Architektúrák és operációs rendszerek: Bevezetés - Történelem
|
|
- Alfréd Balázs
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Architektúrák és operációs rendszerek: Balogh Ádám Lőrentey Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék
2 Tartalomjegyzék Bevezetés A számológépek története Korai számítógépek Elektroncsöves gépek (1. generáció) Tranzisztoros gépek (2. generáció) Integrált áramkörök (3. generáció) A mikroprocesszor (4. generáció) A jövő számítógépei 2. oldal
3 A tárgy előadói Balogh Ádám Lőrentey Károly ELTE Informatikai Kar, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Déli tömb, 2. emelet, es szoba Telefon: / Honlap: 3. oldal
4 Számonkérés módja Félév végi kollokvium az előadás anyagából Kétlépcsős vizsgák Kötelező beugróvizsga számítógépes teszt kitöltésével Sikeres beugró után (nem kötelező) szóbeli vizsga A beugrón maximum közepes kapható Szóbeli tételsor a félév vége előtt kerül kihirdetésre Gyakorlati jegy Két zárthelyi, negyedév és félév végén Részletek a gyakorlatvezetőktől 4. oldal
5 A tárgy témakörei Számítógép-történet Operációs rendszerek Mechanikus számológépek Korai számítógépek 2. vh utáni generációk Számítógépek felépítése Neumann-architektúra Adatreprezentáció Logikai kapuk Mikroprocesszor, utasításkészlet Időosztás, folyamatok, ütemezés Memóriakezelés, lapozás Fájlrendszerek Számítógép-perifériák működése Mágneses-, optikai és félvezető adattárolók Megjelenítők, nyomtatók Beviteli eszközök Hálózati eszközök 5. oldal
6 Segédanyagok A tárgy honlapja: Az előadások teljes anyaga felkerül a honlapra 6. oldal
7 Magyar nyelvű szakirodalom Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-architektúrák Panem, Budapest, oldal
8 Magyar nyelvű szakirodalom Andrew S. TanenbaumAlbert S. Woodhull: Operációs rendszerek Panem-Prentice Hall oldal
9 Magyar nyelvű szakirodalom Bakos Tamás Zsadányi Pál Operációs Rendszerek LSI oktatóközpont Knapp Gábor Operációs Rendszerek LSI oktatóközpont Horváth Gábor Bepillantás az operációs rendszerek világába LSI oktatóközpont 9. oldal
10 Idegen nyelvű szakirodalom Abraham Silberschatz, Peter Baer Galvin, Greg Gagne: Operating System Concepts. Sixth edition, Wiley Text Books, Andrew S. Tanenbaum: Modern Operating Systems. Second edition, Prentice Hall, oldal
11 Rendszerspecifikus szakirodalom Robert Love: Linux Kernel Development. Second edition, Novell Press, Daniel P. Bovet, Marco Cesati: Understanding the Linux Kernel. O Reilly, David A. Solmon, Mark E. Russinovich: Inside Microsoft Windows Microsoft Press, David D. Miller: OpenVMS Operating System Concepts. Second Edition. Digital Press, Frank G. Soltis: Inside the AS/400. Duke Press, 1996 John Murray: Inside Microsoft Windows CE. Microsoft Press, oldal
12 Tartalomjegyzék Bevezetés A számológépek története Korai számítógépek Elektroncsöves gépek (1. generáció) Tranzisztoros gépek (2. generáció) Integrált áramkörök (3. generáció) A mikroprocesszor (4. generáció) A jövő számítógépei 12. oldal
13 Abakuszok Kr.e. 2400, Babilóniai birodalom Világszerte használatban volt, a maja birodalomtól Kínáig Összeadás/kivonás mellett szorzás/osztásra, sőt, négyzet- és köbgyök számolásra is kitaláltak módszereket Kínában, volt szovjet tagállamokban ma is használják máshol gyakran iskolai szemléltető eszköz 13. oldal
14 A tízes számrendszer Abu Ja'far Muhammad ibn Mûsâ Al-Khwârizmî 9. századi perzsa matematikus Könyvében leírta a számítási műveletek szabályait A szerző nevéből az algoritmus, könyvének címéből az algebra szavunk ered Kitâb al-jabr wa'l-mukâbala Európába a könyv a 12. század közepén jut el A hinduktól átvéve bevezeti a nulla helyiérték fogalmát Arab számjegyek Nem használt szimbolikus változókat, inkább lépésenkénti leírást (algoritmust) adott 14. oldal
15 Algoritmus Algoritmus: olyan véges szabályhalmaz, mely könnyen végrehajtható lépésekre bontja írja elő valamely feladat megoldásának egy pontos módszerét Informális definíció Babilóniai ékírásos agyagtáblákon számtalan algoritmikus feladatmegoldó recept maradt ránk (kifejezések kiszámítása) Általában elvárjuk, hogy az algoritmus véges számú lépés után befejeződjön Az egyes szabályok (utasítások) legyenek egyszerűek, világosak, egyértelműen meghatározottak Legyenek akár papír-ceruzával is könnyen végrehajthatóak A végrehajtáshoz ne legyen szükség intuícióra Szabatos formális definíció: 20. század első fele (Turing, Church) 15. oldal
16 Napier-csontok John Napier ( ), skót matematikus A szorzás műveletének leegyszerűsítése Az iskolában tanult szorzási algoritmusunk részeredményeinek gépies előállítására alkalmas Ügyes kiegészítésekkel az osztást és a négyzetgyökvonást is megkönnyíti 16. oldal
17 Logaritmus 1614: logaritmusfüggvény feltalálása Joost Bürgi ( ), svájci órásmester John Napier: természetes logaritmus y logb(x) = y, ha b = x A szorzás és osztás a logaritmusfüggvénnyel összeadásra és kivonásra vezethető vissza log(xy) = log(x) + log(y) log(x/y) = log(x) log(y) y Ha könnyen tudunk logb(x)-t és b -t számolni, a szorzás/osztás is könnyen megy 17. oldal
18 Függvénytáblázatok Kézenfekvő megoldás a függvénytáblázatok használata A köztes számok függvényértékeit interpolációval kaphatjuk meg, a táblázat ezt is segíti Már a babilóniaiak is készítettek reciproktáblázatokat, sőt trigonometrikus függvénytáblák is fennmaradtak Az elektronikus számológép megjelenéséig általános használatban maradtak Elkészítésük óriási erőfeszítésbe került Kézi számolás, sokszor évekig tartó aprólékos munka Sok hiba (Vlacq 1628-as tízjegyű táblázatában pl. 603) Számolási hibák, másolási hibák, nyomdahibák A táblázatkészítés automatizálása a számítógépek feltalálásának jelentős motivációja volt 18. oldal
19 A logarléc Megfigyelés: két vonalzó segítségével hosszúságokat könnyen tudunk összeadni ill. kivonni Az egyik mennyiséghez hozzámérjük a másikat 1622: a logarléc feltalálása William Oughtred ( ), Cambridge Logaritmikus beosztású vonalzók A csúsztatással szorozni, osztani lehet Közelítő számítások elvégzésére használható Analóg eszköz, nem digitális! Max. három tizedesjegy pontosságig (25cm: kb. 1% pontosság) Mérnöki számításokhoz ideális eszköz Az 1970-es évekig általános használatban maradt A mérnöki hivatás jellegzetes szimbóluma volt Középiskolákban is tanították használatát 19. oldal
20 A logarléc 20. oldal
21 Wilhelm Schickard , Tübingen Csillagászat, matematika és héber nyelv professzora 1623: számoló óra Hatjegyű számokkal dolgozó mechanikus összeadó- és kivonó gép A túlcsordulást csengő jelezte Tervei a 20. századig elvesztek, csak 1960-ban készült működő replika 21. oldal
22 Blaise Pascal , francia matematikus, fizikus 18 évesen kezdi tervezni mechanikus számológépét Édesapja adóhivatalnoki munkája megkönnyítésére 1645-ben készül el Ötjegyű összeadás, kivonás 1652-ig több, mint 50 gépet készített Nyolc számjegyig Nem lett kereskedelmi sikere A gép decimális volt, de a pénzrendszer vegyes számrendszerű 22. oldal
23 Gottfried Wilhelm von Leibniz , német tudós 1679: bináris aritmetika Kettes alapú számrendszer, aritmetikai műveletek 1672: mechanikus számológép Összeadás, kivonás, szorzás, osztás, sőt gyökvonás Szimbólum-manipuláló gépről álmodik, amivel matematikai állítások igazságát automatikusan eldönthetné Élete hátralévő részében sokat foglalkozik egy univerzális formális nyelv megalkotásán, melyet a gép előfeltételének tart Ezt az ötletet az 1920-as években David Hilbert veszi elő ismét 23. oldal
24 Charles-Xavier Thomas de Colvar 1820 Arithrométre Első üzletileg is sikeres mechanikus számológép Első 50 évben 1500 darabot gyártottak A különféle mechanikus számológépek az 1970-es évekig általános alkalmazásban maradtak 24. oldal
25 Bütyköstárcsás számológépek 1874 Willgodt T. Odhner, orosz feltaláló Legnépszerűbb mechanikus számológép 1970-es évekig több tucat cég gyártotta szerte a világon 25. oldal
26 A Curta hordozható számológép Curt Herzstark, a buchenwaldi koncentrációs táborban Leibniz számológépének leszármazottja Nagyon elegáns, kompakt megoldás ig gyártották, össz db Négy alapművelet 26. oldal
27 Elektronikus számológépek 1970: Első elemes kézi számológépek Jobbra: Sharp QT-8B Négy alapművelet Fluoreszcens kijelző Közel 500 $ 1972: Első tudományos zsebszámológép: HP-35 Gyökvonás, logaritmus, trigonometrikus függvények Fordított lengyel jelölés Logarléc-helyettesítő LED kijelző, 395 $ 27. oldal
28 Tartalomjegyzék Bevezetés A számológépek története Korai számítógépek Elektroncsöves gépek (1. generáció) Tranzisztoros gépek (2. generáció) Integrált áramkörök (3. generáció) A mikroprocesszor (4. generáció) A jövő számítógépei 28. oldal
29 Joseph Marie Jacquard , francia feltaláló 1801: lyukkártya vezérlésű szövőgép A szövőgép szerkezetének átépítése nélkül megváltoztatható az előállított minta Programozható szerkezet Selyemszövő iparosok a kiállított gépet elpusztították 1812-re Jacquard-rendszerű szövőszék működik Franciaországban, a selyemszövők tiltakozása ellenére A lyukkártyás vezérlés ötletét hamarosan széles körben átvették (zenegépek, adatfeldolgozás) 29. oldal
30 A Jacquard-szövőszék 30. oldal
31 Charles Babbage , angol feltaláló és matematikus A modern számítógépek ősatyja Általános célú mechanikus számítógépet tervezett Kriptográfiai eredmények Vigenère-kódolás feltörése a Brit hadsereg nagy örömére 31. oldal
32 Babbage differencia gépei Hibamentes függvénytáblázatok készítésére Speciális célú gép, csak egyetlen célra alkalmazható Polinomok behelyettesítéseinek kiszámolása Bármely folytonos függvény közelíthető polinommal A gép nyomdakész(!) táblázatokat állít elő rézlemezre préselve A kézi másolásból fakadó és a tipográfiai hibákat is kizárja 1828: kész tervek, állami támogatás Joseph Clement mérnököt fogadja fel a megépítésre Specializált céleszközök, új technikák Az építés 1834-ben leáll Pénzügyi nehézségek Babbage és Clement közti viták 32. oldal
33 Babbage differencia gépei : második számú differencia gép Az Analitikus Gép tapasztalatai alapján Elegáns új tervek, harmadannyi alkatrész Babbage nem próbálta elkészíteni, inkább az AG-n dolgozott Hatodfokú polinomok, 31 jegy pontosság 1855: első működő differencia gép Párizsi világkiállítás, Per Georg Scheutz, svéd feltaláló Babbage gépei alapján, de Babbage nélkül A brit & az amerikai kormányzat vett belőle Harmadfokú polinomok, 15 jegy pontosság Különféle differencia gépeket a 1940-es évekig használtak táblázatok automatikus előállítására 33. oldal
34 Babbage differencia gépei 1991: Babbage születésének 200. évfordulójára megépül az első működő második számú differencia gép A londoni Science Museum munkatársai, Babbage eredeti tervei szerint, korabeli tűréshatárú alkatrészekkel 2.6 tonna, 4000 alkatrész, dupla ruhásszekrény méret A gép hibátlanul működik (gyönyörű klattyogó hangja van) 34. oldal
35 Az Analitikus Gép Babbage 1837-től haláláig (1871) dolgozott rajta Gőzgéppel hajtott mechanikus számítógép 30 méter hosszú, 10 méter széles Lyukkártyás adat- és programbevitel Kimeneti eszközök: nyomtató, görberajzoló, kártyalyukasztó és csengő Tízes alapú, fixpontos számábrázolás Memória: 1000 db. 50 jegyű szám Malom (aritmetikai egység): a négy alapművelet A kódolás a modern gépi kódra emlékeztet Soha nem épült meg, csak részegységei 35. oldal
36 Az Analitikus Gép Fennmaradt részek: 36. oldal
37 Ada Lovelace , Lord Byron lánya Nem ismerte apját : Babbage kérésére lefordítja Luigi Menabrea jegyzetét az Analitikus Gépről Saját feljegyzéseivel egészíti ki Az utolsó feljegyzésben megtaláljuk a világ legelső számítógép-programját ún. Bernoulli-számok előállítására Adát a világ első programozójaként tartják számon Tiszteletére: Ada programozási nyelv MIL-STD oldal
38 Herman Hollerith , amerikai statisztikus USA népszámlálás Az alkotmány előírja a tízévenkénti adatgyűjtést Az 1880-as adatok kézi feldolgozása még 1890-ben is zajlott Hollerith lyukkártyás adatfeldolgozást javasol Jacquard szövőszéke mintájára 1890-as népszámlálás során 65 millió ember adatait gyűjtik össze Átütő siker: tíz év helyett egyetlen hónap elegendő a feldolgozásra 38. oldal
39 Az 1890-es USA cenzus Hollerith-gépei 39. oldal
40 Herman Hollerith és a lyukkártyák 1896: Tabulating Machine Corporation Mai nevén International Business Machines (IBM) További találmányok: 1900-as népszavazás: automatikus kártyabetöltő mechanizmus Billentyűzetről működtetett kártyalyukasztó gépek Gyakorlott operátorok óránként kártyát is lyukasztottak 1906, Type I Tabulator: huzalozótábla, a programozhatóság kezdetei A modern adatfeldolgozás-ipar megalapítása 40. oldal
41 Lyukkártyák 1928: nyolcvan karakteres lyukkártyák Hamar elterjedtek az egész világon Egészen az 1980-as évekig általános használatban maradtak Az USA-ban szavazatszámlálásra ma is használják (lásd 2000-es elnökválasztás) A 80 oszlopos szabványos kártyaszélesség napjaink gépeire is hatással van IBM PC szöveges üzemmód: 80x25 karakteres képernyőméret 41. oldal
42 Lyukkártya mm széles, 82.55mm magas (7.75''x3.25'') A fenti kártyán, balról jobbra: betűk (A-Z), számjegyek (0-9) és speciális szimbólumok oldal
43 Lyukkártya-táska (1960-as évek) 2000 kártya, 6.6 kg, 20 KiB oldal
44 IBM 029 kártyalyukasztó berendezés 1964, IBM 360-as rendszerhez A kártyán lévő adatokat a kártya felső sorában olvasható formában kinyomtatta 44. oldal
45 Kártyaolvasó berendezés Tipikusan 1000 kártya percenként 45. oldal
46 Alan Turing , brit matematikus A számítástudomány egyik atyja Turing-gépek Megállási probléma Church-Turing tézis, Turing-teljesség Világháborús kódfeltörő tevékenység Bletchley park Enigma és Fish kódok feltörése Európai háború jelentős megrövidítése (akár egy évvel) Mesterséges intelligencia Turing-teszt Első sakkprogram, gép híján papíron végrehajtva 46. oldal
47 1936: Turing-gépek Egyszerűen leírható absztrakt gépek A cél nem a gyakorlati megépítés, hanem a gép működésének matematikai kezelhetősége Szalag, író-olvasó fej, rögzített vezérlő program A program az aktuálisan beolvasott jel és az aktuális állapot alapján dönti el, hogy milyen irányba mozduljon a fej, mi kerüljön a beolvasott jel helyére a szalagon, és mi legyen az új állapot. 47. oldal
48 1936: Turing-gépek Mozgatható író-olvasó fej S Végtelen hosszúságú szalag Program: 1. (S, 0) (V, 1, balra) 2. (S, 1) (A, 0, balra) 3. (A, 0) (V, 1, balra) 4. (A, 1) (A, 0, balra) 5. (A, üres) (V, 1, balra) 6. (V, bármi) stop 7. (bármi, üres) stop 1. lépés A lépés A lépés V oldal
49 1936: Turing-gépek Univerzális Turing-gép Konstruálható olyan Turing-gép, mely bármely Turing-gép működését szimulálni tudja, önmagát beleértve Church-Turing tézis: Senki sem talált olyan algoritmust, amit ne lehetne Turinggépekre is átfogalmazni C-T tézis: Bármely algoritmus elvégezhető Univerzális Turing-géppel Egy gép Turing-teljes, ha kiszámítható feladatainak köre ekvivalens egy Univerzális Turing-géppel Babbage analitikus gépe Turing-teljes lett volna Napjaink számítógépei (a potenciálisan végtelen tárolási kapacitástól eltekintve) mind Turing-teljesek Az algoritmus fogalmának formális definíciója 49. oldal
50 1936: Turing-gépek Vajon minden problémára találhatunk-e megoldó algoritmust? Church, Turing, 1936: Nem; egyes feladatok kiszámíthatatlanok Megállási probléma: adott egy program, döntsük el, hogy véges idő alatt lefut-e, vagy sohasem fog megállni A megállási problémára nem létezhet általános megoldó algoritmus 50. oldal
51 Konrad Zuse , német mérnök 1935 Technische Universität Berlin Tanulmányai közben untatták a kézi számítások , első (kísérleti) modell: Z1 Felmondott állásából, hogy építeni kezdje szülei nappalijában alkatrész (kézzel vágott fémlemezek, nem relék) 1000 wattos elektromotor, 500 kg 64x22 bit memória, lebegőpontos számolóegység ( bit) 1 Hz; egy szorzás kb. 5 másodpercig tartott A mai számítógépek szinte valamennyi jellemzője felismerhető benne Nem elég megbízható konstrukció A gép Berlin 1943-as bombázásakor a tervekkel együtt teljesen megsemmisült 51. oldal
52 Zuse és az újjáépített Z1 (1989) oldal
53 A Z1 közelről oldal
54 1939, második modell: Z2 A Z1 megbízhatatlannak bizonyult Túl bonyolult konstrukció A fémlemezes mechanika nem vált be Z2: második kísérleti modell Relés aritmetikai egység (200 relé) 16x16 bites fémlemezes memória A Z1-nél kisebb tudású prototípus, a relé-technika kipróbálására A második világháború alatt ez is megsemmisült 54. oldal
55 Kitérő: jelfogók (relék) Joseph Henry, 1835 Független elektromos áramkör által vezérelt elektromos kapcsolók Normálállapotban a vezérelt áramkör bontott vagy zárt állapotú egyaránt lehet A kapcsolókörra adott feszültség hatására a relében lévő elektromágnes mechanikusan kapcsolja a vezérelt kapcsolót Egyszerű, könnyen érthető elektromechanikus szerkezetek 55. oldal
56 Kitérő: jelfogók (relék) 56. oldal
57 Kitérő: jelfogók (relék) 57. oldal
58 Kitérő: jelfogók (relék) A vezérlő és a vezérelt áramkör között nincs elektromos kapcsolat Kisfeszültséggel lehet nagyfeszültséget vezérelni Millió gyakorlati alkalmazás: erősáramú kapcsolók, gyújtásindítók, modemek,... Egy újabb tekercs hozzáadásával kétállású kapcsolót kapunk Egy bit tárolására alkalmas Claude Shannon, 1937, MIT: Relék segítségével bármely bináris algebrai függvény kiszámolható Shannon disszertációja óriási figyelmet keltett Hátrányok: Lassú kapcsolási idő, mozgó alkatrészek, nagy méret 58. oldal
59 Vissza Zuséhez: A Z3 1941, Z3: A világ első működő programvezérelt számítógépe Bináris számábrázolás (a siker egyik titka) Az első Turing-teljes számítógép Végtelen tárkapacitást feltételezve Nem tárolt programú Túl kicsi memória Lyukszalag-vezérelt (lyukasztott film) Praktikus, jól használható utasításkészlet Mérnöki számításokhoz tervezve Feltételes ugró utasítások hiányoztak Egyszerű lett volna megvalósítani Az kiszámítani kívánt feladatokhoz nem volt rá szükség 59. oldal
60 Az újjáépített Z3 (196x) oldal
61 A Z3 paraméterei 600 relés aritmetikai egység 5-10 Hz Szorzás 16, osztás 18 ciklusban (3mp) Összeadás 3 ciklusban (0.7 mp) 64x22 bites memória (1400 relé) 4000 watt, 1000 kg Szárnyfelület-tervek számolására használták Az eredeti példány 1944-ben elpusztult A háború után Zuse sikeres céget alapított Zuse KG, 1969-ig több mint 200 számítógépet adtak el Z4, Z5, Z11, Z22, Z23, oldal
62 Konrad Zuse Zuse a világtól elszigetelve alkotta meg gépeit Kortárs fejlesztésektől függetlenül Eredményeit nem publikálta A későbbi fejlesztésekre nem volt hatással 1950-ig Németországon kívül szinte egyáltalán nem ismerték A német kormányzat kevéssé támogatta a fejlesztést További érdekes fejlesztések 1937: Szabadalmi beadvány tárolt programú gépekre 1945: Plankalkül Az első magasszintű programozási nyelv 1971-ig nem publikált, 2000-ig nem implementált Történeti érdekesség, gyakorlati hatása nulla 1949: Első pipeline technikát használó számítógép 62. oldal
63 USA: Harvard Mark I IBM Automatic Sequence Controlled Calculator (ASCC) Tervező: Howard H. Aiken, Harvard University Inspiráció: Babbage Analitikus Gépe Az építése 1939-ben indult, 1944-ben ért véget Korlátozott tudású elektromechanikus, relés számítógép alkatrész, 16m x 2.4m x 60cm, 4500 kg Tárolókapacitás: 72 db 23 jegyű decimális szám Az utasításokat lyukszalagról olvasta Ugró utasítások hiányoztak Ciklusok: a szalag végeinek összeragasztásával Nem Turing-teljes! Másodercenként három összeadás/kivonás Szorzás: 6mp, osztás: 15mp, trigonometrikus fv-k: több mint 1 perc! 63. oldal
64 USA: Harvard Mark I oldal
65 Nagy-Britannia: Bletchley park Bletchley park Brit kódfeltörő központ Eredményei a radarral és az atombombával összemérhető hatással voltak a háború kimenetelére szeptember 16., 16: oldal
66 Bletchley park: Az Enigma Enigma: hordozható elektromechanikus kódoló/dekódoló szerkezet 1920-as évektől gyártják Német katonaság, 2. világháború Írógépformájú, kényelmesen használható A kódolt üzeneteket rádión továbbították 3-8 forgó rotor belső huzalozása más-más permutációt végez az ábécén A rotorok helyzete az egyes billentyűlenyomások után megváltozik A billentyűk lenyomásakor a rotorokon keresztül zárul az áramkör, és felvillan a helyettesítendő betű képe Különböző további alkatrészekkel bonyolították a működést szeptember 16., 16: oldal
67 Bletchley park: Az Enigma feltörése 1940: Bombe (Alan Turing, Gordon Welchman) Lengyel kriptológusok munkájából kiindulva Elektromechanikus, speciális, csak egyetlen célra használható szerkezet Az Enigma összes kombinációját hat óra alatt végigpróbálta Egyszerű logikai levezetéssel a lehetőségek elsöprő többségét automatikusan kizárta A fennmaradó kombinációk közül kézzel választották ki a helyeset Átlag három óra kellett az aznapi üzenetek megfejtéséhez szeptember 16., 16: oldal
68 Bletchley park: Egy újjáépített Bombe (Később még visszatérünk a másik nagy bletchley parki eredményre) szeptember 16., 16: oldal
Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév
Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév Az informatika története (ebből a fejezetből csak a félkövér betűstílussal szedett részek kellenek) 1. Számítástechnika
A számolás és a számítástechnika története. Feladat:
A számolás és a számítástechnika története Kezdetektől, a huszadik század közepéig Feladat: Milyen eszközöket használtak a számoló/számítógépek megjelenése elo tt a számolás segítésére? Kik készítettek
A fejlődés megindulása. A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta.
Kezdetek A gyors számolás vágya egyidős a számolással. Mind az egyiptomiak mind a babilóniaiak számoló táblázatokat használtak. A helyiérték és a 10-es számrendszer egyesítése volt az első alapja a különböző
A számítástechnika történeti áttekintése
A számítástechnika történeti áttekintése Források: Markó Tamás PHARE támogatással készült jegyzete Wikipedia Google képkereső Prohardver 1 Előzmények Ókor: abacus a képen kínai abakusz látható: szuan-pan
A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE
A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE A számolást segítő eszközök története egyidős az emberiség történetével. Az ősember az ujjait használta a számoláshoz. Később a számoláshoz köveket, fonalakat használtak, az eredményt
Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei
Az informatika fejlődéstörténete A számítástechnika kezdetei A mechanikus számológépek a mechanikus golyós számológépek az abakusz i.e. 2000-től Fogaskerekes számológépek Schickard 1623 négy alapművelet
3. óra Számrendszerek-Szg. történet
3. óra Számrendszerek-Szg. történet 1byte=8 bit 2 8 =256 256-féle bináris szám állítható elő 1byte segítségével. 1 Kibibyte = 1024 byte mert 2 10 = 1024 1 Mebibyte = 1024 Kibibyte = 1024 * 1024 byte 1
Hardver ismeretek. Várady Géza, B144 varadygeza@gmail.com
Hardver ismeretek Várady Géza, B144 varadygeza@gmail.com Bevezetés Informatika sokrétű Információk Információtechnika Szerzése Feldolgozása Tárolása Továbbítása Informatika a technikai eszköz oldalról
A számítástechnika fejlődése
A számítástechnika fejlődése Az 1600-as évektől kezdődően az emberek igyekeztek olyan gépeket építeni, melyek megkönnyítik a számolást. A számítógépek fejlődését nagy lépésekben követjük. Az egymástól
3. óra Számrendszerek-Szg. történet
3. óra Számrendszerek-Szg. történet 1byte=8 bit 2 8 =256 256-féle bináris szám állítható elő 1byte segítségével. 1 Kibibyte = 1024 byte mert 2 10 = 1024 1 Mebibyte = 1024 Kibibyte = 1024 * 1024 byte 1
A számítástechnika története
A számítástechnika története A számolás igénye már igen korán megjelent az emberiség történetében. Eleinte csak megszámlálásos feladatok léteztek. Például meg kellett számolni hány állat van a csordában,
Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1
Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1 1. előadás Történeti áttekintés Információelméleti alapfogalmak Lovas Szilárd SZE MTK MSZT lovas.szilard@sze.hu B607 szoba Történeti áttekintés:
2010-2011 Őszi félév. Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@elte.hu
2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@elte.hu Felmentés Tárgybeszámítási kérelemhez TO-ról tárgybeszámítási kérelem Régi index Régi tárgy tematikája Dr Zsakó László, ELTE IK Média és Oktatásinformatika
Az informatika fejlődéstörténete
1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete A különböző számolási, számítási műveletek megkönnyítése és mechanizálása mindig is az emberiség fejlődésének kulcsfontosságú kérdése volt. Az abakusz az első számolóeszköz,
Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei
Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1 Az
A számítástechnika rövid története
Budapest XIV. Kerületi Németh Imre Általános Iskola, 1148 Bp. Lengyel u.23. számítástechnika - informatika oktatás A számítástechnika rövid története Tartalomjegyzék 1. A számolást segítő eszközök története,
Számítógép architektúrák. Bevezetés
Számítógép architektúrák Bevezetés Mechanikus számológépek Blaise Pascal (1642) Gottfried Willhelm von Leibniz báró (~1676) Összeadás, kivonás Mai négyműveletes zsebszámológépek mechanikus őse Charles
A számítógép története (olvasmány)
A számítógép története (olvasmány) A számítógép szóról általában a számítás, a számolás jut elsőként az eszünkbe. A számítások gépesítésének története megelőzi a számítógép történetét. Számolást segítő
A nulladik generációs számítógépek közé a különbözõ mechanikus mûködésû szerkezeteket soroljuk.
III. AZ INFORMATIKA FEJLÕDÉSTÖRTÉNETE K A számolás fejlõdése Az ember már az õskorban is számolt: megszámolta a zsákmányt, a társait, az ellenségeit. Egyszerû számításokat végzett: összeadott, kivont.
Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés
Az emberek ősidők óta törekednek arra, hogy olyan eszközöket állítsanak elő, melyek könnyebbé teszik a számolást, ilyen pl.: kavicsok, fadarabok, zsinórokra kötött csomók, fák, földre vésett jelek voltak.
Bevezetés az Információtechnológiába
Dr. Kovács János Informatika Tanszék Bevezetés az Információtechnológiába MÉRNÖK- ÉS GAZDASÁGINFORMATIKA ALAPSZAK 2016 6. A TECHNIKA A TECHNIKA a számítógép történelem, jelen, jövő 2 Az információfeldolgozás
UNIX operációs rendszer bemutatása. A UNIX története, fejlesztésének céljai.
Az Operációs Rendszerek III. c. tantárgy tematikája és követelményei a SZE Informatika és Műszaki tanári szakos hallgatói számára, a 2005/2006. tanév I. félévére Tematika: UNIX UNIX operációs rendszer
2. Fejezet : Számrendszerek
2. Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College
Az Informatika Elméleti Alapjai
Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1 Az
A SZÁMÍTÓGÉP KIALAKULÁSA. Zámori Zoltán, KFKI
A SZÁMÍTÓGÉP KIALAKULÁSA Zámori Zoltán, KFKI ABACUS SZÁMLÁLÁS A MATEMATIKA ALAPJA Nézzük meg mi történik törzsvendégek esetén egy kocsmában. A pintek száma egy középkori kocsmában: Arató András Bornemissza
BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA. Háber István ihaber@pmmik.pte.hu
BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA Háber István ihaber@pmmik.pte.hu Bevezetés Informatika sokrétű Információk Szerzése Feldolgozása Tárolása Továbbítása Információtechnika Informatika a technikai eszköz oldalról
NP-teljesség röviden
NP-teljesség röviden Bucsay Balázs earthquake[at]rycon[dot]hu http://rycon.hu 1 Turing gépek 1/3 Mi a turing gép? 1. Definíció. [Turing gép] Egy Turing-gép formálisan egy M = (K, Σ, δ, s) rendezett négyessel
The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003
. Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons Wilson Wong, Bentley College Linda Senne,
Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása
Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1
Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása
Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Számolás az ujjakon 2. (Kína- India) A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév:
Architektúrák és operációs rendszerek: Bevezetés - Történelem
Architektúrák és operációs rendszerek: Balogh Ádám Lőrentey Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bevezetés
Az első elektronikus számítógépek
Az első elektronikus számítógépek 100 évre volt szükség Babbage gépének megvalósításához, mert az ő korában még a gyakorlatban nem állt rendelkezésre olyan eszköz, amivel ezt a gépet megbízhatóan és nem
Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása
Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://uni-obuda.hu/users/kutor/ 2015. ősz Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László IRA 9/37/1
Elektronikus gépek előzményei
Elektronikus gépek előzményei Szerk.: Czár Zsolt mérnök informatikus A modern számítógép kialakításában többen játszottak fontos szerepet. Egyik meghatározó személy Wallace J. Eckert (1902-1971) volt,
Digitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Digitális technika
1. Fejezet: Számítógép rendszerek. Tipikus számítógép hirdetés
1. Fejezet: Számítógép The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda
Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök 1 Felhasznált irodalom Dr. Gárdus Zoltán: Digitális rendszerek szimulációja BME FKE: Logikai áramkörök Colin Mitchell: 200 Transistor
Digitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Rövid visszatekintés, összefoglaló
Középkori matematika
Fizikatörténet Középkori matematika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés Láttuk korábban: A természettudomány forradalmát a középkor társadalmi, technikai és tudományos eredményei készítik
Bevezetés az elektronikába
Bevezetés az elektronikába 4. Logikai kapuáramkörök Felhasznált irodalom Dr. Gárdus Zoltán: Digitális rendszerek szimulációja Mádai László: Logikai alapáramkörök BME FKE: Logikai áramkörök Colin Mitchell:
3. tétel. (Generációk, PC-k, programozási nyelvek)
3. tétel Az informatika fejlődésének története (Generációk, PC-k, programozási nyelvek) Kezdet: A számolást az emberiség történetében mindig alkalmazták, az első számológép, amit létrehoztak az abakusz
Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből
Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete ITK 7/58/1 Számológép - számítógép? Lady Ada Lovelace (1815-1852). Charles Babbage (1791-1871) ITK
XII. Bolyai Konferencia. Bodnár József Eötvös Collegium II. matematikus, ELTE TTK
XII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös Collegium II. matematikus, ELTE TTK A legegyszerűbb titkosírás: a betűcsere A B C D E... C A B E D... AD --> CE Állandó helyettesítési séma Váltogatott kulcs:
Informatika érettségi vizsga
Informatika 11/L/BJ Informatika érettségi vizsga ÍRÁSBELI GYAKORLATI VIZSGA (180 PERC - 120 PONT) SZÓBELI SZÓBELI VIZSGA (30 PERC FELKÉSZÜLÉS 10 PERC FELELET - 30 PONT) Szövegszerkesztés (40 pont) Prezentáció-készítés
1. Fejezet: Számítógép rendszerek
1. Fejezet: Számítógép The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda
1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba
Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai
1. Milyen eszközöket használt az ősember a számoláshoz? ujjait, fadarabokat, kavicsokat
1. Milyen eszközöket használt az ősember a számoláshoz? ujjait, fadarabokat, kavicsokat 2. Mit tudsz Blaise Pascalról? Ő készítette el az első szériában gyártott számológépet. 7 példányban készült el.
A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE
Összeállította: Dr. Rutkovszky Edéné AZ EGYIPTOMI SZÁMÍRÁSTÓL... Bevezetés Számolás, számírás Számolási segédeszközök A mechanikus számológépek korszaka Az elektromosság kora Az első generációs elektronikus
A 2. levél feladatainak megoldása
A 2. levél feladatainak megoldása Az első levelet beküldő 25 tanuló közül csak 15 küldte el a második levél megoldásait. Ugyanakkor 4 újabb tanuló csatlakozott a feladatmegoldókhoz, nekik az első levelet
Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel)
Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel) 1. tétel: Neumann és Harvard számítógép architektúrák összehasonlító
Információs technológiák 1. Ea: Történelmese
Információs technológiák 1. Ea: Történelmese 56/1 B ITv: MAN 2015.09.08 Témakörök A számítógép kialakulása A Neumann-elvek Testépítés A lélek útja tudattágítás Ellenőrző kérdések 56/2 Mi a számítógép?
Bevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 4. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005-
3. TÉTEL Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel 1. Információs társadalom 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete főbb események a kezdetektől napjainkig, Neumann-elv,
1. Generáció( ):
Generációk: 1. Generáció(1943-1958): Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték azt is, hogy nemcsak erősítőként, hanem kapcsolóként is alkalmazható. A csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid
Rövid történeti áttekintés
Rövid történeti áttekintés Informatikai rendszerek alapjai Horváth Árpád 2015. május 6. Tartalomjegyzék 1. Neumann János Neumann János (John von Neumann, 19031957) Született:
Tartalom. 6.1.2. Jelátalakítás és kódolás... 10. 6.1.3. A számítógép felépítése... 10. 6.1.4. Alaplap... 11. 6.1.5. A központi egység...
Tartalom 1. Információs társadalom... 2 1.1. Informatikai alapfogalmak... 2 1.2. A kommunikáció... 2 1.3. Számítógépes adatbázisok... 3 1.4. Keresés az interneten... 4 2. Információ és társadalom... 4
Alapfogalmak. Dr. Kallós Gábor A Neumann-elv. Számolóeszközök és számítógépek. A számítógép felépítése
Alapfogalmak Dr. Kallós Gábor 2007-2008. A számítógép felépítése A Neumann-elv A számítógéppel szemben támasztott követelmények (Neumann János,. Goldstine, 1945) Az elv: a szekvenciális és automatikus
A számítástechnika rövid története
A számítástechnika rövid története Számolást segítő eszközök 1. Ujj (digitus) digitális Kavics (calculus) kalkulátor Kipu (inkák) Rováspálca (magyarok) helyiértékes számolás Számolást segítő eszközök 2.
Alapismeretek. Tanmenet
Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Történeti áttekintés 2. Számítógépes alapfogalmak 3. A számítógép felépítése, hardver A központi egység 4. Hardver
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.
4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása
4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson
Az információ-tárolás története és tanulságai I.
Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Az információ-tárolás története és tanulságai I. Korai adattárak http://uni-obuda.hu/users/kutor FI-TK 3/45/1 ITK 2 (36/2) Az információ-technológia
5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix
2. Adattípusonként különböző regisztertér Célja: az adatfeldolgozás gyorsítása - különös tekintettel a lebegőpontos adatábrázolásra. Szorzás esetén karakterisztika összeadódik, mantissza összeszorzódik.
C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi
C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Könyvészet Kátai Z.: Programozás C nyelven Brian W. Kernighan, D.M. Ritchie: A C programozási
Matematika. 1. osztály. 2. osztály
Matematika 1. osztály - képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni; - képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni; - halmazok elemeit összehasonlítja,
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén
A tanuló legyen képes: A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén - Halmazalkotásra, összehasonlításra az elemek száma szerint; - Állítások igazságtartalmának eldöntésére, állítások megfogalmazására;
Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása. A nyelv logikai elemeinek helyes használata.
Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP-2.2.5.
Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 12.a Évfolyam: 12. 32 hét, heti 2 óra, évi 64 óra Ok Dátum: 2013.09.21
Assembly programozás: 2. gyakorlat
Assembly programozás: 2. gyakorlat Számrendszerek: Kettes (bináris) számrendszer: {0, 1} Nyolcas (oktális) számrendszer: {0,..., 7} Tízes (decimális) számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális
5. Fejezet : Lebegőpontos számok. Lebegőpontos számok
5. Fejezet : Lebegőpontos The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda
Vektorok. Octave: alapok. A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István
Vektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Octave: alapok Az octave mint számológép: octave:##> 2+2 ans = 4 Válasz elrejtése octave:##> 2+2; octave:##> + - / * () Hatványozás:
Szoftver-technológia I.
Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:
6. óra Mi van a számítógépházban? A számítógép: elektronikus berendezés. Tárolja az adatokat, feldolgozza és az adatok ki és bevitelére is képes.
6. óra Mi van a számítógépházban? A számítógép: elektronikus berendezés. Tárolja az adatokat, feldolgozza és az adatok ki és bevitelére is képes. Neumann elv: Külön vezérlő és végrehajtó egység van Kettes
erettsegizz.com Érettségi tételek
erettsegizz.com Érettségi tételek Az informatika fejlődéstörténete, jogi ismeretek Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete a XX. Században, napjainkban Jogi ismeretek, szerzőjog, szoftver
5. Fejezet : Lebegőpontos számok
5. Fejezet : Lebegőpontos The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda
Wigner 115. A Felhők felett. Pető Gábor MTA Wigner FK, Adatközpont november 15.
Wigner 115 A Felhők felett Pető Gábor MTA Wigner FK, Adatközpont peto.gabor@wigner.mta.hu 2017. november 15. Repülés? Az ember ősidőktől vonzódott a repüléshez Megalkotta Ikaroszt Lord Kelvin brit fizikus,
Operációs rendszerek MINB240 V2+2+0
Operációs rendszerek MINB240 V2+2+0 Dr Iványi Péter Nagyváradi Anett Radó János Nagyváradi Anett Elérhetőségek Rendszer és Szoftvertechnológia Tanszék Boszorkány út B138 Tel.: 3634-es mellék anettn@morpheus.pte.hu
Operációs rendszerek MINB240 V3+2+0-5 kredit KF Nagyváradi Anett 0. előadás Bevezetés
Üzleti környezetre k optimalizált lt rendszerek SANB107 IBM System i IBM System p rendszerének ismertetése Csütörtökönként 12:45-től blokkosítva A102-es teremben http://morpheus.pte.hu/~varady/ Várady
Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
A számítástechnika története. az őskortól napjainkig
A számítástechnika története az őskortól napjainkig A fekete lyukak úgy keletkeztek, hogy Isten nullával osztott! A számfogalom kialakulása a kőkor elején A számfogalom kialakulása erőteljesen kötődik
IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény
IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program
A Számítógépek felépítése, mőködési módjai. A Számítógépek hardverelemei
Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kovács Endre tud. Mts. A Számítástudomány alapjai Szemelvények az Elméleti Számítástudomány területérıl A Számítógépek felépítése, mőködési módjai
A hardver fejlődése A mechanikus számítógépektől a szuperszámítógépekig 2. előadás
A hardver fejlődése A mechanikus számítógépektől a szuperszámítógépekig 2. előadás "Jósolni nagyon nehéz. Különösen a jövőre nézve. (Churchill) A Számítógépek története Három fontos korszak: 1. Mechanikus
I+K technológiák. Számrendszerek, kódolás
I+K technológiák Számrendszerek, kódolás A tárgyak egymásra épülése Magas szintű programozás ( számítástechnika) Alacsony szintű programozás (jelfeldolgozás) I+K technológiák Gépi aritmetika Számítógép
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Összeadó áramkör A legegyszerűbb összeadó két bitet ad össze, és az egy bites eredményt és az átvitelt adja ki a kimenetén, ez a
Máté: Számítógép architektúrák
Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós
Alapfogalmak és összefüggések
Alapfogalmak és összefüggések 1 Történet röviden, vázlatosan 2 Felépítés és működés (mese) 3 Bit internet: a fontos fogalmak rendszerezése 1 Mechanikus eszközök Wilhelm Schickard (1592-1635): mechanikus
A számítógép története
Az ókortól napjainkig A számítógép története 1 Mottó: Bármilyen becsben is tartjuk a régieket, az igazságot mindig nagyobb becsben kell tartanunk, bármilyen új is legyen az az igazság, hiszen valójában
Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének,
Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 9.
Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 9. A tanfolyam célja A számítógép felépítésének megismerése Az internet alapvetı lehetıségeinek bemutatása Alapos szövegformázási ismeretek megszerzése, gyakorlása
Matematika a középkorban ( )
Matematika a középkorban (476-1492) 1) A középkori matematika fejlődésének területei a) Kína b) India c) Iszlám d) Európa e) Magyarország 2) A klasszikus indiai matematika a) Korát meghazudtoló eredményei
Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez
Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Sándor Tamás, sandor.tamas@kvk.bmf.hu Takács Gergely, takacs.gergo@kvk.bmf.hu Lektorálta: dr. Schuster György PhD, hal@k2.jozsef.kando.hu
Informatika Rendszerek Alapjai
Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Alapfogalmak Információ-feldolgozó paradigmák Analóg és digitális rendszerek jellemzői Jelek típusai Átalakítás rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/
A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással
.. A tervfeladat sorszáma: 1 A ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással Minimálisan az alábbi képességekkel rendelkezzen az ALU 8-bites operandusok Aritmetikai funkciók: összeadás, kivonás, shift, komparálás
IT - Alapismeretek. Megoldások
IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az
Tantárgy neve: Agrárinformatikai rendszerek I. Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Össz óraszám (elm+gyak): Számonkérés módja:
Agrárinformatikai rendszerek I. MG2524 Meghirdetés féléve: 5. félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód): MG1207; MG1404 Tantárgyfelelős neve: Dr. Ormos László Tantárgyfelelős
DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.
26..5. DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet INÁRIS SZÁMRENDSZER 5. ELŐDÁS 2 EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 6. előadás témája a digitális rendszerekben
Programozás alapjai. Wagner György Általános Informatikai Tanszék
Általános Informatikai Tanszék Hirdetmények (1) Jelenlevők: műsz. informatikusok progr. matematikusok A tantárgy célja: alapfogalmak adatszerkezetek algoritmusok ismertetése Követelményrendszer: Nincs:
Számítógépes alapismeretek
Számítógépes alapismeretek 0. (meta) előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 /