Egy erdélyi civil szervezet a rendszerváltás után A Pro Európa Liga húsz éve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy erdélyi civil szervezet a rendszerváltás után A Pro Európa Liga húsz éve"

Átírás

1 Bucur Tünde Csilla és Kulcsár Orsolya Egy erdélyi civil szervezet a rendszerváltás után A Pro Európa Liga húsz éve Dolgozatunkban egy erdélyi civil szervezet példáján mutatjuk be az erdélyi civil szféra rendszerváltás óta történt átalakulását, a következő szempontok szerint: milyen a szervezeti felépítés, milyen célokat tűznek ki maguk elé, milyen tevékenységeket folyatatnak, milyen finanszírozási módokkal élnek, milyen kapcsolatban állnak a politikai szférával, hivatalos intézményekkel és a gazdasági szférával. A vizsgálat célja, hogy kimutassuk, nyomon követhető-e a nyugat-európai minták átvétele, milyen változásokat hozott az Európai Unió a szervezetek életébe, céljaik meghatározásába, finanszírozásukba és kapcsolatukba a politikai szervezetekkel, piaccal. Választásunk egy olyan szervezetre esett, amely a rendszerváltás után az egyik első létrejövő civil szervezet volt, jól meghatározott célokkal, amelyeket az elmúlt húsz évben következetesen szem előtt tartott. Interkulturális, többnyelvű környezetben jött létre, a kommunizmus megszűnte után elsőként vállalta fel és terjesztette a pluralizmus, a demokrácia, az interkulturalitás, az európaiság eszméjét. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan próbálták életképes, közösségszervező elvekké változtatni ezeket az értékeket, milyen változás figyelhető meg az elmúlt 20 év alatt az emberek viszonyulásában, az EU-s csatlakozást követően érzékelhető-e a kezdeti célok átalakulása, milyen új problémák kerülnek a központba. Ezek mellett figyelemmel követjük az elmúlt 20 év során a finanszírozási formákban, kapcsolatrendszerben, szervezetben történt változásokat, az uniós csatlakozás hatásait. Az Európai Unió és a civil szervezetek Az Európai Unió az 1990-es évektől kezdődően fordít fokozott figyelmet a civil szférára ben jelenik meg az Európai Bizottságnak Az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről Európában című közleménye. Ebben a következő ismérveket emelik ki: olyan embercsoportok, amelyek valamely célból közösen tevékenykednek, formális vagy intézményi működés jellemzi, működésük nem profitorientált, a kormányzattól függetlenek, legalább részben a közjóért dolgoznak. A Gazdasági és Szociális Bizottság A szervezett civil társadalom szerepe és hozzájárulása az európai konstrukcióhoz című 1999-es állásfoglalásában meghatározza, hogy a civil szervezetek függetlenek az államtól és a piactól, tagjai általános érdekeket képviselnek, közvetítő szerepet töltenek be az állampolgárok és a hatóságok között. A meghatározási kísérlet mellett ez az irat tartalmazza a civil szervezetek szervezettípusait is: szociális partnerek (szakszervezetek, munkaadói szervezetek); társadalmi és gazdasági szereplők; nem kormányzati szervezetek (környezetvédő szervezetek, emberi jogi szervezetek, fogyasztóvédelmi szervezetek, jótékonysági szervezetek, oktatási és képzési szervezetek); közösségi szervezetek (ifjúsági szervezetek, családi szervezetek);

2 vallási közösségek; ben az Európai Bizottság A Bizottság és a nem-kormányzati szervezetek: szorosabb partneri kapcsolatok kiépítése címmel olyan dokumentumot bocsátott vitára, amely az NGO-k (Non-Governmental Organisations) meghatározására, szerepére, típusaira koncentrál. Arató Krisztina tanulmánya 2 nyomán a következő jellemzőket emeljük ki: Nonprofit: nem személyes profitszerzési célból működnek. Bár lehetnek fizetett alkalmazottaik, és bevételt generáló tevékenységeik, ennek ellenére nem osztanak szét profitot a tagok vagy a menedzsment tagjai között. Önkéntes: önkéntes alapon keletkeztek és a szervezetre is jellemző az önkéntes részvételi elem. Intézményesült: megkülönböztetendőek az informális vagy ad hoc szerveződésektől, abban a tekintetben, hogy formális vagy intézményes keretek között működnek, rendelkeznek olyan alapító okirattal, amely rögzíti a szervezet célját, küldetését és hatáskörét, s ezekről elszámoltathatók tagjaik és támogatóik felé. Független: különösen az államtól és egyéb közhatóságoktól, politikai pártoktól és gazdasági szervezetektől. Közhasznú: céljaikban és értékeik tekintetében nem öncélúak. Céljuk elsősorban a nyilvánosság előtti fellépés az emberek különböző csoportjai vagy az egész társadalom jóléte érdekében. Nem tagjaik szakmai vagy gazdasági érdekei szolgálatában állnak. Az Európai Bizottság 2001-ben tette közzé a Fehér Könyv az európai kormányzásról című iratot, amely ajánlásokat tartalmaz az EU-intézmények legitimitásának növelésére, ennek egyik módjaként említi a civil társadalom szerepének növelését 3, fokozottabb bevonását. Az erdélyi civil társadalom 1989 előtt és után A 80-as években e fogalom azokat a társadalmi csoportosulásokat jelentette, amelyben a hatalomból kirekesztett lakosság megszervezte önmagát a totalitárius állammal szemben. Ennek az önszerveződésnek kulcsfontosságú eleme a spontaneitás, mely szerint nem kívülről, irányítottan szervezték meg a társadalmat, hanem a társadalom szervezte meg önmagát. Ezen alulról felfelé történő építkezés alapjául a szocialista állam iránti bizalmatlanság szolgált valamint az állam figyelmét elkerülő társadalmi érdekek érvényesítésének erőteljes szándéka. A rendszerváltás előtti 1 A 2001-ben megjelent Fehér Könyv ehhez képest a következőket említi: szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek, szakmai szervezetek, jótékonysági szervezetek, helyi közösségi szervezetek, vallási közösségek. A 2001 óta működő CONNECS (Consultation, the European Commission and Civil Society) adatbázisa a következő kategóriákat sorolja fel: szakszervezetek, munkaadói szervezetek, szakmai szervezetek, NGO, szolgáltatási és termelési föderációk, közhatóságok szervezetei, politikai érdekek, vallási érdekek, egyéb csoportok. 2 Arató Krisztina: A civil szervezetek és az Európai Unió. Civil Szemle, 2005/4. 3 Az európai szinten működő civil szervezet technikai meghatározását szintén a CONNECS szolgáltatja: a regisztrációs lapon szereplő követelmények szerint azokat a civil szervezeteket lehet az uniós szintű befolyásolásra alkalmasnak tekinteni, amelyek legalább három tagállamban, illetve tagjelölt államban rendelkeznek tagszervezettel. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az Európai Bizottság a későbbiekben vázolt konzultációs mechanizmusai, elsősorban az online konzultációk során nem zárja ki a nemzeti szinten szerveződő civil szervezetek részvételét sem.

3 időszakban a szerveződő civil társadalom nemcsak bírálja a meglévő rendszert, hanem konkrét cselekvési kiutat is igyekszik kínálni, igazi erkölcsi töltettel van felvértezve, és pedig jelszavai a szolidaritás, közéletben való aktív, bátor részvétel, közérdek fontossága (Lőrincz 2002) De vajon az, amit ma civil társadalomnak tartunk, mennyire őrizte meg ezen elképzelt erkölcsi töltetét a gyakorlatban 1989 után? Mennyire sikerült depolitizálnia bizonyos feladatokat, ezáltal is hozzájárulva a szabadság köreinek szélesítéséhez? Ezekre a kérdésekre a későbbiekben próbálunk meg választ találni, miután feltérképeztük a civil szféra valamint a politikai szféra közötti viszony alakulását. E viszony alapján a civil szféra két korszaka különböztethető meg: Az első, <klasszikus> korszak jellemzője, hogy a civil szervezetek autonóm polgári kezdeményezések intézményesülése és formalizálódása eredményeként jönnek létre. Az önszerveződés az állam figyelmét elkerülő társadalmi érdekek érvényesítésének útját képezi 4 (Kiss 2006). Ilyen értelemben a társadalom politikai hatalommal nem rendelkező része érdekellentétben áll az állammal után a civil szféra és az állam ezen ellentétes viszonya partneri kapcsolattá alakul, melynek eredményeképpen egymást kiegészítő szférákká válnak. E viszony átalakulásának okát többen is a jóléti állam válságában vélik felfedezni, ennek enyhítésére törekedve avatkozik be az állam a civil szféra alakulásába, elsősorban a közterheket felvállaló civil szervezetek finanszírozásának felvállalásával (Kiss 2000). E finanszírozási politika révén méreteit tekintve a civil szféra megtöbbszöröződik, de ezzel egyidőben eltér a klasszikus, rendszerváltás előtti valamint a tocqueville-i 5 értelemben vett modelltől, mintegy szolgáltatói szférává alakulva át. Ettől az időponttól kezdődik el azon jelenlegi folyamat, amelyet a civil társadalom endzsíóizálódásának neveznek. Fokozatosan kiderült, hogy az egyesületek, szervezetek tevékenysége nem merül ki a tüntetésekkel, hiszen ha meg akarnak maradni sikeresnek, szükségük van pénzforrásokra, projektekre, irodára, személyzetre. Aki aktívan részt akar venni a közéletben, annak profinak kell lennie ebben a kőkemény versenyhelyzetben, nem szónokokra van szükség, hanem bürokratákra, akik iratokat töltenek ki, partnereket keresnek. Rá kellett ébredni, hogy a civil világot igenis szervezni kell, és a civil szféra már nem spontánul történő önszerveződés. A civil társadalom ma már nem morálfilozófiai probléma (Lőrincz 2002), nem őrizte meg erkölcsi töltetét, csupán az erre való hivatkozását. Nem biztos, hogy ez a változás önmagában egy rossz dolog, legalábbis ezen szféra szereplői számára nem az, de tény az, hogy ezen felfogás szöges ellentétben áll a rendszerváltás előtt megfogalmazott civil társadalom elmélettel. A kialakuló NGO-k a finanszírozási forrásokhoz igazodva a legkülönbözőbb feladatokat is felvállalják, beleértve azokat is, melyek nem tartoznak közvetlen tevékenységi körükbe, ezen 4 Ezt a jelenséget követhetjük majd végig a Pro Európa Liga esetében is. 5 A civil szerveződések e korszakának klasszikus leírását találjuk Tocqueville-nál: Az amerikaiak - korosztályra, társadalmi pozícióra, beállítottságra való tekintet nélkül - szüntelenül egyesületeket hoznak létre. Nem csak kereskedelmi és gazdasági társaságokba tömörülnek, hanem ezernyi más, különböző fajtájúakba - vallásos, komoly, jelentéktelen, nagyon általános és nagyon precízen körülhatárolt, átláthatatlanul nagy és alig észrevehetően parányi egyesületek tagjaiként tartják számon magukat, egymást. Az amerikaiak szövetségre lépnek azért, hogy ünnepeket üljenek meg, papneveldéket vagy leányintézeteket alapítsanak, templomot építsenek vagy könyveket juttassanak el az olvasókhoz, vagy hogy misszionáriusokat küldjenek a másként gondolkozók közé. Kórházak, fogdák, iskolák jönnek létre e társulási kedv eredményeként. De egyesületet hoznak létre akkor is, ha valamilyen vélt igazságot vagy nemes érzést kívánnak - nagy elődök példájára hivatkozva érvényesíteni. (Toqueville 1995)

4 magatartással veszélyeztetve professzionális jellegüket. A civil szféra gazdasági függősége maga után vonja sajnos a politikai függőséget is. Ez fokozottan igaz a tetőszervezetek esetében, amelyek az adományozó (rendszerint a kormányzat) különböző közvetettségű és mértékű befolyása alatt állnak (Ágh 1999). Fodor Árpád nyomán a romániai civil szervezetek következő kategóriáit különíthetjük el: vallási szervezetek, szakszervezetek, szociális és civil szervezetek (oktatási, egészségügyi stb.), szolgáltatást nyújtó szervezetek, oktató és kutató szervezetek, a nonprofit tömegmédia szervezetei, nők egyesületei, ifjúsági és egyetemista klubok, szociális és gazdasági szempontból marginalizált csoportok szervezetei, üzleti és szakértői szervezetek, helyi, gazdasági, etnikai, környezetvédelmi, kulturális, támogató szervezetek, szociális mozgalmak. Kimagaslóan magas arányban fordulnak elő a kulturális és szabadidős tevékenységet folytató szervezetek, ezeket követik a szociális szolgáltatásokat nyújtó és az oktatással, kutatással foglalkozó szervezetek (Fodor 2008). A civil társadalom létének alapvető feltétele a civil szervezetek tagjainak állandó száma. Romániában a civil szervezetekben való önkéntes tevékenykedés viszonylag ritka, a lakosság mindössze 7 %-a volt tagja egy ilyen szervezetnek, illetve 8 %-a vallotta, hogy tevékenykedett ilyenben (Fodor 2008) es felmérés alapján a nemzetközi adományozók képezték az NGO-k legfontosabb támogatási forrását, míg az állami alapokból származó összegek nagyon kicsik voltak. A 2000-es évek kutatásai azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek többsége anyagi problémákkal küszködik ben a megkérdezettek 21 %-a állította, hogy nagyon problematikus a helyzetük, további 41 % pedig nem megfelelőnek találta azt (Fodor 2008). A 2000-es évektől kezdődően a civil társadalmat meghatározta az EU, hiszen fontos szerepet játszott a mentalitás megváltoztatásában, disputákat kezdeményezett, amelyek megmutatták az alternatívákat, az európai értékeket, részt vállalt a jogi keretek uniós szabványokhoz való igazításában, a korrupcióellenes tevékenységekben. A EU-csatlakozást követően a civil szervezetek számára nyitottá váltak a strukturális alapok, az Unión belüli és azon kívüli kapcsolatok. Ezek a szervezetek átalakulását, finanszírozási forrásaik és kapcsolathálójuk változását eredményezte. A nyugati irodalomban a nonprofit szektort a társadalomnak az állammal és a piaccal egyenrangú harmadik szektoraként jelölik, amelynek egyfajta korrigáló szerep jut az állam és a gazdaság között, mely a civilek érvényre jutását biztosítja a politika és gazdaság öntörvényűségével szemben. Ezzel szemben az erdélyi magyar civil szféra értelmezésekben a fenti modell egy etnikai dimenzióval egészül ki, aminek köszönhetően az egyes alkotóelemekhez az eredetitől lényegesen különböző jelentések társulnak: az állami szektorhoz a többségi jelleg, a non-profit szektorhoz a kisebbségi jelleg (Kiss 2006). Kisebbségi intézményrendszer sajátossága a köztes lét, hiszen ugyan változó fokú autonómiával, de ugyanúgy függ a nonprofit keretekben építkező kisebbségi intézményrendszer a romániai jogszabályi környezettől, mint a magyarországi finanszírozási forrásoktól. E kettős lét kihasználható a források megkettőzéseként. Téves azon feltételezés, hogy a jogi értelemben vett erdélyi magyar civil szervezetek relatív nagy számából az erdélyi magyarság fokozott civil öntudatára lehet következtetni, hiszen egyszerűen csak arról van szó, hogy a többségi társadalmak államilag létrehozott és fenntartott

5 intézményeinek azon részét, melyet a kisebbségi elit a kisebbségi társadalom szempontjából szükségesnek tart, és amelynek állami létrehozására nincs lehetőség, nonprofit keretek között hozza létre és próbálja működtetni. A kisebbségi nonprofit intézmények jelentős része így nem egyéb, mint valamilyen nemzetállami intézmény analóg intézménye (Kiss 2006). A kisebbségi nonprofit intézmények jelentős része, tehát valamilyen nemzetállami funkciót betöltő intézménnyel azonos, amelyek esetében nem beszélhetünk civil jellegről, hiszen nem a hatalommal szemben határozzák meg magukat, sőt inkább a többségi társadalommal kívánják elfogadtatni tevékenységüket. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a civil jellegű nonprofit szektor jóval kisebb a formális nonprofit szektornál, mert a formális civil szféra egy része nemzetállami funkciót betöltő intézmény, más része viszont látszatra nonprofit, valójában politikai jellegű intézmény, valamint további csupán papíron létező szervezetek gyarapítják az erdélyi magyar intézményrendszert. Ez nem azt jelenti, hogy az egész nonprofit szervezet a kisebbségi elitek intézményei, hiszen vannak a kisebbségi hatalmi csoportoktól függetlenül működő, sőt azokkal szemben létrejövő intézmények is. A Pro Európa Liga A szervezet egyike a rendszerváltást követő időszak legelső civil szervezeteinek december 30-án hozta létre egy marosvásárhelyi értelmiségi csoport, amely célul tűzte ki a páneurópai gondolat, a pluralizmus, a demokrácia értékeinek védelmét. Úgy látták, hogy a kommunizmus megszűnte után a demokrácia és a Közel- illetve Kelet-Európa fejlődésének legnagyobb veszélyeztetője a nacionalizmus újjászületése, ami egy olyan változatos etnikai, nyelvi és vallási háttérrel rendelkező régió esetében, mint Erdély, instabilitást és feszültséget okozhat. Erre született válaszként a szervezet, megpróbálva változatos programok és projektek révén a helyi közösséget, az etnikai közösségek egysületeit, a hatóságokat, politikusokat bevonva csökkenteni a feszültséget a különböző etnikai csoportok között, illetve semlegesíteni az erdélyi nacionalista mozgalmakat, promoválva a szolidaritást, a kölcsönös megértést. Erős tevékenységet fejtett ki az emberi és kisebbségi jogok területén, szakmai képzést és oktatást nyújtott a civil szféra, az interetnikai dialógus, az erőszakos konfliktusok kezelése, a környezetvédelem és a demokrácia területén. Az összegyűjtött szakmai tapasztalokra alapozva a Pro Európa Liga munkatársai azon munkálkodnak, hogy minél nagyobb hatást fejtsenek ki a társadalom egyre szélesebb rétegeire. Az európai integráció és az európai gondolkodásmód elterjesztése szövi át tevékenységi területeit. A Pro Európa Liga központi programjai, melyek nagyrészt Erdélyben zajlanak, az interkulturalitás promoválásáért, emberjogok-, valamint kisebbségi jogok védelméért szállnak harcba. A projektek másik része viszont a határon átnyúló együttműködéseket tűzte ki célul a környezetvédelem területén, hangsúlyt fektetnek még a helyi önrendelkezésre, valamint a regionalizációra és a nők közéletben betöltött szerepére. A Liga különböző szemináriumokat, konferenciákat, kerekasztal beszélgetéseket, felkészítőket, nyári táborokat szervez, ezen kívül tanulmányok megírását kezdeményezi, tanácsadói és kiadói szerepet is vállal. A Pro Európa Liga célközönségét az

6 önkormányzatok, politikusok, vezető véleményformálók, oktatók valamint a sajtó képviselői képezik. Az alapító okiratában a következőképpen határozza meg magát: a szervezet Pro Európa Ligaként van bejegyezve, elterjedtebb nevén Pro Európa. 21 alapító tag hozta létre december 30-án Marosvásárhelyen, önmagát nem kormányzati, nonprofit, kulturális civil szervezetként határozza meg, céljául pedig minden törvényes eszköz megragadásával Románia integrációját szeretné elősegíteni az Európai Unióval. További céljai között a polgári társadalom megerősítése, a demokrácia, a pluralizmus, az emberi méltóság tisztelete, az egyetemes emberi jogok védelme, minden fajta diszkrimináció eltörlése valamint a társadalmi párbeszéd elősegítése szerepel a konfliktusok elkerülésének zálogaként. A Pro Európa céljai a következők: -európai értékrend elterjesztése Romániában, - a másság tisztelete, az emberi jogok valamint az etnikai kisebbségek védelme, nyelvi-, felekezeti örökségünk védelme, - az interkulturalitás védelme az erdélyi régióban, - interetnikai konfliktusok kezelése, megelőzése, társadalmi párbeszéd, valamint polgári ismeretek bővítése által. Pénzügyi forrásait a szervezet a tagok tagsági díjából (havonta 0,5 euro aktív tagoknak), adományokból, hazai és külföldi támogatásokból fedezi valamint más sajátos, alapokiratában lefektetett tevékenységek végzésével: szolgáltatások, kiadványok, nyomtatás, elektronikus sajtó, rendezvények szervezése. Szervezeti felépítése a klasszikus hármas rendszert követi. A Közgyűlés a szervezet aktív tagjaiból áll. Rendszerint évente egyszer hívják össze, feladatai közt többek között a szervezet alap okiratának módosítása s annak elfogadása szerepel, az éves jelentés elemzése, az éves programtervezet jóváhagyása, a szervezet pénzügyi mérlegének elfogadása valamint a Vezető Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjainak kinevezése áll. A Vezető Tanács tagjainak száma legalább? személy, ehhez még hozzáadódnak a kirendeltségek küldöttei. Rendszerint 3 havonta üléseznek, melynek keretében kidolgozzák a rövid-, közép-, hosszútávú stratégiát, a cselekvési-, pénzügyi tervet, projektötleteket valamint a partnerségi javaslatokat. Az Ellenőrző Bizottság a Liga pénzügyi és jogi ellenőrző szerve, a három személyből álló Bizottság tagjait két évre választják azzal a kikötéssel, hogy nem lehetnek vezető tanácsi tagok. Feladataik közé tartozik a költségvetés ellenőrzése, felhasznált pénzforrások nyomon követése, írásbeli jelentések elkészítése. A szervezetnek bárki tagja lehet nemzetiségtől, nemtől, kortól, politikai, felekezeti hovatartozástól függetlenül, aki egyetért az alapokiratban foglaltakkal. Három fajta tagságot különböztetnek meg szimpatizáns, aktív és tiszteletbeli státuszt. A Pro Európa Liga programjai voltak: 1. Interkulturális Központ A Pro Európa egyik legfontosabb programja, 1993-ban hozták létre, a németországi Heinrich Böll Alapítvány és a Pro Európa Liga együttműködésének eredményeként. Célul tűzték ki

7 egy szociális és kulturális központ létrehozását Marosvásárhelyen, ahol a különböző kisebbségek infromációkat cserélhetnek egymás kultúrájáról, közösen résztvehetnek interkulturális képzéseken. Idővel a Központ feladata az erdélyi, felszültséggel telített helyzetnek megfelelően körvonalazódott. Megkönnyíti a különböző kulturális, etnikai, vallási közösségek közötti kommunikációt, védi a sokszínűséget, hozzájárul a konfliktusok megelőzéséhez, jelzi és elemzi az intolerancia jelenségét. Míg egyes közösségek az elmúlt rendszer traumatikus hatásának következtében az etnikai, nyelvi és felekezeti elszigetelődéstől várják a védelmet, az Interkulturális Központ szerint az egyetlen lehetőség az interkulturális együttélés. A program két irányban valósul meg, az egyik egy gyakorlati, a szociális interetnikus és felekezetközi dialógus, kerekasztal beszélgetések, viták, kurzusok, konferenciák, szemináriumok, táborok és nyári egyetemek, kulturális cserék, művészeti és sportrendezvények során történő interkulturális tanulás révén. A másik az elméleti kutatási projektek és tanulmányok elkészítését ajánlja, amelyek a multikulturális társadalom problémáit dolgozzák fel. Ezen munkák eredményei a Pro Európa Liga kiadványaiban jelennek meg (Altera, Pro Europa). Rendezvények: a Tolerancia Hete (márciusban), Európa-napok (májusban), Nyári Egyetem (az évek során a legfontosabb román-magyar dialógusprojektté vált), Interkulturális Fórum (a nemzeti kisebbségek egyesületeinek fóruma), Transsylvania Interkulturális Akadémia. Évente többször is vitafórumot (kerekasztal-beszélgetés, szeminárium, konferencia) biztosít, ahol olyan témák kerülnek megbeszélésre, mint az emberi jogok, interetnikus kapcsolatok, Európai Unió, társadalmi tolerancia, pluralizmus, kétnyelvűség, nacionalizmus, demokrácia, holokauszt, Maros megyei NGO-k Fóruma, romániai kisebbségek, örmények, romák, civil oktatás, emberi jogok oktatása, a civil társadalom és az EU viszonya. Kulturális és közösségi rendezvények, környezetvédő kampányok, táborok, nyári egyetemek (Bálványosi Nyári Egyetem), könyvkiadás, kutatások és tanulmányok. 2. Emberi Jogok Irodája 1993-ban alakult, ellenőrzi az emberi és kisebbségi jogoknak a hatóságok által való tiszteletben tartását helyi és regionális szinten, ingyenes tanácsadást biztosít a jogsértést elszenvedőknek, támogatja ügyüket a hatóságok előtt, esettanulmányokat végez, az emberi jogok kultúrájának megerősítéséért küzd. Egyik legfontosabb célja a romákkal szembeni diszkrimináció vizsgálása és mediálása. 3. Demokrácia Kollégium 1994-ben hozták létre, az egyik legsikeresebb program, célja fiatal vezetők bevonása a részvételi plurális demokrácia aktív promoválásába, lehetőséget nyújt a jogállam működésének, parlamentáris, kormányzati és igazságügyi mechanizmusok, a helyi demokrácia gyakorlásának megértésére. Ez a civil társadalmat, helyi és nemzeti hatóságok működését, a jogállamot, az emberi és kisebbségi jogokat, az erdélyi multikulturális hagyományokat, plurális társadalom döntéshozó mechanizmusait és konfliktus-megelőzést illető kurzusokat és műhelymunkát foglal magában. A hallgatók a bukaresti és a budapesti parlamentben, kormányban és elnökségen gyakorlatot teljesítenek. A program befejeztekor a hallgatók egy napig helyi tanácsosi szerepet töltenek be, egy

8 esszét dolgoznak ki, amelyet aztán széleskörben ismertetnek. 4. Pro Europa Kiadó 1991 és 1993 között, két évig publikálta a Gazeta de Mures című társadalmi és politikai elemzéseket közlő lapot től havonta megjelenteti az Info Pro Europa című hírlevelet, majd 1995-től negyedévenként az altera című lapot, az egyetlen alteritásnak, multikulturalitásnak, kisebbségek jogának szentelt folyóiratot. Ezeken kívül román és magyar nyelvű könyveket és brosúrákat jelentet meg interkulturalitás, demokrácia, emberi jogok, piacgazdaság és európai értékek témákban. 5. Pluralizmus Programja A Pro Európa Liga egy sor olyan tevékenység, rendezvény szervezője, illetve résztvevője, amelyek célja a társadalom beható reformja, a funkcionális és plurális demokrácia meghonosítása. Ennek érdekében a következő területeken folytat tevékenységet: környezetvédelem, regionális fejlesztés, a nők esélyegyenlősége, nem kormányzati és civil szektor megerősítése, civil érdekképviselet. A Pro Európa Liga húsz éve A Smaranda Enachéval folytatott beszélgetés során a belső nézőpont sok tekintetben megerősítette a civil szervezetekről megismert elméleti keretet, a szervezetről kialakult külső képet, ugyanakkor árnyalta, új dimenzióit mutatta fel annak. Smaranda Enache a 21 értelmiségi alapítótag között volt, akik különböző nemzetiségűként már a rendszerváltás előtt is kulturális ellenállást fejtettek ki, a csoport a kommunista rendszer által táplált félelmek miatt 89 előtt nem vált szervezetté, de ugyanazokban az értékekben hittek, ugyanazt a célt követték, legális kereteken belül fejtették ki tevékenységüket. Amint megadatott az önszerveződés lehetősége a forradalom napjaiban létrehozták a Pro Európát. A névvel azt sugallták, hogy Romániát csak az elszigetelődés megszüntetése, az európai értékek, a humanizmus, a szolidaritás, a pluralista demokrácia mentheti meg, és már akkor, elsőkként felismerték az európai integráció fontosságát. Kétnyelvű szervezetként határozzák meg magukat, a munkatársak nagy része valamelyik kisebbséghez tartozik (magyar vagy roma), a szervezeten belül magyarul és románul is beszélnek, de a munkanyelv a román. Smaranda Enache így fogalmaz: Minden, ami rólunk vall, az kétnyelvű, másrészt a kiadványaink és a rendezvényeink legnagyobb része, 99%-ban román nyelven folyt. Ez egy pragmatikus szempont volt, és volt ebben egy kigondolt stratégia is, hiszen annak a felfogásnak voltunk a hívei, hogy ahhoz, hogy egy társadalom megváltozzon elsősorban a többségnek kell felvállalnia a változást. Ezt tanultuk mi más társadalmak leckéiből, pl. akkor született meg a rassziális demokrácia az Egyesült Államokban, amikor a négerek kérdését felvállalta a fehér többség. Míg a többnyelvűség egy alapvető érték számukra mindig megpróbálták az anyagokat két vagy három nyelven elérhetővé tenni, addig következetesen érvényesítették azt a stratégiát, miszerint a többséget a többség nyelvén kell megszólítani, ezen a nyelven kell rávenni arra, hogy

9 megértse és felvállalja a kisebbségek jogainak, az emberi jogoknak, az európai értékeknek a védelmét. Modelljük eredményesnek mondható, hiszen kétségkívül nagyobb hatást értek el, mint a csak magyarul kommunikáló ezáltal süketek párbeszédét folytató magyar civil szervezetek. 6 Smaranda Enache szerint a Pro Európa Liga kapcsolatát a politikummal az értékek politikája határozta meg: megpróbáltak minél több pártot megnyerni az európai értékeknek, de a szervezet soha nem kötelezte el magát egy párt mellett sem. Militáns, közpolitikával foglalkozó szervezet volt, amely a demokratikus pluralizmus és az emberi jogok elveiből kiindulva próbálta a romániai politikát befolyásolni, hiszen civil szervezetként sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkeztek a nemzetközi kapcsolatok, politika terén, a politikai pártokkal ellentétben a társadalom megreformálására törekedtek. Módszerük az volt, hogy egyéneket nyertek meg, akik átadták a pártoknak a kidolgozott tranzíciós modelleket, ugyanis a romániai politika nem figyelt a civil szféra diskurzusára (93-tól a nemzetközi szervezetek pl. Európai Tanács révén próbáltak meg hatni a román politikára). Mindig vigyáztak arra, hogy ne használja ki őket egy politikai párt sem, inkább ők használták fel a pártokat az európai értékek terjesztésére. A politikum befolyásolásán túl fontos cél volt mindig az állampolgárok megnyerése, hiszen azok az elején nem bíztak a nemkormányzati szervezetekben, de lassan elindult a változás, amely során a civil társadalom, a politikai személyiségek, az állampolgárok, az egyházak, a szakszervezetek és ezen belül a páneurópai áramlat megerősödött. A rendszerváltás utáni tíz évben történt átalakulás kétségkívül a civil szervezetek, a Pro Európa érdeme is. Mindeközben nem folytattak pártpolitikát, de nyíltan támogatták az olyan pártokat, politikusokat, akik kiálltak a demokrácia, a demokratikus emberi jogok mellett. Kezdetben a művészetek és a kultúra szerepére helyezték a hangsúlyt, de a nacionalista eszmék térhódítása (pl. Vatra Românească szervezet), ezek mögött a kommunizmus átmentése, a volt kommunista vezetők ilyenforma újbóli hatalomhoz jutása változást eredményezett: militáns és aktivista csoporttá váltak, egy társadalmi harc részeként kellett felvállalni az értékeket. Céljaik az ország mentalitásának megváltoztatása, a román és magyar nemzet közötti megbékélés segítése, ugyanakkor az állam adminisztratív, politikai felépítésének megváltoztatása voltak között a politikai vezetőknek nem sikerült az országot az európai értékek felé mozdítaniuk, Enache szavaival: az államról, társadalomról való felfogásuk a múltban maradt, annak ellenére, hogy ők egy szabad, félig-szabad gazdaságot hoztak létre. Őket nem érdekelte igazából egy olyan strukturális átváltozása Romániának, amely [ ] egy diktatorikus államból egy európai típusú szabad államot hoz létre. Ebben az időszakban a szervezet rendezvényei, tevékenységei által a román állam adminisztratív, politikai felépítésének változását is megcélozta. Partnerkapcsolatot létesítettek más, nemzetközi szervezetekkel, amelyekkel együttműködve dolgoztak céljaik eléréséért. A Pro Európa tagja a Centre for Pluralismnak, a romániai Antidiszkriminációs Koalíciónak, együttműködnek a Helsinki Bizottsággal, partnerkapcsolatot ápolnak a Pro Demokrácia, az Alianţa Civică, a kolozsvári Etnikai Diverzitás csoporttal, a LADO- 6 A jelenleg csak románul elérhető honlappal kapcsolatban Enache elmondta, hogy a honlap átalakítás alatt van, amit az anyagi gondok miatt nem tudtak befejezni, de megpróbálják visszaállítani az eredeti formát, ahol nagyon sok anyag elérhető volt három nyelven.

10 val (Liga pentru Apărarea Drepturilor Omului/ Liga az Emberi Jogok Védelméért). Nemzetközi szinten kapcsolatban állnak az Amnesty Internationallel, a londoni Minority Rights Grouppal. Vannak magyarországi partnereik is pl. a Csiperó csoport Kecskemétről, Pro Minoritate Alapítvány. Az eltelt két évtized alatt a szervezet a kitűzött célok eléréséért következetesen és eredményesen dolgozott, rendezvényeikkel, szerepvállalásukkal, oktató-, kutató munkájukkal a romániai társadalom európai értékekhez való felzárkóztatását végezték. Románia 2007-es uniós csatlakozásával elérték elsődleges célkitűzésüket. A helyzet újraértékelésére, szerepüknek felülvizsgálatára, egy új feladatmeghatározásra van szükség, Enache ezt így fogalmazza meg: ahogy látom a romániai demokratikus helyzetet, azt gondolom, hogy ilyen szervezetekre továbbra is szükség van. Nyilván más logikával, hiszen a nemzetközi nyomás Romániára, hogy teljesítse a különböző feltételeket, megszűnt. Most arra volna szükségünk, hogy minél több embert tudjunk megnyerni ezen célok megvalósításához. Olyan értelemben, hogy az állampolgárok egyénileg is vállalják fel ezeket az értékeket, ők maguk tegyenek a korrupció, a visszaélés, a nepotizmus ellen és gyakorolják a szabadságaikat, amelyeket az európai alkotmány garantál nekik. Enache bavallása szerint éppen a célok átalakulása, a szervezet feladatainak újraértelmeződése miatt jelenleg a Pro Európa válságperiódust él meg, amikor az eddig eredményesen alkalmazott technikák helyett újakra van szükség, új célcsoportot kell elérni. A szervezet az eltelt két évtizedben egy szűkebb réteg, a vezetők, a döntéshozók, az értelmiségi elit képzésével, befolyásolásával foglalkozott, sokkal kisebb mértékben nyitottak a széles közönség, az állampolgárok felé. De most már ennél mélyebbre kell hatni ahhoz, hogy a román társadalom, az ország egésze felvállalja az európai értékeket. Mindehhez a szervezetnek új stratégiára van szüksége, át kell értelmezniük eddigi módszereiket, új formákat kell találniuk, amelyek révén szélesebb rétegekhez szólhatnak. Enache hangjában a bizonytalanság érződik, amikor ezekről a jövőbeli feladatokról beszél, hiszen bár az új célokat sikerült meghatározni az elmúlt két évben nem találták meg sem a megfelelő forrásokat, sem a megfelelő megoldási formákat ezekre: ez a nagy kérdés, hogy képesek leszünk-e olyan nagy fórumokat, olyan új formákat kitalálni amellyel a mindennapi emberhez tudjunk szólni. Hogy tudjunk egy olyan országban ahol ennek nincs kultúrája? Aggasztónak találja a helyzetet, a világszerte eluralkodó passzivitást, apátiát, a polgári értékek krízisét látja, ami ellen tenni kell, mi nem fogunk elhallgatni, még ha nem is lesz pénz a programjainkhoz. Továbbra is fogjuk folytatni ezt a militantizmusunkat és egy hang maradunk, nem egy erős szervezet. Most már ez vagyunk egy Hang, nem egy erős szervezet. Nehéz húsz évnyi eredményes munka után, az ország egyik legelső, legfontosabb és legnagyobb befolyással bíró szervezeteként kijelenteni, hogy már nem az az erős szervezet, amelyet a 90-es években megismertünk, a források és a célok átalakulása meggyengítette, megkérdőjelezte a Pro Európa létét. A célok meghatározásában látható átalakulás a forrásszerzésben is végigkövethető. A szervezet megalakulását követően tisztában voltak azzal, hogy Románia gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a folytonos tevékenységek helyi alapokból való finanszírozását, nem is létezett nem kormányzati szervezetek számára elkülönített alap. A már ismert kelet-európai modellt alkalmazta a Pro Európa is, a nyugat-európai, amerikai privát alapítványokhoz fordultak, az első támogatók

11 amerikai, később főleg német és holland alapítványok voltak. Amikor megjelentek az Unió felzárkóztató programjai, akkor ezek biztosították a rendezvények anyagi keretét, majd a szervezet életében viszonylag későn kezdték el a helyi, minisztériumi alapok lehívását. A finanszírozási formák kiválasztásakor mindvégig figyeltek arra, hogy ne dolgozzanak olyan szervezettel, amely politikailag elkötelezett, amely a Pro Európa autonómiáját korlátozó feltételeket szabott meg, hogy ne csak egy országból szerezzék a támogatásokat, hogy ne váljanak egy nyugati szervezet romániai képviselőjévé, fiókszervezetévé. Függetlenségüket mindig megőrizték helyi és nemzetközi szinten egyaránt, ez lehetővé tette, hogy a szervezet szabadon kövesse meghatározott céljait, a romániai társadalom igényeire koncentrálva szabadon alakítsa ki rendezvény- és tevékenységlistáját. A 90-es évek ebből a szempontból is a siker évei voltak. Nagyon hamar tagja lett egy olyan nemzetközi hálózatnak (Network for Pluralism), amely átfogja a volt kommunista államok nem kormányzati szervezeteit (Romániából a Pro Európa mellett a Fundatia pentru Pluralism volt tagja ennek), ennek keretén belül a szervezetek képviselői évente legalább kétszer találkozókon vettek részt, ezeken a volt kommunista blokk problémáit, átalakulási folyamatait tárgyalták meg, lehetővé tették a tapasztalatcserét, az együttműködést, a nemzetközi projektek megvalósítását. Ennek köszönhetően tisztán körvonalazódtak a romániai sajátosságok, a közös problémák. Az egy lépéssel előrébb járó állambeli szervezet könnyebben tudott felhasználható modellekkel segíteni, mint a nyugatiak. Enache szerint a romániai szervezetek is gyakran töltöttek be ilyen szerepet a kisebbségi-, emberi jogok védelmének, az állam alapvető reformjának módszereit adhatták át a kaukázusi képviselőknek. Állandó volt a Pro Európa kapcsolata mind Kelettel, mind Nyugattal, Nyugattól tanultak, tudásukat nem csak a romániai, hanem más keleti szervezeteknek is közvetítették. Segítették az új romániai nem kormányzati szervezetek létrejöttét, a Maros megyei NGO-fórum megszervezése is nevükhöz fűződik. Az uniós csatlakozás a finanszírozásban is törést eredményezett, tagállamként Románia már nem jogosult a nyugati alapítványok támogatására, hiszen a demokrácia-kérdések elvileg már megoldottak, a szervezeteknek a maguk országában kell megszerezniük a támogatást, ha mégis tovább akarnak dolgozni. A nyugati országokkal ellentétben ahol (pl. Hollandiában) a kormány feltétel nélkül támogatja az emberjogi szervezeteket, még akkor is, ha azok munkájukat kritizálják, hiszen ez vezet az állampolgári sérelmek megfogalmazásához és megoldásához Romániában nem léteznek emnberjogi és demokratikus kérdésekre elkülönített alapok. Ezért a szervezet a csatlakozás óta kifutó pályázatokból létezik, illetve van pár aktív alap (Open Society Institute Budapest, amelyet a Soros Alapítvány támogat, a belgrádi székhelyű Balkan Trust for Democracy, a Charles Stuart Mott az Amerikai Egyesült Államokban, Black Sea Trust, amely a Fekete-tenger térségével foglalkozik), amire számíthatnak. A finanszírozási problémák a Pro Európa válságának okozói közt szerepelnek, amint kiderült, az eddig megpályázott források az elkövetkező időszakban nem lesznek elérhetők, ez teljes arculatváltást, új viszonyokhoz való alkalmazkodást tesz szükségessé. Ez nem megy zökkenőmentesen, az eddigi programok nem felelnek meg az új elvárásoknak, az Európai Unió által létrehozott alapok nem kedveznek a kontinuitásnak, hiszen nem támogatnak olyan

12 tevékenységeket, amelyek repetitívek. Ennek következtében a fent bemutatott programok, a kiadványok többsége anyagi keret hiányában megszűnt, 13 év után a Demokrácia Kollégiuma, a Transsylvania Nyári Egyetem, a Tolerancia Hete mind abbamaradt, illetve helyi szintre zsugorodott. A szervezet sorsa kérdésessé vált, a húsz év alatt kialakított tevékenységi és pénzszerzési forma már nem lehet eredményes, drasztikus irányváltásra lenne szükség, a tevékenységi formák újragondolására, a programok amelyek átal a Pro Európa meghatározta megát, és amelyek az elmúlt húsz évben oly sikeresek voltak átalakítására, az új igényekhez igazítására. Mindezt az utóbbi két évben nem sikerült megvalósítaniuk. Ahogy a tevékenységeik és forrásaik csökkentek, úgy csökkent a tagok, az önkéntesek száma is. Volt olyan időszak, amikor 750 tagja volt a szervezetnek, most már a 100-at sem éri el a tagok száma. Smaranda Enache szerint ez azzal magyarázható, hogy Romániában nem alakult ki a szervezethez való tartozás kultúrája. Valamikor tizenkét munkatárs dolgozott a szervezetnek, most négyen vannak. Míg a Demokrácia Kollégiuma működött, nagyon sok önkéntes csatlakozott, azóta viszont annyira lecsökkent a számuk, hogy tevékenységeik során a tagokra szorítkozhatnak csak. A kezdeti időszakokban kétségkívül ugródeszkaként működött, a szervezet több tagja, munkatársa is politikai vagy piacorientált karriert ért el a Pro Európában kifejtett tevékenységének is köszönhetően, ugyanakkor a Demokrácia Kollégiuma és a nyári egyetem egykori diákjainak többsége jelenleg fontos funkciót tölt be, kiváló szakember, ezzel is bizonyítva, hogy a rendezvények erős felkészítők voltak, amelyek egy új elitet képeztek ki. Dolgozatunkban az egyik legelső romániai civil szervezetet vizsgáltuk meg, amelynek jelentős hatása volt az elmúlt húsz évben Románia demokratizációs folyamataira, erős szervezetként politikai befolyással bírt, eredményesen végezte oktató és értékközvetítő feladatát. A szervezet vizsgálata során kiderült, hogy teljes mértékben beilleszthető az Európai Unió által a nem kormányzati szervezetekről felállított elméleti keretbe, az öt ismérv (nonprofit, önkéntes, intézményesült, közhasznú, független) érvényes rá. A romániai civil szervezetekről megtudott információk nagy része érvényes a Pro Európára, gondoljunk az alakulására (a rendszerváltást követő klasszikus periódusban, autonóm polgári kezdeményezés intézményesüléseként és formalizálódásaként jött létre), típusára (önmeghatározása szerint kulturális szervezet), a felmerülő problémákra (a civil szféra gazdasági függősége maga után vonta a politikai függőséget is ezt a Pro Európának sikerült elkerülnie), finanszírozási formáira (1997-es felmérés alapján a nemzetközi adományozók képezték az NGO-k legfontosabb támogatási forrását, míg az állami alapokból származó összegek nagyon kicsik voltak. A 2000-es évek kutatásai azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek többsége anyagi problémákkal küszködik. A 90-es évek sikerei után az uniós csatlakozás mind a finanszírozás, mind a meghatározott célok, tevékenységek esetében válságot hozott. A szervezet jelenleg kérdésekkel teli időszakot él, amely végződhet a célok, programok átértelmezésével, új támogatási formák találásával, de ugyanakkor a szervezet tevékenységi körének, szerepének beszűkülésével, esetleg megszűnésével is.

13 Bibliográfia Ágh Attila (1999): Civil társadalom és korai konszolidáció az EU-csatlakozás jegyében Magyarországon. In Magyar és európai civil társadalom. Pécs. Arató Krisztina (2005): A civil szervezetek és az Európai Unió. Civil Szemle, 4 sz. Barna Gergely (2004). Erdélyi magyar ifjúsági szervezetek szervezetszociológiai elemzése. In: Erdélyi Társadalom, 2 sz.http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/?szerzo=barna%20gergely D. Lőrincz József (2002): A civil társadalom problémája 1989 után. Web, különszám: Politikai kultúra az átmenetben, 10 sz. Dobák Miklós (2000): Szervezeti formák és vezetés. Budapest, KJK. Fodor Árpád: Europa civică România civică. Asociatia Pro Democratia, 2008 Horváth István Deák-Sala Zsolt (1995): A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. Korunk, 11 sz. Kiss Dénes István (2006): Az erdélyi magyar civil szféráról. Civil Szemle, 2 sz. Kiss Dénes (1996): Civil szféra és politikum. Esettanulmány: a kolozsvári magyar egyetemi háttérintézmények és a politikai szféra viszonya. Korunk, 4 sz. Kuti Éva (2008): Stratégiai cselekvésen innen, illúziókon túl. Civil Szemle 4 sz. Papp Z. Attila (2001): A civil társadalom eszméje a romániai nyilvánosságban 1990 után. In Uő: Sétanyomok. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó. Toqueville, Alexis (1995): Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában. Korunk, 11 sz. Végel László (1998): Civilitás és kisebbség. A kisebbségi civil társadalom mint az egyén és a közösség modern szintézisének esélye. Regio. Kisebbség, politika, társadalom. 3. sz. A Pro Európa Liga hivatalos honlapja (http://www.proeuropa.ro/)

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

2008. évi Közhasznúsági jelentése

2008. évi Közhasznúsági jelentése ÚTON Ifjúsági - Kulturális Egyesület 4024 Debrecen, Rákóczi u. 62./A. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Debrecen, 2008. május 30. Szűcs Kornél Balázs Elnök 1 A z ÚTON Ifjúsági Kulturális Egyesület Közhasznúsági

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Zala Megyei Civil Információs Centrum. Horváth Rita - irodavezető

Zala Megyei Civil Információs Centrum. Horváth Rita - irodavezető Zala Megyei Civil Információs Centrum Horváth Rita - irodavezető Tevékenységek Szakmai tanácsadási rendszer biztosítása: Jogi, közhasznúsági Pénzügyi, könyvviteli és adózási Pályázati Forrásteremtési Számítógép-kezelési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Stratégiai irányok a Diákjogi Szektorban

Stratégiai irányok a Diákjogi Szektorban Ifjúsági Közélet Fejlesztéséért Alapítvány VII. Diákjogi Szektorkonferencia 2009. november 20-22. FÓT Milicz Ákos Stratégiai irányok a Diákjogi Szektorban Amirl mindenképpen beszélnünk kellene 1. Szektor

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG

6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG 6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG 6.1. A saját szervezetekhez (önszerveződéshez és érdekvédelemhez) való jog 205 6.2. A pártalapítás szabadsága 205 6.3. Civil szerveződés 206 Az önszerveződéshez való jog

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

(Diák)Jogvédk Magyarországon

(Diák)Jogvédk Magyarországon (Diák)Jogvédk Magyarországon Jogvédelemmel foglalkozó civilek DIPA Egyesület Civil jogvédelem Jogok valamely védettnek tekintett köre (pl. I, II generációs alapjogok) Elvont Elv Feminista, PMM Valamely

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2001 Budapest, 2002. május 2 1. A szervezet alapadatai: Elnevezés: Bejegyzett nevén: Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány Ma-holnap

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Érdekeltségi viszony. Civil szervezet címe Budapest József A. út 12. elnök, alapító Szeged, Brüsszel krt. 18/B kuratóriumi elnök

Érdekeltségi viszony. Civil szervezet címe Budapest József A. út 12. elnök, alapító Szeged, Brüsszel krt. 18/B kuratóriumi elnök Alföldi Andrea "Nebántsvirág" Gyermek- és Ifjúságvédő Közhasznú Egyesület 1051 Budapest József A. út 12. elnök, alapító - 00016/23/2005. 00019/23/2005 szerepvállalásának segítése - 00058/01/2005 3 490

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Európai Helyes Gyakorlat Díjak

Európai Helyes Gyakorlat Díjak A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Együtt a kockázatok megelőzéséért www.healthy-workplaces.eu NEVEZÉSI FELHÍVÁS Európai

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT T Ó T H I L O N A K I E M E L T F Ő E L Ő A D Ó ELŐZMÉNYEK 2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT Saját szakmai sajátosságainkhoz illeszkedő tehetséggondozó

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben