Az afrikai regionális integrációk szervezeti formái és céljai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az afrikai regionális integrációk szervezeti formái és céljai"

Átírás

1 DR. ERDŐSI FERENC Az afrikai regionális integrációk szervezeti formái és céljai Bevezetés Világszervezetek és más globális hatalmi tényezők ajánlására, valamint a kontinens érdekképviselete szükségességének felismerése nyomán Afrikában a többi világrészhez képest feltűnően sok olyan (néhány országból álló) regionális szervezet jött létre, amelyek problémái tárgyilagosan csak a történelmi előzmények ismeretében értékelhetők. Különös jelentőségű, hogy a gyarmati korszakbeli hatalmi/igazgatási tértagolás struktúrái átöröklődtek a függetlenné válás utáni időkre. Az új államok etnikai szempontokat mellőző határain belüli súlyos konfliktusok és az elszigetelődési politikák ellenére a fél évszázad alatt alapított regionális egységek nem csupán méreteikben különböznek egymástól, hanem szervezeti szintjükben is jóval több változatot jelenítenek meg, mint a más kontinensbeliek. E körülmények a regionális integrációk kritériumaival kapcsolatos vitás kérdések megfogalmazására késztethetik a téma szakértőit. Összafrikai integrációs szervezetek Méretgazdaságossági és egyéb (szinergiák létrejöttét feltételező) megfontolásból az országok közötti (nemzetközi) integrációs törekvésekből fakadó együttműködések két alapvető szinten szerveződtek: a teljes kontinensre kiterjedő összafrikai/pánafrikai, valamint az országok kisebb-nagyobb csoportját felölelő regionális/szubkontinentális szinten. A kontinens gazdasági és politikai egységére irányuló törekvések már az évi első Pánafrikai Kongresszuson konkrét formát öltöttek. Bár az elképzelés híveinek száma növekedett, a gyarmattartó birodalmak ellentétes érdekei erősebbnek bizonyultak. A gyarmati korszakban képtelen volt megjelenni az összafrikai érdekeket, a széthúzással szemben az összetartást képviselő és legális szervezetbe tömörülésre képes pánafrikai politikai erő, ezért a kontinens fejlődését szolgáló szervezetek közül a legnagyobb múltra az ENSZ afrikai illetőségű segédszerveként 1958-ban létrehozott Afrikai Gazdasági Bizottság (UNECA) tekint vissza. Valamennyi (Dél-Szudánnal együtt immár 54) afrikai ország tagja az alapvetően a világrészen belüli, a tagországok közötti gazdaságitársadalmi együttműködés érdekében felülről létrehozott UNECA-nak. Ennek megfelelően az Addisz-Abeba székhelyű szervezet szerteágazó fejlesztési tevékenysége kiterjed a gazdaság és a közösségi szolgáltatások legtöbb ágazatára, így a tudományra és műszaki technológiára, az informatikára, a távközlésre, a mezőgazdaságra, a pénzügyekre, az élelmiszer-biztonságra, a halászatra, a nukleáris technológiára, az energetikára, a bányászatra, a közlekedés fejlesztésére és biztonságára, a környezetvédelemre, a turizmusra, a kereskedelemre, a jó kormányzásra, a nőpolitikára és a regionális integrációkra (UNECA/ ECA 2008).

2 AZ AFRIKAI REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK SZERVEZETI FORMÁI ÉS CÉLJAI 389 Az összafrikai (belső) integrációs törekvések első konkrét eredményének az Afrikai Egységszervezet (OAU) 1963-ban (az addig létező afrikai regionális tömbök összevonásával) történt létrehozása tekinthető, amely 2002-ig az Afrikai Unió (AU) elődjének szerepét töltötte be. Az OAU-nak alapvetően (rokonszenvet keltő) politikai céljai voltak: a területi integritás megőrzése és a gyarmati rendszer minden formájának felszámolása, a szolidaritás ébrentartása, továbbá a sokirányú (az egészségügyre, az oktatásra, a tudományos kutatásra is kiterjedő) együttműködés elősegítése (Klump Skala 2004). Az évi, lagosi cselekvési terv (Lagos Plan of Action) célul tűzte ki az afrikai közös piac 2028-ig történő megvalósítását, a pánafrikai egyezmény tető alá hozását. Az integrációk iránti érdeklődésnek az ún. Uruguay-forduló egyezményben is megnyilatkozó, világszerte tapasztalható növekedése serkentően hatott az összafrikai integrációs folyamat második hullámára, ami az évi abujai csúcsértekezleten megszavazott Afrikai Gazdasági Közösség (AEC) formájában tárgyiasult. Az AEC tevékenysége az alapító okirat szerint az egész Afrikára kiterjedő, gazdaságilag integrált terület kialakítására irányult. E cél realizálásához a szerződés szükségesnek látta az erők összefogását, konkrétan valamennyi regionális közösség tevékenységének összekapcsolását, illetve összhangba hozását (Bach 1999). Az integráció felé fordulás az 1990-es évek felé tovább erősödött, olyannyira, hogy a 2001-ben alapított NEPAD-nak (Új partnerség Afrika fejlesztéséért) nemcsak vízió-, hanem stratégiai keret szerepet is szántak Afrika megújításához. A NEPAD fő célja a szegénység felszámolása és az ezt szolgáló fenntartható növekedés, a nők helyzetének gyökeres javítása, továbbá Afrika integrációja a globális gazdaságba. Az összafrikai integrációs politika történetében új szakasz kezdődött 2002-ben az alapvetően koordinációs és felügyeleti szerepet betöltő Afrikai Unió létrejöttével. Az AU céljai az OAU-nál nemcsak szélesebb körűek, hanem a kontinens problémái iránt új megközelítést is tükröznek. Ugyan a fenntartható gazdaság megteremtése és távlatilag (2023/28-ra) az egységes fizetőeszközzel rendelkező (újraértelmezett) Afrikai Gazdasági Közösség létrehozása is szerepelt a programban, céljai között elvi szinten nagy hangsúlyt kapott a politikai stabilitás, demokrácia és az emberi jogok védelme. Az AU feladatának tekintette a béketeremtést is: békefenntartó katonai egységeket küldött Darfurba és Szomáliába (Szent-Iványi 2010). A felvállalt új feladatok, a konfliktuskezelés és a civil részvétel növelése a közhatalmi struktúrákban érzékelhető lett az AU kontinentális léptékű intézményeinek (Pánafrikai Parlament, Gazdasági-Kulturális-Társadalmi Tanács, Béke és Biztonság Tanács stb.) működésében. Ugyan a pánafrikai szervezetek elvileg a világrész valamennyi országát magukba foglalták, súlyos politikai okok miatt egy-két ország kizárására időnként sor került. Így például az OAU az apartheidrendszer miatt sokáig nem fogadta be a Dél-afrikai Köztársaságot (amely ugyanezért 1963 és 1995 között az UNECA-nak sem lehetett tagja), Madagaszkár tagságát viszont az ottani évi politikai válság miatt függesztették fel. Legújabban, 2012-ben az AU Mali tagságát is felfüggesztette, államcsíny miatt. Nyugat- Szahara tagként való elismerése miatt Marokkó 1984-ben kilépett a jogelőd Afrikai Egységszervezetből (Besenyő 2009). A nagy múltra visszatekintő pánafrikai politikából levonható az a következtetés, hogy az egész kontinensre kiterjedő integráció nem valamiféle rosszul sikerült varázsszer, amely képes Afrikát az alapvető természeti, gazdasági és emberföldrajzi adottságai fi-

3 390 DR. ERDŐSI FERENC gyelmen kívül hagyásával megoldhatatlan kihívások elé állítani. Az viszont aligha cáfolható, hogy ha nem is mindenható, az eredményközpontú különféle szintű politikák számára eszköz, illetve megoldási mód lehet a globális gazdaságba való integrációhoz és a mélyszegénység felszámolásához. A pánafrikai politika felvilágosult képviselői felismerték, hogy a kontinens léptékű és globális integrációk nem helyettesíthetik egymást. Sokkal inkább, mint bárhol a Földön, Afrikában elengedhetetlenül fontos, hogy egy időben és azonos energiával folytatódjanak az erőfeszítések az egyesülésre és egységesülésre mindkét léptékben egyaránt. Az összafrikaiak után az integrációk második szintjét a néhány országra kiterjedő, integrációs céllal létrehozott regionális együttműködési szerveződések alkotják. A regionális integrációk A földrajzi tér hatalmi/igazgatási tagolásának struktúrái a gyarmati korszakban és a regionális integrációt nehezítő körülmények a függetlenné válás óta Az 1960-as évek előtt a gazdasági tér a gyarmatbirodalmak által létrehozott önkényes struktúrák szerint tagolódott. Ellentétben az északi frankofon tömbbel, ahol az egyes gyarmatok között vasutak csak elvétve épültek, a déli/keleti brit tömbön belüli gyarmatok között Ugandáig bezáróan összefüggő (a franciák által uralt térségbeliektől és Európától eltérő nyomtávú) vasúthálózat állt rendelkezésre, ami még a part menti portugál birtokokkal is összeköttetést teremtett. A vasút nem csak az erőforrások kiaknázásához és a nyersanyagexporthoz nyújtott kedvezőbb lehetőséget, hanem a gyarmatbirodalmon belüli gazdasági kohéziót, a közös munkaerőpiac kialakulását is elősegítette. Az intézményes regionális szerveződések területi egységeinek formálódása szempontjából nem minden jelentőség nélküliek az egyes törzsi, illetve etnikai entitások közötti határokon át kialakult rendszeres illegális árucserében megtestesült gazdasági kapcsolatok, amelyek kezdetei a gyarmatosítás előtti korig nyúlnak vissza, a gyarmati időkben pedig már sokfelé elterjedtek (Coulibaly Fontagne 2005). A forgalomban markánsan megjelenő egyes áruféleségek áramlása által kirajzolódó, egymást kisebb mértékben akár át is fedő térségek Bach megfogalmazásában a trans-state regionalizáció kaleodoszkopikus morfológiáját tükrözik vissza (Bach 1999, 8. o.). A tér ilyen módon való (akár előregionalizációnak is felfogható) tagolódásához ugyan nem társult intézményesítő folyamat, az együvé tartozás egyes elemei mégis megmutatkoztak. A gyarmati adminisztráció már a legrégebbi időkben belátta, hogy az átjárás katonai erőkkel való ellenőrzése kivitelezhetetlen a zömmel igen ritkán lakott területeken meghúzott, igen hosszú határokon (Krüger 1952). A határvonalak tehát nem képeztek igazán fizikai akadályt, még a nagy folyók esetében sem igazán (Debrie 2010). A földrajzilag különböző, ám ugyanazon gyarmatbirodalomhoz tartozó területek öszszetartozását gazdasági téren erősítette az árfolyam-stabilitásból adódó előnyök kihasználását is szolgáló, közös valuta. E téren a franciák jártak élen. Az afrikai francia gyarmati tömb közös fizetőeszköze az 1945-ben bevezetett CFA-frank lett, ami úgy is tekinthető, hogy az integrációs folyamatban megelőzte korát. Brit részről még ugyancsak a gyarmati korszakban sor került a Nyugat-Afrika anglofon országaiban illetékes monetáris övezet (WAMZ) alapítására. Közös fizetőesz-

4 AZ AFRIKAI REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK SZERVEZETI FORMÁI ÉS CÉLJAI 391 közének konvertibilissé tételével az anglofon térség a fontsterlingövezethez tartozott, ami kedvezett a Nagy-Britanniával való kereskedelmi és adminisztratív kapcsolatok szorosabbá válásának (Okoro 2006). Ezek a korai integratív kezdeményezések azonban nem, vagy csak kivételes esetekben élték túl a gyarmati rendszer összeomlását. A függetlenség elnyerése után a nem etnikai alapon meghúzott határok miatt több országban állandósultak a törzsi villongások és fegyveres leszámolások. Számos országban polgárháborúk robbantak ki, amelyekbe a volt gyarmattartók (Nyugat-Afrikában főként Franciaország) és más távoli (szocialista) országok is beavatkoztak. Az utóbbi fél évszázadban csak igen kevés ország élvezhetett békés viszonyokat. Több országot hírhedt diktátorok uraltak, versengés alakult ki közöttük, ami időnként veszélyes következményekkel (határlezárással, intervencióval, polgárháborúval, elhúzódó gerillaharcokkal, népirtással) járó feszültségekhez vezetett (részleteket lásd Mair 2000a, 2000b, Erdősi 2010, 2011). A politikai-etnikai megosztottságon és feszültségeken kívül a gazdasági elkülönülés, a monetáris autarchiára törekvés is általánossá vált. A függetlenség lázas eufóriájában a nemzeti szuverenitás vágya oly erős volt, hogy a politikusok egy ideig kizárólag nemzeti léptékben voltak képesek gondolkodni, és a legjobb esetben elhanyagolták, a legtöbbször viszont tudatosan felszámolták a korábbi nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Az egykori gyarmati föderációkon a vámok/vámterületek példátlan sokasága jött létre. E folyamat olyan fiskális és monetáris politikák kialakulásához vezetett, amelyek ugyan kedvező alapot teremtettek az államokon átnyúló regionalizációhoz, viszont a pénzügyi téren súlyosbodó konfliktusok és krízishelyzetek az évi olajárrobbanást követően a kontinens nagy részén a hivatalos bankjegyforgalom összeomlását idézték elő. A regionális (gazdasági) integrációk előnyei, szervezeti szintjei és céljai A regionális integrációk mibenlétéről, előnyeiről szóló hatalmas, ám következtetéseiben igencsak sokféle változatot megjelenítő szakirodalom mélyreható elemzése nélkül e helyen csupán a közös nevezőkre utalunk: A (kül)kereskedelem és a gazdaság hatékonysága szempontjából a több nemzetgazdaságot felölelő szabadkereskedelmi régiónak a szakosodást erősítő, a befektetőket vonzó méretgazdasági előnyére (El-Agraa 1997). Miután a regionális integráció az autarkia és az egyoldalú liberalizmus közötti státussal rendelkezik, általa a versenyre jótékonyan ható szabadkereskedelem az állami protekcionizmus szolidabb formáiból adódó előnyökkel kombinálódhat (Fernandez 1997). Afrika érdekei szempontjából az integráció akkor pártolható, ha a közeli országok közötti kereskedelemkeltő hatás felülmúlja az interkontinentális viszonylatú importra alapozó kereskedelemátirányító hatást (Viner 1950). Tinbergen (1965) nem éppen szerencsés jelzőkkel a pozitív integrációktól megkülönbözteti a csupán a kereskedelmi korlátok megszüntetésére utaló negatív integrációt. A csupán a diszkrimináció enyhítésére összpontosító regionális kooperációhoz képest az igazi integráció lényegesen magasabb kohéziós szintet képvisel (Langhanner Hiemens 1990).

5 392 DR. ERDŐSI FERENC Afrikai viszonyok között a kereskedelempolitikához szükséges alapvető intézményrendszer fontosságára Sako (2006) hívta fel a figyelmet. Az afrikai regionális integrációs szerveződések több szempont szerint csoportosíthatók: működésük földrajzi tere, az integrációs folyamatban elért szintjük, valamint a pánafrikai nagypolitika általi elismertségük/rangjuk alapján. E jellemzők többékevésbé a szerveződések elnevezésében is kifejeződnek. Az általuk befolyásolt terület földrajzi elhelyezkedésére általában az égtájak (észak-, déli-, közép-, kelet-afrikai) szerint tagolt kontinensrészek megnevezése utal, míg a szemiregionális integrációk esetében valamelyik nagy folyó vagy tó vízgyűjtője az elnevezésbeli vonatkozási terület. Az afrikai regionális integrációk szervezeti formái hozzávetőlegesen követik a főként a fejlett országok viszonyaira kidolgozottakat, amelyek nagyjából fejlettségi sort alkotnak, az integráció különböző fokozatait elérő szerveződések egymásutániságával. Némely források (1. táblázat) a fogalomhasználatban tett erős engedménnyel gazdasági integráció elnevezéssel illetik valamennyi együttműködő közösséget függetlenül attól, hogy milyen szerepkörben melyik szintet képviseli. Kétségtelen, hogy Afrikában még a gazdasági aspektus a meghatározó, de az integráció a csúcspontját a politikai integrációban (unióban) éri el, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy e közösségeknek gyakran a biztonsági/közös védelmi funkciója sem jelentőség nélküli. Hogy mennyire nem, arra drámai példa a Kelet-afrikai Közösség magatartása a két tagországban, Ruandában és Burundiban tömeges mészárláshoz vezető polgárháborúval és a máig tartó konfliktusok okán felmerülő biztonsági elvárásokkal kapcsolatban (Tarrósy 2011). 1. táblázat A regionális gazdasági integrációk formái az egyes források szerint Kocziszky (2008) a) szerint a gazdaság integrációs formái szabadkereskedelmi övezet vámunió közös piac gazdasági unió pénzügyi unió Palánkai (2011) b) szerint a regionális integráció alapformái szabadkereskedelmi terület vámunió közös piac egységes belső piac gazdasági unió politikai unió Magyar Nagylexikon szerint a gazdasági integráció formái szabadkereskedelmi övezet vámunió közös piac gazdasági unió a) Schirm (1999), Balassa (1961), Tinbergen (1965) források felhasználásával. b) Az egységes belső piac kivételével az eredeti (hivatkozott) forrás Balassa (1961). Az egyes szervezetek hivatalos elnevezései utalnak az integrációs folyamatban elért fokozatokra, amelyek jóval több fajtát jelenítenek meg, mint ahányat az integrációelméleti szakirodalom szukcessziós fokozatonként ismertet. Az afrikai regionális integrációs szerveződések közül csupán határon átnyúló kezdeményezésnek határozza meg magát a CBI, 1 bizottságnak az IOC, kormányközi hatóságnak az IGAD, államok gyülekezeté- 1 A teljes cím a Rövidítések jegyzékében, a cikk végén olvasható.

6 AZ AFRIKAI REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK SZERVEZETI FORMÁI ÉS CÉLJAI 393 nek a CONSAS, fejlesztési közösségnek a SADC. Már az integráció fokozataira utaló megnevezés, szabadkereskedelmi térség a GAFTA, gazdasági térség a CEPGL, CEAO, ECCAS, ECOWAS, EAC 2 és a CEN-SAD 2, vámunió a SACU, vám- és gazdasági unió az UDEAC, gazdasági és pénzügyi (monetáris) közösség a CEMAC, 3 továbbá az UEMOA közösségi monetáris terület az RMA/CMA, monetáris zóna a WAMZ, unió az AMU és az RMU és közös piac a COMESA. Az elnevezésekből azonban nem mindig derül ki a tényleges funkcionális szint, részben azért, mert az utóbbi időkben bekövetkezett lényeges változások ellenére továbbra is érvényes az eredeti név. Például a szabadkereskedelmi státust a SADC 2008-ban, a COMESA 2011-ben szerezte meg, de a közeljövőben megvalósul az ECCAS előlépése közös piaccá, nem valószínű, hogy a magasabb rang névváltoztatáshoz vezetne. Az integrációs szervezetek rangsorolásának szempontja lehet az összafrikai aspektusból való megítélés. Így a rangosabb regionális szervezetek azok, amelyeket az Afrikai Unió is elismert. Ezek az Afrikai Gazdasági Közösség pillérei, nevezetesen a CEN-SAD, a COMESA, az EAC, az ECCAS, az ECOWAS, az IGAD, a SADC és az UMA. A többiek egyetemesen nem tekinthetők másodrendű szervezeteknek (legkevésbé az észak-afrikai/ arábiai pánarab GAFTA), de kétségtelen, hogy a leggyengébbek a közép-afrikaiak (CEEAC, CEMAC, CEPGL), továbbá (már csak a méreteik miatt is) az indiai-óceáni szigetek közössége (COI/IOC) és a déli-afrikai CMA/RMA. A címbe foglaltaknál és az AEC általi rangnál jóval többet árulnak el az egyes szerveződések alapdokumentumaiban fellelhető részletek. Szinte mindegyik országcsoportosulás tartalmaz olyan célokat is, amelyek csupán az integráció felé tartó folyamat egy-egy fázisának, illetve az integráció elemeinek tekinthetők. E részcélok közül kiemelkednek azok, amelyek az integrációk belső köréhez tartoznak, azaz gazdasági szempontból a sine qua nonját, elengedhetetlen feltételét képezik. Ilyennek tekinthető a tőke és a javak szabad áramlása (CEN-SAD, CEMAC, COMESA), továbbá a gazdasági integráció elérése szempontjából hangsúlyos további követelmények, tulajdonságok, a makrogazdasági konvergenciától a szabályozáspolitikáig (UEMOA, MRU, CEMAC, ECOWAS, WAMZ, COMESA, UEMOA), a tagállamok közötti (különféle) kapcsolatok erősítése (AMU, SACU, IOC), a célkitűzések további csoportját az egyes ágazatokkal szembeni követelmények alkotják, a halászat fejlesztésétől a turizmus felvirágoztatásáig bezáróan (IOC, CEN-SAD, IGAD), a kultúrával és képzéssel kapcsolatosan a humán integráció támogatásától az oktatás koordinációjáig (ECCAS, IGAD, COI/IOC, CEN-SAD), a népességellátással kapcsolatos az élelmiszer-biztonság megteremtése (IGAD), a népesség jogbiztonságával és életvédelmével kapcsolatos célok (CEN-SAD, ECCAS, MRU), az agyelszívás visszaszorítása, ami az Európai Unió számára is fontos, és e törekvés eredményességét növelheti a regionális szervezetekkel való együttműködés szorosabbra fűzése. 2 Gazdasági jelző nélkül csupán közösség az elnevezésük. 3 Egyes források a jelzettek mellett még vámközösségnek is aposztrofálják anélkül, hogy erre utalást tartalmazna a teljes cím.

7 394 DR. ERDŐSI FERENC A regionális integrációs szerveződések funkcionális típusaiból való választást az egyes országok/kormányok részéről leginkább strukturális és politikai megfontolások motiválhatják. Így a szabadkereskedelmi övezet inkább a (komplementer) kiegészítő gazdasági szerkezetek mellett lehet kívánatos, míg a vámunió (és még inkább a közös piac) feltételezi, hogy az adott országok hasonló és egymással versengő (kompetitív) gazdasági struktúrával rendelkeznek. A regionális integrációk szerveződésének első hulláma Afrikában az 1980-as évek derekáig tartott (1. ábra, 2. táblázat). E hullám erős hátszelet kapott az Európai Közösség bővülésétől, azonban az importhelyettesítő politika kudarca és más okok miatt az akkori integrációs stratégiák sikertelenek maradtak. A regionális integrációk második generációja (2. ábra) a kifelé irányuló (külkereskedelemre orientált) gazdaságpolitikák érvényesüléséhez kötődik, és e hullám az 1990-es évek első felében érte el kulminációs pontját. Éles ellentétben az elszigetelődést választó első hullámmal, az új szervezeteket az integrációk növelésére irányuló, nem csupán a tagállamok közötti regionális szerződésre alapozó, hanem a globális piac felé is nyitott politika jellemezte. Az integrációszervezési folyamat a 21. század elején sem állt meg, részben az etnikai kohézió, részben valamelyik vezérállam érdekei mentén (3 ábra, 2. táblázat). 1. ábra A szerveződések első időszakában (az 1980-as évek derekáig) létrejött regionális integrációk CEMAC LGA MRU CMA/RMA ECOWAS UEMOA CEPGL IOC/COI ECCAS/CEEAC AMU/UMA IGAD Forrás: az integrációk honlapjai alapján saját szerkesztés.

8 AZ AFRIKAI REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK SZERVEZETI FORMÁI ÉS CÉLJAI 395 A szerveződések második időszakában (az 1990-es években) létrejött regionális integrációk 2. ábra SADC CBI COMESA SEN-SAD SACU WAMZ Forrás: az integrációk honlapjai alapján saját szerkesztés. A századunk elején létrejött regionális integrációk 3. ábra EAC GAFTA Forrás: az integrációk honlapjai alapján saját szerkesztés.

9 396 DR. ERDŐSI FERENC Az afrikai regionális integrációk főbb adatai, táblázat Név Alapítás éve Tagállamok száma Területe, Népességszáma, 1000 km fő GDP, USD/lakos Az alapítások első hulláma CEMAC LGA MRU CMA/RMA ECOWAS UEMOA CEPGL IOC/COI ECCAS/CEEAC AMU/UMA IGAD Az alapítások második hulláma SADC CBI COMESA CEN-SAD SACU WAMZ Az alapítások harmadik hulláma EAC a) GAFTA a) Először 1967-ben jött létre, de több ok miatt nem bizonyult életképesnek ben újraszerveződött (Tarrósy 2011). Forrás: az integrációk honlapjainak alapadataiból saját számítás. A regionális integrációkkal kapcsolatos főbb vitatémák, elvi kérdések Az integrációk sikerének esélyét növelheti, ha a gazdasági hasznok más előnyökkel is kiegészülnek. Ezek közül első helyre a regionális béke és biztonság kívánkozik (ami természetesen nem független a gazdasági és politikai tényezőktől). Kérdés persze, hogy a gazdasági integrációk mennyiben tudják a konfliktuskezelő eszköz szerepet betölteni ott, ahol a fejlődés az integráción belül polarizáltan megy végbe. Kétségtelen, hogy Afrikában a regionális közösségek jelentőségének növekedése az erős nemzeti önállósági törekvések gyengítéséhez vezethet, másfelől azonban egyre több tapasztalat szól a mellett, hogy önmagában az országok gazdasági integrációja nem feltétlenül konfliktuskezelő eszköz, azaz nem mindig elegendő az erősebb, akár hosszú évszázadokra visszatekintő ellentétek feloldásához. Nehezen megválaszolható kérdés, hogy a kormányköziség vagy szupranacionalizmus lehet-e a szerveződés alapelve. A gazdasági integrációk létrehozhatók mind (az államok hagyományos szuverenitásának közös gyakorlására berendezkedő) szupranacionalizmus, mind (a kormányzati saját hatáskörű döntéseket elismerő) intergovernmentalizmus útján. A kétféle politikai megkü-

10 AZ AFRIKAI REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK SZERVEZETI FORMÁI ÉS CÉLJAI 397 lönböztetés fontos gyakorlati különbségeket tartalmaz. Az Európai Unióval ellentétben, Afrikában az integrációs testületek látszólag valamennyien kormányköziek, és az államok felettiségének csak kevés eleme nyilatkozik meg a monetáris menedzsment köreiben. Így például azok az államok, amelyek még a frankzóna tagjai, Franciaország közbeiktatása nélkül nem változtathatnak saját elhatározásukból a monetáris politikájukon. Intergovernmentális berendezkedés mellett nehéz szerződéseket kötni és megvalósítani a közösségi politikát, ha a regionális integráció sok tagból áll. Az effajta berendezkedés megkívánja az egyöntetűséget a döntéseknél, ezzel szemben a szupranacionalizmus esetében többségi alapon döntenek (Balassa 1976). A szervezetek hatékonyságát erősen rontja az átfedő tagság, akár többszörös átlapoló formában is (Sako 2006). A kontinens országcsoport szervezetei az integrálódási folyamatban térben és időben egyaránt erős különbségeket mutatnak. Kérdés, hogy elfogadhatók-e, és ha igen, milyen mértékben az egyedi jellegzetességek. Az elmaradott országok regionális gazdasági szervezetei fejlődésének, illetve megvalósulásának mind a tértudományok, mind a politika által széles körben elismert tulajdonsága a különböző sebesség és a különböző geometria, amelyek a szervezeteken belüli időben és térben differenciált elfogadására hívják fel a figyelmet. Végső soron a térben és időben egységes, illetve egyenletes fejlődéssel szembeni (a különféle szervezési és funkcionális/anyagi nehézségek által kikényszerített) engedményről van szó, ami az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) szerint elősegítheti a konszolidáltabb integrációt és a hatásköri átfedések elkerülését a területi (részleges) átfedések ellenére. Ilyen megközelítésből elfogadható és fenntartható a jóval nagyobb déli-afrikai SADC, vagy éppen a COMESA országcsoporton belül a kisebb SACU, IOC, EAC működése. Hasonlóképpen elfogadható, hogy Dél- és Kelet-Afrika egy részére kiterjedő COMESA-n belüli kisebb régiók előbbre tartsanak, az integráció elmélyültebb formáját érjék el (Hammerstad 2005). Ezek az engedmények azonban számunkra csak néhány vonatkozásban elfogadhatók, de továbbra is feleslegesen soknak tartjuk a regionális integrációk számát (nagy részük jobbára csak presztízsszervezet ) ahhoz, hogy tényleges szinergiák keltésére alkalmasak legyenek. Nem lehet vitás, hogy a sikeres integrációk feltétele a megfelelő törvényi háttér és a jó kormányzás. Követelmény, hogy a közösségi döntéseket átláthatóan valósítsák meg az egyes tagállamok. A kormányzások típusainak ezért összehasonlíthatónak és társíthatónak kellene lenni. Ugyancsak az átláthatóság kell jellemezze a költségvetési ügyleteket. Kívánatos ezért, hogy a lakosság és a civil szervezetek döntés-előkészítésbe való bevonásával a regionális integrációs agenda erősítse a jogszerűséget. Értékelő összegzés A regionális összefogásra mint a rendkívül elmaradott helyzetből való kiemelkedés egyik módjára való rászorultság és a jelenlegi körülmények közötti erős és lényegbeli különbség felszámolásához békés viszonyok mellett is hosszú időre lesz szükség. A tényleges regionális integráció mint nemzetek feletti hatóság (Kutasi 2011) érdemi működése a legtöbb afrikai regionális szerveződésben a számtalan konferencia, hivatalos nyilatkozat és projekt ellenére egyelőre csupán fikció, mivel igen ritkán valósul meg a törvényhozás és a végrehajtó hatalom fokozatos átvitele a közösségi szintre. Nagyon valószínű, hogy a mindenkori nemzeti kormányok még jó ideig arra kényszerülnek, hogy az államterületü-

11 398 DR. ERDŐSI FERENC kön belüli, az egyre több helyen elmélyülő törzsi, etnikai/vallási ellentétek kezelésére, az aktuális állam szétesése, ha nem éppen fragmentálódása elleni küzdelemre összpontosítsák amúgy sem sok erejüket, és a nagy regionális integrációk működtetése terén látványos előrelépések, a néptömegek által is érzékelhető eredmények még jó ideig váratnak magukra. Tudomásul kell venni, hogy Fekete-Afrika legtöbb kormánya még nem, vagy csak nagyon nehezen képes a kétfrontos küzdelemre. Azonban a súlyos belső viszonyok mellett számolni kell a külső segítőtényezők kétarcúságával, ambivalens magatartásával is. Az emberiségnek, a világnak érdeke, hogy Afrika a lehető legtöbbet profitáljon a fejlődőképes integrációiból. Azonban az Afrikában megjelenő új tőkehatalmak számára nem mindegy, hogy a jövőbeli tárgyalásoknál az asztal túlsó oldalán csupán néhány milliós ország kormánya, vagy egy több százmilliós nagy regionális integráció delegációja foglal helyet. Afrika regionális integrálódásának optimális módját részleteiben maguknak az afrikaiaknak kell kitalálni; a fejlett világbeli minták másolása aligha hozhat igazi eredményt. A helyi viszonyokra kell adaptálni a fejlett világban működő mintákat. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ADF African Development Foundation/Afrikai Fejlesztési Alap AEC African Economic Community/Afrikai Gazdasági Közösség AU African Union/Afrikai Unió CBI Cross-Border Initiative/Határon Átnyúló Kezdeményezés CEAO Commune d Économique Afrique del Ouest/Nyugat-Afrika Gazdasági Közössége ( ) CEN-SAD Community of Sahel-Saharan States/Szahel-Szahara Államok Közössége CEPGL Economic Community of the Great Lakes Countries/Nagy Tavak Országai Gazdasági Közössége CMA/RMA Common Monetary Area/Közös Monetáris Térség COMESA Common Market for Eastern and Southern Africa/Kelet- és Déli-Afrika Közös Piaca CONSAS Constellation of States/Államok Konstellációja EAC East African Community/Kelet-afrikai Közösség ECCAS/CEEAC Economic Community of Central African States/Közép-afrikai Országok Gazdasági Bizottsága ECOWAS Economic Community of West African States/Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Bizottsága IGAD Intergovernmental Authority on Drought and Development/Kormányközi Aszály- és Fejlesztési Bizottság GAFTA Greater Arab Free Trade Area / Nagy Arab Szabadkereskedelmi Térség IGAD Intergovernmental Authority on Drought and Development/Kormányközi Aszály- és Fejlesztési Bizottság IOC/COI Indian Ocean Commission/Commission de l Ocean Indien/Indiai Óceáni Bizottság LDC Least developed country/a legelmaradottabb országok MRU Mano River Union/Mano Folyó Unió NEPAD New Partnership for Africa/Új Partnerség Afrikának/Afrika Új Partnersége RMU Rand Monetary Union / Rand Monetáris Unió OAU Organization of African Unity/Afrikai Egységszervezet SACU Southern African Customs Union/Déli-Afrika Vámuniója SADC Southern African Development Community/Déli-afrikai Fejlesztési Közösség SADCC Southern African Development Coordination Conference/Déli-afrikai Fejlesztési Koordinációs Konferencia UDEAC/CEMAC Union Douaniére et Economique de l Afrique Centrale/Customs and Economic Union of Central Africa/Közép-Afrika Vám- és Gazdasági Uniója UEMOA West African Economic and Monetary Union/Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió UMA/AMU Union of Arab Maghreb/Arab Maghreb Unio/Arab Maghreb Unió UNECA vagy ECA United Nations Economic Commission for Africa/Afrikai Gazdasági Bizottság WAMZ West African Monetary Zone/Nyugat-afrikai Monetáris Övezet

12 AZ AFRIKAI REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK SZERVEZETI FORMÁI ÉS CÉLJAI 399 IRODALOM Bach, D. C. (1999): Regionalisation in Africa. Integration & Disintegration, J. Currey, Oxford, Indiana U. P. Bloomington Balassa, B. (1961): The Theory of Economic Integration. Irwin Homewood, Illinois Balassa, B. (1976): Types of economic integration. In: Machlup, F. (ed.): Economic integration. Worldwide, regional, sectoral. London/Basingstoke Besenyő, J. (2009): Western-Sahara. Publikon, Pécs Coulibaly, S. Fontagné, L. (2005): South-south trade geography matters. Journal of African Economies, 2. Debrie, J. (2010): From colonization to national territories in continental West-Africa: the historical geography of a transport infrastructure network. Journal of Transport Geography El-Agraa, A. M. (ed.) (1997): Economic integration worldwide. London Erdősi Ferenc (2010): Nagypolitika és a kiszállítási irányok változása Afrikában. Közlekedéstudományi Szemle, 4. Erdősi Ferenc (2011): Afrika közlekedése. Publikon, Pécs Fernández, R. (1997): Returns to regionalism: An evaluation of non-traditional gains from trade. National Bureau of Economic Research Working Paper Gibb, R. A. (1991): Imposing dependence South Africas manipulation of regionale railways. Transport Review, 1. Hammerstad (2005): The challenge of security integration in South Africa. journals Cambridge.org/production/ /cio Get Fulltext Klump, R. Skala, M. (2004): Wirtschaftliche Integration. In: G. Ambrosius (ed.): Moderne Wirtschaftsgeschichte Stahl, München Kocziszky György. (2000): Regionális integrációk gazdaságtana. Bibor Kiadó, Miskolc Krüger (1952): Afrika. Safari Verlag, Berlin Kutasi Gábor (2011): Monetáris uniók elemei a regionális integrációkban. In: Palánkai et al. (szerk.): A globális és regionális integráció gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest Lagos Plan of Action for the economic development of Africa Organization of African Unity. org/itca/ariportal/docs/lagos_plan PDF Langhammer, R. J. Hiemenz, U. (1990): Regional integration among developing countries Opportunities, obstacles and options. Kieler Studien. No. 232., Tübingen Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993 és kötet Mair, S. (2000a): Regionale Integration und Kooperation in Afrika Südlich der Sahara. Fallstudie West African Co-operation (ECOWAS). Stiftung Wissenschaft un Politika. Eberhausen Mair, S. (2000b): Regionale Integration und Kooperation in Afrika Südlich der Sahara. Fallstudie East African Co-operation (EAC). Stiftung Wissenschaft und Politika, Eberhausen NEPAD Infrastructure Development Gaps Report, OAU Organisation of African Unity. Okoro, S. I. (2006): Africa: Regional Integration and Economic Development. An Encyclopedia of the Arts 1. Palánkai Tibor (2011): A globális és regionális integráció genezise. In: Palánkai et al. (szerk.): A globális és regionális integráció gazdaságtana. Akadémiai Kiadó Sako, S. (2006): Challenges Facing Africa s Regional Economic Communities in Capacity Building. ACBF Occasional Paper No. 5. %20economic%20communities %20in.pdf Schirm, S. (1999): Globalisation and the New Regionalism Global markets. Macmillan Press Szent-Iványi Balázs (2010): A Szaharától délre fekvő Afrika regionális fejlődése. In: Blahó A. Kutasi G. (szerk.): Erőközpontok és régiók. Akadémiai Kiadó Tarrósy István (2011): Kelet-Afrika a fejlődés útján. Publikon, Pécs Tinbergen, J. (1965): International economic integration. 2. kiadás. Amszterdam UNECA/ECA United Nations Economic Commission for Africa Uruguay Round Aggreements Act. Viner, J. (1950): The customs union issue. Nossy, New York

13 400 DR. ERDŐSI FERENC Kulcsszavak: regionalizmus, regionális integrációk, Afrika, gyarmati rendszer, postkolonializmus. Resume Only a few pages of books discussing integration provide information on African regional integrations. Unfortunately even that information is rudimentary. The author has been addressing the subject for years and this article contains a considerably abridged excerpt from his extensive manuscript monography. The brief introduction on Pan-African integrational organizations is followed by the substantive chapter on regional integrations offering in its first part an overview of colonial antecedents, the often still persistent structures of the administrative/power breakdown of the geographical space, as well as the nationalistic and maverick policies complicating integration ensuing independence to be studied in addition to other factors. Compared to other regions of the globe the African regional national congregations reflect multifarious varieties in respect of their integrational progress and goals. They would basically like to harvest the benefits of economic integrations yet also aspire to solicit social aspects. No political integration has formed as yet. The majority of the regional integrations was established in the wave lasting until the mid ninety-eighties whereas the energy dedicated to establishment is going sparse. The efficient operation is hampered by the over two dozens of spatially more-fold overlapping organizations. The closing chapter of the article discusses a few disputed theoretical questions on integrations and ultimately concludes that despite numerous declarations and projects the national congregations still fail to function as a genuine supranational integration.

A regionális integrációk és Afrika fejlődése

A regionális integrációk és Afrika fejlődése DR. ERDŐSI FERENC A regionális integrációk és Afrika fejlődése A nagy ráfordításokkal létrehozott és költségesen működő regionális integrációk fő célja a gazdasági fejlődés meggyorsítása a nemzetinél jóval

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

KITEKINTÉS / OUTLOOK. Szinergiakeltés vagy látszatcselekvés? Az afrikai regionális integrációk problémái

KITEKINTÉS / OUTLOOK. Szinergiakeltés vagy látszatcselekvés? Az afrikai regionális integrációk problémái Tér és Társadalom / Space and Society 26. évf., 2. szám, 2012 KITEKINTÉS / OUTLOOK Szinergiakeltés vagy látszatcselekvés? Az afrikai regionális integrációk problémái Creating synergies or mimicking activity?

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ VOJNITS

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TTIP tárgyalások. Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium. 2016. Február 12.

TTIP tárgyalások. Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium. 2016. Február 12. TTIP tárgyalások Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2016. Február 12. 1 Miért kell(ett) a TTIP? (kiváltó tényezők) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 óta zajló sikertelen

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------- SZABÓ-ZSOLDOS

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder Expertising Governance for Transfrontier Conurbations Ister-Granum EGTC Istvan FERENCSIK Project manager The Local Action Plans to improve project partners crossborder governance «EGTC» URBACT Final conference

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Pardavi László

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Pardavi László Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola a doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Szigeti Péter D.Sc. egyetemi tanár dr. Pardavi László A globális gazdaság vámjogának alapkérdései (különös

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Balogh András publikációs listája

Balogh András publikációs listája Balogh András publikációs listája BALOGH A. 2001. Gazdaságfejlesztési elképzelések a Dél-alföldi Régióban. I. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged (CD-ROM kiadvány). BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002. Az aprófalvak

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

EGYEZMÉNY-TERVEZET. Tagok) a Novohrad - Nógrád Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás. létrehozásáról

EGYEZMÉNY-TERVEZET. Tagok) a Novohrad - Nógrád Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás. létrehozásáról EGYEZMÉNY-TERVEZET A Novohrad - Nógrád Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásáról Az Európai Unió tagállamainak jelen Egyezményhez csatlakozó entitásai (a továbbiakban:

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Egmont Royal Institute for International Relations

Egmont Royal Institute for International Relations Breitner Igor Egmont Royal Institute for International Relations A második világháború utáni időszakban csakúgy, mint az első világégést követően számos agytröszt és kutatóintézet jött létre egy új, jobb

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI CÉLORSZÁGA BALOGH TIBOR 1. MAGYARORSZÁG ÉS VIETNAM KAPCSOLATAI Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben