ELŐTERJESZTÉS a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának június 18-i ülésére

Átírás

1 Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 923/2008. ELŐTERJESZTÉS a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának június 18-i ülésére Tárgy: A Baranya Megyei Levéltár közötti tudományos programjának jóváhagyása Az előterjesztést készítette: Dr. Erdődy Gyula megbízott főosztályvezető Humánszolgáltatási Főosztály Dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése december 5-én tartott ülésén tárgyalta meg a Beszámoló a Baranya Megyei Levéltár munkájáról című előterjesztést. Az ennek nyomán született 127/2007. (XII. 5.) Kgy. határozat 2. pontjában a Közgyűlés felkérte a Baranya Megyei Levéltár igazgatóját, hogy készítse el az intézmény közötti tudományos, kutatási programját, amit jóváhagyásra terjesszen a Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottság (ma a szakbizottság neve: Oktatási és Kulturális Bizottság) elé. A Baranya Megyei Levéltár az érvényben lévő jogszabályok (a legújabb törvényi szabályozás: évi LXVI. tv.) alapján közfeladatokat ellátó tudományos intézmény, 1980-tól tudományos kutatóhely. Elsősorban baranyai és regionális történeti kutatásokat végez, valamint irányítja és lehetőség szerint koordinálja a térség honismereti kutatómunkáját. E tevékenység ma már tradicionálisnak tekinthető. Az itt kialakított és eredményesen működő műhely országos, regionális, megyei tudományos programokat szervez és bonyolít, együttműködve hazai és külföldi intézményekkel, tudományos intézetekkel. A nemzetközi kapcsolatok középpontjában az ausztriai, németországi, illetve a horvátországi levéltárakkal és történeti intézetekkel kiépített tudományos kapcsolat áll (Graz, Eisenstadt, München, Karlsruhe, Eszék, Zágráb), amelynek domináns munkaformái: a tudományos konferenciák, kiadványok, dokumentációk cseréje, kutatási programok támogatása, szakreferencia, konzultációk, külföldi ösztöndíjakon való részvétel, tudományos publikáció külföldön. Az elmúlt évtizedben az intézmény több jelentős történeti konferenciát illetve levéltáros vándorgyűlést szervezett, továbbá kiállítások létrehozásában működött közre. Az intézmény munkatársai számos hazai és külföldi konferencián,

2 2 szimpóziumon, levéltáros és történész szakmai tanácskozáson vettek részt, nemzetiség-, társadalom- és politikatörténeti témakörökben. A tudományos tevékenység pénzügyi alapját az intézményfenntartó önkormányzat mellett a Magyar Tudományos Akadémia programjában nagy szerepet vállaló alapítványok és más szervezetek (Pro Renovenda Kultúra, a Történelmi Emlékeket Őrző és Publikáló Alapítvány, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a Nemzeti Kulturális Alap szakkollégiumai) támogatásai biztosítják. Külföldről a Südost Institut München, a Tübingeni Landesgeschichte Institut segítik a kutatói munkát. Örvendetes, hogy pályázati támogatásokból megváltozott, megújult formában megjelent a levéltári évkönyv Baranyai Történelmi Közlemények címen. Hasonló célt szolgál a Tanulmányok és források Baranya megye történetéből sorozat újabb kötete is. Az intézmény elindította a Baranya Megyei Levéltár segédletei című sorozatot. Kezdetét vette a Baranyai Történeti Adatbank (együttműködve a Csorba Győző Megyei Könyvtárral) megvalósítása. Ennek egyik ígéretes produktuma lehet a Pécs-baranyai történelmi arcképcsarnok CD verziója formájában. Az intézmény intenzíven részt vesz a Pécs monográfia elkészítésében, amelynek előmunkálatai új lendületet vettek. A készülő kismonográfia szerzői derékhadát amúgy is a levéltár munkatársai alkotják. A következő évekre támaszkodva az intézményi tudományos tanács (továbbá akadémiai és egyetemi szakértők) véleményére az intézmény gyűjteményén alapuló, szakmailag színvonalas és megvalósítható program körvonalazódott. A program két lényeges eleme adott. A Baranyai Történeti Adatbank megvalósítása már kezdetét vette. A másik az intenzív részvétel Pécs monográfia létrehozásának folytatása. A Baranya Megyei Levéltár a társintézményekkel és szervezetekkel összehangolt tudomány-szervező tevékenységre törekszik, hozzájárulva a megye tudományos és kulturális eredményeinek megőrzéséhez, a tradíciókat összhangba hozva az új évezred regionális és európai uniós kihívásaival. Határozati javaslat. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottsága a Baranya Megyei Levéltár közötti tudományos programját a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Bokor Béla, a bizottság elnöke P é c s, május 28. Bokor Béla sk.

3 3 Melléklet A Baranya Megyei Levéltár tudományos programja ( ). Az intézmény tudományos háttere A Baranya Megyei Levéltár az érvényben lévő jogszabályok (a legújabb törvényi szabályozás: évi LXVI. tv.) alapján közfeladatokat ellátó tudományos intézmény, 1980-tól tudományos kutatóhely. Elsősorban baranyai és regionális történeti kutatásokat végez, valamint irányítja és lehetőség szerint koordinálja a térség honismereti kutatómunkáját. E tevékenység ma már tradicionálisnak tekinthető. Az itt kialakított és eredményesen működő műhely országos, regionális, megyei tudományos programokat szervez és bonyolít együttműködve hazai és külföldi intézményekkel, tudományos intézetekkel. A nemzetközi kapcsolatok középpontjában az ausztriai, németországi, illetve a horvátországi levéltárakkal és történeti intézetekkel kiépített tudományosegyüttműködési kapcsolat áll (Graz, Eisenstadt, München, Karlsruhe, Eszék, Zágráb), melynek domináns munkaformái: a tudományos konferenciák, kiadványok, dokumentációk cseréje, kutatási programok támogatása szakreferencia, konzultációk útján, külföldi ösztöndíjak felhasználása kutatótervek folytatására, valamint tudományos publikációk külföldön való megjelentetésére. Az elmúlt évtizedben az intézmény több jelentős történeti konferenciát illetve levéltáros vándorgyűlést szervezett, továbbá kiállítás létrehozásában működött közre. Az intézmény munkatársai számos hazai és külföldi konferencián, szimpóziumon, levéltáros és történész szakmai tanácskozáson vettek részt, nemzetiség-, társadalom- és politikatörténeti témakörökben. (Dr. Ódor Imre, Rozs András, T. Papp Zsófia, Borsy Judit, Nagy Imre Gábor, Márfi Attila, dr. Vargha Dezső.) A levéltári tevékenységek egyik leglátványosabbika a közművelődési, honismereti munka. E téren is lehetőség szerint igyekezett aktívabb szerepet vállalni intézményünk az elmúlt időszakban. Különösen kedvező lehetőségeket nyújtottak azok a nagy történelmi évfordulók, melyekhez a levéltár, mint a múlt írásos forrásainak őrzője szervesen kapcsolódhatott, így az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, illetve a magyar Millennium. Kiállítások, tanulmánykötetek, településtörténeti monográfiák és feldolgozások sora, melyben levéltárunk kezdeményezésével vagy részvételével (Pécs-Baranya ben c. kiállítás /közösen a JPM-el/, Baranya Emlékszám sajtóbemutató, illetve

4 4 Millenniumi emlékkiállítás, a Százfalu könyvesház köteteinek gondozása /Magyaregregy, Hosszúhetény, Nagyharsány, Bikal, Mecseknádasd/, továbbá Pécsvárad, Mágocs, Köblény, Hosszúhetény, Babarc történetének feldolgozása levéltári munkatárs vagy szerzői kollektíva közreműködésével készült, s a felsoroltakon kívül még szép számban láttak levéltári kutatáson alapuló egyéb településtörténeti kötetek napvilágot. A községi krónikaíráson és a honismereti szövetséggel való kapcsolattartáson (részvétel a rendezvényeken, konzultáció, módszertani útmutatás etc.) túl itt kell említenünk a baranyai helységek szimbólumainak feltárásában (kb. 50 települést érintően) végzett munkánkat, illetve a Megyenap méltó megünnepléséhez nyújtott kutatási és publikációs segítségünket. A megyei tradíciók visszaállításában illetve új elemek meghonosításának példájaként a megyei közgyűlési ún. elnöki lánc történeti analógiáinak felkutatását, vagy a Baranya megye történelmi hagyományokon alapuló arculati megjelenítésében való közreműködésünket. Említést érdemelnek a PTE történeti, néprajzi, illetve német, valamint horvát tanszékeivel együttműködve tartott levéltári forrástani kurzusok, melyek egy részén középiskolás fakultációk is szép számban vettek részt. A Pécs TV-vel közösen kialakított Pécsi Disputa adásai vagy az Ifjúsági Házzal együtt működtetett História Klub előadásai, továbbá a Hetedhét Határ, a Pécsi Hét helytörténeti, honismereti sorozatai, akárcsak a Baranyanet Levéltárunk kincseiből c. rovata mind-mind olyan kezdeményezésnek tekinthető, melyet a szélesebb közönség is a visszajelzések szerint örömmel és tetszéssel fogad, s mindez hozzájárulhat a szűkebb haza múltjának megismertetésén túl a nyitott levéltár arculatának megteremtéséhez is. A következő öt évre vonatkozó tudományos program kialakítása során, támaszkodva az intézményi tudományos tanács (továbbá akadémiai és egyetemi szakértők) véleményére az intézmény gyűjteményén alapuló, szakmailag színvonalas és megvalósítható program körvonalazódhat. A program két lényeges eleme adott. A Baranyai Történeti Adatbank (együttműködve a megyei könyvtárral) megvalósítása már kezdetét vette. Ennek egyik szerény, de ígéretes produktuma a Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok CD-ROM verziója. A másik, az intenzív részvétel Pécs monográfia létrehozásában, melynek előmunkálatai új lendületet vettek. A készülő Pécs Lexikon derékhadát amúgy is a levéltár munkatársai alkotják. A Baranya Megyei Levéltár társintézményekkel és intézetekkel a térségben továbbra is összehangolt tudományszervező tevékenységre törekszik, hozzájárulva Baranya megye tudományos és kulturális eredményeinek megőrzéséhez, a tradíciókat összhangba hozva az új regionális és uniós kihívásokkal.

5 5. A Baranya Megyei Levéltár kiadványozási tevékenysége Az 1968-tól a Baranya Megyei Tanács intézményeként működő a Baranya Megyei Levéltár szakmai igazgatója, dr. Szinkovich Márta indította el a levéltár szakmai, tudományos munkáját évente reprezentáló kiadványsorozatát, a Baranyai Helytörténetírást. Az 1968-tól megjelenő kötetekben elsősorban a Baranya Megyei Levéltár munkatársai kaptak lehetőséget arra, hogy a levéltári munka során szerzett ismereteiket a nyilvánosság elé tárják. A levéltár évkönyvében cikkek jelentek meg nemcsak a levéltárosok tollából, hanem más, pécsi, baranyai szerzők pécsi egyetem, a pedagógiai főiskola, középiskolák tanárai,, múzeológusok, helytörténészek írásai nyomán is. Az évek során a Baranyai Helytörténetírás körül kialakult egy többé-kevésbé állandósult szerzőgárda. E történész-csoport formálódása már dr. Szita László levéltárigazgatósága alatt történt, aki 1970-től került a Baranya Megyei Levéltár élére. Ő fejlesztette tovább levéltár évkönyvét egy rangos, országosan is jelentős tudományos kiadványsorozattá. A kötetekben megjelent cikkek, tanulmányok, forrás-ismertetések felölelték a Baranya Megyei Levéltár szinte teljes iratanyagát, a török utáni újjászerveződésen, Pécs város szabad királyi városi rangért vívott küzdelmén ( ), a baranyai Batthyány és Eszterházy, valamint más uradalmak gazdálkodásának ismertetésén keresztül a 20. századi történelem főbb politikai és társadalmi eseményeinek taglalásáig. A vegyes történeti tematikájú évkönyv mellett egy, Baranya megye természeti és társadalmi viszonyainak komplex vizsgálatát célul kitűző könyvsorozat kiadását is megindította a levéltár Babics András történész és Szita László levéltáros-történész szerkesztésével 1974-től megjelent Baranya Monográfia kötetei. Szintén 1974-től adta ki a levéltár egy évtizeden át az előbb Bezerédy Győző, majd Sándor László által szerkesztett Baranyai Krónikaírás című periodikát, mely az országban egyedülálló megyei községi krónikaíró mozgalom módszertani kiadványsorozata volt. A Baranya Megyei Levéltár kiadványainak tematikája persze a mindenkori párt-, politikai viszonyok, ideológiai állásfoglalások sajátos tükre is volt. Az 1970-es években különösen sok munkásmozgalom-történeti forráskiadvány, tanulmány jelent meg a Baranya Megyei Levéltár kiadásában, a Baranya Megyei Pártbizottság és közvetlenül az akkori intézmény-fenntartó, a Baranyai Megyei Tanács politikaiideológiai vezetőinek kívánságára, ösztönzésére, hozzájárulásával és engedélyével. Amikor a politikai helyzet megváltozott a proletárdiktatúra kádári formája lehetővé tette -, az addig tiltott vagy megtűrt témák is kutathatóvá váltak, a Baranya Megyei Levéltár kiadvány-politikájában is megmutatkoztak a változás jelei. Sőt, azt mondhatjuk, hogy a Baranya Megyei Levéltár többször azonnal váltott, az általa kiadott kötetekben idejekorán jelentek meg a korábban tabunak számító témák. A Baranya megyében különösen jelentős számban élő nemzetiségek történetéről már az 1970-es évek végétől jelentek meg a Baranyai Helytörténetírásban, sőt a szerkesztő Szita László nemzetiségtörténeti rovatot is nyitott, mely majdnem minden évkönyvben 3-4 tanulmányt tartalmazott a

6 6 baranyai nemzetiségek a németek, horvátok, szerbek történetéről. A BH adott megjelenési lehetőséget a magyarországi németek évi kitelepítéséről és a székely telepesek megjelenéséről, majd az alföldi, később a csehszlovákiai magyarok betelepedéséről szóló tanulmányok íróinak, megelőzve az országos történetírást is. De jelent meg a BH-ban hazánkban szintén úttörőként cigányságtörténeti írás is. A koalíciós korszak néphatalmi intézményeiről is az országban az elsők között jelent meg a BH-ban tanulmány. A Baranya Megyei Levéltár jó kapcsolatokat épített ki a nyolcvanas években a jugoszláviai Eszék, illetve a Drávaszög magyar és horvát vezetőivel, a kulturális szféra képviselőivel, történészekkel, kutatókkal. A BH fóruma lett a Baranya-Drávaszög kapcsolatoknak is. Az évkönyv 1989-ig jelent meg Helytörténetírásként, az 1990/91. illetve az évi összevont kötetet már a Baranyai Történetírás címmel adta ki a levéltár, címében is jelezve tartalmának ekkor inkább még csak megcélzott változását, vagyis azt, hogy a tematikailag, szerzőit tekintve és színvonalában egyaránt eklektikussá vált évkönyv-sorozatot valami egészen más, új, színvonalasabb és korszerűbb kiadvány-együttes váltsa fel ban dr. Ódor Imre szerkesztésével megkezdődött a Baranya című periodika megjelentetése, melyet 1992-től Baranyai Történelmi Közlemények alcímmel adott ki a Baranya Megyei Levéltár. A Baranya új színt, szellemi frissességet hozott a BML-kiadványok sorába. Cikkeivel, tanulmányaival kapcsolódott az országos kutatásokhoz, így közölt társadalom-, kultúra-, vallás-, politikatörténeti írásokat, melyeknek nemcsak hely-, hanem országos történeti értékük is volt től a pénzügyi megszorítások illetve a kutatói és olvasói igényeknek engedve a BML átalakította kiadványozási szerkezetét. Az évkönyvet szüneteltetve, a rugalmasabb ( időben, tematikában és terjedelemben) Tanulmányok és Források Baranya Megye Történetéből c. periodikánkat indítottuk útra (2006-ig 14 kötet jelent meg e sorozatban) ben pedig levéltári segédlet-sorozatunkat bocsátottuk útra (eddig 2 munka jelent meg e sorozatban, 2001-ben illetve 2005-ben) ben újabb jelentős kiadványozási struktúra-változás mellett döntött intézményünk tudományos tanácsa. Az NKA Levéltári Kollégiuma támogatásával újraindítottuk évkönyvünket, mégpedig két korábbi sorozatunk (Baranya illetve Tanulmányok és Források Baranya Megye Történetéből) összevonásával, Baranyai Történelmi Közlemények címmel rendszeres, évi megjelenést tűzve célul magunk elé. A koncepció részét képezi még, hogy évkönyveink általában az igényesebb és a szakmai igényeknek, elvárásoknak is jobban megfelelő tematikus kötetként jelennek meg, támaszkodva a (1997-től rendszeressé váló) levéltárnapi konferenciák előadásaira.

7 7 Hasonló céllal, de elsősorban a levéltári nyilvános segédletek, repertóriumok megjelentetésének céljával kezdte meg intézményünk a Baranya Megyei Levéltár Segédletei című sorozatának kiadását 2001-ben, melynek első kötete a Dombay János irathagyatéka című repertórium volt. (A sorozatban 2005-ben jelent meg Az MKP és az SZDP Baranya megyei és Pécs városi iratainak repertóriuma / /.) ben a levéltár munkatársai közül többen részt vettek a Millenniumi község- és várostörténeti monográfiák szerkesztésében, írásában (dr. Füzes Miklós, dr. Ódor Imre, Borsy Judit, Nagy Imre Gábor, Márfi Attila, Rozs András, dr. Tegzes Ferenc) ban elkészült a Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok CD-ROM dr. Ódor Imre szerkesztésében. A Baranya Megyei Levéltár adott otthont a Kisebbségkutató Közalapítványnak, melynek nemzetiség-, nemzeti kisebbségtörténeti tanulmányai mellett a jelenkori kisebbségkutatás is profilja lett. Az alapítvány köteteit dr. Füzes Miklós szerkesztette, tanulmányírói között több baranyai levéltáros is szerepelt (1999 és 2007 között 8 füzete jelent meg). A Baranya Megyei Levéltár tudományos dolgozói részt vettek Pécs és Baranya más tudományos kiadványainak létrejöttében, így pl. a Pécs Története Alapítvány által kiadott Tanulmányok és források Pécs történetéből című kiadványsorozat tanulmányírói között is szép számban találhatunk baranyai levéltárosokat. Ugyancsak több országos kiadványban jelentek meg tanulmányok, cikkek a Baranya megyei levéltáros-történészek tollából, így dr. Ódor Imre, Lengvári István, Márfi Attila, T. Papp Zsófia, Rozs András voltak országos folyóiratok szerzői (Levéltári Szemle, Korall, Győri Tanulmányok). Külorszában megjelent folyóiratokban is jelentek meg pécsi levéltárosok tanulmányai (Horvátország, Szerbia-Montenegro - Ódor Imre, Rozs András).. Az Intézmény preferált kutatási területei: 1. Baranya megye és településeinek története. Baranyai helytörténeti adatbank létrehozása. Baranya megye tisztségviselőinek archontológiája c. Baranyai évfordulók (hagyományőrzés) Pl : - Zrínyi Miklós ( ), Istvánffy Miklós ( ), Cserkúti Adolf ( ) - A Harsány-hegy melletti csata (Jammerthal, augusztus 12.) évfordulós megemlékezés

8 8 2. Regionális kutatások. Nemzetiség-kisebbség a Dél-Dunántúlon ( ). Somogy, Tolna, Baranya nemessége (az utolsó magyar nemesi felkelés 200. évfordulóján) 3. Az EKF-hez kapcsolódó kutatások. Pécs Lexikon (2010). A Pécsi Egyházmegye 1000 éve ( ). Utcák, terek, épületek ( ) 4. Nyitott Levéltár (Kulturális Örökség Napja) - Levéltári Napi konferenciák. Évkönyvek (konferenciák), segédletek tematikája ( ) 1. Évköny (levéltári nap) tematika * Baranya és Pécs 1956-ban (Rozs András) Utcák, terek, épületek (Márfi Attila) Baranya vallási élete a török hódoltság után (Borsy Judit, dr. Fedeles Tamás, dr. Ódor Imre) Baranya megye és Pécs város tisztségviselőinek archontológiája / / (Nagy Imre Gábor, dr. Ódor Imre) Uradalmak-birtokstruktúra Baranyában / / (Borsy Judit) 2013 Baranya vármegye a középkorban (Dr. Tóth Péter-Dr. Ódor Imre) 2. Segédletek Márfi Attila: Vörös Vince kisgazda politikus hagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban Vörös Huba: A Baranya Megyei Tanács VB üléseinek témakatalógusa ( ) Dr. Bodor Mihály: A közigazgatás és az anyakönyvi kerületek változásai Baranyában ( ) T. Papp Zsófia: Baranya megye településeinek térképei (digitális segédanyag Borsy Judit: A baranyai uradalmak repertóriuma ( ) Dr. Tóth Péter: Baranya vármegye középkori oklevelei (regesztagyűjtemény) *(Zárójelben a kötetszerkesztők) Dr. Ódor Imre sk.