E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 21-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 21-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: /2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató a Dél-Dunántúli Regionális Drogstratégiáról ELŐTERJESZTŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Farkas Anett, a Humánszolgáltatási Iroda tanácsosa Dr. Szemelyácz János, a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum regionális koordinátora Posta János, a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum titkára MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2006.augusztus 25. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: augusztus 25. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

2 2 II. Előzmények: I. A stratégia szükségessége Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében című dokumentumot. A Nemzeti Stratégia kulcsszerepet szán a helyi, megyei, illetve regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak. Ezek a bizottságok gyűjtik össze a helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat, monitorozzák a változásokat, meghatározzák a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítják a közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit, egyben a prevenciós, közösségfejlesztő és terápiás kapacitásokat is nyilvántartják. I. a.: A Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum DREKEF működése A Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF) a Dél - Dunántúli régióban megalakult, illetve megalakuló helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok ernyőszervezete. Célja a szakember koordináció, az intézményi háló, az egyes intézményekben zajló programok összehangolása, a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott tervek lebonyolításának szakmai támogatása, valamint regionális drogstratégia kidolgozása és megvalósítása. A Fórum, a dél-dunántúli régióban - Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szekszárd, Paks, Dombóvár, Bonyhád, Kaposvár, Siófok - megalakult Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokat (KEF) és az azokban képviselettel rendelkező intézményeket tömöríti. Operatív testületéhez tartoznak a KEF-eket vezető városi koordinátorok, a DREKEF titkára és a regionális koordinátor. Az operatív teendőket a DREKEF Iroda látja el, amelynek az INDIT Közalapítvány - FÜGE Deviancia Prevenció, Regionális Képzési és Koordinációs Központja ad helyet. I. b.: A DREKEF feladatai a regionális drogstratégia megvalósítása, a helyi drogstratégiák megvalósításának támogatása a regionális együttműködés fejlesztése (DREKEF Iroda, információs központ) helyi szakemberek továbbképzése rendszeres, aktív kapcsolat a médiával szakmai fórumok, rendezvények, konferenciák tanácsadó, illetve szakértői támogatása II. a.: Stratégiai célok II. A regionális stratégia - a stratégia főbb elemei - A közvélemény formálása: elsősorban a média bevonásával, a prevenció és az ártalomcsökkentés eszközeivel. - A család: külön programokat kell kidolgozni a szülők számára, a családon belüli patogén tényezők visszaszorítása érdekében. - A fiatalok elérése: elsősorban az intézményekhez kötött iskolai prevenció, illetve a speciális tagintézmények (gyermek-ideggondozó, családsegítő szolgálat, gyermekotthon stb.) célzott programjain keresztül. - Speciális célcsoportok elérése: prostituáltak, intravénás droghasználók, HIV-fertőzöttek, etnikai kisebbségekhez tartozók.

3 3 - A régióban működő prevenciós programok összehangolása, koordinációja: fontos feladat a KEF ek területén működő, prevenciót célzó szolgáltatások és programok számbavétele, a régió prevenciós térképének elkészítése. - Stratégiai Tervezés: melynek során helyzetkép készül a régió drogérintettségéről, intézményi lefedettségéről, szolgáltatási hálójáról. A DREKEF, a Nemzeti Drogstratégia iránymutatása, illetve a helyi stratégiák alapján hosszú, - közép, és rövid távú célokat fogalmaz meg a kábítószer probléma kezelése érdekében. II. b.: Helyzetkép a Nemzeti Stratégia fejezeteihez kapcsolódó területek áttekintése 1.A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség, együttműködés) A DREKEF-ben helyet foglaló intézmények megfelelően reprezentálják a régió kábítószerügyben érdekelt intézményi hálóját. A Fórum ülései, munkája az elmúlt években rendszeresebbé vált, a Nemzeti Stratégia fejezeteihez kapcsolódóan mind több területet fog át. A régió Drogstratégiájának megvalósítása, hatékonysága érdekében munkabizottságok állnak fel, a négy pillérhez kapcsolódóan. A kábítószer-probléma területén tevékenykedő intézmények és szolgáltatások működése biztosított, fejlesztési tervek fogalmazódtak meg, érdemi tárgyalások indultak el, de a prevencióhoz kapcsolódó tevékenységek esetében a folyamatosság nem minden esetben áll fenn. A DREKEF-ben szerepet vállaló szakemberek elismertek, a Fórum támogatásával és hátterével működő szakmai kapcsolatok eredményesek. 2. Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés) A régióban, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a középiskolások közel egyharmada kapcsolatba került már valamilyen módon az illegális kábítószerekkel. A kábítószerek fogyasztásának okaként elsősorban a kíváncsiság és a problémák előli menekülés szerepel. Az egyetemi hallgatók esetében emelkedő tendencia tapasztalható. Több, mint 30 %- a fogyasztott már valamilyen illegális kábítószert, közel 40 %-a rendszeresen vagy alkalmilag dohányzik, és kiemelkedően magas 80 % az alkalmi alkoholfogyasztók száma. A felnőtt népesség 10 %-a fogyasztott már valamilyen kábítószert, köztük az első kipróbálás időszaka tizenhat éves korra tehető. A térségben található, a megelőzéssel foglakozó állami és civil szervezetek, intézmények száma, hatékonyságuk, országos kitekintésben kifejezetten jónak, eredményesnek mondható, rendszeres működésük azonban nem biztosított. Bár a különböző egészségfejlesztő, megelőző programok, az iskolai drogügyi koordinátorok és a különböző, a pedagógusokat célzó tréningek száma magas, azok további bővítése indokolt. Fontos kiemelnünk, a mikro, és szociális környezet (család, munkahely, egyházak) szerepét, mely területeken jelentős hiányok tapasztalhatók. 3. Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) Hazánkban a kezelőrendszer Baranya megyében a legfejlettebb, a drogterápiával foglalkozó szakemberek aránya itt a legmagasabb. Kiemelkedő a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi, Narkomán Fiatalokat Gyógyító - Foglalkoztató Közalapítványa (INDIT Közalapítvány) modellszerepe: az integrált drogterápiás intézmény drogambulanciát, rehabilitációs otthont és félutasházat egyesít, nappali ellátó szolgálatot működtet. Emellett a különböző célcsoportokra (korcsoportok, tanárok, szülők stb.) szabott prevenciós programokat is bonyolít. Ez a modellszerep egyfelől mintaadó, másfelől azonban jelentős egyenlőtlenségi eloszlást generál a régió ellátottsági térképén. A régióban csak Tolna megyében (Szekszárd) működik hasonló speciális intézmény, a Szent Erzsébet Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálata. Az Alapítvány 1999 óta önkormányzati támogatással

4 4 működteti a RÉV szolgálatot, mely a megyében élő legális és illegális kábítószer-problémákkal küzdő személyek és hozzátartozóik alacsonyküszöbű, pszicho-szociális ellátó helye. 4. Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés) A rendőrség kereslet, és kínálatcsökkentés területén dolgozó egységeit, a megelőző, felderítő és a nyomozati munkában tevékenykedő szakembereket felkészültség és szervezettség jellemzi, tevékenységüket jogszabályi keret, munkaköri leírások szabályozzák. A működő egységek hatékonyak a felderítő munkában, a prevenció területén jól működő megelőzési programok (D.A.D.A., Sulizsaru, Ellenszer stb.) vannak jelen. A terjesztői hálózatok felszámolása nehéz, annak újratermelődése miatt. A megelőzési programok - a munkatársak leterheltsége miatt - kevés fiatalhoz jutnak el, hatékonyságuk nehezen mérhető. III. A regionális stratégia - a legfontosabb célkitűzések 1. Közösség, együttműködés - A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószerprobléma visszaszorításában. A Nemzeti Stratégia fejezetei közti összhang megteremtése, DREKEF munkabizottságok kialakítása, az intézmények közötti információáramlás, adatszolgáltatási rendszer hatékonyabbá tétele. Önkormányzatok erőteljesebb szerepvállalása: a megyei közgyűlések biztosítsanak lehetőséget a DREKEF Munkacsoportok beszámolóinak megismerésére (évente), azok szakmai javaslatait vegyék figyelembe a támogatások elosztásakor. A helyi önkormányzatok program, és rendezvénytervükben támogassák a megelőző tevékenységet végző, az alternatív szabadidő eltöltési lehetőségeket szervező intézményeket. Drogmentes programok és színterek létrejöttének támogatása: prioritást élveznek az ifjúsági, információs, tanácsadó, szolgáltató stb. irodák, klubok. Jogszabályi környezet elemzése és szükség szerinti módosítása (pl. a zenés-táncos szórakozóhelyek engedélyezési eljárásának jogi újraszabályozása, a helyi igazgatási és ellenőrzési hatáskörök gyakorlása). A szakmai találkozók, konferenciák, képzések számának és minőségének fejlesztése. Szülők, családok aktivizálása, képessé tétele a probléma kezelésére, a helyi közösségi színterek működésének elősegítése. A különböző kockázati csoportok, valamint a büntetés végrehajtás intézményeiből szabadult kábítószer-használók számára speciális kezelési illetve után-követési programok kidolgozása. A büntetés végrehajtás intézményeiből szabadult kábítószer-használók, illetve a gyógyult szenvedélybetegek számára reintegrációs programok kidolgozása, mely az életviteli normák mellett munkaerő-piaci esélyeiket is jelentősen növeli. 2. Megelőzés - esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. Felmérések a prevenciós programok elterjedtségéről és hatékonyságáról. A régióban működő prevencióval foglakozó szervezetek, programok feltérképezése, az iskolai programok térképének elkészítése, az adatok összegyűjtése. A DREKEF szakmai ajánlást fogalmaz meg a működő programokról, együttműködési szerződések kialakítását kezdeményezi. Nemzetközi tapasztalatok felhasználása és hozzáférhetővé tétele. Közösségi programok: szülőcsoportok, családi prevenciós programok kezdeményezése, koordinálása, családi hétvégék szervezése, szülő gyerek tábor megvalósítása, módszer, program kialakítása.

5 5 Veszélyeztetett fiatalok számára speciális programok kidolgozása, a meglevők összegyűjtése és megismertetése a szakemberekkel. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok segítségével felmérés kezdeményezése illetve lefolytatása a peremkerületekben élő, valamint a roma fiatalok szerves oldószer használati szokásairól, speciális prevenciós programok kidolgozása. Szabadidős és sport programok, művészeti tevékenységek és az ilyeneket szervező intézmények (ifjúsági központok, klubok, művelődési házak, gyermekjóléti szolgálatok stb.) támogatása. Információs kiadványok, médiaesemények: a megelőzéssel foglalkozó intézmények, szervezetek tevékenységéről, a kábítószerek fogyasztásának ártalmairól szóló kiadványok megjelentetése, a médiában való folyamatos megjelenés biztosítása. Képzés: - a prevenció területén dolgozók továbbképzése, - a szakemberek, szervezetek közti kapcsolat állandóvá tétele, új szakmai információk, módszerek cseréje, képzők képzése, illetve prevenciós munkabizottság felállítása, - a pedagógus-továbbképzésben a prevenciós, - illetve a konfliktuskezelés képzés, valamint az egészségfejlesztés kapjon hangsúlyt, - a szociális- és gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek képzése és továbbképzése, - az egyházakkal kapcsolat felvétele, a hittan tanárok képzésük során szerezhessenek drogprevencióval kapcsolatos ismereteket, - kortársképzés, kortárs támogatók képzése, - a roma családokkal foglakozó szakemberek számára képzés, melynek során a roma kultúra sajátosságainak megismerésével, készségszintű elsajátításával, a roma populáció, illetve az etnikumon belüli népcsoportok közti különbségek is megismerhetővé válnak. 3. Szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció - segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat. Kezelési kapacitás növelése az állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek fenntartásában működő terápiás és rehabilitációs intézmények tekintetében. Közösségi programok: elsősorban volt drogbetegek és hozzátartozóik önsegítő vagy kulturális csoportjai számára. Az önszerveződést elősegítő támogatási programok beindítására van szükség. A rehabilitációs otthonokban talpraállt szenvedélybetegek számára a visszailleszkedést, a teljes értékű munkaerővé válást elősegítő programok kidolgozása és megvalósítása, védett munkahelyek létrehozása. Háziorvosok megfelelő számú és minőségű képzése. Szükséges régiónként az igényeknek megfelelő kapacitású gyermek-addiktológiai részleg kialakítása. Veszélyeztetett vagy speciális populációk számára programok kialakítása (intravénás szerhasználók, hajléktalanok, nők stb.). A büntetés-végrehajtás intézményrendszerén belül az egészségügyi részlegek bővítése vagy kezelések kialakítása külső szakemberek alkalmazásával. Droghasználók és függők kezelése finanszírozási elveinek javítása. Adatnyilvántartás: szükséges a kliensekről egységes szemléletű, uniós normákhoz igazodó minimum adatok rögzítése. Oktatási programok létesítése és finanszírozásuk biztosítása.

6 6 4. Kínálatcsökkentés - csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét. Javítani kell a rendőrség felderítő, nyomozati, vizsgálati illetve lefoglalási eredményességét: szakemberek, képzések számának növelése, nemzetközi együttműködésekben történő részvétel további fokozása stb. Erősíteni kell a nemzetközi együttműködésekben történő részvételt a szakemberek képzése és a speciális programok meghonosítása érdekében. A helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokban a kínálatcsökkentés feladatait végző szervezetek képviseletének bővítése valósuljon meg (ügyészek, bírók). Minden lehetséges eszközzel segíteni kell, hogy a kábítószerrel való visszaélés bűncselekménye kapcsán az eljárásba vont fiatalkorúak büntetőeljárása minél rövidebb ideig tartson, különös tekintettel a bírói szakra. Továbbra is szükséges a legálisan forgalmazott kábítószerek és pszichotrop anyagok fokozottabb ellenőrzése. Az összes visszaélés kábítószerrel bűncselekmények miatt indított eljárásokon belül tovább emelkedik a terjesztői típusú magatartások miatt indított eljárások aránya. Szállítási útvonalak és módosulásaik feltérképezése, hatékony fellépés. Megfelelő mennyiségű fogyóeszköz (tesztek) rendelkezésre bocsátása. A Stratégia teljes terjedelemben az előterjesztés melléklete. A dokumentum megtárgyalását Somogy és Tolna Megye Önkormányzata is napirendre tűzi szeptemberi ülésén. Határozati javaslat: III. 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Dél-Dunántúli Regionális Drogstratégiáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi és egyetért az abban megfogalmazott célokkal. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF) regionális koordinátorát, hogy A Dél- Dunántúli Régió stratégiája a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében c. dokumentumban megfogalmazott célok megvalósításáról, feladatainak teljesítéséről, a DREKEF Munkacsoportjainak tevékenységéről kétévenként tájékoztassa a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlését. Határidő: október 31. Felelős: a közgyűlés ágazatért felelős tisztségviselője, a DREKEF regionális koordinátora Pécs, augusztus 25. Tasnádi Péter

7 Melléklet A Dél-Dunántúli Régió stratégiája a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében

8 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 4 II. SZEMLÉLETI KERET... 5 ÁLTALÁNOS CÉL... 5 JÖVŐKÉP... 5 STRATÉGIAI CÉLOK... 6 FŐ CÉLOK... 7 A STRATÉGIA ALAPELVEI... 7 III. A STRATÉGIA ESZKÖZRENDSZERE... 8 IV. HELYZETKÉP... 9 IV.1. KÖZÖSSÉG, EGYÜTTMŰKÖDÉS... 9 IV.1.a. A Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum... 9 IV. 2. MEGELŐZÉS IV. 2. a. A kábítószer - fogyasztási szokások változásai IV. 2. b. A Prevenció színterei IV. 3. SZOCIÁLIS MUNKA, GYÓGYÍTÁS, REHABILITÁCIÓ IV A hazai ellátás IV A Dél Dunántúli régió intézményi lefedettsége: alacsony küszöbű szolgáltatás, ambuláns ellátás, rehabilitáció IV. 4. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS IV. 1. A hazai helyzetkép IV. 2. A Dél Dunántúli régió helyzetképe V. A STRATÉGIA FŐ CÉLJAI KÖVETKEZTETÉSEK V.1. A TÁRSADALOM VÁLJON ÉRZÉKENNYÉ A DROGKÉRDÉSEK HATÉKONY KEZELÉSE IRÁNT, A HELYI KÖZÖSSÉGEK PEDIG NÖVELJÉK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉSZSÉGÜKET A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁBAN (KÖZÖSSÉG, EGYÜTTMŰKÖDÉS) Összefoglaló SWOT elemzés Következtetések V.2. ESÉLYT TEREMTENI ARRA, HOGY A FIATALOK KÉPESSÉ VÁLHASSANAK EGY PRODUKTÍV ÉLETSTÍLUS KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A DROGOK VISSZAUTASÍTÁSÁRA (MEGELŐZÉS) Összefoglaló SWOT elemzés Következtetések V. 3. SEGÍTENI A DROGOKKAL KAPCSOLATBA KERÜLŐ ÉS A DROG - PROBLÉMÁKKAL KÜZDŐ EGYÉNEKET ÉS CSALÁDOKAT (SZOCIÁLIS MUNKA, GYÓGYÍTÁS, REHABILITÁCIÓ) Összefoglaló SWOT elemzés Következtetések V. 4. CSÖKKENTENI A DROGOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGÉT (KÍNÁLATCSÖKKENTÉS) Összefoglaló SWOT elemzés Következtetések

9 VI. PROGRAMOZÁS - A CÉLOK RÉSZLETEZÉSE VI. 1. KÖZÖSSÉG, EGYÜTTMŰKÖDÉS - A TÁRSADALOM VÁLJON ÉRZÉKENNYÉ A DROGKÉRDÉSEK HATÉKONY KEZELÉSE IRÁNT, A HELYI KÖZÖSSÉGEK PEDIG NÖVELJÉK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉSZSÉGÜKET A KÁBÍTÓSZER- PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁBAN Hosszú távú célok Középtávú célok Rövidtávú célok VI. 2. MEGELŐZÉS - ESÉLYT TEREMTENI ARRA, HOGY A FIATALOK KÉPESSÉ VÁLHASSANAK EGY PRODUKTÍV ÉLETSTÍLUS KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A DROGOK VISSZAUTASÍTÁSÁRA Hosszú távú célok Középtávú célok Rövidtávú célok VI. 3. SZOCIÁLIS MUNKA, GYÓGYÍTÁS, REHABILITÁCIÓ - SEGÍTENI A DROGOKKAL KAPCSOLATBA KERÜLŐ ÉS A DROG - PROBLÉMÁKKAL KÜZDŐ EGYÉNEKET ÉS CSALÁDOKAT Hosszú távú célok Középtávú célok Rövidtávú célok VI. 4. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS - CSÖKKENTENI A DROGOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGÉT Hosszú távú célok...hiba! A könyvjelző nem létezik. Középtávú célok...hiba! A könyvjelző nem létezik. Rövidtávú célok...hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

10 I. Bevezető Az egészség megőrzése és az egészségfejlesztés minden bizonnyal a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, s egyben feladata lesz. A problémakör jelenségei, tendenciái, mérőszámai és okai, a megoldás stratégiái régóta ismertek. Ezért az egészségfejlesztés érdekében óhatatlanul szükséges a társadalmi felelősségtudat, az egészségfejlesztő beruházások növelése, a működő partneri kapcsolatok megszilárdítása és kiterjesztése, a közösségi és egyéni képességek fejlesztése, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása.1 Az Európai Unió tagjaként az egészségfejlesztés kiemelt feladatként fogalmazódik meg Magyarország számára is, ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik fő célkitűzésként jelöli meg a lakosság életminőségének javítását 2,s egyik beavatkozási területként az egészségügyi állapot fejlesztését jelöli meg. Ezt célozza Az egészségmegőrzés stratégiája 2010 ig című egészségfejlesztési koncepció is 3, melyben a fő célok megfogalmazása mellett a középtávú programozás többek közt az egészség megőrzésében fontos szerepet játszó helyszínek megerősítését (települések, iskolák, munkahelyek), a társadalmi intézmények támogatását (családok támogatása az egészséges életmód kialakításában, iskolák képzési programjainak népszerűsítése), valamint az egészséget károsító hatások (dohányzás, alkohol, drog) visszaszorítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása szerepel. S ha egészségről, életmódról, annak megőrzéséről, fejlesztéséről beszélünk, megkerülhetetlen az egészséget károsító hatások - így a kábítószer probléma - megértése, vizsgálata, s nem hiányozhatnak a megoldás lehetőségeit, stratégiáit, cselekvési terveit bemutató szakmai anyagok sem. Ezt az igényt felismerve jelen munkánkban erre vállalkozunk. A Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a régióra vonatkozó és rendelkezésünkre álló adatállomány felhasználásával képet kíván adni a Dél Dunántúl drogérintettségéről, a kezelés, a prevenció intézményi ellátottságáról, a kínálatcsökkentés területének eredményeiről. A helyzetkép ismeretében pedig meghatározzuk legszükségesebb teendőinket, közép és hosszú távú céljainkat. Mert tudjuk: A kábítószer-probléma sosem elszigetelt jelenség. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére egyaránt. Összefügg egyéni és közösségi, lelki és szociális problémákkal. Fenyegetik a használót és hozzátartozóit egyaránt. Ok és következmény egyszerre. A kábítószer pusztítja az egyéni akaratot, a családok egységét, a közösségi kohéziót és a társadalmi biztonságot egyaránt. Ellene csak világos, eltökélt és megalapozott együttműködéssel lehet eredményt elérni. 4 Hisszük, hogy a régiónkban meglévő szakmai együttműködés és elkötelezettség képes lesz intézményeket létrehozni, szolgáltatásokat megvalósítani, s így, egyfajta mintaprogramként iránymutató lehet az országban működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára is. 1 Dzsakartai Nyilatkozat Egészségmegőrzés a XXI. században. Az Egészségmegőrzés 4. Nemzetközi Konferenciája Dzsakarta, Nemzeti Fejlesztési Terv / II. /113 o. / 3 Egészségünk jövője (FACT Intézet) - készült a Népjóléti Minisztérium megbízásából 4 Nemzeti Stratégia a Kábítószer probléma visszaszorítása érdekében, ISM

11 II. Szemléleti keret Általános cél A kábítószer-probléma valamennyiünket érint és összefogást, közös munkát igényel. Hisszük, hogy a Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban (továbbiakban: DREKEF) helyet foglaló szervezetek és az azokat megjelenítő, képviselő szakemberek elkötelezettsége, szaktudása, együttes cselekvésre irányuló késztetése, képes lesz a Dél Dunántúli Régióban a drog - probléma egészét lefedő, a helyi érdekeken túlmutató programozás kialakítására, ezek megvalósítására, a régió lakói számára a kábítószer - probléma megértését segítő, szemléletváltást eredményező munkára, az érintettek számára pontosabb, személyre szabottabb szolgáltatások kialakítására, azok működtetésére. Jövőkép A kábítószer-probléma valamennyiünket érint és összefogást, közös munkát igényel. A helyi, települési szinten megvalósuló együttműködési formák és összehangolt cselekvések döntő módon tudják befolyásolni a probléma kezelését, így annak megoldásában a helyi közösségek szerepe elsődleges. Az együttműködés, a partnerség fundamentumán megalakuló, kiépülő intézmények, szolgáltatások összehangolása, koordinációja, azok programjainak ismertté tétele pedig számos eddigi fehér foltot tüntethet el a régió kábítószer probléma kezelési, egyenlőtlen eloszlást mutató térképén; segít a területi igények, szükségletek ellátásában, szakmai, civil, közösségi kapcsolatokat épít és erősít. A helyi közösség drogpolitikájának motorja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, amely összehangolja a helyi intézkedéseket és kezdeményezéseket, biztosítja a stratégiai gondolatok valóssággá válását. Ezért hisszük, hogy a régióban működő KEF - ek ismertsége és szerepe teljessé válik közösségeikben, tagjaik és szakértőik egy hálózati együttműködésen alapuló, jól működő információs - és jelzőrendszer alapján (DREKEF) működnek tovább. A prevenció területén komplexebb és egymásra épülő programok, szolgáltatások jelennek meg, a megelőzést célzó tevékenységek koordinációja megvalósul, és hatékonyságuk mérhetőbbé válik. A kezelés, ellátás, rehabilitáció területén új intézmények alakulnak, a meglévő intézményi háttér színvonala emelkedik, speciális programok (személyre szabott terápiás módszerek és kockázati csoportoknak szóló programok) bevezetésére, alkalmazására kerül sor. Az elterelésben résztvevők utánkövetése megvalósul, a visszaesők száma csökken, a rehabilitációban lévők körében a gyógyulási arány nő. A kínálatcsökkentés területén, a déli határon át a hazánkba érkező kábítószer mennyisége csökkenni fog, a felderítői munka minősége javul - terjesztőkre fókuszál, szervezett bűnözői csoportok felszámolására irányul. A nyomozati és értékelő munka alapján pontos és világos képet kapunk a kábítószerrel érintettek számáról (kábítószer hatása alatt vagy a kábítószerért elkövetett bűncselekmények). 5

12 Stratégiai Célok - a közvélemény formálása: elsősorban a média bevonásával, a prevenció és az ártalomcsökkentés eszközeivel. Mert ha elfogadjuk, tudomásul vesszük a legális és illegális drogok jelenlétét kultúránkban, feladatunk, hogy egyrészt ezek használatának kockázataira felhívjuk a figyelmet, másrészt hogy csökkentsük a használatból eredő szociális, egészségügyi és gazdasági károkat. - a család: külön programokat kell kidolgozni a szülők számára, a családon belüli patogén tényezők visszaszorítása érdekében. - a fiatalok elérése: elsősorban az intézményekhez kötött iskolai prevenció, illetve a veszélyeztetett rétegeket - a speciális tagintézmények (gyermek-ideggondozó, családsegítő szolgálat, gyermekotthon stb.) célzott programjain keresztül. - speciális célcsoportok elérése: prostituáltak, intravénás droghasználók, HIVfertőzöttek, az etnikai kisebbségekhez tartozók. - a régióban működő prevenciós programok összehangolása, koordinációja: fontos feladatunk a KEF ek területén működő, prevenciót célzó szolgáltatások és programok számbavétele; a régió prevenciós térképének elkészítése. - Stratégiai Tervezés: melynek során helyzetkép készül a régió drogérintettségéről, intézményi lefedettségéről, szolgáltatási hálójáról. A DREKEF, a Nemzeti Drogstratégia iránymutatása, illetve a helyi Stratégiák alapján hosszú, - közép és rövid távú célokat fogalmaz meg a kábítószer probléma kezelése érdekében. 6

13 Fő célok 5 A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség, együttműködés) Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés) Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés) A stratégia alapelvei 6 A tények elsőbbsége A DREKEF Stratégiája a kábítószer problémát érintő országos és regionális, tudományos kutatások által feltárt tényekre alapozva fogalmazza meg hosszú, közép, - és rövid távú programját. Partnerség, közös cselekvés A DREKEF Stratégiája egyrészt a társadalom és az állami intézményrendszer szervezeteinek összefogására épít, másrészt számít a helyi közösségek alkotó tagjainak együttműködésére. Az intézmények közti koordináció feladatát elsősorban a KEF - koordinátorok látják el. Átfogó megközelítés A drogprobléma kezelése egy sokdimenziós, kiegyensúlyozott és jól tagolt megközelítést igényel, melyben egyaránt fontos helye van a megelőzés, a nevelés, a kezelés, a kutatás, a munkahelyi programok, a bűnüldözés és még számos más terület hozzájárulásának. A kábítószer-probléma visszaszorítása különféle szakmák és területek együttes, összehangolt cselekvését kívánja meg. Elszámoltathatóság A DREKEF Stratégiája megfogalmaz olyan mutatókat, melyekkel a célok elérése követhető. Így a Stratégia teljesítése áttekinthetővé, költségráfordítása ellenőrizhetővé válik. Meghatározott időközönként (évenként) elvégezzük a Stratégia felülvizsgálatát. 5 Nemzeti Stratégia a Kábítószer probléma visszaszorítása érdekében, ISM Nemzeti Stratégia a Kábítószer probléma visszaszorítása érdekében, ISM

14 Hosszú távra történő tervezés Külföldi tapasztalatok alapján a kábítószer-probléma visszaszorítása csak hosszú időtávokban valósítható meg. Rövid távra tervezett megoldások nem vezethetnek eredményre, amikor az aktuális veszélyek kezelése mellett egy új generáció drogokhoz való viszonyának alakulásáért is felelősek vagyunk. III. A stratégia eszközrendszere 7 A DREKEF a kábítószer-probléma kezelésében széleskörű társadalmi konszenzus kialakítására törekszik. A kábítószer-probléma egyes vonatkozásai a társadalom széles rétegeit érintik, ezért a megoldás is társadalmi összefogást kíván. A DREKEF a régió drogpolitikájának kialakításához be kívánja vonni az állami-önkormányzati intézményrendszert, az egészségügy, az oktatásügy, az ifjúságpolitika, a gyermek- és családvédelem szakembereit és intézményeit, a civil szerveződéseket, és a helyi közösségek minél szélesebb rétegeit. A DREKEF Stratégiája fejlesztési terveket fogalmaz meg a megelőzőegészségfejlesztő tevékenységet végző állami és civil szervezetek és intézmények, a gyógyításban résztvevő intézmények, valamint a drogok hozzáférhetőségét csökkentő és a drogokhoz kapcsolódó bűnözést visszaszorítani hivatott állami szervezetek számára. A DREKEF vállalja a régióban működő KEF ek munkájának támogatását, az ehhez szükséges szakmai háttér biztosítását, a KEF ek tevékenységének összehangolását, koordinációját, a programok egyeztetését, regionális szintű megfogalmazását. 7 Nemzeti Stratégia a Kábítószer probléma visszaszorítása érdekében, ISM

15 IV. Helyzetkép / A Nemzeti Stratégia fejezeteihez kapcsolódó tevékenységek / IV.1. Közösség, együttműködés IV.1.a. A Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A DREKEF a Baranya, Somogy és Tolna megyében működő, a drogprobléma kezelésében érdekelt szociális, egészségügyi, oktatási, közigazgatási intézmények, valamint az ifjúságvédelemben érintett egyházi és civil szervezetek, s az ezeket összefogó Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok ernyőszervezete. A megalakulás hátterében a Nemzeti Stratégia ajánlása áll, mely megfogalmazza a helyi, megyei, regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) megalakításának szükségességét, melyek - drogellenes akciócsoportokként a Stratégiai irányelvek alapján a drogprobléma helyi szintű megoldásán dolgoznak. A Dél - Dunántúli Régió számos szempontból mintarégióvá vált. Többek között az egészségügyet, a foglalkoztatás-politikát és a munkahelyi-foglalkozási rehabilitációt érintő innovációk, és a különböző megelőző-fejlesztő aktivitások is ebben a régióban fókuszálódtak. Kiemelkedő a Dél-Dunántúlon eddig megvalósult regionális programozási munka is. Elkészült a régió komplex fejlesztési programja, amelyhez kapcsolódóan önálló programok készítésére is sor került. E folyamatba illeszthető a DREKEF megalakítása és a Regionális Stratégia kimunkálásának gondolata is. A DREKEF intézményi hátterét a Dél Dunántúli Regionális Egészségügyi Egyesület (korábban DRET) biztosítja. A DRET ben módosította az egyesület alapszabályát. A módosítások között szerepelt az új munkaszervezeti formák, ún. Fórumok létrehozása, nevezetesen a Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumé (DREKEF) és a Regionális Egészségfejlesztési Fórumé. Ezt követően - a DRET alapszabályával összhangban - elkészült a DREKEF szervezeti és működési rendjének tervezete, melynek elfogadásával formálisan április 3-án jött létre a Fórum. A Dél Dunántúli régióban jelenleg kilenc településen (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szekszárd, Paks, Dombóvár, Kaposvár, valamint a Völgységi Önkormányzatok Megelőzési Egyesülete - KEF ) működik Kábítószerügyi Egyezető Fórum. Megalakításuk időpontja jórészt re tehető. Az aktivitást jól jelzi, hogy bár a Nemzeti Stratégia nem fogalmazta meg a kistérségi KEF ek megalakításának szükségességét, a Mohácson és Siklóson dolgozó szakemberek mégis fontosnak érezték, hogy létrehozzák helyi szervezetüket a kábítószer probléma hatékonyabb kezelése érdekében. Az egyes KEF ekben helyet foglaló intézmények száma, a települések nagyságától függően változó, de összességükben jól reprezentálják a helyi intézményi hálót. A megalakított és működő munkacsoportok, bizottságok, a KEF ek ajánlói szerepének tekintetében nem egységes a kép. Ez természetesen annak is tulajdonítható, hogy az egyes szervezetek a helyi igényekhez mérten alakították ki munkamódszerüket, azok formáit, de meg kell jegyeznünk, hogy ezen csoportok aktivitása nagyban függ azok vezetőitől, a politikummal folyó párbeszéd sikerétől vagy kudarcától, s nem utolsósorban a pénzügyi források adta keretektől. 9