Kosd Község Integrált Településfejlesztési Stratégiája. Megalapozó Vizsgálat

Átírás

1 Kosd Község Önkormányzata Kosd Község Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó Vizsgálat Kosd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 40/2017. (V.25.) sz. határozatával Kosd Község Integrált Településfejlesztési Stratégiáját elfogadta Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: , Fax: pestterv@pestterv.hu május

2 Felelős tervező: Károlyi János vezető tervező szakképesítés: okl. geográfus, okl. szociológus építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TR Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter Kosd Budapest, május 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Pest megye területfejlesztési koncepciója A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) Esélyegyenlőség biztosítása Kosd gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

4 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások Táji és természeti adottságok Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata Az épített környezet értékei és konfliktusai Közlekedés Közúti közlekedés Parkolás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Közösségi közlekedés Közművesítés Vízi-közművek Energia közművek Elektronikus hírközlés Környezetvédelem Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló tényezők) Ásványi nyersanyaglelőhely HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek A településrészek kijelölése Az egyes településrészek elemzése Településrészek adottságainak összehasonlító elemzése, társadalmi, szociális szempontú helyzetértékelése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke

5 BEVEZETÉS A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A stratégia elkészítését részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat előzte meg, melynek eredményeként született meg jelen dokumentum. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve mutatja be a település térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia-alkotás számára meghatározva a település és az egyes településrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, illetve a külső környezet településfejlesztési szempontból releváns jellemezőit. Kosd integrált településfejlesztési stratégiájának Megalapozó Vizsgálata a 314/2012. (XI.8) 1. melléklete szerinti összes témakör közül azokra tér ki, amelyek a stratégiai fejlesztési tervezés megalapozásához szükségesek (a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 9. (6) bekezdés alapján a tervezés mélységének figyelembevételével egyes témakörök elhagyásra kerülhetnek.) A tartalmi szűkítés egyeztetésre került a településvezetéssel, amely tekintetében egyetértés született. Ez alapján egyes fejezetek nem térnek ki valamennyi kormányrendeletben előírt - alapvetően településrendezési irányultságú, és a stratégiai fejlesztési tervezés szempontjából kisebb jelentőségű - alfejezetre. Ezek kidolgozása a településrendezési eszközök közeljövőben megkezdődő felülvizsgálata és módosítása keretében megtörténik. 5

6 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Kosd a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó település. A térségben meghatározó Budapest településhálózati túlsúlya, a régió gazdasági, szellemi és szolgáltatási központjaként a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, hatása az agglomeráción kívüli Pest megyei települések vonatkozásában is érvényesül. Kosd ebben a térben egy regionális szerepkörrel nem rendelkező zsáktelepülés. Kosd közel fekszik Nógrád megye határához, így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan, néhány közeli, más megyéhez tartozó kisebb település szintén a vonzáskörzetébe tartozhat (pl. Nőtincs, Ősagárd, Keszeg, Nézsa). Kosd közlekedési kapcsolatai kedvezőek, közvetlen összeköttetéssel bír az M2-es autóúttal, Váctól 6 km-re, a fővárostól 34 km-re fekszik. A Budapest-Vác-Parassapuszta vonalat felfűző 2. számú főút is könnyen elérhető távolságon belül található, és Balassagyarmat is elérhető. Kosd a Váci járás tagja. A járást 18 település alkotja, ötödik legnépesebb, viszont csak a tizenegyedik legnagyobb területű települése Kosd. A település egyrészt Vác jellemző dominanciája és járásközpont jelenléte, valamint a környező nagyobb városok (Göd, Dunakeszi) és a főváros miatt járási szintű feladatokat nem lát el, térségi jelentőségű funkciót csak néhány helyi lehetőség által nyer. A település által nyújtott mindennapi, térségi hatókörű szolgáltatások szűkek, leginkább csak a helyi szinten lát el feladatokat, mint például az egészségügyi és szociális ellátás, illetve az alapfokú oktatási, közigazgatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújt a településen élők számára. Foglalkoztatási szerepe alapján az egykori ipari-szolgáltató tevékenységre épülő szerkezet nem meghatározó. Az ingázás kiteljesedésével jelentős számú ingázó jár a településről a környező nagyobb településekre dolgozni, így Kosd alapvetően lakófunkciójú településnek tekinthető A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt években) hazánkban alapvetően megváltoztak a terület- és településfejlesztés törvényi és szervezeti keretei. Az 6

7 Országgyűlés január 3-án elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, ezzel új irányt szabott az ország, a térségek és a települések fejlesztéséhez. Az Országgyűlés döntése alapján a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Koncepcióban elfogadott alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hogy a várostérségek (járások) és a járásközpont városok tervezésénél is érvényesíteni kell (az EU2020 Stratégiához is kapcsolódó, azzal összehangolt) célkitűzéseket. (Ezért indokolt mintegy iránymutatásul - ezen országos célkitűzések számbavétele a közötti időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarészei között). A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció integrálja a hazai fejlesztési célokat és igényeket, valamint meghatározza azok területi dimenzióit, ami a as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő tervdokumentumok megalapozását is szolgálja, valamint az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből, illetve az EU2020 Stratégiához illeszkedve hosszú távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg az ország egésze, valamint térségei illetve városai számára. A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a további tervezés így az Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása és elfogadása - során is figyelembe veendő - horizontális szempontként határozta meg: a) a befogadás a társadalmi felzárkózás támogatását, b) az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését, c) a fenntartható fejlődést fenntartható növekedést, d) az értékmegőrzést és az intelligens növekedést; A fejlesztési források felhasználásának NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban rögzített alapelvei: a) nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése, b) a közpénzfelhasználás a közhasznot eredményezzen, c) partnerség és közösségi részvétel, d) foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, e) a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése,javítása, f) a megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség, g) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni, h) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokoltelőnyben részesíteni 7

8 A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki. a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Az átfogó célok megvalósulása érdekében specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatározásra: A célok a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, így az ITS-ek számára is kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat, amelyekre a középtávú fókuszált fejlesztési feladatok épülhetnek. A szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: a) versenyképes, innovatív gazdaság, b) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, c) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, d) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, e) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, f) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, g) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, A területi specifikus célok, amelyek a települési ITS tervezését is érintik: o o o a vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, a területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. A magyar fejlesztéspolitika elsődleges keretét az Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési politikája, illetve a as programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források képezik. A Koncepció a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon ( között) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az ország hosszú távú céljainak megvalósulását szolgálhatják. A nemzeti prioritások igazodnak az Európai Unió által megfogalmazott programozási keretekhez, melyeket érvényesíteni kell a hazai tervezés és végrehajtás során. Az ország jövőképe és fejlesztési célrendszere a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban 8

9 1. ábra Az ország jövőképe és fejlesztési célrendszere a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban forrás: "Nemzeti Fejlesztés 2030" A középtávra szóló integrált településfejlesztési stratégiák számára iránymutatóak azok a prioritások és fejlesztési tématerületek is, amelyeket a dokumentum a as időszakra meghatároz. 9

10 2. ábra Prioritások és fejlesztési tématerületek a Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepcióban forrás: "Nemzeti Fejlesztés 2030" A város-vidék együttműködést érvényesítő várostérség fejlesztés NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban meghatározott szempontjai, amelyeknek érvényt kell szerezni az ITS-ek kidolgozása során: o o o o Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A fejlesztések is a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyi- térségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor A nagyobb városainkban különösen a húszezer fő feletti városainkban külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgáló sajátos akciókra is Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással. 10

11 o o o o A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre. Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi építőelemévé e valós helyi szintű térszerveződés. Együtt-tervezés: nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési- és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelőszemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni. Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső települési zöldfelületek és a települést övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére. Stratégiai várostérség-fejlesztés követelményei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum szerint: o o Nemzeti szinten összehangolt, reális adottságokra alapozott, városgazdasági szempontokat is integráló várostérség fejlesztési, és különösen várostérségi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági növekedés élénkítése érdekében. Olyan települési jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén elősegítik, hogy a települések térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva, hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabbés fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést használó csoportok preferenciáival. Pest megye (a metropolisz térség) fejlesztése a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban. A Pest megye településeinek mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található belső gyűrű városai fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöldgyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a belső gyűrű városai kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. 11

12 3. ábra Budapest vonzáskörzete forrás: "Nemzeti Fejlesztés 2030" A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban a sikeres város stratégiájának alapelemei iránymutatóak Kosd Integrált Településfejlesztési Stratégiája kidolgozása során is. 4. ábra A sikeres város stratégiájának alapelemei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban forrás: "Nemzeti Fejlesztés 2030" 12

13 Pest megye területfejlesztési koncepciója Pest megye új, a Nemzeti Fejlesztés 2030 c. dokumentummal összhangban elkészült területfejlesztési koncepciója elfogadására az új országos fejlesztési koncepció jóváhagyását követően került sor. Az alábbiakban a Pest megyei területfejlesztési koncepció céljait tekintjük át, amelyek Kosd ITS számára is keretül szolgálnak. Kiemelésre kerülnek a megyei koncepció azon elemei, amelyekhez Kosd közvetlenül is kapcsolódhat. A megyei területfejlesztési koncepció tűzi le azokat a sarokpontokat, amelyek a megye városai, települései fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során is figyelembe veendők. Kosd ITS kidolgozásánál is meghatározandók azok a kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül a települési stratégia összhangban lesz a magasabb rendű megyei fejlesztési dokumentumban kitűzött célokkal, és azok eléréséhez hozzájárul. Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései: Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet 5. ábra A koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai forrás: Pest megye területfejlesztési koncepciója 13

14 A célrendszer struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg a koncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célok kerültek kitűzésre.. A stratégiai célok teremtik meg a Programalkotás fázisának gerincét. A horizontális célok olyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fogva szükséges valamennyi stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem korlátozódhat egyetlen szegmensre sem önállóan. Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása. A célkitűzés teljesítéséhez mindhárom átfogó célban rögzített kitűzésekből használni kell elemeket. Pest megye fejlesztésének horizontális céljai A területi- és az ágazati stratégiai célok mellett a koncepció meghatároz néhány olyan horizontális célt is, amelyek folyamatos szem előtt tartása, és a bennük megfogalmazott célkitűzések megvalósítására történő folyamatos odafigyelés elengedhetetlenül szükséges. Ezek a horizontális célok olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti- és szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában, a programozásban és majd a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni: Területi kohézió Társadalmi kohézió, szociális felzárkóztatás Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika Partnerség, együttműködés A térségi identitás és Pest megye profiljának erősítése Hatékonyság Értékmegőrzés, értékteremtés Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai Átfogó cél: társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, családbarát megye, a társadalmi bizalom erősítése. Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása. 14

15 Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése Átfogó cél: gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése. Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése. Makroregionális logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében. A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása Átfogó cél: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában A Váci térségben komoly munkaerőleépítés ment végbe a megyei területfejlesztési koncepció megállapítása szerint. Ezért az ipari szerkezetváltás céljai: beruházási fordulat, a feldolgozóipar technológiai és innovációs teljesítményének erősítése, beszállítói pozíciók és különösen a feldolgozóipari értékláncokhoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése (klaszterfejlesztés), a leépült, de erős termelési kultúrával rendelkező térségek újraiparosítása, aktív befektetés-ösztönzés és 15

16 inkubáció. A beruházási fordulathoz a hazai vállalkozások mellett a stratégiai pozíciókat és erőforrásokat kereső külföldi tőke is fontos. Különös kihívást jelent az újabb leszakadó térségek megjelenése, egy sor nagyfoglalkoztató vállalat kivonulása, vagy a foglalkoztatottak számának csökkenése, általában az építőipar válsága és a helyi gazdaság teljesítményének csökkenése. (Vác, Aszód, Nagykáta, Cegléd). Cél, hogy javuljon a Pest megye térségében élő emberek számára a metropolisz- térség és azon belül a helyi gazdaság jelentette perspektíva, a munkával elérhető jövedelem és a szociális biztonság; a kereslet-kínálat összhangját, és a munka- erő piaci változásokra gyorsan, rugalmasan reagáló foglalkoztatási környezet alakuljon ki, új munkahelyek teremtésével bővüljön a foglalkoztatás és csökkenjen a munkanélküliség. Cél, hogy a metropolisztér nemzetközi csomóponti szerepének növekedése a térség jelentős újjászervezése jelentősen megújítsa a munkaerőpiacot; megalapozza a lehetőségét a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek, a munkajövedelmek fenntartható növekedésének, és különösen a társadalmi mobilitást, a kohéziót erősítő munkaerőpiacnak. Kiemelt cél a Dunakanyar területének és kínálatának bővítése, a folyó mindkét partjának bevonása. Szentendre és Vác kulturális központi szerepének, szolgáltatásainak erősítése, a terület fizikai kapcsolatainak megteremtése (Vác térségében Duna-híd) a nagy Dunakanyar térségének integrált és egységes identitáson alapuló pozícionálása, nemzetközi versenyképességének javítása. A megye megkülönböztető értékkel bíró értékeinek pozícionálása, összekapcsolása, fejlesztése. Kastélyok, általában a kulturális, a családi, a rekreációs, és a konferencia turizmus fejlesztése. A Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet átfogó cél Vác esetében leginkább az M2 autóút fejlesztése kapcsán releváns. A Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében stratégiai cél megvalósulását szolgáló feladatok között meg is jelenik a megyei koncepcióban az M2 autóút Budapest Vác közötti szakaszán második pálya megépítése, valamint folytatásaként kiemelt jelentőségű főúti kapcsolat létesítése Rétság Balassagyarmat Losonc irányába, az Ipolyság és a Felvidék térségeinek jobb elérése érdekében. A megyei területfejlesztési koncepció tartalmazza a Duna váci ágát keresztező új, a térségi átjárhatóságot javító Duna-híd építését is Vác térségében. Vác Kosd szempontjából sem lényegtelen - térségi szerepköreit és a megyei központrendszerben betöltött szerepét a Pest megyei területfejlesztési koncepció az alábbiak szerint határozza meg: Városok és térségük együtt tervezése, a várostérségi tervezés meghonosítása Pest megyében: Az OFTK megfogalmazása szerint a jövőben a várostérségek (a közigazgatási határokhoz kevésbé ragaszkodó), a valós gazdasági és társadalmi kapcsolatokat érvényre juttató funkcionális 16

17 várostérségek válnak a magyar területfejlesztési gyakorlat alapegységeivé. Pest megye fejlesztésének célja e vonatkozásban a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítása a megye minden térségében. Pest megye együtt tervezendő várostérségei: A kiterjedésében felülvizsgálandó Budapesti Agglomeráción kívüli térségben o Dunakeszi-Vác várostérsége (déli irányban a szomszédos budapesti kerületekkel összehangolva) 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Kosd közigazgatási területét az alábbi területrendezési tervek érintik: Országos Területrendezési Terv (OTrT) Pest Megye Területrendezési Terv (PMTrT) Az OTrT előírásait Kosd területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított - PMTrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. A megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT előírásait kell alkalmazni. Bár ezek az előírások első sorban a településrendezési eszközökre vonatkoznak, azonban ezeket részben az ITS készítésekor is érdemes figyelembe venni. Emiatt a 2014-es OTrT és a PMTrT vonatkozó részeit is ismertetjük. A megyei területrendezési övezetek szabályozási tartalma Kosd tervezésénél is figyelembe veendő. A terület alkalmassági korlátozások már az ITS készítése során is orientálnak az új fejlesztési célok és potenciális helyszínek meghatározásakor. Az OTrT és a PMTrT övezeti szabályainak és a területi lehatárolásoknak való tételes megfelelés azonban elsősorban nem a településfejlesztési stratégiai dokumentumok készítése, hanem a településrendezési tervezés során válik konkrét feladattá. 17

18 6. ábra Kosd az OTRT szerkezeti tervében Az OTrT Kosd területét érintő szerkezeti elemei a következőek: A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része az erdőgazdálkodási, egy egészen kis része délkeleten a vegyes területfelhasználású, illetve a vízgazdálkodási térségekbe tartozik. M2 gyorsforgalmi út Barátság I. kőolajvezeték Vác Bánk Romhány földgázszállító vezeték Szlovák tranzit Vecsés Balassagyarmat (Szlovákia) földgázszállító vezeték Göd-Bánk-Hont-(Szlovákia) 400kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme Az OTrT Kosd területét is érintő övezetei Országos ökológiai hálózat, Jó termőhelyi adottságú szántóterület, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, Országos vízminőség-védelmi terület 18

19 PEST MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV CÉLJAI: elősegíteni Pest megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, biztosítani a Budapesti agglomeráció és Pest megye területrendezési tervi elhatározásainak összhangját, elősegíteni a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését, biztosítani a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, meghatározni a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, meghatározni a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, összehangoltan érvényesíteni az ökológiai, társadalmi elvek és értékeket, a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem szempontjából értékes területek megőrzésével biztosítani a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmét, a területrendezés sajátos eszközeivel elősegíteni a turizmus-, idegenforgalom fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet kialakítását, a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását. A megyei területrendezési terv módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. Pest megye területrendezési tervéről a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete rendelkezik. A Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlásairól a 19/2012. (04.27.) Kgyh határozat, a Területrendezési terv intézkedési javaslatairól a 20/2102. (04.27.) Kgyh határozat van hatályban. 19

20 A rendelet célja, hogy meghatározza Pest megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. KOSD A PMTRT SZERKEZETI TERVÉBEN 7. ábra Kosd a PMTRT szerkezeti tervében A megyei területrendezési terv - a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - térségi területfelhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a megfelelő megyei területfelhasználási kategóriák részeként tartalmazza a PMTrT. Kosd hatályos településszerkezeti tervében meghatározott valamennyi - meglévő és tervezett - beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a PMTrT szerkezeti tervébe. A gyorsforgalmi úthálózaton túl a PMTrT főút és térségi jelentőségű mellékút kategóriákat alkalmaz. Kosd belső úthálózatát a PMTrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A megyei terv Kosd közigazgatási területén az M2 gyorsforgalmi úton túl más útkapcsolatot nem tartalmaz. A Vác-Kosd- Keszeg összekötő út egyéb burkolt útként jelenik meg. A községet vasútvonal sem érinti. Kerékpáros közlekedésben Kosd területére vonatkozóan sem országos, sem térségi kerékpárutat tartalmaz a PMTrT. A Vác térségét a Felső-Galga-vidékkel összekötő térségi kerékpárút a szomszédos Rádon tervezett. 20

21 A PMTrT Kosd területét is érintő övezetei: - Magterület - Ökológiai folyosó övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - Erdőtelepítésre alkalmas terület (időközben megszűnt övezet)* - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület (időközben megszűnt övezet)* - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület (időközben megszűnt övezet)* - Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete (időközben megszűnt övezet)* - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - Földtani veszélyforrás területének övezete - Vízeróziónak kitett terület övezete (időközben megszűnt övezet)* * A módosított OTrT 31 /B. -ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések értelmében a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT 6. (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, a térségi övezetek tekintetében az OTrT 31/B. e)-h), valamint l) pontjában előírtakat kell figyelembe venni. Az OTrT megszüntetett, illetve felülírt bizonyos kiemelt térségi és megyei övezeteket. Azokat a térségi övezeteket, amelyeket az OTrT megszüntetett, nem kell vizsgálni, ami módosult, vagy felülírásra került, azt nem a PmTrT lehatárolása, hanem adatszolgáltatás alapján kell vizsgálni. Térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkazón a PmTrT - et kell figyelembe venni, de a térségi infrastruktúra, illetve az országos és térségi övezetek vonatkozásában több esetben is az OTrT biztosítja a mérvadó információt. PmTrT övezetek magterület övezete ökológiai folyosó övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete erdőtelepítésre javasolt terület övezete ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete földtani veszélyforrás területének övezete OTrT előírásai alapján alkalmazásuk térségi övezet: OTrT módosította, felülírta az új Országos ökológiai hálózat övezet lehatárolásával, adatszolgáltatás alapján kell lehatárolni PmTrT módosításáig, a PmTrT lehatárolás hiányos, hibás lehet. Nem hiteles vizsgálati alap. térségi övezet: OTrT módosította, felülírta az új Országos ökológiai hálózat övezet lehatárolásával, adatszolgáltatás alapján kell lehatárolni PmTrT módosításáig, a PmTrT lehatárolás hiányos, hibás lehet. Nem hiteles vizsgálati alap. országos övezet: OTrT módosította, adatszolgáltatás alapján kell erdőterület övezete lehatárolni PmTrT módosításáig, a PmTrT lehatárolást nem kell vizsgálni. OTrT szerinti térségi övezet, PmTrT még nem módosult, de adatszolgáltatás alapján lehatárolható, a PmTrT lehatárolást nem kell vizsgálni. PmTrT övezet, OTrT átnevezte: ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete (térségi és megyei övezet), adatszolgáltatás alapján, annak hiányában a PmTrT szerint kell lehatárolni PmTrT módosításáig. PmTrT övezet, adatszolgáltatás alapján, annak hiányában a PmTrT lehatárolás. 21

22 A FÖMI adatszolgáltatási körébe tartozó adatok esetében a lehatárolások eltérhetnek a PmTrT-ben és az OTrT-ben szereplő lehatárolásoktól is. Az OTrT rendelkezései szerint az adatszolgáltatást kell figyelembe venni. A PMTrT korlátozó övezeteinek Kosdot érintő lehatárolása a településrendezési eszközök készítése során az új adatszolgáltatások figyelembe vételével némileg módosulni fog. A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatározásánál mindenképpen figyelembe érdemes venni A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Kosd szomszédos települései közigazgatási határai mentén az alábbi konfliktusok merültek fel a közelmúltban., illetve állnak fenn jelenleg is: Rádi völgyzáró gát szept. 1-én Kosd község területéről villám árvíz öntötte el Rád községet, és ezért építeni kell egy völgyzáró gátat. Váci Bácskadűlő közvilágítás- Bácskadűlő Vác város határán található, de Kosd községhez tartozik. A községnek ki kell építeni a közvilágítást, vagy át kell adni a területet Vác városnak. Fentieken túl Kosd szomszédos települései közigazgatási határaik mentén konfliktust eredményező területfejlesztések nem fordultak elő, ilyen konfliktus jelenleg sem áll fenn. Az útcsatlakozások a terveken adottak, nincsenek a településeknek egymást zavaró tevékenységeik, a szomszédos település közigazgatási határai mentén konfliktust eredményező területfejlesztések nem történnek. A szomszédos településeken történő településrendezési eszközök módosítási szándékait Kosd Önkormányzata nem kifogásolta. 22

23 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Kosd önkormányzata 2004-ben fogadta el a településfejlesztési koncepciót, Kosd Község Önkormányzata Képviselő-testülete 159/2004.(08.03.) Kt. határozatával. Ez a dokumentum van hatályban jelenleg is, módosítására időközben nem került sor. A településfejlesztési koncepció Kosd akkori településrendezési tervének elkészítéséhez tartalmaz stratégiai, szakmai javaslatokat. A koncepció szerint Kosd zsákfalu jellegének megőrzése kívánatos, amely fő otthona, de 10 éves távlatban is legfeljebb 3000 fő lakosszámot tart kívánatosnak. A hatályos településfejlesztési koncepció a Gazdaságfejlesztési célok között a mezőgazdaságra építő feldolgozóipar fontosságát emeli ki, amelynek helyéül Cselőtepusztán az M2 csomópont közelét javasolja. Ez a javaslat beépült a településszerkezeti tervbe is, amely kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet jelölt ki a koncepcióban foglaltak szerint. A településfejlesztési koncepció az idegenforgalmi ágazaton belül a szálláshelyfejlesztést és a természeti értékekre alapozott szelíd turizmus fontosságát hangsúlyozza. Ezeken a leginkább prioritást élvező fejlesztési célokon túl a koncepcióban természetvédelmi, tájvédelmi, vízvédelmi javaslatok, valamint a településrendezés számára iránymutató célok kerültek megfogalmazásra a beépített területekre, a lakóterület fejlesztésekre, a művi értékvédelemre vonatkozóan. Kosd településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata és az új jogszabályi követelményeknek is megfelelő tartalommal történő aktualizálása mindenképpen időszerű és szükségszerű feladat Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Kosd Község Önkormányzata és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők, vállalkozások között nincsenek jelenleg hatályos településfejlesztési ill. településrendezési szerződések. 23

24 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Kosd község közigazgatási területére vonatkozó hatályos Településrendezési tervét a Pomsár és Társai Építész Iroda Kft készítette. A Településszerkezeti Tervet a 133/2006 (VII.27.) sz. önkormányzati határozattal fogadta el a Képviselőtestület. A Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat a 8/2006 (VII.27.) számú önkormányzati rendelettel került elfogadásra. Kosd hatályos településrendezési eszközei (településszerkezeti terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata) 2006-ban kerültek képviselőtestületi elfogadásra. A tíz évvel ezelőtti dokumentumok azóta nem kerültek felülvizsgálatra. Az ITS-ben meghatározott akcióterületi fejlesztések ebből következően nem állhatnak minden egyes fejlesztési területet érintően teljes összhangban a korábban készült településszerkezeti tervvel. Azonban a két akcióterület lehatárolásánál a településszerkezeti terv irányadó volt, így az 1. számú akcióterület a településszerkezeti tervben is kijelölt településközpont vegyes, a 2. számú akcióterület a Gksz övezet részeként került kijelölésre. Viszont több részterület, illetve tervezett nyomvonalak esetében is az ITS-ben meghatározottak nyomán a településszerkezeti terv módosítása válik szükségessé. Az ITS akcióterületi beavatkozásaival összhangban a helyi építési szabályozás módosítására is szükség lesz. A Képviselőtestület által jóváhagyott ITS-ben meghatározott konkrét fejlesztési tevékenységek megvalósításához szükséges településszerkezeti tervi módosítások a lehető legrövidebb időn belül elkészítendők, biztosítva ezáltal a konkrét fejlesztések teljes településrendezési előkészítettségét A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Kosd település területe 34,1 km 2, lakónépesség száma 2425 fő (2014), amellyel a Váci járás ötödik legnépesebb települése a fős lélekszámú Vác, 7073 fős Őrbottyán, 4436 fős Sződliget, és 3553 fős Sződ mellett. Népsűrűsége 71 fő/km2, amely a 105 fő/km 2 országos átlaghoz viszonyítva alacsony, a járáshoz tartozó 18 település közül, csak a tizenegyedik legnagyobb település. A lakónépesség 14 év időtávlatban 183 fővel emelkedett (9. ábra). A lakosságszám alakulásában között erőteljes növekedés figyelhető meg, ekkor mintegy 314 fővel nőtt a népesség, ezt követően csökkenés következett be, év végén a évi csúcshoz viszonyítva 131 fővel csökkent a lélekszám ben 2242 fő, 2010-ben 2556 fő volt a népességszám, 2014-ben ez az 24

25 érték 2425 fő volt. Az utóbbi évek adatai alapján a lakónépesség alakulásában csökkenő tendencia várható. 8. ábra Lakónépesség számának alakulása ( ) (fő) év év év év év év év év év év év év év év év forrás: KSH, saját szerkesztés A népesség korösszetételét illetően Kosd települést és környezetét nagymértékű elöregedés jellemzi. Fokozatos csökkenés tapasztalható a 14 éven aluliak arányában, míg a 60 évesnél idősebb korú népesség számában növekedés figyelhető meg. A korösszetételben a éves korosztálynál ig tartó fokozatos növekedést követően csökkenő tendencia érvényesül. A 14 évesnél fiatalabbak aránya a évi 16,7%-ról 2014-re 14,6%-ra csökkent, amely csak kissé haladja meg az országos átlagot (országos átlag: 14,3%, járási átlag: 15%) (10. ábra). A 60 évesnél idősebbek aránya a 20%-ról 23%-ra emelkedett a vizsgált időszakban (11. ábra), amely megegyezik a járási átlaggal, az országos átlagtól a növekedés ellenére kedvezőbb (országos átlag: 24,4%, járási átlag: 23%). Az öregedési mutató a 10 éves időtávlatban fokozatosan növekedett, 2014-ben 157,6% volt (12. ábra), amely a megyei és járási átlagnál kedvezőtlenebb. 25

26 9. ábra Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%) forrás: Lechner Nonprofit Kft 10. ábra Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) forrás: Lechner Nonprofit Kft 26

27 11. ábra Öregedési mutató (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) forrás: Lechner Nonprofit Kft. A népesedési folyamatok tekintetében Kosd település a járáshoz képest kedvezőbb értékekkel rendelkezik (13. ábra). A természetes szaporodás mértéke a 2007-es, 2010-es és 2011-es években pozitív egyenlegű volt, így ezekben az években többen születtek, mint ahányan meghaltak. Az utóbbi években a természetes fogyás a jellemző, akárcsak összességében az országos, és a járási értékeket nézve is. 12. ábra Természetes fogyás, szaporodás forrás: Lechner Nonprofit Kft. A természetes fogyás mértéke Kosdon a harmadik legkisebb a járásban (járási átlag: -2,6, országos átlag: -3,6) ban -2,01-es, míg 2014-ben -2,1-es értékeket regisztráltak. 27

28 A település vándorlási egyenlege kedvezőtlen, 2014-ben -8,7 ezreléket regisztráltak (14. ábra), amely kedvezőtlenebb a megyei és járási értékeknél. A járás települései közül Kosd rendelkezik a negyedik legrosszabb értékkel Galgagyörk (-23,3), Rád (-17,5) és Püspökszilágy (-16,5) után. 13. ábra Vándorlási egyenleg alakulása (ezrelék) forrás: Lechner Nonprofit Kft Korábban Kosd településre a bevándorlás volt jellemző, a népszámlálás adatai alapján a vándorlási különbözet közötti időszakban 246 fő volt, azonban ez a folyamat az utóbbi évek adatai alapján megfordulni látszik. Kosdot kedvezőtlen vándorlási egyenleg és negatív természetes szaporodás (fogyás) jellemzi. A település térségen belüli jelentősége a migrációs folyamatokat illetően csökkenő tendenciát mutat. A település etnikai összetételére vonatkozó adatok csak a KSH 2011-es népszámlálási adatbázisában állnak rendelkezésre. A település lakossága közel homogénnek, 95%-ban magyarnak tekinthető a kérdésre választ adók válaszai alapján. A kisebbséghez tartozók között legnagyobb arányban a német nemzetiségűek (21 fő) képviseltetik magukat, második legnagyobb értékkel a cigány nemzetiségűek (18 fő) vannak jelen. Pár fő román, szlovák is él a településen, a lakónépességhez viszonyított arányuk azonban csekély (~1%). 1. táblázat A népesség nemzetiség szerint, 2011 (fő) magyar cigány német román szlovák ukrán hazai egyéb (romani, nemzetisé beás gek együtt Pest megye Váci járás

29 Kosd forrás: Népszámlálás (2011) alapján saját szerkesztés A nemzeti hovatartozás mellett fontos tényező a vallás is. A legelterjedtebb vallás az országos tendenciákhoz hasonlóan a római katolikus volt (50,5%), amelyet a református (16,6%) és evangélikus (1,2%) követett. Görög katolikus vallású 0,2%, egyéb vallási közösséghez, felekezethez tartozik 3,6%, vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 7,3%. Nem kívánt válaszolni, vagy nem adott választ a lakosság 20,7%-a. Kosd lakosságának iskolázottsági szintjének elemzése újabb hiteles adat hiányában is a 2011-es KSH Népszámlálás adataira támaszkodik. A település lakosságának iskolázottsági szintje a népszámlálási adatok alapján kedvezőtlennek mondható (15. ábra) ábra Kosd lakónépességének iskola végzettség szerinti megoszlása (%) Legalább érettségi (18- éves) 2001 Legalább érettségi (18- éves) 2011 Egyetem, főiskola, stb. oklevél (25- éves) 2001 Egyetem, főiskola, stb. oklevél (25- éves) 2011 forrás: KSH Népszámlálás 2001, 2011, saját szerkesztés A foglalkoztatottság a gazdasági aktivitás évi adatai alapján tekintetében a munkanélküliségi ráta 6,5%, amely a járási (5%) és az országos értéknél (5,7%) is kedvezőtlenebb (16. ábra) ben 100 fő álláskeresőt tartottak nyilván, ezen belül a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma 40 fő volt. 29

30 15. ábra Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 2011 forrás: Lechner Nonprofit Kft 16. ábra Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 2011 forrás: Lechner Nonprofit Kft A település lakásállománya a komfortosság tekintetében kedvezően változik (18. ábra). Az összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományból 10 év alatt 41%-ról 47,3%-ra nőtt. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 16%-ról 8,8%-ra csökkent a vizsgált időszakban, amely ellenére Kosd az egyik legrosszabb helyzetben lévő település a járáson belül. 30

31 ábra Komfortosság változása (%) Összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományból 2001 Összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományból 2011 Komfortnélküli lakások aránya a teljes lakásállományból 2001 Komfortnélküli lakások aránya a teljes lakásállományból 2011 forrás: KSH, saját szerkesztés Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Az OM által összeállított vezetői összefoglaló "A szegregáció felszámolásáról szóló jelentés" című kormány -előterjesztés tervezetben leírtak alapján az Európai Unió szervezetei több dokumentumban is hitet tesznek azon célkitűzés mellett, hogy az Unió a szabadság, biztonság és igazságosság térségévé fejlődjön. Először az EU Alapszerződésébe került be a diszkrimináció tilalma (az május 1-én hatályba lépett Amszterdami Szerződés 13. Cikke), majd az Alapvető Jogok Chartájának 21. Cikke fogalmazta meg a faji, nyelvi alapú, illetve az etnikai származáson és a nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló diszkrimináció tilalmát. Ezután megszülettek az esélyegyenlőségről szóló irányelvek. "A faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés alááshatja az EK-Szerződés célkitűzéseinek megvalósítását, különösen a magas fokú foglalkoztatási szint és szociális védelem elérését, az életszínvonal és életminőség emelését, a gazdasági és szociális kohéziót és szolidaritást." Érvel az EU Tanácsa a faji egyenlőség direktívájának megalkotása mellett. A magyarországi törvények ezzel összhangban születtek meg: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény értelmében a településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. 31

32 Szegregált lakóterületnek minősül, ha, az egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok (főleg etnikai csoportok tagjai) egy adott településrészen belül elkülönülnek. Az anti-szegregációs terv elkészítéséhez kidolgozott útmutató nyomán szegregátum az a településrész, ahol az alacsony státuszú lakosság - az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők - aránya meghaladja az 50%-ot. A fentiek alapján Kosdon szegregátumok, telepek kialakulása a statisztikai mutatók alapján nem, viszont reálproblémaként határozottan jelentkezik. A szegregáció veszélyes településrésszel a fejezet foglalkozik részletesen Települési identitást erősítő tényezők A települési identitást erősítik a helyi kulturális élet tevékenységei és rendezvényei, a civil szervezetek tevékenységei, a környéken található természeti értékek és az arra épülő turisztikai desztináció menedzsment, valamit a település történeti adottságai és a lakosság identitástudata. A területen több alapítvány, egyesület, és a helyi lakosság részvételére alapozott civil szervezet működik, s lát el szociális és ifjúságpolitikai feladatokat. A társadalmi, gazdasági és politikai szféra több területét lefedik, egyúttal aktivitásuktól, ismertségüktől és elfogadottságuktól függően alkalmasak az itt lakók érdekeinek megjelenítésére, képviseletére is. A civil szervezek intézményesült keretekkel és sok esetben megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, egy adott cél érdekében tevékenykedő egyéneket tömörítenek, s ezáltal jelentős, a társadalom nagy részét ösztönző tevékenységeket folytatnak, mely fontos szerepet játszik a települési identitásban is. A helyi, térségi közösség életében fontosabb, jelentősebb civil szervezetek, szerveződések az alábbiak: ÖNTEK Önkéntes Településfejlesztő Közösség: A település kulturális és közösségi életének fejlesztése. Társadalmi öntevékenység kibontakozása. A természetes és épített környezet védelme. Az egészséges életmód népszerűsítése. A település arculatának fejlesztése. A település biztonságának, közbiztonságának és élhetőségének erősítése. A helyi Önkormányzat és a lakosság közötti kapcsolattartás erősítése. A település történelmi értékeinek, hagyományainak felelevenítése és megőrzése. A település gazdaságának fejlesztése. Munkahelyteremtés elősegítése. A település idegenforgalmának fejlesztése. Adományok gyűjtésével rászorulók segítése. 32

33 A gyermekek, fiatalok helyes erkölcsi és szellemi fejlődésének előmozdítása. Idősek támogatása. Kapcsolatteremtés más településekkel, szervezetekkel, egyesületekkel. MCDSZ Magyar Cigányok Demokratikus Szövetsége Kosdi Tagszervezete: a hátrányos helyzetű, szegény családok megsegítése a kulturális színvonal emelése a fiatalok oktatásban való segítése Kosd Község Fejlesztéséért Közalapítvány: a község fejlesztéséhez, önálló arculatának kialakításához, tárgyi és szellemi értékeinek, hagyományainak megőrzéséhez anyagi támogatást nyújt. Kosdi Iskolás Gyermekekért Alapítvány: A Kosd községben működő általános iskola ellátása a kor követelményeinek megfelelő oktatási berendezésekkel. A fenti oktatási berendezéseknek megfelelő korszerű oktatási-nevelési módszerek bevezetése és meghonosítása az iskolában. A tehetséges gyermekek ösztönzése különösen a hátrányos helyzetűeké. Minden olyan tevékenyég, amely a gyermekek személyiségét széles látókörét, testi- és lelki fejlődését segíti, ösztönzi. Kosdi Községi Sportkör Kosdi Összefogás Polgárőr Egyesület Kosdi Rozmaring Hagyományőrző És Nyugdíjas Egyesület: egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység Grátia Nostra Vegyeskar (énekkar) Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) Egészségügy Az egészségügyi alapellátást 1 háziorvos biztosítja, aki ellátja egyben a gyermekorvosi és az iskolaegészségügyi szolgálatot is. Ezenkívül 1 fogorvosi szakrendelő és 1 kihelyezett fiókgyógyszertár található. Védőnői szolgálat is működik a településen. Az egészségügyi intézményeknél felújítási munkák történtek az elmúlt években. A védőnői rendelőben általános karbantartás (pl. festés) történt. Az orvosi rendelő karbantartása, kisebb felújítása az idei évben valósul meg. 33

34 18. ábra Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) forrás: Lechner Nonprofit Kft A településen az egy háziorvosra jutó lakosok száma 2425 fő. Egy háziorvos átlagosan a járásban (1821 fő) kevesebb beteget lát el, mint Kosdon. A település terheltsége a második legmagasabb a járáson belül, legnagyobb értékkel Sződ (3553 fő) rendelkezik, Kosdtól kissé lemaradva Őrbottyán (2358 fő) áll a harmadik helyen (19. ábra). Szociális ellátás Az önkormányzat szociális feladatai, tevékenységei közé tartozik a családsegítés és gyermekjóléti ellátás, azonban időskorúak otthona és gyermekorvosi szolgálat nem található a településen. A településen a szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2014-ben 38 fő volt ben 23 veszélyeztetett kiskorú gyermeket számlált a település, akiket védelemben vettek. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait 2014-ben 70 fő vette igénybe. Oktatás A település oktatási tevékenységeit 1 óvoda és 1 általános iskola látja el. Bölcsőde jelenleg nem működik, annak létrehozását tervezi a település. Kosdon a Csoda-Vár Óvoda biztosítja az óvodai ellátást. A település óvodai férőhelyeinek száma 100 db (2. táblázat) ben 74 fő óvodás gyermeket írattak be, így egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma 0,74 volt. Az óvodában 9 óvodapedagógus dolgozik. Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 8 fő. 34

35 2. táblázat Az óvoda kihasználtságának jellemzői Intézmény Jellemzők Óvoda Befogadó képesség (fő) Létszám (fő) Kihasználtság (%) forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 19. ábra Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) forrás: Lechner Nonprofit Kft 35

36 20. ábra Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma forrás: Lechner Nonprofit Kft Az önkormányzat kötelező feladatvállalása közé tartozik az óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása. Az elmúlt 10 évben az óvoda teljes felújítása történt meg. Az intézményhez tartozó konyhát elnyert pályázat útján idén újítja fel az önkormányzat. Az általános iskolai tanulók száma 2016-ban 132 fő (3. táblázat). Az iskolában 18 pedagógus dolgozik, az 1 pedagógusra jutó általános iskolai tanulók száma 7 fő. Az oktató-nevelő munkát segíti 1 iskolapszichológus. 3. táblázat Az általános iskola kihasználtságának jellemzői Intézmény Jellemzők Általános Iskola Befogadó képesség (fő) Létszám (fő) Kihasználtság (%) 66,9 64,7 57,5 58,2 forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 36

37 Az általános iskola kihasználtsága 60%-a körül mozog, így az esetleges létszám-növekedés tervbe véve az intézmény rendelkezik még megfelelő kapacitással. A közoktatási intézmények el vannak látva tornateremmel, és könyvtárral, az előbbiből 2, az utóbbiból 1 található a településen. A nappali oktatásban más településekről bejáró általános iskolai tanulók jelenléte nem jellemző a településen (22. ábra) A járáson belül Váchartyán (26,5%), Vác (22,8%), Penc (21,8%) településen meghatározó a más településekről bejáró tanulók aránya. 21. ábra Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban (%) forrás: Lechner Nonprofit Kft Esélyegyenlőség biztosítása A településfejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban az alacsony státuszú lakosok azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező aktív korú lakosok tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az esélyegyenlőség biztosítása tág értelemben két eltérő, de egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő elvárást fogalmaz meg. Egyrészt az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát jelenti, másrészt olyan esélyegyenlőségi politikák kialakítását és végrehajtását, amelyek a hátrányos helyzetű állampolgárok 37

38 életkörülményeinek javítását segítik elő különböző területeken. Önkormányzat működése során az esélyegyenlőség megvalósítását - az EU elvárásoknak is megfelelően - horizontális elvként kell meghatározni, melynek át kell hatnia az Önkormányzat valamennyi tevékenységét: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, és a helyi szintű közpolitikák alakítását egyaránt. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a lakosság ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kosd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Fontosnak tartja az Önkormányzat a lakosság társadalmi összefogását, az önkormányzati intézmények részvételét és együttműködését a program megvalósítása érdekében. A község kiemelt figyelmet fordít a hagyományok ápolására. Az önkormányzat célja, hogy a település minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők, nők, gyerekek romák és mélyszegénységben élők esélyegyenlőségét az élet különböző területein. A program tartalmazza a helyzetelemzést a községre vonatkozóan és a feltárt problémákra vonatkozó cél-és feladat-meghatározásokat. Kosd Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőségi terv meghatározza azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. 38

39 1.8. Kosd gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Kosdon a gazdasági szektorok megoszlásában hangsúlyos szerepe van a szolgáltatási jellegű ágazatoknak, és ezen ágazatban dolgozók számaránya országos összehasonlításban is magasnak számít. A foglalkoztatottak száma 2011-ben 955 fő volt, 67%-uk a szolgáltató szektorban, 30%-uk az iparban, 3%-uk pedig a mezőgazdaságban dolgozott. A primer szektorban (országos érték: 5%) és az iparban dolgozók aránya (országos érték: 31%) az országos átlagnál alacsonyabb, a tercier szektorban dolgozók aránya (országos érték: 63%) magasabb volt. A mezőgazdaságban dolgozók aránya az országos tendenciához hasonlóan csökken (23. ábra). 22. ábra Az egyes szektorokban foglalkoztatottak aránya (%) 1990, 2001, % 70% 60% 50% 40% 30% 20% Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok 10% 0% Magyarország Kosd forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A gazdasági aktivitást ezen felül meghatározó adózók arányát tekintve a lakosságának több mint 44%-a adóbefizető volt 2013-ban (a járási átlag: 43,8%). Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 247 ezer Ft volt (járási átlag 1341 ezer Ft, országos átlag: 2039 ezer Ft) A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Kosdon év végén 107 db működő vállalkozást regisztráltak, évben pedig 154 db vállalkozás működött. Így az elmúlt 13 év alatt 1,4-szeresére emelkedett a vállalkozások száma. 39

40 Leginkább a kisvállalkozások aránya a meghatározó, 50 főt meghaladó vállalkozás nem található a településen (4. táblázat). A településen működik egy vágóhíd /Határmenti-Ker Kft/, amely 25 főt foglalkoztat. 4. táblázat A regisztrált működő vállalkozások száma foglalkoztatottak alapján (db) Működő regisztrált vállalkozások száma fős regisztrált vállalkozások száma fős regisztrált vállalkozások száma fős regisztrált vállalkozások száma x fős regisztrált vállalkozások száma 0 forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A kereskedelem és javítás gazdasági ág súlya a település gazdaságában igen jelentős, a vállalkozások nagy arányát (16,2%) teszi ki. Kosdon nagy arányt képvisel még az építőipar (15%), illetve a műszaki, szakmai tudományos tevékenységek 11,7%-os aránnyal (25. ábra). 23. ábra Működő vállalkozások száma a különböző nemzetgazdasági ágakban ,8% 15,0% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar 9,3% 11,2% Kereskedelem, javítás 5,6% 8,4% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés 27,1% Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 40

41 24. ábra Működő vállalkozások száma a különböző nemzetgazdasági ágakban ,5% 3,2% 2,6% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, 6,5% erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, 5,2% gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar 6,5% 11,7% 14,9% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Információ, kommunikáció 7,8% 16,2% Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,9% 6,5% 5,2% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Humán- egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 10 év távlatában valamennyi szektorban kivéve az építőiparban működő vállalkozások száma csökkent az elmúlt évek folyamán. Az építőipar részaránya a évi 8,4%-ról 2014-re közel 15%-ra nőtt. A kereskedelem és javítás gazdasági ág a csökkenés ellenére jelenleg is nagy arányt képvisel. Az egyes ágak arányainak csökkenése a működő vállalkozások nagyobb arányú növekedésének és a szolgáltatási kör kiszélesedésének köszönhető (24., 25. ábra) A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A településen a gazdasági szervezetek száma 2001-ben 112 db volt, amely 2014-re 163 db-ra növekedett. A legnagyobb változás az egyéni vállalkozások és a korlátolt felelősségű társaságok arányában figyelhető meg (26. ábra). 41

42 25. ábra Gazdasági szervezetek % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Betéti társaságok Egyéni vállalkozások Korlátolt felelősségű társaságok Nonprofit szervezetek Részvénytársaságok forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 26. ábra Gazdasági szervezetek % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Betéti társaságok Egyéni vállalkozások Korlátolt felelősségű társaságok Nonprofit szervezetek Részvénytársaságok forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A gazdasági szervezeteken belül a nonprofit szervezetek aránya nőtt a vizsgált időszakban, 2014-ben 10 darab szervezet működött a településen. Az átalakulások következtében 51 korlátolt felelősségű társaság és 73 egyéni vállalkozás működött 2014-ben. A részvénytársaságok száma változatlan, a betéti társaságok aránya nőtt, az előbbiből egy sem, az utóbbiból 29 darab található. 42

43 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 27. ábra A lakosság gazdasági aktivitásának változása a népesség arányában 1990, 2001, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 27,44% 34,01% 28,47% 27,63% 26,24% 27,54% 1,22% 6,53% 2,99% 43,69% 35,44% 38,74% Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 1990-es és 2001-es időszakban a foglalkoztatottak a lakónépesség arányában 8,3%-kal csökkent, ezzel egy időben az inaktív keresők (gyesen, gyeden lévők, járadékosok, nyugdíjasok) és a munkanélküliek aránya nőtt, az előbbi 179 fő-vel, az utóbbi 41 fő-vel növekedett. A 2001 utáni időszakban hasonló tendencia folytatódott, a kevesebb eltartott és inaktív kereső mellett több mint duplájára nőtt a munkanélküliek aránya. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül mintegy 55% (ország: 54,6%). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (munkanélküliek, inaktív keresők, eltartottak) száma 2011-ben összesen 1510 fő volt, a gazdaságilag aktív népesség száma 955 fő. Az inaktív keresők 702 főt, az eltartott lakosság 647 főt tett ki. A gazdasági fejlődésben és a foglalkoztatottságban meghatározó a főváros és a környéki nagyobb városok (pl. Vác, Dunakeszi). A lakosság döntő többsége más településen vállal munkát. A naponta eljáró foglalkoztatottak aránya jelentős, 2011-ben mintegy 81% volt (országos átlag: 34,5%) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A lakóingatlanok száma Kosd településen 2009-ben 894 db volt, mely 2014-re 911 db-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Kosd településen a lakóingatlanok száma 5 év alatt 1,9%-kal, azaz 17 darabbal bővült. Ez alatt az időszak alatt a lakóingatlanok száma egy évben átlagosan 3 darabbal növekedett (29. ábra). 43

44 28. ábra Lakások számának alakulása év év év év év év év év év év év év év év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Pest megyében a lakóingatlanok átlagos értékesítési ára Ft/m2. Kosdon a vidéki települési helyzetből adódóan az ingatlanok átlagos kínálati ára alacsonynak mondható. Az elmúlt 5 év alatt az átlag négyzetméter ár forintról forintra csökkent, ami forintos esést jelent. A lakóingatlanok között 2016 júniusában a legmagasabb négyzetméter ár forint, a legalacsonyabb forint, valamint az átlagár forint volt (30. ábra) 44

45 29. ábra Ingatlanárak alakulása június forrás: Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvegtés Kosd Község Önkormányzat (Il. 25.) sz. rendelete szól Kosd Község Önkormányzat és intézményei évi költségvetéséről. A rendelet hatálya a képviselő-testületre és bizottságaira, valamint a Kosd Község Önkormányzat, a Kosdi Polgármesteri Hivatal és a Csoda-Vár Óvoda költségvetési szerveire terjed ki. Kosd Község Önkormányzat évi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét e/ft-ban állapítja meg. Ezen belül: Csoda-Vár Óvoda bevételi és kiadási főösszege: e/ft Polgármesteri Hivatal bevételi és kiadási főösszege: e/ft Önkormányzat bevételi és kiadási főösszege: e/ft 45

46 Bevételi előirányzat: Működési bevételek e/ft ezen belül - közüzemi díjak: 954 e/ft - élelmezési bevételek: e/ft Közhatalmi bevételek e/ft Működési célú támogatások államháztartáson belülről e/ft Önkormányzatok működési támogatásai e/ft Ingatlan értékesítés e/ft Kiadási előirányzat Személyi juttatások e/ft Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó e/ft Dologi kiadások e/ft ezen belül - közüzemi díjak: e/ft - élelmezési kiadások: e/ft Egyéb működési célú kiadások e/ft Ellátottak pénzbeli juttatása e/ft Felújítások 0 e/ft Beruházások e/ft Vagyongazdálkodás Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendelet van hatályban: Kosd község önkormányzatának 6/1991.számu rendelete az önkormányzati vagyonról. A rendelet két ízben került módosításra, a 14/2003. (XII. 16.). számú rendelettel és a 9/2009. (IV. 30.). számú rendelettel. A módosítások kivett közutak nyilvántartásból törlésére és nyilvántartásba vételére irányultak, egy esetben szántó került bejegyzésre. A vagyonrendelet értelmében: 1. Az önkormányzat fogalomképtelen vagyontárgyai: a közutak, a patak, hidak 2. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: oktatási, közművelődési és sport intézmények épületei, kiszolgáló helyiségei, egészségügyi és szociális intézmények épületei és kiszolgáló helyiségei, közlekedés céljára nem hasznosítható közterületek. 3. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai: önkormányzati tulajdonban lévő lakások, belterületi építési telkek, kertek 46

47 zártkertek külterületi ingatlanok. Gazdasági program Kosd gazdasági programja (Polgármesteri Program) a közötti időszakra 2014 októberében került elfogadásra. A gazdasági Program a mezőgazdaságot, a turizmust, az új faluközpont kialakítását és a helyi életminőséget befolyásoló kérdéseket helyezi előtérbe. A gazdasági program 4 fő pillére a mezőgazdaság, turisztika, közbiztonság, infrastruktúra. A gazdasági program egyik alapelve a kiadások csökkentése, energetikai fejlesztések megvalósítása, ezáltal megtakarítások keletkezése. Tervezett fejlesztések: járda rendszer, víz elevezető rendszer két fázisban elkészüljön intézmények fejlesztése pl.: egészségház, művelődési ház, önkormányzat épület újraépítése, mivel nem felújítható az őstermelőket, gazdálkodókat támogató fejlesztések, gépek vásárlása, melyeket a gazdáknak bérbe lehet adni pl. gyümölcsfeldolgozás céljára, hűtőház létesítése falusi turizmus kiépítése fiatal korosztályok felkarolása, ifjúsági táborok létrehozása közbiztonság javítása Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A polgármester, jegyző, aljegyző általános feladatai részeként foglalkozik a településfejlesztés ügyeivel. A településfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az önkormányzat a bizottsági és a képviselőtestületi munka keretében végzik. Jelenleg nincsen az önkormányzatnak külön bizottsága, osztálya, embere arra, hogy a településfejlesztési feladatokat ellássa. Nincsen külön intézmény, szervezet, személy sem, aki településfejlesztéssel foglalkozik. Hasonlóan, a pályázati források felkutatása és pályázatírás, menedzsment feladatokra sem rendelkezik külön munkaerővel. 47

48 Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzatnak a gazdaság fejlesztésére, ösztönzésére vonatkozóan közvetett eszközei állnak rendelkezésre: - az infrastruktúra fejlesztése, - a helyi adórendszer, - a befektetések elvi lehetőségének biztosítása. Az önkormányzat fenti lehetőségekből kifejezetten nyitott az új vállalkozások befogadására, és partner a szükséges infrastruktúrafejlesztésekben is. Másrészt a hipa 1%-os mértékével is vonzóvá teszi Kosdot a már itt lévő és a potenciális vállalkozók számára az Önkormányzat. Ezen felül elméleti tervek vannak. Az Önkormányzat rendszeresen megvásárolja és viszi a település termelőinek kész és félkész termékeit kiállításokra és fórumokra Foglalkoztatáspolitika Az Önkormányzat lehetőség szerint helyi munkaerőt alkalmaz az intézményeiben, illetve azáltal finanszírozott felújításokat, fejlesztéseket elsősorban helyi vállalkozókkal próbálja elvégeztetni. 2%- ról 1%-ra csökkentették az IPA-t, ezzel ösztönözik őket, hogy itt működtessék vállalkozásaikat. Nincsenek szigorú megkötések a vállalkozások indításával kapcsolatban. A regisztrált munkanélkülieknek az Önkormányzat felajánlja a közfoglalkoztatotti státuszt, a fiatalok számára nyári diákmunkát biztosít. Kosd Község területén az alacsony munkanélküliség miatt, illetve mivel a környékbeli vállalkozások a munkaerő nagy részét felszippantották, a közfoglalkoztatásba kevés munkanélküli lakost lehet bevonni. A programban megmaradt és hosszú évek óta résztvevő közfoglalkoztatottak, az alacsony iskolázottságuk miatt a versenyszférában elhelyezkedni nem tudnak, ők tartósan a közfoglalkoztatásban kerülnek alkalmazásra Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat rendelkezik lakásokkal, helyiségekkel (Szent István u. 5., Losonczi u. 6., Losonczi u. 4., Székely u. 65., Székely u. 67., Rákóczi u. 25., szükséglakás). A tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződés útján kerülnek hasznosításra, a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása alapján. 48

49 Intézményfenntartás Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az Óvoda fenntartása állami finanszírozásból, saját bevételekből, esetlegesen törvényben meghatározott pályázatok útján történik. A fejlesztések, eszközök pótlása lehetőség szerint - pályázati forrásokból történik Energiagazdálkodás Az Önkormányzat számára nagyon fontos a környezetvédelem, ezért törekszik arra, hogy minél energiatakarékosabban tudja ellátni a kötelező és önként vállalt feladatokat. Először is az intézmények (Általános iskola, Óvoda, Polgármesteri hivatal, Egészségház) villamos energia fogyasztását napelemek segítségével fogják megoldani (erre több beadott pályázatuk is van), a fűtésüket pedig hőszivattyús rendszerrel. A közvilágítást korszerűsítik energiatakarékos lámpatestekkel, és hálózatra termelő napelem rendszerrel látnák el. A településen egy naperőművet is szeretnének kialakítani. A tervek szerint a település zöldhulladékát begyűjtik, és szétválogatják a lágy és fás szárú növényeket. A lágy szárú növények feldolgozása komposztálással történik majd, a későbbiekben biogáz telepet szeretnének létrehozni. A fás szárú növényeket aprítani szeretnék, és az intézményekben az aprítékkazánokat működtetnék vele. Ezen túl fagázgenerátorokat telepítenének, melyek mezőgazdasági üvegházakat látnának el villamos és hőenergiával, valamint a nagy energiaigényű kiegészítő területeket, pl. hűtőházat látna el villamos energiával Településüzemeltetési szolgáltatások A településüzemeltetés célja: A településen élő lakosság, valamint az ott működő intézmények, gazdálkodó szervezetek egyéni és közösségi közszolgáltatási szükségleteinek, igényeinek elvárható szintű folyamatos és zavartalan kielégítése, a települési komfort érzet elősegítése, erősítése, az élhető település feltételeinek megteremtése, a fenntarthatóság biztosítása. A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 2. pontja szerint településüzemeltetés: a köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A településen elérhető: vízhálózat 49

50 áram csatornahálózat gáz szemétszállítás telekommunikációs szolgáltatások (telefon, TV, internet, mobil hálózat) Háziorvosi szolgálat Védőnői szolgálat Család és gyermekjóléti központ kihelyezett irodája Váci járási hivatal ügysegéd Falugazdász Tanyagondnok A településen hiányzik: Idősek otthona, nappali és bentlakásos Gyermekorvosi szolgálat, Kihelyezett rendőrőrs, Mezőőri szolgálat Egyéb szolgáltatások közül a településen elérhető: Takarékszövetkezet Posta Fiókgyógyszertár Cukrászda Bolt Presszó Lovas udvar Autószervíz Fodrászat Manikűr, pedikűr Kozmetikus Gyógy-, masszőr 50

51 Szállásadás Hiányzik: étterem/büfé idegenforgalmi, turisztikai információs és ellátó helyek Táji és természeti adottságok Kosd Pest-megyében, Budapesttől 35 km-re, Váctól 6 km-re, - a Kosdi patak völgyében a 652 m magas Naszály hegy déli lábánál, m tengerszint feletti magasságban fekszik a Cserhát hegyeinek ölelésében. Határos északon és nyugaton, valamint délen Vác várossal, Ősagárd és Keszeg falvakkal, keleten Penc és Rád községekkel. A 19. század második felétől Kosd része lett Cselőtepuszta, és a már korábban határába beolvadt a Szűcs dombon lévő Kéménd. Határának nagy része a Kosdi-dombság kistáj tartozéka, a keleti részek a Naszály déli lejtőin találhatók. Itt található a település legmagasabb pontja 528 méterrel, majd követi a Nagy-mál 371 méterrel és a Sas-bérc 333 méterrel. A többi felszíni formák méter magas dombok, dombhátak. A középmagas dombok iránya észak-nyugati, dél-keleti. E domborzati viszonyok miatt a keletről és északról hegyek övezte település (Naszály-hegy, Tamás-hegy,- Bakony-hegy) természetes kijárata a nyugati irány, mintegy átmenet a Cserhát és a Duna-völgyi síkság között. Ez a hegységperemi dombság övezte helyzete sajátos tájképet ad a falunak. A táj mind a faluból a hegyek felé tekintve, mind a hegyekből lepillantva megkapó, - kellemes látványú a természetes és mezőgazdasági területek harmonikus váltakozása. A településen három kis patakocska található: a Cselőte-patak, a falut átszelő Kosdi-patak és a Szilaspatak. Ezeknek vize a Gombás-patak közvetítésével a Dunába folyik. Jelenleg állóvize nincs, legjelentősebb forrása az Új-kút. A Szilas,- Kosdi,- Cselőte- és Gombás patakok szűk völgyeiben részben vizenyős rétek, a löszös dombhátakon elsősorban szántóföldek, ezen kívül szőlő és gyümölcsösök vannak. Nagyobb tölgyes erdő csak az észak-keleti hegylábról indul. Kosd határának jelentős része kultúrtáj, ahol évszázadokon át folyt földművelés, szőlő- és gyümölcstermesztés. Az erdőkben a lombfák közül megtalálhatók a kocsányos-, kocsánytalan-, mohos és a csertölgy, a nagy- és kislevelű hárs, helyenként a virágos- és a magas kőris, a patakvölgyekben a mézgás éger. Másutt magányosan vagy kisebb csoportokban a bibircses nyír, a rezgő nyár, a kertekben és a volt gyümölcsösökben a szelíd dió. Találunk foltokban mezei-, vénic- és hegyi szilt, mezei-, hegyi- és korai juharokat, tatár juhart és zöldjuhart. Előfordul a sajmeggy, napos szárazabb hegyoldalakon a lisztes- és barkóca berkenye. Ott virít ősszel piros leveleivel a cserszömörce. Vízfolyások mellett kísérő faként megjelenik a fehér-, a kosárkötő-, a törékeny fűz és a csigolyafűz, a fehér- és szürke nyár. A fenyők közül a közönséges boróka őshonos. 51

52 Az erdei és feketefenyő ültetés folyamán került a domboldalra, részben gyors növekedésük, s némi gazdasági jelentőségük miatt (bányafa). Kultúrtájként van jelen a tájban, akárcsak 200 éve az akác. Az eredeti növénytakaró itt nagyrészt megtalálható, egy része, az új telepítések már kultúrtájjá vált. Tavasszal a határban legszínesebb a rét, ősszel színekben az erdő pompázik. A táj képét tájba nem illő épületekkel nem építették be, a zöldfelületek drasztikus pusztításával nem találkozunk. A roncsolt talajú területek kialakulását meg lehet akadályozni, elsősorban mezőgazdasági ökotechnikai eszközökkel. Kosd település a Naszály-hegy egy részére esik, mely természeti értékekben gazdag, számos védett növény- és állatfaj él a hegyen. A környező területek is sok értékes, védett fajnak adnak életteret. A természeti értékek komoly potenciált jelentenek a falu gazdasági fejlődése szempontjából, hiszen a szép tájjal együtt teret adnak az ökoturizmusnak. A község természeti szépségét a változó növényi kultúrák mint természeti értékek, a műemlékek mint épített értékek és a rendezett belterület fokozzák. Az erdőkben, szőlőkben, rétekben vízfolyásokban gazdag táj igen megkapó, a magas pontokról páratlan kilátás tárul fel. A terület tájképi szépségekben és kultúrtörténeti emlékekben rendkívül gazdag, a hétvégi kiránduló turizmus potenciális célterülete, de ehhez a fogadókészség és az infrastrukturális háttér fejlesztése kívánatos. Kosd külterületén a Naszály nagy része a nemzeti ökológiai hálózat részét képező magterület. A Cselőte-patak és a Kosdi-patak völgye pedig ökológiai folyosó besorolású. 30. ábra - Magterület és ökológiai folyosó Kosd területén forrás: Pest megye területrendezési terve 52

53 A Nyugat-Cserhát és Naszály kiemelt jelentőségű különleges temészetmegőrzési terület érinti Kosd területét, a Naszály területét magába foglalóan. Különleges táji értéket képviselnek a Naszály-hegyen található barlangok, melyek ex lege védelmet élveznek (Sárkánygödör, Násznép-barlang). Sajnos a tájsebek is jellemzőek a településre, ugyanis elhagyott bányák, deflációs, eróziós árkok is találhatók itt. A bányaterületek tervszerű rekultivációja, vagy turisztikai célú hasznosítása a tájvédelem fontos része. Éghajlatának jellemzője a mérsékelten hűvös, mérsékelten meleg. A napsütötte órák száma évi átlagban 1500 óra, melyből a nyárra óra, a téli hónapokra 180 óra jut. Az évi középhőmérséklet 9.5 C, a vegetációs időszaké C. A 10 C középhőmérséklet tavaszi átlépésének határa általában április 12., 13., az őszié október 15-e körül következik be. Valamivel kevesebb, mint 180 a fagymentes napok száma, mely átlagban április 16. és október 15-e között van. Az évi abszolút hőmérsékletek maximumának átlaga C, a minimumoké 16 C Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A területfelhasználásra általánosságban a falusi jelleg nyomja rá bélyegét, mely általános jellegét egyedi sajátosságok színeznek. A teljes külterületi határ főként mezőgazdasági felhasználású terület, részben korlátozott használattal és erdőterület. A volt tsz területen működő és elhagyott majorok egyaránt találhatóak. A mezőgazdasági területek kisebb része volt zártkertek, egyre inkább változó funkcióval, a szőlőművelést az üdülő, pihenőkert funkció veszi át. A művelés ágak megoszlását Kosd közigazgatási területén az alábbi táblázat mutatja be: 5. táblázat - Művelési ágak Művelési ág Összes alrészlet terület (ha) erdő 1566,2 gyep (legelő) 149,4 gyep (rét) 50,3 gyümölcsös 404,4 kert 14,0 kivett 288,8 nádas 7,8 szántó 898,1 szőlő 28,4 Forrás: takarnet.hu 53

54 Kosd Község területe összesen 3408,96 hektár, amelynek 91,3 %-a termőterület. Ebből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 1534,49 hektár (ez a teljes terület 45,0 %-a). Az alábbi táblázat a település viszonylatában meglévő átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek művelési ágát, minőségi osztályát és területnagyságát mutatja az adott művelési ágban átlagos aranykorona érték megjelölésével. 6. táblázat - Átlagosnál jobb minőségű termőföldek jellemzői Területnagyság Művelési ág Minőségi osztály AK érték Átlagos AK érték (ha) 2 38,20 27,10 23,93 gyümölcsös 3 27,80 104, ,80 1,40 14,36 kert 4 18,20 1, ,20 12,34 20,64 szántó 2 32,10 156, ,10 249, ,60 0,29 38,73 szőlő 5 43,40 18,01 2 9,00 1,15 4,28 gyep (legelő) 3 5,90 39, ,00 1,62 21,81 gyep (rét) 3 23,50 38,73 Forrás: Pest megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Az erdőterületek a Naszály-hegy térségében, a települést északi irányból karéjozva terjednek ki - döntő részük a Natura 2000 hálózathoz tartozik, szinte teljes kiterjedésükben ökológiailag értékes területekként. Ezek zömében védett, illetve védelmi erdők. A közigazgatási területen lévő erdőterületek legnagyobb része a nemzeti ökológiai hálózat magterületébe tartozik. Viszonylag nagykiterjedésű a vízgazdálkodási terület, patakok, csatornák, vízmű megoszlásban. Különleges területfelhasználás a felhagyott bányák, melyek jelenleg illegális hulladéklerakók. A település belterületének nagy része lakóterületként használatos. A lakóterülethez több helyen csatlakozik mezőgazdasági használatban lévő telekcsoport (belterületi kertek). A keskeny és hosszú lakótelkek hátsó sávja is mezőgazdasági használatban van. Az elmúlt években a település a Naszály utca térségében bővült új beépítésekkel. Közparkként az Eőszi Lőrinc tér és a Millenniumi park, továbbá a Székely utca délkeleti része szolgál. A vegyes (intézményi) területek kialakulásának történelmi háttere van. Intézményterületként jelenleg a Bocskai utcai iskola telke, a református templom, az Eőszi Lőrinc téri templom és művelődési ház, a Szent István utcai Polgármesteri Hivatal épülete, a Béke utcai óvoda és posta, valamint a Kossuth utcai Öregek Napközi Otthona szolgál. Ezek jelentős zöldterülettel is rendelkeznek, jó adottságot jelentenek az alapfokú ellátás számára. Ahhoz, hogy Kosdból egy jellegzetes, érdekes és lakható települést lehessen alakítani, a központ jelentőségét erősíteni kell. A kis távolságok miatt nem célszerű a szolgáltatás, és az intézményterület 54

55 szétterítése a falumagon túl. Amennyiben sikerül e központi szerepet erősíteni, egy a falunak fontosságot adó központot kialakítani, ez karakteresen fogja jellemezni a település egészét. Belterületi különleges területek a temető. A temetők területe távlatilag is megfelelő, de a környékén lévő területek beépítése a védőtávolságok be nem tartásával történtek Az épített környezet értékei és konfliktusai 1 Telekstruktúra Kosd a Cserhát ölelésében, a Naszály hegy déli lábánál fekszik. Határának nagy része a kosdi igen változatos dombvidékhez tartozik. A dombok iránya ÉNy-DK-i, a hegyek-dombok övezte falut e domborzati viszonyok K-i és É-i irányból lezárják, kijárata szinte csak Ny-i irányban van. A falu a Kosdipatak völgyében alakult ki. E természetföldrajzi és (társadalmi adottságok) karakteres módon tükröződnek Kosd jelenlegi telekstruktúrájában. A település jellegzetesen egyutcás típusú volt a széles Béke utca és a folytatásában a Dózsa György utca lehetett a fő gyűjtő út, az eredeti központ. Később a Kosdi patak felé vezetően alakult ki még egy széles utca a Székely utca. Itt a völgyben, a templomok, és a temetők körül a domborzati adottságokat követő két telekstruktúra alakult ki, egyrészt a geometriailag szabálytalanul követő telekformák képezte halmazos településrész, másrészt pedig a szabályos - dombokra is felkúszó, völgyekbe lenyúló - szalagtelkes struktúra. (Ezeket a domborzati adottságokat követve jellegzetesen keveredik a két telekstruktúra igen egyedi, hangulatos településképet, utcaképeket adva a falunak.) A szabályos szalagtelkes struktúra keskeny, viszonylag hosszú szalag alakú telkek hosszanti oldalukon történő csatlakozásával alakult ki, egyszeri, vagy többszörös sorozatukkal tömböket alkotva. A hosszú szalagtelkek rendszere, mely nagyméretű m 2 -es - a közterülethez közeli sávban beépített, mélységében mezőgazdasági művelésű telkeket eredményezett. Ennek következtében ezen a területen tömbfeltárásokat nem igen lehet tervbe venni, mert a telekbelsők nem jó adottságúak sem útkialakításra, sem beépítésre Erre a történelmileg két központból egységesült belső magra fűződnek fel az új utcák ezek a jellegzetesen a fő közlekedési útról nyíló, és a külterületek felé vezető, egymással szinte párhuzamos lakóutcák képezik a falu újabb - kisebb szabályos telekosztású részét. (Erzsébet-, Temető-, Rákóczi-, Esze Tamás-, Bocskai-, Mikes és Felsőhegyi utcák az ellentétes falurészen az Arany János és Kossuth utcák.) Ezzel ellentétes adottsággal rendelkeznek az új faluszéli részekhez belterületbe vonással létrejövő fejlesztési területek, ahol a szabályos telekstruktúra alkalmas lesz a tömbfeltárásra. 1 A fejezet a hatályos településszerkezeti terv alátámasztó munkarészének (Készítette: Generáltervező: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT.) vonatkozó fejezetének felhasználásával készült. 55

56 Épületállomány, településkép Kosd a települési összkép szempontjából igen szép megjelenésű, amit a dombhátak és völgyek ritmusába beépült belterülete (a templomokkal, temetővel), a falu fölé magasodó domboldalak sziluettje és a külterület változatos domborzati adottságai a Naszály heggyel hoznak létre. A falura való rálátás kisebb mértékben érvényesül a bevezető utak irányából, viszont különösen vonzó a keletre fekvő dombokról. Közelebb kerülve a gazdag zöldterületekkel és így lazának tűnő beépített területhez, az ívelt utcák vonalvezetése, a feltáruló látványok továbbra is változatosak, szépek, de már nem tudják feledtetni az épületállomány építészeti jellegtelenségét. A falusi építkezés hagyományos emlékei alig maradtak fenn akár a paraszti építkezéseket, pláne a nemesi kúriákat keressük. Egy-két parasztház őrzi a jellegzetes oromfalas, oldaltornácos formát, de műszaki állapotuk olyan szerény, hogy fennmaradásuk kétséges. Az utcaképek változó megjelenésűek, hol a szabályozási vonallal párhuzamos, hol arra merőleges gerincű épületekkel. A foghíjbeépítéseknél megjelenő új épületek általában a meglévő karakterből kirívó elemek. A község lakásállománya az utcakép romlásával arányosan komfortfokozatában folyamatosan javul - annak ellenére, hogy a két folyamat ilyen fordított irányú összefüggése nem szükségszerű. Értékes építmények Falusi házak Jellegzetes oromfalas, tornácos parasztházak közül kevés maradt meg eredeti formájában. A néhány figyelemreméltó épület követendő értékőrző felújításával a településkaraktert hangsúlyozni lehetne. Egyedi művészettörténeti vizsgálat minősítése alapján a népi építészet egy-egy épületét helyi védelem alá érdemes venni, megmentésük bármely módon kívánatos lesz. Ezek döntően a század fordulója után épült jellegzetes egytraktusos, tornácos parasztházak. (Már most is több jól sikerült példa mutatja, hogy milyen sikeresen lehet ezeket a házakat megmentve a mai igények szerint átalakítani.) A falu épületállománya ezeken kívül leginkább éves, építészeti értékek ennek megfelelően sajnálatos módon nem teremtődtek. Ezek olyan házak, melyek korukat annak megfelelő (nem túl magas) esztétikai és építészeti színvonalon képviselik. Egyházi építmények A településnek két temploma van, a falu központjában, gyönyörű ősfás parkokban, szobrokkal. A katolikus, református templom műemlék, felújított kiváló állapotban. A nem túldíszített épületek telepítése emlékeztet a falu szerkezetének alakulására. A temetők is felekezet szerint megosztottak: a református temető, és a római katolikus temető szokatlan módon teljesen a belterületbe ékelődik. A temetőkben sok régi, nagyon szép fejfa és sírkő látható, bejáratuk előtt szép szoborcsoporttal. (Az egyházi építmények, kertek, szobrok mind műemléki védettség alatt állnak). 56

57 Köztéri építmények - szobrok Több szobor díszíti a falu közterületeit, némelyek közparkokban, mások csak kisebb utca bővületekben, útcsatlakozásoknál, a külterületen néhány szép kőkereszttel. A környező zöldfelülettel a szobrok méltó környezetét kell megteremteni. A falu jellegzetes emléke a bányász-emlékmű, valamint a Kosdi-patakon átívelő öt kőhíd, amelyek helyreállítása fejlesztési cél. Az épített (művi) értékek részletes ismertetésével és értékelésével a településszerkezeti tervhez készült Örökségvédelmi Hatástanulmány foglalkozik. Műemlékek Kálvária-szoborcsoport cím: Eőszi Lőrinc tér helyrajzi szám: 402 A római katolikus templom kertjében, mesterséges magaslaton áll, a templomtól DNy-i irányban. Kőből készült csoportozat, kovácsoltvas ráccsal kerítve. A négy alakos, copf stílusú szobor együttes 1796-ban készült. Hasábos, magas talapzaton álló sziklaépítményen emelkedik a kereszt, kő corpusszal, a talapzaton 1798-as dátummal. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdel, aki feltekint a feszületre, baljában kendőt tartva. A feszület előtt balra Mária, jobbra Szent János evangélista felfelé tekintő figurái állnak, sziklaszerű tömbre helyezett, hajlított ívű talapzaton. Középen oszlopon copf váza áll, tetején vas mécses tartóval. Aggházy Mária szerint a Kálvária figurái a pesti belvárosi templom Kálvária-oltárának típusát idézik. A kissé zömök arányú szobrok közül Szent János és Mária szobrának drapériája igen kifejező, Krisztusé és Magdolnáé inkább leegyszerűsített megoldású. Református templom cím: Ady Endre u. 1. helyrajzi szám: 400 Egyhajós, copf stílusú templom a homlokzat elé épített toronnyal, egyenes záródású szentéllyel. Az É felé néző főhomlokzat sávozott falában egyenes záródású kőkeretes kapu nyílik, szemöldök részében chronostichonos felirattal. Főpárkánya felett egyenes ívű oromzat, s a torony felső két szakasza emelkedik félköríves ablakokkal. A tornyot tükrös köténydísz, egyenes szemöldökpárkány és óraíves párkány felett hagymasisak koronázza. A négytengelyes oldalhomlokzatokat szalagkeretes ablakok tagolják, a bal oldalon kis bejárati csarnok található egyenes záródású kapuzattal. Az előcsarnok elvág egy ablakot. Az É-i oldalon négy későbbi ablak nyílik, keretük körül szép barokk, mélyített tükrökkel. Római katolikus templom cím: Béke tér 57

58 helyrajzi szám: 402 R.k. templom, gótikus, 15. sz. Átépítve barokk stílusban 1765-ben. Főhomlokzata klasszicista, 19. sz. első fele. Berendezés: tabernákulum, szószék, Szentháromság-szobor, sekrestyeszekrény, 18. sz. második fele. Dombon elhelyezkedő egyhajós, középtornyos, barokk templom. Klasszicista főhomlokzata D-i irányba néz. Ezt négy, toszkán fejezettel és magas lábazattal ellátott féloszlop tagolja, melyek feliratos párkányzatot és tympanont tartanak. Az egyenes záródású, kőkeretes főkapu felett erős kiülésű szemöldökpárkány, felette szegmensíves záródású ablak látható. A tympanon mögötti oromzat enyhén hajlított ívű, félköríves díszítéssel. Felette óraíves párkányú, félköríves ablakokkal díszített, hegyes sisakkal ellátott torony emelkedik. Az oldalhomlokzatokat eltérő szélességű, egylépcsős támpillérek gyámolítják. Közöttük öt szegmensíves, szalagkerettel övezett záróköves ablak helyezkedik el. A nyolcszög három oldalával záródó apszis sarkain egy-egy támpillér áll. A sekrestye a szentély mögött található. Dísze egy szalagkeretes ajtó és egy apácarácsos ablak. Helyi védelem alatt álló épület a római katolikus plébánia Közlekedés Kosd közigazgatási területén és a térségben az elmúlt évtizedben nem következett be jelentősebb változás a közlekedési hálózatokban. A hatályos településszerkezeti terv közlekedési vizsgálatának megállapításai többségükben ma is érvényesek és helytállóak Közúti közlekedés Kosd ma is zsákfalu, melynek közúti feltárását és egyben az egyetlen környéki közúti kapcsolatot a jelű országos mellékút biztosítja közúton Vácra, illetve az M2 jelű gyorsforgalmi út felé. Kosd közigazgatási területén található az M2 kosdi lehajtójának csomópontja. Az M2 gyorsforgalmi út kapcsolja be a települést az országos vérkeringésbe. Ezért is van nagy jelentősége, hogy az M2 a jelenleg érvényes tervek szerint 2x2 sávosra bővítése a közeljövőben megtörténik. A nemzetközi kelet-nyugati kapcsolatot biztosító M3 autópálya 25 perc alatt elérhető a településről. Pest megye területrendezési terve sem tartalmazza már azt a korábbi elképzelést, ami egy Kosdot Ráddal összekötő út tervét jelentette. Kosd érvényes településfejlesztési koncepciója is a zsákfalu jelleg megőrzését rögzíti. A település belterületét feltáró jelű út 2x1 forgalmi sávja és vonalvezetése a külterületi szakaszon megfelelő. Kosd belterületén azonban több balesetveszélyes csomópont, illetve útszakasz is van. 58

59 A közúti és a kerékpáros közlekedés számára is egy lehetséges alternatíva lenne és turisztikai célokat is szolgálna a régi út megnyitása a Béke utca folytatásában. A községi alsóbbrendű úthálózat (kiszolgáló utcák, lakó utcák) mind szabályozásukat, mind kiépítésük színvonalát tekintve változatos képet mutatnak. A régebbi falurészeken alacsonyabb szintűek a paraméterek, az újabb lakóterületi osztások megfelelőbbek Parkolás A parkolás megoldása általában nem az előírások szerinti (telken belüli elhelyezéssel), a közterületeken többnyire kiépítetlen leállósávban lehet csak várakozni Kerékpáros és gyalogos közlekedés A gyalogos forgalom számára a település egy részén leginkább a központi területeken - már épült járda, de ez közel sem teljes körű. Elsősorban a keskenyebb szabályozási szélességgel rendelkező útszakaszokon lenne szükséges a járdaépítést felgyorsítani a balesetek lehetőségének csökkentése érdekében. A kerékpáros forgalom a közúti pályán bonyolódik, a viszonylag kis forgalom miatt ez jelenleg még megfelelő Közösségi közlekedés A távolsági közúti közlekedési igényüket a személygépkocsival nem rendelkező helybeliek autóbusszal elégíthetik ki. Az autóbusz közlekedés mint a közúti közlekedés egyetlen közcélú eszköze helyközi viszonylatban elég gyakori és rugalmasan igazodik az igények változásához. Kosdról ráhordó szerepe is van a vasútra. A váci autóbusz pályaudvar a vasútállomás közvetlen közelében van, ennél fogva az átszállás viszonylag gyors és kényelmes. Vác Kosd Vác autóbusz járatot a VOLÁNBUSZ Rt. üzemelteti Közművesítés Kosd közvetlen Vác határához kapcsolódó település, népességszámát kis hullámzással ugyan, de meg tudta tartani, amelyhez a közműellátásának a fejlesztése is hozzájárult. Az ezredfordulón a község lakásállományának még csak 26,6 %-a rendelkezett teljes közműellátással, amely január 1.-re 66,7 %-ra növekedett. Ez a fejlődés jelzi, hogy a település belterületének ma már döntő hányadán a közüzemű vízellátás mellett a közcsatornás szennyvízelvezetés és az automatikus üzemvitelű, környezetbarát termikus energiaellátás lehetősége is biztosított. A közművesítés terén a legnagyobb 59

60 hiány a település csapadékvíz elvezetésében van, amely még ma is rendezetlen. A település népesség megőrzésének, fejlődésének alapja a megfelelő közműellátás biztosítása Vízi-közművek Vízgazdálkodás és vízellátás A településen a vezetékes ivóvíz elosztóhálózat település szintű kiépítettségűnek tekinthető, a beépített terület minden utcájában kiépítésre került, jelenleg 17,1 km vízelosztó vezeték üzemel a településen. 31. ábra - Vízellátottság fejlődése között Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A diagram mutatja, hogy 2000-ben 685 lakás, az akkori lakásállomány 83,6 %-a rendelkezett vezetékes ivóvíz- ellátással, január 1-én 799 db lakás, a lakásállomány 87,7 %-a. Meg kell jegyezni, hogy ez idő alatt a település népességszáma 10 %-kal növekedett, a lakásállomány pedig 11,2 %-kal nőtt. Az ellátottság jelzi, hogy Kosdon jelenleg a lakosság 87,7 %-a számára megoldott a közüzemi vezetékes ivóvíz ellátás. Ez azonban egyben azt is jelzi, hogy a lakásállomány 12,3 %-ában élők, kb 300 fő számára még ma sem biztosított a telken belül az egészséges ivóvíz ellátás. A vezetékes ivóvízzel el nem látott ingatlanokban élők vízellátásukat telken belüli házi kutakról biztosítják, illetve a kiépített közüzemű vízhálózatra telepített közkifolyókból vételezik a jó minőségű ivóvizet. A településen 2014-ben 42 db közkifolyó üzemelt. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is fenntartási költségeik csökkentésére jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amelynek vízminősége bizonytalan. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 67,2 ezer m3 vizet szolgáltattak 2014-ben a lakosság számára. 60

61 Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 84,8 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb 120 l/fő,nap érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, ezért számolni kell a vízigény növekedésével. 32. ábra - Vízellátás műszaki hálózati rendszere (vízbázis, hidrogeológia, hálózati rendszer) Kosd vízellátó hálózatának üzemeltetője a DMRV Zrt. Bal-parti Üzemigazgatósága. Ez a rendszer látja el a települést Vác felől NA 200 ac regionális fővezetéken keresztül ivóvízzel. A Béke utca-gábor Áron köz-székely utca nyomvonalán haladó regionális vízvezeték a Kosdi patak mentén haladva nyugat felé lép ki a község belterületéről Rád irányába haladva. Kosd közigazgatási területén található egy 4 x 100 m3 tározó térfogatú medencerendszer, amely Kosd, Rád és Penc községek ellennyomó medencéjeként működik, túlfolyószintje 221,85 mbf. Tűzivíz ellátás: A település kiépített vízelosztó hálózatára az előírások szerint a tűzcsapok felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a szükséges tűzivíz ellátást. 61

62 Szennyvízelvezetés A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Kosd felszín alatti vízminőség szempontjából érzékeny települések közé tartozik, továbbá érinti a település közigazgatási területét az országos vízminőség védelmi területek övezet is, ezért a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és kezelésének megoldása a település kiemelt feladata. Ezért már a múlt században elkezdték a szennyvíz közcsatorna hálózattal való összegyűjtésének a kiépítését és annak szennyvíztisztító telepen történő kezelésének megoldását. 33. ábra - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület forrás: Pest megye területrendezési terve A 2014-es KSH adatok szerint a közcsatorna hálózatra ma már a lakások 76,1 %-a csatlakozik. Ez egyben jelzi, hogy a lakásállomány 23,9 %-a még nem csatlakozik a közhálózatra és a közcsatornára nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi, házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Korábban is és még jelenleg is ez a település egyik szennyező forrása ben 218 lakás, az akkori lakásállomány 26,6 %-a csatlakozott a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba, január 1-én 693 lakás, a lakásállomány 76,1 %-a. 62

63 34. ábra Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások Lakásállomány (db) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) 2000 év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A talajba szikkasztott szennyvíz 2000-ben elérte a 149,3 m3/nap mennyiséget, 2014-ben 39,6 m3/nap volt. 35. ábra Talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége szennyvíz okozta környezetterhelés m³/nap-ban év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A csatornahálózat fejlesztésének eredménye, ahogy a diagram is mutatja, hogy míg az ezredfordulón átlagosan közel napi 150 m3 szennyvíz szikkadt kezeletlenül a talajba, ez mára már nem éri el a 40 m3-t. Természetesen ez is sok és a szennyvíz okozta szennyezés felszámolása továbbra is kiemelt feladata a településnek. 63

64 36. ábra - Szennyvízelvezetés műszaki hálózati rendszere Kosd község területe elválasztott rendszerben csatornázott. Szennyvízelvezetés szempontjából a váci regionális tisztítómű szennyvízgyűjtő rendszeréhez csatlakozott. A község szennyvízelvezető hálózata az 1990-es évek elején épült ki, alapvetően gravitációs üzemmódban. Az utcák nyomvonalán vezetett ø20kg PP, KG UP anyagú csatornák, a természetes lejtéseket követve a Kosdi patak mentén lévő központi átemelő felé gravitálnak. Az átemelőből a szennyvizet DN150KM PVC nyomóvezetéken keresztül a Székely-Szent István-Béke utcák-régi váci út nyomvonalán a váci szennyvízgyűjtő hálózat rendszerébe emelik, melynek közvetítésével a község szennyvize a Váci regionális szennyvíztisztító telepre jut. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Kosd kül- és belterületein a felszíni vízrendezés elválasztott rendszerű, ahol kialakították, ott nyílt árkos kialakítású. A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, vagy egyoldali nyílt árkot alakítottak ki, de több utcában semmilyen elvezetési vagy szikkasztási mód nem épült meg, ezekben az utcákban 64

65 nagyobb záporok után fennáll a vízállásos területek kialakulásának veszélye és az amúgy sem túl jó állapotú burkolt és burkolatlan utakon az erozió hatása is látható.. A település a Duna vízgyűjtőjén fekszik. A településről elvezetendő felszíni- és csapadékvizek befogadója a település belterületén is áthaladó Kosdi-patak és a belterület és az M2-es út között végighaladó Cselőte-patak. A Kosdi-patak még Kosd közigazgatási területén egyesül a Cselőtepatakkal, majd a Cselőte-patak a település alá, déli irányba benyúló Vác közigazgatási területén torkollik a Gombás-patakba, amely aztán Vác területén torkollik a Dunába, mint a Duna egyik balparti vízfolyása. A vízfolyások kezelője a Gödöllő-Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulás. A településen kevés a kialakított nyílt árok, az sem hidraulikailag rendezett és a karbantartása sem rendszeres Energia közművek Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia, és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két, vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását igény esetén lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely éves szinten körülbelül 1960 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni vizsgálatok alapján rögzíthető, hogy több napkollektor, napelem, illetve ősi berendezés, a festett hordó látható, amely jelzi a hasznosítás igényét. Villamosenergia ellátás Kosd villamosenergia igényeit az ELMŰ Hálózati Szolgáltatási Kft. biztosítja. 65

66 37. ábra - Villamosenergia ellátottság változása között 1400 Lakásállomány (db) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A diagram jelzi, hogy mindenkor nagyobb volt a villamosenergiát igénybevevők száma a lakásállománynál. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a lakásállományt meghaladja a villamosenergia ellátásban részesülők száma. A statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve a külterületi, kiskertes és egyéb fogyasztókat is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint, a lakásként használt ingatlanok ellátása műszaki szempontból megoldott. Kosd helyi adottsága, hogy külterületén is vannak lakásként hasznosított ingatlanok, anélkül, hogy a telkük lakóteleknek lenne nyilvánítva. Ha igényelték és a szolgáltatóval meg tudtak állapodni, akkor a villamosenergia ellátást a szolgáltató kiépítette. Így nyúlt túl a villamosenergia ellátottság a ténylegesen lakásként regisztrált ingatlanokon. Természetesen Kosdon is vannak fizetési hátralék miatt a fogyasztásból kizárt ingatlanok és vannak ingatlanok, amelynek tulajdonosai lemondták a villamosenergia szolgáltatás igénybe vételét, de ezek folyamatosan változnak, így településrendezési szempontból előfordulásuk irreleváns. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 1897 MWh volt 2014-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 168,4 kwh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére. Villamosenergia hálózati rendszere Kosd villamosenergia ellátásának bázisa a Vác közigazgatási területén üzemelő váci 132/22 kv-os alállomás. Az alállomás betáplálása a Göd 400/220/132 kv-os iparági alállomásról induló, Kosd közigazgatási területét is érintő, azon áthaladó kétrendszerű 132 kv-os nagyfeszültségű főelosztó hálózati rendszerről biztosított. 66

67 A Váci 132/22 kv-os alállomásról induló 22 kv-os szabadvezeték hálózat táplálja Kosd település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat is oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. 38. ábra - Villamosenergia hálózati rendszere A község külterületén észak-déli irányban áthalad a MAVIR Zrt. által üzemeltetett Göd-OH-Léva 400 kv-os villamosenergia átviteli hálózat nyomvonala. Továbbá áthalad Kosd területén az a 132 kv-os hálózati nyomvonal is, amely egyrészt Vác 132/35/25/22 kv-os alállomásához is csatlakozik, valamint Rétság 132/22 kv-os alállomásának a betáplálására épült. A település közigazgatási területén áthaladó átviteli hálózatok és főelosztóhálózatok nyomvonalai és biztonsági övezeteik helyfoglalása jelentős területhasznosítási korlátozást okoznak. Ezek jelentős állóeszköz értékűek, így a továbbtervezés során helyben maradásukkal kell számolni. A település közigazgatási területén még több 22 kv-os gerinc elosztóvezeték is áthalad, amely Kosd ellátásán kívül a szomszédos települések ellátását is biztosítják. 67

68 A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. Gázellátás A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást építették ki. A település belterületén 26,7 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként január 1-én 608 lakás, a lakásállomány 66,7 %-a csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra is 608 lakás hasznosította a földgázt, a lakásállomány 66,7 %-a vette igénybe a komfortos életkörülmény lehetőségét nyújtó szolgáltatást. 39. ábra - Földgáz ellátottság fejlődése között Lakásállomány (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A diagram mutatja, hogy 2000-ben már 447 lakás, az akkori lakásállomány 54,6 %-a rendelkezett vezetékes földgázellátással, január 1-én 608 db lakás, a lakásállomány 66,7 %-a. A diagram mutatja, hogy a lakásállomány növekedésével 2007-ig a földgáz igénybevétele, a földgáz ellátottság is szinte együtt emelkedett, de ez az együtt-haladás között megtorpant. Úgy a lakásépítésben, mint a gázellátás növekedésében stagnálás látható után, új lakásépítéseknél sem minden építtető igényelte a földgázt, és néhány korábbi fogyasztó is lemondott a szolgáltatás igénybe vételéről. Ezzel az ellátottság, ha minimális mértékben is de csökkent. A földgázbekötéssel a lakások automatikus üzemvitelű termikus energiaellátását valósították meg, csökkentve a jelentősebb környezetterhelést okozó hagyományos energiahordozó fűtési célú hasznosítását. A földgázhasznosításról lemondók a termikus energiaigényüket ismét hagyományos energiahordozókkal elégítik ki, s ezzel a környezet terhelését növelik. 68

69 40. ábra - A fűtési fogyasztók száma Lakásállomány (db) A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma (db) év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma január 1-én 608 lakás, a lakás-állomány 66,7 %-a. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település lakossági gázfogyasztása 596,8 ezer m3 volt 2014-ben. A gázfogyasztók közül az egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás 81,8 nm3/hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,4 nm3/h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen és ahol fűtésre is hasznosítják, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. Földgázellátás hálózati rendszere A település földgázellátásának szolgáltatója még a TIGÁZ DSO Kft október 1-től a TIGÁZ DSO Kft a szolgáltatás jogáról lemond és a Fővárosi Gázművek Zrt fogja átvenni. Kosd gázellátásának bázisa a Vác I-III-1-2. üzemelő gázátadó állomás, amelynek betáplálása a Dunai úton lévő gázátadón keresztül DN 200 KPE 6 bar-os, a település külterületén haladó nagyközépnyomású vezetékről leágazva épült ki. A nagyközép-nyomású gázvezeték táplálja a község belterületének déli szélén elhelyezett gázfogadó és nyomáscsökkentő állomást, ahonnan induló középnyomású elosztóhálózat a belterület minden utcájában kiépítésre került. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. Kosd közigazgatási területét érinti az FGSZ Zrt. tulajdonában és a Vecsési Földgázszállító Üzem üzemeltetésében lévő Alag-Vác II. DN400 nagynyomású földgázszállító vezeték és annak biztonsági övezete (10-10m, m) és a Vác-Romhány DN300 nagynyomású földgázszállító vezeték és annak biztonsági övezete (20-20m), valamint az ezekkel párhuzamosan húzódó 1-1 db bányaüzemi hírközlő kábel és annak biztonsági övezete (1-1 m). 69

70 41. ábra - Földgázellátás hálózati rendszere Érinti még a község közigazgatási területét, a Magyar Gáz Tranzit Zrt mint üzemeltetői jogosultsággal rendelkező, kezelésébe tartozó Vecsés-Balassagyarmat DN 800-as nagynyomású földgázszállító vezeték nyomvonala és biztonsági övezete A község keleti szélét érintve egy szakaszon a Vác-Romhány DN300 nagynyomású földgázszállító vezetékkel párhuzamosan áthaladó, a MOL Nyrt Downstream Magyarország Logisztikai Csővezeték kezelésében levő DN450-es Barátság I. kőolajvezeték és annak optikai kábele is. Meg kell említeni, hogy az üzemen kívül helyezett Barátság I. DN400 kőolajvezeték is ezen a nyomvonalon halad, csővezetékét a földben hagyták. Kosdon távhőellátás nem üzemel. Egyéb energiaellátás A településen a vezetékes földgázellátással a lakásállomány 66,7 %-a számára biztosított az automatikus üzemvitelű termikus célú energiaellátás komfortja. Ez egyidejűleg jelzi azt is, hogy a lakásállomány 33,3 %-ában ma is a környezetet erősebben terhelő hagyományos, nem vezetékes energiahordozót hasznosítják. Ezeknél az ingatlanoknál hőtermelésre a szén és a fa használata a 70

71 jellemző, bár a vezetékes gázzal nem rendelkező területen a kistartályos PB gáz használata is előfordul. Az egyéb energiahordozóval történő ellátást érintően meg kell említeni, hogy a háztartásoknaküdülőknek szolgáltatott éves gázmennyiség az utóbbi tíz évben csökkent ben 787 ezer m 3, (lakásonként átlagosan 146,7 nm 3 /hó) volt a háztartások éves fogyasztása. A fogyasztás 2005-ig még emelkedett, 2005-ben 168,4 ezer m 3 volt a fogyasztás, (lakásonként átlagosan 168,4 nm 3 /hó) óta a fogyasztás csökkenő tendenciájú és különösen az utóbbi 5 évben a csökkenés trendje nőtt ben a fogyasztás 596,8 ezer m 3 (lakásonként átlagosan 81,8 nm 3 /hó) volt. Ez a csökkenő tendencia jelzi, hogy egyre többen igyekszenek csökkenteni a gázfogyasztásukat. Az egyes gazdasági nehézségekkel küzdő ingatlantulajdonosok a fenntartási költségeik csökkentése érdekében rákényszerülnek arra, hogy a gázfűtést részben, vagy időszakosan, ha az ingatlan alkalmas hagyományos energiahordozó hasznosítására, költségeik csökkentésére a termikus hőellátásukra földgáz helyett nem vezetékes energiahordozót is hasznosítsanak. Ezzel azonban a település környezetterhelését növelik. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják. A hazánkban is, így Kosdon is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza-biogáz és a geotermikus energia. Ezek előfordulása az ország területén nem egyenletes és nem általános, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok. Szélenergia Bartholy Radics Bohoczky (2003) A szél energiája Magyarországon Forrás: Dr. Kosd Károly Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék & Magyar Szélenergia Társaság A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergiát a szélkerék alkalmazásával közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett hasznosítani. Az ősi hasznosítású elvek 71

72 alapján kialakított szélkerék -ből fejlesztett szélturbinával, amivel, mint szélerőművel közvetlen villamosenergia termelhető. Mivel a szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok befolyásolják, eltérő az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A meteorológiai adatok és mérések alapján rögzítették a hasznosítás lehetőségének területi vetületét. Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon ( ) Forrás: A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a szél energiáját. A térképről is leolvasható, hogy Kosd és térsége nem fekszik a szélenergiát nagyon kedvezően hasznosítható területen, de hasznosítási lehetősége nem zárható ki. Kosd területét érintő szélerőmű létesítési szándék jelentkezéséről nincs információ, de jelentkezése esetén célszerű a település egyéb fejlesztési szándékaival a megvalósítás lehetőségét összevetni. Napenergia A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon ( ) Forrás: A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint megújuló energiaforrás, az ősi fekete hordó elvén kifejlesztett napkollektorok segítségével termikus célú energiaellátásra, elsődlegesen használati melegvíz termelésre, kisebb mértékben fűtésre alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított napelemek közvetlen villamosenergia előállítására alkalmasak. 72

73 Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az közötti időszakalapján Forrás: A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai adottságok, így ezek változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és mérések alapján, a szélenergia hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan a napenergia hasznosítás lehetőségének területi vetülete is rögzíthető. A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a nap energiáját. Kosd területén körülbelül 1960 óra a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni, bár a globál-sugárzás 4400 MJ/m2 alacsonynak tekinthető. Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, házi hasznosítással alkalmazásuk egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, napelemekről. Vízenergia Kogutowicz K. Vízimunkálatok Magyarország területén, 1921 (Kogutowicz két ábrája alapján szerk. Hajdú Zoltán) Forrás: Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia lapja augusztus Tudomány és politika a magyar századokban/ A magyarországi vízi energia hasznosításának száz éve A vízfolyások esésével, mint megújuló energiaforrással lehet energiát termelni, amelynek hasznosításához vízikerék telepítése szükséges, majd annak továbbfejlesztésével kialakították a vízturbinát, amely már közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas. Vízenergia termelésre a 73

74 nagyobb vízszint-változású vízfolyások alkalmasak, így előfordulásuk Magyarország térképéről leolvashatók. A térkép jelzi, hogy közüzemű szintű energiatermelésre alkalmas vízerőmű létesítésére Kosdon nincs lehetőség Biomassza-biogáz A növényi termésből, növényi, állati hulladékokból, melléktermékekből, erdőgazdasági hulladékokból, energiaültetvényekből előállítható energiahordozó a biomassza, amely közvetlen elégetésével fűtési és használati melegvíz termelési energiaigények elégíthetők ki, biogázzá alakítva hő- és villamosenergia termelésre egyaránt alkalmas, bioetanollá alakítva üzemanyagként hasznosítható. Megújuló energiaforrások hasznosítására javasolt területek Forrás: Pylon Kft. Biomassza-biogáz előállítására az ország területén mindenhol, így Kosd területén is van lehetőség. Az elégetése során a keletkező CO2 miatt, azonban a számolni kell a környezetszennyezésre is. Így bár a biomassza hasznosítás lehetőségét Kosdon kizárni nem lehet, de megfontolandó, hogy az általa az épített környezetben jelentkező környezetterhelés növekedés felvállalható-e. Geotermikus energia A föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével, részben a földhő hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség. A földhőből hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is alkalmas. 74

75 Magyarország 50 C-nál melegebb hévíz feltárására alkalmas területe Összeállította: Bélteky Lajos, Dr. Kőrössy László Felsőpannon alapján, 1962 Forrás: dr. Barótfi István Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó) Geotermikus energia Magyarország 50 C-nál melegebb hévíz feltárásának területei A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia várhatóan rendelkezésre állását bemutató térképet. A térkép jelzi, hogy az ország területén hol lehet a termikus energia hasznosítását kedvezőbben megvalósítani. A földhő hasznosítására Kosd területén is van lehetőség. A hőszivattyú használata telken belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető hagyományos energiahordozó megtakarító hatása. A térkép jelzi, hogy a termálvíz kivételére csak az alacsonyabb hőfoktartományú 40 oc alatti vízkészletből van reálisan lehetőség, amely termálvíz fürdési célú hasznosítását ugyan biztosítja, de energetikailag komplexebb hasznosításra lehetőséget nem ad. Magyarország geotermikus energiahordozó hasznosítási lehetősége A Pannonmedencének és régiójának geotermikus hőtérképe (részlet) Forrás: PannErgy, Portfolio.hu Magyarországon geotermikus energia hasznosítási lehetőség a felhagyott CH meddő kutak Magyarország CH meddő kútjainak területi megoszlása Forrás: Pylon Kft. (Szerkesztette 2001-ben) 75

76 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával jelenleg megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz hasznosításával biztosított, helyi hőbázis segítségével. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások előfordultak, az energiahatékonyság jelentősebb javítását szolgáló megújuló energiaforrás hasznosítására is több beruházás történt, de ennek pontos nyilvántartása nem áll rendelkezésre Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési ellátását jelenleg az Invitel Távközlési Zrt biztosítja. A 38-as váci primer központ Kosd vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település a 27-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózata kiépült, a kiépítés eredményeként 2000-ben már 545 db egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz az akkori lakásállomány 66,5 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 387 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 42,5 %, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. 42. ábra - Egyéni lakásfővonalak száma Lakásállomány (db) Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db) év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Jelenleg 387 egyéni lakásfővonal üzemel, ez a jelenlegi lakásállomány 42,5 %-os ellátottságát jelenti. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2 db nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. A településen a kábel TV szolgáltatás kiépült. 76

77 43. ábra - Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások Lakásállomány (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) év forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Jelenleg 617 lakás kapcsolódik a kábeltelevíziós hálózatba, ez a jelenlegi lakásállomány 67,7 %-os ellátottságát jelenti. A településen a minőségi műsorvétel lehetőségére kiépítették a kábel TV hálózatot is, amely az ellátást már az ezredforduló előtt elkezdte. Jelenleg a lakásállomány kétharmada veszi igénybe a vezetékes műsorelosztás szolgáltatását. Vezeték nélküli hírközlés A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. A megfelelő vételi lehetőség biztosításához szükséges antennák részben településen belül, részben a környező településeken elhelyezésre kerültek, azokat a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. építette, üzemelteti. 77

78 44. ábra - Vezeték nélküli hírközlési létesítmények Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 10 szolgáltatót tart nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ezek szolgáltatásukat a meglévő antennákon keresztül biztosítják Környezetvédelem Kosd környezeti állapota kedvezőnek mondható, hiszen területén és térségében a DDC kivételével - nem találhatók olyan létesítmények, amelyek a környezet minőségét károsan befolyásolhatnák. Levegővédelem A település levegőminősége nagyon jó, egyedüli veszélyt a több kilométerre lévő váci cementgyár jelent, bár a gyár az utóbbi években egyre nagyobb gondot fordít az emisszió csökkentésére, így pl. a korábbi erős porterhelés megszűnt. Mivel a gyár nem Kosd településhez tartozik, a szennyezés megszüntetésére nincs mód, legfontosabb feladat a gyár kibocsátása hatásainak vizsgálata, állandó ellenőrzése a településen, melyre jó lehetőséget biztosít a Váci Cementgyár működésének ellenőrzésére létesült Társadalmi Kontroll Csoport, mely a gyár hatásterületén lévő települések és környezetvédelmi társadalmi szervezetek képviselőiből áll. Mivel Kosd Vác felől zsákfalu, ezért a közlekedési eredetű szennyezők, az átmenő forgalom hiányában nem okoznak problémát. Télen a fűtés okozhat kisebb szennyezést, ugyanis a településen a gázfűtésre való átállás nem teljes mértékben történt meg, így az SO 2 és a por, korom szennyeződés veszélye nagyobb. 78

79 Víz- és talajvédelem A településen több időszakos vízfolyás is áthalad: a Cselőte-patak és a Kéméndi-patak csak külterületen, míg a Kosdi-patak belterületen is áthalad. Elsősorban ez utóbbi esetében okoz problémát az illegális szennyvíz-bevezetés, a mederben lerakott hulladék, valamint a meder elgazosodása. Bár a csatornahálózat a település nagy részén kiépült, a rákötés még azokon a területeken sem 100%- os, ahol ez lehetséges. A csatornázás Cselőtepusztán nem biztosított. A rákötést - akár adminisztratív eszközökkel is - biztosítani kell a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében. A település szennyvizét a váci kommunális szennyvíztisztítójába vezetik, melyből a tisztított szennyvíz a Dunába kerül. A település külterületein, elsősorban a mezőgazdasági területek a nem megfelelő talajművelés és növénytermesztési mód miatt az erózió és defláció komoly károkat okozott. Hulladékgazdálkodás A településen akárcsak hazánkban olyan sok helyen előfordulnak illegális hulladéklerakók, különösen vízfolyások, dűlőutak mentén. Ezek többségükben kommunális és építési hulladékot tartalmaznak. A szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik. A hulladékot hetente a Tiszta Vidékért Nonprofit Kft. szállítja el. A településen évente egyszer végeznek lomtalanítást és veszélyes hulladék gyűjtést. A ritkán keletkező állati eredetű hulladék elszállítását eseti megbízási szerződés alapján az önkormányzat megbízásából egy arra engedéllyel rendelkező cég végzi. A településen, a évi XLIII. tv. értelmében a településen a hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésének elősegítése érdekében Települési Hulladékgazdálkodási Terv készült. Zajvédelem A településen zajjal járó gazdasági tevékenység nincs. Mivel a település zsákfalu Vác felől, így a közlekedési eredetű zaj sem jelent problémát, egyedül a mezőgazdasági gépek okozhatnak időszakosan és elsősorban munkaidőben zavaró mértékű zajterhelést. 79

80 1.16. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló tényezők) Árvízvédelem Kosd települést a vízügyi ágazat árvízvédelmet igénylő települések között nem tartja nyilván, mivel Kosd nagyvízi mederrel nem érintett. A hirtelen érkező nagy intenzitású és hosszabb ideig tartó csapadék okozhat helyi vízelöntést, vízkár árvízi eseményt. Az így jelentkező vízkár nagy valószínűséggel a vízelvezető rendszer kialakításának és annak karbantartásának hiányosságából ered. Magyarország településeinek árvízi kockázati besorolása Forrás: Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban A villámárvíz-veszély mértékére a katasztrófavédelem készíttetett térképet, a szerint a település villámárvízi kockázati besorolása magas kockázatú. Magyarország településeinek villámárvízi kockázati besorolása Forrás: Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban 80

81 Vízrajzi veszélyeztetettség A települést magába foglaló átfogó megyei és országos területrendezési tervek alapján megállapítható, hogy Kosd települést nem érinti a nagyvízi meder, így árvízi elöntéssel sem érintett. Továbbá rendszeresen belvízjárta területet sem tartanak nyilván, így belvízzel veszélyeztetett területek sincsenek. Forrás: PMTrT Területrendezési terve 3/13 melléklet Árvízveszélyes területek A szélsőséges csapadékesemények hatására előforduló árvízi elöntés villám-árvíz a vízelvezető rendszer megfelelő kiépítésével, fokozottabb karbantartásával, a szélsőséges csapadékesemények elvezetésére történő alkalmassá tételével kizárható. Belvízveszélyes területek A belvíz-veszélyeztetettség sem érinti a települést. Ami persze nem jelenti, hogy a település mélyvonalain ne állhatna meg a víz, de az vízrendezéssel elvezethető, nem tartozik a belvízzel veszélyeztetett területek közé. Mély fekvésű területek A településen vannak mély fekvésű területrészek, amelyek a topográfiai adottságok mellett, a természet alakította mélyvonalak mentén alakultak ki. A település mély fekvésű területein, ha annak geológiai adottsága miatt kellő szikkasztó képességgel nem rendelkezik, vagy közel a talajvízszint a mély fekvésű területen összegyűlő csapadékvíz rövidebb-hosszabb ideig megállhat. A mély fekvésű területen, ha rövidebb-hosszabb ideig megmarad a víz, az még nem minősül belvízzel veszélyeztetett területnek, mivel mély fekvésű terület megfelelő vízrendezésével a vízállásossága kezelhető. A mély fekvésű területről a vízelvezetést a csapadékvíz elvezetés rendezésének keretében kell megoldani, hogy indokolatlanul ne alakuljon ki vízállásos terület. A mély fekvésű területet viszont célszerű a felszíni- és csapadékvíz gyűjtésben igénybe venni. A vízelvezetés rendszerében víz visszatartásban a mély fekvésű terület szerepet tölthet be, kisebb földmunkával lehet víztározóként, záportározóként hasznosítani. 81

82 Árvíz- és belvízvédelem A településen a vízügyi ágazat nyilvántartása szerint árvízi veszélyeztetéssel terhelt területrész nincs, így vízügyi szintű árvízvédelemre szükség nincs. Belvízzel veszélyeztetett terület sincs, így belvízvédelmi feladatok sincsenek. Az árvízi esemény -nek tekinthető villámárvíz előfordulása kapcsán jelentkező vízelöntés kezelésére a település katasztrófavédelmi terve ad megfelelő utasítást. Egyéb tevékenységből adódó korlátozások Közműszolgáltatással összefüggő korlátozások: 1. Vízellátás szolgáltatási területén országos vízminőség védelmi területek övezete által érintett terület regionális vízvezeték Vízgépészeti létesítmények és műtárgyak területei 2. Szennyvízelvezetés gerinc szennyvízgyűjtő vezeték szennyvízátemelő műtárgyak 3. Csapadékvíz elvezetés csapadékvíz elvezetést szolgáló árkok, csatornák, tavak 3-3 m-es karbantartó sávval felszíni vízrendezést szolgáló, patakok, vízfolyás, csatorna menti 6 m-es meder karbantartási sáv fenntartásával 4. Energiaellátás Villamosenergia 400 kv-os átviteli hálózat nyomvonala és biztonsági övezete 132 kv-os főelosztó hálózatok nyomvonala és biztonsági övezete 22 kv-os gerinc elosztóhálózat nyomvonala, a külterületen 7-7 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete Földgázellátás Barátság I. kőolajvezeték és biztonsági övezete Vecsés-Balassagyarmat DN 800-as földgázszállító vezeték nyomvonala és biztonsági övezete Alag-Vác II. DN 400 nagynyomású földgázszállító vezeték és annak biztonsági övezete (10-10, m) Vác-Romhány DN 300 nagynyomású földgázszállító vezeték és annak biztonsági övezete (20-20 m) a gázvezetékek biztonsági övezetében a vezetékekkel közel párhuzamosan húzódó 1-1 db iparági bányaüzemi hírközlési kábel és annak biztonsági övezete (1-1 m) nagyközép-nyomású földgáz gerincvezeték és biztonsági övezete települési gázfogadó és nyomáscsökkentő műtárgy 5. Elektronikus hírközlés 82

83 Vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók létesítménye Ásványi nyersanyaglelőhely Kosd Pest megye területrendezési terve Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete által érintett. A Naszály dachsteini mészkő tömbjét a hegy váci oldalán bányásszák. Kosd közigazgatási területén nincsen működő bánya. 83

84 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Kosd jelenlegi helyzetének bemutatása után érdemes összefoglalnunk a település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezőket. Ebben az ún. SWOT elemzés segít, mely a stratégiaalkotás folyamatának egyik legfontosabb lépéseként átfogó képet ad a település erősségeiről, gyengeségeiről (belső tényezők), valamint az erősségek kihasználásán alapuló lehetőségekről és azokról a veszélyekről, melyek csökkenthetik a fejlődés esélyeit (külső tényezők). Erősségek - fejlesztések iránt elkötelezett önkormányzat - zsáktelepülés jelleg nyugodt lakókörnyezetet biztosít és kedvez az ökoturizmusnak - jó termőképességű szántók, jó alapokkal rendelkező mezőgazdaság - gyümölcs és szőlőtermesztés kultúrája megvan, jelentős a mezőgazdasági munkaerő termesztési tapasztalata - gazdaságfejlesztési célra rendelkezésre álló önkormányzati tulajdonú földterületek - megfelelő kapacitásokkal rendelkező oktatási-nevelési infrastruktúra - kiváló állapotú természeti környezete vonzó az ökoturizmus számára, nagy kirándulóforgalom - gyorsforgalmi útkapcsolat a főváros irányába - szennyvízcsatorna hálózatra való rákötéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége - jó kapcsolat az egyházakkal, civil szervezetekkel, aktív közösségi élet, rendezvények a faluban Gyengeségek - csökkenő lakónépesség - népesség elöregedő jelleget mutat - fiatal, képzett réteg elvándorlása - helyi munkalehetőségek szűkösek - a helyi gazdaság ma túlnyomóan a mezőgazdaságra épül, ez a helyben megtermelhető jövedelmeket behatárolja - jelentős ingázó munkaerő - Cselőtepusztai településrész szociális problémákkal terhelt - településközpont rendezetlensége, járdák hiánya - közösségi terek hiánya, játszóterek hiánya - felújításra, korszerűsítésre szoruló iskola és óvoda épület - szálláshelykínálata szegényes, szűkös - turizmusból származó bevételek minimálisak, messze elmaradnak a lehetőségektől - a lakásállomány 12,3 %-ában élők számára még ma sem biztosított a telken belül az egészséges ivóvíz ellátás - csapadékvíz-elvezetés sok helyen nem megoldott, árkok hiánya, vagy rossz, gondozatlan állapota veszélyt jelent 84

85 - megújuló energiafelhasználás megléte hiányos a településen Lehetőségek - speciális agrártermékek előállítása, pl. homoktövis, bogyósok, borászat - a magasabb hozzáadott értékű élelmiszeripar idehozása a mezőgazdaság bázisára alapozva - ökoturizmus, turisztikai vonzerő jobb kihasználása; - a turisztikai vonzerők bővítése (tó, népmese múzeum, pincék, kerékpárutak, tanösvény, stb.) - az üres ingatlanok szálláshelyként hasznosíthatók - meglévő, illetve bővíthető természeti és épített örökségének fejlesztése, kiaknázása, a belföldi turizmus, mint gazdasági ág további erősödése - helyi szolgáltatások színvonalának emelése a fiatalok megtartása, vonzása érdekében - leszakadó településrészen élők számára foglalkoztatás elősegítése, szociális felzárkóztatás - költségcsökkentés a megújuló energiák alkalmazásával a meglévő és az újonnan megvalósuló intézményeknél - a kerékpáros elérhetőség javítása egyrészt a hivatásforgalom, másrészt a térségi turizmus számára Veszélyek - növekszik az elvándorlók száma, a fiatal munkaerő elvándorol, a társadalom elöregszik - a feldolgozóipari vállalkozások betelepülése nem, vagy lassan valósul meg, így nem jönnek létre új munkahelyek, nem nőnek a bevételek - a turisztikai adottságok hasznosítása és a fejlesztések nem, vagy egymástól elszigetelten, pontszerűen történnek - a szegregálódó településrészen élők nem mutatnak partnerséget - a gépjármű-használók növekedése okán a közösségi közlekedés háttérbe szorul, amely fenntartási problémákat okoz - az egyre intenzívebb csapadékmennyiség az árkok hiánya valamint a meglévőek nem megfelelő, hiányos karbantartása miatt növekszik az elöntés veszély 85

86 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek A településrészek kijelölése Kosd földrajzilag és funkcionálisan tagolt településszerkezete alapvetően igényli az eltérő, településrészi megközelítés alkalmazását. A település négy részre különíthető el. Az egyes részek önálló jogalanyisággal semmilyen szinten nem rendelkeznek, azonban a településrészek lehatárolásával lehetővé válik, hogy önálló, az adott településrész funkciójához igazodó fejlesztési célok kerüljenek meghatározásra. 45. ábra - Kosd településrészei 86