ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 6. Oktatócsomag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 6. Oktatócsomag"

Átírás

1 6. Oktatócsomag Szerves kémia Számolás: Villányi: Szerves vegyületek képlete: oldalig oldalig oldalig Berzelius: 1806-ban az anyagokat két kategóriában csoportosította eredetük szerint: Szerves anyag: az élő szervezetekből elkülöníthető anyag. Szervetlen anyag: az élettelen természetből származó anyag. Lavoisier: Megállapítása szerint a szerves vegyületeket (főként) négy elem építi fel, ezek az organogén elemek. Organogén elemek: szén (C), hidrogén (H), oxigén (O), nitrogén (N). Megszületett a vis vitalis -elv: a szerves vegyületeket nem lehet mesterségesen előállítani. Ezek csak az élő sejtekben képződhetnek az úgynevezett életerő segítségével. Wöhler: (1828) szervetlen vegyületekből (ammónium-kloridból és kálium-cianátból) szerves vegyületet (karbamidot) szintetizált. Ezzel a felfedezéssel megdőlt a vis vitalis -elv. NH OCN - H 2 N-CO-NH 2 - Szerves kémia: a szénvegyületek kémiája. Ma már számos olyan szénvegyület ismert, melyet mesterségesen állítottak elő. - Szerves vegyületek: olyan vegyületek, melyek molekuláinak fő vázát kovalens kötéssel egymáshoz kapcsolódó szénatomok lánca vagy gyűrűje alkotja. Általában főként a négy organogén elem építi fel őket, de felépítésükben más elemek is szerepet játszhatnak (pl.: kén, klór.). Több millió szerves vegyületet ismerünk, jóval többet, mint szervetlent. A szénatomot tartalmazó lehetséges vegyületek száma korlátlan. A szénatom tulajdonságai: Kisméretű, nagy pozitív töltésű atomtörzs. A kovalens kötéseket kialakító elektronpárok nagy magvonzás alá esnek. A legegyszerűbb olyan atom, amely négy másik atommal képes erős kovalens kötést létesíteni (négy vegyértékű), stabilis, elektromosan semleges molekulák képzése közben. (Lásd: tetrahidro-borát-anion: BH 4 -, metán: CH 4, ammónium-ion: NH 4 + ) A ligandumok szénatom körüli elhelyezkedése a térben: Tetraéderes: sp 3 hibridizáció, kötésszög: 109, 5º, 4 ligandum Síkháromszög: sp 2 hibridizáció, kötésszög: 120º, 3 ligandum (1 π kötés) Lineáris: sp hibridizáció, kötésszög: 180º, 2 ligandum (2 π kötés) Készítette: Fischer Mónika 1

2 Korlátlan számú szénatom kapcsolódhat egymással, miközben a létrejövő molekula stabilitása nem csökken. A kapcsolódó szénatomok hosszú láncokat (pl.: polietilén), gyűrűket (pl.: ciklopentán), gyűrűrendszereket alkothatnak. A láncok elágazhatnak, és gyűrűkkel kapcsolódhatnak. ciklopentán Izoméria: (izosz = azonos, merosz = rész) az azonos összegképletű, de eltérő molekulaszerkezetű vegyületeket izomereknek nevezzük. Az izomériának két formája van: konstitúciós izoméria és sztereoizoméria (térizoméria). Konstitúció: a molekulát felépítő atomok kapcsolódási sorrendje. Konstitúciós (szerkezeti) képlet: olyan képlet, amelyből látszik, hogy a molekula mely atomjai között van kötés. Konstitúciós izoméria: a konstitúciós izomerekben az atomok kapcsolódásának rendje különböző. Példa: Összegképlet: C 3 H 8 O Szerkezeti képletek: Propanol Izopropanol Etil-metil-éter Ezeknek, a vegyületeknek a kémiai és fizikai tulajdonságai eltérőek! Általában minél több atomból áll egy szerves vegyület, annál többféle izomer változata képzelhető el. A széntartalmú vegyületek csoportosítása: 1. Az elemi összetétel alapján: Szénhidrogének: csak szénből és hidrogénből álló vegyületek (pl.: ciklopentán). Készítette: Fischer Mónika 2

3 Heteroatomot tartalmazó szénvegyületek: szénen és hidrogénen kívül más atomot (pl.: nitrogén, oxigén, kén, klór,...) is tartalmaznak. (pl.: propanol). 2. A szénváz alapján: Nyílt láncú szénvegyületek (pl: bután: C 4 H 10 ). Gyűrűs szénvegyületek (pl.: ciklopentán). 3. Funkciós csoportok alapján: Csoport: egy általunk tetszőlegesen kijelölt atomcsoport egy molekulában.(az alábbi táblázatban az R betűk szénből és hidrogénből felépülő, úgynevezett alkil csoportokat jelölnek.) Funkciós csoport: a molekulának az a kis részlete, atomcsoportja, amely a vegyület sajátságait döntő módon meghatározza. Vegyületcsoport Funkciós csoport Halogénezett szénhidrogének Szerkezeti képlet Előtag Utótag Példa -F, -Cl, -Br, -I -F, -Cl, -Br, -I pl.: klór- pl.: -klorid klór-metán, széntetraklorid Alkoholok, fenolok hidroxil hidroxi- -ol metanol, hidroxibenzol Éterek éter -éter dietil-éter Ketonok karbonil oxo- -on dimetil-keton (aceton) Aldehidek aldehid -al etanal (acetaldehid) Karbonsavak karboxil karboxi- -sav etánsav (ecetsav) Észterek észter -oát etil-etanoát (etilacetát) Aminok amino amino- -amin etil-amin, aminometán Amidok amid -amid Acetamid Tiolok szulfhidril merkapto- -tiol etántiol (merkaptoetanol) Készítette: Fischer Mónika 3

4 Funkciós csoportnak tekinthetjük még a kettős vagy hármas kötéssel egymáshoz kapcsolódó szénatomokat. Előbbi az alkénekre (olefinek), utóbbi az alkinekre jellemző. Izoméria Alapfogalmak Molekulák képlete ÖSSZEGKÉPLET A molekulában lévő különböző atomok számát adja meg. SZERKEZETI KÉPLET A molekula szerkezetét is leírja valamilyen kiemelt szempont szerint. A molekula szerkezetének leírására szolgáló fogalmak: - Konstitúció Kapcsolódási sorrend a molekulában. - Konstitúciós képlet pl.: a C 3 H 6 egyik konstitúciója. - Félkonstitúciós (gyökcsoportos) képlet: csak a szénatomok közötti kötéseket tünteti fel. CH 2 CH CH 3 - Vonalképlet: csak a szénvázat tünteti fel. - Konformáció A molekulában különböző, egymással nem kapcsolódó atomok egymáshoz viszonyított térbeli elrendeződése. - Konfiguráció A molekulában a kovalens kötéssel kapcsolódó atomok térbeli elrendeződése egy központi atom körül (a királis szénatom körül a ligandumok térbeli elrendeződése). - Paraffinok konformációja Amíg egy molekula konstitúcióját vagy konformációját csak a kovalens kötés felszakításával lehet megváltoztatni, addig egy molekula konformációja már közönséges hőmérsékleten a hőmozgás energiájának hatására megváltozhat úgy, hogy az atomcsoportok rotálnak (forognak) a σ-kötések körül! - Cikloalkánok konformációja A gyűrűben fellépő erők lehetnek: torziós feszültség kötési feszültség szögfeszültség non bonded interaction Ezen különböző erők eredőjének, összegének kell minimumnak lennie. A ciklohexán gyűrűje (Sachse, 1890) a szén tetraéderes kötésirányainak torzulása nélkül kétféleképpen is felépülhet, egyrészt székalkatú, másrészt kádalkatú gyűrű formájában! Készítette: Fischer Mónika 4

5 A székalkatú ciklohexánban a szénatomok nemcsak strukturálisan, hanem térbeli elhelyezkedés szempontjából is teljesen egyenértékűek! A hidrogénatomok azonban térbeli helyzetük alapján kétfélék lehetnek. Az axiális helyzetű hidrogénatomok kötésiránya merőleges a gyűrű oldalait felező síkra, és váltakozva a sík egyik és másik oldalán helyezkednek el! Az equatoriális hidrogénatomok kötésiránya a gyűrű általános síkjától csak alig (19 -al) tér el. Ezen kötésirányok is váltakozva a sík egyik, majd a másik oldala felé mutatnak. A kádalakú ciklohexánban már sem a szénatomok, sem a hidrogénatomok nem egyenértékűek térbeli elhelyezkedésük szempontjából kétféle szénatom és négyféle hidrogénatom különböztethető meg. A székforma 33 kj/mol-lal alacsonyabb energiatartalmú, mint a kádforma. Ez azért van így, mert a székformában körös-körül az energiatartalom szempontjából kedvező nyitott (szinklinális) állás fordul elő, a kádakban a nyitott állások mellett kedvezőtlen fedőállások (szinperiplanáris) is vannak. A kádak energiatartalmát tovább növeli az, hogy két hidrogénatom közelebb kerül egymáshoz, mint a van der Waals-rádiuszának a kétszerese. A különböző konformációk között ún. gyűrűátfordulás (Mohr, 1918) lehetséges! A C C kötések körüli összehangolt elcsavarodások révén alakulhatnak át egymásba a különböző konformációk, amit pszeudorotációs konformációváltozásnak nevezünk. A ciklohexán 99%-ban valamelyik szék konformációban van. Geometriai izoméria (Cisz-transz izoméria) Oka: nincs szabad rotáció két szénatom között (pl. a kettős kötés π-kötése gátolja a szabad rotációt a σ-kötés körül). Feltétel: eltérő ligandumok kapcsolódjanak a szénatomokhoz A geometriai izomerek fizikai tulajdonságai eltérőek lehetnek: olvadás- és forráspont (oka az eltérő kristályszerkezet) eltérő stabilitás (termodinamikai stabilitás) eltérő dipólusmomentum Készítette: Fischer Mónika 5

6 eltérő reaktivitás is lehetséges Optikai izoméria A természetes kristályok a síkban polározott fény (csak egyféle rezgési síkja van) síkját képesek elforgatni. Egyes vegyületek oldata is képes erre a jelenségre, ezeket optikailag aktív vegyületeknek nevezzük. A jelenség polariméterrel mérhető. A forgatás irányát pozitívnak tekintjük és a vegyületet jobbra forgatónak nevezzük, ha a forgatás az óramutató járásával megegyező irányú. Ellenkező esetben a vegyület balra forgató. Jelölés (+) és ( ). Az elforgatás szöge (α) arányos az átsugárzott réteg vastagságával (l) és a minta koncentrációjával (d): α= [α] l d [α] az adott vegyületre jellemző fajlagos forgatóképesség, amely függhet az adott fény hullámhosszától, az adott hőmérséklettől valamint a minta koncentrációjától α [ α ] D = l d {D= 589nm, a Nap színképében a Na + színképvonalának (D-vonal) hullámhossza; 20=hőmérséklet ( C); α= mért forgatás; l= rétegvastagság (dm); d= koncentráció (g/100ml)}. Optikai forgatóképesség és a molekula szerkezetének összefüggése Optikai aktivitást mutatnak azok a vegyületek, melyek molekulái tükörképükkel fedésbe nem hozhatók! Ezek a k i r ális (aszimmetrikus) molekulák. Azokat az izomereket, melyek tulajdonságai csak a forgatóképesség irányában térnek el, e n antiomereknek nevezzük. A szerves molekulák egy részének van kiralitása, egy vagy több kiralitáscentrummal (aszimmetriacentrum) rendelkeznek. A szénatom királis, ha mind a négy vegyértékéhez más ligandum kapcsolódik! Az enantiomerek minden fizikai, kémiai tulajdonságban megegyeznek, csak a fény síkját ellentétesen forgatják. Az enantiomerpároknak ellentétes konfigurációja van! A forgatás irányából a térbeli elhelyezkedésre NEM lehet következtetni! Abszolút konfiguráció: a térbeli elrendeződés pontos meghatározása (röntgendiffrakciós [diffrakció= hullámok terjedési irányának elhajlása az útjukban lévő akadály következtében] vizsgálatok). Így lehet S és R konfiguráció (az S konfiguráció nem biztos, hogy balra forgat!). Relatív konfiguráció (Emil Fischer): a konfigurációt egy kiválasztott molekulára (vonatkoztatási alap) vonatkoztatják! Az alap a jobbra forgató glicerin-aldehid (+), amelyet így D- konfigurációjúnak neveztek. A balra forgató ( ) glicerin-aldehid az L-konfigurációjú molekula. Ezekhez viszonyítva próbálták meghatározni egyéb enantiomereknél is a konfigurációt. Molekuláknál más-más a konfigurációhoz tartozó forgatás, de ha egy molekulának a D konfigurációja ( ) balra forgat, akkor L konfigurációja (+) jobbra forgat. Az abszolút konfigurációkat meghatározták és igazolták, hogy D R, illetve L S. Az aminosavaknál megmaradt a D, L jelölés! Racém elegy: A két enantiomer elegyét kapjuk, körülbelül 50-50%-ban található meg az elegyben a két enantiomer. Az ilyen elegy nem forgatja a poláros fény síkját, ún. intermolekuláris kioltás jelensége lép fel. Rezolválás: a racém elegy elválasztása enantiomerpárokra (nehéz folyamat, hisz tulajdonságaik megegyeznek). Készítette: Fischer Mónika 6

7 Több királis szénatomot tartalmazó molekulák Kiralitáscentrumuk nem azonos telítettségűek (más-más ligandumokat tartalmaznak a két királis szénatomon). Kiralitáscentrumuk azonos telítettségű. Diasztereomerek Mindazokat a sztereoizomereket, amelyek nem enantiomerek, tehát nem tükörképei egymásnak és fedésbe sem hozhatók diasztereomereknek nevezzük! Amíg az enantiomerek fizikai és kémiai tulajdonságai a kivételektől eltekintve azonosak, addig a diasztereomerek fizikai és kémiai tulajdonságai eltérőek (kémiai tulajdonságaik hasonlóak, fizikai tulajdonságaik eltérőek [op., fp., oldhatóság, sűrűség eltérhet]). Az eltérés sokszor nem nagy, hiszen mindegyik diasztereomerben ugyanaz a szénváz található és a funkcióscsoportok is azonosak. A természetben az enantiomerek általában szelektíven jelennek meg, pl.: az L-aminosavak a fontosabbak a kínafában a balra forgató kinin található meg. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT I Z O M É R I A konstitúciós izoméria SZTEREOIZOMÉRIA eltérő (kovalens) kapcsolódási sorrend azonos konstitúció eltérő konfiguráció geometriai izoméria optikai izoméria pl. az olefineknél: a C C kötés mindkét szénatomjához különböző ligandumok kapcsolódnak. cisz-transz diasztereomerpár: melyek egymásnak nem tükörképi párjai, és nem is azonosak; közönséges fizikai és kémiai tulajdonságaik is különböznek; optikailag lehetnek aktívak vagy inaktívak. királis molekula: az, amelyiknek tükörképe nem azonos önmagával, optikailag aktív. enantiomerpár: melyek egymásnak tükörképei, de nem azonosak; ezek a síkban polározott fényt ellenkező irányba forgatják, és más királis molekulákkal különböző módon reagálhatnak. hőmérséklet miatt gátolt rotáció ligandumok miatt gátolt rotáció sajátos lánckonformáció Készítette: Fischer Mónika 7

8 Alkánok (paraffinok és származékaik) A paraffin szénhidrogének nevüket stabilitásukról kapták. Ugyan is nehezen képeznek vegyületeket. Homológ sor képzése: A legegyszerűbb paraffin szénhidrogén a CH 4 (metán), neve a metilalkoholból származik, ha egy hidrogént elvonnak belőle, egy vegyértékű - CH 3 metilgyök keletkezik; ez gáz állapotban, rövid ideig szabadon is létezhet. Ha a metán egy hidrogénjét metilgyökkel helyettesítjük, H 3 C-CH 3 (etán) keletkezik, ebből egy hidrogént elvonva tovább helyettesíthető, ekkor H 3 C-CH 2 -CH 3 (propán) keletkezik. A következő helyettesítésnél már két lehetőség lenne, vagy valamelyik szélső vagy a középső szénatomhoz kapcsolódhatna egy újabb metilgyök, az előbbi esetben n-bután, az utóbbiban izo-bután, vagy más néven 2-metil-propán keletkezik. Látható, hogy ha egy hidrogén helyébe - CH 3 metilgyök kerül, akkor a képlet CH 2 -vel nő, vagyis a paraffin sorozat általános képlete: C n H 2n+2 Valamennyi paraffin szénhidrogénből egy hidrogén atom elvonásával alkilgyök keletkezik, az etánból etil (-C 2 H 5 ), stb. Az alkilgyököt a latin radix=gyök szó kezdőbetűje után R-rel jelölik. A homológ sor első kilenc tagja: metán: CH 4 etán: CH 3 CH 3 (C 2 H 6 ) propán: CH 3 CH 2 CH 3 (C 3 H 8 ) bután: CH 3 CH 2 CH 2 CH 3 (C 4 H 10 ) pentán: CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH 3 (C 5 H 12 ) hexán: CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 3 (C 6 H 14 ) heptán: CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 3 (C 7 H 16 ) oktán: CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 3 (C 8 H 18 ) nonán: CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 3 (C 9 H 20 ) dekán: CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 3 (C 10 H 22 ) Az el nem ágazó szénláncú tagot normál szénhidrogénnek nevezzük, jele n-, pl. n-bután. A lehetséges izomerek száma a szénatomok számával rohamosan nő. Magát a szénláncot vegyértékvonalakkal az alábbi módon jelölhetjük: -C-C-C-C-C-C- Készítette: Fischer Mónika 8

9 A valóságban a szénlánc nem egyenes, hanem a vegyértékirányok között mindig ' szög van, amint azt már a klasszikus sztereokémia előjelezte, a röntgenszerkezet kutatás pedig igazolta. Bebizonyítható, hogy az izomerek száma pentán esetén 3 hexán esetén 5 a heptán esetén 9 oktán esetén 18 nonán esetén, 38 dekán esetén 75 stb. Egy húsz szénatomos alkán C 20 H 42 (eikozán) esetén az izomerek száma már Ezeket, az izomereket a genfi nómenklatúra szerint úgy nevezik el, hogy kiválasztják a vegyületben a leghosszabb szénláncot, és ennek atomjait megszámozzák, majd a megfelelő helyettesítő gyököket számokkal ellátva a leghosszabb el nem ágazó lánc neve elé írják Fizikai tulajdonságok - A kisebb szénatom számú n-paraffinok közönséges hőmérsékleten gázok. A pentántól kezdve folyadékok. A heptadekántól már szilárd, színtelen, kristályos anyagok. - Olvadás- és forráspontjuk a szénatom számmal szabályosan nő, de egyre kisebb mértékben. Az elágazó láncú vegyületek forráspontja mindig alacsonyabb a normál változaténál, annál inkább, minél nagyobb mértékű az elágazás. - A legegyszerűbb gáznemű n-paraffinok szagtalanok, a folyadékok benzin szagúak, a szilárdak szagtalanok, puha, viaszhoz hasonló anyagok. - Fajsúlyuk a víznél kisebb és a szénatomszámmal lassan nő. - Apolárisak Kémiai sajátságok - Mint nevük is mutatja általában kevéssé reakcióképesek. - Klór és bróm azonban már közönséges hőmérsékleten szubsztituálja egy hidrogénatomjaikat. A metán klórral egymás után mono-, di-, tri- és tetraklór-metánt ad. Ezek a klórozott vegyületek egymás mellett keletkeznek. Napfény hatására a reakció olyan hevessé válik, hogy sósav keletkezésén kívül korom marad hátra. - Füstölgő kénsav, a kisebb szénatomszámú paraffinok kivételével szulfonsavat alkot velük. - Tömény salétromsav a harmadrendű (három másik szénhez kapcsolódó) szénatomot tartalmazó paraffinokat zsírsavakká, sőt szén-dioxiddá oxidálja. A n-paraffinok nitrovegyületekké alakulhatnak. - Oxidáló szerek hatása különböző lehet; szénatomszámú közönséges paraffinok keveréke C-on levegő átfúvatásával zsírsavakká oxidálódik; katalizátorok, pl. egyes fémsók, ezt a folyamatot elősegítik. Készítette: Fischer Mónika 9

10 Így a közönséges zsírokban található karbonsavak keletkeznek. A kapott terméket szappangyártásra használják. De szobahőmérsékleten csak azok oxidálhatók, amelyekben a hidrogénatom harmadrendű szénatomhoz kapcsolódik. Jellemző reakciói szubsztitúciósak. Éghetők, de nem kormozó lánggal égnek. 2C n H 2n+2 + (3n+1)O 2 2nCO 2 + (2n+2)H 2 O Hőbontásuk C - on történik mely a hosszú szénlánc miatt krakkolásban fog megnyilvánulni. Krakkolódásuk: Olyan hőbontási eljárások, amelyek segítségével a nagyobb molekulájú szénhidrogéneket kisebb molekulájú szénhidrogénekké alakítják át. CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH C CH 3 CH 2 CH 3 + CH 2 CH 2 Előállítás: - Metán előállítható elemeiből is magas hőmérsékletű ívben, hidrogénben szénelektródák között, megfordítható folyamat során: C + 2 H 2 = CH 4 - Szén-monoxid, vagy szén-dioxid nikkel katalizátor jelenlétében könnyen redukálódik metánná: CO + 3 H 2 = CH 4 + H 2 O; CO H 2 = CH H 2 O - Telítetlen szénhidrogének platinakorom, vagy finom eloszlású nikkel katalizátor jelenlétében paraffinszénhidrogénekké redukálhatók, pl.: C 2 H 4 (etilén) + 2 H 2 = C 2 H 6 (etán). - Reduktív dehalogénezés: R I + 2H R H + H I Előfordulás: Metán keletkezik cellulóz korhadása során a természetben, mocsarakban (mocsárgáz), a kérődzők bélgázában, széntelepeken, stb. Fontosabb képviselők jellemzése: Készítette: Fischer Mónika 10

11 Metán A paraffin csoport legegyszerűbb tagja. A földgáz legnagyobb részét alkotja. Szerves anyagok bomlásakor is keletkezik (mocsárgáz). Kőolajban és kőszéntelepekben (sújtólég) is előfordul. Apoláris, tetraéderes molekulák, köztük csak gyenge diszperziós kölcsönhatás lép fel. Fizikai tulajdonságok: Színtelen, szagtalan Szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gáz Oldhatóság: benzinben, benzolban (apoláris) jól oldódik, vízben (poláris) alig Olvadáspont: C Forráspont: C Víz alig oldja Lángja, alig világít Kémiai tulajdonságok: Szabályos, kiegyensúlyozott elektronszerkezet, az elektronok kis energiájú molekulapályákon vannak, ezért szobahőmérsékleten nem reaktív. - Hőbomlás: (1200 ºC) Termékek: acetilén, hidrogén 2CH 4 C 2 H 2 + 3H 2 - Reakció vízgőzzel: (1000 ºC, nikkel katalizátor) Termékek: szén-monoxid, hidrogén CH 4 + H 2 O CO + 3H 2 - Reakció halogénekkel: (UV-fény, X= fluor, klór, bróm, jód) Termékek: metil-halogenidek CH 4 + X 2 CH 3 X + HX Szubsztitúció: olyan kémiai átalakulás, ahol a kiindulási molekula egyik atomja vagy atomcsoportja más atomra vagy atomcsoportra cserélődik. Azaz helyettesítődik. Szabadgyök: párosítatlan elektronnal rendelkező atom vagy molekula. Rendkívül reakcióképes anyagok, melyek általában instabilak és csak rövid ideig léteznek. A fenti szubsztitúciós reakció valójában több Készítette: Fischer Mónika 11

12 lépésben megy végbe, melyekben szabadgyökök játszanak szerepet ( gyökös mechanizmus ). Ilyen szabadgyök például a metilgyök: H 3 C Számos egyéb kémiai és biokémiai reakció játszódik le gyökös mechanizmussal. - Égés: (reakció oxigénnel) Termékek: szén-dioxid, víz. (Valójában ez is gyökös mechanizmussal megy végbe!) CH 4 + 2O 2 CO 2 + 2H 2 O Levegővel alkotott elegye meggyújtva hevesen robban. (Ez okozza a szénbányákban a veszélyes sújtólégrobbanást.) Felhasználás: Ipari és energiatermelési célokra sok milliárd köbmétert használnak belőle évente. (A "vezetékes gáz" legnagyobb részét is ez alkotja.) Etán A metántól egy metiléncsoportban ( CH 2 ) különbözik. Mindkét szénatom körül tetraéderes elrendeződésben négy másik atom helyezkedik el, ennél több nem lehetne, ezért ezek telített szénatomok. A telített szénatomok négy ligandummal (atom vagy atomcsoport a molekulában) rendelkeznek. Propán Felhasználása a butánnal együtt palackozva (PB gáz), tartályokban használják fűtésre, gépkocsi üzemanyagként, illetve ipari célokra Fűtőértéke nagyobb az etánénál. Könnyen cseppfolyósítható. Készítette: Fischer Mónika 12

13 Cikloalkánok A szénatomok gyűrűvé kapcsolódása természetesen merevíti a molekulát, a vázalkotó szénatomok mozgási lehetősége kisebb, mint a nyílt szénláncban. A cikloalkánokban a molekula vázát alkotó sp 3 szénlánc (vagy annak egy része) gyűrűt, "ciklust" alkot. Az atomok erősebb rendezettségének megfelelően a cikloalkánok molekulái szorosabban illeszkednek egymáshoz (vagyis olvadás- és forráspontjuk magasabb, sűrűségük nagyobb), mint az analóg nyíltláncú szénhidrogéneké: Mint látni, az egyszerű (egy-gyűrűs) cikloalkánok elnevezésének alapelvei azonosak a nyíltláncú szénhidrogéneknél tárgyaltakkal, azzal a különbséggel, hogy a gyűrűs jelleget az alapnév elé tett "ciklo" szóval jelezzük és csak a gyűrűt alkotó szénatomok láncát tekintjük alapszénhidrogénnek. A gyűrűhöz kapcsolódó szénlánc(ok) ("oldalláncok") helyzetét számozással adjuk meg: a gyűrű szénatomjait úgy számozzuk meg, hogy mindig a rövidebb oldallánc helyét jelölő szám legyen a kisebb. Általános képlet: C n H 2n Előfordulás: Fő csoportjaik a naftének (bizonyos kőolajokban) és a terpének (növényekben, illóolajokban). Előállítás: A cikloalkánok előállítása általában az alifás vegyületekhez hasonló módszerekkel történik, pl.: a) Nem vicinális dihalogenidek (nem szomszédos szénatomon halogént tartalmazó szénhidrogének) nátriummal kezelve gyűrűs vegyületté alakulnak: b) Bizonyos diketonok alkoholos kálium-hidroxiddal hevítve gyűrűs vegyületet adnak, (főleg 1, 5-, 1, 6- és 1, 7-diketonok): Készítette: Fischer Mónika 13

14 c) Dikarbonsavak kalciumsói hevítve gyűrűs ketonokká alakulnak, itt is az öt- és hattagú gyűrűk képződnek a legkönnyebben: A cikloalkánok jellemző reakciói: - Hidrogénezéssel, megfelelő körülmények között (nikkelpor felett magasabb hőmérsékleten átvezetve a cikloalkánok gőze alifás telített szénhidrogénekké alakul. Ezek a vegyületek, melyeket cikloparaffinoknak vagy naftén-szénhidrogéneknek is szokás nevezni, lényegében a nyíltláncú alkánokhoz hasonló természetű vegyületek. Legegyszerűbb cikloalkán: ciklopropán (C 3 H 6 ): További cikloalkánok: Ciklopentán, Ciklohexán, Ciklobután Készítette: Fischer Mónika 14

15 Alkének (Telítetlen szénhidrogének, olefinek) Homológ sor: Etén (etilén), propén (propilén), 1-butén, 1-pentén, 1-hexén, 1-heptén,... Elnevezésük: A megfelelő alkán nevében az -án végződést -én végződésre cseréljük. Kiválasztjuk a leghosszabb olyan szénláncot, amely a kettős kötést is tartalmazza, majd úgy számozzuk a szénatomokat, hogy a telítetlenek a lehető legkisebb számot kapják. A vegyület nevében a kettős kötés helyét az első telítettlen szénatom sorszáma jelöli. Elágazó lánc esetén az alkánoknál tanult módon járunk el. CH CH 3 -CH 2 -CH-CH 2 -CH=CH etil-4-metil-1-hexén CH 2 CH 3 Fizikai tulajdonságok: Apoláris molekulák, mint az alkánok. Fizikai tulajdonságaik ezért az alkánokhoz hasonlóak. Az első tagok gázok, meggyújtva kormozó lánggal égnek. A következő tagok folyadékok. Kémiai tulajdonságok: Az eténhez hasonló reakciók. Jellemző az addíció és a polimerizáció. (Műanyagok!) - Savaddíció: Irányított folyamat! Pl.: propén hidrogén-klorid addíciója CH 3 -CH=CH 2 + HCl CH 3 -CHCl-CH 3 (2-klór-propán) CH 3 -CH 2 -CH 2 Cl (1-klór-propán) 2-klór-propán képződik, 1-klór-propán nem (illetve csak kevés)! Az irányítási Markovnyikov-szabály: A hidrogénatom az addíció során mindig ahhoz a szénatomhoz kapcsolódik, amelyikhez már eleve több hidrogén kapcsolódott. Az alkének telítetlen volta nagy reakcióképességet eredményez. - Hidrogén, halogén-hidrid, vagy halogén könnyen addicionálódik a kettős kötéshez és telített vegyület keletkezik (pl. halogénezett-paraffin). - A kettős kötéshez savak is asszociálhatók, ekkor észterek keletkeznek, majd belőlük alkohol. Készítette: Fischer Mónika 15

16 - Oxidálószerek víz jelenlétében két hidroxilgyököt visznek a kettős kötésre, tehát kétértékű alkohol keletkezik. - Halogén-hidrogén-savakkal alkil-halogenidek keletkeznek. - És a polimerizációs reakciók. Előállítás: a) Alkoholokból vízelvonással, pl. etilalkoholból (etanolból): Katalizátorként aluminium-oxid használható. Tömény kénsavval vagy cink-kloriddal hevítve hasonló eredményt kapunk. Ez a reakció kisebb szénatomszámú alkoholok esetén alkalmazható. b) Az úgynevezett vicinális dihalogenidek (vagyis a két szomszédos szénatomon halogénnel hellyettesített paraffinok) esetén halogénelvonással: Halogénelvonásra cink vagy rézzel bevont cink használható. c) Hidrogén halogenid elvonással. d) Iparilag benzinből pirolízissel állítják elő. Előfordulás: Az alkének megtalálhatók egyes kőolajokban, továbbá szénvegyületek száraz desztillációs termékeiben. Bizonyos fém-karbidok vízzel való reakciójakor is keletkeznek Készítette: Fischer Mónika 16

17 Geometriai ( cisz-transz ) izoméria Ha a molekulában kettős kötéssel összekötött szénatompár van, akkor a kötés, mint tengely mentén történő rotáció (elfordulás) csak a π-kötés felszakadásával lehetséges, amihez viszonylag nagy energiára van szükség. Ekkora energia csak magasabb hőmérsékleten áll a molekulák rendelkezésére. Normál körülmények között tehát a kettős kötéssel összekötött szénatompárhoz kapcsolódó négy ligandum viszonylagos térbeli helyzete rögzített. Minden olyan alkénből, amelynek molekulájában mindkét kettős kötésű szénatomhoz két különböző ligandum kapcsolódik, két geometriai izomer létezik ( cisz és transz izomerek). A geometriai izoméria a sztereoizoméria egyik fajtája. cisz-2-butén transz-2-butén Cisz-izomer: az az izomer, ahol a nagyobb csoportok egymáshoz közelebb, a molekula azonos oldalán vannak. Transz-izomer: az az izomer, ahol a nagyobb csoportok egymástól távolabb, a molekula ellentétes oldalain vannak. Az etén (etilén) Jelentősége: Vegyipari alapanyag, műanyaggyártás, növényi hormon, stb. Háromligandumos, telítetlen szénatomok. Mind a hat atom egy síkban van. A két szénatom között található π-kötés e sík felett és alatt helyezkedik el (csomósík). A π-elektronok megtalálási valószínűsége a csomósíkban nulla. A szén-szén kötés körüli elfordulás csak a π-kötés felszakadásával lehetséges, amihez viszonylag nagy energiára van szükség. Az etén elektronrendszere szimmetrikus, molekulái apolárisak. A molekulák között gyenge diszperziós kölcsönhatás lép fel. Fizikai tulajdonságok: - Színtelen, jellegzetes szagú gáz - Oldhatóság: apoláris oldószerekben jól oldódik, vízben (poláris) rosszul Készítette: Fischer Mónika 17

18 - Olvadáspont: -169, 1 C, Forráspont: -103, 7 C Kémiai tulajdonságok: A molekulában a σ-kötésekhez képest gyenge π-kötés található. Ez viszonylag könnyen felhasad, ezért az etén már szobahőmérsékleten is jóval reakcióképesebb, mint pl. az etán. - Égés: (kormozó láng, termékek: szén-dioxid, víz) C 2 H 4 + 3O 2 2CO 2 + 2H 2 O Reakció típusa: 1. Addíció: az olyan reakciót, ahol két molekula melléktermék képződése nélkül egyesül egymással, addíciónak nevezzük. A telítetlen szénhidrogénekre általában jellemző az addíció. - Hidrogénnel: (Pt-katalizátor) C 2 H 4 + H 2 C 2 H 6 (etán) - Halogénnel: C 2 H 4 + Cl 2 C 2 H 4 Cl 2 (1,2-diklór-etán) C 2 H 4 + Br 2 C 2 H 4 Br 2 (1,2-dibróm-etán) - Erős savval: C 2 H 4 + HCl C 2 H 5 Cl (klór-etán v. etil-klorid) - Vízzel: (kénsav katalizátor jelenlétében) C 2 H 4 + H 2 O C 2 H 5 OH (etil-alkohol) 2. Polimerizáció: (poliaddíció) olyan kémiai reakció, ahol egy telítettlen vegyület sok azonos molekulája egyesül egymással melléktermék képződése nélkül. nc 2 H 4 ( CH 2 CH 2 ) n (polietilén) Polimerizáció (olvasmány) Az alkének polimerizációja a kiindulási alkén (a monomer) sorozatos önaddíciója: a monomerből megfelelő iniciátorral kialakított instabilis származék a kettős kötések felszakadása révén sorozatosan reagál további monomermolekulákkal, miközben a növekvő molekula instabilis (tehát növekedésre képes) marad mindaddig, amíg valamilyen lánczáró lépésben nem stabilizálódik. Az így képződött nagy molekulatömegű polimer szerkezetileg sok azonos kisebb részből álló molekulának tekinthető. A láncnövekedés fokozatosan megy végbe: két monomer-molekulából előbb dimer, majd ebből egy harmadik monomermolekulával trimer keletkezik és a folyamat elvben addig folytatódik, míg a monomer el nem fogy. Adott monomerből láncreakcióban keletkező polimer szerkezetét egyszerűen jelölhetjük a következő módon: A polimer lánc egyik végéhez a láncot indító iniciátor (helytelenül: katalizátor) kapcsolódik, másik végén pedig a lánczáró lépés jellegétől függően C,C kettős kötést, telitett szénatomot, vagy más, az iniciátorból származó funkciós csoportot találunk. Az alkének polimerizációjának különböző típusait, a láncot indító iniciátor (illetve a láncnövekedési reakció mechanizmusának) jellege szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: Készítette: Fischer Mónika 18

19 Az alkének polimerizációja az addíciós, vagy láncpolimerizáció tipikus példája. Az ilyen típusú polimerizációk közös jellemzője, hogy egy aktiválási (iniciálási) lépés után kialakult aktív centrumon megy végbe a láncnövekedés. A polimerizáció sebessége az iniciátor (és a monomer) koncentrációjától függ és a polimerizációs fok (a polimer molekulatömege) az iniciátor koncentrációjával szabályozható. Könnyen belátható, hogy minél nagyobb az iniciátor koncentrációja, annál több lánc indul növekedésnek és a monomer elfogyása után annál kisebb lesz a polimer molekulák átlagos molekulatömege. A polimerizációk másik típusával, a lépcsős polimerizációval, a tereftálsav kapcsán, a fejezetben fogunk megismerkedni. -- Gyökös polimerizáció Ez az alkének polimerizálásának legáltalánosabban alkalmazott formája. A reakciót valamilyen gyök indítja el néhány alkénmolekula kötésének homolitikus felbontásával. Az így keletkezett alkilgyök reagál egy másik alkénmolekulával, mivel pedig az ennek során kialakuló dimer hasonlóan gyökös természetű, a reakciósorozat mindaddig folytatódik, amíg valamilyen lánczáró lépés (vagy a monomer elfogyása) le nem állítja a folyamatot: Lánczárás bekövetkezhet: vagy valamilyen R' gyökkel való kapcsolódás révén: (Az R' lehet egy másik növekvő polimergyök is; ez esetben dimerizációval záródik a láncnövekedés.) A gyökös polimerizációt inditó iniciátorok lehetnek: Könnyen bomló, gyököt szolgáltató szerves molekulák, többnyire peroxidok, pl. dibenzoil-peroxid: vagy azo-bisz(izobutiro-nitril): Kis mennyiségben hozzáadott molekuláris oxigén indítja például az etén polimerizálását a nagynyomású polietén (polietilén, PE) előállításakor: (Az etén polimerjét a IUPAC nevezéktan szerint természetesen polieténnek kell nevezni, a szakmai közbeszédben azonban többnyire ma is az alkén polimerek eredeti, régi nevét - polietilén, polipropilén, poli(izobutilén), általánosságban poliolefinek - használják.) Ezt figyelembe véve a továbbiakban ezeket a nem-szisztematikus elnevezéseket is megemlítjük. Esetenként kívánatos, hogy a polimerizáció alacsony hőmérsékleten (kb. 0 C) menjen végbe (így keletkezhetnek nagyon hosszú szénláncú polimer molekulák). Ilyen esetben iniciátorként redox-rendszerek használatosak. Pl. hidrogén-peroxid vas(ii)sóval bontva hidroxilgyököt szolgáltat (ún. Fenton reagens, műkaucsuk előállításában használatos iniciátor): Magas hőmérsékleten ( C) külön hozzáadott iniciátorok nélkül is lejátszódik az alkének polimerizációja. Készítette: Fischer Mónika 19

20 Magas hőmérsékleten a szénhidrogének krakkolódási folyamatai szolgáltatnak iniciátorként ható gyököket). Ez a spontán polimerizáció (és az azt követő további dehidrogéneződési, aromatizálódási folyamatok) okozzák például a szénhidrogénkrakkolásnál és pirolizisnél fellépő kokszképződést is. -- Kationos polimerizáció A láncnövekedési reakciót az iniciátor (pl. protont szolgáltató sav, bór-trifluorid, alumínium-klorid, stb.), hatására keletkezett karbokation indítja el és ennek a karbokationnak a szénlánca növekedik a pozitív töltés lépésenkénti átrendeződésével mindaddig, míg be nem következik valamilyen lánczáró lépés. Kationos mechanizmussal polimerizálható például az izobutén. Bór-trifluoridos iniciálás esetén a reakció megindításához nyomnyi mennyiségű víz szükséges, mely a bór-trifluoriddal reagálva protont szolgáltat: Mivel a komplex sav anionja kovalens kötés kialakítására nem képes, az izobuténből protonaddicióval keletkezett monomer karbokation nem a sav anionjával, hanem a nagy feleslegben jelenlévő alkénnel reagál, dimer karbokation képződése közben. Ezen reakció ismétlődésével makromolekulához vezető láncreakció indul meg. Lánczáró lépés protonledobással következhet be: A képződött poli(izobutén) [poli(izobutilén)] átlagos molekulatömege elérheti a et, vagyis polimerizációs foka (az egy makromolekulában átlagosan egymáshoz kapcsolódott monomermolekulák száma) maximálisan Ez a gumiszerű műanyag telített lévén nem vulkanizálható az izobutént 2 % izoprénnel együtt polimerizálva (kopolimerizálva) azonban kiváló tulajdonságú butilkaucsuk nyerhető, melynek vulkanizált terméke kémiailag nagyon ellenálló és gyakorlatilag nem öregszik. A fenti kationos mechanizmus szerint játszódik le sok más alkén savval iniciált (sokszor nem kívánatos) polimerizálódása is. -- Anionos polimerizáció Anionosan azok a C,C kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizálhatók, melyek a kettős kötés mellett valamilyen erősen elektronszívó (vagy az elektronokat delokalizálni képes) "Z" csoportot (pl. -CN, -Cl, -fenil) tartalmaznak. Az iniciáló anion (A-) lehet szervetlen, pl. NH 2 - a kálium-amid disszociációjából, vagy karbanion, pl. butil-lítium disszociációjából: A folyamat vázlatos mechanizmusa: -- A vinil típusú alkének polimerjeinek sztereokémiája A vinilcsoportot tartalmazó alkén monomerek polimerizációjával előállított makromolekulák általában ún. fej-láb polimerek, azaz a polimerizáció regioszelektív: A fej-fej és láb-lábkapcsolódás ritka: A makromolekulás anyagok kristályszerkezetét (és ezen keresztül mechanikai tulajdonságaikat) azonban a polimerizáció (általában kedvező) regioszelektivitásán kívül döntő módon befolyásolja annak sztereoszelektivitása is, azaz az R-csoportok térbeli helyzete a polimer láncban. A makromolekulát láncalakban, a térben kihúzva szembetűnik, hogy az R szubsztituensek a láncot alkotó szénatomok által meghatározott sík egyik vagy másik oldalára kerülhetnek: Készítette: Fischer Mónika 20

Alkánok összefoglalás

Alkánok összefoglalás Alkánok összefoglalás Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. Albert Einstein Rausch Péter kémia-környezettan tanár Szénhidrogének Szénhidrogének Telített Telítetlen Nyílt láncú

Részletesebben

Összefoglalás. Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció. Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között

Összefoglalás. Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció. Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között Összefoglalás Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között Reakciókészség Paraffin (legkevésbé) Nagy Átmenet a kettő között

Részletesebben

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok Fontosabb vegyülettípusok Szénhidrogének: alifás telített (metán, etán, propán, bután, ) alifás telítetlen (etén, etin, ) aromás (benzol, toluol, naftalin) Oxigéntartalmú vegyületek: hidroxivegyületek

Részletesebben

Cikloalkánok és származékaik konformációja

Cikloalkánok és származékaik konformációja 1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

A szervetlen vegyületek

A szervetlen vegyületek 5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves

Részletesebben

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis) Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

Szerves kémia A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik. Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak az

Szerves kémia A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik. Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak az Szerves kémia Szerves kémia A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik. Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak az élő szervezet képes előállítani az őket

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Fémorganikus kémia 1

Fémorganikus kémia 1 Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

Szerves kémiai alapfogalmak

Szerves kémiai alapfogalmak BEVEZETÉS A kémiai tudományok fejlődését végigtekintve látható, hogy közöttük a szerves kémia az egyik legfiatalabb. Bár a természetet figyelő ember első tapasztalata között már évezredekkel ezelőtt is

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

Heterociklusos vegyületek

Heterociklusos vegyületek Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,

Részletesebben

Newman-projekció: háromdimenziós szerkezetet úgy ábrázol, hogy két egymáshoz kapcsolódó atomot egymás mögé helyez:

Newman-projekció: háromdimenziós szerkezetet úgy ábrázol, hogy két egymáshoz kapcsolódó atomot egymás mögé helyez: 11. Szerves kémia 601 Síkképlet: Ábrázolásmódok: Fűrészbak-projekció: perspektivikus ábrázolásmód: l Br F ewman-projekció: háromdimenziós szerkezetet úgy ábrázol, hogy két egymáshoz kapcsolódó atomot egymás

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. HALOGÉNTARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK A szénhidrogén és a halogén nevének összekapcsolásával Pl. CH 3 Cl metil-klorid, klór-metán

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy 1. Szerves vegyület, amely kovalens és ionos kötéseket is tartalmaz: A. terc-butil-jodid B. nátrium-palmitát C. dioleo-palmitin D. szalicilsav E. benzil-klorid 2. Szénhidrogén elegy, amely nem színteleníti

Részletesebben

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17 Műanyagok tulajdonságai Horák György 2011-03-17 Hőre lágyuló műanyagok: Lineáris vagy elágazott molekulákból álló anyagok. Üvegesedési (kristályosodási) hőmérséklet szobahőmérséklet felett Hőmérséklet

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

Kémia a kétszintű érettségire

Kémia a kétszintű érettségire Korrekciók a 2017-től érvényes módosított érettségi követelmények a Kémia a kétszintű érettségire című kiadványban Műszaki Könyvkiadó Villányi Attila, Műszaki Könyvkiadó, 2016 Műszaki Könyvkiadó Kft. 2519

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

XIX. SZÉNHIDROGÉNEK ÉS HALOGÉNEZETT SZÁRMAZÉKAIK

XIX. SZÉNHIDROGÉNEK ÉS HALOGÉNEZETT SZÁRMAZÉKAIK XIX. SZÉNHIDROGÉNEK ÉS HALOGÉNEZETT SZÁRMAZÉKAIK XIX. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C C C E C E B C B 1 E B B B D E B D D A 2 A D A E B D B C E D C D A E A B B D B A 4 A B D D XIX..

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

4) 0,1 M koncentrációjú brómos oldat térfogata, amely elszínteleníthető 0,01 mól alkénnel: a) 0,05 L; b) 2 L; c) 0,2 L; d) 500 ml; e) 100 ml

4) 0,1 M koncentrációjú brómos oldat térfogata, amely elszínteleníthető 0,01 mól alkénnel: a) 0,05 L; b) 2 L; c) 0,2 L; d) 500 ml; e) 100 ml 1) A (CH 3 ) 2 C=C(CH 3 ) 2 (I) és CH 3 -C C-CH 3 (II) szénhidrogének esetében helyesek a következő kijelentések: a) A vegyületek racionális (IUPAC) nevei: 2-butén (I) és 2-butin (II) b) Az I-es telített

Részletesebben

Konstitúció, izoméria, konfiguráció, konformáció

Konstitúció, izoméria, konfiguráció, konformáció Konstitúció, izoméria, konfiguráció, konformáció Konstitúció: A molekula színezett gráffal leírható szerkezete De: a konstitúciós képlet kifejezhet egyéb információt is: cisz-transz izomériát (Z - zusammen,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Tantárgycím: Szerves kémia

Tantárgycím: Szerves kémia Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Szak Kötelező tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2005. Tantárgycím: Szerves kémia 2. Tantárgy kódja félév Követelmény Kredit

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1 Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 10. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

Sztöchiometriai feladatok. 4./ Nagy mennyiségű sósav oldathoz 60 g 3 %-os kálcium-hidroxidot adunk. Mennyi kálciumklorid keletkezik?

Sztöchiometriai feladatok. 4./ Nagy mennyiségű sósav oldathoz 60 g 3 %-os kálcium-hidroxidot adunk. Mennyi kálciumklorid keletkezik? 1./ 12 g Na-hidroxid hány g HCl-dal lép reakcióba? Sztöchiometriai feladatok 2./ 80 g 3 %-os salétromsav hány g Na-hidroxidot semlegesít? 3./ 55 g 8%-os kénsav oldat hány g kálium-hidroxiddal semlegesíthető?

Részletesebben

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele 1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Építőanyagok és kémia II. Szerves-, és Polimerkémia

Építőanyagok és kémia II. Szerves-, és Polimerkémia Építőanyagok és kémia II. Szerves-, és Polimerkémia Építéskivitelezési és Alaptárgyi Intézet Építőanyagok és Minőségirányítás Szakcsoport 2012/2013. II. félév Összeállította:Leczovics Péter mérnöktanár

Részletesebben

III. Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek)

III. Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek) III. Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek) Szerkezeti szempontból legjellegzetesebb sajátságuk az, hogy a molekula egy vagy több szénatompárja kettős (σπ, alkének), vagy hármas (σ2π, alkinek) kötéssel

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

SZERVES KÉMIA: BEVEZETÉS SZTEREOKÉMIA. Debreceni Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézet

SZERVES KÉMIA: BEVEZETÉS SZTEREOKÉMIA. Debreceni Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézet SZERVES KÉMIA: BEVEZETÉS SZTEREOKÉMIA Debreceni Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézet www.medchem.unideb.hu A szén allotróp módusulatai a) gyémánt b) grafit c) amorf szén (nincs ábrázolva) A grafénő egyetlen

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996) I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1 2 1 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával. Geometriai

Részletesebben

Összefoglalás. Vegyületek

Összefoglalás. Vegyületek Összefoglalás Vegyületek A kovalens kötés jellemzésére szolgáló mennyiségek Kötési energia: az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mol kötést felszakítsunk. Tehát minél nagyobb a kötési

Részletesebben

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E

Részletesebben

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia 10. ÉVFOLYAM Szerves kémia 1. Bevezetés a szerves kémiába értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék

Részletesebben

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra): Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN (s) 2 Na (s) + N

Részletesebben

Szerkezet Szisztematikus név Korábbi elnevezés Hétköznapi elnevezés. propán. n-heptán. n-nonán. Elágazó alkánok. 2,2-dimetilpropán neopentán

Szerkezet Szisztematikus név Korábbi elnevezés Hétköznapi elnevezés. propán. n-heptán. n-nonán. Elágazó alkánok. 2,2-dimetilpropán neopentán ormál alkánok n H 2n+2 alkán paraffin 4 metán H 3 3 etán H 3 3 propán 3 H 3 2 n-bután H 3 2 3 n-pentán H 3 3 2 2 n-hexán H 3 2 2 3 n-heptán H 3 3 2 2 2 n-oktán H 3 2 2 2 3 n-nonán 3 H 3 2 2 2 2 n-dekán

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének Halogénezett szénhidrogének - Jellemző kötés (funkciós csoport): X X = halogén, F, l, Br, I - soportosítás: - halogénatom(ok) minősége szerint (X = F, l, Br, I) - halogénatom(ok) száma szerint (egy-, két-

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék. A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a

Részletesebben

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav... KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3

Részletesebben

SZERVES KÉMIA. Szénvegyületek kémiája Lavoisier: az élő természetből származó anyagok elemi összetétele: Antoine Lavoisier 1743-1794

SZERVES KÉMIA. Szénvegyületek kémiája Lavoisier: az élő természetből származó anyagok elemi összetétele: Antoine Lavoisier 1743-1794 SZERVES KÉMIA Szénvegyületek kémiája Lavoisier: az élő természetből származó anyagok elemi összetétele: szén, hidrogén, oxigén, nitrogén organogén elemek Antoine Lavoisier 1743-1794 Egy fejet levágni csak

Részletesebben

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

A kovalens kötés polaritása

A kovalens kötés polaritása Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása

Részletesebben

Szerves vegyületek nevezéktana

Szerves vegyületek nevezéktana else { //Ha már meg volt hívva, egy betűnyit forgatunk window.status=out; out = out.substring( 1, out.length) +out.charat(1); timertwo=window.settimeout("scroll()", idointerv); } }

Részletesebben

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas) KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek

Részletesebben

Tartalomjegyzék Szénhidrogének

Tartalomjegyzék Szénhidrogének Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 20 Alkánok (Parafinok)... 1 7 A gyökök megnevezése...2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése...3 Az alkánok izomériája...3 Előállítás...4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...4

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B Kémia 10. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítették: Arányiné Haman Ágnes Bakacsi Judit A kiadvány KHF/4571-13/2008. engedélyszámon 2008.12.20. időponttól tankönyvi engedélyt

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV.

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Az alkének elektrofil addiciós reakciói Az alkénekben levő kettős kötés pi-elekronrendszerének jellegzetes térbeli orientáltsága kifejezetten nukleofil

Részletesebben

Polimerizáció. A polimerizáci jellemzőit. t. Típusai láncpolimerizáció lépcsős polimerizáció Láncpolimerizációs módszerek. Monomerek szerkezete vinil

Polimerizáció. A polimerizáci jellemzőit. t. Típusai láncpolimerizáció lépcsős polimerizáció Láncpolimerizációs módszerek. Monomerek szerkezete vinil Polimerizáció Bevezetés Gyökös polimerizáció alapvető lépések kinetika mellékreakciók Ionos polimerizáció kationos polimerizáció anionos polimerizáció Sztereospecifikus polimerizáció Kopolimerizáció Ipari

Részletesebben

C N H H C O C C O H O O O O C C O C

C N H H C O C C O H O O O O C C O C X.-XII. osztály, IV. forduló - megoldás 010 / 011 es tanév, XVI. évfolyam 1. a) Az alkánok telítettsége - maximális. Az alkánok azért maximális telítettségüeg, mert a -atomok mind a 4 vegyértékükkel külön-külön

Részletesebben

Periciklusos reakciók

Periciklusos reakciók Periciklusos reakciók gyűrűs átmeneti állapoton keresztül, köztitermék képződése nélkül, egyetlen lépésben lejátszódó ( koncertáló ) reakciókat Woodward javaslatára periciklusos reakcióknak nevezzük. Ezeknek

Részletesebben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Polimerek kémiai reakciói 6. hét Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek oligomerek

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága!

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága! Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága! (pl. a földön az L-aminosavak vannak túlnyomó többségben. - Az enantiomer szelekció, módját

Részletesebben

Halogéntartalmú szerves vegyületek

Halogéntartalmú szerves vegyületek Szerves kémia Halogéntartalmú szerves vegyületek Halogéntartalmú szerves Csoportosítás: vegyületek A molekulában levő halogén-atomok száma szerint egy-, két-, illetve többértékű halogén származékok lehetnek.

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont 1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához

Részletesebben

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997) MEGOLDÁSOK I. 1. A hidrogén, a hidridek 1s 1 EN=2,1 izotópok: 1 1 H, 2 1 H deutérium 1 H trícium, sajátosságai eltérőek A trícium,- atommagja nagy neutrontartalma

Részletesebben