek, programszervezők, vendéglátó egységek Felelős: települési önkormányzat

28 Időbeli ütemezés Nyírbátor Város Önkormányzata a pályázat előírásának megfelelően az alábbi mérföldköveket tervezi a projekt keretében. Mérföldkő sorszáma 1. mérföldkő Közbeszerzés lefolytatása 2. mérföldkő megvalósítás költségei 3. mérföldkő projekt záró rendezvény Mérföldkő elérésnek dátuma Megvalósítani tervezett eredmény leírása Szükséges engedélyek megszerzése, kiviteli tervek elkészítése, közbeszerzési szakértői feladatok ellátása, kivitelező, egyéb szakértők kiválasztása, valamint előkészítési költségek elszámolása A projektmenedzsment és turisztikai szakértői tevékenység arányos elszámolása, Kivitelezés 75%-os készültségi fokig, nyilvánosság 50%, marketing költség 50%, eszközbeszerzés 100% Kivitelezés 100% készültségi fokig, műszaki átadás-átvétel, a projektmenedzsment és turisztikai szakértői tevékenység arányos elszámolása Nyilvánosság 100%, marketing költségek 100% elszámolása Műszaki tartalom A műszaki tartalom leírására (a projekt jellege, a tervezés állapota, helyszíne, rövid leírása, jellemző mérete, tervezett költsége) az egyes projektek részletes bemutatásánál kerül sor.

29 A fejlesztésben szereplő projektek és az ezekhez szükséges pénzügyi források 17. táblázat Projektek és szükséges pénzügyi források Projekt megnevezése A projekt megvalósításához szükséges forrás Tervezett forrás Attrakciófejlesztés Fogadó épület építése Apródképző kialakítása Sétány és futópálya kialakítás a tó körül Felnőtt rekreációs célú fejlesztés Fedett kerékpárkölcsönző elhelyezése, e- töltőállomás kiépítése Bajvívó tér kialakítása Mobil színpad beszerzése Apródképző eszközeinek beszerzése Bajvívó tér eszközeinek beszerzése Mobil applikáció beszerzése Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP

30 Interaktív elemek beszerzése Kerékpár eszközbeszerzés Ft Ft GINOP GINOP Vonzó városkép kialakítása Zenepavilon építése Fogadó épület környezetének rendezése (parkosítás, sétautak) Sárkány tájelem elhelyezése Ivókút létesítése, mezítlábas sétáló Komplex zöldfelület fejlesztése rekreációs céllal Díszvilágítás kiépítése Ft Ft Ft Ft Ft Ft GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP Parkolás és közlekedési kapcsolatok - - GINOP Kötelező marketingtevékenység Projekt előkészítés költségei (tervezési költségek, gyógyhelyfejlesztési stratégia, szakértői díjak) Projekt megvalósítás közvetett költségei (projektmenedzsment, turisztikai szakértő, kiviteli tervek, műszaki ellenőr, Ft Ft Ft GINOP GINOP GINOP

31 közbeszerzési tanácsadó és közbeszerzési költségek, projekt nyilvánosság) Projektköltségek összesen Ft Projekttartalék 0 Ft Összesen Ft Ebből GINOP A tervezett gyógyhelyi fejlesztések során esetlegesen felmerülő kockázatok A projektgazda a veszélyforrásokat pénzügyi, megvalósítási-fenntartási, műszaki, jogi, társadalmi, valamint intézményi szempontok szerinti kockázatokra választotta szét. Az alkalmazott kockázatkezelési módszer egyrészt lehetővé teszi, hogy egy adott hibajelenséghez többféle hatást és hibaokot rendeljen az elemző, így pedig specifikus, célzott beavatkozások tehetők akár a kockázat bekövetkezésének megelőzése érdekében, akár bekövetkezés esetén a korrekciós lépések megtételére. Másrészt minden kockázat esetén három tényező különböztethető meg (bekövetkezés esélye, bekövetkezés esetén a hatás súlyossága, valamint az észlelés nehézsége). A Projektgazda mind a projekt tervezése, mind a megvalósítás során arra törekszik, hogy lehetőleg megelőzze a kockázatok, veszélyhelyzetek bekövetkezését, hiszen ez a megoldás olcsóbb, mintha a bekövetkezés után a kárenyhítés kötné le a projektszervezet erőforrását, idejét, és a költségvetést. a) Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontú kockázatok elemzése A projekt utófinanszírozású, és az utófinanszírozandó projektelemek összegére vonatkozóan előleget is igényel. A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások a projekt teljes időtartama alatt rendelkezésre állnak, tekintettel arra, hogy az igényelni kívánt előleg, valamint a megfelelő pénzügyi ütemezés együtt biztosítják a projekt likviditását. A projektelemek likviditása érdekében a projektgazda a pályázati útmutatóban foglaltaknak megfelelően a lehető legsűrűbben, de ésszerű keretek között tervez kifizetési igényléseket benyújtani.

32 Fentiek ellenére fontos számításba venni azt a kockázatot is, hogy a támogatás fizetési ütemei eltolódhatnak, így a kifizetések késnek, továbbá a bérlők nem, vagy nem megfelelő ütemben fizetik a bérleti díjakat, vagy esetleg egy árszínvonal változással az input árak emelkednek, amely tényezők negatívan befolyásolják a megtérülést. b) Intézményi és Jogi kockázatok A projekt kockázatainak részletes paraméterei a Kockázati mátrix táblázatban találhatóak, ugyanakkor néhány jellemzőt külön is érdemes megvizsgálni: A jogszabályváltozásokból eredő esetleges kockázatok között kell megemlíteni a működést meghatározó, a szolgáltatási feltételek minimum követelményeit definiáló jogszabályok esetleges módosulását is. A közbeszerzési eljárás által okozott csúszás, vagy a közigazgatási folyamatok, intézményrendszer átalakítása megnövelheti a projekt megvalósítására tervezett időt. A közbeszerzési eljárás által okozott csúszás kivédésének legmegfelelőbb módja az ütemtervben történő legkorábbi időpontra való beütemezés, és a pontos közbeszerzési előkészítése. Fontos azzal is kalkulálni, hogy az építési, engedélyezési jogszabályok, szabványok szigorodása a projekt ütemezését felboríthatja, és ezáltal a megvalósítás idejét meghosszabbíthatja, ezért is fontos figyelembe venni a projekt ütemezésében az esetleges változások lehetőségeit, és az átalakításhoz szükséges időtartamra tartalékot beütemezni. A projekt és a vele párhuzamosan futó fejlesztések nem befolyásolják egymást, sem szervezeti, sem pénzügyi, likviditási tekintetben vagy az abszorpciós képesség szempontjából. Az EU-s projektekre vonatkozó előírásoknak megfelelően a megvalósítás finanszírozása és nyilvántartása elkülönül a többi projekttől, és a projektgazda normál működésétől. Az időütemterv teljesülését befolyásoló kockázatok bekövetkezésének a leggyakoribb kezelési módja az átütemezés, azon belül is a tevékenységek későbbre halasztása, például az adott tevékenység újrakezdésével. c) Társadalmi kockázatok A társadalmi szempontok (lakossági ellenállás, közvélemény stb.) között a projektgazda nem számít negatív hozzáállásra. A pozitív vélemények kialakítását és fenntartását a valós szükségletekre való épülés mellett a megfelelő kommunikáció biztosítja majd, továbbá az időben elkezdett szakmai tervezés is ezt a célt szolgálja.

33 d) Műszaki kockázatok Az építési munkák során előre nem látható akadályok merülhetnek fel, továbbá előfordulhat, hogy a beruházás nem a megfelelő előírások szerint valósul meg (nem megfelelő kivitelezésből fakadó károk), az engedélyek kiadása elhúzódhat, vagy a tervezési hiányosságok (pontatlanul felmért igények) léphetnek fel. Ezek elkerülésére fontos a megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása, és a kivitelezésről szóló szerződésben szigorú, mindenre kiterjedő garanciális feltételek rögzítése, továbbá a tervezési fázis előtt a lehető legpontosabb igénylista összeállítása, illetve a kivitelezési szakaszban a műszaki vezető ellenőrzi a műszaki ellenőrt és az építési kivitelező tevékenységét. A rendszeres koordinációs értekezleteken lehetőség nyílik a problémák felvetésére és a megoldások megtalálására. A feladatok előre meghatározott ütemezésének betartása folyamatosan felülvizsgálatra kerül. Mindezek alapján összességében elmondható, hogy a projekt megvalósítását leginkább befolyásoló kockázatok azonosítása megtörtént, kezelésük biztosított, így annak az esélye, hogy a pályázatban vállalat tevékenységek megvalósításában komolyabb fennakadás adódjon, összességében alacsony.

34 Kockázati esemény neve Műszaki kockázatok 1. Nem megfelelő kivitelezésből fakadó károk 2. Tervezési hiányosságokból fakadó kockázatok Kockázat bekövetkezésének hatása Magasabb kivitelezési és karbantartási költségek. Pontatlanul felmért igények, körülmények alapján készült tervek alapján elkészülő építmények átalakítása extra költséget jelent. Bekövetkezés valószínűsége B - Kis valószínűségű (10-33%) B - Kis valószínűségű (10-33%) Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontú kockázatok 18. táblázat Kockázati mátrix Bekövetkezés hatásának mértéke IV kritikus hatású III mérsékelt hatású Kockázat szintje mérsékelt mérsékelt Mérséklési- és megelőzési intézkedések Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása, a kivitelezésről szóló szerződésben szigorú, mindenre kiterjedő garanciális feltételek rögzítése. A tervezési fázis előtt a lehető legpontosabb igénylista összeállítása, megfelelő referenciákkal rendelkező tervező cég kiválasztása. Fennmaradó kockázat szintje alacsony alacsony

35 4. A támogatás fizetési ütemeinek eltolódása, kifizetések késedelme 5. Nem megfelelő fizetési hajlandóság 6. Kevesebb vagy lassabb ütemű látogatottság Rövid ideig tartó elhúzódás áthidalása hitelekből történhet, ami drágítja a beruházást, megnöveli a megtérülést, hosszabb kifizetési késedelem ellehetetleníti a projektet. A bérlők nem, vagy nem megfelelő ütemben fizetik a bérleti díjakat, ez negatívan befolyásolja a megtérülést. A tervezettnél kevesebb látogató a megtérülést negatívan befolyásolja. B - Kis valószínűségű (10-33%) B - Kis valószínűségű (10-33%) B - Kis valószínűségű (10-33%) V katasztrofális hatású IV kritikus hatású IV kritikus hatású magas mérsékelt mérsékelt Rövid ideig tartó elhúzódás esetén banki hitelekkel fedezhető a hiány, ez mérsékli a kockázatot. Fizetőképes bérlőkkel történő szerződéskötés, a bérleti szerződésben olyan garanciák rögzítése, amelyek nagyobb biztosítékot jelentenek a pontos fizetésre. A projekt megvalósításának első szakaszától kezdődően marketing tevékenységgel, tájékoztatással el kell kezdeni a potenciális látogatók (célcsoport) felkutatását, megkeresését. mérsékelt alacsony alacsony

36 7. Ár- és jövedelemkockázat (inflációs kockázat, üzemanyag és közmű árak emelkedése) Az árszínvonal változása, az input árak emelkedése ronthat a jövedelmezőségen, negatív irányban befolyásolhatja a megtérülést. C - Közepes valószínűségű (33-66%) III mérsékelt hatású mérsékelt Közműárak változásából fakadó kockázatokat mérsékli a projektben megvalósítható megújuló energia felhasználás lehetősége. A kedvező iparűzési adó szintén csökkenti a kockázatot. A megvalósítás során közeli kivitelezők és építőanyag beszerzési helyek, üzemeltetési időszakban helyi alapanyagok preferenciája. alacsony 8. Konkurens pihenőpark létesítése a közelben Szintén csökkentheti a keresletet a projekt keretében létrejövő szolgáltatásra. B - Kis valószínűségű (10-33%) III mérsékelt hatású mérsékelt Felmérés, információ gyűjtés az előkészítési szakaszban. alacsony Intézményi és jogi kockázatok 9. Közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai A közbeszerzési eljárás által okozott csúszás vagy a közigazgatási folyamatok, intézményrendszer átalakítása megnövelheti a projekt megvalósítására tervezett időt. B - Kis valószínűségű (10-33%) III mérsékelt hatású mérsékelt A közbeszerzési eljárás által okozott csúszás kivédésének legmegfelelőbb módja az ütemtervben történő legkorábbi időpontra való beütemezés és a pontos közbeszerzési előkészítés. alacsony

37 10. Kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása 11. Szabályozók időközi változásai 12. Az attrakció létesítésével kapcsolatos jogszabályi környezet változása Építési, engedélyezési jogszabályok, szabványok szigorodása a projekt ütemezését felboríthatja, a megvalósítás idejét meghosszabbíthatja. A szabályozók kedvezőtlen változása az infrastruktúra kialakításának költségeit kedvezőtlenül befolyásolhatja. Az attrakció működésével kapcsolatos jogszabályi környezet jelentős változása olyan szabályozó elemeket, feltételeket hozhat be, amelyekkel a projekt előkészítése során nem volt mód kalkulálni. A -Elhanyagolható valószínűségű (0-10%) A -Elhanyagolható valószínűségű (0-10%) D - Nagyon valószínű (66-90% III mérsékelt hatású III mérsékelt hatású III mérsékelt hatású alacsony alacsony magas A projekt ütemezésében figyelembe kell venni az esetleges változások lehetőségeit és az átalakításhoz szükséges időtartamra tartalékot beütemezni, valamint a költségek fedezésére hitel felvétele lehet szükséges. A projekt ütemezésében figyelembe kell venni az esetleges változások lehetőségeit és az átalakításhoz szükséges időtartamra tartalékot beütemezni, valamint a költségek fedezésére hitel felvétele jelenthet áthidaló megoldás. A tervezés, előkészítés során pontosan át kell tekinteni az előkészítés alatt álló szakmai tanulmányokat, anyagokat, az európai és világviszonylatban alkalmazott szabályokat, trendeket és ezek alapján tervezni a projektet. alacsony alacsony mérsékelt

38 5 BERUHÁZÁSI PROJEKTEK BEMUTATÁSA I. Turisztikai fogadóépület Projektelem jellege építés / településen eddig nem létező turisztikai szolgáltatás, illetve fizetős turisztikai attrakció létrehozása Projekt állapota / előkészítettség építési engedélyezési tervdokumentáció, az ÉTDR rendszerében engedélyezésre benyújtva Időbeli ütemezés (projekt megvalósításának kezdete) Felelősök Nyírbátor Város Önkormányzata Együttműködő partnerek A büfét, ajándékboltot és a horgászcikk boltot az önkormányzat vállalkozó bevonásával tervezi működtetni. Teremtett munkahelyek 1 fő gondnok Projekt helyszíne A Szénaréti tó nyugati oldala, a meglévő parkolók mellett, 0395/1 hrsz. Projekt kapcsán a meglévő állapot leírása A tervezési terület alapvető jellemzői az alábbiak: A Szénaréti-tó és környezete mélyfekvésű, belvíz járta terület. A fejlesztésben érintett területek rendezési terv szerint belterületek (különleges területek). A gyógyfürdővel, a lovardával, kempingekkel és egyéb turisztikai célú területekkel határosak a tervezési területeink. Közigazgatási határon belül és azon túl számos kultúrtörténeti (építészeti, helytörténeti stb.), táji érték- és természetvédelmi oltalom alatt álló terület található a közelben helyi és kistérségi (járási) szinten egyaránt. Projekt kapcsán a térszerkezet kialakítása, koncepció (attrakciófejlesztés, vonzó városkép kialakítása,

39 parkolási és közlekedési kapcsolatok) A parkolási, közlekedési kapcsolatok megoldottak, hiszen a fogadóépület közvetlenül a gyógyfürdőt kiszolgáló parkoló rendszer mellé épül. A gyógyhelyre érkező turista a fogadóépületet látja meg először. Az épület rájára emlékeztet, melynek terasza a tóra simul. Az épületben ajándékbolt, és büfé működik. A tágas fogadótérben kapnak helyet azok az interaktív IT megoldások, melyek használatával megismerhetik a közelben található Bátorligeti ősláp növény és állatvilágát, a Nyírbátorban található középkori építészeti emlékeket, a város turizmusának bemutatását, pl. a gyógyhely történetét, a jellemző kezeléseket. A szakszerű használatot képzett animátor fogja segíteni. Megcélzott célcsoportok és korosztályok egészségtudatos fiatal felnőttek egészségtudatos középkorúak egészségtudatos 55+ korosztály többgenerációs családok baráti társaságok vallási turisták Projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások a projekt kapcsán A projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások, a megújuló energiaforrás használata a műszaki tervben szerepel részletesen kifejtve. A helyszínen megvalósuló energiatakarékos és környezetbarát megoldások: Projekt hatása az épület energiaellátását napelem, a fűtését hőszivattyú biztosítja épületgépész szakági műszaki leírás szerint mozgásérzékelős kapcsolók ledes világítás nyomógombos kézmosó a csapokon szelektív hulladékgyűjtés A település turisztikai magterületének számító akcióterületen új turisztikai attrakciók (interaktív kiállítások) és szolgáltatások (büfé és kávézó, ajándékbolt, horgászcikk bolt) jönnek létre.

40 19. ábra A turisztikai fogadóépület látványterve II. Szénaréti-tó környezetének a rendezése Projektelem jellege építés / településen eddig nem létező turisztikai szolgáltatás, illetve attrakció létrehozása terület kertépítészeti rendezése, komplex zöldterület fejlesztés Projekt állapota / előkészítettség építési engedélyezési szintű tervdokumentáció készült, mely nem engedély köteles tevékenységeket tartalmaz. Időbeli ütemezés (projekt megvalósításának kezdete) Felelősök Nyírbátor Város Önkormányzata Projekt helyszíne A kertépítészeti rendezés tárgya a település közigazgatási területén belül, a Szénaréti-tó és a gyógyfürdő környezetében komplex gyógyhely turisztikai fejlesztés, 0395/1 hrsz

41 Projekt kapcsán a meglévő állapot leírása A tervezési terület alapvető jellemzői az alábbiak: A Szénaréti-tó és környezete mélyfekvésű, belvíz járta terület. A fejlesztésben érintett területek rendezési terv szerint belterületek (különleges területek). A gyógyfürdővel, a lovardával, kempingekkel és egyéb turisztikai célú területekkel határosak a tervezési területeink. Közigazgatási határon belül és azon túl számos kultúrtörténeti (építészeti, helytörténeti stb.), táji érték- és természetvédelmi oltalom alatt álló terület található a közelben helyi és kistérségi (járási) szinten egyaránt. Projekt kapcsán a térszerkezet kialakítása, koncepció (attrakciófejlesztés, vonzó városkép kialakítása, parkolási és közlekedési kapcsolatok) I/A. FOGADÓ ÉPÜLET KÖRNYEZETÉNEK RENDEZÉSE Az építész tervező csoport által megtervezett fogadó épület környezetének intenzív fejlesztése, kiszolgálása az alábbi tartalommal: - sétány- és térburkolatok kialakítása a szintkülönbségek áthidalása céljából lépcsőkkel és rámpákkal; - környezetrendezés reprezentatív céllal, exkluzív parki berendezéssel (támlás- és támla nélküli padok, ülőkockák, kerékpártámaszok, információs tábla, irányító tábla, hulladékgyűjtő stb. ); - szelektív látogatói hulladékgyűjtő pont kialakítása; - intenzív zöldfelület rendezés 3 szintű növényállomány telepítéssel (lombhullató fák, örökzöldek; cserjék, talajtakarók, kúszók; évelők, díszfüvek; gyepesítés) a fogadó épület és az azt kiszolgáló infrastruktúra környezetében. I/B. SÉTÁNY- ÉS FUTÓPÁLYA KIALAKÍTÁSA A TÓ KÖRÜL - A Szénaréti-tó körül 1 sávos (1,25 m) rekortán burkolatú futópálya építése. - Az előbbit kísérő min. 2 személyes (1,5 m) gyalogos sétány építése térburkolattal. - A futópálya és a sétány mentén - a tóparton - pihenő pontok kialakítása (6 helyszín) és irányító táblák elhelyezése. - A pihenő pontokon térburkolat és stég építése a lejáratoknál támfalakkal, a burkolatokon csekély pihenő bútorzat (pad, hulladékgyűjtő, kerékpártámaszok) elhelyezése; pihenő pavilonok kialakítása bútorzattal min. 8 fő részére, továbbá ehhez kapcsolódóan tűzrakó és további padok elhelyezése; "sárkányos" szemlélődők kihelyezése a vízparton. A sárkányos nyugpadok vegyes szerkezetűek; a deszkázat színe minden pihenőben azonos lenne, az idomacél keret színe azonban pihenőpontonként változik, így a sárkányos padok színe alapján az egyes pihenőhelyek könnyen beazonosíthatóak lesznek. - Sétány menti pihenő padok és hulladékgyűjtők elhelyezése, pálya menti egyensúlyozó híd és egyensúlyozó átjáró kiépítése. I/C. IVÓKÚT LÉTESÍTÉSE, MEZÍTLÁBAS SÉTÁLÓ KIALAKÍTÁSÁVAL - Ivókút létesítése (hálózatra kötéssel és helyszíni szikkasztással), a kút mellett gyöngykavicsos járólap térburkolat építése; valamint gyöngykavicsos, murvás és görgeteg köves, szórt mezítlábas sétáló felületekkel. Egyedi sárkányos kültéri pad

42 elhelyezése az ivókút mellett. - Az ivókúttól járólap tipegősor elvezetése a vízparti stégig (16 m2). I/D. FELNŐTT REKREÁCIÓS CÉLÚ FEJLESZTÉS - A tervezett fitnesz- és kondipark megközelítését biztosító sétány építése térburkolattal. - Gumi ütéscsillapító burkolattal létesített felszínek berendezése 6-6 db kondi-, illetve fitnesz eszközzel. - Általános parki berendezések elhelyezése a kondi- és a fitnesz park környezetében, valamint a kettőt összekapcsoló fogadó jellegű térburkolaton. I/E. KOMPLEX ZÖLDFELÜLET FEJLESZTÉS REKREÁCIÓS CÉLLAL - Intenzív területelőkészítést követő extenzív zöldfelület rendezés 3 szintű növényállomány telepítéssel (lombhullató fák, cserjék, talajtakarók, gyepesítés) átfogóan, a tóparti sétány és a többi elhelyezett funkció környezetében a teljes terület kb. 80 %-ára kiterjedően. A tervezett kivitelezés célú felvonulás és építés nem érinti a rendelkezésre álló teljes területet, egyes felszíneket kizártunk a beavatkozásból, bár a telek részét képezik (pl. a tó Ny-i oldalán a mélyfekvésű erdős, bozótos rész). I/F. DÍSZVILÁGÍTÁS - LED-es, saját hálózatra kötött (gyógyfürdő parkolója) díszvilágítási fényforrások elhelyezése a fogadó épület, a futópálya (sétány), a pihenő pontok, valamint a kondiés fitnesz park környezetében. - Az előbbi rendszert kiszolgáló hálózat kiépítése; saját hálózat bővítése. I/G. SÁRKÁNY TÁJELEM II. ZENEPAVILON A tájelem - egy sárkány, mely a város jelképe - a hrsz 6041 belterületen (0,98 ha) lesz elhelyezve a komplex gyógyhely turisztikai centrum mellett elhaladó 4105 sz. közút (Gyulaji út) mentén. A sárkány egyszerűen a zöldfelületen földdombként létesül rávezető burkolatok nélkül. A földdomb egy sárkány sziluettjét adja ki, melyet az év 3 évszakában növénytakaró borít, illetve a téli időszakban a virágok számára elhelyezett növénykazetták sárkány motívumként jelennek meg. Tájelem funkcióján túl lehetőséget ad az ide érkező célcsoport számára vizuális emlék készítésére. Nyírbátorban 2016-ban 50. alkalommal került megrendezésre a Nyírbátori Zenei Napok. Ez a rendezvény lehetőséget nyújt nyáron a zenekedvelők maximális kiszolgálására, melyhez a zenepavilon helyszínként is hozzá fog járulni nemcsak a nyári, hanem a szezon meghosszabbításaként egész évben. A város zeneoktatása is nagy múltú, így fellépési, gyakorlási lehetőséget is biztosít a fiatal generáció számára. Megcélzott célcsoportok és korosztályok

43 egészségtudatos fiatal felnőttek egészségtudatos középkorúak egészségtudatos 55+ korosztály többgenerációs családok baráti társaságok vallási turisták Projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások a projekt kapcsán A projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások, a műszaki tervben szerepel részletesen kifejtve. A helyszínen megvalósuló energiatakarékos és környezetbarát megoldások: Projekt hatása szelektív hulladékgyűjtés led-es díszvilágítás A település turisztikai magterületének számító akcióterületen új turisztikai attrakciók jönnek létre, megtörténik a gyógyítás zavartalanságát, a betegek és a helyi lakosok nyugalmát, megfelelő életminőségét és színvonalas esztétikájú, városi környezetet biztosító zöldfelületi rendszer kialakítása. III. Apródképző Projektelem jellege építés / településen eddig nem létező fizetős turisztikai attrakció létrehozása Projekt állapota / előkészítettség építési engedélyezési szintű tervdokumentáció készült, mely nem engedély köteles tevékenységeket tartalmaz. Időbeli ütemezés (projekt megvalósításának kezdete) Felelősök Nyírbátor Város Önkormányzata Projekt helyszíne Az apródképző céljára rendelkezésre álló rendezni, fejleszteni kívánt terület (külterület, rendezési terv szerint különleges célra szánt terület) jelenleg 30 x 50 m kiterjedésű és erdő művelési ágú. Projekt kapcsán a meglévő állapot leírása

44 A tervezési terület alapvető jellemzői az alábbiak: A. terület külterület (különleges terület). A gyógyfürdővel, a lovardával, kempingekkel és egyéb turisztikai célú területekkel határosak a tervezési területeink. Közigazgatási határon belül és azon túl számos kultúrtörténeti (építészeti, helytörténeti stb.), táji érték- és természetvédelmi oltalom alatt álló terület található a közelben helyi és kistérségi (járási) szinten egyaránt. Projekt kapcsán a térszerkezeti kialakítása, koncepció (attrakciófejlesztés, vonzó városkép kialakítása, parkolási és közlekedési kapcsolatok) Az akácost a kivonással egyidőben tervezett irtásokkal kisebb tömbökre osztják. Az apródképző alatt rögzített tartószerkezetekre épített és egymással összekötött egyensúlyozó pályákat értünk. A pályák kijelölésére a 0,15 ha méretű és a tervezett pályavonalak mentén tovább irtott erdőtömbben kerülne sor. Az akácok nem elég korosak tartószerkezetként szolgálni, így a pályák tartóoszlopai telepített oszlopok lesznek. A szükséges tovább irtások mértéke minimum a tervezett pálya tengelyvonalaktól mért 2-2 m-es távolság, azaz közel 480 m2. A tájékoztató tér irtása (70 m2) nem feltétlenül szükséges. Az attrakció keretében háromféle pálya telepítésére kerül sor; azaz 1 db gyakorló, 1 db gyermek és 1 db felnőtt pálya létesül az alábbi paraméterekkel: - gyakorló pálya létesítése 3 m-es oszlopokkal max. 7 m-es szakaszokkal/ 7 oszlopos; - gyermek pálya létesítése 3 m-es oszlopokkal max. 7 m-es szakaszokkal/ 7 oszlopos; - felnőtt pálya létesítése 5 m-es oszlopokkal max. 10 m-es szakaszokkal/ 7 oszlopos. Megcélzott célcsoportok és korosztályok egészségtudatos fiatal felnőttek többgenerációs családok baráti társaságok vallási turisták Projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások a projekt kapcsán A projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások, a műszaki tervben szerepel részletesen kifejtve. A helyszínen megvalósuló energiatakarékos és környezetbarát megoldások: szelektív hulladékgyűjtés Projekt hatása A település turisztikai magterületének számító akcióterületen új turisztikai attrakció jön létre, mely elsősorban a gyermekkel érkező családokat és a fiatalokat szólítja meg.

45 IV. Bajvívó tér Projektelem jellege építési engedélyezési szintű tervdokumentáció készült, mely nem engedély köteles tevékenységeket tartalmaz. Projekt állapota / előkészítettség műszaki tervdokumentáció Időbeli ütemezés (projekt megvalósításának kezdete) Felelősök Nyírbátor Város Önkormányzata Projekt helyszíne A gyógyhely területén belül helyezkedik el a fedeles lovarda épülete, amelynek ingatlanán lehetőség van egy, a középkort idéző bajvívó tér kialakítására. Projekt kapcsán a meglévő állapot leírása A tervezési terület alapvető jellemzői az alábbiak: A terület külterület (különleges terület). A gyógyfürdővel, a lovardával, kempingekkel és egyéb turisztikai célú területekkel határosak a tervezési területeink. Közigazgatási határon belül és azon túl számos kultúrtörténeti (építészeti, helytörténeti stb.), táji érték- és természetvédelmi oltalom alatt álló terület található a közelben helyi és kistérségi (járási) szinten egyaránt. Projekt kapcsán a térszerkezet kialakítása, koncepció (attrakciófejlesztés, vonzó városkép kialakítása, parkolási és közlekedési kapcsolatok) A bajvívó téren a Báthoriak korát idéző korhű ruházatban és fegyverzettel bemutatásra kerülnek a kort jellemző hadászati, harcászati szokások, melyeket garantált programokon akár kéthetente szakképzett fegyverekhez értő oktatók segítségével a látogatók elsajátíthatnak. (pl: íjászat, szablya oktatás) A látogatók számára biztosítják a fegyverek kipróbálását, a korhű ruházatban történő fotózást, így interaktívvá és kipróbálhatóvá téve az attrakciót. A fotózás után azonnal elkészül a fénykép, melyet a látogató azonnal kézhez vehet, illetve kérés esetén ben megküldésre kerül. A korhű ruhák, fegyverzetet eszközbeszerzésként jelenik meg a pályázatban. Mivel a helyszínen adott az attrakcióhoz kapcsolódó lóállomány is, így azok is bevonásra kerülnek, és a szükséges eszközök ehhez is beszerzésre kerülnek. Azért, hogy az attrakció nem csak a nyári szezonhoz legyen köthető, lévén, hogy szabadtéren van, ezért a bajvívó tér talaját 4 évszakosra tervezték, amely mind esős, mind hideg időben használható. Megcélzott célcsoportok és korosztályok egészségtudatos fiatal felnőttek

46 egészségtudatos középkorúak egészségtudatos 55+ korosztály többgenerációs családok baráti társaságok vallási turisták Projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások a projekt kapcsán A projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások, a műszaki tervben szerepel részletesen kifejtve. A helyszínen megvalósuló energiatakarékos és környezetbarát megoldások: Projekt hatása szelektív hulladékgyűjtés Öntöző rendszerre ellátott a szállópor koncentráció csökkentésére A település turisztikai magterületének számító akcióterületen új turisztikai attrakció jön létre, mely jelentős mértékben hozzájárul a tartózkodás hosszabbításához. V. Kerékpárkölcsönző és elektromos töltőállások kiépítése Projektelem jellege építés / településen eddig nem létező fizetős turisztikai szolgáltatás létrehozása Projekt állapota / előkészítettség építési engedélyezési szintű tervdokumentáció készült, mely nem engedély köteles tevékenységeket tartalmaz. Időbeli ütemezés (projekt megvalósításának kezdete) Felelősök Nyírbátor Város Önkormányzata Projekt helyszíne A fedett kerékpárkölcsönző elhelyezése a kemping területén belül történik, 0383/5 hrsz Projekt kapcsán a meglévő állapot leírása A tervezési terület alapvető jellemzői az alábbiak: A terület rendezési terv szerint belterület (különleges terület). A gyógyfürdővel, a lovardával, kempingekkel és egyéb turisztikai célú területekkel határosak a tervezési területeink. Közigazgatási határon belül és azon túl számos kultúrtörténeti (építészeti, helytörténeti stb.), táji érték- és természetvédelmi oltalom alatt álló terület található a közelben helyi és kistérségi

47 (járási) szinten egyaránt. Projekt kapcsán a térszerkezeti kialakítása, koncepció (attrakciófejlesztés, vonzó városkép kialakítása, parkolási és közlekedési kapcsolatok) A tervezett építmény fa szerkezetű, tárolás célját szolgálja. A tároló egyedi kivitelű a gyógyhely arculati elemét, azaz a sárkányt magán viseli. A tárolón belül 7 db P típusú kerékpártámasz kerül elhelyezésre, ezen túlmenően a falak belső oldalát körben fém korlát kíséri. A tervezett pavilon (24 m2) 20 db kerékpár kényelmes tárolására alkalmas, de szükség esetén akár 30 db is elhelyezhető a zárt térben. A kerékpárkölcsönző környezetében térburkolatot kerül kialakításra, melyen padot, tájékoztató táblát és további P típusú támaszokat helyeznek el. Itt történik meg a 2 e-töltőállomás kialakítása is. A szolgáltatások bárki számára elérhetőek 0-24 órában. Megcélzott célcsoportok és korosztályok egészségtudatos fiatal felnőttek egészségtudatos középkorúak egészségtudatos 55+ korosztály többgenerációs családok baráti társaságok vallási turisták Projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások a projekt kapcsán A projekt akadálymentesítése és az energiatakarékos és környezetbarát megoldások, a műszaki tervben szerepel részletesen kifejtve. szelektív hulladékgyűjtés Projekt hatása A Szénaréti-tó környékére érkező vendégeknek lehetővé teszi a település többi attrakciójának a kerékpárral történő felkeresését, illetve igény esetén az e-kerékpárok töltését. 20. táblázat Az intézkedési terv bemutatása a GINOP pályázati felhívás értékelési szempontrendszerén keresztül Értékelési szempont A projekt tartalmaz innovatív elemeket, valamint modern elektronikus eszközöket (a megfelelő célcsoportok esetén), továbbá kézzelfogható, élményeket adó eszközök használatát. Pályázati megfelelés A településen eddig még nem létező, piacképes (fizetős) turisztikai attrakció/szolgáltatás jön létre: 1. Apródképző 2. Bajvívó tér 3. Kerékpár kölcsönző A fejlesztés a megcélzott vendégkör sajátos igényeinek megfelelő elemekből áll: A betervezett elemek a pontban felsorolt

48 célcsoportok igényeinek megfelelnek: Egészségtudatos fiatal felnőttek - kerékpározás, futópálya, apródképző Egészségtudatos középkorúak - kerékpározás, futópálya, mezítlábas sétáló Egészségtudatos 55+ korosztály - kerékpározás, futópálya, fittness és kondipark, mezítlábas sétáló Többgenerációs családok: Bajvívó tér, apródképző, sétány, interaktív elemek Baráti társaságok: Bajvívó tér, apródképző, sétány, interaktív elemek Egészségügyi problémával küzdő vendég (nem fertőző krónikus betegség vagy baleset, műtét utáni rehabilitáció): Sétány, futópálya, rekreációs célú zöldfelület fejlesztés, mezítlábas sétáló A felsorolt attrakciók tartalmaznak modern, elektronikus és kipróbálható eszközöket: 1. Mezítlábas sétáló 2. Felnőtt szabadtéri fitnesz 3. Apródképző élményelemei 4. Bajvívó tér élményelemei 5. Interaktív bemutató, mobil applikáció Megcélzott célcsoportok és korosztályok: 1. egészségtudatos fiatal felnőttek 2. egészségtudatos középkorúak 3. egészségtudatos 55+ korosztály 4. többgenerációs családok 5. baráti társaságok 6. vallási turisták Energiatakarékos, megoldások használata: környezetbarát 1. Fűtési energia hőszivattyús berendezéssel 2. Napelem használata energia biztosítására 3. Ledes fényforrások használata 4. Nyomógombos csapok használata a takarékos vízfelhasználása érdekében 5. E-kerékpártöltő előkészítése 6. Szelektív hulladékgyűjtés

49 A desztináció kínálatához, arculatához illeszkedő ajándéktárgyak kereskedelméhez szükséges helyi jellegű infrastruktúra (pl. bolthelyiség), vendéglátó egységek (pl.: kávézó, étterem, büfé) kialakítása, fejlesztése. Turisztikai szemléletű városkép alakító fejlesztések megvalósítása 7. Levegő és zajcsökkentő megoldások használata 8. Természetes anyagok használata a beruházás során. 9. Locsolórendszer használata 10. Kerékpár kölcsönzési lehetőség biztosítása a környezetbarát közlekedési mód választásához. 11. Mozgásérzékelős kapcsolók A turisztikai fogadóépületben kialakításra kerülnek: 1. büfé és kávézó, ajándékbolt 2. horgászcikk bolt A projektelem fő célja a gyógyítás zavartalanságát, a betegek és a helyi lakosok nyugalmát, megfelelő életminőségét és színvonalas esztétikájú, városi környezetet biztosító zöldfelületi rendszer kialakítása. A fenti célok elérésére a következő feladatok elvégzésére kerül sor: a gyógyhelyi akcióterületen egy általános zöldfelületi állapotfelmérés (a növényzet egészségi állapotának fölmérése); ennek alapján egy átfogó koncepció kerül kialakításra (beavatkozási pontok, elkészítendő tervek meghatározása; fajta-ajánlások meghatározása az állapotfelmérés tapasztalatainak figyelembe vételével); kertészeti és növénytelepítési (tájépítészeti) tervdokumentációk készítése; komplex zöldterület rehabilitáció a fenti koncepció és tervek alapján (faültetés, parkosítás, sétány-építés, fűtelepítés, eszközbeszerzés) akcióterületen fásítás, cserjeültetés, utcabútorok elhelyezése Időjárás független városképi fejlesztés: Sárkány tájelem kialakítása Fogadó épület 4 évszakban használható

50 Fedett pihenőhelyek kialakítása a tó körül Sétány a tó körül Közszolgáltatások látogatóbarát szemléletű továbbfejlesztése: irányító és információs táblák elhelyezése, hulladéktárolók telepítése a rendezett környezet érdekében (szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek a biztosítása) attrakcióelemek díszkivilágítása fedett kerékkölcsönző elhelyezése E-gépkocsi és e-kerékpár töltési lehetőségek Sétány melletti pihenőhelyek kialakítása Mobil applikáció fejlesztése A gyógyhellyé minősítés környezeti feltételeinek fejlesztése: jelentős összefüggő zöldfelület, fásítás és cserjésítés, mely a szállópor koncentrációját csökkenti jelentős összefüggő zöldfelület, fásítás és cserjésítés, mely a zajszintet csökkenti részleges öntöző rendszer, mely a szállópor koncentrációját csökkenti jelentős összefüggő zöldfelület, fásítás és cserjésítés, mely a rendezett zöldfelületet növeli, fejleszti. A megújuló energia alkalmazása a fosszilis energiahordozókkal szemben, mely a levegőtisztaságot növeli, A kerékpárhasználat arányának növelése, mely mind a zajterhelést, mind a levegő terhelést csökkenti. A fejlesztések komplex akadálymentesítése: Fogyatékosság típusa szerint az alábbiak

51 valósulnak meg a Fogadó épületben látássérülteknek vezetősáv, braille írás használata, hallássérülteknek infokommunikációs rendszer kialakítása, a Fogadóépület környezetének és az épületnek az akadálymentesítése mozgáskorlátozottaknak, akadálymentesített WC mozgássérült parkoló biztosítása a meglévő parkolóban Reálisan alátámasztásra kerülte a projektekben megvalósítandó tevékenység iránti kereslet? A célcsoportok valós turisztikai igényeinek kielégítését célozza a fejlesztés: A célcsoportok pontosan lehatárolásra kerültek. A fürdő és a gyógyhely célcsoportjai megegyeznek, hogy a szinergia érvényesüljön. A turizmusfejlesztési irányokat a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája is tartalmazza, amelyet konkrét igényfelmérés támaszt alá b) a fejlesztés kiegészíti a gyógyhely meglévő turisztikai kínálatát A gyógyhelyfejlesztési stratégiában szereplő attrakciók / szolgáltatások színvonala illeszkedik a fürdő szolgáltatási színvonalához, így egységes kínálat jön létre. A projekt keretében olyan szolgáltatások kerültek tervezésre, melyek sem a gyógyhely területén, sem a városban jelenleg nem találhatóak: futópálya fittness és kondi park ivókút mezítlábas sétálóval bajvívó tér apródképző kerékpár kölcsönző Interaktív bemutató elemek, mobil applikáció c) a fejlesztés a települési infrastruktúra hiányzó/nem megfelelően működő elemeit fejleszti a turisták igényei szerint A megvalósítandó projektek hozzájárulnak a

52 vonzó gyógyhelyi környezet és városkép kialakításához. Az előző pontban felsorolt elemek olyan hiányzó elemek, melyekre valós kereslet van a turisták részéről. Kis- és középvállalkozások bevonása Megújuló energiaforrás használata a fejlesztés során. Legalább két parkolóhelyen az elektromos kerékpár / gépkocsi-töltési lehetőség biztosítása. kkv-k csatlakozási pontjai a szándéknyilatkozatok alapján: 1. Büfé és kávézó, ajándékbolt 2. horgászcikk bolt Fogadóépület fűtéséhez és üzemeléséhez szükséges elektromos energiát hőszivattyú, energiaellátását napelem biztosítja teljes mértékben. Elektromos betáplálásra csupán az ad-vesz rendszer kiépítése miatt van szükség A projekt során új parkoló nem épül, mivel az érintett területen megfelelőszámú parkoló már rendelkezésre áll, így a kempingben már meglévő 2 darab parkolóhoz tervezik a töltőállomás előkészítésének kiépítését, mely kerékpár és gépkocsi töltésére is alkalmas lesz, és bárki számára elérhető szolgáltatásként működik a gyógyhely területén 0-24 órában.

53 6 A KONCEPCIÓ MEGVALÓSULÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOROK A javuló társadalmi-gazdasági feltételek és a turizmus növekedése hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához is. Az elért fejlődés elsősorban a lakosság általános közérzetén érhető tetten, azonban szükséges objektív mutatószámok alkalmazása is ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk az elért eredményekről. Ennek érdekében egyrészt a turisztikai szektor kínálati oldalán végbement fejlődést kívánjuk figyelemmel kísérni, másrészt a keresleti oldal alakulását, mint a fejlesztések és a fejlődés sikerességére történő egyértelmű visszajelzést. 21. táblázat A gyógyhelyfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok Indikátor Kiindulási érték (2015) Tervezett értékek (2023) Vendégszám a település kereskedelmi szálláshelyein (fő) A fürdő vendégszáma (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (darab) A fejlesztés turisztikai és gazdaságélénkítő hatása A vendégforgalom növekedésével párhuzamosan a bevételek is növekednek a gyógyfürdő, a termálfürdő, mind a fejlesztést megelőzően jelen levő, mind pedig a fejlesztés eredményeként létrejövő turisztikai szolgáltatók esetében. A bevétel növekedése a fürdők esetében ez nem csak a belépőjegyek értékesítésének számbeli növekedéséből adódik, hanem az igénybe vett szolgáltatások bővüléséből is. A fejlesztések közvetlen vállalkozásélénkítő hatással is rendelkeznek, a létrejövő új attrakciók üzleti lehetőséget jelentenek magánvállalkozás számára (büfé és ajándékbolt üzemeltetője, ajándékbolt üzemeltetője), mely új munkahelyek létrejöttét is indikálja. Új munkahely jönnek létre a nem vállalkozási alapon működő attrakciók üzemeltetése kapcsán is (1 fő gondnok). Az itt felsoroltak alapján reálisan 1 új munkahely létrejöttével közvetlen lehet számolni mint a projekt egyik hatásindikátora. A helyi és térségi magánvállalkozások és őstermelők számára a létrejövő helyi termékek piaca és az ajándékbolt is vállalkozás élénkítő hatással jár, hiszen a termelők és a kézművesek ide beszállíthatják termékeiket.

54 Kötelező kimeneti mutató a GINOP kódszámú felhívás alapján A természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások számának növekedése. A látogatók számát egy évre kell összesíteni. A fenntartási időszak minden évére meg kell adni az indikátor értékét és a célértéket a fenntartási időszak első, teljes naptári évében kell elérni. Számítási módszertan: Minden év májusában 2 nap javasolt mérésre, egy hétköznap és egy hétvége, de egyik sem ünnepnap, vagy helyi ünnep (pl. városnap, falunap, fesztivál, gyereknap). A mérés javasolt ideje: 8:00-tól 20:00-ig. Az adott mérést ki kell vetíteni a teljes évre, s ez alapján kerül megbecsülésre a látogatószám. Mértékegység: látogatás / év Bázisérték: GINOP kódszámú felhívás alapján, a támogatási kérelem beadása előtti teljes naptári évben a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő látogatóinak száma. A kötelező minimális vállalás mértéke: egy látogató / forint támogatás. - Nyírbátor esetében a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő látogatóinak a száma ben fő volt. Az igényelt támogatás összege: forint. - Kötelező minimum vállalás: 4999 látogató (2019. december 31-ig) - Kimeneti érték a látogatószámra vonatkozóan: (2019. december 31-ig) A projekteknek munkahelyet kell teremteni. Minden 300 millió forint támogatás után egy új munkahely teremtése kötelező. Amennyiben a munkahely teremtését külső vállalkozó biztosítja, úgy 200 millió forint támogatás után szükséges egy munkahely teremtése. Vállaláshoz kapcsolódó mutató Mértékegység Forrás 1 fő, teljes munkaidőben gondnok Összesen: 1 fő teljes foglalkoztatottsága valósul meg

55 7 A GYÓGYFÜRDŐHELY POZÍCIONÁLÁSA A fürdő története Az első épített közfürdő Nyírbátorban a mai Sport utcában működött még az 1930-as években klasszikus, nemenkénti kabinsorral. A medence fokozatosan mélyült, és a betonozása olyan jól sikerült, hogy még ma is fellelhető. Használata a 1960-as évek végéig tartott. A nyírbátori strand építésére 1974-ben került sor a városi tanács pénzeszközei segítségével. Elsőként egy termálmedence épült meg, majd a következő évben két gyermekpancsoló is elkészült. Miután ez nem volt kiemelt megyei program, ezért a megnyitása is csendben történt. A megyei napilap is csak a következő évben számolt be róla. 22. ábra Nyírbátor közfürdő (1930) 23. ábra Nyírbátor strandfürdő gyermekmedencéi (1975)

56 Az időközben elavult strandfürdőt a város 2008 őszén bezárta, majd a területen megkezdődött a Hit és Egészség program keretében az új fürdő építése. Az átadására április elején került sor. Nemcsak a szabadtéri létesítmények újultak meg, hanem egy négy évszakos gyógy- és wellness fürdő is épült. A vendégszám a fejlesztés hatására 15-szörös lett év végén a gyógyászati szárny is megkezdte működését. A nyitás óta energetikai fejlesztések történtek, a medencék fölé árnyékolókat szereltek. A nyitáskor már meglévő gyógyászati kezelések köre is bővült, iszappakolást és a parafangó kezelést is igénybe vehetik már a vendégek. Az elmúlt öt évben lezajlott fejlesztések az alábbiak voltak: Thai masszázs helyiségek kialakítása. Sógenerátor berendezés telepítése a wellness térbe. Napkollektorok telepítése az elektromos energiafelhasználás csökkentése érdekében. Hőszivattyús rendszer telepítése a gázfogyasztás csökkentése érdekében. Diesel-áramfejlesztő beszerzése az áramellátás folyamatosságának biztosítására. A folyamatos és tervszerű fejlesztéseinek eredménye egyértelműen tükröződik a fürdő látogatói statisztikájában. A magas szintű szolgáltatásokat biztosító, fedett, egész évben nyitva tartó gyógyfürdő és uszoda 2010-es megnyitását követően a látogatószám megsokszorozódott. A 2010-es látogatószám még alacsonyabb, de ez volt az átadás éve, amikor a fürdő nyitva tartása nem érte el a 12 hónapot. A legmagasabb látogatószámot a fürdő 2012-ben produkálta, ezt követően a látogatószám egy némileg alacsonyabb szinten stabilizálódott. Ezt a körüli látogatószámot a fürdő tartani tudja annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben a környékbeli fürdők is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. 24. ábra A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő látogatószáma Forrás: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő

57 7.1 A fürdő helyzetének értékelése A nyírbátori víz jellemzői, minősége, előfordulásának gyakorisága A fürdő gyógyvizes medencéiben a Nyírbátorban felszínre törő kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos (Báthory) gyógyvizet alkalmazzák, amelynek oldott sótartalma összesen 1526 mg/l. A gyógyvíz krónikus mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas a betegség inaktív stádiumában, illetve osteoporosis esetén. A kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos vizek tartoznak azok a vizek, amelyek 1000 mg/liter feletti mennyiségben tartalmaznak szilárd alkotórészt, és a kationok közül a kalcium és magnézium, az anionok közül a hidrogén-karbonát van többségben (Than-féle egyenértékszázalékuk eléri a 20%-ot). (Forrás: Dr. Géher P Dr. Kovács Cs. Dr. Nagy K.: Az ásványvíz meghatározása In: Bender T. (szerk.) Balneoterápia és hidroterápia, Medicina Kiadó, Budapest, 2014) A kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos fürdők vizei jól alkalmazhatóak a balneoterápiában. Főként ivókúra formájában alkalmazzák, gyomor- és bélhurut, valamint légúti gyulladásos megbetegedések esetén. Gyulladáscsökkentő hatása a baktériumölő sejtek számának növekedésével is összefügg. Emellett a vesehomok és nem beékelődött vesekövek hajtására is alkalmas, mivel vizeletkiválasztó hatása számottevő (Bender T. 2008): Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok, SpringMed Kiadó). 25. táblázat Az oldott alkotórészek a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő minősített gyógyvizében (Báthory gyógyvíz)(mg/l) Komponens Vegyjel Mennyiség (mg/l) Kálium K+ 2,8 Nátrium Na+ 402 Ammónium NH+ 1,28 Kalcium Ca++ 5,6 Magnézium Mg++ 0,91 Vas Fe++ 0,06 Mangán Mn++ 0,06 Lítium Li+ 0,07 Kationok összesen 413 Komponens Vegyjel Mennyiség (mg/l) Klorid Cl 191 Bromid Br 0,27 Jodid J 0,23 Fluorid F 0,86 Hidrogénkarbonát HCO₃ 854 Szulfid S 0,05 Foszfát (összes) PO₄ 0,24 Anionok összesen 1047 Komponens Vegyjel Mennyiség (mg/l) Metabórsav HBO₂ 26 Metakovasav H₂SiO₃ 39 Mindösszesen 1525 Forrás: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Igazgatóság vízvizsgálati jegyzőkönyve, a 475/Gyf/2003 számú határozat szerint. Közzétéve a 8. számú Egészségügyi Közlönyben (5/2004).

58 Kalcium, magnézium-hidrogénkarbonátos vizek előfordulási helyei Magyarországon: Balatonfüred, Bükfürdő, Budapest (Császár Fürdő, Lukács Fürdő, Rudas Fürdő, Gellért Fürdő egyes forrásai), Hegykő, Székesfehérvár, Parád, Bükkszék, Gyula, Balf, Makó 26. táblázat Egyes kalcium, magnézium-hidrogénkarbonátos vizű hazai fürdők gyógyvíz-összetételének összehasonlítása (oldott alkotórészek mg/l) Nyírbátor Bükfürdő Gyula Bükkszék Makó Kálium 2, n.a. 12,8 Nátrium Ammónium 1,28 36,4 5,2 n.a. 3,8 Kalcium 5, ,7 n.a. 7,2 Magnézium 0,91 45,5 1,3 31,9 4,3 Vas 0,06 0,46 0,1 n.a. 0,07 Mangán 0,06-0 n.a. n.a. Lítium 0, ,81 n.a. Kationok összesen ,36 700,3 n.a. 368,2 Nitrát n.a. <1 0 n.a. n.a. Nitrit n.a. n.a. 0 n.a. n.a. Klorid Bromid 0,27 7,5 0,1 16,3 n.a. Jodid 0,23 1,26 0,4 3,24 0,01 Fluorid 0,86 4,4 1 2,71 0,26 Szulfát n.a ,8 n.a. 12 Hidrogénkarbonát , Szulfid 0,05 n.a. 0 n.a. n.a. Karbonát n.a. n.a. 0 n.a. n.a. Anionok összesen , ,3 n.a. 974,7 Metabórsav 26 14,3 15 n.a. 6 Metakovasav n.a. 38 Szabad szénsav Oldott oxigén n.a. n.a. 35 n.a. n.a. n.a. n.a. 0 n.a. n.a. Összesen , , ,9 Forrás: az egyes gyógyfürdők honlapjai

59 A K-287 OKK számú termálkút (Báthory gyógyvíz) vizével (feltárása 1971) elvégzett orvosi ellenőrző vizsgálatokat az orvosszakértői vélemény megfelelőnek értékelte. A beteganyagot 22 térd és 24 csípő - arthrosisos beteg képezte. Számos paraméter szignifikánsan javult, köztük a fájdalomcsökkenés és az ízületi mozgások, mely javulás 3 hónap múlva is fennállt. Kúraszerű alkalmazása főleg reumatikus és egyéb mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmazható. A K-363 OKK számú termálkút gyógyvízzé minősítését az ÁNTSZ OTH december 3- án, a kutak vizének összehasonlító elemzésével indokolva, engedélyezte. A két kút vizének kémiai jellege megegyezik, összetételük a természetes ingadozás határán belül azonosnak mondható. A nyírbátori gyógyvíz indikációi: Indikációk: degeneratív gerinc és ízületi betegségek térd és csípő arthrosis ortopédiai, baleseti, idegsebészeti, traumatológiai műtétek utáni rehabilitáció porckorongsérv műtét utáni állapot, balesetek után kialakult mozgásszervi elváltozások nem akut szakaszban lévő gyulladásos reumatológiai betegségek kezelése A balneoterápiával megelőzhető panaszok idült ízületi gyulladás kopásos gerinc nagy- ízület elváltozások, csípő és térdízületi kopás köszvény Bechterew kór lágyrész-reuma idült derékfájás. porckorong megbetegedések, mozgásszervi fejlődési és tartási rendellenességek, gerincferdülés felső légúti rendellenességek egyes emésztőrendszeri és anyagcsere betegségek egyes szív és keringési betegségek bizonyos idegbántalmak idült bőrbántalmak baleset, valamint csont és ízületi műtétek utáni utókezelés. A nyírbátori gyógyvíz kontraindikációi: súlyos szív- és érrendszeri betegségek heveny, gyulladásos megbetegedések daganatos betegségek

60 súlyos vérnyomás emelkedés fertőző betegségek, lázas állapot terhesség A fürdő szolgáltatási, balneológiai és egyéb egészségügyi szolgáltatások, kiegészítő terápiák A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő egész évben üzemelő, többgenerációs fürdő, mely az egészségturizmus minden területét felölelő komplex kínálattal rendelkezik. A fürdő területén 15 medence található. A fürdő egyidejű legnagyobb terhelhetősége, azaz a fürdő területén egyidejűleg tartózkodó személyek legnagyobb száma a nyári időszakban 1250 fő, a téli időszakban 330 fő. A fürdő megengedhető napi terhelése, azaz a fürdő területére egy nap alatt, nyitástól a zárásig fürdés céljából belépő személyek száma a nyári időszakban 1875 fő, a téli időszakban 495 fő. A fürdő egész évben nyitva tart. Az egyes szolgáltatási részlegeknek eltérő a nyitvatartási rendje. 27. táblázat A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő nyitvatartási rendje Szolgáltatási részleg Nyitva tartás Gyógyfürdő és uszoda 8:00-20:00 Wellness 10:00-20:00 (hétköznap) 8:00-20:00 (hétvégén) Uszoda úszóbérlettel 5:30-20:00 Gyógyászat 8:00-18:00 (hétköznapokon) Forrás: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő

61 Medence 1 sz. Gyógymedence 2 sz. Gyógymedence Víz minősítése 28. táblázat A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő területén található medencék Vízkezelés jellege Fedettség vízfelszín (m2) Medence térfogat (m3) vízmélység (m) Medence vízhőmérséklete C Egyidejű max. terhelhetőség Üzemelési napok száma gyógyvíz t-ü 1 K ,5 1, gyógyvíz t-ü K ,4 1, Gyermek medence hidegvíz f 3 K ,6 0,3-0, Csúszdás élménymedence hidegvíz f K ,2-3, Jacuzzi hidegvíz f K 4,46 8, Úszómedence hidegvíz f K , Kör alakú gyógymedence Kifli alakú gyógymedence gyógyvíz t-ü F ,2 0, gyógyvíz t-ű F 23 23,5 1, sz. Jacuzzi hidegvíz f F 2,54 1,85 0, sz. Jacuzzi hidegvíz f F 4,36 2, Merülő I. meleg medence Merülő II: hideg medence hidegvíz f F 8,1 11,34 0, hidegvíz f F 8,1 11,34 0, Beltéri tanmedence hidegvíz f F ,3-0, Beltéri úszómedence Gyógytorna - súlyfürdő medence hidegvíz f F gyógyvíz t-ü F 48 68,8 1,3-2, Forrás: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő Teljes vízcsere (db/év) 1 t-ü:töltő-ürítő 2 K:kültéri 3 f:forgatott 4 F:fedett

62 A Sárkány Wellness és Gyógyfürdőben négy jól elkülöníthető szolgáltatási zóna került kialakításra: I. Gyógyfürdő és uszoda II. Wellness III. Gyógyászat IV. Strandfürdő A belépőjegyek árai is a szolgáltatási zónák szerint kerültek kialakításra. 29. táblázat Jegytípusok és jegyárak a Sárkány Wellness és Gyógyfürdőben Szolgáltatási zóna Jegy típusok Ft/fő Gyógyfürdő és uszoda Felnőtt napi belépőjegy Gyermek (3-7 év) napi belépőjegy Nyugdíjas és diák napi belépőjegy Családi (2 felnőtt+1 gyerek) Családi (2 felnőtt+2 gyerek) Családi (2 felnőtt+3 gyerek) Felnőtt 3 órás Gyermek 3 órás Nyugdíjas és diák 3 órás Percdíjas jegy 15/perc Belépő 10 alkalomra Belépő 30 alkalomra Belépő 90 alkalomra Belépő 135 alkalomra Belépő 180 alkalomra Belépő 360 alkalomra Gyermek (3-14 év) belépő 10 alkalomra Wellness Percdíjas 13/perc Strandfürdő Felnőtt napi belépőjegy Gyermek (3-7 év) napi belépőjegy Nyugdíjas és diák napi belépőjegy Családi (2 felnőtt+1 gyerek) Családi (2 felnőtt+2 gyerek) Családi (2 felnőtt+3 gyerek) Szezonbérlet Csúszda napijegy 500 Forrás: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő I. Gyógyfürdő és uszoda szolgáltatások A gyógyfürdőben két gyógyvizes medence (34-36 Cº (68 m²) és Cº (24 m²)) és két jakuzzi található. Az uszodatérben egy 180 cm mély 25 m-es úszómedence (275 m²) és egy tanmedence cm közötti állítható vízmélységgel (75 m²) - található. Az úszómedencében úszóbérlet birtokában már reggel tól lehetősége van a vendégeknek

63 úszni. A sportmedencében és a tanmedencében rendszeresen zajlik gyermek- és felnőtt úszásoktatás, illetve a sportmedencében versenyek megrendezésére is sor kerül. Rendkívül népszerű program és sikeres PR eszköz az évente megrendezésre kerülő 24 órás úszás, melynek keretében a Bátori Sárkány Úszóegyesület úszói és az őket segítő sporttársak a nyírbátori Sárkány Wellness és Gyógyfürdőben egymást váltva 24 órán át tartó folyamatos úszással igyekeznek a lehető legnagyobb össztávot teljesíteni. II. Wellness szolgáltatások A Sárkányfürdő wellness részlege különleges élményeket nyújt a szaunázás kedvelőinek. A belső térben három finn szauna, infrakabin, gőzfürdő, aromakabin, sókabin, valamint két merülő medence található. A fürdő területén masszázs is igénybe vehető. 30. táblázat A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő területén üzemelő szaunák Kabin típusa Befogadó képessége Hőmérséklet Relatív páratartalom Finn szauna I. 14 fő ⁰C % Finn szauna II. 6 fő ⁰C % Infrakabin 3 fő ⁰C % Gőzkabin 12 fő ⁰C % Forrás: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő III. Gyógyászat Az épület nyugati szárnyában helyezkedik el a gyógyászati részleg, melyet a vendégek az öltözőből a déli folyosóra kilépve egy elektronikus kapun keresztül érhetnek el. A gyógyászati folyosón kétoldalt kezelő helyiségek sorakoznak masszázshelyiségek, tangentor-kád, szénsavfürdő, iszappakolás, fizioterápia, valamint egy orvosi rendelő. Az épületszárny nyugatra néző nagy üvegfelülete rejti a gyógyászati medencét, ahol a vízben végezhető tornagyakorlatokat és a súlyfürdő kezeléseket végzik. A gyógyászati részleg 2010-ben nyílt, abban az évben mindössze 3 hónapot üzemelt (október-november-december), így ebben az évben volt a gyógykezelést igénybe vevő vendégek száma a legalacsonyabb. A következő évben nyilván az egész éves üzemelésnek is köszönhetően szignifikánsan megnőtt a gyógykezeltek száma a Sárkány Wellness és Gyógyfürdőben ban volt egy mérsékelt csökkenés, de ezt követően újra jelentősen emelkedett a vendégek száma.

64 31. ábra Gyógykezelést igénybe vevő vendégek száma Forrás: Sárkány Wellness és Gyógyfürdő IV. Strandfürdő A strandon két töltő-ürítő rendszerű gyógymedence, vízforgatásos technológiával működő gyermek, élmény és úszómedence üzemel. Az élménymedence egyben a 2 csúszda érkező medencéje is. A strandfürdő területén egész évben és szezonálisan működő medencék találhatóak. Nyári időszakban itt büfék működnek, illetve rendszeresen szerveznek különböző szórakoztató programokat. A fürdő területén számos sportolási lehetőség biztosítja a vendégek számára az aktív kikapcsolódási lehetőséget A fürdő egyedi adottsága, és azokra épülő szolgáltatásai, ami megkülönbözteti a versenytársaitól A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő a gyógyvízre építve nyújt egészségturisztikai szolgáltatásokat. A fürdő egyedi adottsága a gyógyvizes medencék kiemelkedően magas száma. 15 medencéből 5 medence gyógyvizes, a vízfelület 40%-a a gyógyvizes medencék vízfelülete. Az éves gyógyvízfelhasználás m³, melynek 95,91%-a gyógyászati célú. Mivel igen fiatal fürdőről van szó, a víztechnológia nagyon korszerű, ami egyrészt biztosítja a környezetbarát és gazdaságos vízkezelést, illetve a kiváló vízminőséget.

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Segédlet az egységes szempont szerint kidolgozott egyszerűsített üzleti terv elkészítéséhez

Segédlet az egységes szempont szerint kidolgozott egyszerűsített üzleti terv elkészítéséhez Segédlet az egységes szempont szerint kidolgozott egyszerűsített üzleti terv elkészítéséhez Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció panziók fejlesztése Kódszám: TFC-1.1.1-2017 1 Tartalom 1. Vezetői

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés

Részletesebben

Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program. Kisfaludy szálláshely fejlesztési konstrukció I. ütem: Balaton régió TFC-1.1.

Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program. Kisfaludy szálláshely fejlesztési konstrukció I. ütem: Balaton régió TFC-1.1. Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program Kisfaludy szálláshely fejlesztési konstrukció I. ütem: Balaton régió TFC-1.1.1-2017-A TERVEZET Jelen kiírás célja kereskedelmi szálláshelyeken belül a panziók

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Király Csaba Kárpát Régió Üzleti Hálózat Irodavezető, Nagyvárad Budapest, 2014 március 20 Fekvés: A Nyugati Szigethegység, a magyar

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

5 A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés ,50 euró, amelyből ,12 euró ERFA támogatás

5 A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés ,50 euró, amelyből ,12 euró ERFA támogatás ROHU-72 Határon átnyúló rendszer a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség és vészhelyzetek kockázatkezeléséért 5 A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés 5/b Egyedi kockázatok kezelését, katasztrófákkal

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

AKTUÁLIS GINOP PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK (TURISZTIKA, VENDÉGLÁTÁS TERÜLETÉN FELHASZNÁLHATÓ)

AKTUÁLIS GINOP PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK (TURISZTIKA, VENDÉGLÁTÁS TERÜLETÉN FELHASZNÁLHATÓ) SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 AKTUÁLIS GINOP PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK (TURISZTIKA, VENDÉGLÁTÁS TERÜLETÉN FELHASZNÁLHATÓ) BEMUTATÁSRA KERÜLŐ PÁLYÁZATOK Pályázati kód GINOP-4.1.1-8.4.4-16 GINOP-5.2.4-16

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció T é g l á s V á r o s T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről T ervező: Art Vital

Részletesebben

Interregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon

Interregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon Interregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon Gerencsér Ilona, Bálint Csaba, Baranyai Gergő Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Magyar

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

2. melléklet az 1092/2017. (II. 21.) Korm. határozathoz

2. melléklet az 1092/2017. (II. 21.) Korm. határozathoz M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2017. évi 2 szám 591 16. Tákos 17. Tarpa 18. Tiszabecs 19. Tiszakanyár 20. Tiszamogyorós 21. Tiszatelek 2 Tivadar 2 Tuzsér 2 Túristvándi 2 Vásárosnamény Nyírség kiemelt turisztikai

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete A helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban önkormányzat)

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben