EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÓSZÖVETSÉGI TANSZÉK A NŐ ÉS A FÉRFI KAPCSOLATA AZ ÓSZÖVETSÉG FÉNYÉBEN

Átírás

1 EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÓSZÖVETSÉGI TANSZÉK A NŐ ÉS A FÉRFI KAPCSOLATA AZ ÓSZÖVETSÉG FÉNYÉBEN A nő és a férfi kapcsolata Rút és Eszter könyvében Doktori értekezés Süll Tamás Halle an der Saale/Komárom 2007 Témavezető: Prof. Dr. Jutta Hausmann Külső intézményben töltött tanulmány ( ): Evangelische Theologische Fakultät der Martin Luther Univerzität Halle/Wittenberg Prof. Dr. Arndt Meinhold vezetése alatt

2 Köszönetnyilvánítás Ez úton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a tanulmányaim és e munka megírása alatt segítségemre voltak: Köszönet illeti a három éves németországi Evangelische Theologische Fakultät der Martin Luther Univerzität Halle/Wittenberg intézményen töltött tanulmányaim ideje alatt a mindig készséges vezetőmet, Prof. Dr. Arndt Meinholdnot, aki felülmúlhatatlan precizitásával megtanított felfigyelni minden apró tényezőre. Köszönetet mondok témavezetőmnek, Prof. Dr. Jutta Hausmannak, aki örömmel fogadott, és a már félig-meddig kész munkámat többször is tüzetesen átnézte, és értékes megjegyzéseivel gazdagította. Az ő tanácsára és buzdítására lefordítottam magyar nyelvre a már meglévő német nyelven készült szöveget. Közös érdeklődésünk a Rút és az Eszter művek iránt közös útra terelt. Köszönet a németországi Diakonisches Werk (2002/03 és 2004/05) és a Gustaw Adolf Werk szervezeteknek (2003/04), akik biztosították a külföldi tanulmányaim anyagi hátterét. Vaszily Tímeának köszönöm a magyar nyelvi korrekciót, Győri Matildnak pedig az angol nyelvű összefoglaló lefordítását. Köszönetemet fejezem ki családomnak, akik közelből és távolból erősítettek és támogattak imáikkal, jelenlétükkel. És végül, de elsősorban hálát adok annak, Aki mindezidáig kegyelmében és szeretetében hordozott mindnyájunkat, Akiről egyben e munkával szeretnék bizonyságot tenni, Aki nem vonta meg irgalmasságát az élőktől és a megholtaktól!. Komárom/Kulcsod, 2007 pünkösdje 2

3 TARTALOM 0. BEVEZETÉS ANTROPOLÓGIAI PROBLÉMAFELVETÉS Az ember nemi élete HÁZASSÁG AZ ÓSZÖVETSÉGBEN A házasság fogalma az Ószövetségben A házasság célja az Ószövetségben Házasságkötés az Ószövetségben Házassági formák az Ószövetségben a. Monogámia és Poligámia b. Levirátus c. Endogámia Nemi élet a házasságon kívül házasságtörés A válás az Ószövetségben A CSALÁD AZ ÓSZÖVETSÉGBEN Utódok nemzése családfenntartás Gyermektelenség Örökösödés leányágon. 33 3

4 I. A NŐ ÉS A FÉRFI KAPCSOLATA RÚT KÖNYVÉBEN I.0. BEVEZETÉS A RÚT-KÖNYVHÖZ. 34 I.0.1. A Rút-könyv irodalmi műfajához I.0.2. A Rút-könyv felépítéséhez I.0.3. A Rút-könyv intenciói.. 40 I.0.4. A Rút-könyv szerzője I.0.5. Célkitűzés - A nő és a férfi kapcsolatának funkciója a Rútkönyvben. 50 I.1. RÚT ÉS BOÁZ KAPCSOLATÁNAK HÁTTERE (Rút 1-2,1) I.1.1. Naomi özvegyasszony reménytelen helyzete.. 52 I.1.2 Boáz, egy tekintélyes férfi a reménység az özvegyasszony számára I.1.3. Naomi és Rút kapcsolata Rút Elimelech családjához való viszonya I.2. RÚT ÉS BOÁZ KAPCSOLATA (Rút 2,2-3,18). 60 I.2.1. Rút és Boáz első találkozása a mezőn (2,4-16) 60 I.2.1.a. Én leányom I.2.1.b. Idegennek lenni: negatív és pozitív megkülönböztetés.. 63 I.2.1.c. A nők zaklatása óvintézkedés Rút számára. 65 I.2.1.d. Rút feltétlen alávetése. 67 I.2.1.e. Rút csodálatra méltó tette (2,11). 69 I.2.1.f. Szerelmi vallomás vagy vígasztaló szó?.. 71 I.2.2. Naomi levonja az első konzekvenciát (2,20-22).. 73 I.2.2.a. Boáz, a rokon (qārōb) és megváltó (go el). 73 I.2.3. Naomi levonja a második konzekvenciát (3,1-4) I.2.3.a. A nyugalom helyének keresése (3,1-2) I.2.4. Rút és Boáz második találkozása a szérűn (3,6-15) 80 I.2.4.a. Titkos, azaz kockázatos és intim találkozás 80 I.2.4.b. Kicsoda Rút? (3,9a). 82 I.2.4.c. A házasságra való felkérés (3,9b) I.2.4.d. A megváltásra való felkérés 87 I.2.4.e. Rút hűsége I.2.4.f. Rút elismerése.. 92 I.2.4.g. A szokásjognak megfelelő eljárás (3,10-13) I.2.4.h. Boáz és Rút személyes kapcsolatának kibontakozása

5 I.3. A MEZŐ ÉS RÚT MEGVÁLTÁSA (4,1-12) 97 I.3.1. Jogi kérdések az Ószövetségben.. 97 I.3.1.a. A ge ullāh-institúció I.3.1.b. A levirátus-institúció. 101 I.3.1.c. Az özvegyasszony örökösödési joga I.3.2. Jogi kérdések a Rút könyvében. 112 I.3.2.a. A mező eladása/átadása és megvétele/megváltása/átvétele (4,4) 115 I.3.2.b. A ge ullāh-kötelesség és a levirátus-kötelesség összekapcsolása? (4,5) I.3.2.c. Boáz és Rút házassága nem egy valódi levirátus-házasság (4,10) I.3.3. Rút és Boáz kapcsolatának jelentősége és annak következménye Naomira és az egész Izráelre nézve (4, a). 130 I.4. RÚT, EGY IDEGEN ASSZONY. 132 I.4.1. Rút, egy idegen asszony problémafelvetés. 132 I.4.1.a. Rút, a moábita asszony. 134 I.4.1.b. Ger Zar Nokrí/a I.4.1.c. A vegyes házasság-probléma 141 I.4.2. Rút, egy idegen asszony - lehetséges válaszok a felvetett problémákra. 144 I.4.2.a. Rút, a moábita asszony. 144 I.4.2.b. Ger Zar Nokrí/a I.4.2.c. A vegyes házasság problémája I.5. BEFEJEZÉS I.5.1. Egy beteljesült élet egy korlátozott világban/társadalomban..149 I.5.2. A nő-nő kapcsolat, mint a mindenkori nő-férfi kapcsolat, illetve a mindenkori emberközi kapcsolatok példaképe Boáz és Rút kapcsolata, mint a mindenkori nő-férfi kapcsolat, illetve a mindenkori emberközi kapcsolatok példaképe

6 II. A NŐ ÉS A FÉRFI KAPCSOLATA AZ ESZTER KÖNYVÉBEN II.0. BEVEZETÉS AZ ESZTER KÖNYVÉHEZ/TEKERCSHEZ. 158 II.0.1. Az Eszter-tekercs irodalmi műfaja II.0.2. Az Eszter-tekercs felépítéséhez 162 II.0.3. Az Eszter-tekercs intenciói II.0.4. Az Eszter-tekercs szerzője 166 II.0.5. Célkitűzés - A nő és a férfi kapcsolatának funkciója az Eszter könyvében. 168 II.1. A NŐ ÉS A FÉRFI KAPCSOLATA AZ ESZTER KÖNYVÉBEN 170 II.1.1. Az Eszter könyve szereplőinek jellemzése II.1.1.a. Hámán negatív szereplő II.1.1.b. Mardochaj pozitív szereplő II.1.1.c. Eszter pozitív szereplő II.1.1.d. Vasti negatív szereplő II.1.1.e. Ahasvéros neutrális szereplő 177 II.1.2. Eszter és Mardochaj kapcsolata (2, ; 8,1) 179 II.1.2.a. Adoptáció, vagy egy meghiúsult (létre nem jött) házasság? II.1.2.b. Eszter és Mardochaj szociológiai viszonya (nevelőapanevelt lány) 183 II.1.2.c. Eszter és Mardochaj kapcsolata vallási szempontból..184 II.1.2.d. Eszter és Mardochaj személyes kapcsolata 186 II.1.3. Eszter és Ahasvéros kapcsolata (2, ) II.1.3.a. Egy új királynő keresése Szűz és szép α. EXKURZUS: A szépség az Ószövetségben II.1.3.b. Eszter, a legszebb lány az egész Perzsa Birodalomban192 II.1.3.c. Eszter királyné és Ahasvéros király személyes kapcsolata II.1.3.d. Szociológiai viszony Eszter és Ahasvéros között 201 II.1.3.e. Eszter és Ahasvéros jogi viszonya β. EXKURZUS: A diaszpórahelyzet β.1. Az egyén, a család és a nép jelentősége a diaszpórán belül205 β.2. A diaszpórában élők konfliktushelyzetei és problémái. 207 II.1.4. Ahasvéros és Vasti kapcsolata (1,9-22) II.2. BEFEJEZÉS. 212 II.2.1. A férfi autoritásának problematikája. 212 II.2.2. A zsidóság nyilvános vállalása a diaszpórán belül. 214 II.2.3. A nő és a férfi kapcsolata az Eszter könyve diaszpórahelyzetében 216 6

7 III. AZ ESZTER- ÉS A RÚT-ELBESZÉLÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA 219 III.0. BEVEZETÉS III.1. IRODALMI HASONLÓSÁGOK. 221 III.2. TARTALMI HASONLÓSÁGOK 224 III.2.1. Női szereplők: Eszter és Rút mint a könyvek főszereplői 224 III.2.2. A történetek drámai veszélyhelyzetei 228 III.2.3. Az egyes szereplők és azok feladatainak közös vonásai III.2.3.a. Eszter és Rút III.2.3.b. Mardochaj és Naomi III.2.3.c. Ahasvéros és Boáz III.2.3.d. Vasti és Orpa III.3. Eszter és Rút könyve kialakulásának viszonya III.4. BEFEJEZÉS IV. MAGYAR, NÉMET ÉS ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ. 245 IV.1. ÖSSZEFOGLALÓ. 245 IV.2. ZUSAMMENFASSUNG IV.3. SUMMARY. 258 V. IRODALOM 264 V.1. IRODALOM A BEVEZETÉSHEZ 264 V.2. IRODALOM A RÚT KÖNYVÉHEZ 267 V.3. IRODALOM AZ ESZTER KÖNYVÉHEZ V.4. IRODALOM AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSHOZ

8 0. BEVEZETÉS 0.1. ANTROPOLÓGIAI PROBLÉMAFELVETÉS Az ember társas lény, aki a másikkal való kapcsolatban válik teljes emberré. E másik lény először is vallási szempontból maga a teremtő, megváltó és gondviselő Isten, másodszor pedig szociológiai szempontból az embertárs. A szociológiai kapcsolatok egyik különleges lehetősége a férfi és a nő között létrejöhető társkapcsolatban válhat valósággá. Természetből adódóan a másik, a társ mindig is más, mint én magam, ami megköveteli, hogy tőlem különbnek tartsam a másikat, a társamat. E természetes különbség pedig testi különbséget is jelent a férfi és a nő között, melyet nemiségnek nevezünk. Sexuality, i.e., human existence as male and female, is affirmed as an intended and permanent aspect of human existence resulting from God s purposeful design. [ ] What is said about Man and Woman is that they are mutually indispensable. Only when they are united do they together form a whole human being, the man and the woman together forming humanity. 1 E nemi különbség kihat a mindennapi életre is, ami megmutatkozik pl. a feladatkörök elosztásban. Ez a hatás viszont gyakran elfajul és a nemek közötti harcban mutatkozik meg, mely az egyenrangúság rovására válhat. A házasságban ez a házastársak egymás elleni harcában mutatkozik meg, ahol vagy a férj, vagy a feleség uralkodik a másikon. Az ilyen eltorzulás megtalálható az ún. patriarchális 2 társadalomban is, mely az ókorban szinte minden nemzetnél meghonosodott, ami alól a választott nép, Izráel sem volt kivétel. Az Ószövetség mindkettőjüket Isten teremtményeinek és egyben Isten képmásának tekinti. Ez azt jelenti, hogy a férfi a nőben Isten képviselőjét láthatja 1 LEVINE, Etan. Women s Marital Rights. Heaven und Earth, Law and Love. Studies in Biblical Thought. Beihefte zur Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft (2000) Patriarchális = társadalmi forma, melyben a férfiuralom dominál, ahol az állam ill. a család vezetése a férfi kezében összpontosul, jogelőnyt élvez a nővel szemben, és ahol az öröklődési vonalat is férfileszármazottakon keresztül vezetik. 8

9 meg, és fordítva, a nő is a férfiban. 3 Hasonlóképpen ahogy az ember szabad, mégis szükségképpen Istenhez tartozik, úgy a férfi és a nő is egymáshoz tartoznak. Segítséggé és tükörré lesznek egymásnak. Egymást különbnek és fontosabbnak tartják, mint önmagukat. Isten különleges, igazi reprezentánsa a férfi és a nő együtt, akik egymással kapcsolatban állnak, méghozzá élő és szeretetteljes kapcsolatban. Az egyik legismertebb bibliai ige a Gen 2,18 versben található ( Azután ezt mondta az Úristen: nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő társat. ), melynek gondolata az egész Ószövetségben benne rejlik. 4 Mégis minden ember egy önálló egyén, saját identitástudattal. Az identitástudat pedig éppen a kapcsolat által alakulhat és erősödhet. A kapcsolatban ugyanis felelősséget hordoz az ember önmagáért és társáért, másokért is. Minél nagyobb a felelősségvállalás, annál erősebb az egyén öntudata, önértékelése. Ez által alakul az egyénben az az elengedhetetlen erény, mely arra indítja őt, hogy tegyen valamit a másikért, harcoljon érte, odaadja önmagát a másikért. Ez az identitástudat különös szerephez jut a férfi és a nő életében, illetve a férfi és a nő kapcsolatában. Ez a motívum található sok népi mesében és elbeszélésben is, melyet röviden így lehetne összefoglalni: az a férj, aki a feleségéért nem hajlandó életét kockáztatni, nem méltó őhozzá; az a feleség, aki hűtlenné válik férjéhez, az életével játszik és elveszti önmagát Az ember nemi élete Az Ószövetség alapgondolatai közé tartozik, hogy az ember nemisége Isten ajándéka, 5 mellyel Istennek célja van, és ezért az ember szexualitása önmagában 3 BALABÁN, Milan. Pojetí ženy a muže v Bibli. Teologická revue (1999) vö. MOLTMANN Elisabeth und Jürgen. Menschwerden in einer neuen Gemeinschaft von Frauen und Männern. EvTh 42. (1982) Ennek gondolata a jogi szövegekben is megtalálható, mint pl. Dtn 20,7; 24,5 5 Somit können sich sexuelle Impulse nicht beliebig und ohne Auswirkung auf das Verhalten des Menschen zu seinem Schöpfer entfalten. Vielmehr sind sie Gabe Gottes, für deren sinnvolle Anwendung oder deren Missbrauch beides wird durch Gebot und Verbot genau geregelt der Mensch Verantwortung trägt. RICHTER, Hans-F. Geschlechtlichkeit, Ehe und Familie im Alten Testament und seiner Umwelt. Beiträge zur biblischen Exegese und Theologie 10. (1978) 37. 9

10 nem megvetésre való, rossz dolog, hanem része az ember legtermészetesebb dolgainak. A szexualitással való élés, illetve visszaélés nem csak bibliai alapok, hanem az egész ókori Közel-Kelet felfogása szerint felelősséggel jár. Az ember felelős azért, hogyan bánik nemi életével. Az Ószövetség nem tiltja a nemi életből fakadó örömet (Préd 9,9), sem a test szépségének megtekintését (Énekek éneke gyönyörködési énekek; Sára, Rebeka, Ráhel, Abigél, Eszter, József szépsége Gen 12,11; 24,16; 29,17; 39,6; 1Sám 25,3; Eszt 2,7) és a benne való gyönyörködést sem. De hasonlóan más földi dolgokhoz a nemiséget egyben beleépíti a szigorú (vallási, társadalmi és jogi) alapelőírásokba, miközben néhányat konkrétabban és alaposabban ki is fejt (pl. Lev 18). A nemi élet csak bizonyos kereteken belül kapja meg a létjogosultságát, e határ túllépése, megszegése megrontja, és veszélybe viszi az embert. A veszély skálája kiterjedhet az ember kisebb- nagyobb próbatételeitől 6 egészen az életveszélyig, mely megnyilvánul mind jogi, mind társadalmi, mind vallási területen. 7 A férfi és a nő kapcsolatát vizsgálva tehát egyik oldalon fontos szerepet játszik az ember nemisége, ill. a nemi élet gyakorlata, hiszen először is a nemi aktus révén Isten utóddal ajándékozhatja meg az emberpárt, de egyben a nemi kapcsolat által jut el a két egyén egy olyan viszonyba, mely által a két individuum bibliai nyelven szólva egy testté lesz (Gen 2,24b). Másodszor ez által egy bizonyos távolságtartást (más, idegen férfi/nő felé), ill. bizonyos közelséget (sógor/sógornő, após/anyós, gyermek/szülő stb.) szab meg a többi egyénnel való kapcsolatban. A másik oldalon viszont a helytelen nemi élet révén egy áthidalhatatlan szakadék jöhet létre a férfi és a nő között, mely embertelenné teszi az embert (Támár és Amnón esete 2Sám 13,15), hiszen a nemiség annak a veszélynek van kitéve, hogy az által csupán az egyén vágyai legyenek kielégítve. Ilyen hozzáállás és bánásmód által viszont a nemiség elveszti rendelt szerepét és értékét. Ez a két lehetőség (közvetlen közelség áthidalhatatlan szakadék) a már említett kerettől függ, mely határt szab az ember nemi életének. E védő (!) keretet pedig 6 Salamon idegen feleségei 1Kir 11,1-10; Ábrahám és Sára Egyiptomban Gen 12,10-20; 20; Izsák és Sára Gérában 26, Jogi terület: halálbüntetés házasságtörés, házasság előtti titkos nemi élet, homoszexualitás, incesztus nemi kapcsolat vérrokonnal esetében. Társadalmi terület: sikemi vérfürdő Gen 34. Vallási terület: Dávid és Betsabé esete folytán meghal a gyermekük. 10

11 nem más hivatott betölteni, mint a házasság intézménye, mely jogi, társadalmi és vallási területen is szerepet kap. 8 A házasság védi és meghatározza a férfi és a nő kapcsolatát HÁZASSÁG AZ ÓSZÖVETSÉGBEN A házasság fogalma az Ószövetségben Annak ellenére, hogy éppen a házasság jelenti a védelmi határt férfi és nő kapcsolata számára, a héber nyelv nem ismer a házasság számára megfelelő különálló fogalmat. Ezt az elvont kifejezést a héber különböző körülírással fejezi ki. A házas ember megjelölésére egyszerűen azt mondja: ez a valaki féfi/férje (vyai), vagy ura (l[;b;) ennek az asszonynak (hvai) (Gen 12,17); a feleségre pedig azt mondja: ez a valaki asszonya az urának (l[;b;-tl;[ub. hvai), vagy egy férfihez tartozni (vyail. Haty>h). Es kennzeichnet den Mann oder die Frau genügend als verheiratet. 9 Ennek az ellentétjét, a hajadon állapotot a következőképpen tudja a héber kifejezni: egy szűz/fiatalasszony, aki nem ismer férfit (H[ dy> al{ vyaiw> hlwtb.), vagy aki nem tartozik férfihez (vyail. Haty>h-al{ rv,a). A házasságkötést a következőképpen fejezi ki a héber nyelv: egy férfi feleségül vesz/hozat magának egy nőt (hvai vyai xq;yi). Általában a házasulandó férfi édesapja vesz (xql), 10 illetve hozat (afn) 11 feleséget a fiának, illetve a házasulandó asszony apja feleségül adja (!tn) a leányát. 8 Lásd: Meinhold, Arndt. Frau und Mann in biblischen Schöpfungstexten. in: Zur weisheitlichen Sicht des Menschen. Arbeit zur Bibel und ihrer Geschichte; Band 6. Evangelische Verlagsanstalt - Leipzig, S RICHTER, Hans-F. Geschlechtlichkeit, Ehe und Familie im Alten Testament und seiner Umwelt. Beiträge zur biblischen Exegese und Theologie 10. (1978) 9 SCHARBERT, Josef. Ehe/Eherecht/Ehescheidung. (AT) TRE. Band IX. 1982; SEEBASS,H. Art. xql lākahi: ThWAT4. (1984) MEINHOLD, Arndt. Maleachi. Biblischer Kommentar Altes Testament. XIV/8,3. NEUKIRCHENER VERLAG (2003)

12 Ebből két dologra következtethetünk: egyrészt a házasságkötésnél a házasulandó asszonynak passzív szerepe van. 12 Őt veszik el, őt adják oda, ő lesz feleséggé. Ebből könnyen azt a következtetést lehetne levonni, hogy az asszony az ókori családban elnyomás alatt élt, társadalmi szabad döntési lehetőség, és jog nélkül. 13 Ezt az állítást viszont az akkori társadalom és család működésének alaposabb ismerete megcáfolja. A családi jogkörök ugyanis úgy voltak kialakítva, hogy azok meg tudják védeni a család minden egyes tagját nem kívánt hatásoktól és veszélyektől. 14 A másik következtetés, mely a házasság elvont fogalmának a hiányából ered azt mutatja, hogy a házasság intézménye nem önmagáért létezik, hanem egy élő (dinamikus) kapcsolatként két személy között, lehetőleg a két család támogatása és védelme alatt, mint egy alapegység, melytől egy egész társadalom léte függ A házasság célja az Ószövetségben Bár a házasság alapját nem a két egyén személyes szerelmi kapcsolata képezi, mégsem hiányzik belőle ez az elem. Alapjában véve az Ószövetségben is két feladatkört hivatott a házasság betölteni: egyrészt egy intim-személyes kapcsolat részére teremt egy megfelelő légkört, másrészt a házasság alapja az emberiség fenntartásának. 16 A gyermekek, az utódok nemzése által fenntartani hivatott a családot, a törzset, egy egész nemzetet (Gen 1,28; Dtn 25,6; Jer 29,6; Zsolt 127,3 ff.; vö. Dtn 20,7; 24,5), mely ezért biztosítja az élet alapszükségleteit minden családtag számára. Ezért az Ószövetségben a házasság nehezen képzelhető el a család létezése nélkül, ill. családon kívül. A házasság a család egyik fő- és alapintézménye. 12 SCHARBERT, Josef. Ehe/Eherecht/Ehescheidung. (AT) TRE. Band IX. 1982; S SEIFERT, Elke. Tochter und Vater im Alten Testament. Eine ideologiekritische Untersuchung zur Verfügungsgewalt von Vätern über ihre Töchter. Neukirchener Theologische Dissertationen und Habilitationen, Band 9. (1997) ; GERSTENBERGER, Erhard S. Jahwe ein patriarchaler Gott? Traditionelles Gottesbild und feministische Theologie (1988) ; ÖCHSNER, Iris. Arbeit am Mythos der Weiblichkeit. Kritik und Konstruktion feministischer Weisheitstheologie. (1994) Lásd pl. a hajadon leány és a férjezett asszony jogi védelmét. 15 BOECKER, Hans Jochen. Recht und Gesetz im Alten Testament und im Alten Orient. (1976) WÜRTHWEIN, Ernst / MERK, Otto. Verantwortung. Biblische Konfrontationen (1982)

13 Kétségkívül (az akkori patriarchális társadalom miatt is) e két cél közül nagyobb hangsúlyt kapott az utóbbi (utódok nemzése), mely szinte elnyomta a házastársak személyes kapcsolatának a fontosságát. Ez ellen az eltorzulás ellen is hallatszik a próféták és a bölcsességirodalom hangja, mely a személyes kapcsolat fontosságát hangsúlyozza, 17 mint házasságon belül a férj és a feleség személyes kapcsolatában, úgy a vallási téren az ember és az Isten személyes kapcsolatában is. Mivelhogy a házasság a család fő institúciója, szükséges, hogy az jogi formában és keretekben rögződjön. Az Ószövetségben sok jogi szöveg található, mely a család és a házasság területével foglalkozik. Viszont amint az az ókori jogról ismeretes, nem tárgyalja az összes lehetséges esetet, hanem csak a kivételeket, illetve az égető problémákat, vagy a szabályok novelizációját, melyből kifolyólag nehéz igazi összképet kapni. 18 A jogi forma rögzítésének fontossága abból is ered, hogy az ókorban a jog és a törvény isteni eredetű volt, vagyis autoritással rendelkezett. Ezek a jogi formák gyakran játszanak szerepet az elbeszélő irodalomban is, mint érvényes szabályok. Das Leben wird der Familie nicht durch eine fixierte Kasuistik von Einzelnormen reguliert, sondern durch die Grundnorm der»solidarität«(ds,x,) und»gemeinschaftstreue«(hq'd>c'). [...]»Gemeinschaftstreu«ist also der, dessen Verhalten die Gemeinschaft fördert. Mit Solidarität ist ein Verhalten bezeichnet, das über jede rechtlich geforderte Gemeinschaftsgemäßheit hinaus gerade in Situationen der Gefährdung des Überlebens der Gemeinschaft das Notwendige tut Bei Propheten und Weisheitslehrern wird die Ehe als eine Lebensgemeinschaft angesehen, der aufgrund der beiderseitigen Liebe ein Eigenwert zukommt, der die Zweckmäßigkeiten überdauert. So wird die Ehe schließlich auch zum Sinnbild der einzigertigen Treue Jahwes zu seinem Volk. RICHTER, Hans-F. Geschlechtlichkeit, Ehe und Familie im Alten Testament und seiner Umwelt. Beiträge zur biblischen Exegese und Theologie 10. (1978) A család és a házassággal kapcsolatos jogi szövegek az Ószövetségben témájához lásd: CRÜSEMANN, Frank. Die Tora. Theologie und Sozialgeschichte des alttestamentlichen Gesetzes. (1992); RUWE, Andreas. Heiligkeitsgesetz und Priesterschrift. Literaturgeschichtliche und rechtssystematische Untersuchungen zu Levitikus 17,1-26,2. (1999); LOCHER, Clemens. Die Ehre einer Frau in Israel. Exegetische und rechtsvergleichende Studien zu Deuteronomium 22, ORBIS BIBLICUS ET ORIENTALIS 70. (1986); WESTBROOK, R. Studies in Biblical and Cuneiform Law, Paris. (1988); HOLZINGER, Heinrich. Ehe und Frau im vordeuteronomischen Israel. In: Studien zur semitischen Philologie und Religionsgeschichte. (1914) ; GRÜNWALD, Klaus. Das Heiligkeitsgesetz Levitikus Ursprüngliche Gestalt, Tradition und Theologie. Beihefte zur Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschft. Band 271. (1999) OTTO, Eckart. Theologische Ethik des Alten Testaments. (1994)

14 Házasságkötés az Ószövetségben Az Ószövetség idejében a házasságkötés két szakaszban történt: az első az ún. inchoatív házasságkötés 20 (kezdetleges, de jogilag már érvényes), a második szakasz a már gyakorlatilag is véghezvitt házasság. 21 Mindkét fázis magyarázatra szorul. Az említett inchoatív házassági szakaszt a héber fra 22 szóval fejezi ki (Ex 22,15 23 ; Dtn 20,7; 22, ; 28,30; vö. a babilóniai törvényekben találhatóakkal: CH 130; CE 26), melyben a házasulandó pár családjai között megállapodás történik a házasságkötést illetően. E kezdetleges házasságkötésnek a megerősítése általában bizonyos pénzösszeggel (rhm), 24 szolgálattal vagy valamiféle feladat elvégzésével történt a házasulandó férj részéről (Józs 15, 16; Bír 1, 12; 1Sám 18, 25; 2Sám 3,14). Egy alapvető különbség fedezhető fel az akkori és a jelenlegi házasságkötés gyakorlatában, melynek ismerete több félreértést is segít kivédeni. Az első szakaszt manapság leginkább a mai értelemben vett eljegyzés gyakorlatával hasonlítják és tévesztik össze, ami a magyar (de más nyelvű) bibliafordításban is megmutatkozik. A mai eljegyzéssel azért nem egyeztethető össze ez az inchoatív 20 DRIVER, G.R.-MILES,J.C. Babylonian Laws I angol kifejezése: inchoate marriage - latin matrimonium ratum 21 OTTO, Eckart. Art: Ehe/II. Altes Testament.: RGG4. Bd ( matrimonium consummatum ) 22 KÜHLEWEIN, J. Art. `rs THAT1. (1971) vö. LOCHER, Clemens. Die Ehre einer Frau in Israel KLEIN, Hans. Natur und Recht. Israels Umgang mit dem Hochzeitsbrauchtum seiner Umwelt. ThZ 37/1. (1981) Lásd: OTTO, Eckhart. Zur Stellung der Frau in den ältesten Rechtstexten des Alten Testamentes (Ex 20,14; 22,15f.) Zeitschrift für evangelische Ethik. 26. (1982) Mohar problematikához (Gen 34, 11 f. 29,15-30; Ex 22, 15 f.; Dtn 22, 29; Józs 15,16f. vö. Bír 1,12f.; 1Sám 18,25 vö. 2Sám 3,14; Hos 3, 2) lásd: MEINHOLD, Arndt. Maleachi. Biblischer Kommentar Altes Testament. XIV/8,3. (2003) 215; HORST, F. Art. Ehe im Alten Testament/Formen der Eheschließung. RGG3. Digitale Bibliothek Bd ; LIPIŃSKI, E. Art mhr ThWAT 4. (1984) 719; OTTO, Eckart. Art: Ehe/II. Altes Testament. RGG4. Bd ; OTTO, Eckart. Theologische Ethik des Alten Testaments ; RICHTER, Hans-F. Geschlechtlichkeit, Ehe und Familie im Alten Testament und seiner Umwelt. Beiträge zur biblischen Exegese und Theologie 10. (1978) 77. Die Eheschließung war in Israel kein Frauen- oder Brautkauf, die Frau keine käufliche Ware und das bei der Eheschließung dem Vater der Braut gezahlte Geld kein Kaufpreis in unserem heutigen Sinne. Man kann höchstens in formalrechtlicher Hinsicht von einem Kauf sprechen, der dem Kauf von Großgütern gleicht. PLAUTZ, Werner. Die Form der Eheschliessung im Alten Testament. Zeitschrift für die Alttestamentliche Wissenschaft 76. (1964)

15 házasság, mert amíg a mai eljegyzés csupán szociológiai jelentőségű (és ezért nem feltétele egy jogilag érvényes házasságkötésnek), addig az Ószövetségben történő inchoatív házasság jogi jelentőséggel bír, mely éppen abban mutatkozik meg, hogy az inchoatív házasságról szóló feljegyzést a jogi szövegek között találjuk meg. Egy inchoatív házasságban élő asszony elméletileg már egyenjogú egy férjes asszonnyal, ami leginkább a hűség elvárásában mutatkozik meg a vőlegénye (jogilag tehát már férje) iránt. Ilyenkor egy nemi kapcsolat egy másik férfival jogilag házasságtörésnek számít, mely halálbüntetést von magával, méghozzá mind a nő, mind a férfi számára (Dtn 22,23-24). A hasonlóság viszont a mai eljegyzés és az akkori inchoatív házassági szakasz között az, hogy a házasulandó pár még egyikben sem él egy közös háztartásban. Sie war daher für einen anderen Mann ein Tabu (Dtn 22,23-27), obgleich der Vollzug der Ehe und damit die ganze Gültigkeit des Eherechts, eben auch nach innen, noch ausstanden. 25 A vázolt két fázisban történő házasságkötés szinte csak a jogi szövegekben található. Elbeszélésekben és történetekben ez nem észlelhető, és nem választható el a kezdetleges szakasz a gyakorlati házasság szakaszától. Azokból csupán a második fázisról kapunk tudósítást, melyek szerint a házasság ünnepi, nyilvános menettel és lakomával (Gen 20,3; 24,67; Dtn 20,7; 24,1a), általában egy hétig tartó ünneppel kezdődik. Ez alatt az ünnepség alatt vezette be a vőlegény a menyasszonyt a házába (ill. sátrába Gen 24,67). Hogy e két fázison belül gyakorlatilag mikor kapott helyet az első nemi aktus a házaspár között, úgymond titok maradt a nyilvánosság számára, mely által a nemi élet egy intim szférában kap helyet Házassági formák az Ószövetségben a. Monogámia és Poligámia 25 MEINHOLD, Arndt. Maleachi. Biblischer Kommentar Altes Testament. XIV/8,3. (2003) Csak néhány ószövetségi hely közelíti meg ezt az intim szférát, mégsem azzal a szándékkal, hogy nyilvánosságra hozza azt. Ezek közé tartozik a feleségül vett fiatalasszony szüzességi bizonyítéka (nászéjszakai lepedő Dtn 22,13-21), melyet megőriztek arra az esetre, ha a férj később megvádolná, hogy a házasságkötéskor a menyasszony nem volt szűz. Valójában ez a jogi szöveg nem az intim kapcsolatot akarja nyilvánosság elé hozni, hanem csupán a házasság előtti nemi élettől való megtartóztatásra int, ill. a helytelen eljárás következményeit írja le. 15

16 Az Ószövetség ismeri és gyakorolja a többnejűséget, és a Kr.e. 7. századig nem is található ellene írásos kritika. Izráellel szomszédos nagyhatalmaknál is előfordult a többnejűség, de csak bizonyos kereteken belül. Az óbabiloni házassági jog legfeljebb 2 feleséges házasságot ismer. Az ókori Egyiptomban eddig ismert két kivételes esetben pedig a poligynia kizárólag a királyi családban fordul elő. 27 Már ebből is látható, hogy a társadalom mindig is valamiféleképen próbálta korlátozni a többnejűséget, megakadályozva azzal annak elfajulását. Egyik ószövetségi jogi szöveg sem tiltja a többnejűséget, néhány helyen egyszerűen feltételezi annak előfordulását (Ex 21,10. Lev 18,18. Dt 21,15.17). 28 Mégis néhány feltételt szabnak a többnejűség gyakorlásának, mint az pl. az Ex 21,10 elénk tárja: Ha egy másik (feleséget) vesz magának: ennek (az első feleségnek) ételét, ruházatát és házassági jogát nem vonhatja meg tőle.. Vagyis megpróbálták a poligyniának elfajulását korlátozni az által, hogy csak bizonyos körülmények között és feltételek mellett gyakorolhatták azt. Ez legfőképpen a gazdasági helyzettől függött. Nem mindenki engedhette meg magának két vagy több feleség eltartását. 29 Ennek megfelelően sok olyan esetet mutat az Ószövetség, melyben a férjnek csak egy felesége volt. Az Ószövetségben a poligám házasság egyáltalán nem volt mindennapi dolog. A Sámuel és a Királyok könyvében, melyek az egész Izráeli Királyság korszakát magukba foglalják, Sámuel apja kivételével (Anna és Peninná) nem találjuk meg a bigámia esetét a nép között. Továbbá sehol a Szentírásban nem találkozunk poligámiával egy papi családban. Az Énekek éneke műalkotás, mely az ember intim szexuális kapcsolatát énekli meg, éppenséggel kizárólag monogám beállítottságú. Az összes olyan próféta, mint pl. Hóseás, Jeremiás, Ezékiel a monogám házasságot tartják az ideálisnak, mely tükrözni kívánja a JHWH viszonyulását az ő népéhez. Az ő kapcsolata népével kizár más kapcsolatot. Több próféta használja azt a képet, melyben JHWH egy monogám férfi, ezzel szemben 27 Lásd. OTTO, Eckart. Theologische Ethik des Alten Testaments. (1994) 49 k. 28 PLAUTZ, Werner. Monogamie und Polygamie im Alten Testament. Zeitschrift für die Alttestamentliche Wissenschaft 75. (1963) OTTO szerint LEVINE arra mutat rá, hogy gyakorlati szempontból is a monogám házasságoknak volt nagyobb realitásuk, ugyanis nem volt olyan nagy választék a hajadon leányok között, mivelhogy az ókorban az agglegénység ritkaság volt. Ezáltal a társadalomban a helyzet kiegyensúlyozódott. Véleményem szerint ez a megközelítés nagyon sántít, mivelhogy nincs birtokunkban arról statisztikai információ, hogy az ókorban milyen arányban volt az agglegénység a nős férfiakkal szemben. Lásd: OTTO, Eckart. Theologische Ethik des Alten Testaments. (1994)

17 a hűtlen Izráel egy parázna asszony. Ennek alapján leszögezhető, hogy habár az Ószövetség ismeri a poligámia gyakorlatát és annak jogosultságát híres személyek által, mégsem békül ki vele teljesen. Ismert viszont, hogy Izráel nagyobb királyainak, mint pl. Dávid, Salamon, több felesége volt, ami elsősorban a gazdagságukat fejezte ki (pl. 1Kir 11,1-3). 30 A deuteronomista szerző viszont kritikával illeti a királyok többnejűségét (Dtn 17,17). Az ószövetségi iratokat szemügyre véve feltűnik, hogy a poligám, illetve pontosabban a bigám házasságok inkább Izráel életének korai időszakára jellemző, a még le nem telepedett, nomádféle életvitelű társadalomra. Ezt a korszakot az ószövetség a patriarchák életének leírásaival tükrözi, melyben még nem találunk semmiféle jogi szabályozást e téren. Ezért viszont nem is tisztázott, hogy ez esetekben beszélhetünk e valódi többnejűségről, vagy inkább annak kezdetleges fajtájáról, melyben egy feleség mellett nem egy másik, ugyan olyan jogú feleség áll, hanem inkább egy szolganő/mellékfeleség (ném. Nebenfau ). E fajta többnejűség viszont mindig egy bizonyos célt szolgált, legtöbbnyire a gyermektelenség kivédését. Tekintetbe lehetne venni az is, hogy a nomád életvitelben minden gyermek és feleség egyfajta munkaerőnek is számított a család számára. Feltehető egyrészt a csecsemők, másrészt a szülésnél előforduló anya gyakori elhalálozása is, habár ez az Ószövetség beszámolójára nem jellemző (Gen 35,16-19). Kétségtelen, hogy a poligám házasság sok keserűséget jelentett a feleségeknek (Lev 18,18; 1Sám 1,6; Sir 37,12). Ráhel és Lea esetéből világosan látszik, hogy a poligám házasság gyakorlati kérdéseket is von maga után: kivel tölti a férj az intim perceket? Ebben az egyetlen esetben valószínűleg kivételesen a két feleség az, akik maguk között ezt eldöntik. 31 Valószínűleg ebből a megfontolásból kéri Lábán Jákóbot, hogy a két felesége mellé ne vegyen több feleséget (Gen 31,50). Egy ókori dokumentumban (Nuzzi) a házassági szerződésben leszögezik, hogy a férj nem vesz a felesége mellé másikat. Látva a negatív oldalát is ennek a jelenségnek, felmerül a kérdés, miért nem volt tehát a poligám házasság jogilag betiltva, vagy legalább a gyermektelenség 30 BAUMANN, Gerlinde. Liebe und Gewalt. Die Ehe als Metapher für das Verhältnis JHWH Israel in den Prophetenbüchern. Stuttgarter Bibelstudien 185. (2000) DAUBE, D. Rechtsgedanken in den Erzählungen des Pentateuchs. Von Ugarit nach Qumran. Beitrage zur alttestamentlichen und altorientalischen Forschung (1958)

18 esetére leszűkítve? LEVINE azt tartja, hogy habár a poligám házasság negatív elemeket hord magában, mégis szükségszerű. Sok eset ugyanis abból fakad, hogy egy tehetős férj egy idő után elvált a feleségétől, és egy másikat vett helyette. Az elbocsátott asszonynak a sorsa pedig kimondottan nehéz lehetett, ami helyett inkább egy másik feleség eltűrését választotta. Im alten Israel wurde die geschiedene Frau (Hv'yaime hv'wrg> hv'ai) (aus hebräischen vrg verbannen ) irgendwie als fehlerhafte /defekte/ betrachtet, zusammen mit der Witwe (hn"m'l.a;), die sexuell entweihende Frau (hl'l'x]) und natürlich die Prostituierte (hn"zo) (Lev 21,7.14; Ez 44,22). 32 De éppen az a tény, hogy az Ószövetségben nem ismerünk a poligámiával kapcsolatos jogi szabályozást, illetve annak tiltását, utal arra, hogy ez a társadalmon belül nem okozott különösebb problémát, és nem szorult jogi igazgatásra. A felmerült eseteknél nyilván elegendőnek bizonyult az akkoriban közismert szokásjog, mely tekintetbe vette a család és az egyének túlélését b. Levirátus A levirátus házasság (ún. sógorházasság) egy olyan institúció, mely utólagosan akarja bepótolni az utód hiányát. Ennek egyik formája megtalálható a Dtn 25,5-10 versekben tárgyalt jogi szövegben. Abban az esetben, ha egy férfi gyermektelenül halt meg, az ő testvére hivatott feleségül venni az özvegyét és ővele (sógornőjével) egy utódot nemzeni a megholt számára, hogy az továbbvigye annak nevét és az örökségét. 33 Ennek megfelelően találjuk a Gen 38,8 versben követelt házasság-sorozatot, mely alól nincs mentségük az életben maradott testvéreknek Ekkor azt mondta Júda Ónánnak: Menj be a bátyád feleségéhez, vedd el őt mint a sógora, és támassz utódot a bátyádnak!. Viszont Júda és Támár kapcsolatát, mely kétségtelenül szintén ezen a hagyományon alapszik, nem lehet levirátus házasságnak tekinteni, ugyanis egyrészt Júda nem a megholt férj testvére, hanem apja, másrészt nem házasságkötésen alapult kapcsolatuk, hanem 32 LEVINE, Etan. Women s Marital Rights OTTO, Eckart. Theologische Ethik des Alten Testaments. (1994) 50.; RICHTER, Hans-F. Geschlechtlichkeit, Ehe und Familie im Alten Testament und seiner Umwelt. Beiträge zur biblischen Exegese und Theologie 10. (1978)

19 egy egyszeri nemi aktuson, mely nem tekinthető levirátusházasságnak: Többször azonban nem hált vele Júda. (Gen 38,26). A levirátus házasságra emlékeztet Rút és Boáz esete is, mely az alábbiakban részletes tárgyalásra kerül sor. A levirátusra utaló esetek alapos megvizsgálása folytán viszont arra lehet következtetni, hogy e jogszabályozás inkább azt hivatott rögzíteni, milyen módon lehet kikerülni ennek a szokásnak a kötelességét. Erre Crüsemann mutat rá: alle Erwähnungen des Levirats im Alten Testament [handeln] um das Problem der Weigerung der betreffenden Männer. 34 A levirátus házasság alapos analízisére és annak kiértékelésére alábbiakban az I.3.1.b. részben kerül sor c. Endogámia Az endogámia egy olyan törekvést próbál meghonosítani, mely szerint a házastársak egy és ugyanabból a törzsből (nagycsaládon belül) kell, hogy származzanak. A házasságra vonatkoztatva ez annyit jelent, hogy a házasulandó kizárólag a saját népének, nemzetségének köréből választhatott magának házastársat. Ezt nevezzük endogám házasságnak. Az Ószövetségben találkozunk kimondottan endogám parancsolattal is, mely tiltja az idegen népből való féllel kötött házasságot. Az egyik legismertebb és egyben példaadó történet az endogám házasságra az Gen 24 fejezetben található elbeszélés, ahol Ábrahám szolgájával feleséget hozat fiának, Izsáknak (Gen 24,37-38). Továbbá lásd: Ex 34,15-16; Dtn 7,3; Tob 1,9; 3,17; 4,12-13; 6,12-16; 7,10f. 35 De a korai időszakban különösebb kritika nélkül is előfordul a vegyesházasság (Bír 8,31; 14,1; 1Krón 2, ; 3,2; 4,18.22). 36 Ez nyilván 34 CRÜSEMANN, Frank. Die Tora. Theologie und Sozialgeschichte des alttestamentlichen Gesetzes. (1992) EGO, Beate. Buch Tobit. Unterweisung in erzählender Form. Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit. II. Lief. 6. (1999) 921.; SCHÜNGEL-STRAUMANN, Helen. Tobit. In: HThK-AT. (2000) 58. Anm KNOPPERS, Gary N. Intermarriage, social complexity, and ethnic diversity in the genealogy of Judah. JBL 120/1 (2001)

20 utal az endogám elképzelés időbeli kialakulására, mely egyre erősödött a kialakult hagyományok által. Az endogámia nem csak társadalmi, hanem vallási szempontból is fontos, hiszen a család alkotta a gyülekezet alapegységét. A babiloni fogságba vitel időszakában megerősítette ennek fontosságát, amikor az idegen földön sok külső hatás érte a családot és az egyént. Főleg azokra a társadalmakra jellemző, melyekben felébred az identitástudat érzelme. A család egysége védte meg az egyént attól, hogy az idegen földön összekeveredjék, asszimilálódjék az ott lakó néppel, és feledésbe merüljön az igazi hit. 37 Szélsőségesnek nevezhető viszont az a törekvés, mely az Ezsdrás 9 és 10 részekben, illetve Nehémiás 13 fejezetben található. A babiloni fogságból visszatértek közül sokan idegen feleséget hoztak magukkal, illetve a kánaáni nép leányai közül vettek feleségeket. Közöttük volt több főember és pap is. Ezsdrás reformtörekvése azon alapul, hogy a babiloni fogság éppen azért következett be, mivelhogy Izráel fiai (a szent mag) összekeveredtek más (tisztátalan) népekkel. E szerint egy újabb keveredés vegyesházasság által egy következő büntetést vonhat maga után. Hogy ezt megelőzzék, a meglévő vegyesházasságokat fel kell bontani és az idegen feleségeket el kell küldeni. Hogy ilyen tömeges, kompromisszum nélküli határozat nem megoldás a vegyesházasságra, azt mutatja az a tény is Ezsdrás 10,15 versben, mely szerint akadtak néhányan, akik ezt a parancsot nem voltak hajlandóak teljesíteni. Hogy maga Isten sem követel ilyen kegyetlenséget, azt legjobban mutatja a Rút könyvében leírt történet (alább még tüzetesebben foglalkozom vele), mely szerint Rút moábita származású volt, mégis őtőle származik Izráel legismertebb királya: Dávid király (Rút 4,13-22) Nemi élet a házasságon kívül házasságtörés Kétségtelen az Ószövetség álláspontja, hogy a nemi élet a házasságon belül kapja meg létjogosultságát. Jogi szövegek rögzítése által is megerősítették ezt, a társadalom által egyhangúlag elfogadott álláspontot, mely az ellenkező esetben 37 Ez a probléma manapság, a mi köreinkben sem idegen. Egy társadalmi egység számára, mely kissebségben él, az idegen hatások mindig is veszélyt jelentettek és jelentenek. 20

21 szigorú büntetést szabott a férfi és a nő számára egyaránt (Lev 20,10; Dtn 22,22; inchoatív házasság esetében is Dtn 22,23-24) 38. Viszont a deuteronómiumi előírások különbséget tesznek e családi rend szabályozásánál: halálbüntetés abban az esetben jár mind a férfinek, mind a nőnek, ha a férfi egy férjes asszonnyal közösült (Dtn 22,22). Ugyanez érvényes akkor, ha egy eljegyzett lánnyal közösült, aki nem kiáltott segítségért (Dtn 22,23-24). Ha bebizonyítható erőszakról van szó, akkor csak a férfit illeti a halálbüntetés (Dtn 22,25). Ha viszont a férfi egy hajadon nővel közösült, akkor ebben az esetben nem a halálbüntetés jár, hanem a férfi köteles a leányt feleségül venni, és nem válhat el tőle (Dtn 22,28-29). 39 Éppen ez az eset mutat rá arra, hogy a deuteronomista törvény nem az élet ellen, hanem az élet megvédéséért áll ki. Egy hajadon pár házasságon kívüli nemi élet még nem ok az azonnali halálbüntetésre. A törvény esélyt biztosít az érintetteknek, hogy a félrelépésüket jóvátegyék az egymás iránt vállalt felelősség által. De hogy ez a társadalmon belül ne fajuljon el egy szabados hozzáállássá, ezért megszabja a válás tilalmát. Néhány szövegből viszont arra a következtetésre lehetne jutni, hogy ezen a területen belül az ezt tárgyaló jogi szövegek részrehajlóak, vagyis hogy a nő sokkal szigorúbb elbírálás alatt állt, mint a férfi, illetve, hogy a nővel szemben nagyobbak a követelmények, mint a férfival szemben. Így pl. a Dtn 22,13-21 versekben található eljárás egyrészt csak a nő hűségének bizonyítását követeli és kéri számon azaz a házasság előtti nemi tisztaságot, a férfi hűségét nem. Másrészt az ítélet sem egyenlő a férfi és a nő esetében. A feleség nemi félrelépésére halálbüntetést szab, a férj igazságtalan vádaskodására viszont testi fenyítést, pénzbírságot és az elválás lehetőségének a tilalmát. 38 A házasságtörés tematikája egységesített blokként található a Dtn 22,13-29-ben, melyet valószínűleg a deuteronomista szerkesztő vett át egy zárt egységként kisseb változtatásokkal. 39 Az ehhez hasonló, az Ex 22,15-16 versekben található jogszabály szintén azt az esetet tárgyalja, melyben egy férfi egy hajadonnal hál. Mivelhogy a leány az apja felelőssége alá tartozik, ezzel a tettes nemcsak a leány személyét, hanem az apát és a családot is sértette. Ezért egy bizonyos összeget köteles fizetni a tettes férfi a lány apjának, aki viszont eldöntheti, odaadja-e neki a lányát feleségül, vagy sem (vö. Lev 19,20-22). Lásd: OTTO, E. Körperverletzung oder Verletzung von Besitzrecht? Zur Redaktion von Ex 22,15f. im Bundesbuch und 55;56 im Mittelassyrischen Kodex der Tafel A (1993) ; LEVIN, Christoph. Fortschreibungen. Gesammelte Studien zum Alten Testament. (2003) ; ENGELKEN, Karen. Frauen im Alten Israel. Eine begriffsgeschichtliche und soziologische Studie zur Stellung der Frau im Alten Testament. Beiträge zur Wissenschaft vom Alten und Neuen Testament. 10. (1990) 21

22 A nemi élettől való tartózkodás a házasság előtt (és így nyilván a házasságon belüli hűség) ezek szerint csak a nőt érintené, csak őtőle lenne számon kérhető. 40 Ez vezethetett egy olyan általános felfogáshoz, mely szerint egy férjes asszony számára házasságtörésnek számít mindennemű nemi kapcsolat egy más, idegen férfival, egy férfinál viszont (legyen az nős vagy nőtlen) csak az számít házasságtörésnek, ha egy férjes asszonnyal közösül. A férfi csak egy másik házasságot törhet meg, a saját házasságát egy idegen asszonnyal való kapcsolat által nem töri meg. Ezt a számunkra igazságtalannak látszó felfogást súlyosbítja még az a szöveg kontextus is, melyben ez az eset előfordul: ha egy férj megutálja (anf) az újonnan elvett feleségét, megpróbálhat tőle ily tisztességtelen módon is szabadulni. Mi mindent foglal valójában önmagában ez az egy eljárási eset (Dtn 22,13-21)? Először is nem a férfi és a nő közötti egyenlőtlenséget hivatott megerősíteni, illetve azt igazolni. Igaz, az ilyen előírás esélyt adhatott arra, hogy azt ki lehessen használni a férfiak szabados nemi életvitel igazolására. De ez a jogszabály éppen egy másik visszaélés ellen lett írásba rögzítve. Az, hogy egy feleség nemi hűséggel tartozott a férjének, a férj viszont ehhez nem volt kimondottan kötve, talán abból is ered, hogy a patriarchális társadalmi szokásban meghonosodott és engedélyezett poligynia (többnejűség) eleve feltételezi azt a lehetőséget, hogy egy férj több feleséggel éljen együtt. Téves lenne viszont ebből azt feltételezni, hogy ez automatikusan a férfi szabados nemi életét engedélyezné. Néhány ószövetségi eset azt bizonyítja, hogy az ilyen szabados esetek maradandó negatív következménnyel jár (2Sám 13; Gen 34), illetve, hogy a poligynia sem ad helyet a szabados társcserélgetésnek (lásd pl. a férj házassági kötelességei, Ex 21,10-15). A fenn vázolt eset (Dtn 22,13-21) szabályozásával megpróbálja mindkét fél (férj és feleség) hozzáállását alakítani és megerősíteni egy általános érvényű erkölcsi normát. A feleséget (illetve egy még hajadon leányt) arra, hogy a házasság előtt óvakodjon a nemi élettől. Ez ugyanis a (leendő) férj szembeni hűtlenséget, és a szülei (és az egész családja) iránti tiszteletlenséget jelenti, amit itt a deuteronómista törvényhozó egy szintre emel egy már férjes asszony hűtlenségével, melyért halálbüntetés jár. A férjet pedig attól óvja, hogy a 40 Lásd: CRÜSEMANN, Frank. Die Tora. 299.; SCHARBERT, Josef. Art. Ehe/Eherecht/Ehescheidung. (AT) TRE. IX. (1982)

23 tisztességes feleségét igazságtalanul vádolja meg. E vétségért viszont a Dtn 19,16-19 (igazságtalan vádemelés) eljárás szerint talion szabályozást kellene érvényesíteni, vagyis a hamis vádlóval ugyanúgy kellene eljárni, mint ahogy ő akart eljárni a vádlottal. A tárgyalt jogszabály viszont testi fenyítést, pénzbírságot, és ez esetben pedig még egy konkrét tilalmat is szab ki. 41 A férj és a feleség feletti ítélet tehát nem egyforma, 42 ami viszont abból adódik, hogy a tárgyalt jogszabály egy ún. Doppelgesetz, két jogszabály összekapcsolása (Dtn 22, ); az eredeti tárgyalási beszámoló (22,13-19) tehát csak azt az esetet tárgyalta, melyben egy férj jogtalanul vádolta feleségét. Az ügy tehát a feleség védelmében íródott, és szankciókat tűzött ki a férjnek. Az eset a szabályba rögzítésekor viszont kiegészítésre szorult azzal, amennyiben a férj jogosan vádolta feleségét. Mivelhogy a szerkesztő egy síkra emelte a házasságelőtti kihágást a már házasságon belülivel, így ennek megfelelően a feleségnek halálbüntetést szabott ki. A házassági tisztasággal kapcsolatos jogszabályok tehát megpróbálják mederben tartani mindkét fél hozzáállását. Vegyünk itt szemügyre egy leírási példát is. A 2Sám 13 fejezetben leírt történet is többek között arról tesz bizonyságot, hogy a házasságon kívüli nemi kapcsolat helytelen: Amnón a féltestvérét, Támárt erőszakolja meg, utána viszont meggyűlöli, botrányos körülmények között elküldi, és nem akarja feleségül venni. Ez az eset tragikus kimenetelű. A leírásban maga Támár mutat rá egy feltehetően elterjedt íratlan szabályra, szokásjogra, 43 mely szerint Izráelben nem szokás/nem szoktak így cselekedni Érdekes, hogy más ókori szövegek sem éppen a házasságtörés esetében érvényesítik a talionszabályt. CH és MAG (Középasszíriai törvény) ; MAG 18. lásd: LOCHER, Clemens. Die Ehre einer Frau in Israel. S Mondhatnánk, hogy az ítélet nem igazságos, mint ahogy igazságtalannak tűnhet a Num 5,11-31 féltékenységi törvény végén található megjegyzés: A férj mentesül a bűntől, az asszonynak pedig bűnhődnie kell, ha bűnös. 43 Szokásjog, ném.: Gewohnheitsrecht, vagy tradierte Norm. Lásd: CRÜSEMANN, Frank. Die Tora. Theologie und Sozialgeschichte des alttestamentlichen Gesetzes. (1992) A szokásjogra való utalás ( nem szokás/nem szoktak így cselekedni ) több ószövetségi történetben is szerepel (Gen 29,26; Bír 19,23;20,6.10f.), melyek szintén a nő és a férfi kapcsolattal függenek össze. A Gen 34 szerint szintén egy házasságon kívüli, Sikem és Dina közti nemi kapcsolatról szól (2.v. h'n<[;y>w: Ht'ao bk;v.yiw:), melyet Dina testvérei minősítenek helytelennek (7.v.). Ez a történet is tragikus kimenetelű (25f.). 23

24 Hogyan nem szokás cselekedni? Mi számít gyalázatosnak (hl'b'n>)? Gondolhatnánk itt három dologra: Egy nemi kapcsolatra rokonságon belül (féltestvérek között), vagyis incestusra (vö. Lev 18,11); erőszakra ( erősebb volt nála/ kierőszakolta tőle hn"m,mi qz:x/y<w:); egy nemi kapcsolatra házasságon kívül. Hogyan nem szokás tehát cselekedni? A 2Sám 13 kontextusából arra lehet következtetni, hogy az akkori szokásjog nem zárja ki a féltestvérek közti házasságot ehhez csupán apai (királyi?) jóváhagyás szükségeltetik (13.v. vö. Ex 22,15f.). Az a gyalázatosság, ami ellent mond az akkori szokásjognak, egyrészt az erőszakban, másrészt a házasságon kívüli nemi kapcsolatban rejlik. Az erőszakot konkrétan a 14 vers fejezi ki: Ht'ao bk;v.yiw: h'n<[;y>w: hn"m,mi qz:x/y<w:. A 12. versben szerepelt Támár kérése ynine[;t.-la; még nem utal nemi erőszakra, hanem a nemi aktusnak a helytelenségére házasságon kívül. 45 Amennyiben ezt a történetet a deuteronomista szabályozás fényében olvassuk, akkor ez esetben Amnón köteles lett volna feleségül venni Támárt, miután megbecstelenítette. A történet viszont inkább szégyenteljesnek tekinti azt, ha egy házasság azért köttetne meg, hogy egy félrelépést helyre hozzon. A Szentírás mellesleg pszichológiai szemszögből is megpróbálja kifejteni, hogy az ilyen vad kapcsolat negatívan megváltoztatja a férfi (és/vagy a nő) érzelmét: És meggyűlölte őt (Támárt) Amnón felette igen, mert nagyobb lett gyűlölete, mellyel gyűlölte őt, a szeretetnél, mellyel őt megszerette vala. És monda néki Amnón: Kelj fel, eredj dolgodra. (2Sám 13,15) A válás az Ószövetségben Ószövetség könyveit kutatva hamar szembetűnik, hogy a választott szent nép élete sem volt mentes az élet próbáitól, kudarcaitól és az emberi gyarlóságtól. Ez sajnos megmutatkozik a férfi és a nő kapcsolatában is: elsősorban a hűtlenségben, 45 Contrary to the standard rendering of the lexeme, nh, whether in the qal or pi el verbal form, does not in itself signify rape, neither in legal nor narrative form. When a biblical text does convey rape, it utilizes a term of violence to signify that the act of opening has been a forced entry. LEVINE, Etan. Women s Marital Rights