Összefoglaló szakértői jelentés Az Esély Pedagógiai Központ vizsgálatáról

Átírás

1 Összefoglaló szakértői jelentés Az Esély Pedagógiai Központ vizsgálatáról

2 Tartalom I. A vizsgálat indokai és célja:...3 II. A vizsgálat helyszíne, időpontja, módszerei...4 III. A vizsgálat főbb megállapításai...4 Jogszerű működés és a tartalmi munka sajátosságai...4 Óvoda és Általános Iskola...5 Speciális Szakiskola...6 Pedagógiai szakszolgálat...7 Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság...9 Nevelési Tanácsadó...10 Mentálhigiénés munkacsoport...10 Gazdálkodás, pénzügy, humán erőforrás management...11 IV. Javaslatok...12 Intézményirányítás, tanügyi dokumentumok...12 Intézményegységek...14 Óvoda...14 Általános Iskola...14 Speciális szakiskola...14 Pedagógiai szakszolgálat...15 A szervezeti struktúra átalakítása ( intézményen belül ill. városi szinten)

3 I. A vizsgálat indokai és célja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztálya az országos szakértői listán szereplő független szakértő segítségét kívánta igénybe venni az "Esély Pedagógiai Központ" szakmai- törvényességi szakértői vizsgálatára az alábbiak szerint. 1. Az Önkormányzat mint az intézmény fenntartója az Oktatási Hivatal által Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata számára áttett közérdekű bejelentés kivizsgálására kötelezett. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város 22/2010.(I.21.) közgy. határozatában arról döntött, hogy az Esély Pedagógiai Központ, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság teljes szakmai és pénzügyi átvilágítását végeztesse el évben a legeredményesebb, leghatékonyabb feladat ellátási és intézményi szervezet biztosítása érdekében. 3. A fenntartó célja az intézmény hosszú távú stabilitásának megteremtése, az intézményvezető ennek érdekében végzendő munkájának segítése. Éppen ezért, a vizsgálatnak ki kell terjednie a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tevékenységére is, különös tekintettel az SNI-s tanulók szűrésének eljárásrendjére. Így megtörténik a városban működő gyakorlat (eljárásrend, szervezeti forma, létszámok) országos helyzethez viszonyítható összehasonlítása is, az optimális gyakorlat kialakításához. A fenntartó a szakértői vizsgálat eredményeinek gyakorlati hasznosíthatósága érdekében az alábbiakra keresi a választ: - a városban szükségszerű (ám nem túlliberalizált ), fenntartható feladatellátás biztosítása, az ehhez elengedhetetlenül szükséges munkaerő (közalkalmazotti, egyéb jogviszony, túlóra) mértékének megállapítása, ennek összevetése a békéscsabai feladatellátás gyakorlatával, -javaslat az optimális ellátáshoz szükséges intézkedések megtételére (eltérő munkaszervezéssel, intézményi szerkezetváltással, együttműködés egyéb formáinak feltárásával, stb). -intézmény(ek) feladatellátáshoz igazított, hatékony, optimális szervezeti felépítése: vezetői szerkezete, szükséges munkaközösségek száma, utazó gyógypedagógusok- fejlesztő pedagógusok működési, együttműködési gyakorlatának meghatározása, -szükséges módosításokra történő javaslattétel 3

4 II. A vizsgálat helyszíne, időpontja, módszerei A szakma szabályainak megfelelően a vizsgálat tervezésében és kivitelezésében a vizsgálatot végző szakértő/k és a benne érintett intézmények vezetői valamint alkalmazottai vesznek részt. Az átfogó vizsgálat célmeghatározása, tervezése és indítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában Köles István alpolgármester tájékoztatójával vette kezdetét, július 7-én. Ugyanekkor zajlott az első operatív megbeszélés az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály vezetőjével, Túriné Kovács Márta osztályvezető asszonnyal. A megbeszélés tárgya a szakértői feladatok és határidők egyeztetése volt. Az ennek megfelelően elkészült ellenőrzési tervet a megrendelő jóváhagyta, és elkészítette a megbízási szerződést, amely a vizsgálat első munkanapján, július 28-án lépett érvénybe. A feladatterv alapján az ellenőrzés öt részletben került lebonyolításra: 1. első szakasza az OH júniusi levelének tartalmára 2. második szakasza az EPK Óvoda és Általános Iskola működési sajátosságainak feltárására 3. harmadik szakasza az EPK Speciális Szakiskola működési sajátosságainak feltárására 4. negyedik szakasza a Városi Nevelési Tanácsadó és az EPK által szervezett utazó fejlesztő/gyógypedagógus hálózat működési sajátosságainak feltárására, TKVSZRB, 5. ötödik szakasza az Esély Pedagógiai Központ pénzügyi és személyügyi működési sajátosságainak feltárására irányult. III.A vizsgálat főbb megállapításai Jogszerű működés és a tartalmi munka sajátosságai Az OH 2010.júniusban kelt, és Vantara Gyula polgármesternek címzett levele, továbbá annak alapjául szolgáló névtelen bejelentés kivizsgálása során megállapítást nyert: A szemérem elleni cselekmény előfordulása és több hónapon keresztüli ismétlődése a vizsgálat tényleges indításának időpontjában (2010. augusztus) már nem volt megállapítható. Az ügyben felelősségre vonás nem történt, bár a szaktanár távolléte a kérdéses időpontban (tanóraközi szünet) erősen kifogásolható. A gyermekvédelmi felelős szerepvállalási aktivitása alatta maradt a feladatkörre jogszabályban meghatározott elvárásoknak, ennek oka a munkahelyi hierarchiából fakadó alkalmazotti háttérbe húzódás. 4

5 A hivatkozott levélben kifogásolt tanév közbeni tanulói csoportváltással kapcsolatos igazgatói döntés helyessége vitatható, ilyen esetekben, különösen, ha SNI tanulóról van szó, ki kellett volna kérni a TKVSZRB állásfoglalását. Az utazó gyógypedagógus hálózat tanév közbeni (2009.november) átszervezése személyi változásokra hivatkozva történt. Ennél fogva több, fejlesztésre szoruló tanulót érintett, (Jankai Ált. Isk. 28 fő; Trefort Tagiskola 7 fő; 2-es sz. Ált. Iskola 2 fő) akik a többségi intézmények vezetői által igazoltan nem részesültek a számukra jogszabályban előírt kötelező rehabilitációs foglalkoztatásban. A levélben megnevezett utazó gyógypedagógus által december- január hónapban megtartott órák a foglalkozási naplókban dokumentálva, és az EPK igazgatónője által (2010.június 15.) ellenjegyezve vannak, így azok elmulasztása ezen dokumentumok alapján nem bizonyítható, ellentétben a kolléga adminisztrációs pontatlanságaival, amelyek az általa vezetett foglalkozási naplók és az intézmény (Trefort Tagiskola) digitális naplója által regisztrált tanulói hiányzások közötti eltérésekkel bizonyíthatók. Ugyancsak felszínesek, semmitmondóak a kolléga által kiállított tanév végi értékelések, amelyek a tényleges fejlődés mutatóit egyáltalán nem tartalmazzák, mindösszesen az egyes fejlesztendő területeket és néhány tevékenységet sorolnak fel. Egy, a levélben megnevezett pedagógus, fejlesztő pedagógusi kompetenciáival kapcsolatos kifogások nem helytállók, tanítói és beszédfejlesztő pedagógusi szakképzettsége a bemutatott (90/1992; és NYBF 45/2007) dokumentumok ismeretében kétségtelen. Oklevelei által tanúsított végzettségei fejlesztő pedagógusi kompetenciák gyakorlására jogosították. Az állítás, miszerint az igazgató szeptember óta nem jelöl ki új közalkalmazotti tanács (KT) választásokat, csak részben igaz, mert az említett időpontban az intézménynek más vezetője volt, vagyis ha mulasztásról beszélünk, akkor az a jelenlegi és a megelőző vezető együttes hiányossága. Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy a 2010/11. tanév elején az említett KT választás az intézményben lezajlott. Az intézményi SZMSZ sorozatos megsértésének vádja szintén nem bizonyítható, mivel a vezetői értekezletek rendszeresek, ugyanakkor viszont ezekről hivatalos dokumentáció nem készült. A vizsgálat során sem a jelenléti íveket, sem a jegyzőkönyveket nem láttam. Az a felvetés, hogy az említett időszakban az igazgatónőnek elmaradtak az órái, nem általánosítható, de saját bevallása szerint is előfordult. Óvoda és Általános Iskola Az óvoda dolgozóinak létszáma 2 fő pedagógus és 1 fő asszisztens. Nyitva tartásáról az alapdokumentumokban nincs elegendő információ. A Közoktatási törvényben meghatározott ( bek.) óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. Az EPK Óvodája heti 40 órát tart nyitva. Felvetődik a kérdés, összhangban van-e a heti 40 órás nyitva tartás az intézményhasználók igényeivel. Az SZMSZ 28. oldalának tartalma szerint: Az óvodában és az autista csoportokban a foglalkozások, illetve a tanítási órák időtartama eltérő, maximálisan igazodik a foglalkoztatottak egyéni szükségleteihez, 5

6 terhelhetőségéhez. Azonban ennek részletei a dokumentumban nincsenek kidolgozva, tehát a tényleges nyitva tartásról a szabályzat nem rendelkezik. Az iskola és óvoda nevelőtestülete jelenleg 39 fő közalkalmazott. Ebből fő pedagógus munkakörben, és 12+1 fő nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott. Az egységben ellátandó heti óraszám az órabank szerint: 713 (órabank!!), amit teljes egészében az iskola használhat fel. Ebből a nem szakképzett (gyógypedagógiai tanári végzettséggel nem rendelkezők) által ellátott időkeret 152 óra/hét = 21% Ebből következik, hogy az EPK Óvoda és Általános Iskola intézményegység szakos ellátottsága 79%. Meg kell említeni, hogy a 26 pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó közül 7 kollégának hiányzik a munkaköréhez előírt szakképesítése. Közülük azonban 2 fő védettséget élvez, mivel egyikük annyira közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, hogy számára a jogszabály nem ír elő kötelezettséget, a másiknak dolgozó számára pedig az intézményben levő hosszú idejű munkaviszonya jelenti a mentességet az előírás alól. Átvizsgálás során megállapítást nyert, hogy az iskola alapdokumentumai csak részben felelnek meg az előírásoknak, különösen a helyi tantervvel kapcsolatos teendők lennének sürgetőek. E dokumentum óratervei nemcsak nem konzekvensek, de a 2/2005.OM rendeletnek sem felelnek meg maradéktalanul. A SNI-b tanulók speciális tantervek alapján történő oktatása nem engedhető meg, mivel a tanulók szakértői véleménye ezt nem indokolja. Átdolgozásra szorul a pedagógiai program az SZMSZ és a házirend is. Az EPK Általános Iskolájának őszi, és a fenntartónak benyújtott tantárgyfelosztása alapján nem értelmezhető, hogy az egyes tanórák a hétnek melyik napján vannak, illetve, hogy a foglalkozások, mint napközi, rehabilitáció, szakkör, magántanuló felzárkóztatása, könyvtáros órák, képzési kötelezettekkel való foglalkozás, egyéni fejlesztés, dráma, szabadidő, felzárkóztató órák melyik tanulócsoport órái és melyik napon tartják ezeket. (A vizsgálat időtartama alatt, januárban, az egység dolgozói vizsgálatot kértek a Békés Megyei Kormányhivataltól, melyben sérelmezik az őszi és tavaszi tanulmányi félévek különböző tantárgyfelosztásait, új, korábban nem tanított tantárgyak bevezetését. Ám a vizsgálat okafogyottá vált, miután a levélben vázolt intézkedések a második félév indításakor ténylegesen nem történtek meg.) A tanulók személyi anyagainak kezelése megfelel a jogszabályi előírásoknak, viszont a vizsgálat kezdetén az iratkezelés (iktatás, levelezés) hiányosságai voltak tapasztalhatók. Speciális Szakiskola Az EPK speciális szakiskolai intézményegysége a 8. osztályos bizonyítványt megszerzett sajátos nevelési igényű tanulók szakképzésére szerveződött. Tevékenységét a Ligeti u. 3. alatt található épületben végzi. A 2010/11. tanévben 7 tanulócsoporttal működik. A 7 tanulócsoport oktatását 15 fő főállású pedagógus, 2 fő óraadó pedagógus, 2.fő (pedagógiai asszisztens) nem pedagógus és 1 takarító látja el. Ettől a tanévtől kezdődően az intézményegységnek új irányítója: Kolcsár Attila, aki belső pályázat útján kapta megbízását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közoktatás -fejlesztési terve szerint: A tanulásban akadályozott tanulók ellátása szegregáltan, (a többiektől elkülönítve) az Esély Pedagógiai 6

7 Központ Speciális Szakiskolájában történik. (Fejlesztési terv, old.) 1 Ugyanebben a dokumentumban került szabályozásra a speciális nevelési szükséglet - kielégítés rendszere, (20. táblázat), amely szerint: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető (SNI-b) tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók intézményi ellátását a város valamennyi oktatási intézményének fel kell vállalnia.(41.old.) Ennek ellenére az egység tanulói (102 fő) között 5 fő SNI-b besorolást kapott integrálható diák is található. A Speciális Szakiskola pedagógiai programban meghatározott céljai, feladatai összhangban vannak a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelveivel. A szakképzésre felkészítő 9. osztályban, a Dobbantó Felzárkóztató Program (második esély a többségi iskolarendszert idejekorán elhagyók számára) megvalósítását SNI-a és SNI-b tanulók körében végzik, akiknek a program befejeztével a szakképzésbe kellene visszakerülnie. A program gyakorlati megvalósításával kapcsolatban több aggály is felvetődik: A helyi tantervben a programnak az SNI-a és SNI-b diagnózissal rendelkező tanulók számára történő adaptációjának nincs nyoma. A program megvalósításában résztvevő kollégák folyamattervei (tanmenetek) szintén nélkülözik a szakmai tudatosságot. A program, sajátos tartalmú tantárgyakat foglal magában, éppen ezért az egyéni foglalkoztatás, illetőleg a két tanáros óravezetés dominál benne, ami a kötelező tanórák mennyiségét 11 órával növeli hetente. A tantárgyfelosztásban több olyan tantárgyi elnevezést használnak, ami külső szemlélő számára érthetetlen, ( felmérés/egyénizés kettős óravezetés ) így ellenőrizhetetlenné teszi a dokumentumot. A tantárgyfelosztásban keverednek az egyéni foglalkozás (Ktv bek.) és a rehabilitáció (Ktv.52 6.bek.) időkeretei, pedig ezek a jogszabályok szerint eltérően értelmezendők. Az egység szakos ellátottsága, a vizsgálat időszakában (81%), ami javításra szorul. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott 17 főnek 35,3%-a (6fő) gyógypedagógus végzettségű, 35,3% (6 fő) egyéb felsőfokú végzettségű, és 3 fő (17,6%) középfokú végzettséggel rendelkezik. Közülük 4 fő jelenlegi munkakörét a következő tanévtől nem töltheti be, tehát a tantárgyfelosztás teljes revideálása szükséges. Pedagógiai szakszolgálat Az Esély Pedagógiai Központ a Közoktatási törvény 33. (1) e) és (11) értelmében egységes pedagógiai szakszolgálat keretében lát el pedagógiai szakszolgálati feladatokat a Kt. 34. ben megfogalmazottak közül: a) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás b) fejlesztő felkészítés c) tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, országos szakértői és rehabilitációs tevékenység d) nevelési tanácsadás (külön vizsgálattal kerül elemzésre) e) logopédiai ellátás 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város KÖZOKTATÁST ÉRINTŐ FELADATELLÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE (2008) 36.old. 7

8 f) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (külön vizsgálat tárgyát képezi) g) konduktív pedagógiai ellátás h) gyógytestnevelés A szakszolgálatban foglalkoztatottak létszáma (beleértve a Nevelési Tanácsadót és a városi TKVSZRB-t is) 2008-ban összesen 47 fő volt. Ez a létszám mára 64 főre emelkedett, ami a sajátos igényű gyermekekhez való rendkívül pozitív fenntartói odafordulást jelez. Ebben az évben (Intézkedési terv, old) főállású utazó szakember (gyógypedagógus, logopédus,szomatopedagógus, korai fejlesztő) látta el a többségi intézményekben integrált SNI tanulók fejlesztését, míg 2010-ben ugyanezt a tevékenységet 22,3 pedagógus (főállású és óraadó) végzi, havi 215 túlórával. A szakszolgálat éves beszámolói rendkívül kevés érdemi tájékoztatást, információt tartalmaznak, kevés bennük a tényszerű megállapítás. A gyógytestnevelés megszervezése, működése a dokumentumok áttekintése alapján megfelelő. A 2010/11. tanév elején apróbb fennakadás adódott a szűrések okán elmaradt foglalkozásokban, ami nem megengedhető. A logopédiai ellátás, a szolgáltatásnak a helyszínre (területre) vitelével működik. Az egy logopédusra jutó esetszám: 86, ami az országos adat fő. (Évkönyv, 2009/ old) 3 Az EPK-ban a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás alapszinten (előírásoknak megfelelően) működik, a munkafolyamat szakmai tartalma, a nyújtott terápiák köre a dokumentumok alapján nem minősíthető. A szakszolgálat dolgozói (41 fő közalkalmazott), mindannyian rendelkeznek a vonatkozó jogszabályokban munkakörükre előírt szakképesítéssel, de a szakszolgálatban dolgozók részére jogszabályilag előírt szakvizsgával csak 1/3 részük. A vonatkozó jogszabály (4/2010.OM 2 1.bek.) a szakvizsga megszerzésére 5 év türelmi időt A többségi közoktatási intézményekben a szakszolgálat által ellátott gyermekek/tanulók száma a 2010.októberi statisztikai adatok alapján 1007 fő, akiknek ellátását 22,3 utazó pedagógus végzi. Az egység havi túlóra-mennyisége 2010-ben (215 óra) további 2,4 pedagógust jelent, vagyis az EPK összesen 24,7 közalkalmazottat foglalkoztat a területen. Az ellátandó tanulók a jogszabály szerint 8 fős csoportokban lennének fejleszthetők, ami számszakilag 126 csoportot jelentene hetente. Csoportonként átlagosan 2,5-3 tanórával számolva ez pedagógus heti óraszámát teszi ki, amennyiben a szakvélemények által előírt terápiák végzésére mindannyian egyformán képesítettek. Itt szükséges rámutatni arra, hogy az utazó szolgálat által ellátott 1097 gyermek közül 448 fő (41%) SNI-b besorolást kapott, ám az ő diagnózisuk (TKVSZRB vagy a Nevelési Tanácsadó), a fejlesztéshez előírt szakmai kompetenciákat nem kizárólagosan, hanem vagylagosan tartalmazza: gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus. Annak megítélése, hogy a két szakma közül melyiknek igénybevétele célszerűbb, csak újbóli kontrollvizsgálat után lenne lehetőség. Ez azért marginális 2 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁST ÉRINTŐ FELADATELLÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE old. 3 Oktatás-statisztikai évkönyv 2009/ old. 8

9 kérdés, mert a gyógypedagógus képesítéssel rendelkezők többféle terápiára jogosultak, a fejlesztő pedagógusok viszont többségi intézményben történő tanításra is képesítettek. Az EPK bármely egységében a gyógypedagógusi kompetenciák jobban kihasználhatók, a többségi iskolákban viszont a tanítói/tanári és fejlesztő pedagógusi végzettséggel rendelkezőkre mutatkozhat nagyobb igény. A többségi iskolákban a fejlesztéseket végző utazó gyógypedagógusok, heti 92 szegregált (elkülönített) fejlesztő tanórát tartanak, ami az összes, megtartott foglalkozások 30%-a. Az elkülönítve tartott fejlesztő foglalkozások aránya az általános iskolákban (34/168) 20%, ezzel szemben a középiskolákban (58/141) 41%. A Ktv bek. szerint a fejlesztéseket szigorúan a tanórákon túl kell megvalósítani, ezért az eddigi gyakorlatot át kell szervezni. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság A Békéscsabai TKVSZRB önálló jogi személy, önállóan működő költségvetési szerv. A békéscsabai lakhelyű, illetve békéscsabai önkormányzati nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló gyermekek, tanulók számára biztosítja a jogszabályban meghatározott szakértői vizsgálatokat. A bizottság engedélyezett alkalmazotti létszáma 8 fő, ebből pedagógus: 5,5 fő, adminisztrátor 1 fő, kisegítő: 1,5 fő. Jelenleg betöltött álláshelyek száma: 7,5 fő, ebből pedagógus: 5 fő, adminisztrátor 1 fő, kisegítő: 1,5 fő. A 0,5 álláshely betöltése megbízási szerződéssel történik: gyermekpszichiáter, autizmus diagnosztikában jártas pszichológus (a megyei TKVSZRB vezetője!!), gyógypedagógus-logopédus, mozgásvizsgálatot végző szakember. A 2008/2009-es tanévben a békéscsabai TKVSZRB összesen 758 fő békéscsabai lakóhelyű, illetve békéscsabai önkormányzati nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő gyermeket, tanulót vizsgált meg. Statisztikai adatok alapján tudni lehet, hogy a 2008/2009-es tanévben, Békés megyében, a megyei és a városi bizottságok által összesen 4548 fő vizsgálata történt meg. A 2009/2010-es tanévben a békéscsabai TKVSZRB összesen 1116 fő békéscsabai lakóhelyű, illetve békéscsabai önkormányzati nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő gyermeket, tanulót vizsgált, vagyis a városi gyermek/tanuló népesség 8,65%-át. Az első vizsgálatos 423 főből 279 fő kapott sajátos nevelési igényű diagnózist, (66%). Ebben a tanévben az első vizsgálatosok közül 63% -a (266 fő) volt középiskolás és ennek a vizsgált csoportnak az 59%-a kapott SNI besorolást. (V.ö. Utolsó padból program.) 4 A vizsgálat során áttekintett dokumentumok alapján (beszámolók, statisztikák, jegyzőkönyvek) nem derült fény arra, hogy van-e az SNI diagnózisok száma mögött egyéb, meghúzódó ok, de az megállapítást nyert hogy a vizsgálatok száma (különösen a középiskola 9.évfolyamán) kizárólag egy pályázatban (HEFOP P /1.0) vállalt kötelezettségeknek köszönhető. A különleges gondozást igénylő sajátos nevelési igényű gyermekeknek/tanulóknak a város iskolás népességében kimutatható aránya, a diagnózis felállítása: módszereinek, szempontrendszerének, kritériumainak újragondolását tenné szükségesessé a szakértői bizottság részéről. Tekintettel azonban a fenntartói döntésre, amely 4 Utolsó padból program (2004): 9

10 a 108/2011 (III.25.) határozatában július 31-i határidővel kimondta a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (TKVSZRB) jogutód nélküli megszüntetését, e javaslat a vizsgálat befejezését követően elveszti indokoltságát. Nevelési Tanácsadó A nevelési tanácsadóban a pedagógusok, pszichológusok a pszichiáter munkatárs kollektívában dolgozik a gyermekek érdekében. A szakdolgozók létszáma 18 fő, az ellátandók száma pedig a 2009/10. tanévben összesen 904 gyermek, akik közül 750 fő vizsgálaton, 154 fő pedig terápián vett részt. A 154 terápiára szoruló gyermek közül 116 fő jogosult pedagógiai fejlesztésre, míg a többiek pszichoterápiára. A 116 pedagógiai fejlesztésre jogosult gyermek közül 19 fő egyéni (2-3 óra/kliens/hét= óra/hét), 97 fő pedig csoportos foglalkoztatásban részesül, ami (a jogszabályban rögzített 8 fős csoportlétszámmal számolva) heti 12 csoportban, csoportonként 3-3, vagyis 36 órában ellátható, 4,5 fejlesztő pedagógus foglalkoztatásával. A nevelési tanácsadó 18 fős szakembergárdájából a fejlesztéseket 11 fő végzi. Amennyiben a szakvélemények által előírt terápiák nem igénylik a szakalkalmazottak különleges terápiás felkészültségét, célszerű lenne az ellátást a területileg közel lévő intézményekben tömbösítve szervezni, így a jelenlegi létszám egy része egyéb feladatokra átcsoportosítható lenne a Pedagógiai Szakszolgálaton belül. Mentálhigiénés munkacsoport A mentálhigiénés munkacsoport megalakulását egy sikeres (TISZK) pályázat tette lehetővé a városban. Ennek keretében a város önként vállalt feladatként, az EPK-ban közalkalmazott mentálhigiénés szakembereket foglalkoztat, akik feladataikat a város közoktatási intézményeiben látják el. A csoport önálló szakmaisággal, 3 fő szakirányú végzettséggel rendelkező tagból állt. Az intézmény mentálhigiénés csoportja az Esély Pedagógiai Központ intézményegységeiben és a város többségi általános- és középiskolában nyújt mentálhigiénés szolgáltatásokat gyermekek, szülők, pedagógusok és szakmai dolgozók részére. (HPP, old.) 5 A TISZK pályázat lezárása után, az EPK és a BÉKSZI között létrejött (79/2010 sz.) együttműködési megállapodás alapján az EPK továbbra is vállalja a pályázat keretében megkezdett feladatok végzését, beleértve a 9. évfolyamosok szűrését és a tanácsadó szolgálat működtetését. Ez utóbbinak feladatkörébe tartozik, hogy szociális-, pszichológiai-, mentálhigiénés- és pályaválasztási tanácsokat ad az igénybe vevő tanulók, szülők és tanárok számára. Az egyes programok teljesítésének igazolását pedig- optimálisan- az igénybe vevő intézményegység- vezetőknek kellene igazolniuk A mentálhigiénés munkacsoport tagjai feletti munkáltatói jogokat az EPK igazgatója gyakorolja, szakmailag azonban a pedagógiai szakszolgálati egységhez tartoznak, míg bizonyos szakmai programokon (pl.esetmegbeszélések) a Nevelési Tanácsadóban vesznek részt. Érthető tehát, hogy az évek során nem alakult ki (vagy elsikkadt) a szakmai fejlődés 5 Esély Pedagógiai Központ, Helyi Pedagógiai Program old. 10

11 szervezett koncepciója és a csoport működésének ellenőrzési rutinja, ezzel együtt pedig a munkacsoport által vezetett/vezetendő dokumentációra sem fordítottak kellő figyelmet. Gazdálkodás, pénzügy, humán erőforrás management Az intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott, a bizonylati fegyelem az előírásoknak megfelelő. Az átvizsgált dokumentumok (költségvetések; beszámolók) számadataiból látszik, hogy az intézmény önkormányzati finanszírozása az összes fenntartási és működési költségeket elégséges mértékben biztosítja. Az egyes részterületek, mint például a Speciális Szakiskola, vagy a többségi intézményekben integráltan oktatott tanulók fejlesztését biztosító Pedagógiai Szakszolgálat bizonyos tevékenységei pl. utazó gyógypedagógus szolgálat; gyógytestnevelés, vagy a Nevelési Tanácsadó által végzett, helyszínre vitt szolgáltatás további ésszerűsítéseket is képes lenne elviselni a takarékosság (pl. túlórák számának csökkentése) érdekében. A diplomával nem rendelkező pedagógusnak záros határidőn belül be kell mutatnia a munkakör gyakorlásához szükséges oklevelet. Ide tartozik a külföldön megszerzett diplomák honosítási okiratának bemutatása. Ennek hiányában közalkalmazotti átsorolása nincs lehetőség. Az Esély Pedagógiai Központ munkaerő-, áttételesen pedig költséghatékonyabb működése érdekében elsődleges tennivaló a nevelőtestület hangulatának javítása. Ennek szükségességét a közelmúlt munkaügyi vitáinak és a különféle hatóságoknál történt bejelentéseknek száma különösen indokolttá teszi. A vizsgálat során 11 jogvitáról érkezett információ, amelyek közül 6 a munkaügyi bíróságon, 5 pedig különböző közjogi szerveknél tett bejelentésben ölt testet. A munkaügyi perek és a különféle szervekhez történt bejelentések száma azt jelzi, hogy erőteljes ellentét húzódik az intézmény vezetőinek és dolgozóinak munkamorálja között, és/vagy nagyok a hivatás gyakorlásával kapcsolatos értékrendbeli különbségek. A megismert beadványok (5 db) tartalmai szinte kivétel nélkül azt sejtetik, hogy azokat vagy az intézmény saját dolgozói, vagy olyan külső panaszosok írták, akiknek információi (adott esetben bíztatása!!) az intézmény dolgozóitól származtak. Annak megítélése, hogy történt-e un. minősített adat (szolgálati titok) kivitele az intézményből (SZMSZ,28.old.) 6 jelen vizsgálat keretében nem lehetséges. A folyamatban levő ügyek jelzik továbbá, hogy a munkatársak közötti nexus (kommunikáció) nem megfelelő. Érthetetlen, hogy kollégák miért ezt a megoldási módot választják vitás ügyeik elintézése érdekében. Érthetetlen továbbá, miért keletkeznek névtelen levelek (3 db) különféle hivataloknak, hatóságoknak címezve (OH; Kormányhivatal; Oktatási jogok Biztosa), miért nem lehet kollegiális megbeszéléseken rendezni a szakmai kérdéseket. Ennél a pontnál indokoltnak tűnik számba venni az utolsó időszakban ( ), az EPK tevékenyégéről készült szakértői vélemények megállapításait azért, hogy láthatóvá váljék, történt-e változás a szakértői megállapítások tekintetében, orvosolták-e azokat az eltelt időszakban. Értelem szerűen, a szakértői vélemények mindig a megelőző időszakra vonatkozó megállapításokat tartalmaznak, így azok orvoslása egy későbbi vizsgálat során válik lehetségessé. Jelen vizsgálatnak egyik célja, hogy a megelőző, 2009-ben és 2010-ben datált szakértői jelentések megállapításait számba vegye, és jelezze, hogy a szükséges korrekciók megtörténtek-e. 6 Esély Pedagógiai Központ SZMSZ (28.old.) 11

12 Az összevetésből látszik, hogy az intézmény jelenlegi vezetői testülete törekszik ugyan a korábban feltárt hiányosságok (tanügyi dokumentumok, hibás munkaügyi döntések) kiküszöbölésére, de mivel erőit elaprózza, az eddig eltel idő nem bizonyult elegendőnek azok orvoslására. A jelenség feltehetően- a vezetői testület kohéziójának és a vezetői tapasztalatoknak a hiányával magyarázható. Éppen ezért, mivel nincs összhang az irányítók és az irányítottak elképzelései között az egyes teendőket illetően, a régről örökölt anomáliák kiküszöbölésére tett intézkedések csak részben eredményesek, a korrekciók által pedig újabb és újabb hiátusok keletkeznek Meg kell jegyezni az intézményegységekben, a 2010-ben leköszönő és az új vezetők között hivatalos belső átadás-átvétel a jelenlegi egységvezetők elmondása szerint- nem volt, ilyen tartalmú dokumentumok (jegyzőkönyvek) nem készültek. Így az EPK kezdő intézményegység vezetőinek nem volt elegendő információjuk a rájuk váró határidőkről (tantárgyfelosztások, naplók, egyéb adminisztratív tevékenységek) és a munkavégzés módjáról sem. IV. Javaslatok Intézményirányítás, tanügyi dokumentumok A vezetői döntések megfontoltabb, demokratikus előkészítése, vezető és beosztott számára egyaránt kedvezőbb légkört teremtene. A vezetőknek (igazgató, helyettesek) az általuk és a beosztottak által ellátandó feladatokat pontosabban körül kellene határolniuk (korrekt kérés, utasítás indoklással és a vélemények meghallgatásával) és az adott tevékenységhez szükséges pedagóguslétszám egzaktabb meghatározására lenne szükség. Például: A vezetők közötti konkrétabb feladatmegosztás lehetővé tenné, hogy az igazgató ne lásson el iskolatitkári feladatokat. Ne neki kelljen táblázatokat töltögetni és ne forduljon elő, hogy kifelé irányuló adatszolgáltatásnál ugyanabból a dokumentumfajtából két különféle számítógépen két különféle állapotú kerül ki az intézményből. Nem az igazgatónak és a helyetteseknek a feladata, hogy a tartósan távollevő dolgozót (2010. november március) szívességből helyettesítse, még akkor sem, ha az illető perben áll az intézménnyel; A vezetői feladatok egy része (szövegszerkesztések, pedagógiai program írása, SZMSZ kiegészítése) tovább osztható lenne a szervezeten belül, de úgy tűnik, a kollektívában nincs jelen, vagy csak igen mélyen elrejtve az aktív mag, akikkel a vezetők a rájuk háruló feladatokon megosztozhatnák Ezért saját erőiket elaprózni kénytelenek. (Rendszeres a vezetők részéről a hétvégi vagy éjszakai munkavégzés!!) Igazán aktívan működő szakmai munkaközösségekkel a vizsgálat során nem találkoztunk, ami pedig a NAT-os időszakban országos hírűvé vált alkotóműhelytől meglepő. Azt viszont megfogalmazták a kollégák (fejlesztők!!) hogy a vizsgálat érdekében szervezett kollektív szakmai beszélgetés példaértékű volt, és még több hasonlót igényelnének. Egységes irodai informatikai rendszer bevezetése és alkalmazása egy ekkora intézményben, mint az Esély, ma már nélkülözhetetlen, hiszen annyiféle adat, dokumentum keletkezik, hogy azoknak pendrive -okon és másfajta megbízhatatlan 12

13 adathordozókon tárolása vakmerőség. A kollektíva részére fenntartott web-felület jó ötlet, bár a személyiségi jogokat szem előtt tartva szabadna rajta mindenki számára elérhető, pl. pénzügyi adatokat tartalmazó dokumentumokat forgalmazni, annál is inkább, mivel a Kt. 40 (2.sz melléklet) kimondja, hogy adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A kezdődő félévtől minden vezetői és igazgatótanácsi értekezletről készüljön jelenléti ív és jegyzőkönyv, mely dokumentumokat az események dátum szerint helyezzenek el egy az e célra rendszeresített iratgyűjtőben. Az intézmény dolgozóinak, különösen a pedagógus munkakörben alkalmazottaknak haladéktalanul rendelkezniük szükséges a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel. A továbbképzési tervet úgy kellene módosítani, hogy az alapvégzettség hiányát mielőbb pótolni lehessen. A munkafegyelem javítása a munkavégzés sorozatos, szisztematikus ellenőrzésével. Az intézménynek, profilja alapján nem jogszabályi kötelezettsége az SNI-b tanulók felvétele. Amennyiben a szülői iskolaválasztás alapján erre mégis igény mutatkozik, azt a fenntartóval egyetértésben a tanügyi dokumentumokban rögzíteni szükséges. A 4/2010 OKM rendelet15. (3) bek. alapján, ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt kerül sor, a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban (integráció). Ám az intézmény Alapító okiratának 4. oldalán nem ennyire egyértelmű a fogalmazás. (851012; ; ; ) Fogyatékosság típusai: enyhe értelmi fogyatékosság, középsúlyos értelmi fogyatékosság, autizmus, és a többiekkel együtt nem oktatható mozgás-, érzékszervi (hallássérült) és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus.). Az éves munkatervben szerepeltetni szükséges a napközi otthoni ellátás iránti igényfelmérés időszakát, az éves beszámolóban pedig az igények statisztikai adatait. A gyermekvédelmi tevékenységet 2 pedagógus és 1 ifjúságsegítő végzi, holott e tevékenység végzésébe feltételezhetően jelentős szerepet vállal a gyermekvédelmi szolgálat, tehát az első jelzőrendszer ellátására 1 fő szociális munkás, vagy szociálpedagógus elegendő lenne. A pedagógiai programmal egyidejűleg (2010) módosított tanterveket a bevezetés előtt tanterves specialista szakértővel szükséges átvizsgáltatni, amelynek folyamata megkezdődött. Az egységek éves beszámolóinak elkészítéséhez javasoljuk a létszámadatok (gondozotti és pedagógusi egyaránt) konzekvens részletezését, mivel ezek elsődleges forrásai az intézményi tevékenység megismerésének. Szerencsés megoldás lenne a személyiségi jogokat nem sértő információk elhelyezése az EPK honlapján. 13

14 Intézményegységek Óvoda Az óvoda nyitva tartási idejét annak használói igényeihez szükséges alakítani, mivel erre a hatályos jogszabályok lehetőséget adnak, de az SZMSZ nem rendezi kielégítően. Mindenek előtt azonban, a tanügyi dokumentumokban deklarálni kell, hogy mire mutatkozik igény az intézményhasználók részéről. A diplomával nem rendelkező óvodapedagógusnak záros határidőn belül be kell mutatnia a munkakör gyakorlásához szükséges oklevelet. Ennek hiányában közalkalmazotti átsorolása nincs lehetőség. Általános Iskola Az autista csoport heti oktatásának időkerete a jogszabályok (Ktv. 52 ) alapján: max. 67,5 kötelező + 33,25 rehabilitáció + 8,1 felzárkóztatás + 15 napközi = 123, 85 óra/hét. Ami a létszámok alapján (15 fő) két tanulócsoportban, 3 szakképzett gyógypedagógussal és 2 asszisztenssel megoldható, különös megfontolást érdemlő tény, hogy az említett három autista csoportban a 2010/11-es tanévben az egy pedagógusra jutó tanulólétszám átlagosan: 1,67. Készüljön egy minden tanórát (kötelező; nem kötelező; napközis foglalkozás; rehab) magában foglaló közös dokumentum (központi órarend!!), amelyből nyomon követhető, hogy ki, mikor, melyik teremben; melyik csoporttal, és milyen foglalkozást végez. Speciális szakiskola A Dobbantó program pályázati lezárás utáni folyatásának átgondolása, folytatás esetén a Dobbantó osztály tantervének átalakítása a csoport tanulóinak igényei és a helyi lehetőségek figyelembe vételével, különös figyelemmel az SNI-a és SNI-b tanulók szakértői véleményében megjelölt tantervek típusára (többségi tanterv v. speciális tanterv?) A bejövő 9-10 évfolyamokon az EFA tanterv korszerűsített (NAT és új Irányelvekkompatibilis) alkalmazása, a szakmai előkészítő blokkban tervezett tartalmak kibővítése az oktatott szakmákra felkészítő ismeretekkel. A speciális szakiskolai képzés jelenlegi formájában csak nehezen tud alkalmazkodni a változó társadalmi és munkaerő piaci követelményekhez. A kiépített gyakorlóhelyi struktúra, a főállásban határozatlan időre alkalmazott szakoktatók csak egy merev képzési struktúrát képesek biztosítani, ezért a városi szakoktatói potenciál hatékonyabb kihasználása lenne célszerű. A jobb alkalmazkodóképességet segíthetné, ha a város teljes szakképzési rendszerét egy egységként kezelve a speciális szakiskolai képzést integráltan, a meglévő városi szakképzési kapacitások, esetleg TISZK lehetőségeit kihasználva szerveznék. Ez a rugalmas szakmaváltás lehetőségét biztosíthatná, s az iskolának csak a közismereti és/vagy az elméleti tárgyak oktatásáról kellene gondoskodni. Megfontolást igényel, hogy érdemes- e ugyanabban a városban több közoktatási intézményben 14

15 (BÉKSZI; ESÉLY) is biztosítani a SNI tanulók középfokú oktatásának ellátását. Ha igen, akkor szorosabb intézményközi együttműködés kialakítása (pl. közös igazgatás vagy áttanítás) elengedhetetlen. Ha igen, akkor a pedagógiai végzettséggel nem rendelkező szakoktatók beiskolázása elodázhatatlan, de a kizárólag gyógypedagógiai végzettségűek számára is fontos lenne az egyetemen szerzett tanári szak. Pedagógiai szakszolgálat Az egység tantárgyfelosztása szerint a gyógytestnevelésben foglalkoztatást jelenleg (2010/11. tanév) 4 kolléga látja el, összesen 53 órában. Ebből kiszámítható, hogy a szakfeladathoz szükség lenne még 11 heti tanóra átcsoportosítására. Hatékonyabb gyógytestnevelő munkaszervezéssel (csoportbeosztás; helyszín megválasztása) a jelenlegi 340 tanuló maximálisan 21 csoportban 63 heti órában és 3 gyógytestnevelővel foglalkoztatható lenne, ha a csoportok nem szerveződnének újjá minden tanév elején, hanem a felszabaduló helyeket töltenék csak be az újként jogosulttá váló tanulókkal. A gyógytestnevelők tanév eleji munkarendjének pontosabb szervezésével kiváltható lenne a nehézkes csoportalkotás, és tanórák sem maradnának el az év eleji szűrések, ill. nehézkes csoportszervezések miatt. Az igényjogosultság megállapításának nem szeptemberben, hanem az előző tanév utolsó időszakában kellene történnie. Ezt követően az egyes intézményektől már a nyári szünet előtt be lehetne kérni az érintett tanulók napi tanórai elfoglaltságáról szóló információkat, és a csoportok a tanév kezdetére összeállíthatók lennének. Az utazó gyógypedagógusi szolgáltatásra jogosult tanulók különféle, a város területén működő közoktatási intézményekben kapják az ellátást, a pedagógusok munkabeosztásának megszervezése rendkívül komplikált, ugyanakkor pedig láthatóan magában rejti a racionálisabb megoldás lehetőségét is azzal, hogy a földrajzilag egymáshoz közelebb eső intézményekben ellátandó gyermekek fejlesztését, amennyiben a szakvélemény azonos fejlesztési területeket nevez meg, ugyanaz a pedagógus végezze. A 2011/12. tanév elején a Pedagógiai Szakszolgálat utazó fejlesztő pedagógusi hálózatának eredményesebb működése érdekében át kell tekinteni az egyes iskolákban SNI besorolást kapott tanulók létszámát, össze kell hangolni az ellátandó fejlesztési területeket, a fejlesztő pedagógusok szakmai kompetenciáival és a fejlesztések időkeretével valamint időpontjával. Az egység vezetője és az érintett szakember/ek tekintsék át az igényjogosultak szakvéleményeit körzetenként, pl.szent László Utcai Ikola, Lenkey Óvoda, Hajnal Utcai Óvoda vagy a Penza ltp. Intézményei, listázzák ki a tanulók fejlesztendő területeit, szerezzék be a kötelező tanórák rendjét és a gyógypedagógusok speciális kompetenciáit figyelembe véve állítsák össze a csoportokat. Ezzel elkerülhető a pedagógusok felesleges utazgatása. Megoldást kellene találni a logopédusok jelenlegi (76 ellátott/pedagógus) leterheltségének csökkentésére mielőtt az arány a minőségi munka rovására megy. A megoldás feltéve, hogy az órabank ezt lehetővé teszi- némi belső (pl. az EPK más egységeinek logopédusai bevonása) átszervezést igényel. Megoldandó feladat az utazó gyógypedagógusok költségeinek csökkentése, akiknek városon belüli mozgása az órarend miatt kerékpárral vagy gyalogosan nem lehetséges. Átgondolandó a korai fejlesztés ilyen kis kapacitással elsősorban a terápiás lehetőségek, de a szakemberek és az ellátott létszámok tekintetében is történő gondozása a jelenlegi 15

16 intézményi formában, amikor a városban működik egy másik, korai fejlesztést végző intézmény, a Napraforgó Gyógypedagógiai Központ is. Mindazonáltal a város, együttműködési megállapodással, az állami normatíva biztosításával valószínűleg gazdaságosabban, de mindenképpen hatékonyabban tudná működtetni ezt a megújult szolgáltatást. Hosszan tartó távollét miatt tanulmányok vagy betegség a fejlesztő pedagógusok helyettesítése pillanatnyilag nem zökkenőmentes. Az intézményen belüli átszervezések (óraszám-racionalizálás) nyomán lenne lehetőség állandó helyettes (gyógypedagógus!!) bevonására a szakszolgálati munkába. Az integrált SNI-b tanulók, különösen a középiskolások számára nyújtott gyógypedagógiai megsegítés indokoltságát a szakvélemények egyenkénti áttekintésével felül kell vizsgálni és hosszútávon belső átszervezéssel- kiváltani azokat a gyógypedagógusokat, akiknek szakmai kompetenciáira pl. a logopédiai szolgálatban nagyobb szükség lenne. A szervezeti struktúra átalakítása ( intézményen belül ill. városi szinten) Az Esély Pedagógiai Központ jelenlegi struktúrája az 3. ábrán látható. E szerint az igazgatónak 5 helyettese van. A helyettesek száma, az intézmény átláthatóságát és irányíthatóságát felettébb nehezíti, racionalizálásra szorul IGAZGATÓ Igazgatótanács iskolatitkár Belső ellenőr Ált. iskolai ig.h. -Iskolai életmódra felkészítő óvodai csop. -Alapfokú nevelés oktatás, évf. Szakiskolai ig.h. -Általános műveltséget megalapozó évf szakképzési évfolyam Mentálhigiénés csoport: -Iskola pszichológus -Mentálhigiénés szakember -Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős -Szociális munkás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezető ig.h. -logopédia -korai fejl., gyógypedagógiai tanácsadás -gyógytestnevelés -konduktív ped.-i ellátás -utazó gyógypedagógus hálózat Nevelési Tanácsadó vezető ig.h. -Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek feltárása, szakvélemény készítése -Rehabilitációs foglalkoztatás -Szakvélemény készítése iskolakezdéshe z Gazdasági ig.h. -Gazdálkodás és ügyvitel -Műszaki karbantartás -Gondnoksági teendők ellátása 1. ábra Az EPK jelenlegi szervezeti struktúrája. A távoli jövőben megvalósítható strukturális elképzeléseket az alábbi javaslatok tartalmazzák. 16

17 1. Nevelési Tanácsadó és a Pedagógiai Szakszolgálat szakmai és szervezeti integrációja egyaránt hasznosnak tűnik, és ezt a jelenlegi jogi környezet lehetővé is teszi. Ám a létrejövő egység pedagógus- létszáma megközelíti a 70 főt. Az egység irányítása embert próbáló feladat, vagyis tapasztalt vezetőt igényel, akinek jó esetben- pszichológus végzettsége és szakvizsgája is van. Figyelemmel a készülő közoktatási törvényre és annak nyomán kiadásra kerülő végrehajtási utasításokra a Tanácsadónak az EPK-ba költöztetése célszerűen- csak az első állomása a stabil struktúra kialakításának. Végleges intézményszerkezet megalkotására szilárd oktatás-jogi környezetben érdemes energiát fordítani. 2. Megfontolást érdemel, hogy a mentálhigiénés munkacsoport, mint a fenntartó önként vállalt feladatellátásának jövője: a. működtethető-e tovább vagy sem?. b. Amennyiben a fenntartó a további működtetés mellett dönt, akkor a csoport szakember gárdáját rugalmasan, a kliensek igényeihez jobban alkalmazkodva kellene összeállítani. A (nem hiteles!!) esetforgalmi adatok szerint leginkább a pszichológiai és pályaválasztási tanácsadás iránt mutatkozik igény, így az egyéb szakterületek képviselőinek ügyeleti munkarendje nem látszik indokoltnak, sokkal inkább részidős foglalkoztatásuk. A csoport szervezetileg is és szakmailag egyaránt kerülhetne a városban működő (OEP finanszírozású) Pszichológiai Tanácsadóhoz, melynek vezetője részéről ezzel kapcsolatos aggály nem merült fel, tekintve, hogy a csoport tagjai mellékfoglalkozásban régóta dolgoznak a Pszichológiai Tanácsadóban is. c. Szakmai és szervezeti integráció az EPK-n belül a Nevelési Tanácsadóba, aminek előnye a feltételezett klientúrák közötti jelentős átfedés, vagyis azok a tanulók, akik korábban nevelési tanácsadásban részesültek, nagy valószínűséggel későbbi életkorban is segítségre szorulnak. d. A csoport tevékenységprofiljának hasonlóan indokolt helye lehet az EPK-n belül a szakszolgálatban. Ennek a verziónak előnye, hogy a mentálhigiénés csoport és az utazó gyógypedagógusok kompetenciái egymást kiegészítve a szolgáltatás helyszínre vitelével hatékonyabb segítséget nyújthat a többségi intézmények befogadó pedagógusainak, felélesztve ezzel az EPK által régóta nem folytatott, bár alapító okirata szerint fenntartói jóváhagyással végzett szakmai szolgáltatást a többségi pedagógusok számára. Amennyiben a Nevelési Tanácsadó is és a mentálhigiénés munkacsoport is a Pedagógiai Szakszolgálatba integrálódik, annak dolgozói létszáma megközelíti a 70 főt. Csak megerősíteni lehet azt a szervezetelméleti és szakmai pedagógiai igényt, hogy az egység vezetője lehetősé szerint- jelentős vezetői tapasztalattal rendelkező, szakvizsgázott pszichológus legyen, akit a közel 70 szakalkalmazott többsége képes vezetőjeként elfogadni. Ennek hiányában az egységben hatékony, szakmai munka nem várható. 17

18 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város SNI tanulókat számláló statisztikai adatait és közoktatási intézményrendszerét ismerve elmondható, hogy a SNI tanulók iránti pozitív attitűd szinte minden közoktatási intézményre jellemző. A városban az EPK Szakiskoláján kívül még öt középfokú intézmény foglalkozik speciális bánásmódot igénylő tanulók szakmai képzésével. Meg kellene gondolni tehát, nem ésszerűbb-e ezt a feladatot ugyanabban a városban egy intézménynek ellátni? Ezzel kapcsolatban két alternatíva kínálkozik: a. A város szakképzési rendszerének profiltisztítása során az EPK vállalja és biztosítja a város minden sajátos igényű tanulójának szakmai képzését b. Az EPK Speciális Szakiskolája integrálódik a város (SNI tanulók létszáma tekintetében leginkább befogadó) egy másik szakképző iskolájához. A két alternatíva közül a második (b) tűnik praktikusabbnak, mert így az EPK szakképzésében dolgozók szakmai kompetenciáit (pl. szakos ellátottság a Spec. Szakiskolában) összhangba lehetne hozni az iskolahasználók (szülők és továbbtanulni szándékozó diákok) érdekeivel. Ez a verzió tulajdonképpen nem igényel jelentős átszervezést (költözést, építkezést), mivel a Speciális Szakiskola SNI-a tanulói (95 fő) részére a képzés szakmai és tárgyi feltételei az Esélyben adottak. Az egységben jelenleg tanuló 7 fő SNI-b diákból pedig mindössze 2 nem integrálható, a többiek igen. E döntés megszületésével az intézmény struktúrája jelentősen egyszerűsödne, átláthatóbbá válna. A fentebb vázolt strukturális átalakítási lehetőségek egyike sem igényel további vezetői megbízásokat, vagy a meglevő szerkezet jelentős megváltoztatását, ám a távlatokban, amikor azt a jogi és gazdasági stabilitás lehetővé teszi, el kellene gondolkodni egy önálló, városi szakszolgálati intézmény létrehozásán. Szombathely, Némethné dr. Tóth Ágnes Egyetemi docens (NYME) Közoktatási szakértő