a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

Átírás

1 a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta nem-kormányzati szervezetek, aktív résztvevői a vizsgált folyamatnak, specifikus hatást fejtenekkiannakjellegére,mértékére,valamintavégrehajtásmódszereire. Afüggetlenállamilét20évealattacivilnem-kormányzatiszektormegszületett,és intenzívenfejlődött;idetartoznakapolitikaipártok,aszakszervezetek,azetnikai-kulturális és a vallási egyesületek, a nem-kormányzati szervezetek, a független tömegmédia stb. Mára a szektor meglehetősen aktív társadalmi szerveződések gyűjteményévé vált, melyekszámostársadalmirétegéscsoportérdekeitképviselik. Megkelljegyeznünk,hogyacivilszektorközpolitikaifolyamatokbanbetöltöttszerepénekerősödéseazutóbbiidőbenglobálistendenciávávált.Ezatendenciarészbenaz állammaifunkcióinakbizonyosmértékűbeszűkülésébenmutatkozikmeg,amiabbanérhetőtetten,hogyegyes,hagyományosanállamifeladatokaciviltársadalomra szállnak, illetve hogy ez utóbbi magára veszi az államhatalom bizonyos elemeit. Ez a tendencia másfelől a civil intézmények kormányzati hivataloktól való függetlenedésében és erejéneknövekedésébenmanifesztálódik(selekhanov,2009). Az 1991-ben, a Szovjetunió összeomlását követően függetlenné vált államokban a vizsgálttendenciaugyankésőbbjelentmegmintsokmásországban,azonbanmeglehe- tősenintenzíven.aposztszovjetállamokvezetőinekpolitikaiakarataerőteljesentámo- CIvIl SzEmlE 2013/2. 39

2 gatjaeztafolyamatot,akárcsakakormányoknakéskormányhivataloknakaciviltársadalomésacivilintézményekfejlődésétsegítőpolitikai,jogistb.feltételekkialakításárairányulótevékenységeit.üzbegisztánban,például,azerősállambólazerősciviltársadalombavalóátmenetetazországpolitikaimodernizációjaegyiksikertényezőjénektekintik. 1 Ebbenahelyzetbenanem-kormányzatiszervezetekaciviltársadalmistruktúraalapelemekéntjelennekmeg,ésazintézményrendszerlegaktívabbrészétképezikgyakorlatilag az összes posztszovjet államban. Nem-kereskedelmi jellegű társadalmi szervezetek, melyeket nem köt a szakmai specializáció, és nem törekszenek az államhatalomba (Chuprynina I., 2002). A politikai pártokat, a társadalmi-politikai mozgalmakat, a szakszervezeteket és az etnikai-kulturális központokat általában nem soroljuk a nem-kormányzatiszervezetekközé. Kazahsztánban a civil társadalom és a nem-kormányzati szektor kialakulása már a szovjetérábanmegkezdődött.aszovjettársadalomésállamradikálisváltozásánakfolyamataiehhezafejlődéshez1985és1991közöttaszovjetvezetésáltalfolytatottátmenet (peresztrojka)politikájánakkeretébenjárultakhozzá.alakosságönszerveződőtevékenységeiazérdekeikkifejezésérealkalmasújerőkmegjelenésévelpárhuzamosanerősödtek. Ademokratizálópolitika,aglasznoszty(átláthatóság)ésapluralizmuserősödésénekhatásáraazemberekegyreerősebbenigényeltéksajátérdekeikmegfogalmazásátésérvényesítését, illetve az ország politikai életében való aktív részvételt. Ezek a folyamatok függetlencivilkezdeményezésekésszerveződésekszületéséhezvezettek,aklubjellegű szervezetektőlazországosmozgalmakig. Mivel ben a politika gyakorlatilag tiltott terület volt, az akkoriban alakult szervezetek kizárólag környezeti problémákkal foglalkoztak. Ilyenek voltak, többek között,a Kezdeményezés Egyesület,azAralésBalkhashÜgyekTársadalmiBizottsága,a ZöldFront ÖkológiaiEgyesületstb.Ezekaszervezetekigengyakranarrakényszerültek, hogy közvetlenül a környezeti szennyezésért felelős kormánytisztviselőkkel vitatkozzanak. Annak érdekében, hogy megvédjék jogaikat és pozícióikat, ezek az önkormányzó szervezetekfokozatosanpolitikaiszervezetekkékellett,hogyváljanak. Ebbenazidőszakbanváltaktehátazinformálismozgalmakspontánkörülményekből politikairealitássá.azinformálisszervezetekéscsoportok,ezektevékenységeinekszervezetlensége,ismeretlenvezetőik,ahatóságokellenállásaésaközvéleményerőskonzervativizmusamiattazonbanaszervezetttársadalmiszervezetektársadalmi-politikaikezdeményezéseitsemtámogattákszélestömegek. AszovjetKazahsztánbanavalódidemokratizálódásifolyamatokkörülbelül1988másodikfelébenindultakel,ésezazakkorinem-kormányzatiszektorintenzívfejlődésében nyilvánult meg ben több mint száz regisztrált és nem regisztrált társadalmi szervezetet számoltak össze az országban. A legjelentősebbek között volt a Fórum Egyesület, a történelemoktatással foglalkozó Memorial és Adilet, az Azamat, a Birlik és másifjúságiszervezetek.azelsőnépszerűországosszervezetanevada-semipalatinskelnevezésűatomellenesmozgalombóljöttlétre,melynekcéljaanukleáriskísérletekbetiltásavolt. 40 CIvIl SzEmlE 2013/2.

3 Ezekmellett1989végénmegalakultaKazahsztániFüggetlenTársadalmiszervezetek Egyesülése,amelyhezcsatlakoztakaDemokratikusUnióésaMemorialegyeságai,aNevada-Semipalatinsk,aDoverie,aZöldFront,aKezdeményezés,aBirlesunevűfüggetlen szakszervezetésmásszervezetek(ponomarev,1991).amikoraztánkazahsztánfüggetlen állammávált,ezekközülaszervezetekközülsokanmaguktólfeloszlottak,vagyakülönbözőkörülményekhatásáramásszervezetekkéalakultakát. AszuverénKazahsztánnem-kormányzatiszektoránakkialakulásábanésfejlődésében akövetkezőfőmérföldkövekkülöníthetőkel.azelsőidőszak1991és1994közétehető. Ezekben az években több mint 400 nem-kormányzati szervezet alakult meg (Chuprynina,2002).Tevékenységeikáltalábanpolitikaimotivációvalbírtak,ésemberijogi kérdésekre irányultak. Ennek az volt az oka, hogy Kazahsztánban megkezdődtek a demokratikus átalakulási folyamatok. Ezen időszak legfőbb jellemzője a nem-kormányzati szervezetekmegalakulásávalkapcsolatosrendszerszerűkoncepcióhiányavolt. Akormánynaktehátnemvoltakvilágoselképzeléseiésvéleményeanem-kormányzati szervezetekkel kapcsolatban. Ez elsősorban jogi szabályozásuk korlátozottságában nyilvánultmeg.aszabályozószerepetakazahszovjetszocialistaköztársaságban1991. június27-énelfogadotttársadalmiszervezetektörvényetöltöttebe.ezatörvényatársadalmiszervezeteketmintazállampolgárokközösérdekeinalapulószerveződésekszabad akaratánakkifejeződésekéntlétrejövőönkéntesformációkatdefiniálta. 2 A törvény a politikai pártokat, a tömegmozgalmakat, a szakszervezeteket, a női, veterán,ésgyermekszervezeteket,afiatalokszervezeteit,atudományos,technikai,kulturális-oktatási,kulturális-sportésegyébönkéntestársaságokat,művészetiszakszervezeteketésegyesületeket,valamintmásszövetségekettársadalmiszervezetneknevezte.acivil szervezeteknek tehát nem volt olyan jogi státusa, vagy jellemzője, amely alapvetően megkülönböztettevolnaőketmástársadalmiszervezetektől. Anem-kormányzatiszektorfejlődésénekmásodikszakaszaaz igterjedő éveketölelifel.eztaszakasztanem-kormányzatiszervezetekkvantitatívéskvalitatívfejlődése időszakának nevezhetjük. Ezen évek alatt a számuk 400-ról 1600-ra növekedett (Chuprynina,2002).Anem-kormányzati(civil)szervezetitevékenységekkvalitatívaspektusa specializációjuk felerősödésével, így tevékenységi típusaik differenciálódásával kapcsolatos.akazahsztáninem-kormányzatiszervezetekfejlődéséneklegfontosabbhatótényezőjeebbenazidőbenatevékenységeikhezanemzetközialapítványokáltalpályázat útjánnyújtottjelentősanyagitámogatásvolt. A szóban forgó időszakban a nem-kormányzati szervezetek ellenőrzését biztosító jogszabályokmegteremtéséreistörténteklépések.akazahköztársaság1994.december24-énelfogadottpolgáritörvénykönyveelőszörvezetettbeolyanfontoskategóriákat,mintpéldáulanem-kereskedelmiszervezetek,melyektevékenységenemkapcsolódikprofitszerzéshez,illetveaszervezetitagokközötteztnemosztjaszét.megszületetta nem-kereskedelmi szervezetek jogi formáinak listája. Az állampolgári egyesületi forma mellettezekaszervezetekintézetként,szociálisalapként,vásárlóiszövetkezetként,vallási egyesületkéntvagyjogientitásokszövetségekéntislétrejöhettek. 3 CIvIl SzEmlE 2013/2. 41

4 1996. május 31-én végül elfogadták a Társadalmi szervezetekről szóló törvényt, amelybizonyosmegkülönböztetésekettettacivilszervezetek,valamintapolitikaipártok és a szakszervezetek között. A Kazah Köztársaság augusztus 30-án elfogadott új alkotmányának megfelelően ez a törvény megtiltotta a politikai pártok és a szakszervezetek külföldi állampolgárok, kormányok és nemzetközi ügynökségek által történőanyagitámogatását.ugyanakkoratársadalmiszervezetekmástípusainaklehetővétette,hogykülföldiésnemzetköziszervezetekáltalnyújtotttámogatásokatfogadjanak. A nem-kormányzati szervezetek fejlődésének harmadik szakasza október 24-énkezdődött,éstartamainapig.KezdeténekNazarbajevelnökleveléttekinthetjük, amelyetakazahsztániemberekhez Egyszabad,hatékonyésbiztonságostársadalomfelé címmel írt. Az államfő első alkalommal szólt a nem-kormányzati szervezeteknek a kazahtársadalomésállamfejlődésébenbetöltöttszerepéről.szerinte anem-kormányzatiszervezetekmármaisóriásiszerepetjátszanakkazahsztánbanazemberijogikérdések,alakosságkülönbözőérdeklődésiterületeiésatársadalomszociáliskonszolidációja terén (Nazarbajev,2000).Ebbenavonatkozásbanazállamfőkifejezteaztaszándékát, hogyazállamjelentős,pályázatiformábannyújtotttámogatásokkalsegítsefontosszociálisprogramokmegvalósítását ábra.Akazahsztáninem-kereskedelmiszervezetekszámánaknövekedésiüteme Ezt a szakaszt tehát az állam és a nem-kormányzati szervezetek közti új kapcsolati modell kialakulása jellemezte; ez főleg kormányrendeletek és feladatátvállalási szerződések keretében nyújtott állami anyagi támogatást, valamint informális, tanácsadási, mentorálási, adminisztratív és technikai jellegű támogatást jelentett. Intenzívebbé váltak ugyanakkor a nem-kormányzati szervezetekkel különböző szinteken folytatott együtt- működések,ésacivileketegyreszélesebbkörbenvontákbeaköztársaságadminisztrá- 42 CIvIl SzEmlE 2013/2.

5 ciósésterületistruktúrájánakkülönbözőelemeibe,ideértveafontostársadalmiproblémákéskérdésekmegoldásátis. A kazahsztáni nem-kormányzati szektor fejlődésének főbb elemeit az alábbiakban vesszükszámba.akazahtársadalomjellegzetességei,valamintafolyamatbanlévőpolitikaiátmenetszabtafeltételekképlékenységemiattezafolyamatnemegyértékű,pozitív ésnegatívaspektusaiegyarántvannak. Elsőkéntemlíthetjükakazahnem-kormányzatiszervezetekszámánakfolyamatosnövekedését,amelyetaz1.ábraszemléltet. A hivatalos adatok szerint 2001 végére már 1767 hivatalosan is regisztrált nem-kormányzatiszervezetműködött 4,2003októberérepedigaszámukelértea4500-at.2008 novemberében a nem-kereskedelmi szervezet közül regisztrált nem-kormányzatiszervezetvolt,közülük6697társadalmiszervezet,5874magánszervezet,3841 közalapítvány,1385vallásosközösség,ajogientitásokszövetségeinekszámapedig1161- rerúgott(kazahsztánicivilszövetség,2009:43). Akazahsztáninem-kormányzatiszervezetekszámánakalakulásátnagyvalószínűséggel az alábbi tényezők befolyásolták. Elsősorban a posztszovjet mentalitás miatt sok kazah polgár inkább hajlik társadalmi, közösségi cselekvésekben való részvételre, mint magánjellegű vállalkozásokban való elköteleződésre. Emellett a kazah társadalom széles teretnyújtacivilszervezetekerőfeszítéseinekéskapacitásainakkiaknázására,értelmetlenversengésgenerálásanélkül.végülanem-kormányzatiszektoregyrekomolyabbalternatívát jelent a kormányzati, illetve üzleti szektorral szemben a foglalkoztatás terén. Egy2009elejibecslésszerintmajdnem200ezeremberdolgozottaszektorban,éskörülbelül 2 millió állampolgárt értek el a civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások (Abramova2009). Ugyanakkor ha Kazahsztánt más közeli vagy távoli országokkal hasonlítjuk össze a nem-kormányzatiszervezetekszámánakvonatkozásában(10ezerlakosrajutónem-kormányzatiszervezetekszáma),kazahsztánegyelőremeglehetősenlevanmaradva. 1.táblázat.Összehasonlítóadatokakülönbözőországoknem-kormányzatiszervezeteinek számáról2008végén Ország Lakosság Nem-kormányzati szervezetekszáma 10ezerlakosrajutó nem-kormányzatiszervezetek száma Észtország Magyarország Kanada Oroszország Horvátország Szlovákia Nagy-Britannia Grúzia Kazahsztán CIvIl SzEmlE 2013/2. 43

6 Másrésztazonbanakazahsztáninem-kormányzatiszerezeteknemcsakmennyiségi, hanemminőségiszempontbólisfejlődtek.ezkülönösentevékenységikörüktágulásában érhetőtetten,amitakazahcivilszövetségáltalkészítettelemzésbizonyít(kazahsztáni CivilSzövetség,2009:42.Ld.2.ábra). 2.ábra.Akazahsztáninem-kormányzatiszervezetektevékenységeinekmegoszlása Honvédelmi patrióta szervezetek = 4% 2 - Gyermek és ifjúsági szervezetek = 14% 3 - Mûvészeti ügynökségek = 8% 4 - Fogyatékossággal élôk szervezetei = 7% 5 - Tudományos és oktatási szervezetek = 8% 6 - Nôi szervezetek = 8% 7 - Egészségvédelmi és járványügyi intézmények = 7% 8 - Közérdekû kezdeményezéseket segítô intézmények = 10% 9 - Médiaügynökségek = 2% 10 - Szociális ellátó intézmények = 9% 11 - Jogvédô szervezetek = 7% 12 - Sportszervezetek = 10% 13 - Környezetvédelmi intézmények = 6% 7 6 A kazah nem-kormányzati szervezetek változatos társadalmi feladatokat látnak el, tevékenységeiktöbbségeazegyeslakosságicsoportokésrétegekkonkrétügyeireésérdekeireirányul.tevékenységüktehátlényegébenatársadalmilétvalamennyifontosterületét lefedi, és jelentősen hozzájárul a kazahsztáni társadalom fejlődésében felbukkanó aktuálisproblémákéskérdésekmegoldásához. Aharmadikfontostényező,hogykialakultanem-kormányzatiszervezetekalapításánakésműködtetésénekkonceptuálisésjogibázisa,ezfolyamatosanfejlődik,éskiterjed az állammal való kapcsolatukra is január 16-án lépett életbe a Nem-kereskedelmi szervezetekről szóló törvény, amely részletesen szabályozza a nem-kormányzati szervezetekalapításánakésműködtetésénekkérdéseitakülönbözőszervezetijogiformákvonatkozásában január 23-án a Kazah Köztársaság kormánya elfogadta a nem-kormányzati szervezetek állami támogatásának koncepcióját. A szociális irányultságú nem-kormányzati szervezetek állami megrendeléseken keresztül történő támogatásának deklarációja mellett ez a dokumentum szorgalmazta az állami szervek és a társadalmi szervezetek párbeszédét, társadalmi súllyal bíró problémákra, karitatív támogatásokra, kulturális témákrastb.irányulóközösesemények(konferenciák,kerekasztalok,műhelyek,képzések stb.)szervezésétsegítőtanácsoklétrehozását,valamintanem-kormányzatiszervezetek tevékenységénekinformációknyújtásávaltörténőállamtámogatásátéseszervezetekregisztrációseljárásánakegyszerűsítését. 7 E koncepció megvalósítása érdekében megszületett a Kazah Köztársaság nem-kormányzati szervezetei évi állami támogatásának programja. A kormány és 44 CIvIl SzEmlE 2013/2.

7 szerveirészéreezaprogram,anem-kormányzatiszervezetekkelkapcsolatosfentemlített tevékenységek mellett, előírta a regionális civil kezdeményezések növekedéséhez szükséges feltételek megteremtését, a kormányzati szektorban dolgozó alkalmazottak képzésétéskészségfejlesztéstanem-kormányzatiszervezetekkelvalókommunikációés együttműködésterén,anem-kormányzatiszervezetektevékenységénekrendszeresmonitorozásátésellenőrzését,valamintanemzetköziszervezetekkelvalóegyüttműködések erősítését. 8 Aköltségvetésből42milliókazahtengétkülönítettekelaprogramvégrehajtására. MégennélisnagyobbjelentőségűvoltazonbanaTársadalmirendrőlszólótörvény 2006.április12-éntörténtelfogadása.Ezajogszabályhasználjaelőszöra nem-kormányzatiszervezet kifejezést,ésmegadjaannakdefinícióját.anem-kormányzatiszervezetek tehátazállampolgárokés/vagynem-kormányzatijogiszemélyiségekáltalönkéntesalapon, közös célok megvalósítása érdekében létrehozott nem-kereskedelmi szervezetek (kivéveapolitikaipártokat,aszakszervezeteketésavallásiszervezeteket). 9 ATársadalmirendrőlszólótörvényatársadalmifeladatokvégrehajtásátcélzóprogramok,projektek,különállóeseményeklebonyolításánakgazdasági-jogikereteitadjameg; ezeketazállamiköltségvetésakormányzatésanem-kormányzatiszervezetközöttlétrejövőszerződésenkeresztülfinanszírozza,akétféltehátazadottprogram,projektvagy esemény megvalósításában szerződéses partnerekként működik együtt. A szerződéseketnyíltpályázatokonkiválasztottszervezetekkelkötikmeg. Végül2006.július25-énaKazahKöztársaságelnökerendeletbenfogadtaelaKazah Köztársaság reszólóciviltársadalom-fejlesztésikoncepcióját.Arendeletacivil társadalmiintézményekátfogófejlődéséhezszükségesjogi,társadalmi-gazdaságiésszervezeti-módszertaniháttértovábbifejlesztését,anem-kormányzatiszektorállamiésüzleti szektorral való egyenrangú partneri viszonyát, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban foglalt nemzetközi jogi előírások végrehajtásaírtaelő.akitűzöttcélokeléréseérdekébenakövetkezőfeladatokatjelölte meg:1.demokratikus,ajogáltalirányított,szekulárisállamkiépítése,amelybenazegyén, illetveannakjogaiésszabadságajelentiafőértéket.2.harmonikusegyenrangúéspartneriviszonykialakításaanem-kormányzati,azüzletiésazállamiszektorközött.3.gazdasági kezdeményezések elindítása annak érdekében, hogy az üzleti szektor bekapcsolódjonacivilprojektekbe,akaritásztevékenységekfejlődésébeésazadományozásba.4. Aciviltársadalomvalamennyiintézményejogihátterénekkialakítása.5.Magaséletszínvonalmegteremtése,amunkaerő-piaciviszonyokharmonizálása,agazdagokésszegényekköztiszakadékcsökkentése(Lapins Chebotarev,2011). Anegyedikfőtényező,hogyakazahcivilszervezetekpénzügyitámogatásánakrendszereésterejelentősenmegváltozott.Megkelljegyeznünk,hogykialakulásukésfejlődésük első két szakaszában a kulcsszerepet a nemzetközi adományozó szervezetek játszották, ezek a UNDP, a USAID, az Eurázsiai Alap, a Soros Alapítvány, a Counterpart Konzorcium (USA), a TACIS (Európai Unió), Friedrich Ebert Alapítvány (Németország), a HivosAlapítvány(Hollandia)stb.voltak,amelyekcivilszervezetekkülönbözőprojektjeihez nyújtottaktámogatást. CIvIl SzEmlE 2013/2. 45

8 Akormányrendeletéletbelépéseótaakormánykiemelkedőszerepetjátszottanemkormányzatiszervezetekpénzügyitámogatásában,akülföldiésnemzetköziadományozószervezetek2000ótatapasztalhatójelenléteésadományainakmértékepediglecsökkent. A Kazah Civil Szövetség által 2007 október-novemberében a nem-kormányzati szektorról készített felmérés például azt mutatta, hogy a megkérdezett civil szervezeti vezetőktöbbsége(74százalék)szerinttevékenységeiklegfőbbtámogatójaazállamvolt. A nemzetköziszervezetekáltalnyújtotttámogatásokösszegeamásodikhelyenálltebbenastatisztikában(37százalék)(kazahsztánicivilszövetség,66). Azötödiktényező,hogyacivilszervezetekésazállamköztiegyüttműködésekmás irányokbanisfejlődnek.2003és2011közöttacivilfórumöttalálkozóttartottazországban,amiegyedülállóalapotadottapárbeszédnek,éshatékony,akormányzatésacivilek egyenrangúpartnerségénekelvéreépülőkommunikációsésegyüttműködésimechanizmustjelentett.nazarbajevelnökrésztvetta2003.október14-énés2005.szeptember 11-éntartottelsőkétfórumon.Beszédeibenazelnökszóltazállam,azüzletiközösségés aciviltársadalomintézményeiköztikapcsolatokjelentőségéről,ésmegjelölteefolyamat prioritásiirányait. Ugyancsakfontosvonulatacivilekképviselőinekazállamhatalomkülönbözőszervei alattlétrehozotttanácsadó-konzultatívtestületekbevalóbevonása.ilyentestületpéldául amajilisparlament(akazahsztániparlamentalsóháza)alattműködőtársadalmibizottság, a belügyminisztérium alatt működő Rendőri Felügyelet Társadalmi Tanácsa, az egészségügyiminisztériumalattműködőbetegjogvédelmitársadalmitanács,avállalkozói Tevékenységek Szakértői Tanácsa stb. Az érintett nem-kormányzati szervezeteknek tehátlehetőségükvanarra,hogybekapcsolódjanakaköztársasággazdaság- éstársadalompolitikájátérintőajánlásokkidolgozásába. Mindemellett vannak bizonyos lényegi momentumok, melyek Kazahsztánban lassítjákanem-kormányzatiszektorprogresszívfejlődését,ésakadályozzákanem-kormányzatiszervezeteketabban,hogykapacitásaikatakazahtársadalomésapolitikaiátmenet érdekébenhasznosítsák.ezek,többekközött,akövetkezők: 1.aregisztráltcivilszervezetekhivatalosszámaésalakosságköreibenérzékelhetősikeres és minőségi tevékenységek közti diszkrepancia. E. B. Nukezhanov történészprofesszor becslései szerint a hivatalosan regisztrált civil szervezeteknek mindössze 20 százalékaaktív(nukezhanov,2007).enneklehetségesokai,hogynemállnakrendelkezésreateljeskörűműködéshezszükségesforrások,aszervezetekvezetőimás(kormányzati, üzleti) szektorokba kerültek, illetve az, hogy sok olyan civil szervezet jött létre,amelyekszűkhatókörű,rövidtávúcélokattűztekmagukelé; 2. sokciviltevékenységalacsonyminősége,amittevékenységeikművidiverzitása,aspecializáció, az egy vagy két konkrét irányra való fókuszálás hiánya, valamint az okoz, hogybizonyosszervezeteketazalapítókegyénijövedelmekszerzésérehasználnak.ebbenavonatkozásbansoknem-kormányzatiszervezetet kvázicivilnek isnevezhetünk; 3. a kagylószindróma megjelenése,amiaztjelenti,hogysokcivilszervezetnemalakít ki partneri kapcsolatokat más civil szervezetekkel sem saját régiójuk határain belül, semazontúl.ennekegyikokaatámogatásokértfolytatottegészségtelenküzdelem, 46 CIvIl SzEmlE 2013/2.

9 valamintaz,hogyegyik-másikszervezetkülsőkapcsolatainakmeghatározásakoruralkodikazemberitényező(satpaev,2011); 4.bizonyosnem-kormányzatiszervezetekarraálltakrá,hogycsakisazállammal,illetve egyadottállamihivatallalműködnekegyüttkormányzatimegrendelés(feladatátvállalásiszerződés)formájában.ezakörülménypaternalistaésfüggőségilégkörtteremthet,amilassanodavezet,hogyaszervezetelveszítifüggetlenségétésacélcsoportjaihozvalókapcsolatát; 5. acivilszervezetekésavállalkozásokközöttnincsegyüttműködés,kölcsönösmegértéséssegítségnyújtás.akazahsztánivállalkozásoktöbbségesemmilyenérdeklődést nemmutatanem-kereskedelmi,nem-kormányzatiszektorfejlődéséhezvalóhozzájárulás,közösprogramoklebonyolításairánt.amunkavállalókműködőszervezetei,nohacivilszervezetek,főképpentagjaikszemélyesérdekeinekvédelmévelfoglalkoznak, nemteremtenekhidatazüzletivilágésaciviltársadalomközött; 6. anem-kormányzatiszektorkazahsztántöbbrégiójában,különösenavidékiterületeken, alulfejlett. E jelenség fő oka az érintett lakosság nagy részének passzivitása, állampolgári öntudatosságának alacsony szintje, az, hogy ezek az emberek nem értettékmeganem-kormányzatiszervezeteknekaközéletbenbetöltöttszerepétés jelentőségét;emellettországosanjellemzőazönkéntestevékenységekszámánakalacsonyszintje. A civil szervezetek tehát rendkívül fontos nem-kormányzati intézmények, amelyek képesek a civil kezdeményezések alakítására és támogatására. Jelenlegi tevékenységeik azállampolgárokegyescsoportjai,illetveatársadalommintegészaktuálisigényeinekkielégítésére fókuszálnak. A nem-kormányzati szervezetek kiemelkedő fontosságú szerepettöltenekbeakitűzöttcélokeléréseérdekébentörténőközösállampolgáricselekvésben, ami visszahat a lakossági aktivitás növekedésére. Mindez a kazahsztáni társadalom ésállamdemokratizálódásifolyamataibanisjelentősszereplővétesziőket.ugyanakkora fentemlítettnegatívtényezőkmiattacivilésmásnem-kormányzatiszervezetekbefolyásaazországtársadalmi-politikaifejlődésérekorlátozottésnemkellőenhatékony.ebbenahelyzetbenacivilszervezetekpozícióinakerősödéseésakazahsztánitársadalmipolitikaiéletregyakoroltbefolyásuknöveléseérdekébenelsősorbanazszükséges,hogy minél több állampolgárral, más civil szervezetekkel és az üzleti szektorral hosszú távú, konstruktívkapcsolatokatépítsenek,fejlesszenek. Fordította:FarkasGabriella irodalom Abramova,V.(ed.)(2009):NGO,Massmediaandgovernmentalagencies:keystoefficientcooperation.Guidance Manual Almaty:2009. ChupryninaI.(ed.)(2002):Non-governmentalorganizationsofKazakhstan:yesterday,todayandtomorrow.Almaty: UNDPinKazakhstan, ,24. KazahsztániCivilSzövetség(2009):NationalReport Reviewofnon-governmentalorganizationsectorinKazakhstan anddevelopmentprospects.[akazahsztáninem-kormányzatiszektorésafejlődésiperspektívák.országjelentés.],astana:43. CIvIl SzEmlE 2013/2. 47

10 Lapins, V. Chebotarev, A. E. (eds) (2011): Civil Society in the Republic of Kazakhstan: conceptual foundation and developmentreality[civiltársadalomkazahsztánban:konceptuálisalapokésafejlődésrealitásai.],almaty:af. EbertAlapítványáltaltámogatott Alternative JelenkutatóKözpont, Nazarbaev(2000):LetteroftheRepublicofKazakhstanpresidentN.A.NazarbaevtothePeopleofKazakhstan To afree,efficientandsafesociety [N.A.Nazarbajev,aKazahKöztársaságelnökénekleveleakazahsztáninéphez: Egyszabad,hatékonyésbiztonságostársadalomfelé ]Október24., hivataloshonlapja. Nukezhanov E. B. (2007): Development and problems of non-governmental organizations while forming the Kazakhstancivilsociety[Akazahciviltársadalmatépítőnem-kormányzatiszervezetekfejlődéseésproblémái], BulletinofAl-FarabiKazakhNationalUniversity(Psychology,sociology)Nr.12,60. PonomarevV.(1991):Self-regulatingpublicorganizationsofKazakhstanandKyrgyzstan (referencebook). M.:InstituteofExtremeProcessesResearch, Satpaev,D.A.(2011):Featuresofproto-civilsocietyinKazakhstan[Akazahproto-civiltársadalomjellegzetességei].In: CivilSocietyintheRepublicofKazakhstan:conceptualfoundationanddevelopmentreality(ed.).[In:CiviltársadalomKazahsztánban:konceptuálisalapokésafejlődésrealitásai.Szerk.:V.Lapins,A.E.Chebotarev],Almaty:aF. EbertAlapítványáltaltámogatott Alternative JelenkutatóKözpont,68. Selekhanov, E. T. (2009): Political system of the Republic of Kazakhstan: development experience and prospects. Almaty:KISIundertheRKPresident,CP.195. jegyzetek 1Islam Karimov üzbég elnök nemzetközi konferencia nyitóbeszéde Tanult emberek továbbképzése és okosan képzettgenerációmintazországstabilfejlődésénekésújjáépítéséneklegfontosabbfeltétele címmel.üzbéginformációsügynökség.2012.február17. 2AKazahSzovjetSzocialistaKöztársaságTörvényeaKazahSzovjetSzocialistaKöztársaságbanműködőtársadalmiszervezetekről(1991.június27.). 3AKazahKöztársaságPolgáriTörvénykönyve(Általánosrendelkezések). 4SocietyandNGO:fundamentalsandprospects.[Társadaloméscivilek:alapokéskilátások.]Az ÉrtelmiségiNők Szövetsége egyesületweboldala, ( 5InteractionofthestatebodiesandNGOshouldbeprovided.[Azállamiszervekésanem-kormányzatiszervezetekpárbeszédétélénkítenikell.]Kazinform,2003.október15. 6Azadatokforrása: Alternative JelenkutatóKözpont,Kazahsztán. 7AKazahKöztársaságbanműködőnem-kormányzatiszervezetekállamitámogatásánakkoncepciója(elfogadvaa 2002.január23-ánkelt85.sz.kormányhatározatban). 8AKazahKöztársaságbanműködőnem-kormányzatiszervezetekállamitámogatásánakprogramjaa évre(elfogadvaa2003.március17-énkelt253.sz.kormányhatározatban). 9AKazahKöztársaságTársadalmirendrőlszólótörvénye(2005.április12.). 48 CIvIl SzEmlE 2013/2.