SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

Átírás

1 1. BEVEZETÉS Miért kell módszertan? m Módszertan nélkn lkül Személyf lyfügg fejlesztések sek Örökös s viták Vezetési nehézs zségek Dokumentáci ciós s gondok Karbantartási gondok Munkahelyvált ltás s nehézs zségei Módszertannal: Technologizált lt fejlesztés Áttekinthet ség Projektvezetés s támogatt mogatása Csereszabatosság g ( termék, munkatárs) számítógépes támogatt mogatás De!!! Ellenáll llás s a szabványos módszertanokm bevezetésével vel szemben! Az életciklus fogalma Feladat megfogalmazása Elemzés Tervezés Kivitelezés Bevezetés Üzemeltetés/karbantartás SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer "Structured Systems Analysis and Design Method MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Az SSADM jellemzése 1 Két t f részbf szb l áll: az egyik a felhasználói i követelmk vetelmények elemzése, a másik m a rendszer tervezése se. Ezeket a részeket szakaszokra és s lépésekrel tagolja (a szakaszokat modulokba fogja össze). Az SSADM sajátoss tossága 2 Lehet vé teszi és támogatja a min ségbiztos gbiztosítási si szabványok és s a kapcsolódó eljárások alkalmazását. A projekt vezetését, t, irány nyítását t a PRINCE módszertan adja, amely jólj összeillik az SSADM módszertannal. m A módszer m környezetek és felépítése Az SSADM kiterjedtsége SSADM FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI A módszer m felépítése RENDSZER MEGOLDÁSAI Az SSADM helye az informáci ciós rendszerek életciklusában TERVEZÉS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS KÖVETELMÉNY-ELEMZÉS STRATÉGIA- KÖVETELMÉNY- SPECIFIKÁCIÓ TELJESKÖR VIZSGÁLAT FIZIKAI RENDSZERTERVEZÉS KIVITELEZÉS ÉS TESZTELÉS FEJLESZTÉS M KÖD TERMÉK LOGIKAI RENDSZER- SPECIFIKÁCIÓ adatfolyamok IDÕ események FUNKCIÓK egyedek események egyedek adattárak INFORMÁCIÓ 7 PROJEKTIRÁNYÍTÁS 8 SSADM NÉZETEK 9

2 Az SSADM törzsrt rzsrészesze és s a kapcsolódó területek IRÁNYÍTÁSI TERÜLETEK Stratégiai tervezés Taktikai tervezés Infrastruktúrairányítás Projektirányítás Kockázatelemzés TÖRZS SSADM Megvalósíthatóság Logikai TECHNIKAI TERÜLETEK Becslés és mérés Prototípuskészítés Kapacitástervezés Elosztott rendszerek Valós idejû rendszerek SSADM technikák Céljuk: a kommunikáci ció el seg segítése a rendszerfejlesztésben sben A technikák k osztályoz lyozása Diagramszer technikák Adatáram diagramok (data( flow diagram) Logikai adatszerkezetek (logical( data structre) Egyedtört rténeti diagram (entity( life history diagram) Dialógusszerkezet Logikai adatbázis folyamatok Konfigurációkezelés Fizikai Követelményelemzés Követelményspecifikáció rendszerspecifikáció rendszertervezés 3GL és 4GL kapcsolat Nem diagramszer technikák o Reláci ciós s adatelemzés s (relational( data o Konvertáló szabályok o Követelmények meghatároz o Rendszerszervezési si változatokv o Rendszertechnikai változatokv o Projektbecslés o Min ségellen gellen rzés o Funkciók k meghatároz o Specifikáci ció prototipizálása o Fizikai tervezés analysis) p r o t o t í p u s o k d i a l ó g u s t e r v e z é s p r o j e k t a l a p í t ó o k i r a t j e l e n l e g i f i z i k a i a d a t f o l y a m - m o d e l l k ö v e t e l m é n y - j e g y z é k j e l e n l e g i l o g i k a i a d a t f o l y a m m o d e l l f u n k c i ó m e g h a t á r o z á s m ó d o s í t á s o k e s e m é n y e k e g y e d - é l e t t ö r t é n e t e k l o g i k a i a d a t t á r - e g y e d m e g f e l e l t e t é s B / K a d a t s z e r k e z e t e k k i m e n e t e k á l l a p o tmj e ûl zv õe kl e t e k l e k é r d e z é s e k m ó d o s í t ó f e l d o l g o z á s i m o d e l l e k i g é n y e l t r e n d s z e r a d a t f o l y a m - m o d e l l j e e g y e d - e s e m é n y m o d e l l e z é s r e l á c i ó s a d a t e l e m z é s e s e m é n y h a t á s - á b r á k l e k é r d e z é s i u t a k l o g i k a i a d a t f e l d o l g o z á s t e r v e z é s e m elogikai gfelelteadattár tés -egyed e g y e d e k l e k é r d e z õ f e l d o l g o z á s i m o d e l l e k j e l e n l e g i r e n d s z e r l o g i k a i a d a t m o d e l l j e r e n d s z e r - s z e r v e z é s i a l t e r n a t í v á k i g é n y e l t r e n d s z e r l o g i k a i a d a t m o d e l l j e r e n d s z e r - t e c h n i k a i a l t e r n a t í v á k 5. Funkciók k specifikáci ciója Adatfolyam modellezés 13 f u n k c i ó - k o m p o n e n s m e g v a l ó s í t á s i t e r v é s p r o g r a m s p e c i f i k á c i ó k f o l y a m a t - a d a t k a p c s o l a t t e l j e s í t m é n y e l õ r e j e l z é s e k o p t i m a l i z á l á s f i z i k a i a d a t b á z i s t e r v Adatfolyam modellezés céljai: A A rendszer és s környezetk rnyezeténeknek ábrázolása, a projekt határainak kijelölése A A külsk ls elemek meghatároz, amelyek az inputokat szolgáltatj ltatják, illetve az outputokat fogadják Azoknak az adatfolyamoknak a meghatároz, amelyek az inputokat és s az outputokat hordozzák k a rendszer határain keresztül A A rendszer határain belüli li adatfolyamok leírása Az Az adattárak kijelölése Az eljárások meghatároz, amelyek feldolgozzák k az adatokat, kiváltj ltják k az adatfolyamokat és s az adatok tárolt rolását A rendszerszervezésben sben használt ábrák k típusai t (amelyek a rendszer m ködését írják k le) Rendszer folyamatábr brák Program folyamatábr brák Ügyviteli folyamatábr brák Futtatási diagramok Interaktív v rendszerek folyamatábr brái

3 HÁTRÁNYOK Elemei 1. Az eljárás Inkább azt írják k le, hogy (fizikailag) hogyan történnek a dolgok, mint azt, hogy mi történik Kevéss ssé adnak lehet séget különbk nböz részletezettségi szintek alkalmazására Túlzottan eljárásorient sorientáltak Nyilaiknak nincs tartalma 1. Eljárás 2. Adatfolyam 3. Adattár 4. Küls elem 5. Speciális esetek Egyedi azonosító Az eljárás átalakítja, illetve kezeli az adatokat 14 Pénzügyi osztály Eljárás megnevezése Fizikai hely: szervezet A döntéseknek nincs külön jelük, ezek az eljáráson belül foglalnak helyet! Az adatfolyam azonosítás 3. Az adattár megnevezés 4. KülsK ls elem Használjunk kifejez neveket! D1 Számítógépes f adattár Ügyfél Árajánlat Az adatáramlás iránya M1/T1/L1 Manuális f adattár/átmeneti/logikai A rendszer határain kívüli adatforrás, ill. adatbefogadó 14 Pénzügyi osztály A triviális adatfolyamokat nem kell megnevezni! (vagy egyidej leg mindkett ) 15 Pénzügyi osztály Kétirányú adatfolyam Olvasás Karbantartás 14 Pénzügyi osztály 13 Pénzügyi osztály Speciális esetek Az adatfolyam diagrammok el nyei Megengedett AFD kapcsolatok a környezeti elem Anyagáramlás b környezeti elem Anyagtárolás Gyakorlatias, nem technikai jelleg ábrázolásmód Gyorsan elkész szíthet és s módosm dosítható Könnyen érthet a felhasználó számára: kommunikáci ció Szintekre bontott, hierarchikus szerkezetben készk szíthet : top- down szemlélet let Minimális átfedéssel készk szíthet k: minimális redundancia Segíts tségükkel a rendszerek akár r fizikai, akár r logikai szempontból l leírhat rhatók, és s e kétfk tféle típust pusú diagramm egymásba kölcsk lcsönösensen átalakítható Környezeti elem Eljárás Adattár Anyag tároló Környezeti elem Csak külsk ls adatfolyam és anyagáram (adatfolyam és anyagfolyam) Eljárás (adatfolyam és anyagfolyam) (adatfolyam és anyagfolyam) Csak anyagfolyam Adattár Anyag tároló Csak anyagfolyam

4 Els szint AFD kialakítása A legfontosabb dokumentumok és kü kü ld k/c k/címzettek felismerése se Dokumentum áramlási diagramm elkész szítésese A rendszer határainak kijelölése Eljárások és s adattárak További eljárások hozzáad adása A teljesség g ellen rz A részletezettsr szletezettség g szintjének nek eldönt ntése Ellen rz rzés s a felhasználó bevonásával val A teljesség g ellen rz Az adattárakkal kapcsolatban be- és s kilép adatfolyamoknak egyaránt lennie kell Valamennyi adatfolyam teljes lefolyása rögzíthet Az eljárások, adatfolyamok, és s adattárak nevei legyenek ismer sek sek a felhasználó számára Legmagasabb szint: Tartalom diagramm (kontextus ábra) Informáci ciós s rendszer Logikai átalakítás (jelenlegi fizikai AFD-ból a logikai AFD) Távolítsuk el a hivatkozásokat a következ kre: kre: Hogyan történnek a dolgok Mikor történnek a dolgok Hol történnek a dolgok Ki végzi Amit meghagyunk: Mi történik A logikaivá történ átalakítás tevékenys kenységei Az adattárak ésszer sítésese A legalsó szint eljárások ésszer sítésese A logikai AFD-k k ellen rz egyértelm rtelm ség és s teljesség g szempontjából E tevékenys kenységek közül k l egyesek, vagy mind többször r is végrehajthatv grehajthatók! A fizikai logikai átalakítás vezérfonala Adattárak helyettesítése se logikai adatszerkezeti (LAS) egyedtípusokkal Átmeneti adattárak eltávol Nem automatizálhat lható eléjárások eltávol Adatok újraszervezését t végzv gz eljárások eltávol Adatfolyamokkal összekapcsolt eljárások összevonásasa Azonos feladatot ellátó eljárások összevonásasa Adatfolyamok tartalmának minimalizálása Adatfelhasználás s csak akkor, amikor szüks kséges Kifejez nevek használata Formalapok Elemi folyamat leírás Változat: Projekt/rendszer: Szerzõ: Dátum: Verzió Állapot: oldal Bemenetek/kimenetek leírása Folyamat / Közhasznú folyamat AZ Folyamat neve Változat Az elemi folyamatot tartalmazó adatfolyam-modell változata. Lehet: jelenlegi fizikai, jelenlegi logikai, rendszerszervezési alternatíva, igényelt Leírás Változat Honnan Mint az elemi folyamatok leírásában. Az adatfolyam kiindulópontjának azonosítója. Lehet külsõ objektum vagy elemi folyamat. Folyamat/Közhasznú folyamat AZ Folyamat neve Leírás Az elemi folyamat vagy közhasznú folyamat azonosítója (ld. Folyamatok). Az elemi folyamatok leírásai között lehetnek olyan leírások, amelyek az adatfolyam-ábrákon nem szerepelnek és közös használatú részfeldolgozásokat írnak le. Ezeket nevezik közhasznú folyamatoknak. A funkciók meghatá után csak alacsony szintû közös feldolgozások maradhatnak itt. Az elemi vagy közhasznú folyamat egyedi neve. A folyamat leírása. Hová Adatfolyam neve Adattartalom Az adatfolyam befogadójának azonosítója. Lehet külsõ objektum vagy elemi folyamat. Az adatfolyam neve, ahogy az adatfolyam-ábrákon szerepel. Ez része az adatfolyam azonosítójának, mivel ugyanazon két végpont között több adatfolyam létezhet. Az adatfolyam által szállított adatelemek nevei. Megjegyzések Az adatelemekre vonatkozó megjegyzések. Vonatkozhatnak az adatelemek ismétlõdõ vagy nem kötelezõ csoportjaira, az ismétlõdés vagy választás feltételeire, az ismétlõdõ csoportok számosságára stb

5 B/K leírások Változat Projekt/rendszer Szerzõ Dátum Verzió Állapot oldal Honnan Hová Adatfolyam neve Adattartalom Megjegyzések 37 Videokazetta kölcsönz Forrás Folyam Átvev Tag személyi adatok Tagnyilvántartó Tag érdekl dés Kölcsönzés Tag kér lap Kölcsönzés Kölcsönz filmek listája tag Tag videokazetta Kölcsönzés Kölcsönz videokazetta tag Tagnyilvántartó A tag állapota Kölcsönz Jölcsönz Infor.kérés a tagról Tagnyilvántartó Kölcsönz A tag viselkedése Tagnyilvántartó Szállító Szállítólevél Beszerz Beszerz Rendelés Szállító Szállító Számla Beszerz pénzügyek intézése Átutalási megbízás bank Beszerz Új filmek adatai kölcsönzés Beszerz Beérkez kazetta kölcsönzés Tagnyilvántartó Értesítések tag Beszerz Számla pénzügyek intézése Szállító Ajánlat Beszerz Szállító Új kazetta Beszerz Beszerz Ajánlat tanácsadó 38 Tanácsadó Rendelési lista Beszerz 39 Személyi adatok Tagnyilvántartó Kontextus ábra Tag Kazetta Kazetta Tag viselkedése Kölcsönzés Tag állapota Szállító rendelés Új kazetta kazetták kazetták Személyi adatok Tag Beérkezett kazetta Átutalási megbízás Információs rendszer Rendelési javaslat rendelés Szállító Beszerz Új kazetta számla Bank Tanácsadó Bank Átutalási megbízás Pénzügyek szint DFD 3.Beszerzés s kifejtése 4. EGYED-KAPCSOLAT DIAGRAM Az adatok fogalmi modellezése A logikai adatmodellezés

6 A logikai adatmodellezés s céljac Segít t az alkalmazási terület megért rtésében Diagramjai révén r n világosan, pontosan és egyértelm rtelm enen írja le a kommunikáci ciós s rendszert, s így jój kommunikáci ciós s eszköz El seg segíti a fejleszt k k közötti k egyetért rtést ( korai szakaszban) így csökkentve a kés bbi k gondokat A file-,, illetve adatbázis tervezés s alapjául szolgál, l, ugyanakkor független f minden konkrét t technikától, illetve termékt kt l Áttekintés A logikai adatmodellezés s során n az elemz megkeresi az egyedtípusokat és a közöttk ttük k felfedezhet kapcsolatokat, valamint a legfontosabb tulajdonság típusokat. Az eredmény dokumentálása a logikai adatmodellben törtt rténik (LAM). A LAM elemei Egy diagram: Logikai adatszerkezet Kapcsolódó dokumentáci ció:» Egyedtípusok» Kapcsolattípusok pusok» Tulajdonságt gtípusok A logikai adatmodellt gyakran egyedmodellnek, vagy egyedkapcsolati modellnek nevezik! Egyedtípus Konkrét t vagy elvont tárgy, t vagy fogalom, amely fontos a vizsgált rendszerben és s ezért le akarjuk írni. Kapcsolattípus pus Kétoldalú.. Vagy két k t egyedtípus, vagy egy egyedtípus saját t magával való viszonya. A kapcsolattípust pust a két k t egyedtípust összeköt vonal ábrázolja. A kapcsolat foka 1:1 A B Rajzi ábrázolása lekerekített téglalappalt történik. amelybe beírjuk az objektum nevét. Számla 49 Ügyfél A kapcsolattípusok pusok tulajdonságai gai: A kapcsolat foka A kapcsolat jellege Számla 50 1:m m:n A A B B 51 VEZETÕ BEOSZTOTT ÜGYFÉL Birtokol TÁROLÓHELY Tárol Indít Iktat BELSÕ Altípusa Fõtípusa ÜGYFÉL JOGI SZEMÉLY Altípusa Fõtípusa Fõtípusa Fõtípusa Tartozik Elhelyezkedik Létrejön Nyilvántartásba kerül Altípusa KÜLSÕ Altípusa TERMÉSZETES SZEMÉLY FOLYÓSZÁMLA

7 RÉSZEGYSÉG Felépül IGAZGATÓ Része RÉSZEGYSÉG Használatos mint Felépül HELYSÉG Helység neve Tartalmaz HELYSÉG CÍMEK HALMAZA Beosztottja kifejezhetõ így is: Fõnöke Beosztottja Jelent Alkatrészként szerepel SZABVÁNYOS ELEM CÍM Tartozik Szerepel CÍM TULAJDONI LAPOK HALMAZA Fõnöke TISZTSÉG- VISELÕ OSZTÁLY- VEZETÕ Tartozik TULAJDONI LAP TULAJDONI LAP INGATLANOK HALMAZA Fõnöke Beosztottja Hivatkozik Tartalmaz Szerepel Nyilvántart Szerepel INGATLAN BEOSZTOTT Hivatkozásként szerepel Hivatkozóként utal Hivatkozottként utal HIVATKOZÁS a. adatszerkezet részlet b. lekérdezési út INGATLAN Megoldás s menete Kezd egyedtípusok meghatároz Kezd egyedtípusok felrajzolása 1. Kezd egyedtípusok meghatároz 2. Kezd egyedtípusok felrajzolása 3. Egyedek közti k kapcsolat meghatároz 4. Kapcsolat fokának meghatároz 5. N:M fokú kapcsolat feloldása 6. Kapcsolat jellegének meghatároz 7. Modell ellen rz Könyv Író Példány Kölcsönz Foglalás Kölcsönzés Büntetés író foglalás kölcsönz könyv példány kölcsönzés büntetés Kapcsolat fokának meghatároz N:M fokú kapcsolat oldása Kapcsolat jellegének meghatároz író kölcsönz író kölcsönz író kölcsönz foglalás szerz foglalás szerz foglalás büntetés büntetés büntetés könyv példány kölcsönzés könyv példány kölcsönzés könyv példány kölcsönzés megszaggatás 63

8 6. Reláci ciós s adatelemzés RAE 64 Célok Az adatok jelentésével és s fontosságával kapcsolatos felhasználó szemlélet let kialakítása A LAM ellen rz» Harmadik normál l formára ra» A feldolgozási követelmk vetelményekre» A tartalomra Annak biztosítása, sa, hogy az adatok logikailag könnyen karbantarthatók és s b víthetb thet k k legyenek» Az adatok valamennyi összefüggésének feltárása» Az összes ellentmondás s feltárása» A felesleges ismétl tl dések kiküsz szöbölésese Az adatok legkedvez bb csoportosítása sa többfelhasználós környezetben Áttekintés A reláci ciós s adatelemzés s kiegész szíti illetve ellen rzi a logikai adatelemzés s eredményeit Ez a második, m teljesen eltér közelítésmód biztosítja tja a végtermv gtermék k jobbmin ségét Olyan adatszerkezetet eredményez, amely optimálisan redundáns ns és s rugalmas rnyezetben Az eljárás s lépései l a következk vetkez k 1) Ismétl tl d csoportok eltávol 2) Funkcionális függf ggések ellen rz 3) Részleges függf ggések kiküsz szöbölésese 4) Az azonosítótól l való függésen kívüli k függf ggések eltávol 5) A kapott eredmények ésszerüsítésese AZ ELJÁRÁS NORMALIZÁLÁS NÉVEN ISMERT! 67 Els dleges kulcs sor Követelmények: A RELÁCI CIÓ FOGALMA Tulajdonság nevek Oszlop Szakért reláció Szakért neve 001 Halassy E 002 Bana D 003 Szabó A Nincs két azonos sor A sorok sorrendje közömbös Az oszlopok sorrendje közömbös Minden oszlopnak egyedi neve van 68 Kétdimenziós tábla Elemi Kulcstípusok Kulcstípusok összetett Komplex A kulcsok szerepe alapvet a normalizálás folyamatában! A kulcsjelöltek-----els dleges kulcs hierarchikus 69 Összetett kulcs Projektszám id (napok) 001 C C A176 2 Idegen kulcs Projekt Projekt szám Projekt megnevezése Projekt típus *Ügyfélszám Ügyfél Ügyfélszám Postai cím Gazdasági típus 70 Hierarchikus kulcs Projektszám Tevékenység szám Kezd hét Befejez hét Nem normalizált lt adatok Szakképzetts pzettség Szám 004 Szabó Budapest Orom u. 2 Fizetési kategória Kocsiítpus D S1 A Kód Leírás SK01 Könyvelés Közdazd.egyetem SK10 CAD/CAM 3 év SK15 SSADM NCC bizonyítvány 71 Nem normalizált lt forma Nem ismétl d : Ismétl d : 1. NF szabálya: Távolítsuk el az ismétl d csoportokat! 72

9 Els normál l forma 2.NF. Küszöböljük ki a részleges funkcionális függéseket! 73 Második normál l forma Csak a szakképzettség kódjától függ! 3.NF. Els dleges kulcstól független funkcionális függések eltá! 74 * Harmadik normál l forma S1 S2 A B C D E F G 75 Szabályok R1 Kulcs X R2 Kulcs Y 1. A HNF reláci ciók k egyedtípusok 2. A hierarchikus kulcsok idegen kulcsokat tartalmaznak 3. Az összetett kulcsok alkotóelemeivel azonosított egyedtípusoknak léteznil tezniük kell, mint fölérendelteknekf 4. Az összetett kulcsú reláci ciók k alárendeltek 5. Az idegen kulcsok fölérendelteket f jelölnek lnek ki 76 Színész száma Színész neve Nemzetisége Stb. Színész száma Film száma Film száma Film évjárata Stb. 77 R4 Kulcs Z R3 Kulcs X Kulcs Y R5 Kulcs X Kulcs Y Kulcs Z 78 Funkcionális modellek leképez pezése 79