Regionális tanulmányok

Átírás

1 Regionális tanulmányok 2010 BCE-TK nemzetközi tanulmányok, III. évfolyam A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az Európán kívüli térségek politikai, gazdasági és társadalmi folyamatait. Bemutatásra kerül a Közel-Kelet, az indiai szubkontinens, Kína, Japán, Oroszország, Fekete-Afrika és Latin-Amerika. A tárgy átfogó képet nyújt ezen régióknak/országoknak a poszt-bipoláris nemzetközi rendszerben elfoglalt pozíciójáról, a külpolitika legfontosabb irányairól, illetve az esetlegesen fennálló területi/etnikai/vallási stb. jellegű konfliktusokról.

2 KURZUSINFORMÁCIÓK Óralátogatás nem kötelező, de a megadott irodalom igen. Vizsga: o 50% előadás o 50% irodalom o általában jobban koncentrálnak az előadás anyagára o szóbeli vizsga Előadók: Najat Shamil Ali, Csicsmann László, Lehoczki Bernadett és egyéb előadók A kurzus célja, hogy az Európán kívüli világgal foglalkozzunk. Nem beszélünk se Európáról, se Amerikáról, se Ausztráliáról, hanem a fejlett világon túli világgal foglalkozunk (Közel-Kelet, India, Kína, Afrika) BEVEZETŐ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉS KÜLÖNBÖZŐ NÉZŐPONTOKBÓL A Föld népessége fő körülbelül. o ebből Európa: kb. 730 millió (10,8%) o Észak- és Dél-Amerika: kb. 910 millió (13%) o Afrika: kb. 1 milliárd (14,7%) o Ausztrália: 22 millió o Ázsia: 3,9 milliárd (57%) Világ népessége és százalékos eloszlása fontos, vizsgára tudni kell a körülbelüli számokat. Gazdaságilag: USA, Kanada és Mexikó jelentős (ezen belül persze USA a lényeg). Hozzátartozója lehet Latin-Amerika. Itt jellemző a balra tolódás, hogy a neopopulisták kerültek hatalomra. Brazíliában jó populisták (USA terminológia szerint) Európai Unió: népessége kb. 500 millió Japán, és a hozzá közel álló újonnan iparosodott országok (kistigrisek) szerepe kicsit háttérbe szorult, főleg az utolsó években, mivel Japán gazdaságilag lényegében stagnál. Kína: 1,3 Mrd lakos. Mao halála (1976) után, a kulturális forradalom után új szakasz kezdődött Teng Hsziao-ping vezetésével. Lehetséges vizsgakérdések: o o o o o o o Kína: fejlődése 1945-től, Kína helye az ENSZ-ben, kínai reformok (Teng Hsziaoping), kínai reformok szakaszai, tajvani kérdés, kínai-amerikai kapcsolatok fejlődése, Tibet, Kína-USA ill. Kína-Tibet-India viszony Japán: fejlődése, alkotmánya, kapcsolatai békeszerződései: Oroszországgal, Szovjetunióval, Koreával. Kapcsolata Kínával a II. világháború alatt-előtt India és Pakisztán létrejötte, és a kasmíri kérdés Indiai-pakisztáni háborúk, arab-izraeli háborúk, öbölháborúk Arab Liga tagság Mely országok találkoznak a Közel-Kelethez? Irán, Törökország és Izrael az arab államokon kívül. Afrika is külön téma: Afrikai Egységszervezet, amely már nem létezik, ehelyett jött létre az Afrikai Unió (Európai Unióval való különbségek is lehet kérdés) Világgazdaság Kína: fejlődőben van. Mellette India, lakossága szintén 1 Mrd felett, Kína vezet még azért. Oldal 2

3 2050-ben már India lakossága lesz a nagyobb. Kínában évek óta korlátozzák a születésszámot, de most lehet, hogy engedékenyebbek lesznek. Katonai szempont kb. 20 éve az USA egyeduralkodó Ennek oka a gazdaság, a gazdaság mindent eldönt. Akinek van pénze, annak lesznek tudósai, beruházásai, fegyverei. Valamikor a Szovjetunió volt az ellenfél, de miután ez megszűnt, egypólusú lett. Ma inkább többpólusú újra. Oroszország Kínával, Indiával kezd el együttműködni, illetve egyes közel-keleti országokkal. Vallások Különböző vallások léteznek, nagy hangsúly van azon, hogy melyik valláshoz hányan tartoznak. Kereszténység: 2,2 Mrd, ezen belül a katolikusok vannak legtöbben (állítólag 1,8 Mrd) AZ iszlám számban és szerepben is dinamikusan nő, különböző számokat lehet találni: 1,3-1,6 Mrd. Vatikán adatai szerint (nem biztos, hogy nekik kellene ezzel foglalkozni) 1,5 Mrd muszlim van. Ez a kettő a világ lakosságának jelentős részét adja Buddhisták, más vallások jönnek ez után. Azért kell ezeket tudni, mert ma már mindenhol a civilizációk összecsapásáról lehet hallani. Mi mozgatja a világot? A vallási kérdés nem elsőrangú, bár egyesek ezzel próbálják magyarázni a konfliktusokat. Keresztények/európaiak egy része azt mondja, az iszlám agresszív terjeszkedése az oka a konfliktusoknak. Mindenütt érezni lehet. Muszlim országokban meg arra panaszkodnak, hogy a kereszténység, főleg a katolicizmus nagyon terjeszkedik. Afrikában az arab országok egy részében és Ázsiában szintén panaszkodnak A valláson belül is van harc, például a muszlimokon belül. Abból a sok emberből 12-15% síita, Irán a síitizmus képviselője. Évi 5-6 Mrd dollárt költ Irán a síita felekezet fejlesztésére/támogatására, a muszlim világon belül ez gondolt okoz. Gazdaság 2008-as becslés szerint átváltási árfolyamon (nem vásárlóerő paritáson) a világ összes GDP-je Mrd USD. Ezen belül az USA a vezető ( Mrd), EU Mrd USD. Velük az a gond, hogy nem ország, nincs katonai ereje. A világ országai GDP/fő szerint: 1. Liechtenstein 2. Katar 3. Luxemburg 4. Bermuda 5. Norvégia 6. Kuvait 10. USA 32. GBR 34. Németország II. világháború előtt, de főleg utána a világ eseményeit a fejlett világ gazdasági növekedésének biztosítása határozza meg. Oldal 3

4 A technikai fejlődés (olaj nélkül már nem lehet semmit csinálni) a fontos után Franciaország és GBR ideje leáldozik, eljön az USA ideje (ő meg elkezd működni Iránban, meg még sok egyéb helyen) Aki az élen van, rá tudja tenni a kezét az olajra. Ma már szabad piac van, és ezen keresztül folyik minden. Olaj elsősorban a Közel-Keleten illetve egyesek szerint Közép-Ázsiában van. Ali szerint a világ olajkészletének többsége a Közel-Keleten van (65-70%) Olajkészletek: o Szaúd-Arábia olajtartaléka 260 Mrd barrel (összehasonlításként: az egész világé Mrd barrel!) o Venezuela (nehézolaj): 600 Mrd barrel van, legalábbis ma ezt mondják! Mit akarnak ezzel mondani: legyünk nyugodtak, lesz olaj, másrészt csökkentsük a közel-keleti országok jelentőségét. o A lényeg, hogy ez az olaj kitermelhető-e, hozzáférhető-e. Pl. Szibériában sok van, de nehezen hozzáférhető. o Az Arab-öböl elméletileg a legnagyobb tartalékkal rendelkezik (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, Irak, Irán kis túlzással csak pár métert kell ásni, és már jön az olaj. Nem is kell vizet benyomni, hanem jön magától. Sőt, földgáz is jön vele.) o ezer barrel olajat el tud szállítani egy tanker, Afrikát körbehajózzák, nem a Szuezi csatornán mennek. (mellesleg 159 liter egy barrel, 1 tonna pedig 7,5 barrel) Iszlám Konferencia Szervezete: 57 ország a tagja, főtitkára egy török professzor. Politikai szerepe még nem olyan nagy, de néha igyekeznek beleszólni a civilizációs kérdések megvitatásába. Muszlimok: o Indonézia: 240 millió o Pakisztán: 175 millió o India: 150 millió o Banglades: 156 millió o Törökország: 77 millió o Irán: 67 millió o Egyiptom: 79 millió Ennek az a lényege, hogy ezek nem is arab országok, hanem csak a 7. helyen van először arab ország, Egyiptom. Főleg ha az első hármat összevonjuk, ami régen egy ország volt. N. Rózsa Erzsébet: Nem minden arab muszlim, és nem minden muszlim arab. Az iszlámról Tudni kell a kalifákat meg az évszámokat ben Perzsiában (Irakban) az uralkodó, aki minden bizonnyal Abbasz sah (a szerk.), államvallássá teszi a síitizmust. Az iszlám kettéválik, azért lesz államvallás a síitizmus, mert így vallási alapra tudják helyezni a harcukat az Oszmán Birodalommal (mert ők meg szunniták) 632-ben, a próféta halálakor, a muszlim közösség két részre válik: o az utódlást a legbölcsebb muszlimra kell bízni o az utódlást a próféta családján belül kell hagyni: erre Ali az alkalmas, hisz ő a próféta első unokatestvére és egyben a veje is. Amikor Mohammed meghal, Abu Bakrt választják meg, aki nem a rokona (de azért van némi rokonság, mert az apósa) Oldal 4

5 Akik a rokonságot akartak, azok kezdenek pártosodni, ők lesznek később a síiták. Ali hívei = siát Ali. síiták szervezettek, erősek, harcosok, radikálisok. A többségnek, a szunnitáknak nincsen központjuk, se szervezetük. JAPÁN Japán a II. világháború után szeptember 2-án a fegyverletételi okmány aláírásával ér véget a II. világháború. közel hét évig tartó amerikai megszállás: 1952-ig tart. nagy szerepe van a japán császárnak, aki augusztus 15-én már felszólítja a fegyvereseket (2 millióan vannak!) hogy tegyék le a fegyvert. megkezdődik az államkiépítés (1945 és 1952 között) Élén MacArthur tábornok áll, sokan autoriter típusú politikusnak tartják. Bush előszeretettel hangoztatja a Japán példát, amikor Irakról meg Afganisztánról van szó, lám-lám, ott sikerült. Japán 1945 előtti történetét végigtekintve a történelmi gyökerek Japánt más szerepre predesztinálják október: első rendelkezések. o október 4: politikai foglyok szabadon engedése általános amnesztia. o legalizálják a pártokat (különösen a kommunista párt miatt érdekes ez) o nők egyenjogúsága o oktatás átalakítása: fontos volt, hogy a történelmet objektíven dolgozzák fel a történelemkönyvek. o gazdaságot is demokratizálják: zaizacukat japán nagyvállalatokat felszámolják, monopóliumellenes intézkedéseket hoznak. Ezek a zaizacuk kapcsolatban álltak a hadiiparral ban alkotmánytervezet (Békealkotmány), melyet 1947-ben fogadnak el. 9. cikke rendelkezik arról, hogy Japán nem állíthat fel hadsereget és nem indíthat háborút. Ez a cikk a mai napig változatlan. 90-es években ezzel kapcsolatban politikai és társadalmi viták voltak, esetleg ezt a cikket el kellene törölni, mert nem felel meg a 20. század követelményeinek ban Hirohito deklarálja, hogy nem isteni személy, ezzel eleget tesz az amerikaiak kérésének a császárt a helyén hagyják, a monarchikus forma megmarad, de nem isteni lény lesz a továbbiakban, hanem ceremonikus funkcióvá változik a személye. Az alkotmánnyal nyilván alkotmányos monarchia lesz. Belpolitika A II. világháború utáni években két jobb és két bal oldali párt határozza meg a pártpolitikát. bal: szocialista és kommunista tehát volt egyfajta baloldali veszély A II. világháború után a rossz gazdasági helyzet kedvezett a baloldali eszméknek. Tartottak is az amerikaiak egy esetleges baloldali fordulattól, ennek érdekében sok korlátozás: a szakszervezeti mozgalmat is környékén korlátozzák jobb oldal: haladó és liberális párt ban tartanak egy ideiglenes választást: Joshida Shigeru nyeri meg (miniszterelnök ). Japán gazdasági csoda beindulása, gazdasági konjunktúra megalapozása. Oldal 5

6 A kínai kommunista fordulat és a koreai háború erősen befolyásolják a Japánról való gondolkodást. USA elhatározza ezek miatt, hogy fel kell gyorsítani a békeszerződés megkötését, akár a Szovjetunió nélkül is. Az elnök Truman. Rendvédelmi szervek felállítása fontos: a 9. cikk nem azt jelenti, hogy nem lehetnek belső rendvédelmi erők ben amerikai nyomásra felállítják a rendőrséget ben a békeszerződés után létrehozzák az ún. önvédelmi erőket, ez az SDF (Self Defence Forces) Kérdéses volt akkor is, hogy ez az erő ellentmond-e a 9. cikknek. Az akkor kormányon lévő jobboldal szerint nem, a baloldal szerint igen. mi ez az SDF? o feladata, szerepe elég homályos volt, amikor létrejött. o ekkor még nem volt védelmi minisztérium, hanem védelmi ügynökség működik. o Védelmi minisztérium csak az elmúlt években állt fel, nem mond ellent a 9. cikknek o kiadott az ügynökség egy nyilatkozatot, melyben elmondják, hogy milyen szerepe van: kisebb külső agresszió megfékezése amerikai segítség nélkül, vagy belső felkelés felszámolása, amelyet külső támogatással szerveztek, vagy katasztrófavédelem és ehhez hasonló és kevésbé lényeges pontok o presztízse alacsony a hidegháborús években, kb. 250 ezren vannak állományban, változó létszámú, a gyakorlatban nem alkalmazzák a hidegháborús években. o amikor a 80-as években lezuhant a Japan Airlains egy gépe, két napba telt nekik, hogy egyáltalán megtalálták. Békeszerződés: szeptember 8-án áprilisában lépett hatályba, ekkor ér véget hivatalosan az amerikai megszállás, ekkor és véget Douglas M. tevékenysége. A Szovjetunió és számos más ország sem vesz részt a békeszerzőst megelőző konferencián és az aláírásban sem területi vita a Szovjetunióval: Kuril-szigetek vitája 1945-től napjainkig tart. o Pusztán geopolitikai közelsége folytán követeli vissza Japán, illetve a halászat szempontjából is fontos, még az elmúlt hónapokban is voltak incidensek. amikor aláírják a békeszerződést, aláírják az amerikai-japán biztonsági szerződést is: 10 évre szólt, 10 évente meg kellett újítani. Ez a biztonsági szerződés lényegében Japán biztonságát az USA kezébe adja. A szerződés értelmében bármekkora haderőt állomásoztathat Japánban. Kezdettől fogva megosztja a japán politikai pártokat, különösen a tartalmát tekintve. Különösen a hidegháború miatt: japán számára egy regionális kihívás (Szovjetunió, kommunista Kína és Észak-Korea). USA szemszögéből globális. Akik ellenezték ezt a megállapodást Japánon belül, azok attól féltek, hogy az USA belerángathatja Japánt olyan konfliktusokba, amihez semmi köze nincs. Okinava szigetén jelentős támaszpont működik, és a koreai majd vietnami háború idején az amerikaiak az utánpótlást Japánból kapják. 50-es években, Japánban felerősödnek a békemozgalmak, az atombomba ellenes mozgalmak különösen erősek (Hirosima, Nagaszaki) ben az USA éppen kísérleti hidrogénbomba robbantást hajtott végre, és ennek során egy japán halászhajó is elsüllyedt. Japán nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája a három nem : nem gyártani, nem szerezni, és nem alkalmazni. Egyrészt fel sem merülhetett, mert vesztes ország, másrészt ott az emlék is. Oldal 6

7 a 90-es évek hoznak fejtörést a politikai életbe, hogy japánnak kellenek-e nukleáris fegyverek. o japán technikailag képes lenne az előállításra. Át tudná fordítani a békés célú felhasználást. Belpolitika az 50-es évektől 1955-ben szilárdul meg, el is nevezik a szakértők 1955-ös rendszernek. a liberális demokrata párt jön létre a két jobboldali párt összeolvadásából ös évtől kezdve valamennyi választást megnyer, egészen az 1990-es évek elejéig, 1993-ig. stabil belpolitikai rendszer jön létre, ez adja az alapot. szorosan összefonódik a párt az ipari-pénzügyi körökkel és a bürokráciával, egy háromszöget alkotva. sokat vitatkoznak rajta, hogy Japán demokratikus-e, ha egyszer a párt minden választást megnyert. Ennek ellenére azért demokrácia van! Külpolitika a szuverén Japán külpolitikájáról beszélünk védelem az USA-nak rendelődik alá 50-es évektől kezdve önálló külpolitikáról Délkelet-Ázsia vonatkozásában tudunk beszélni A japán gazdasági csoda, modell megindulásával különféle befektetésekkel jelenik meg Japán a délkelet-ázsiai térségben Ez lezárja a II. világháborút ezen országok vonatkozásában, nem jóvátételt fizet, hanem a befektetéseken keresztül kárpótolja őket. Az 50-es években, és a 60-as évek elején a japán miniszterelnökök ellátogatnak különböző országokba, és jól fogadják őket (védelemmel): 1954 Burma, 1956 Fülöpsziget, 1959 Laosz és Kambodzsa, 1962 Thaiföld, 1958 Indonézia. Előszeretettel hasonlítják ezt a viszonyt az USA-Latin-Amerika viszonyhoz. Délkelet-Ázsia nagy részét Japán megszállta a II. világháború előtt-alatt. A félelem nem múlt el. Eleinte felszabadítóként fogadták őket, majd rájöttek, hogy ők is olyanok, mint az európai gyarmatosítók. Féltek, hogy ami katonailag nem sikerült, azt most megcsinálják és gazdaságilag újragyarmatosítják. 1956: szovjet-japán nyilatkozat. A II. világháború lezárása szempontjából volt fontos, a Szovjetunió nem írta alá a békeszerződést, ez akadályozta, hogy az ENSZ tagja legye. Ámde a nyilatkozattal sor kerülhetett erre, így az ENSZ 80. tagállama lesz. Amerikai-japán szerződés meghosszabbítása a legnagyobb vita. Liberális demokrata párt ragaszkodott hozzá, hogy ugyanolyan formában fogadják el, a szocialisták meg tiltakoznak, nem akarnak belesodoródni semmibe. U2-es incidens: Japánban félelmeket vált ki, hiszen japán támaszpontról is szállnak fel gépek, ez az u-2es éppen Pakisztánból szállt fel. japán kellemetlen helyzetbe kerülhet. 60-ban újrakötik, lényegében ugyanúgy. tömegtüntetések ellenére is újrakötik. 60-as évek külpolitikailag kevésbé jelentősek, gazdasági növekedés szempontjából jelentős: nemzeti jövedelem megkétszerezésének programja. beindul egy gyors-ütemű, 7-8 %-os gazdasági növekedés. emellett az is elősegíti a növekedést, hogy a katonai védelmi kiadásokra nem nagyon kellett költenie. önvédelmi erőket kellett fenntartani, hoznak is majd törvényt, hogy a védelmi kiadások nem haladhatják meg a GDP 1%-át. 80-as évek végéig itt is maradnak Oldal 7

8 USA-ban el is terjed egy olyan nézet, hogy az amerikai adófizetők pénzéből jutott Japán ide szociális kiadásokat is alacsony szinten tartják 64: tokiói olimpia. Japán demonstrálja azt, amit 2008-ban Peking. Ekkor csodálkozik rá a világ a japán fejlesztésekre, ezek példa nélküliek Ázsiában ben sikerül Dél-Koreával alapszerződést kötni. Koreai félsziget kimaradt akkor Most ennek keretében 300 Mrd dolláros vissza nem térítendő támogatást kap Dél- Korea, illetve további 400 Mrd dolláros hitelt kap. ez fontos áttörés, hidegháborús szempontból is fontos, kialakul egy szövetségi rendszer. Észak-Koreával nem sikerül megállapodni, velük valójában fel sem merült. pedig Észak-Korea reménykedik ebben a 90-es években főleg, abban hogy a japánok adnak sok tőkét, de nem. 60-as évek végén a legnagyobb vita az USA és Japán között van, az Okinava sziget kapcsán. Okinava és néhány sziget amerikai szuverenitás alatt maradt a békeszerződés értelmében. A japánok a hatvanas években követelik, hogy a sziget kerüljön vissza japán közigazgatás alá, nem azt követelik, hogy a támaszpontot számolják fel! Johnson megígéri, hogy 2-3 éven belül vissza fogják adni. Nixon 72-ben adja majd vissza. szerződést kötöttek, ennek értelmében a sziget területének 12%-án fennmaradhat az amerikai támaszpont. ezért Japán 320 Mrd dollárt fizet. mindig Japán fizet, ő fizeti meg a támaszpont-áthelyezéseket, bármi van, ez neki pénzbe kerül. A mostani kormány tiltakozik, azt mondja, hogy ők nem hajlandók fizetni es évek fordulóján indul be a japán autóexport, ez Amerikának hátrányos lesz a 80-as években. legfontosabb kérdés a hetvenes években a Kínai Népköztársasággal való viszony rendezése volt, ebben szerepe volt az amerikai-kínai közeledésnek (pingpong diplomácia). Ez lehetővé teszi Japán és Kína viszonyának rendezését. 72-ben veszik fel a diplomáciai kapcsolatokat. 78-ban aláírják a békeszerződést. történelmi léptékű esemény, ez zárja le igazából a második világháborút a Távol- Keleten. Ez nem azt jelenti, hogy viszonyuk nagyon pozitívra fordult volna. Normalizálódik a helyzet, de komoly közeledés nincs, hullámzó a kapcsolatuk. 78-ban beindulnak a kínai gazdasági reformok (Teng Hsziao-ping) Japánnak ebben lesz szerepe, részt vesz a befektetésekben, beruházásokban Kína területén, megélénkülnek a kereskedelmi kapcsolatok. Kínai középső birodalmat Japán gyakorlatilag megalázta, és ezen a mai napig nem tették túl magukat, a félelmek mindkét részről élnek! A 70-es évek gazdasági szempontból rövid megtorpanást hoznak: 73-as olajárrobbanás és a gazdasági válság. Japánt ez érzékenyen érinti, mert a nyersanyagban (kőolaj, földgáz) szegény, ráutalt az ázsiai földrészre. Majdnem 100%-ban importból elégíti ki szükségleteit, ez a Közel-Keletről származik. Ezért: energia-takarékos szemlélet, új technikák talpraállást és más pozitív eseményeket hoznak. Reagan bírája Japánt, 80-as évekre megnő a kereskedelmi deficit, Japán többet exportál az USA-ba. Reagan hangoztatja, hogy a japánok járuljanak hozzá jobban a saját Oldal 8

9 biztonságukhoz, szorgalmazza az 1%-os törvény eltörlését. 86-ban eltörlik, és első ízben a védelmi kiadások meg is haladják az 1%-ot. 80-as évek végétől Japánban komoly modernizációja indul meg az önvédelmi erőknek. ez nem hadsereg, a szó eredeti értelmében. Egyfajta fegyverkezési verseny is látható. Kínában is jelentősen növekednek a védelmi kiadások. Japán a világon a helyen szerepel a listán a védelemi kiadások tekintetében. Japán a poszt-bipoláris korszakban japán gazdaságilag óriás, de politikailag törpe kell-e és ha kell, akkor miben kell politikailag felemelkedni regionális hatalom (ahol Kínával kerül összetűzésbe), vagy globális hatalom? hogyan alakuljon az amerikai-japán viszony? az USA védelmet vállalt, és fenn kell-e ezt tartani? SDF jövője is felmerül, küldhetők-e külföldre? legyen-e a nukleáris fegyverük? kell a 9. cikk? ezek azok a dilemmák, melyek 89-től kezdve fokozatosan megfogalmazódnak, a válaszok nem teljesen egyértelműek. külpolitikai útkeresés. úgy tűnik, hogy az új kormány egy új típusú külpolitikát kezd, mintha most találná meg a kérdésekre a válaszokat. a töretlen gazdasági fejlődés a 90-es évek elején megtorpan. Ennek az oka a buborékgazdaság, ez kipukkan a 90-es évek elején. Az ingatlanok és különféle részvények árai túlzottan magasak voltak, és gyakorlatilag összeomlik a gazdaság, elkezd csökkenni az értékük, defláció alakul ki. Gazdasági növekedés megáll. Konkrét recesszió nincs, a 90- es évek nagy részében stagnál. Van, mikor negatív a növekedés, de az 1% körüli csak. A bankok nem tudják behajtani a hiteleket. Összefonódik társadalmi problémákkal is: öregedő társadalom. Megjelenik egy eddig ismeretlen probléma: a munkanélküliség emelkedése. Másként számítják Japánban a munkanélküliséget. Kialakult az élethosszig tartó foglalkoztatás elmélete, de ez nem igaz. 5-6 %-os munkanélküliség igenis létezik. Új, felnövő generációk már nem azt tartják szem előtt, hogy szembenézzenek a II. világháborús tettekkel. Fontos történelmi léptékű változás, hogy megjelennek az olyan miniszterelnökök, akik a II. világháború után születtek. Elegük lesz abból, hogy Japán folyton bocsánatot kér, nem a múltat kell nézni. Liberális demokrata párt töretlen pályafutása 1993-ban véget ér. Koalíciós kormány kerül hatalomra, a szocialista párt vezetésével. 55-ös rendszer megrendül. Nagyon hamar, 1994-ben már újra a liberális demokrata párt nyer nyaráig újra megnyeri a választásokat. Amikor 94-ben visszatér a párt a hatalomba, akkor nem olyan stabil a rendszer, mint volt. A megválasztott kormányok általában nem tudják kitölteni a ciklusukat. Az évezred végéig nincs olyan miniszterelnök, aki kihúzná őket a gazdasági problémából. Ez akadályozza őket, hogy adekvát válaszokat adjanak a felmerülő külpolitikai problémákra. Fontos események a 90-es években 1992: A japán parlament törvényt hoz az önvédelmi erők külföldi alkalmazásáról. Oldal 9

10 90-es években jönnek a nagy konfliktusok és válságok (Afganisztán, Irak). Japán támogatni szeretné az USA-t. A II. öbölháborúba nem küldenek katonákat, csak finanszírozzák. Ez a törvény kimondja, hogy békefenntartóként mehetnek japánok, ha már lezárult a konfliktus, és ha az ENSZ keretein belül történik, illetve ha a felek nem emelnek kifogást. Elég sok helyen jelennek meg 92-től kezdve: o Kambodzsa: 80-as évek végén vonul ki Vietnam, megkezdődnek a béketárgyalások. Japán segít az újjáépítésben gazdaságilag, 92 után békefenntartóként is jelen vannak o Kelet-Timor: 99-től kezdve vannak jelen a békefenntartó erők. (Kelet-Timor portugál gyarmat volt, a portugálok elengedték a szegfűk forradalma során. 75- ben Indonézia megszállta, így nem tudott független lenni) as válság megrázza Indonéziát is, így függetlenedik o Golán-fennsíkon vannak még jelen, ami Ázsiában van, de Afrikába is mennek! o 1993: Mozambik o 94: Ruanda, menekültek hazatelepítése. o Nem szabad túl komolyan értelmezni, nem arról van szó, hogy olyan jelentős lenne. Védelmüket továbbra is az USA látja el! o Lényegi változás tehát nemigen van. Biztonságpolitikai kihívások: o Észak-Korea: nukleáris program ben első nukleáris válság, Japánban negatív érzelmeket vált ki. o Számított arra, hogy íjapán kárpótolni fogja, és létrejöhetne egy alapszerződésszerűség. Azért is jó lett volna, hogy az észak-koreai gazdaságot talpraállítsák. o 90-es években nem sikerül rendezni az ún. elrabolt japán állampolgárok ügyét Valamikor a hetvenes években Észak-Korea számos, vitatott számú japán állampolgárt rabolt el, hogy az észak-koreai titkosszolgálat számára nyelvet, kultúrát oktassanak. Észak-Korea tagadja az elrablást, nem hajlandó egyértelműen beismerni es évek elején elismeri, de kevesebbet, mint a japánok mondják o Rakétafejlesztések is gondot jelentenek. 1998: egyik észak-koreai rakéta Japán felségvizeinél csapódott a tengerbe. Japán támogatja az USA-t, hogy le kell állítani az észak-koreai nukleáris programot. o Nem múlik el a fenyegetés Japán számára. o Japán attól tart, hogy Észak-Korea példája egy egész Ázsiára kiterjedő fegyverkezési versenyt indíthat el, amiből ő sem maradhat ki. o Pedig neki ez nem érdeke, meg amúgy Kínának sem feltétlen o Vannak bizonyos közös érdekek, még ha általában nem értelek egyet. o Tajvan is hasonló útra léphetne, ez nem lenne jó Kínának. Indiai-pakisztáni nukleáris kísérletek: o május: II. indiai és első pakisztáni kísérlet o Nem közvetlen fenyegetés o De pusztán a tény, hogy a fejlesztések megindulnak már veszélyforrás o Japán lesz a fő szorgalmazója annak, hogy szankciókat kell bevezetni, ő gazdaságilag tudja is szankcionálni. (befektetéseken keresztül) Kínai gazdasági növekedés és katonai modernizáció: o Közvetlen rivalizálást hoz Oldal 10

11 o Délkelet-Ázsia korábban kizárólag japán gazdasági befolyás alatt áll, ekkor viszont Kína olyan befolyást ér el, ami meghatározóvá válik. o ASEAN-on belül komoly versengést okoz. 90-es évek külpolitikai dilemmái o Észak-Korea: rakétafejlesztések, kísérletek. o Proliferáció: indiai-pakisztáni kísérletek o SDF: 1992-es törvény, békefenntartó hadműveletekre bevethetők Belpolitika o visszatért a liberális párt, de nem tudták kitölteni ciklusukat o egy kiemelkedő miniszterelnök: 2001 és 2006 között Koizumi Junichiro (liberális párt) o növekedési pályára állította a japán gazdaságot, bár hullámzó ez a növekedés o miniszterelnöksége vége felé már látható eredményeket tud elérni GDP terén. o A pénzügyi válság persze érintette őket is Külpolitikája o USA-val szoros kapcsolat o 2001/09/11 japán is kiállt az amerikai célok mellett, elkötelezett a terrorizmus ellenes háborúban. o természetesen katonákat nem küldtek Afganisztánba, de logisztikai utánpótlást nyújtanak (pl. hajók utántöltése) o USA kiadott egy listát azokról az államokról, akik támogatják. Először erről lemaradt Japán, majd elnézést kérve kiadott egy újabbat, amin már szerepeltek. o 2003-as iraki háború új fejezet: fordulat Japán részéről ben (SZH bukása után, újjáépítés) hajlandó lesz az SDF néhány száz főjét Irakba vezényelni. o Szinte semmi rosszat nem hallunk róluk Alapvetően békésen tudják ellátni a feladatukat. Sikeres tevékenységet folytatnak. Nem sokáig maradnak, hamar befejezik a tevékenységüket és elmennek. Két japán újságírót elraboltak, ennek volt sajtóvisszhangja, nem az SDF-nek. o SDF vonatkozásában markáns változás! Ez nem csak Amerikával szemben áll fenn. o Még egy fontos esemény: Japán felségvizekre téved egy észak-koreai hajó, ami fegyvereket csempészett. Ez volt az első eset, hogy az SDF egyedül, amerikai segítség nélkül elhárított egy veszélyes helyzetet. Nem is tudták eleinte, hogy ez észak-koreai hajó. o 9. cikk továbbra is érvényben marad mindezek közben o Koizumi beleegyezik abba, hogy a védelmi ügynökséget védelmi minisztériummá alakítsák át, 2007-ben valósul meg. o erőteljesen megromló ázsiai kapcsolatok jellemzőek még: Kínával és Dél- Koreával. Ennek döntő oka, hogy Koizumi előszeretettel látogatott el egy II. világháborús szentélybe, a Jaszukuni-szentélybe. Ez barátságtalan lépésnek számított Kínában, sőt, az egész délkelet-ázsiai térségben. Kínában gyakran tüntetésekre került sor, amikor ezek a látogatások zajlottak. o japán-kínai és japán-dél-koreai kapcsolatok mélypontra jutottak o kínai vádak szerint az új japán tankönyvek kevésbé objektíven mutatják be Japán II. világháborús szerepvállalását. Ez is okot ad egyfajta fenyegetettségérzésre Kína részéről. Amerikaiak alakították ki az oktatási rendszert Japánban, ők akkor kiadtak könyveket, de a mostani újak ettől eltérőek. o ennek az időszaknak a legfontosabb kihívása az észak-koreai kérdés volt. Oldal 11

12 o 2001/09/11 után a második nukleáris válság az, ami a japánok számára is negatív, 2002 őszén kezdődik. kiderült, hogy Észak-Korea újraindította a fejlesztéseket hatoldalú tárgyalások Pekingben, eleinte háromoldalú. Kína és Japán érdekei némiképp eltérőek, de abban egyetértenek, hogy az észak-koreaiakat le kell állítani, és nem érdekük a nukleáris proliferáció o Koizuminak sikerült letárgyalni az észak-koreai vezetéssel az elrabolt japán állampolgárok ügyét, azok, akik életben maradtak ellátogathatnak Japánba tól kezdve Japánban megint az van, hogy nem jön egy karizmatikus figura, aki nagyot változtatott volna. Évente más miniszterelnöke van a liberális demokrata párt színeiben. Abe Sindzo alatt némiképp enyhül a viszony Kína és Japán között. Tajvani rezsimmel is jó kapcsolatokra törekedett. Az amerikai-indiai kapcsolatok is pozitívak, ennek része az is, hogy Japán és India is egymásra találnak: csúcstalálkozók, megállapodások aláírása. szakirodalom elkezd arról beszélni, hogy formálódóban van egy új típusú szövetségi rendszer ( Ázsiai NATO ). Elsősorban az USA érdekeit szolgáló szövetségi rendszer alapjait rakosgatják le (indiai és japán vezetéssel). Kína ezt persze úgy gondolta, hogy Kína-ellenes és az USA azért segédkezik, hogy Kínát feltartóztassa. lehet, hogy ez is igaz, de azt is látni kell, hogy Indiának és Japánnak sok közös érdeke van: Indiai-óceán területe, Délkelet-Ázsia. többi miniszterelnökről nem is beszélünk, mert markáns változást nem hoznak. de: tavaly nyáron egy jelentős fordulatról beszél a szakirodalom ös rendszer keretében a liberális demokrata párt minden választást megnyert, tavaly először fordult elő, hogy nem ők nyerték. Japán demokratikus pártja nyeri, Yukio Hatoyama áll az élén. Ő és családja lényegében a liberális demokrata párt alapítói (rokonai között van régebbi miniszterelnök). Ők ebből léptek ki, és ebben az új formációban találják meg a helyüket. ennek a pártnak a legtöbb tagja egykor a liberális demokrata párt tagja volt, tehát annyira nem drasztikus változás. külpolitikában hangsúlyeltolódást Hatoyama politikája, USA-tól kissé elfordulnak, és Ázsia irányába fordulnak (új-ázsianizmus) Csicsmann tanár úr nem gondolja, hogy Japán hátat fordít az USA-nak, nem szabad abszolutizálni ezt a folyamatot. Vannak kérdések, melyekben Hatoyama markánsabb álláspontra helyezkedik. megígérte és meg is valósította, hogy tovább nem fogják az Indiai-óceánon az amerikai hajókat újratölteni. másik vita: Okinavai támaszpont átszervezésének kérdése. Nem magáról az átszervezésről van a vita, hanem arról hogy ki fizesse. Japán általában mindig fizet. Itt most létszámcsökkentésről van szó, ami sok pénzbe kerülne. Japán azt kérdezi, hogy miért ők fizetik ezt meg, fizesse meg az USA. japán-amerikai kapcsolatokat nem helyettesíti, hanem kiegészíti az Ázsia felé fordulás. Japán-kínai kapcsolatok szorosabbra fűzése is megkezdődik, csúcstalálkozókban ölt testet. reméljük, a jövőben együttműködők lesznek. az Ázsiai NATO koncepciót felülírva egy kelet-ázsiai közösség rajzolódik ki, ami akár az EU mintájára is átalakulhat valamiféle integrációvá. (Kína, Japán, Dél-Korea) ha azt mondjuk, hogy ez az USA ellen van, akkor az egyszerűsítés! Ennél bonyolultabb azért a világ. Oldal 12

13 tehát a tavalyi esztendő változást hozott, de ne értékeljük túl azért. az új kormány elhatározta, hogy a szentélyből a főbűnösöket kiszedik és elviszik máshová, hogyha látogatásra kerül sor, akkor ne essen rosszul senkinek Hatoyama már a II. világháború után született, máshogy állnak a kérdéshez, nem akarnak szembekerülni emiatt az ázsiai hatalmakkal. INDIA India hidegháborús szempontból augusztus 15-én válik függetlenné, mikor is Anglia Brit-India kettéosztása mellett áll ki Indiára és Pakisztánra osztják szét vallási alapon Pakisztán két különálló részből állt: kelet és nyugat. Kelet ma Banglades. India vallásilag (is) sokszínű %-os hindu vallás, 10% muszlim kisebbség. 2-3 évvel ezelőtti jelentés már 13,4%-ra teszi az arányt. brit elveket átvéve szekuláris lesz, vallásilag (meg mindenhogyan) is sokszínű. valaki azt mondja, hogy az iszlámban keresendő a növekedés oka. a hinduk mások, inkább ebben keresendő. A hinduk segítenek a briteknek, ők mennek majd nyugatra tanulni, ők az elit. Muszlimok ebből kimaradnak. Nem voltak hajlandóak együttműködni a britekkel. Valódi ok az, hogy késleltetve játszódik le a muszlim családok között a demográfiai átmenet. Más a népesedés A muszlimok jövedelme sokkal hátrányosabb. Egy átlagos hindu életszínvonala sokkal magasabb Hindu-muszlim ellentétek komoly fordulatot vettek a 90-es években Függetlenség negatív következménye az indiai-pakisztáni rossz, feszült viszony. Ennek egyik része a kasmíri kérdés, de nem csak ez okoz gondot! Elmúlt hetekben előrelépés látható a kérdésben, mert újra sikerült tárgyalóasztalhoz ülni. Indiai-pakisztáni háborúk (Három, vagy négy van, most négyet említünk) Kiinduló pont: Kasmír Brit-Indiai egyik fejedelemsége, 2/3 muszlim, 1/3 hindu vallású. történelmileg a 19. századtól hindu fejedelmek irányították Kasmírt. A függetlenségi törvény szerint a fejedelemnek kellett eldönteni, hogy hova akar tartozni, Indiához vagy Pakisztánhoz. az volt a logika, hogy ahol több a hindu az Indiához tartozzon, ahol meg a muszlim az Pakisztánhoz. Ez a logika itt nem működött, a vezetés sehogy se akart együttműködni. Egyik se tetszett neki. Bár nyíltan még nem teszi le a voksát a függetlenség mellett, de azt megmondja, hogy egyik megoldás se jó neki, kellene egy harmadik. Ezt senki nem támogatta. Nem csak ezért hezitál a fejedelem. A muszlim lakosság reakcióját nem lehetett kiszámítani. Tudvalevő, hogy ők nem szimpatizálnak Pakisztánnal, hanem inkább az indiai Nehruval (felmenői kasmíriak). Inkább Indiát választanák az emberek, de senki nem kérdezte meg őket. Oldal 13

14 Első indiai-pakisztáni háború Pakisztán nem tűri a hezitálást, fenyegetettség-érzés fenntartása az eszméje Indiával szemben. Elhatározza, hogy beavatkozik, október 22-én megindul, hogy magához csatolja Kasmírt ez az első indiai-pakisztáni háború vagy első kasmíri háború). Törzsi csapatok betörnek Kasmírba (még nem tartozik sehova). Arra számítottak, hogy a nép, a muszlimok segítik őket és a nép erejével magukhoz csatolják Kasmírt. Elszámították magukat. A lakosság még jobban kiábrándul Pakisztánból. A törzsi csapatok fosztogattak, feldúlták az országot, nem úgy tűnt, hogy nagyon együttműködtek volna az iszlám szolidaritás jegyében. Elzavarták a fejedelmet, aki Nehruhoz fordul, India első miniszterelnökéhez. Kérdezi, hogy mi lenne, ha India megvédeni kasmírt? Nehru csak akkor tudja megvédeni Kasmírt, ha az Indiához tartozik, válaszolja erre. Végül ez meg is történik. A fejedelem október 26-án úgy dönt, hogy Kasmír csatlakozzon Indiához. Nehru megígéri, hogy ha a háború véget ér, akkor szeretné, hogy a lakosság megerősítse népszavazással. csakhogy közben az ENSZ BT is felfigyel és határozatokat is hoz Kasmír vonatkozásában ban a BT egyik határozata már nem csak ajánlásként, hanem kötelező érvényűként fogalmazza meg a népszavazás megtartását. a háborút az ENSZ BT tűzszüneti követelése zárja le (1949. január 1-én) Kasmír 1/3-át katonailag Pakisztán foglalja el, 2/3-a Indiánál marad Mai napig ezek a határok vannak érvényben! Ez a tűzszüneti vonal (line of control) o Pakisztánt mindez nem elégíti ki, ez a harmad a kevésbé értékes neki. Itt nagyrészt muszlimok laknak, de a legértékesebb a Kasmíri völgy mindkét félnek. Ez pedig Indiánál van Az első háborúnak jó sok következménye van: népszavazás kérdése tisztázatlan, nem tartották meg, India szabotálja el Pakisztán vádjai szerint. Nehru azt mondta, hogy azért nem tartják meg, mert nem ért véget a háború. Hol tartsák meg? Egész kasmírban, vagy az indiai Kasmírban? A BT határozat az egészre vonatkozik, de nincs vége a háborúnak, mert Pakisztán megszállja a harmadot még mindig. Ki kellene vonulnia előtte. elmúlt években és az elmúlt hetekben az a kérdés van napirenden, hogy hogyan lehetne rendezni. ma már az a megoldás, hogy egész Kasmír Indiához vagy Pakisztánhoz tartozzon irreális. Meg a népszavazás is irreális. Pakisztán néha követeli, de neki sem érdeke igazából óta a kasmíri lakosságban megerősödik a függetlenség gondolata. Egyik elképzelés hogy legyen független és lépjenek konföderációra Pakisztánnal és Indiával. ez precedensértékű lenne, egyik ország sem támogatja. mindkét fél megosztást képzel el. ennek alapja a 49-es ideiglenes de facto de nemzetközi jogilag nem elfogadott határ lenne. ez sem fogadható el igazából neki. kiindulási alapnak jó, de az ördög a részletekben rejlik különböző követelésekkel jönnek, Pakisztán szeretné, hogy a folyók biztonságban, azaz pakisztáni fennhatóság alatt lennének 5 nagy folyója ered Kasmírban, amik biztosítják a mezőgazdasági termelést meg mindent (Chenab, Ravi, Sutlej, Jhelum és Beas) 2008 novemberében merényletet követtek el Mumbaiban (1996-ig Bombay), akkor, amikor az indiai-pakisztáni csúcstalálkozó kezdődött volna. Most, hogy megint elkezdődtek volna a tárgyalások, megint merénylet történt. Mindenki úgy véli, hogy az Oldal 14

15 a szándékuk, hogy meghiúsítsák a csúcstalálkozót. Azt mondták, nem hagyják, hogy megakadályozzák, és tárgyalóasztalhoz ülnek ennek ellenére. Kína is részt vesz a kasmíri csetepatéban. 1962: indiai-kínai háború o váratlanul éri Indiát, vereséget is szenved. Kína megszállja Kasmír kicsi részét, észak-keleten. Az Aksai Chin nevű tartományt a mai napig megszállás alatt tartja. o Tehát legalább három ország meg kasmíri csoportok érdekeltek. Második indiai-pakisztáni háború (1965) 1965 őszén robban ki, Pakisztán kezdeményezi, ismételten ugyanaz a megfontolás: kasmíri muszlimok úgyis mögéjük állnak. Miért gondolták? Mert ekkoriban már jelentkeztek az indiai-kasmíri muszlimok között a kiábrándultság jelei: elmaradtak a fejlesztések, emberi jogok, alkotmány nem teljesülnek. Kiábrándulnak Indiából, de ez nem azt jelenti, hogy Pakisztánt támogatják, hanem függetlenedni akarnak! Kb. egy hónapig tart, második kasmíri háborúnak is szokták nevezni. Két szuperhatalom közbenjárása vet véget neki: sem az USA sem a Szovjetunió nem szeretné, ha eszkalálódna ez a konfliktus januárjában taskenti konferencián ülnek össze. Nem hoz sok eredményt Harmadik indiai-pakisztáni háború (1971. december) ennek témája nem Kasmír, hanem Kelet-Pakisztán függetlensége Banglades néven. Végeredménye ez is lesz. Az előzmények a pakisztáni belpolitikában keresendők. A két országrész közötti kapcsolatok meglehetősen negatívan alakulnak. Nyugat- Pakisztánból irányítják az országot, Keletnek kevés beleszólása van a belpolitikai kérdésekbe. Kelet-Pakisztánban megérlelődött egy nemzeti mozgalom, a bengáli nemzeti mozgalom (ami Pakisztán lett, az Bengália volt) először nagyobb fokú autonómiát követelnek, majd függetlenséget ben Pakisztánban választások vannak, ezek nem annyira demokratikus légkörben megtartott választások voltak. Pakisztán élén katonai diktátor állt. Szeretné legitimálni hatalmát, választást írnak ki, megvolt a saját maga által favorizált pártja (ez egy iszlamista párt volt). Kelet-pakisztáni párt (Avámi Liga) nyeri a választásokat, ők a bengáli függetlenségi törekvések fő mozgatói. katonai diktatúra nem törődhet bele ebbe, megsemmisíti az eredményeket, de még ráadásként 1971 márciusában kirobban egy polgárháború a két országrész között. Nyugat-Pakisztán le akart számolni a függetlenségi törekvésekkel. India ekkor keveredik bele. Kelet-Pakisztántól menekültáradat indul el India fel, 10 millió ember! Ezeket a menekültek felfegyverzi India, és meglepi vele Pakisztánt. Ezt Pakisztán belügyekbe való beavatkozásnak veszi és megtámadja Indiát, a háború 2 hétig tart, melynek végén India megalázó vereséget mér Pakisztánra. A harcok nagy része Kelet-Pakisztánban dúl, de a másik határnál is vannak összeütközések. Kelet-Pakisztán függetlenedése lesz a végeredmény, január: Banglades. Az első miniszterelnöke az Avámi Liga vezetője lesz. Pakisztán ezzel elveszítette a lakosság felét, még ha a terület felét nem is. Oldal 15

16 Több véres harcra sajnos nincs időnk. Indiai a hidegháború vége után Az 1989 utáni időszak indiai külpolitikai vonatkozásait az irodalomban kellene megnézni. Össze vannak foglalva a fontosabb kérdések benne. Indiai-pakisztáni viszony kifejezetten negatív lesz. Kasmírban folyton összetűzések vannak, nem háború, de folyton vannak konfliktusok. indiai vádak szerint a pakisztáni hadsereg tudatosan felbérel fegyveres pakisztáni csoportokat. Ezek lépik át a határt India irányába. Ezek a csoportok a hadsereg támogatását élvezik. Amikor jelentősebb belpolitikai probléma van, akkor vetik be őket főleg, stratégiai célokra használják. Persze a mai napig tagadják, hogy Kasmírban használták volt őket. A források pedig megerősítik. Az új évezredben már összetettebb a kérdés. A pakisztáni vezetés és a pakisztáni fegyveres csoportok is összetűzésbe kerülnek, nyilván azért is, mert Pakisztán csatlakozik a terrorizmus ellene háborúhoz elsőként. India mintegy 300 ezer katonát vezényel Kasmírba, hogy küzdjenek a fegyveres csoportokkal szemben. Indiai és Pakisztán mellett a harmadik dimenzió: helyi kasmíri fegyveres csoportok. mind Indiától, mind Pakisztántól függetlenül folytatnak harcot. Kasmír mellett másik nagy téma: India azzal vádolja Pakisztánt, hogy egész Indiát destabilizálni szeretni. Szeptember 11. után elszaporodnak a merényletek Indiában. Ezeket általában éppen a fegyveres pakisztáni csoportok követik el (lásd: november, Mumbai). Ezek korábban kapcsolatot ápoltak a pakisztáni hadsereggel. Az a vád, hogy a hadsereg támogatja őket. Ez túlzás, de 2004 és 2007 között a legtöbb merényletet Irakban követték el, majd India áll a második helyen! Akár ember is meghalhat egy ilyenben. KÖZEL-KELET Az iszlámról 1923-ban megszűnik az Oszmán Birodalom: Atatürk kikiáltja a Török Köztársaságot, és 1924-ben megszünteti a kalifátust. Az iszlám világnak nincsen vallási vezetője egységesen, csak helyiek. Síitákra és szunnitákra tagolódik a vallás. Szunnitáknál, amíg volt kalifátus, addig volt központ, most van központ, mondjuk Kairóban, de ez nem kötelező. Szaúd-Arábiában külön felekezet van, a vahhábizmus Nem minden muszlim arab és nem minden arab muszlim Mit értünk Közel-Kelet alatt? Általában az Arab Liga tagok (22 tag) plusz három nem arab ország tartozik ide: Törökország, Irán és Izrael Ezek különböző fejlettségű országok, két kontinensen. 10 Afrikában van, 12 Ázsiában. Afrikában: o Észak-Afrikai arab államok (földrajzi meghatározás!): Mauritánia, Nyugat- Szahara (nem állam, hanem vitatott terület!), Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom Oldal 16

17 o Ettől lefelé Fekete-Afrika. o Maghreb (napnyugta) országok is ismert meghatározás: Mauritánia, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia feléig! Onnan kezdődnek a Mashrek (napkelte) országok. o Még plusz négy ország: Szudán (legnagyobb területű arab ország), Dzsibuti, Szomália, Comore-szigetek (kb. fél milliós lakosság). o A Közel-Kelet fontos folyója a Nílus, mely Egyiptomon és Szudánon folyik keresztül ez a két ország a Nílus völgye (szintén földrajzi fogalom) o Utóbbiak nem nagyon képezik a Közel-Keletet. Vörös tengeren túl 12 Arab Liga tag van (1945-ben hozták létre, az ENSZ mintájára) o Szíria, Libanon, Palesztina (az arabok Palesztina államot, mely nem létezik, felvették az Arab Ligába teljes jogú tagként az ENSZ-ben pedig megfigyelő státusszal szerepel) o Jordánia, Irak ezek az országok, az eddigi öt földrajzilag a Termékeny Félhold. (földrajzi fogalom!). Valamikor itt volt Mezopotámia, itt folyik a Tigris és az Eufrátesz, ezek termékeny területek voltan a babiloniak idejében. 30 millió embernek biztosított gabonát. A Tigris és az Eufrátesz egyesül Satt al-arab folyóként, egy darabig még Irak területén folyik, majd határfolyó lesz belőle. o Szaúd-Arábia, Jemen (régen két Jemen volt, észak és dél), Omán, o A Perzsa-öböl megnevezés (vagy Arab-öböl): A perzsák ragaszkodnak a perzsához, az arabok meg az arabhoz, egyszerűbb csak Öbölnek hívni o Egyesült Arab Emirátusok: hét sejkségből álló föderális állam-szerű állam, legfontosabb Dubai és Abu-Dzabi. o Katar: cseppfolyós földgáz miatt fontos. o Kuvait, Bahrein (fővárosa Manáma) o Ezek képezik az Arab félszigetet. Ezek voltak az arab országok, de a Közel-Kelethez tartozik még három nem arab: Irán, Izrael és Törökország Népesség és vallás A Közel-Keleten hányan laknak? Az arab országok összlakossága 320 millió körül van. Törökország: 82-3 millió, mondjuk legyen 80. Irán millió, inkább az utóbbi. Izrael 7,6-7,8 körül. Az arab-országokban és a Közel-Keleten általában a legtöbben muszlimok, de vannak nem muszlimok. Hol? Keresztények Egyiptomban, lakosság 10%-a, 7-8 millió, ők a kopt keresztények. Külön pápájuk van Egyiptomban és sok ilyen keresztény van Etiópiában. Libanonban a lakosság 40-42%-a keresztény (a függetlenség idején 50% felett volt) Irakban keresztények: valamikor 3 millióan voltak, ma bizonytalanok az adatok, mert sokan Szaddam Huszein idejében elmenekültek, meg 2003 után is, amikor a síiták vették át a hatalmat. Mostanság is sokan menekülnek, mert terrortámadások érik őket. Szíriában ősi keresztények (állítólag arámiul beszélnek) Jordánia cserkeszek (inkább nemzetség) Szudánban is sok a nem muszlim, délen vagy keresztények, vagy ősi afrikai vallásúak 10 millió körül. Izraelben jelentős nem muszlim lakosság van lakosaiból 1,5 millió az arab, de közöttük vannak muszlimok, és keresztények is. A többi zsidó. Muszlimokon belül a többség szunnita, sokan síiták o Irán: 90%-a síita o Irakban a lakosság 65 %-a o Libanonban délen a Hezbollah: Irán aktívan részt vett a létrehozásában Oldal 17

18 o És tudjuk, Abbasz sah tette a síitizmust államvallássá, és a síita papokat Libanonból hozatta át! Nahát, de érdekes és újdonság! o Szíriában aleviták (ők is síiták, csak nem így hívják őket) o Irakban a szunniták vannak kisebbségben, Szaddam Huszein szunnita, ekkor tehát ők uraltak mindent, a kisebbség o zeitisták Jemenben: ők is síiták, állítólag Irántól kapják a támogatás. o Az Öböl menti kis sejkségekben: Bahrein, EAE, Kuvait ezek jelentős része valószínűleg vendégmunkás Indiában, Pakisztánban, Iránban. eléggé hangosak arabok közül egyesek azzal vádolják Iránt, hogy hivatalos személyek olyan nyilatkozatokat tettek, mintha Bahrein iráni terület lenne. o Törökország: aleviták jelentős számban, kb. 7 millió. o Aleviták együtt ünnepelnek, egymás mellett a férfiakkal, de nem fogják egymás kezét. Ez azért fontos, mert a muszlim országokban a nők külön imádkoznak, a mecsetekben is külön vannak, stb. Arab országokon beül nem arabok o berberek: több millióan Algériában, sokan vannak Mauritániában, Marokkóban, Tunéziában és Líbia déli részén. A többség nem nagyon akar tudomást venni róluk o Szudán: sok millió nem arab délen o Comore-szigetek, Dzsibuti, Szomália nyelve például nem arab, csak nagyon sok arab szó van benne. o Ázsiában nem arabok a legtöbben Törökországban vannak, legtöbben törökök. 20% kurd, és vannak arabok is o Irán: lakosság mintegy fele perzsa. A lakosság állítólag 25%-a azeri, tehát török. Iráni azeriak száma nagyobb, mint Azerbajdzsánban. o Iránban van még 7 millió kurd, türkmének (azeriak, meg törökök egy nyelvcsaládba tartoznak) Ali türkmén, iraki türkmén o vannak arabok is Iránban, Irak határánál. Az országok csoportosítása 25 ország (kihagyva Szomáliát, Dzsibutit és a Comore szigeteket) más szempontok szerint is csoportosítható Politikai rendszerek alapján o monarchiák: monarchiákok is több csoport (Ali) :P abszolút monarchia: Szaúd-Arábia. Van egy király, semmiféle demokrácia nincs. A saría szerint irányítja az országot alkotmányos monarchiák, az alkotmányos itt azt jelenti: nagyjából alkotmányos : Marokkó, Jordánia átmenet: Dubai emír van, ő herceg. Van parlament, vannak pártok és választások, a minisztereket felelősségre lehet vonni a parlamentben belül. De ha forró a helyzet, akkor az emír feloszlatja a parlamentet. Bahrein is ilyen: királya, azaz emírje évekkel ezelőtt kinyilvánította az országot királysággá, a parlament fele részét ő nevezi ki, másik fele választások útján kerül be. Omán, Katar inkább az emír játszik döntő szerepet o köztársaságok diktatúra: Szaddam Huszein alatt Irak, Líbiát is annak lehet nevezni (teljes neve Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirija). Szíria is ilyen a család a 70-es évek óta irányítja az országot, Szudán is Oldal 18

19 diktatórikus, jelenlegi elnök katonatiszt. Vannak pártok, sőt választások lesznek, de nem lesz demokratikus. európai köztársaságoknak nagyjából megfelelnek: Libanon, Tunézia, Egyiptom (1981 óta Mubarak van hatalmon, állítólag már készíti elő a terepet fiának 1952-ben szűnt meg a királyság, 1970-ig Nasszer, ig Szadat, félig meddig diktatórikus) Mohamed ElBaradei az IAEA elnöke volt, állítólag most szeretne itt hatalomra jutni átmenetek is vannak: Mauritánia Jemen köztársaság, vannak választások, parlament, ellenzék, de a jelenlegi elnök már régóta hatalmon van és állítólag ő is a fiát készíti elő a posztra. Jelenlegi elnök diktatórikus o nem arab országok: Törökország: majdnem olyan, mint egy európai állam, szeretne is az lenni, meg EU-tag is szeretne lenni. Hadsereg szerepe miatt a politikai életben és a kisebbségek miatt nem igen lehet európai Irán: diktatórikusnak mondják, valószínűleg így is van, de vannak választások, ide azonban csak vallási szűrőn át lehet jelöltetni magukat. Iszlám Köztársaság valójában, a papság szerepe fontos. Vannak demokratikus vonások, de lényegében a papság diktatúrája Izrael: a Közel-Kelet legdemokratikusabb országa. De nincsenek végleges határai, csak Egyiptom és Jordánia vonatkozásában. Gazdasági csoportosítás o Nagy lakosságú, területű és jelentős olajexporttal rendelkező országok: SZA, Irán, Irak, Algéria o Kis népesség, sok olaj: Líbia, Kuvait, Emirátusok, Katar (földgáz is) o Diverzifikált gazdaságú országok (turizmus, feldolgozóipar, egyéb): Egyiptom (sok mindennel foglalkoznak), Tunézia, Marokkó, Libanon, Szíria o Elmaradott gazdaságú országok: Mauritánia, Szudán, Jemen, Szomália meg a többiek De őket hagyjuk. Szudánnak kis olaja van, de polgárháborús helyeken van. o külön kiemelve: Izrael. Fegyverexport fontos szerepet játszik az ország életében. Az I. világháború után sok állam függetlenedik Irak (főváros: Bagdad, államforma: köztársaság, terület: km², népesség: 29 millió, az ENSZ, az OIC - Iszlám Konferencia Szervezete -, az Arab Liga és az OPEC tagja) o 1921: Királyság lesz, élén Fejszállal. o 1932: függetlenedik Jordánia (főváros: Ammán, államforma: alkotmányos monarchia, terület: km², népesség: 5,1 millió, az ENSZ-nek és az Arab Ligának biztos, hogy tagja) o 1943: függetlenedik (Wiki szerint 1946-ban) Szíria (főváros: Damaszkusz, államforma: köztársaság, terület: km², népesség: 19 millió, Arab Liga-tag) o 1946: függetlenségének elismerése Szaúd-Arábia (főváros: Rijád, államforma: abszolút monarchia, terület: km², népesség: 27 millió, Arab Liga-tag) o 1932: függetlenség o 1934: SZA Jementől háború útján nagy területeket vesz el Oldal 19

20 Jemen (főváros: Szanaa, államforma: köztársaság, terület: km², népesség: 20 millió, Arab Liga-tag) o 1918: Jement függetlennek tekinthetjük o 1967-ben lesz független Dél-Jemen az angoloktól o 1990-ben Észak-Jemennel egyesül 1956: Marokkó (főváros: Rabat - legnagyobb városa Casablanca -, államforma: alkotmányos monarchia, terület: km², népesség: 33 millió, Arab Liga-tag) és Tunézia (főváros: Tunisz, államforma: köztársaság, terület: km², népesség: 10 millió, Arab Liga-tag) függetlenedése Líbia (főváros: Tripoli, államforma: dzsamahiríja - népek állama -, terület: km², népesség: 5,5 millió) o 1954: Líbia (Wiki szerint 1951) o 1969-ben kerül Kadhafi hatalomra (ő Líbia de facto vezetője, hivatalosan semmilyen címet nem visel, de szokásos megnevezése a kormány rendelkezéseiben és a hivatalos sajtóban a Líbiai Szocialista Népköztársaság Szeptember 1-jei Nagy Forradalmának Vezére vagy a Forradalom Testvéri Vezére és Útmutatója) Algéria (főváros: Algír, államforma: köztársaság, terület: km², népesség: 34 millió, Arab Liga-tag) 1962: hét évig tartó függetlenségi háború árán lesz független. Legalábbis mi ezeket függetlenségi harcoknak tekintjük Öböl-menti országok főleg a 70-es években során függetlenednek (pl. Kuvait) A Közel-Kelet története röviden 1948: A Közel-Kelet, az iszlám világ nagy változáson megy keresztül, hiszen Izrael állam létrejön. o ez egy máig ható tényező július : egyiptomi katonatisztek (akik szinte mind részt vettek az I. arabizraeli háborúban) Nasszer vezetésével államcsínt hajtanak végre, elkergetik I. Faruk királyt és helyére fiát, II. Ahmed Fuádot nevezték ki. Az Egyiptomi Köztársaságot végül június 18-án kiáltották ki. Első elnöke Mohamed Naguib volt. Lemondása (1954) után Gamal Abden-Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigurája vette át az elnöki hatalmat. 1947: ENSZ KGY határozat Palesztina kettéosztásáról (zsidó és arab részre, azaz Izraelre és Palesztinára) Az angolok bejelentik: május 15-én megszűnik a mandátumterület és kivonulnak cionista mozgalom vezetői ezt kihasználva május 14-én este bejelentik Izrael állam létrejöttét I. arab-izraeli háború o május 15: arab államok megtámadják Izraelt Jordánia, Egyiptom, Szíria, Irak, Libanon, SZA nincsen velük utána békeszerződés o ez a háború a zsidók részéről függetlenségi háború o arabok számára nakba, azaz katasztrófa. Ez az első komoly vereségük o Izrael nagyobb területen jött létre, mint amit az ENSZ nekik meghatározott o Gázát Egyiptom ellenőrzi (nem lesz része Egyiptomnak, csak közigazgatásilag tartozik oda!), Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem pedig Jordánia alá kerül II. arab-izraeli háború: július 26. o az egyiptomi elnök, Nasszer államosítja a Szuezi-csatornát (ami angol és francia részvényeseké amúgy) Oldal 20