SZENTESI AMBRUS GÁBOR * Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai vonzatai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENTESI AMBRUS GÁBOR * Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai vonzatai"

Átírás

1 SZENTESI AMBRUS GÁBOR * Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai vonzatai CHINA S TURN TOWARDS AFRICA, THE ECONOMIC AND GEOPOLITICAL ENTAILMENTS OF THE PROCESS The People s Republic of China (PRC) enjoys an enormous economic growth since the introduction of the open-up policy in 1978, but it after the millennium it has increasingly had to face the shattered side of the rise, namely the lack of raw materials. In order to insure all these materials to further fuel the economy, China has rediscovered the black continent. Since 2000 the Chinese have gained considerable economic and political influence in most of the Sub-Saharan countries. One reason of it is that many corrupt and dictatorial regimes of Africa prefer China s help instead of the Western aid which is often bound to strict requirements. The focal points of the rapidly evolving Africa-policy of the PRC are non-interference, mutual benefit and equal partnership. China attaches no strings to its African development policy making it very attractive for the African governments that in return secures access to key raw material for all oil bases for major Chinese state-run companies. The study gives an overall view of this extremely complicated process and tries to place the Western role-players on the scheme. I. BEVEZETÉS A Kínai Népköztársaság több mint 1,3 milliárdos lakosságával a Föld legnépesebb országa. Területét tekintve csak Oroszország és Kanada előzi meg. Az 1978-ban meghirdetett nyitás politikájának következményeképpen már három évtizede töretlen, a világtörténelemben is párját ritkító gazdasági növekedési pályán van az ország, az időszakra vetített átlagosan 9-10%-os éves GDP bővülési mutatóval. Részben a gazdasági növekedés adta lehetőségek, részben pedig annak fenntartására irányuló politikák egyre inkább visszaemelik Kínát a világot meghatározó népek sorába. A mai, globalizálódó világban ez viszont már nemcsak regionális, hanem globális kihatásokat jelent. Ahogyan Kína a gazdaságnak, kereskedelemnek és geopolitikának egyre több területén jelenik meg, úgy szaporodik a lehetséges súrlódási területek száma is a Nyugattal, különösképpen az Egyesült Államokkal. A XXI. század egyik legnagyobb kihívása látszik körvonalazódni az erőforrásokért és nyersanyagokért való globális versenyfutásban, melynek egyik, ha nem a legérdekesebb színtere az afrikai kontinens. A későbbiek során a tanulmányban elemzésre kerülnek azok az okok, melyek a távol-keleti nagyhatalom átfogó Afrika-politikájának a megszületéséhez vezettek. Ezeknek az ismeretében egyáltalán nem meglepő a kínaiak évek óta dinamikusan gyorsuló Afrika-inváziója, a nyugati hatalmak most mégis úgy * A szerző 2009-ben végzett a BGF KKFK Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szakán, Szakdiplomácia, illetve Távol-keleti interkulturális menedzsment szakirányokon. Jelenleg a China Radio Internationalnél dolgozik magyar lektorként, Pekingben. A jelen cikk a szerző szakdolgozatának átdolgozott változata. Meghatározó segítséget nyújtott a kutatás során a külső konzulensem, Polonyi Péter úr, aki neves hazai Kína-szakértő, és a belső konzulensem, dr. Majoros Pál.

2 4 EU WORKING PAPERS 3/2009 tűnik, hogy bénultan állnak az újszerű helyzet előtt: a magát kommunistának nevező Kína kapitalista módszerekkel nyer egyre nagyobb mozgásteret egy olyan földrészen, amely hagyományosan a nyugati gyarmattartók befolyáskörébe tartozott, és amely nem mellesleg Földünk ásványkincsekben egyik leggazdagabb szeglete. A tanulmány célja, hogy összefüggésszerűen, 2009-ig bezáróan összefoglalja Kína Afrikához való közeledésének főbb mozgatórugóit, módjait, eseményeit, buktatóit, annak a világpolitikára gyakorolt hatásait a témához kapcsolódó irodalom átfogó, sokoldalú felhasználásával. Nyilvánvalóan egy ekkora kérdéskör vonatkozásai meglehetősen szerteágazóak és bonyolultak, a jelen tanulmány nem vállalkozhat problematikájának megoldására. Tekintettel azonban arra, hogy a téma korunk gazdasági és politikai elitjének is újszerű kihívás, valamint hogy a téma éppen újszerűsége miatt még kevésbé feldolgozott, gondolataimmal hozzá tudok járulni annak irodalmához. A kutatást megelőzően öt fő kutatási kérdést, illetve területet határoztam meg: Ha a következő évtizedekben nem hanyatlik Kína gazdasági növekedésének az üteme, úgy az milyen energetikai, politikai kihívásokat jelent saját maga és a Föld számára? Hogyan alakul át Kína energiaforrásainak a szerkezeti összetétele? Igaz-e az a Kínával szemben gyakran elhangzó vád, hogy csak a nyersanyagokban gazdag afrikai országokban fektet be? Mi jellemző a kínai tőke földrajzi megoszlására Afrikán belül? Hogyan fogadják az afrikai országok és az emberek Kínát, mint új befektetőt a fejlődő világból? Mennyire erős az afrikaiak tárgyalópozíciója, illetve Kína egyenlő partnerként kezeli-e őket? Kína hivatalos Afrika-politikája mögött valóban létezik-e egy hátulról, a felső vezetés által irányított inváziós stratégia, mely azokat a nyugati pánikhangokat támasztja alá, miszerint Kína tervszerűen hódítja meg Afrikát? Hogyan működik Kína Afrika-politikája, vannak-e belső ellentmondásai? A nyugati hatalmak attitűdjének feltérképezése: lehet-e az egykori gyarmatosító nemzeteknek és a világ több pontján háborúzó USA-nak morális alapon beleszólása Kína afrikai jelenlétébe? A klasszikus primer kutatás anyagi vonatkozásai miatt szinte eleve kizárt lehetőség volt. Támaszkodni tudtam viszont a 2007-ben és 2008-ban Kínában eltöltött csaknem egy év gazdag tapasztalataira, a nagyrészt akkor megszerzett nemzetközi kapcsolati tőkémre, valamint az akkor írt blogomra 1. A tanulmány első része átfogó bemutatást ad a kínai gazdaság elmúlt három évtizedének fejlődéséről, különös tekintettel a 2001-es WTO-csatlakozás óta eltelt időszak ugrásszerű növekedésére. A legfontosabb makrogazdasági mutatók vizsgálatát követően rámutatok a fejlődés fonákoldalaira is. A gazdasági fejlődés torz folyamatai illetve az általuk generált komoly társadalmi feszültségek alapjaiban határozzák meg Kína összes politikáját. A kínai külpolitikát nagymértékben a belső helyzet stabilitásának rendelik alá, ehhez kapcsolódóan kritikus Kína számára nemcsak a fenntartható, hanem a fent is tartott növekedés, melyet középtávon csak a stratégiai nyersanyagok és energiahordozók utánpótlásával lehet képes biztosítani. Innen logikusan következik a következő fejezet, mely Kína Afrika felé fordulásának okait, sajátosságait, körülményeit, gazdasági és politikai vonzatait vizsgálja. A vizsgálat egyaránt kiterjed a hivatalos kommunikációra és a tényleges tevékenységre, a pozi- 1

3 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA... 5 tív és negatív hatásokra, a kínai Afrika-gépezet működő és ellentmondásos vonásaira. Ezután áttekintő képet adok az USA és az EU eddigi válaszlépéseiről, melyeket Kína afrikai szafarija váltott ki, végül pedig, a tanulmány záró részében, saját gondolataim tolmácsolásával kísérelek meg irányvonalat mutatni a helyes nyugati reakciókat, stratégiát illetően. II. KÍNA GAZDASÁGI FELEMELKEDÉSE Általánosan elismert tény, hogy a kínai volt a világ legnagyobb gazdasága a XIX. századig. A kibontakozó ipari forradalom azonban először Angliát, majd 1890 tájékán az Egyesült Államokat juttatta a tekintélyes címhez. Egy 2006-os OECD tanulmányban ez olvasható: Kína az írott történelem nagy részében a világ legnagyobb gazdasága volt és a XV. századig Kína bírt a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel is ban, mikor Európa már régen utolérte egy főre jutó GDP-ben, Kína még mindig a 30%-át adta a Föld kibocsátásának (BLÁZQUEZ-LIDOY, RODRÍGUEZ, SANTISO 2006 p. 10). Az ipari forradalom azonban csak évszázados késéssel érkezett meg az országba, így a zárt Kína messze lemaradt a nyugati hatalmak gazdasága mögött. Tulajdonképpen ma, 2009-ben is a gyorsított ütemű felzárkózásnak, illetve ha a történelem távlatából nézzük, akkor visszazárkózásnak vagyunk a tanúi. Kína gazdasága 2004-ben lehagyta Olaszországot (Canadian Broadcasting Centre 2006), 2005-ben Franciaországot és az Egyesült Királyságot (Pacific News Service 2006). A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal 2009 januárjában korrigálta a 2007-es évre vonatkozó GDP-adatot, mely így éves bázison számítva csaknem 13%-kal bővült (Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal bejelentése 2009), így tehát Kína kibocsátása már Németországét is meghaladta 2008-ra (MACARTNEY 2009). Ez pedig azt jelenti, hogy Kína az USA és Japán mögött már a harmadik legnagyobb gazdasággal rendelkezik. Ha viszont hozzávesszük azt a körülményt is, hogy a kínai fekete- és szürkegazdaság jóval nagyobb, mint Németországé, akkor még nagyobb különbségről beszélhetünk. Vásárlóerő paritáson számolva pedig Kína már 2008-ban megelőzte Japánt is (MAJOROS 2008). A szakértők véleménye nem abban tér el, hogy visszaveszi-e Kína a vezető pozíciót az Egyesült Államoktól, hanem abban, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Neves gazdasági kutatóközpontok ezt az időpontot meglehetősen széles spektrummal adják meg, olvashatunk 2015-ös, 2019-es, 2025-ös, de még 2035-ös becslést is (Neue Zürcher Zeitung 2008a, Világgazdaság 2008a, China Daily 2008). Akárhogy is legyen, vitathatatlan, hogy Kína robosztus gazdasági bővülésen ment át az 1979 óta eltelt három évtizedben, és a legfrissebb előrejelzések szerint a kínai gazdasági növekedés marad a leggyorsabb 2009-ben is. A világgazdaság 2009 végén minden bizonnyal recesszív évet tudhat majd maga mögött a globális válság hatására, ezzel szemben Kína idei kilátásait a Világbank júniusban pozitívan módosította, 7,2%-os bővülést jósolva. A kínai kormány még a 8%-os növekedést is elérhetőnek tartja, kínai körökben egyébként ezt az évi ütemet tekintik minimálisan szükségesnek a társadalmi frusztrációk féken tartására. A pénzügyi és gazdasági krízis a kínai vezetést is óriási élénkítő csomagok kidolgozására késztette, de az sem egészen mellékes, hogy éppen a válság hozhatja előrébb Kína világgazdasági vezető pozícióját. A világsajtót böngészve megbizonyosodhatunk arról, hogy a világ meghatározó gazdaságai közül Kína fog legelőször talpra állni, amit már 2009 második negyedévének mutatói is igazolnak től pedig ismét a régi tempóra fog felgyorsulni a kínai növekedés (HAMLIN, LI 2008, Világgazdaság 2008a, Index 2009a-b, Origo 2009).

4 6 EU WORKING PAPERS 3/ A nyitástól a WTO-csatlakozásig: A nagy kormányos, MAO ZEDONG 1976-os halálát követően nem sokkal Kínában átfogó reformfolyamatok indultak el. DENG XIAOPING irányításával az új vezetés leállította a kulturális forradalom esztelen pusztítását, majd 1979-ban meghirdette a nyitás politikáját, megindítva ezzel a szinte teljesen zárt kínai gazdaság átfogó átalakítását. Lépésről lépésre haladtak a totális állami irányítás felől a piac által vezérelt gazdaság irányába. Földreformot hajtottak végre, fokozatos árliberalizációt indítottak el, megkezdődött a költségvetés decentralizációja (Central Intelligence Agency 2006). Sorra hozták létre a különleges gazdasági övezeteket Shenzhen, Guangzhou, Shanghai, melyek mágnesként vonzották a külföldi működő tőkét (KMT) októberében, DENG híres Wuhan-Shenzhen-Shanghai-i déli körútját követően hivatalossá tették a szocialista piacgazdasági rendszer megteremtésére irányuló célkitűzést, innentől kezdve beszélhetünk igazi gazdasági boomról. Nőtt az állami vállalatok önállósága, ezáltal profitorientáltabbá is váltak. Diverzifikált bankrendszert alapoztak meg, fokozatosan fejlesztették a tőkepiacokat. Megnyitották az utat a magánszektor fejlődésének, a külkereskedelemnek és a külföldi beruházásoknak fiskális, pénzügyi, jogi és adóreformok sorozatával re kialakult a sajátos kínai jegyeket mutató szocialista piacgazdaság, így megnyílt az út a fejlődés egy újabb szakasza (WTO Trade Policy Review of China 2006), a WTO-csatlakozás és a még gyorsabb világgazdasági integrálódás felé. Az ilyen horderejű reformokat persze egy kisebb országban sem lehet egyik napról a másikra véghezvinni, a világ legnépesebb országára pedig ez hatványozottan igaz. Akkor is, ha a fejlődés dinamikája mást sejtetne, a változásokat mindig kísérleti jelleggel, fokozatosan és körültekintően vezették be. A fokozatosság elvét földrajzilag is alkalmazták, hiszen először az egyébként is fejlettebb part menti régiók, városok kapcsolódtak be a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésébe. A politika súlypontjai fokozatosan fordultak az alulfejlett belső, nyugati területek felé (WTO Trade Policy Review of China 2006). Lássuk most tehát röviden, hogy hogyan haladt mostanáig Kína 2001 óta, a WTO-tagság rögös útján. 2. A WTO-csatlakozástól 2009-ig Kína a WTO-hoz történt csatlakozása után is folytatta hatékony reformpolitikáját, mellyel sikerült fenntartania, sőt fokoznia is a növekedés lendületét. A következő pontokban bemutatott makrogazdasági adatok a WTO 2006-os, illetve 2008-as Kínajelentéséből, valamint a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapjáról származnak Tágabbra nyitás és a GDP bővülése A következő szerkezeti változások ismerete nemcsak Kína óriási gazdasági fejlődésének megértése miatt fontos, hanem a későbbiekben, az afrikai gazdasági befolyásszerzés objektív szemlélete szempontjából is lényeges lesz. Látni kell például, hogy milyen mértékben alakult át az állami és magánszektor a kínai gazdaságban, vagy hogy milyen banki átalakítások előzték meg az ICBC1 dél-afrikai üzletét, mely az afrikai kontinens egyik legnagyobb akvizíciója. Ebben a fejezetben tehát röviden, pontokba szedve tárgyalom a WTO-csatlakozást követően bevezetett legfontosabb reformokat. Az eleinte csak regionális nyitás kiterjedt az egész országra, az árukereskedelem túlsúlyát kezdte felváltani a szolgáltatáskereskedelem dominanciája. A kereske- 1 ICBC: Industrial and Commercial Bank of China, azaz Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank.

5 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA... 7 delmet mára már a nemzetközi szabályrendszer irányítja, a csatlakozással járó kötelezettségvállalások pedig beépültek a kínai reformpolitikába. A jogi szabályozás kiszámíthatóbb és átláthatóbb beruházási környezetet biztosított. A WTO-kötelezettségekkel összhangban egyszerűsödtek a beruházások adminisztratív folyamatai, az új beruházási hatóságok a külföldi tőke mozgását is hatékonyabbá tették. A gazdasági fejlődést egyértelműen a beáramló külföldi működő tőke motorizálta. Mind az összes nemzeti ipari hozzáadott érték, mind az export, mind a foglalkoztatás terén jelentős a jelenléte. A Kínai Népköztársaság alkotmányának 1999-es és 2004-es módosításai ugyanakkor megerősítették a hazai magánszektor jogszerűen működő szereplőit is tevékenységükben, elismerve ezzel, hogy a szocialista piacgazdaság fontos részét alkotják februárjában az Államtanács hivatalosan is arra buzdította a magánszektort, hogy vegyen részt az állami tulajdonú cégek átalakításában. A cél a teljes piaci jogegyenlőség az állami és nem állami vállalatok között. Az állami tulajdonú termelő eszközök valamint a vállalkozások felügyeleti szerveit 2003-ban hozta létre a vezetés. A kilátástalanul csődhelyzetbe jutott állami vállalatoknak ténylegesen csődöt kellett jelenteniük, és kivonulniuk az üzleti életből. A tulajdonosi szerkezet is átalakult, jellemzően joint stock rendszerűvé. Hatékonyabbá tették az állami vállalatok belső irányítását is. A 2903 nagy állami vállalat mintegy felét alakították át vegyes tulajdonlású szervezetté. Az állami kisés középvállalkozások 80%-ának korszerűsítették a tulajdonosi szerkezetét. Ahogy a már említett fokozatosság jegyében Kínán belül sok mindent már, az adórendszer reformját is először kísérleti jelleggel, csak egy országrészben, Északkelet-Kínában hajtották végre. A termelési adót forgalmi alapúvá konvertálták. A pénzügyi rendszer reformjának részeként 2001 és 2003 között a pénzügyi és biztosítási cégek üzleti adókulcsát évi 1%-kal csökkentették. Az államháztartási reform keretében hatékonyabbá tették az elosztórendszert a befolyó adók központi és helyi önkormányzatok közti optimálisabb elosztásával. Nőttek az elmaradottabb régiók támogatásai is. Szétválasztották a monetáris politikát és a banki szabályozást ban létrehozták a Kínai Banki Szabályozó Bizottságot, mely a bankok, pénzeszköz-kezelő cégek, befektetőcégek és egyéb nem banki letétkezelő pénzügyi intézmények egységes felügyeletét és szabályozását hivatott biztosítani. Négy-szereplős pénzügyi szabályozó rendszert alkottak meg: a Kínai Népi Bank (a központi bank), a fent említett Kínai Banki Szabályozó Bizottság, a Kínai Kötvények Felügyelő Bizottsága és a Kínai Biztosítási Szabályozó Bizottság külön felelősségkörökkel, de szoros együttműködésben látják el a pénzügyi felügyelet feladatait. A nagy állami kereskedelmi bankok reformja a Bank of China és a China Construction Bank tulajdonosi szerkezetének átalakításával kezdődött, utóbbit be is jegyezték a hongkongi tőzsdén. Az Industrial and Commercial Bank of China átszervezése már egy modern bankrendszer létrehozása felé mutat, az ICBC éveken belül piaci értékét tekintve a világ legnagyobb bankjává nőtte ki magát. A kínai fizetőeszköz, az RMB (renminbi) 1996-ban vált konvertibilissé folyó fizetési mérleg tételekre. A kormányzat hivatalos politikájának célja a teljes konvertibilitás fokozatos elérése a pénzügyi stabilitás megtartása mellett július 21-én vezették be az RMB reformját, melyet addig az USD árfolyamához kötöttek. Ezután piaci forgalmon alapuló, a főbb valutákból kialakított kosárhoz kötött irányított lebegtetéses rendszert kezdtek alkalmazni, mely lehetővé

6 8 EU WORKING PAPERS 3/2009 tette a stabil, de rugalmasabb RMB-árfolyamot. A World Factbook adatai szerint Kína a változtatással 2,1%-kal értékelte fel fizetőeszközét az USD-ral szemben, késő 2008-ig pedig a felértékelődés ebben a relációban mintegy 20%-os volt (Central Intelligence Agency 2008). A mezőgazdasági adó január 1-vel az ország egész területén megszűnt. A kínai kormány a WTO-csatlakozás után is folytatta az 1998-as ázsiai pénzügyi kríziskor bevezetett konzisztens, stabilitásra törekvő gazdaságpolitikáját, a proaktív fiskális és a mérsékelt monetáris politikát. Ezek nem csak a beruházások növekedését támogatták, de ezáltal keresletet is generáltak, munkahelyeket teremtettek. Kína 2002 óta olyan mérsékelt monetáris politikát alkalmazott, mely a korábbihoz képest jóval piacorientáltabb, ár- illetve mennyiségalapú monetáris eszközök keverékével operált, összhangban más makrogazdasági politikákkal. Mikor azonban néhány szektorban a túlfűtöttség jelei kezdtek mutatkozni, így például az ingatlanszektorban, a központi bank nem késlekedett megemelni a kötelező tartalékrátákat, és az irányadó kamatlábakat. Ugyanakkor differenciált politikát folytatott a hitelek szerkezetét tekintve, célirányosan, a túlfűtöttség jeleit mutató ágazatokra szabva azt. A nyílt piaci műveletek növelésével pedig a hitel- és pénzmennyiség túlzott növekedésének kívántak gátat vetni ben liberalizálták a bankközi letétrátákat, az ezt követő időszakban a gazdaság hűtésének rendelték alá a monetáris politikát. A központi bank 2006 áprilisától 2007 decemberéig hétszer emelte meg az irányadó egyéves hitelezési rátát 5,85%-ról 7,47%-ra, a kötelező tartalékrátát pedig 11-szer. Ezek az eszközök viszont eléggé korlátozott hatást érhettek el Kína árfolyam-politikája miatt. Szintén az ázsiai pénzügyi válság elején kezdte el a kormány a hosszú-lejáratú, úgynevezett construction kincstárjegyek kibocsátását. A pénzek elsősorban a belső nyugati régiók felzárkózását, a városi környezetvédelmi infrastruktúra kiépítését, az oktatást és az egészségügyet hivatottak segíteni. Kína sokszor proaktív, sok esetben adaptív makrogazdaság-politikája meghozta, meghozza a gyümölcsét, mely nem csak a legújabb GDP-adatokban látszik meg. Országszerte bámulatos sebességgel épül ki a fejlett infrastruktúra ig az inflációt leszámítva minden makrogazdasági mutató pozitív képet festett a gazdasági fejlődésről. A GDP bővülésének üteme támpontot nyújt az óriási országban végbemenő gazdasági átalakulásról ben a kínai GDP 1324,8 Mrd USD-t tett ki, majd 5 egymást követő évben átlagosan 9,5%-os bővülést produkálva ben már 2225,7 Mrd USD-on állt és 2007 között a kínai bruttó hazai termék volumene megduplázódott (Majoros 2008) és 2008 között az átlagos kínai GDP-bővülés még inkább felgyorsult (több mint 11%-ra évente). 1,3 milliárd fős lakosságával nem meglepő, hogy az egy főre vetített GDP-adatok terén Kína még mindig a világ országainak utolsó harmadában rangsorol, ez azonban egyúttal elénk is vetíti a távol-keleti óriás félelmetes növekedési potenciálját (Central Intelligence Agency 2008) A külföldi működőtőke-beáramlás és a külkereskedelem bővülése A nyitás politikájának elindítása óta a működőtőke-beáramlások által Kína fel tudta gyorsítani a szocialista piacgazdasági modell kialakulását és fejlődését. A külföldi tőke kulcsszerepet játszott és játszik a nyitott gazdaság kifejlesztésében, a fejlett modern technológiák és menedzseri képességek elterjesztésében. A verseny élénkítésével is ösztönözte a hazai innováció előrehaladását, az ipari szerkezet optimalizációját, munkahelyeket teremtett és növelte Kína általános nemzetközi versenyképességét.

7 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA és 2005 között az évi átlagos KMT-beáramlás mintegy 55 Mrd USD-t tett ki, 2006-tól pedig tovább bővült a volumen, bár meg kell jegyezni, hogy annak meghatározó hányada továbbra is a feldolgozóiparba áramlik ban az összes beáramló tőkének mintegy 42%-a hasznosult ebben a szektorban. Ez a jelenség a gazdasági struktúra torzulásához vezet, ami Kínát lassan KMT-politikájának irányváltoztatására sarkallja. Kína annak ellenére vált 2008-ra az Egyesült Államokat megelőzve a világ vezető tőkeimportőrévé (92,4 Mrd USD! Reuters 2009), hogy január 1-jével bevezették az egységes vállalati jövedelemadót (25%), mely alól csak egyes ipari szektorokba irányuló beruházások jelentenek kivétel. Ettől kezdve a hazai vállalatok is ugyanazokkal a feltételekkel ruházhatnak be saját országukban, mint az addig kedvezményezett külföldiek. A es időszakot felölelő ötéves terv (Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, 11. ötéves terv) már szintén jelentős korlátozásokat tartalmaz a beáramló működő tőkét illetően. Az új felfogás szerint betiltanak minden olyan projektet, mely az olcsó kínai nyersanyagokra vagy energiára alapoz; energia- vagy nyersanyagpazarló, túlzottan szennyező vagy elavult technológiát alkalmaz; kizárólag exportra termel; nem technológia-intenzív, alacsony a beruházási és hozzáadott értéke; luxusingatlanok építésére irányul. A Távol-keleti Interkulturális Menedzsment szakirány óráin BASSA ZOLTÁN tanár úr többször felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai KMT-adatok megtévesztőek lehetnek, ugyanis gyakran olyan eredetileg is kínai tőkéről van szó, mely megjárta előbb a világ valamelyik adóparadicsomát. Legfontosabb azonban a hongkongi, makaói és tajvani kínai befektetők szerepe, hiszen ezek a beruházók adják már évtizedek óta a Kínai Népköztársaság KMT-beáramlásainak oroszlánrészét. Az 1984 és 1993 közötti időszakban az összes tőkeáramlás 70%-a származott Hongkongból és Tajvanból, 1990 és 2004 között ez az arány 52% volt. Jól érzékelhető tehát, hogy a kínai külföldi tőke aránya csökken valamelyest, azonban még mindig meghatározó (Hong Kong Census and Statistics Department 2009). A kínai külkereskedelem bővülése A WTO-csatlakozása óta Kína folyamatosan építi kapcsolatait, nem csak egyre mélyebben integrálódik a nemzetközi kereskedelem vérkeringésébe, hanem egyre inkább meghatározó szereplőjévé is válik annak. Kína részt vett a dohai fejlesztési terv tárgyalássorozatain és általában a legnagyobb kedvezményes elbánás (most favoured nation) elvét alkalmazza a WTO-tagállamok irányában. A nemzetközi színtéren tett kínai lépéseket - például különböző ázsiai országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások - egyúttal lenyűgöző növekedési adatok kísérik. A kínai külkereskedelem minden előrejelzést meghaladva állított be évről évre új rekordot a WTOcsatlakozás óta. Míg 2001-ben a külkereskedelem összértéke még 509,6 Mrd USD-t tett ki, addig 2008-ban az export és az import együttes értéke elérte a 2561,5 Mrd USD-t. Kína 2007 óta Németország előtt a világ vezető exportőrének mondhatja magát (MAJOROS 2008) ban a kínai GDP 65%-át tette ki a külkereskedelem, a világkereskedelemnek pedig a 13%-át adta Kína külkereskedelme. Az éves külkereskedelmi többlet 2008-ban 295,5 Mrd USD-ra rúgott, mely 32,8 Mrd USD-os bővülést jelent a 2007-es adathoz képest. A kumulálódó, állandó külkereskedelmi többlet masszívan hozzájárul a kínai tartalékok növekedéséhez is utolsó negyedévében

8 10 EU WORKING PAPERS 3/2009 azonban régen nem látott jelenség, visszaesés következett be a kínai külkereskedelemben első félévében mind az export, mind az import 20-30%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest (China Daily 2009) és a fellendülés nagyban függ attól, hogy a világ fejlettebb régiói mikor tudnak kilábalni a válságból A kínai devizatartalékok növekedése A világ legnagyobb devizatartalékával 2009-ben Kína rendelkezik, toronymagasan vezetve a második Japán előtt. A hatalmas készleteknek (2009 júniusában mintegy 2132 Mrd USD - Kínai Valutakezelő Hivatal 2009) rendkívül fontos szerepük van, nem csak azért, mert a globális pénzügyi és gazdasági válságban Kína számára erős stabilizáló erőt jelentenek a tartalékok, hanem mert éppen a válság miatt rendkívül nagyot zuhantak a világ tőzsdéi, és a nyersanyagárak is a padlón vannak. A befektetői bizalom szintén igen csekély, ezért a világ nagy részén most megmentőként várják az új beruházókat, Kínának pedig van miből költenie. Szorosan ide kapcsolódik a később tárgyalandó, a kínai kormány által a hazai vállalatoknak meghirdetett Go Global ( 走 出 去 ) kampány is, amely az afrikai jelenlét egyik meghatározó eleme. A magas megtakarítási rátának, a töretlenül érkező működő tőkének, a részben nem legális csatornákon beáramló úgynevezett forró pénzeknek (hot money), de elsősorban a roppant külkereskedelmi többletnek köszönhetően Kína hivatalos tartalékai a WTO-csatlakozása óta egyre meredekebben ívelnek felfelé novemberében lépték át a készletek a történelmi 1000 Mrd USD-os álomhatárt (SCHIFFERES 2006), majd nem egészen két és fél évre rá, 2009 áprilisában pedig már elérte a 2000 Mrd USD-t (Kínai Valutakezelő Hivatal 2009). Kína a többletét nagyrészt hosszú lejáratú amerikai államkötvényekbe és más állami értékpapírokba fektette és fekteti, mellyel többfrontos függőségi viszony alakul ki az Egyesült Államokkal. Rövid távon úgy tűnik, hogy mindkét félnek kedvező a talán csak átmeneti szimbiózis, hiszen az USA olcsón tudja fedezni óriási külkereskedelmi hiányát, az olcsó kínai árukkal ráadásul kordában tarthatja az inflációt, Kína pedig tovább vonzza a külföldi beruházókat újabb munkahelyeket teremtve, és fenntarthatja exportorientált gazdasági növekedését. Hosszú távon azonban az egyenetlen mérlegek nem biztos, hogy tarthatóak. Mind az OECD, mind az IMF a Kína-USA relációban látja a világgazdaságot fenyegető legnagyobb kockázatot, amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak. Figyelemre méltóak a 2006 végi BBC cikk észrevételei napjaink gazdasági válságának tükrében: BRAD SETSER, egy volt amerikai kincstári hivatalnok 700 Mrd dollárra becsüli Kína amerikai hosszúlejáratú kötvényeit, ez a mennyiség elegendő volt ahhoz, hogy 1,5%-kal csökkentse az amerikai hosszú lejáratú kamatlábakat, ami pedig hozzájárult az ingatlanpiaci robbanáshoz (SCHIFFERES 2006). Különösen érdekesek ezek a sorok 2009-ben, amikor már sejteni véljük a pénzügyi és gazdasági válsági valódi mélységeit, aminek az eredője éppen az amerikai ingatlanpiaci lufi kidurranása volt. Igyekszik is mindkét fél a saját érdekeit szem előtt tartva változtatni a helyzeten, az új amerikai adminisztráció felállása után például sorozatban érkeznek a hírek a protekcionista intézkedésekről, amelyek korlátozhatják a világkereskedelem kibontakozását, visszavetve ezáltal a gazdasági növekedést is. Kínai oldalról ugyanakkor a tartalékok diverzifikációja felé tesznek lépéseket, ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Amennyiben ugyanis Kína hirtelen elkezdené radikális mértékekben diverzifikálni tartalékait, úgy az nemcsak a dollárra gyakorolna jelentős inflációs nyomást, hanem egyúttal azt is jelentené, hogy az USD értékvesztésével a kínai tartalékok értéke is csökkenne (SCHIFFERES 2006).

9 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA China Investment Corporation Limited A kínai kormány 2007-ben, nagyrészt a diverzifikáció jegyében állította fel a China Investment Corporationt (CIC), egy szuverén vagyonkezelő alapot a világ legnagyobb külföldi devizatartalékának központi kezelésére. A pekingi székhelyű társaság elsősorban ugyan még mindig amerikai kincstári értékpapírokba fektet be, de egyre fontosabb további célterületek világszerte a stabilan jövedelmező piacok, jelzálog alapok, és nagy hangsúlyt kap a hazai pénzügyi intézetek rekapitalizációja is. A cég egyelőre 200 Mrd USD-ral rendelkezhet, alapszabálya szerint nem invesztál külföldi légitársaságokba, telekommunikációs cégekbe és az olajszektorba (BusinessWeek 2009), ez azonban most változni látszik. A Reuters pekingi kiadása 2009 márciusában ugyanis arról cikkezett, hogy a China Investment Corporation diverzifikálni készül befektetési portfólióját az energia-, illetve nyersanyagpiacra való belépéssel. A tervezett váltásnak, melyet az alapkezelő egyik magas rangú hivatalnoka, JESSE WANG jelentett be, több oka is van. Az egyik, hogy a cég eredetileg meghatározott, biztosnak, kockázatmentesnek vélt befektetési célterületei sokmilliárd USD-s veszteséget hoztak a Blackstone magán alapkezelő és a Morgan Stanley bedőlésével. A másik nyomós ok szintén a pénzügyi és gazdasági válságban keresendő, hiszen ahogy azt a bevezetőben említettem, a globális tőkehiány és bizalmatlanság miatt jelentősen megcsappant a kereslet a nyersanyagpiacokon is, és a válság ezen stádiumában WANG szerint az árak középtávú csökkenésével lehet számolni (MILES 2009). A tervezett diverzifikációt a Wall Street Journal cikke is alátámasztja, az újság szerint egyes hivatalnokok egyenesen azt indítványozták, hogy a tartalékokból egy olyan alapot hozzanak létre, mellyel a kínai energiaipari felvásárlásokat támogatják majd külföldön. Bármilyen formában is ölt majd testet az új politikai irányvonal, az minden bizonnyal újabb löketet ad majd annak a kormány által támogatott, az energia- illetve a nyersanyagszektorba történő kínai beruházáshullámnak, mely csak 2009 februárjában 50 Mrd USD-t ki (BATSON, WILSON, CAREW 2009). A kutatási megfigyeléseim alapján úgy vélem, hogy Afrika sem fog kimaradni az újabb beruházási tortából, a következtetés alapját adó feltárást a későbbi pontokban mutatom be bővebben. A CIC idei célpontjai között egyelőre egy-egy kanadai és ausztrál céget találunk. 3. A fejlődés fonák oldalai A tanulmány számos pontján feltűnik Kína kapcsán a belső stabilitás kifejezés. Hogy e mögött milyen óriási társadalmi egyenlőtlenségek, és feszültségek húzódnak meg, azt a hely szűke miatt most csak említésszerűen igyekszem valamelyest érzékeltetni. A téma szempontjából kulcsfontosságú megérteni ezen tényezők szerepét, ha ugyanis ezeket nem kezeli a Kínai Kommunista Párt (KKP) kellő odafigyeléssel, akkor azzal saját létét teszi kockára Társadalmi problémák Pont fordítva, mint Európában, Kínában a keleti és déli régiók a fejlettebbek, a nyugati területek pedig az elmaradottabbak. A hajdan volt ipari központ, az északi Mandzsúria ma még inkább küszködik, mint hogy gazdasági reneszánszát élné. A felzárkóztató programok ellenére a termelés döntő többsége még mindig a part menti területeken összpontosul: A Jangce torkolatvidékén (Shanghai, Hangzhou, Suzhou, Ningbo) és a Gyöngy-folyó torkolatvidékén (Guangzhou, Shenzhen, Hongkong). Az egyes régiók közti egy főre jutó GDP-különbség szörös is lehet.

10 12 EU WORKING PAPERS 3/2009 A fejlettségi különbségek talán még inkább szembeötlőek, ha a város-vidék relációt vesszük górcső alá. Igaz, hogy Kína az egész földgömbön párját ritkító módon három évtized leforgása alatt a Világbank szerint mintegy 400 millió embert emelt ki az abszolút szegénységből, és hogy általában is nőtt az életszínvonal. Továbbá azt is meg kell említeni, hogy vidéken a családok nagy része önellátó. Azonban a mezőgazdaság fejlődése nem ér az ipar ugrásának nyomába, a gazdasági fejlődés meglehetősen eltérő dinamikát mutat a városokban és a falvakban. Az egy főre jutó GDP a városokban triplája a falusi átlagnak. Az óriási regionális és a városvidék relációban fennálló egyenlőtlenségek mérséklésének majd megszüntetésének kulcsfontosságú kérdését nem véletlenül emelték a 11. ötéves Fejlesztési Terv ( ) központi feladatává (WTO Trade Policy Review of China 2006). A problémák szükséges velejárója az országos méreteket öltő migráció, és tekintve, hogy Kína akkora, mint egész Európa, ez a világtörténelem eddigi legnagyobb tömegmozgását jelenti (HIRN 2005). Óvatos becslések szerint is már 2004-ben minimálisan 80 millió parasztemberről volt szó (FISHMAN 2005), azóta ez a szám 200 millió fölé dagadthatott (Central Intelligence Agency 2008). Ez óriási terhet ró a városokra, melyeknek nemcsak az évi mintegy 24 millió munkahely létrehozásával kell megbirkózniuk, hanem az embermilliók befogadásával, a bővülő középosztály új szokásaival is (például az autók térnyerése). Népességnövekedés Már az 1950-es évek végén tervben volt egy népességnövekedést szabályozó program, Mao azonban ezt a kínai nép elleni lépésnek nyilvánította, és végül elvetették az ésszerű és időszerű tervezetet (POLONYI 1982). Az eredmény az 1970-es évek végén bevezetett egy-gyermek-politika radikális, de már megkésett intézkedése volt, hogy visszafogják az addigra kontrollálhatatlan méreteket öltött, rohamos ütemű természetes szaporulatot. A törvény nem hozhatott azonnali eredményeket, ugyanis az óriási néptömeg miatt eleinte szinte lehetetlen volt annak betartatása. A 2000-es évek első évtizedében is még évente 10 milliós nagyságrendű a kínai természetes szaporulat, ami egyrészt a növekvő életszínvonalnak tudható be, másrészt pedig annak, hogy a vidéken még mindig nehéz ellenőrizni az egész lakosságot. A munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés fenntartása tehát jó ideig kulcskérdés lesz még, a népességnövekedés mindazonáltal csak rövid-, illetve középtávú probléma. Az ENSZ 2005-ös előrejelzése szerint India népessége 2030 előtt meg fogja haladni Kínáét. A becslés szerint Kína populációja 2025-ben fog várhatóan tetőzni 1,441 milliárd fővel, 2050-re pedig előreláthatóan 1,392 milliárd fő lesz majd Kína népessége. India lakosságszáma ekkor valahol 1,59 és 1,63 milliárd ember között lesz. Kína tehát le fog szorulni a népességi trónról, a második helyét azonban hosszú ideig egyik ország sem fogja tudni még csak megközelíteni sem. Ezt azért jelenthetjük ki viszonylagos biztonsággal, mert az előrejelzés szerint a harmadik pozícióját várhatóan 2050-ben is tartó Egyesült Államoknak is csak harmadannyi lakosa lesz, mint az akkori Kínának. Ha viszont azt az adatot is hozzávesszük a képhez, hogy a század delelőjén nagyjából 9 milliárd ember fog élni a földön, akkor a kínaiak arányvesztése bizony szembetűnő lesz nem beszélve Európáról, ahol jó esetben is stagnálni fog a népesség (TURNER 2005). Az, hogy a puszta népességszámokból adódóan várható ipari súlyponteltolódás hova vezet majd, szinte lehetetlen megválaszolni 2009-ben, mindenesetre az olcsó kínai munkaerőnek már most egyre erősödő nemzetközi versenyhelyzettel kell szembenéznie.

11 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA Elöregedés, nemi arányeltolódás Talán a népességnövekedés kihívásainál is nagyobb kihívást jelent azonban középés hosszú távon az egykepolitika két következménye, melyek egyben a belső szociális stabilitás jelentős veszélyforrásai is. Az egyik, hogy ma Kína a világ egyik leggyorsabban öregedő országa, hiszen az életszínvonal emelkedése miatt a népességszaporulat inkább a kisebb halálozási, mint a magas születési rátának köszönhető, ez pedig azt jelenti, hogy rohamosan nő az idős lakosság aránya a fiatalokkal szemben. Az OECD előrejelzése szerint 2030-ra Kínában a 65 év fölöttiek aránya 16,32% lesz az össznépességen belül (2008-ban ez az arány még 8,3% volt), az összes munkaerőhöz képest pedig 30%-os lesz az arányuk. Ez félelmetes adat, ha azt feltételezzük, hogy a 65 fölötti réteg nagy része inaktív lesz 2030-ban (OECD country statistical profiles 2008; Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal országjelentése 2009). Ez nagy társadalmi feszültségek forrása lesz, már most nagy fejfájást okozhat a kínai szociológusoknak és politikusoknak. Az egygyermek-politika másik, sajátosan kínai csapdája a történelmileg kialakult társadalmi szokásokban gyökeredzik. A kínai nép hagyományosan patriarchális felfogású, a fiúgyermek jóval nagyobb megbecsülésnek örvend, mint a lány, aki mellé nem mellékesen hozományt is kell adni, mikor férjhez adják. Ezek az élő hagyományok az egykepolitika idején különös hátulütőt jelentenek, hiszen a különféle terhesség-megszakítási módszerek alkalmazásával egyre szembetűnőbbé válik a nemek közötti arányeltolódás. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal országjelentéséből kiolvasható, hogy 2008-ban már 40 millióval több férfi (és fiú) élt Kínában, mint nő (és lány). Saját kínai tapasztalataim szintén alátámasztják, hogy a jelenség jelenlegi stádiumában is nagy társadalmi feszültségeket vagy torzulásokat kelt, az első valódi egykegenerációk pedig csak mostanában (2009 környékén) érkeznek a párválasztáshoz, nem lehet tehát megjósolni, hova vezet a folyamat. Végül pedig a társadalmi problémák között kell megemlíteni a nemzetiségi kérdést is. Kínában mintegy millió nem han (kínai) ember él, melyek 55 nemzetiséget alkotnak. Az etnikai jellegű atrocitások alapja rendre az, hogy gazdaságilag kizsákmányolva és kulturálisan elnyomva érzik magukat (tibetiek, ujgurok, hujok ). A belső stabilitás egyik sarkalatos pontja a nemzetiségi kérdés, mely külön tanulmányokat igényel Gazdasági problémák Kiindulópontom, hogy a kínai gazdasági csoda legfőbb mozgatórugója nem a belső fogyasztás bővülése volt, hanem a külföldi tőke beruházásai valamint a növekvő volumenű export. A folyamat eredményeképpen az ország tulajdonképpen a világ gyártóbázisává vált. A gyárak túlnyomórésze azonban az olcsó, és szinte végtelenül rendelkezésre álló, teherbíró munkaerőre alapozva épült. A külföldi befektetők természetesen nem szívesen telepítik ki csúcstechnológiára épülő termelésüket, illetve innovációs központjaikat saját bázisországukból. A kínai gazdasági növekedés emiatt sokáig inkább csak mennyiségi bővülést, mint minőségi fejlődést takart. A technológiaintenzív ágazatok térnyerése csak az elmúlt 5 évben vált igazán jelentőssé. A legtöbb kínai cég a nyugati versenytársakhoz képest kevésbé hatékony és jól irányított, következésképpen kevésbé versenyképes, ez fokozottan igaz az állami tulajdonú vállalatokra. Alapvetően ezek a tényezők határozzák meg a kínai kormányzat politikáját, mely kettős szorítóban van. Egyfelől biztosítania kell a tömegtermelésen alapuló gazdasági növekedést az új munkahelyek teremtésének kényszere miatt, más-

12 14 EU WORKING PAPERS 3/2009 részt pedig egy időben a magasabb technikai színvonalon megvalósuló gyártás felé mutató szerkezetváltást is támogatnia kell, hogy valódi gazdasági hatalma és tárgyalópozíciója legyen a világban. Ehhez természetesen erős, innovatív hazai bajnokcégekre van szüksége. Az eszköztárát illetően kiemelten két fronton segíti ebben saját magánszektorát: egyfelől különösebb szigor nélkül eltűri a szellemi jogi visszaéléseket, melyekkel hihetetlen sebességgel képesek eltüntetni a kínaiak a technológiai szakadékot, ami még mindig fennáll a Nyugattal szemben, másfelől pedig a már említett Go Global kampánnyal. Környezetvédelem, korrupció, minőség A fent leírt torz gazdasági struktúra nem csak a nemzetgazdaságra, de az ország környezetére is negatív hatással van. Az olcsó munkaerőn és a természet kiaknázásán alapuló gazdasági növekedés nemcsak egészségtelen gazdasági szerkezetet szül, de hosszú távon ökológiai katasztrófával is fenyeget. A kínaiak alapvető érdeke a jelenlegi energiapazarló, környezetszennyező üzemek modernizációja (WTO Trade Policy Review of China 2006). DR. INOTAI ANDRÁS, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója 2009 februárjában egy könyvbemutatón elmondta, hogy ha a környezeti hatásokat számszerűsítjük, akkor az éves, hivatalos kínai GDP-adatból több százalékot is levonhatunk. A vezetés így ezen a területen is egyre aktívabbnak mutatkozik. Kína tartós megerősödésének meg kell említeni két további feltételét. Az egyik a korrupció visszaszorítása, a másik pedig a világban nem túlzottan nívós kínai minőség javítása. Kína a korrupciós világrangsorokban rendszeresen az utolsó harmad elején foglal helyet (Transparency International Bribe Payers Index 2008), a penetráció valódi mélységeit azonban meglehetősen nehéz felmérni. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a korrupció a közigazgatás minden szintjén jelen van és beivódott a mindennapi gyakorlatba. Különösen fontos Kína felelőssége Afrikában, ahol szintén rendkívül korrupt rendszerek működnek. Jogos a vád, hogy Kína exportálja rossz bevett szokásait a fejlődő partnereivel folytatott üzletelés során, hátráltatva, csapdába kényszerítve őket (is). Nem kevésbé létfontosságú kérdés hosszú távon a kínai minőség imázsának ügye sem. A kérdés szintén külön tanulmányt érdemelne, itt csak egy beszédes, hivatalos (!) számadatot közlök, miszerint 2008-ban a munkahelyi balesetek miatt bekövetkezett halálesetek száma volt Kínában (Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal országjelentése 2009). III. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A gazdasági növekedés számos torz hatásának korrigálása mellett a kínai adminisztrációnak egy időben arra is vigyáznia kell, hogy egyáltalán fenntartsa a növekedést. A kontinens méretű ország belső stabilitásának kérdése ugyanis minden másnál fontosabb, a vezetés legfőbb legitimációja. Egy fejlődő ország növekvő gazdaságát pedig fűteni kell, akár egy kemencét. Ehhez azonban elengedhetetlen a nyersanyagbázisok, elsősorban persze az energiahordozók biztosítása. Ez a fejezet adja a logikai összekötő kapcsot az előzőekben leírt belső stabilitás és a IV. fejezetben következő kínai külpolitika és annak Afrika felé fordulása között. Lássuk tehát hogyan alakul Kína afrikai megjelenését elsősorban kiváltó nyersanyagigénye.

13 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA Kína fogyasztása A bővülő ipari termelés következtében Kína nyersanyagétvágya is egyre növekszik. Az ország összesített részesedése a világ alumínium-, rézérc-, nikkel- és vasércfogyasztásában 1990-től 10 év alatt megduplázódott 7%-ról 15%-ra, 2005-ben elérte a 20%-ot (ZWEIG, BI 2005), 2009-re pedig már jóval meghaladta azt, igaz, a növekedés 2005 és 2009 között valamelyest lelassult. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a főbb nyersanyagokat tekintve a következők szerint alakultak a növekedési ráták 2008-ban (Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal országjelentése 2009): 540 millió tonna hengerelt acél, 4,2%-os növekedés 5,38 millió tonna réz, 6,9%-os növekedés 12,5 millió tonna elektrolitikus alumínium, 4,3%-os növekedés 9,98 millió tonna etilén, 2,9%-os csökkenés 1,37 milliárd tonna cement, 3,5%-os növekedés A megelőző időszakhoz képest visszafogottabbnak mondható növekedési arányok alátámasztják MAJOROS PÁL elméletét, miszerint a modern műanyag-technológiák térnyerése, és a szerkezetváltás következményeképpen megtörik a nyersanyagok felhasználásának növekedési lendülete. Ha az abszolút értékeket tekintjük, akkor ellenben látjuk, hogy még mindig növekvő felhasználásról beszélhetünk, és valószínűsíthető, hogy Kína középtávon sem tudja majd könnyen kivonni magát a nyersanyagok biztosítottságának kérdésköre alól. Ez a körülmény pedig jelentősen meghatározza az ország orientálódását. A példátlan gazdasági fellendülés magával hozta az urbanizáció felgyorsulását is, mely a dinamikusan bővülő energia-, elsősorban az olajfelhasználásért is nagyban felelős. Az 1980-as években Kína volt Kelet-Ázsia legnagyobb olajexportőre, ban nettó olajimportőrré vált, 2004-ben a világ olajkereslet-növekedésének 31%-át adta (LUFT 2005 A), 2009-ben pedig már az USA után a föld második számú importőre Japánt is megelőzve. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal előzetes becslései szerint 2008-ban Kína összes energiafogyasztása 2,85 Mrd t szén energiaértékének felelt meg, ami 4%-kal magasabb, mint 2007-ben volt. A szénfelhasználás 2,74 Mrd, az olaj 360 M, a földgáz 80,7 M tonnát tett ki, sorrendben 3%, 5,1% és 10,1%-os bővüléssel. Az áramfogyasztás 5,6%-kal, 3450,2 Mrd kwh-ra növekedett (Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal országjelentése 2009). Óriási a kínai energiapiac. GAL LUFT amerikai nemzetvédelmi szakértő szerint 2010-re Kínában 90-szer (!) annyi gépkocsi fog futni az utakon, mint 1990-ben, ami 19%-os éves autópark-növekedést jelent. A kínai újautó-eladások már 2008 végére elérték az amerikai szintet (Pénzcentrum 2009), és az előrejelzések szerint Kínában 2030-ban több autó fogja róni az utakat, mint az Egyesült Államokban (LUFT 2005a). A motorizációt elősegíti továbbá az üzemanyagárak mesterséges alacsonyan tartása is. 2. A tartalékok és az import megugrása A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency: IEA) Kínára vonatkozó adatai, valamint néhány, a Világgazdaságban 2008-ban napvilágot látott cikk alapján a kínai energiafelhasználás összességében növekvő tendenciát mutat. A szénfogyasztás dominanciája állandó, aminek következtében Kína, a világ legnagyobb szénfogyasztója, egyre inkább szénexportjának korlátozására kényszerül. Ezzel párhuzamosan pedig olajimportjának dinamikus bővülésének lehetünk szemtanúi, az összképet tekintve tehát az olaj- és gázfelhasználás bővülő arányú a kínai összenergiafogyasztás tortájában.

14 16 EU WORKING PAPERS 3/2009 A tanulmány központi témája szempontjából fontos a különböző afrikai vonatkozású összefüggések kiemelése. A Kínával való összehasonlításért kiválogattam a Nemzetközi Energiaügynökség hasábjai közül néhány afrikai ország adatait a bizonyított kőolajtartalékok bemutatására (1. táblázat). A táblázatból világosan kitűnik, hogy Kína készletei eltörpülnek az afrikai államok tartalékai mellett. Külön érdemes kiemelni, hogy csak a bizonyított készletekről van szó, Afrika óriási feltáratlan területek földje. Ezt Csád példája is mutatja, hiszen míg a World Oil nem tud az ott rejlő olajról, addig az Oil & Gas Journal 1500 milliárd hordóra teszi a bizonyítottan létező készleteket. 1. táblázat Kína és egyes afrikai országok kőolaj- és földgáztartalékai (2007. január 1-én) 1 Ország Oil & Gas Journal Kőolaj (10 9 t) Földgáz (10 12 m 3 ) World Oil Oil & Gas Journal World Oil Kína 2,286 2, Algéria 1,753 1, Angola 1,143 1, Csád 0, Kongó (Brazzaville) 0,229 0, Egyiptom 0,529 0, Egyenlítői Guinea 0,157 0, Gabon 0,289 0, Líbia 5,923 4, Nigéria 5,174 5, Szudán 0,714 0, Afrika összesen 3. Előrejelzések 16,296 15, A kínai olajimport növekedési dinamikája óriási, ugyanakkor az IEA tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy roppant nehéz megjósolni a valóban bekövetkező energiaügyi forgatókönyvet. Annyi mégis bizton állítható, hogy a kínai energiaigény nőni fog. Ennek mértéke olyan tényezők függvénye, mint a gazdasági növekedés ütemének lassulása, az ipari szerkezetváltás, a közlekedési és háztartási trendek alakulása, az elektromos berendezések, fűtőtestek, légkondicionálók elterjedése és így tovább. 1 Forrás: Gulf Publishing Co., World Oil, Vol. 228, No.9 (2007 szeptembere); PennWell Corporation, Oil & Gas Journal, Volume ( ) Az ott szereplő mértékegységeket az alábbi szorzókkal számoltuk át metrikus mértékegységekre (az eredményeket kerekítettük): 7 hordó (barrel) 1 t (http://de.wikipedia.org/wiki/barrel); 35,3 köbláb = 1000 m 3 (http://de.wikipedia.org/wiki/angloamerikanisches_ma%c3%9fsystem#tabellen)

15 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA Az említett tanulmány és az OPEC által kiadott World Oil Outlook 2008 is három lehetséges szcenáriót állított fel a világ olaj-, illetve energiafogyasztását illetően. Kínára vonatkozó becsült számaik bár eltérnek, nagyságrendileg megközelítik egymást ra a kínai olajimport volumenét például az IEA napi 13,1 millió, míg az OPEC 15,4 millió hordóra teszi. Bármelyik is valósul meg, óriási növekedést testesítene meg a 2006-os 3,5 millió hordóhoz képest. Igen valószínű, hogy 2030-ig Kína átveszi az Egyesült Államoktól az első számú energiafelhasználó, olajimportőr, olajfogyasztó címeket. Meghökkentő a World Energy Outlook előrejelzése, miszerint ahhoz, hogy Kína fedezni tudja a jövőben megnövekedő energiakeresletét, további 1300 GW-ot meghaladó kapacitást kell hozzáadnia a meglévőkhöz, ez pedig több mint 2006-ban az USA-ban üzembe helyezett kapacitások együttvéve (World Energy Outlook 2007 China Insight). Óriási energiamennyiségről van szó, lássuk, hogyan tudja ezt Kína beszerezni. IV. KÍNA POLITIKÁJA 1. A külpolitika alárendelése a belső stabilitásnak Láthattuk tehát, hogy mennyire hajszálon egyensúlyozik a KKP, amikor a belső stabilitásról és a fenntartható fejlődésről van szó. Egyszerre több politikát kell összehangolni, radikális változásokat fokozatosan végrehajtani. Ez óriási tervező munkát igényel, a gazdasági és társadalmi mechanizmusok finomhangolását. Paradox módon egyszerre kell véghezvinni a gazdaság struktúraváltását, a technológia-intenzív termékek gyártása felé, illetve a munkaintenzív gyártás további szélesítését is a munkanélküliség enyhítésére. A gazdaságot tehát muszáj tüzelni, ráadásul a modern műanyag-technológiára áttérő vállalatok nagy része egyelőre külföldi, így a kínai cégek továbbra is igénylik a nyersanyagokat. Több szempontból is időszerű tehát a hazai vállalkozásokat támogató Go Global kampány, mert az egyszerre kívánja biztosítani a gazdaság növekedéséhez szükséges nyersanyagokat, valamint a kínai cégek nemzetközi versenyképességének növelését. Nem meglepő tehát, hogy külpolitikáját nagy részben a belpolitika szolgálatába állítja Kína. Igaz, ha mindent sikeresen hajt végre, akkor vállalatai erősödésével egyúttal az ország külpolitikai tárgyalópozíciói is megszilárdulnak. A folyamat azonban nem ennyire egyszerű. Ha egy kicsit más megvilágításba helyezzük Peking szituációját, láthatjuk, hogy Kínában egész más az állam szerepe a gazdaságban, mint Nyugaton. POLONYI PÉTER, aki 7 évet élt diákként Pekingben, ott szerezte meg diplomáját, majd 20 éven át dolgozott a magyar külpolitika szolgálatában Kína-szakértőként, az 1970-es évek végén úgy vélte, hogy Kína a nyugati fejlődési modellt fogja követni. Nézetével nyilván nem volt egyedül, saját bevallása szerint viszont a valóság lassan világossá tette, hogy Kínában soha nem fog az állam annyira a gazdaság hátterébe kerülni, mint Nyugaton. Egészen bámulatos, de Kínának úgy sikerült az elmúlt évtizedekben sokszor kétszámjegyű gazdasági bővülést produkálnia, hogy közben megmaradt központilag irányított gazdaságpolitikája, olyan kulcsintézményekkel, mint a párt Külügyek Kis Vezető Csoportja (Foreign Affairs Leading Small Group). Ennek a szervnek mai tevékenysége azonban jelzi számunkra, hogy a kínai vezetők ma már nem tudják megkerülni a gazdaság fő szereplőit, ugyanis számos olyan konferenciát szerveznek, ahol akadémikusokat hoznak össze az üzleti élet vezetőivel, a katonasággal és a kormánnyal, hogy a KKP legfelsőbb szintjeinek dolgozzanak ki stratégiákat (ZWEIG, BI 2005). A kommunista veze-

16 18 EU WORKING PAPERS 3/2009 tés tehát képes volt létrehozni egy plurálisabb környezetet annak érdekében, hogy megteremtsék a belső egyensúlyi helyzethez szükséges fenntartott gazdasági növekedés összehangoltságát, valamint hogy a szintén a belső biztonság megóvását szolgáló külgazdasági stratégiában a cégek partnerként vegyenek részt. Ez a rendszer egyelőre úgy tűnik, hogy minden félnek üdvös, de a vezetésnek egyértelműen egyre több akadály között kell egyensúlyoznia. Lássuk először, hogyan született a már többször említett Go Global kampány. Go Global! - 走 出 去! Alapvető gazdasági dilemma a külföldi tőke beengedése, illetve ennek módjának a megválasztása. Sokszor ugyanis a fejletlen hazai iparágak nem képesek felvenni a versenyt a modern módszerekkel gyártó multinacionális cégekkel, ezért a fejlődő országok sokszor folyamodnak importkorlátozásokhoz, vagy a beáramló működő tőke irányának szabályozásához. Az ilyen jellegű intézkedések, például nevelővámok alkalmazása, azonban könnyen a hazai gazdaság ellustulásához vezethet, ugyanis ha nincs, ami versenyhelyzetet támasszon, akkor semmi nem ösztönzi a vállalatokat a fejlesztésre. Egy fejlődő gazdaságban pedig, ahol még nem terjedt el a modern, proaktív gazdasági szemlélet, nem is fognak fejlődni ezek a cégek. Hasonló problémakörrel szembesült Kína is az elmúlt időszakban. A távol-keleti hatalom a fokozatos, de tág kapunyitást választotta a külföldi cégek előtt. Az óriási mértékű, 2006 és 2008 között évente mintegy 60 Mrd USD-t kitevő külföldi működőtőke-beáramlás (MAJOROS 2008) eredményeképpen viszont sok kínai cég került külföldi kézbe, gyakran a legjobbak (Transindex 2007). A talpon maradt kínai vállalkozásoknak fel kell venniük a versenyt, ami nemzetközi tapasztalatok híján igen nehéz a transznacionális cégek ellenében. A Chinese Federation of Enterprises elnökének, CHEN JINHUAnak 2005-ben tett kijelentése is mutatja: Kína 500 legjobb vállalkozása jóval alulmarad nemzetközi összehasonlításban a méret, a termelékenység, a profitabilitás, a menedzsment és a versenyképesség terén (SLEIGH 2005 p. 6). A kínai kormányzat tehát felismerte, hogy versenyképessé kell tennie saját vállalkozói rétegeit annak érdekében, hogy Kína ne csak a multinacionális cégek fő exportbázisa legyen. Kínának alapvető érdeke, hogy erős hazai vállalatokat teremtsen, melyek segítenek megalapozni világgazdasági, majd világpolitikai súlyát. Ebben a szellemben indították útjára a Go Global kampányt 2003-ban, amely elsősorban olyan hazai cégeket ösztönöz arra, hogy 2010-ig világcéggé váljanak, amelyek külföldi beruházók előtt zárt szektorokban tevékenykednek. Ilyen területek például a telekommunikáció, a hadiipar vagy az energia júniusában kelt a Kínai Gazdasági Minisztérium által kiadott jelentés, mely szerint a Kínát elhagyó export többsége külföldi márkájú. A New York Times közölte, hogy a helyzet javítására a minisztérium felhívást intézett a kínai cégek felé az export megindítására, minden régiót és minden iparágat utasítottak a saját híres márkájának ( 名 牌 ) fejlesztésére és exportjára. Ki kell alakítanunk saját, független híres márkáink olyan körét, mely nemzetközi befolyásra tud szert tenni, áll a kiadott dokumentumban (BARBOZA 2005). Fontos továbbá, hogy a kínai termelők szervesen, tulajdonszerzéssel bekapcsolódjanak a nemzetközi elosztóhálózatokba.

17 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA A SASAC 1 állami ügynökség feladata irányítani az általa ellenőrzött 161 vállalat átstrukturálását olyan nemzetközileg is versenyképes céggé, amely saját szerzői jogokkal és márkanévvel rendelkezik. Így hangzott LI RONGRONG, a SASAC elnöke célkitűzése 2007-ben (Transindex 2007). Kína állami tulajdonú, de nem államilag irányított címkével megjelölt, úgynevezett nemzeti bajnokcégei egy sor központilag nyújtott előnyt élvezhetnek a globalizálódásuk révén, így hozzáférhetnek központi információmegosztó hálózatokhoz, hazai adókedvezményeket kapnak, olcsó, alacsony kamatozású hitelekhez juthatnak a nagy állami bankok révén. A több mint 2000 Mrd USD-os hivatalos devizatartalékokat elnézve ez utóbbi nem lebecsülendő hátteret jelent decemberében a Kínai Fejlesztési Bank (China Development Bank) például 10 Mrd USD-os kölcsönt bocsátott a Huawei rendelkezésére, hogy fedezze annak külföldi operációit. Habár sok a kudarcba fulladt kezdeti üzlet, az Accenture amerikai konzultációs cég szerint például a kínai cégek külföldi joint-venture vállalkozásainak mintegy kétharmada sikertelen, azért már most jó néhány jelentős eredményt is elkönyvelhetnek a kínaiak. Az egyik legjelentősebb, szimbólumszerű üzlet a Lenovo 2005-ös akvizíciója, melynek során felvásárolta az IBM személyi számítógépgyártó részlegét, mellyel kapásból a világ 3. számú gyártójává lépett elő (SLEIGH 2005). Szintén említést kell tenni a Haier példájáról, mely azon kevés kínai cég közé tartozik, mely olyan fejlett piacokon tudott gyökeret verni hosszú évek marketingtevékenységével, mint az Egyesült Államok, Japán vagy Dél Korea (People s Daily 2009). Arról is sorra érkeznek a sajtóhírek, hogy államilag támogatott kínai autógyártók igyekeznek lecsapni a bajba jutott amerikai óriáscégek európai leányvállalataira (Volvo, Saab). Részben a Go Global kampány sikerét is jelzi, hogy a külföldi befektetések terén a többi BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országhoz képest Kína jóval előrébb tart. A képhez hozzátartozik az is, hogy Kína nagyságrendekkel nagyobb KMTpotenciállal rendelkezik ezeknél az országoknál, mely elsősorban a kínai gazdaság jóval nagyobb méretének, a nagyobb növekedési ütemnek és legfőképpen az óriási kereskedelmi aktívumnak, a nagyrészt emiatt felhalmozódott hatalmas devizatartalékoknak köszönhető (JÄGER 2009). Az 1. és a 2. ábra jól mutatja Kína helyzeti előnyét. A World Factbook szerint 2007 végéig közel 7000 kínai vállalat mintegy 118 Mrd USD-nyi közvetlen beruházást hajtott végre a világ 173 országában ban ezt a számot jelentősen növelte Kína, a Xinhua hírügynökség szerint ugyanis ebben az évben a kínai befektetők által végrehajtott külföldi befektetések elérték a 40,7 Mrd USD-t, ami 63,6%-os növekményt jelent éves bázison számolva (Xinhua 2009). A Go Global kampány annak a külgazdasági stratégiának (is) az egyik sarokköve, mely a nyersanyagok, legfőképpen pedig az energiahordozók biztosítását irányozza elő a kínai gazdaság növekedése számára. A II. fejezetben tárgyalt China Investment Corporation is egyre inkább bekapcsolódni látszik ebbe a folyamatba, de már et megelőzően is jelentős külföldi hadjárat indult el. Ennek egyik ékes bizonyítéka 2006-ban a PetroChina (a három nagy kínai olajcég közös hongkongi leányvállalata) több mint 10 Mrd USD-os külföldi befektetése, köztük egy nagy oroszországi (Udmurtnefty) és egy kazahsztáni (a kanadai Nations Energy felvásárlása révén) szerzemény (Transindex 2007). Mellékesen jegyzem meg, hogy a közölt számok természetesen csak a bejelentett tranzakciókból tevődnek össze. 1 SASAC: State Assets Supervision and Administration Commission, az Állami Tulajdonú Eszközök Felügyeleti és Irányító Bizottsága.

18 20 EU WORKING PAPERS 3/ ábra BRIC: külföldi működőtőke-kiáramlások felszállóban ábra A kínai és indiai külföldi működő tőkének jelentős felzárkózási potenciálja van... (Bruttó külföldi eszközök, Mrd USD, 2007) 1 1 Forrás: Deutsche Bank Research, Markus Jäger: BRIC outward FDI - the dragon will outpace the jaguar, the tiger and the bear,

19 SZENTESI A. G.: KÍNA AFRIKA FELÉ FORDULÁSÁNAK FOLYAMATA A tanulmány témavezetése itt rákanyarodik az energiahordozók, elsősorban a kőolaj szerepére. Bemutatásra kerül Kína forrásdiverzifikációja, azaz a világban eddig tett lépései a kőolaj-ellátás biztosítása felé. Itt a hely szűke miatt csak annyit jegyzek meg, hogy Kína nagy mértékben függ a közel-keleti olajtól, és ezt a ráutaltságát igyekszik diverzifikációval, a világ különböző pontjain történő energiaipari beruházásokkal csökkenteni. Ezen politika átlátására nem csak azért van szükség, hogy a fekete kontinens felé fordulás okai világosak legyenek, hanem azért is, hogy ugyanakkor az is láthatóvá váljék, hogy az Afrika-politika csak egy mozaikeleme Kína globális stratégiájának, mely a nyersanyagok megszerzésére irányul. Látni fogjuk, hogy Afrika egyre fontosabb részét képezi ennek a mozaiknak, és hogy még igen nagy tér van a kínai afrikai kapcsolatok szélesítésére, mélyítésére. Afrika potenciálja óriási. 2. Miért éppen Afrika? Kína közeledése Afrikához nem teljesen új keletű. Már XV. századi kínai térképeken megjelenik Kelet-Afrika partvidéke, sőt, még a Jóreménység-fok is (POLONYI 2008). A kínai KOLOMBUSZ, ZHENG HE utazásaival azonban lezárult Kína tengeri hegemóniája, és a világot végül az európaiak fedezték fel és hódították meg, de ez egy másik történet. A lényeg, hogy Kína bezárkózott, legközelebb a XX. században érintkezett a két földrész, amikor MAO a magukat kommunistának valló afrikai rezsimeket támogatta. Legjelentősebb emléke a korszaknak a Tanzániát Zambiával összekötő vasútvonal megépítése, amit egyébként most is kínai cég újít fel (BLENFORD 2007), de épültek még stadionok, utak és kórházak is kínai pénzből. Miután MAO elnök csalódott az afrikaiakban (KRAJCZÁR 2006), elfordult tőlük. A kapcsolatok a 90-es években kezdtek ismét megélénkülni. Az 1999 és 2009 között eltelt 10 év sűrű magas rangú látogatásai jelzik a közeledés jelentőségét. A 2006-os esztendőt a kínaiak el is keresztelték Afrika Évének. HU JINTAO elnök felkereste Kenyát, Marokkót és Nigériát, WEN JIABAO miniszterelnök hét afrikai országba látogatott el, de LI ZHAOXING külügyminiszter is bejárta Nyugat-Afrikát. A Pekingben megrendezett novemberi FOCAC 1 -csúcson az afrikai államok zöme a legmagasabb rangon képviseltette magát. De tulajdonképpen miért is vált Afrika ilyen fontossá Kína számára? A helyzet röviden így fest: A gyors gazdasági növekedés felvetette a fenntarthatóság problematikáját, az energia- és nyersanyagforrások biztosításának kulcsfontosságú kérdését. A megnövekedett devizatartalékok megalapozták a vállalatok külföldi terjeszkedésének biztos hátterét. A belső politikai nyomás egyértelműen a nemzetköziesedés felé hajtja a nagyvállalatokat. Ha megvizsgáljuk a Föld térképét, nem találunk még egy ekkora földrészt, ahol ennyi nyersanyag lenne egy helyen (vas, réz, cink, króm, mangán, kobalt, platina, gyémánt, olaj, gáz, fa, elefántcsont), legalábbis amihez a kínai cégek könnyen hozzáférhetnének. Kínának a világ fejlett részén, legalábbis egyelőre, biztosan nem lesz 1 FOCAC: Forum On Chinese-African Cooperation, a Kínai-Afrikai Együttműködés Fóruma.

20 22 EU WORKING PAPERS 3/2009 jogosultsága a stratégiai fontosságú (energia)vállalatokhoz való hozzáféréshez, kínáljon bármekkora összeget (Unocal-ügy, Rio Tinto-ügy). Marad a térképen tehát a fejlődő világ, ahol azt látjuk, hogy a többi BRIC ország szintén nagy ütemben megvalósuló fejlődésének következtében legalább annyira versenyt támaszt Kínának, mint amennyi nyersanyag-kiaknázási lehetőséget kínál neki. A közép-ázsiai régió hagyományosan Oroszország, míg a latin-amerikai hagyományosan az USA gazdasági befolyása alatt áll. Ezeken a területeken Kína megjelenése keresleti alternatívát kínálhat a célországoknak, sok esetben viszont nagyhatalmi érdekellentétek korlátozhatják a kínai térnyerést. A Közel-Kelet a világ legzsúfoltabb régiója, ahol az olajimportáló országok sorban állnak a készletekért. A kínai beruházások céltérképén marad tehát Afrika, annak is főleg a Szaharától délre eső része, mely ásványkincsekben a leggazdagabb, politikailag pedig a legkevésbé stabil terület. Több országban a politikai instabilitás olyan gazdasági kockázatot jelent, amit a nyugati cégek csak ritkán vállalnak. Hiába rejt rengeteg kincset az afrikai föld, a piac még messze nem telített. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy aki mer, az nyer. A kínaiak pedig mernek. Az elmaradott körülmények sem jelentenek akadályt, hiszen sokszor Kínában sem állnak a helyzet magaslatán ilyen téren, elég, ha csak a több ezer illegális szénbányára gondolunk. A lényeg, hogy egyszerűen, logikusan levezethető, mi áll a világsajtót és a nyugati politikusokat egyre inkább foglalkoztató kínai Afrika-invázió hátterében. Kína a kapitalista világba meglehetősen későn érkezett, úgynevezett late comer-nek számít, így nincs sok választása, a szabad forrásokra viszont éppen ezért igyekszik minél előbb rátenni a kezét. 3. A FOCAC és Kína hivatalos Afrika-politikája A kínai vezetők 2000-ben elérkezettnek látták az időt egy olyan kínai-afrikai fórum létrehozására, mely hivatalos kereteket biztosít Kína Afrika-politikájának. Véleményem szerint ez a platform egy igazán kínai és kiváló lépés volt. A FOCAC a lehető legjobb kommunikációs csatorna a kínaiak számára mind az afrikai, mind a kívülálló országok irányában. A fórum segítségével ugyanis Kína egy helyen és egyszerre minden fontos félnek, tehát hatékonyan, tudja mindennemű afrikai tevékenységét úgy feltűntetni, hogy azok emeljék saját imázsát, vagy bizonyos esetekben kevésbé csorbítsák azt. A gyakorlati haszna természetesen vitathatatlan a szervezetnek, hiszen legalább háromévente összehozza a fő döntéshozókat, ezen kívül egyúttal kiváló górcsöve is a kínaiak afrikai jelenlétének és tevékenységének. A FOCAC honlapja azt írja, hogy Kína és az afrikai államok kapcsolatainak szorosabbra fűzését Peking kezdeményezte néhány afrikai nemzet javaslatára (is), hogy a gazdasági globalizáció új kihívásainak leküzdésére közösen léphessenek fel, és hogy a barátságos együttműködés keretein belül elősegítsék egymás stabilitását, valamint békés előrehaladását. A Dél-Dél együttműködés egyik példájának tekintett fórum főbb jellemvonásait két pontban foglalja össze a weboldal: Célratörő és szélesedő együttműködés folyamatos párbeszéd mellett. Egymás kölcsönös támogatása folyamatos politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés mellett az egyenlőség jegyében novemberében Kína megalapította a Kína-Afrika Üzleti Tanácsot (China-Africa Business Council) az ENSZ Fejlesztési Programjával karöltve, hogy afrikai beruházásokra ösztönözze a kínai magánszektort. Peking a Tanácsot a hivatalos Guangcai szegénységellenes programja szellemiségének egyedülálló, intézményesült megnyilvánulásaként értékeli. Kína felállított továbbá 10 befektetés- és kereskedelemösztönző központot a szubszaharai területeken, melyek tanácsadással, az adminisztratív kötelezettségek egy-

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap (RUVA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A fosszilis energiahordozók piaca átrendeződik árak és okok

A fosszilis energiahordozók piaca átrendeződik árak és okok BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 6. sz. 2006. p. 5 15. Az energiagazdálkodás alapjai A fosszilis energiahordozók piaca átrendeződik árak és okok A kőolaj- és a földgáz kereskedelmében

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság 2015.01.13 09:50 Az olajnál nem számít ritkaságnak az árfolyam gyors zuhanása, vagy éppen tetemes emelkedése, ezek a piac természetes velejárói.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben