2001. évi CI. törvény. a felnőtképzésről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 2001. évi CI. törvény a felnőtképzésről Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőtkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozot lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az álampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőtkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőtképzésben való részvételhez való jogot. 2. (1) E törvény szabályozza a felnőtképzési, iletve a felnőtképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőtképzés intézmény- és támogatási rendszerét. (2) A felnőtképzés e törvényben nem szabályozot kérdéseiben a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kel megfelelően alkalmazni. 3. (1) A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed a)a felnőtképzésben részt vevő, iletve a felnőtképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőtre, b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a - közoktatási intézményekre, - szakképző intézményekre, - felsőoktatási intézményekre, - közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá - egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőtképzési tevékenység folytatására létrehozot társulásaira, - Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetekre, személyekre. (2) E törvény alkalmazásában felnőtképzési tevékenység a) a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b)a felnőtképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. (3) (4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény 13. szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha a)az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőtképzési tevékenységet folytat, vagy b) az alapítása kizárólag felnőtképzési tevékenység folytatása céljából történt. II. Rész A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A felnőtképzés irányítása 4. (1) A Kormány a felnőtképzésel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg a)a felnőtképzést folytató intézmények és a felnőtképzési programok akkreditációjának; b)a felnőtképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatot képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek

2 szabályait. (2) A felnőtképzés ágazati irányítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el, e feladata körében rendeletben határozza meg a)a felnőtképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait; b) az oktatási miniszterrel egyetértésben az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait. Az Országos Felnőtképzési Tanács 5. (1) Az Országos Felnőtképzési Tanács (a továbbiakban: OFkT) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felnőtképzésel kapcsolatos feladatainak elátását segítő, szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslatevő országos testületeként működik. (2) Az OFkT véleményt nyilvánít a)a felnőtképzést érintő stratégiai kérdésekben, b)a felnőtképzés-támogatási rendszerelveiről, c)a felnőtképzést érintő jogszabályok tervezetéről, d)az akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről. (3) Az OFkT értékeli a felnőtképzésben részt vet felnőtek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévők elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. 6. (1) Az OFkT 21 tagból ál. Tagjainak megbízatása kétéves időtartamra szól. Az OFkT a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felkérése alapján a)az általa vezetet minisztérium képviselőjéből, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, az oktatási miniszter, a pénzügyminiszter, az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter által a minisztérium képviseletére javasolt egy-egy személyből, b)a civil szervezetek által javasolt személyből, c)felnőtképzés területén elismert két szakértőből, d) az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviseletel rendelkező országos munkaválalói és munkaadói szövetségek három-három képviselőjéből, e)a gazdasági kamarák képviselőjéből, f)a felnőtképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőjéből, g) az iskolarendszerű középfokú szakképzés, iletve a felsőoktatás területén elismert egy-egy szakemberből áll. A tagok névsorát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni. (2) Az OFkT elnökét - a tagok közül - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel. (3) Az OFkT ügyrendjét maga állapítja meg. (4) Az OFkT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter gondoskodik. Nemzeti Felnőtképzési Intézet 7. (1) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Nemzeti Felnőtképzési Intézetet (a továbbiakban: NFI) hoz létre a)a felnőtképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztésére, b)a felnőtképzési fejlesztési feladatok elátására, c)a felnőtképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk létrehozására és folyamatos fejlesztésére, d)a felnőtképzési kutatások és felnőtképzési szakmai szolgáltatások országos öszehangolására, valamint, e)a felnőtképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, iletve a közművelődés közöti kapcsolat erősítésére, f) a nemzetközi együtműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőtképzési intézményeivel történő együtműködés fejlesztésére, g) a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőtképzési célú kerete felhasználására kiírt pályázatokkal kapcsolatos szervezési feladatok elátására. (2) Az NFI - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a)elátja a Felnőtképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) aa) hatáskörébetartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését, ab) titkársági feladatait;

3 b)nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról. A felnőtképzést folytató intézmények nyilvántartása 8. (1) A 3. (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőtképzési tevékenység és a felnőtképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőtképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. E törvény 29. -ának 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény egyszerűsítet nyilvántartásával kapcsolatos eljárás szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete határozza meg. (2) A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes. (3) (4) A felnőtképzést folytató intézmények nyilvántartását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központok központi szervezeti egységei (a továbbiakban: munkaügyi központ) vezetik. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felnőtképzést folytató intézmények jegyzékét honlapján közzéteszi. (5) A munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a felnőtképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A munkaügyi központ a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki. (6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el. 9. (1) A felnőtképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza: a) a felnőtképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét, vezetőjének nevét, a felnőtképzési tevékenység végzésének telephelyét, b) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot, c) a nyilvántartásba vételi számot, d)a nyilvántartásba vétel időpontját, e) a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét [9. (5)], f)a tervezet felnőtképzési tevékenységnek a 3. (2) bekezdés szerinti célját, iletve a tervezet felnőtképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját, g) nyelvi képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését, h) az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot, i) szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését, j) államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésre való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését, k)az akkreditált felnőtképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát, l)a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás felfüggesztésének időpontját és okát. (2) A felnőtképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, aról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadot írot tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni. (3) A nyilvántartásba vételi eljárásért a felnőtképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározot igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (4) A felnőtképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján negyedévente közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felnőtek szakmai képzését folytató intézményekről, valamint a felnőtek szakmai képzésére vonatkozó adatokról tájékoztatást ad az Oktatási Minisztérium számára. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból - igazgatási-szolgáltatási díj ellenében - másolatot kérhet. (5) A felnőtképzési intézmény jogszabályban előírt módon nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára. A felnőtképzési intézmények elenőrzése

4 10. (1) A munkaügyi központ elenőrzi, hogy a)a felnőtképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban, b) tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. (2) A munkaügyi központ a felnőtképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben bírságot szab ki, amelynek összege ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti intézmény továbbra is folytatja felnőtképzési tevékenységét, a bírság ismételt kiszabása melet a munkaügyi központ az intézményt a képzési tevékenységtől eltiltja. (4) Az eltiltást kimondó határozatot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni. (5) Ha a felnőtképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben a munkaügyi központ a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által vezetet országos szakértői nyilvántartásba felvet szakértő véleményének beszerzését követően húszezer forintól ketőszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki. (6) A bírság kiszabására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg. (7) A munkaügyi központ által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA foglalkoztatási alaprészének iskolarendszerenkívüli felnőtképzési célú keretét ileti meg. (8) A munkaügyi központ elenőrzési tevékenységére az Áe. hatósági elenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kel megfelelően alkalmazni. A munkaügyi központ által hozot határozat elen benyújtot felebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el. A regionális képző központok 11. (1) Az emberi erőforás fejlesztése országos és regionális feladatainak elátása érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter regionális képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesít és működtet. A képző központ szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá. (2) A képző központ központi költségvetési szerv. (3) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el a képző központok felügyeletétés gyakorolja az álamháztartásról szóló évi XXXVI. törvényben meghatározot fenntartói jogokat. A képző központ alapszintű működési költségeit az álami költségvetés biztosítja. (4) A képző központ alapfeladatként a) ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, b) közreműködik a foglalkoztatást elősegítő, valamint új munkahelyek létrehozását támogató képzések lebonyolításában, c) ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat, d) részt vesz felnőtképzési nemzetközi programokban, valamint az európai közösségi forrásokból támogatott, az emberi erőforás fejlesztését célzó programok előkészítésében és kivitelezésében, e)felnőtképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthat, f)a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szolgáló képzéseket szervez, és részt vesz ilyen programok fejlesztésében, g) távoktatási hálózatok kiépítésével ellátja a nem formális tanulást folytatni szándékozók szakmai támogatását. (5) A képző központ a (4) bekezdésben meghatározot feladatain túl regionális tananyagfejlesztő és konzultációs központként is működik. III. Rész A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A felnőtképzést folytató intézmények akkreditációja 12. (1) A 8. -ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőtképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. (2) A FAT akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.

5 (3) Az akkreditációseljárás feltétele, hogy a felnőtképzést folytató intézmény rendelkezzen a 14. -ban szereplő szakmai tanácsadó testület által jóváhagyot éves képzési tervvel, valamint hogy a képzés melet felnőtképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. (4) A felnőtképzést folytató intézmény akkreditációja négy év elteltével érvényét veszti. (5) A felnőtképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az NFI-hez kell benyújtania. (6) Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált intézmény - a felsőoktatási intézmények kivételével - az intézményakkreditációt bejelenti az NFI-nél. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az intézményakkreditációra vonatkozó tanúsítványt. (7) Az Oktatási Minisztérium - az Ftv. 7. -ának (10) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az e törvény szerinti felnőtképzési tevékenységet folytató akkreditált felsőoktatási intézmények jegyzékét megküldi az NFI-nek. (8) Az intézményakkreditációra való felkészülés céljából a kormányrendeletben foglaltak szerint - indokolt és kivételes esetben különösen a fogyatékkal élők, a halmozotan hátrányos helyzetű személyek, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek képzését vállalók részére - feltételes intézményakkreditáció adható ki. (9) Az egyszerűsítet intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg. (10) Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni. A Felnőtképzési Akkreditáló Testület 13. (1) A felnőtképzést folytató intézmények és a felnőtképzési programok akkreditációjáról a FAT a kérelem előterjesztésétől számítot 60 napon belül dönt. A FAT határozata elen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet felebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként az Áe. szabályait kel megfelelően alkalmazni. (2) A FAT elenőrzi az akkreditált felnőtképzést folytató intézmények felnőtképzési tevékenységét, és az elenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció viszavonásáról. (3) A FAT független szakmai testület. (4) A FAT legfeljebb 17 tagból áll. Tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel kétéves időtartamra. A FAT a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, az oktatási miniszter, az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyekből, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkaválalók, a helyi önkormányzatok, a felnőtképzési szakmai szervezetek képviselői, továbbá a felnőtképzés elismert szakértői közül felkért személyekből ál. (5) A FAT tagjainak névsorát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (6) A FAT elnökét - a tagok közül - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel három éves időtartamra. (7) A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Akkreditációs Bizotság (a továbbiakban: MAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja a MAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét. (8) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter törvényeségi felügyeletet gyakorol a FAT működése felet. Szakmai tanácsadó testület 14. (1) A felnőtképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre. (2) A szakmai tanácsadó testület legalább 3 főből ál, melynek öszetételét a felnőtképzést folytató intézmények és felnőtképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. (3) A szakmai tanácsadó testület feladatai: a)jóváhagyja a felnőtképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját, b)közreműködik a felnőtképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában, c) segíti a felnőtképzést folytató intézmény szakmai nyilvánoságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását. (4) A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg.

6 Az éves képzési terv 15. (1) Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forásait, a felnőtképzést folytató intézmény által végzet képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. (2) Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kel tenni. (3) Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőtképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni. A képzési program tartalma és akkreditációja 16. (1) Felnőtképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. (2) A képzési program tartalmazza: a)a képzés során megszerezhető kompetenciát, b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, c)a tervezet képzési időt, d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.), e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, f) a maximális csoportlétszámot, g)a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, h)a képzésről, iletve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. (3) A képzési program moduláris felépítésű is lehet. 17. (1) A képzési programnak igazodnia kel a képzésben részt vevő felnőtek eltérő előképzetségéhez és képességeihez. (2) A képzésre jelentkező felnőt kérheti tudászintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőtképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. 18. A felnőtek képzése nyitot képzés, iletve távoktatás formájában is megszervezhető. 19. (1) A 8. -ban meghatározot nyilvántartásban szereplő felnőtképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. (2) A programakkreditáció érvényeségének időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt. (3) A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot - az akkreditált felsőoktatási program kivételével - az NFI-hez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt. (4) Az Oktatási Minisztérium - az Ftv. 7. -ának (10) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az e törvény szerinti felnőtképzési tevékenységgel öszefüggő akkreditált felsőoktatási programok jegyzékét megküldi az NFI-nek. (5) Az egyházi felnőtképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hitudományokra, iletve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. A felnőtképzési szerződés 20. (1) A felnőtképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőt felnőtképzési szerződést köt. (2) A felnőtképzési szerződés tartalmazza: a)a képzésel megszerezhető képzetségetvagy kompetenciát, b)a rész vevő teljesítménye elenőrzésének, értékelésének módját, c)a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, d) a képzési díj - beleértve a vizsgadíj - mértékét, e)a részt vevő felnőt és a felnőtképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, f)mindazt, amit jogszabály előír. (3) A felnőtképzési szerződést írásban kel megkötni, és öt évig a felnőtképzést folytató intézmény köteles megőrizni. (4) A szakképzésről szóló LXXVI. törvény 52. -a (2) bekezdésében meghatározot képzési szerződést felnőtképzési szerződésként el kel fogadni.

7 IV. Rész FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK A támogatások általános szabályai 21. (1) A felnőtképzést az álam a okban foglaltak szerint támogatja. (2) A felnőtképzés támogatásának államháztartási forrásai: a) a központi költségvetés, b)a szakképzési hozzájárulásnak a felnőtképzésre elszámolható része, c) az MPA foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei, d) külön jogszabályban meghatározott adókedvezmények. Felnőtképzési normatív támogatás 22. (1) Az álam a költségvetési törvényben meghatározot mértékű felnőtképzési normatív támogatást nyújt a felnőtképzést folytató intézményben folyó, a)az első, álam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőt, valamint b)a fogyatékos felnőt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez. (2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározhatja azon felnőtek további körét, akik képzéséhez az álam a költségvetési törvényben meghatározot felnőtképzési normatív támogatást nyújthat. (3) Felnőtképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. szerint akkreditált és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal a felnőtképzési támogatásról szóló megálapodást megkötöt felnőtképzést folytató intézmény részesülhet. (4) Fogyatékos felnőtek képzése esetén a normatív támogatás igénybevételének - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - feltétele a felnőtképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is. 23. Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása 24. (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek elátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. -ában meghatározot esetekben és feltételekkel a felnőt képzése az MPA terhére támogatásban részesíthető. (2) Az (1) bekezdés alapján a 12. szerint akkreditált felnőtképzést folytató intézmény, továbbá a pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény által szervezet képzésben részt vevő felnőt képzése támogatható. Saját munkavállaló képzésének támogatása 25. A munkaválaló felnőt képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló évi LI. törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja. A felnőtképzés, valamint a felnőtképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása 26. Az iskolarendszeren kívüli felnőtképzésnek az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőtképzési célra elkülönítet keretéből történő támogatását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény szabályozza. Személyi jövedelemadó-kedvezmény

8 27. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint a felnőtet, iletve a felnőt halgatót a képzésben történő részvétele alapján személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg. Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás 28. (1) A felnőtképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, iletve kezelik azokat. Törvényben meghatározot kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki. (2) A felnőtképzést folytató intézmény felnőtképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezet. V. Rész ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 29. E törvény alkalmazásában: 1. Intézmény-akkreditáció:a felnőtképzési intézményben folytatot képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőtképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozotságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése. 2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintetel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése. 3. A nyitot képzés vagy távoktatás formájában szervezet felnőtképzés olyan sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőt interaktív kapcsolatán és az önáló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése elenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőtel kötöt felnőtképzési szerződésben a felnőtképzést folytató intézmény határozza meg. 4. Általános célú képzés:olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az álampolgári kompetencia kialakulásához. 5. Felnőt: felnőtképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározotak szerint tankötelezettségét teljesítette. 6. Hátrányos helyzetű felnőt: olyan felnőt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése álami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. 7. Felnőtképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen az előzetes tudászint felmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása. 8. Fogyatékos felnőt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. a)pontjában meghatározot fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőtnek minősül. 9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem álnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. 10. Kompetencia:a felnőtképzésben részt vet személy ismereteinek, készségeinek, képeségeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. 11. Munkanélküli felnőt: az Flt. 58. (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőtnek minősül. 12. Rendszeresen végzet képzésnek minősül a folyamatosan nyújtot, iletve az egy éven belül ismétlődően biztosított képzés. 13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkaválalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezet képzés, iletve a külön jogszabályok alapján végzet köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy. 14. Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezet olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.

9 VI. Rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. (1) E törvény - a (2) bekezdés kivételével január 1-jén lép hatályba. (2) A 22., 24., a 27. -a és a 28. (2) bekezdése január 1-jén lép hatályba. (3) A felnőtképzést folytató intézmények július 1-je után kérhetik intézmény és program akkreditációjukat. (4) (5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Flt a. (6) Melléklet a évi CI. törvényhez 1. E törvény alapján kezelt adatok: a)a felnőt neve, születési helye és ideje, álampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma; b)a képzési jogviszonnyal öszefüggő adatok, így különösen - iskolai és szakmai végzettséggel kapcsolatos adatok, - felvétellel kapcsolatos adatok, - a felnőt tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával; c) a felnőt részére a különböző jutatások (jövedelemadó-kedvezmény, állami támogatás, segély stb.) megállapításához a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok. Az álami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának elenőrzése céljából a felnőtképzésben részt vevő felnőt a)-c) pontban kezelt adatait kérelemre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium rendelkezésére kell bocsátani.