Az Európai Unió négy szabadságelve
|
|
- Aurél Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az Európai Unió négy szabadságelve I. Történeti áttekintés - Miért pont ez a négy szabadság? Az első integrációs formák keresése eredetileg a francia-német viszálykodás tartós kiküszöbölését célozta. S mivel ennek gyújtópontjában mindenekelőtt az elzász-lotaringiai iparvidék volt, közvetlen megoldásul a szemben álló szomszédokat e téren egyetlen közös vállalkozásba terelő szén- és acélközösség tűnt. Azzal azonban, hogy minderre végül nem csak a két örök ellenlábas, hanem még négy további nyugat-európai ország is partnernek mutatkozott, az ötlet kezdeményezői is újabb ösztönzést kaptak, hogy távolabbra tekintsenek. Még csak három éves volt az 1951-ben életre keltett Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió), amikor Messinában a Hatok vezetői már arról tárgyaltak, hogy fokozatos lépeseken keresztül egységesítsék piacaikat is. Az alapelv most is az, mint a szén- és acélközösség kimunkálása idején volt: valami olyat létrehozni, aminek egységes hozadéka nagyobb, mintha ugyanezt külön-külön csinálnák. Alapja pedig az önként vállalt kölcsönös függőség és egymásra utaltság, anélkül, hogy bárki domináns helyzetbe juthatna. Az 1957-es Római Szerződés már erre kínál konkrét választ - és egyebek között éppen a négy szabadság (illetve az általuk összeálló közös piac ) célul tűzésével! Miért éppen ez a négy? Mert nem lehet kihagyni egyiket sem. Bármelyik tartós hiánya az összes többire negatív módon hat, szűk keresztmetszete lesz a képlet egészének is. A gazdasági cél végül is a tartós növekedés, a fellendülés. Ennek legelső motorja az lehet, ha az egyes országok minél könnyebben minél nagyobb piacon tudnak értékesíteni. Vagyis: ha az áruk minél szabadabban mozoghatnak az együttműködésben résztvevő országok között. Igen, de ez az árufolyam akkor lehet igazán hatékony, ha kiegészül a szervizzel, a márkák szerinti karbantartással, értékesítési szolgáltatással, marketinggel, tanácsadással, biztosítással, és egy sor más, immár a szolgáltatások szférájába tartozó tevékenységgel. Ráadásul a korszerű gazdaságokban a szolgáltatások súlya önmagában is tetemesen megnőtt, és ma is folyamatosan nő. Mindezt csak kiegészíti az az igény, hogy mindenkor, mindenhol elegendő és egyre könnyebben hozzáférhető pénz is álljon rendelkezésre: azaz, hogy egyfelől egyszerűsödjön, másfelől éppen, hogy mind sokrétűbbé váljon a banktevékenység. A felgyorsuló gazdasági, befektetési folyamatok további elengedhetetlen feltétele azonban a könnyű tőkemozgás is. Lehet gazdaságilag hasznos egy adott ország piacán autót vagy cipőt eladni, de még előnyösebb lehet már magát az autógyárat is ott felépíteni, ha például olcsóbbak a bérek, és aminek a másik is örül, hiszen újabb munkahelyeket kínálhatnak az ott élőknek. Külföldön befektetni azonban csak az fog, akinek elfogadható befektetési feltételeket kínálnak. Ez azonban még mindig könnyen zátonyra futhat azon, ha mindenféle akadályokkal kell megküzdeni ahhoz, hogy munkatársai tartós tartózkodási - lényegében letelepedési - engedélyt kapjanak. Vagy ha nem ismerik el szakképzettségét (hazai diplomáját), s ezzel jogát arra, hogy számára idegen földön is saját szaktudását kínálja. Miként idővel ugyanígy megkerülhetetlen igény lett, hogy a menedzser és a munkát vállaló egyaránt vihesse a családját is, amelynek tagjai ugyanolyan feltételek mellett járhassanak orvoshoz vagy iskolába, mint a befogadó ország bármely más tagja - máskülönben inkább el sem indulnak. Cserébe, ha a személyek szabad mozgását megkönnyítik, ez a munkaerőpiacon is elősegítheti a kiegyenlítődést, illetve növelheti annak esélyét, hogy a munkát keresők végső soron akár más EU-országban próbáljanak szerencsét, enyhítve a hazai munkanélküliség terhein. A cél tehát a közösen elérhető nagyobb prosperitás, ezért éri meg gazdasági oldalról lemondani a függetlenség és önállóság egyes szeletkéiről, és belemenni az egymásra utaltság állapotába. A négy szabadságjog mind teljesebb szavatolása nélkül azonban a közös fejlődés nem lehetséges. Ha a négy közül egyik-másik tartósan hiányzik, vagy ha csak ímmel-ámmal veszik őket komolyan, az az összes többire is negatívan visszahat, mi több, folyamatokat gátoló hatása idővel az alapvető célokat veszélyeztető tényezővé válhat. Pontosan ez történt a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. II. A négy szabadságelv - áruk szabad áramlása
2 - tőke szabad áramlása - szolgáltatások szabad áramlása - személyek szabad mozgása - Az áruk szabad áramlásának szabályozásakor azon a kettősségen kellett úrrá lenni, hogy egyfelől biztosítani kellett az egyenlő értékesítési feltételeket valamennyi tagállam bármely vállalata számára egymás piacain, másfelől viszont nem foszthatták meg a tagországokat sem azon joguktól, hogy biztonsági, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy etikai megfontolásból valamely terméket mégiscsak kizárhassanak a belföldi forgalomból. A kétféle elvárásnak már maga az Európai Közösség alapokmánya megfelel, amennyiben egyfelől annak 30. illetve 34. pontjai kimondják: Importra (exportra p.) bármiféle mennyiségi korlátozást vagy ezzel egyenértékű hatással járó intézkedést kiróni... a tagországok között tilos. Annak érdekében azonban, hogy bizonyos védekezési lehetőségekkel a tagállamok mégis rendelkezzenek, az alapszerződés 36. cikke módot ad a 30. és 34. pontok figyelmen kívül hagyására. Ennek oka lehet, ha például az adott termék behozatala az importőr ország megítélése szerint bizonyíthatóan közerkölcsöt, közbiztonságot sérthet, vagy veszélyes lehet az egészségre, vagy természetes környezetre. További szempontot jelenthet a művészeti, történelmi, régészeti értékkel bíró nemzeti vagyon védelme. Védekezni kellett persze a másik véglet, a 36. cikkre hivatkozó nemzeti rendelkezések egymást keresztező káosza ellen is. Az EU Miniszterek Tanácsa a legfontosabb termékcsoportokra irányelvek sorát rögzítette, amelyek közösségi szinten intézkednek az adott termékekkel kapcsolatos legfontosabb minimumelvárásokról (vagy módot adnak a nemzeti intézkedések kölcsönös elismerésére). A cél az, hogy a tagországok már nemzeti keretek között törekedjenek e minimumelvárások teljesítésére, fölöslegessé téve egyúttal az ilyen elvek alapján történő piacvédelmet, hiszen az adott megfontolásokat már a származási országban figyelembe vették. A mechanizmus további része, hogy mindezt a tagországokban erre a kellő hatáskörrel felhatalmazott intézmény ellenőrizze, érvényt szerezve az irányelvekben foglaltaknak. További megoldást jelenthet, ha valamely gyártó az Európai Szabvány Testülethez fordul, amely kívánságra megadja az adott termék esetében érvényesítendő legfontosabb technikai paramétereket. - A tőke szabad áramlásának alapelve, hogy minden unióbeli természetes vagy jogi személyhez kötődő tőkemozgás korlátozása vagy a diszkrimináció bármely formája tilos. A jogszabály nem csupán az EU-országok egymás közötti viszonylatában, hanem elvben (egyoldalúan) harmadik ország felé is érvényes: azaz, amennyiben e harmadik országgal kötött megállapodás erre lehetőséget nyújt, az EU oldalán sem állhat korlátozó tényező a szabad tőkeáramlás útjában. A mindezek alól kivételes jelleggel felmentést adó úgynevezett védőzáradékokat külön kritériumok határozzák meg. Megvalósulása több lépcsőben következett be. Az első, 1960-as irányelv még csupán a hosszú távú tőkemozgás egy részénél nyitott utat a szabad áramlás előtt. Az 1962-es második irányelv ezt terjesztette ki az értékpapírok piacára. Az Egységes Piac bevezetésével egy időben, 1986-ban elfogadott harmadik direktíva tette teljessé a hosszú távú tőkemozgás felszabadítását. Teljes liberalizálását csak 1988-ban rögzítették július 1-i hatállyal -, ez alól azonban még (a rövid távú tőkemozgás esetében) Spanyolország és Írország kétéves, Görögország és Portugália ötéves átmeneti mentességet kapott. A folyamatot végül a Maastrichti Szerződés tetőzte be, amely január 1-jével helyezte teljes körűen hatályba a tőke szabad mozgásáról intézkedő jogszabályt. A szabad befektetések körébe tartozik az úgynevezett második ingatlan és elvben a földvásárlás joga is, amelynek biztosítása alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet. A szabadság konkrét értelmezése és végrehajtása azonban már módot ad bizonyos behatárolásra. Adott földterületek értékesítése különböző feltételekhez köthető (termőföldnél előírható például a gazdálkodói tevékenység fenntartása, sőt, a leendő gazda végzettsége is). Emellett egyes esetekben - így védelmi célokra igénybe vett területeknél - kivételt lehet tenni. Mindezek alkalmazására sokféle példát kínál az egyes tagállamok napi gyakorlata.
3 - A szolgáltatások szabadságáról intézkedő tetemes joganyagrész súlyát mutatja, hogy szakértők szerint jelenleg az EU-ban megtermelt társadalmi össztermék mintegy 60 százaléka alapvetően a szolgáltatási szektorból származik, és voltaképpen valamennyi gazdasági ágat átszövi. A lényeg itt is, hogy végkifejletben valamennyi EU-beli szolgáltató az őt befogadó tagállamok bármelyikében, megkülönböztetés nélkül, a helyi szolgáltatókkal megegyező elbánásban kell, hogy részesüljön. Itt is jellemző mozzanat, hogy a legérzékenyebbnek számító pénzügyi, biztosítási, befektetési és bankszektorokban a liberalizálást csak az egységes piac 1993-as megteremtése után tudták kiteljesíteni. - A személyek szabad mozgásánál is több fokozaton keresztül valósult meg a feltételek teljes liberalizálása. Elsőre a munkaerő szabad áramlására vonatkozó jogszabályok születtek meg ban, amit 1974-ben követett a vállalkozók akadálytalan mozgását szavatoló EU-rendelkezés. Már az egységes piacra készülés jegyen alkották meg 1990-ben a diákokra, nyugdíjasokra és a magukat önerőből eltartókra vonatkozó jogszabályokat. Mindez az egységes piac 1993-as életbelépésével vált hatályossá, elvezetve ahhoz, a ma is létező helyzethez, hogy valamennyi EU-állampolgár formalitások nélkül lépheti át a tagországok közötti országhatárt, majd ezt követően a fenti jogcímek bármelyike alapján ott tartósan meg is telepedhet. (Mi több: családtagjaik is minden esetben velük tarthatnak, úgy, hogy munkát is vállalhatnak.) Értelemszerűen valamennyiük jogosult az adott ország állampolgárait megillető szociális rendszer szolgáltatásaira is. (Ez utóbbi is tipikusan az egységes piac megteremtésével elért vívmány.) Mindez persze feltételezi egyebek között a diplomák és a szakképzettségek kölcsönös elismerését is, aminek nagy része mára már megvalósult, de érvényesülése még nem feltétlen tekinthető minden esetben automatikusnak. A vonatkozó EU-irányelvek mindenesetre ilyen szellemben intézkednek, fogódzóként pedig bizonyos szakmai minimumkövetelmények és képzési tárgyak meglétét írják elő. Az európai szabályozás ugyanakkor a személyek szabad mozgásánál is nyitva hagyja a kiskaput esetleges, egyedi korlátozások érvényesítésére. Alapvetően két fontos esetet különböztethetünk meg: a személy belépése vagy ott-tartózkodása a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy tagállami szabályait sérti, illetve amikor a tagállamoknak lehetőségük van tiltó szabályok alkalmazására bizonyos foglalkozások esetén, ha azokat csak saját állampolgárai tölthetik be (például közhatalom gyakorlásával összefüggő esetekben). III. Hogyan tovább? A négy szabadságjog biztosítása továbbra sem tekinthető maradéktalanul teljesnek. Az egységes piaci jogharmonizálásban egyes tagállamok még mindig el vannak maradva, miközben ennek teljes körű megléte sem teremtene száz százalékos liberalizálást. De ez nem is cél. Ez esetben ugyanis már a tagországok nemzetgazdasági önállósága válna végképp semmissé, amit az integráció jelenlegi szakaszában senki sem tekint kívánatos vagy reális törekvésnek. Azonban már így is, a négy szabadság eddigi megvalósulása egy sor további következményt vont maga után. Közülük a legfontosabbak: - A gazdasági és monetáris unió megteremtése, beleértve a közös pénz fizikai megjelenését. Tizenkét tagállam már része az euró zónának, miközben lényegében valamennyi csatlakozásra váró tagjelölt is a taggá válás után mielőbb teljesülendő célnak tekinti a bekerülést. Egyszerűen azért, mert egyetértenek abban, hogy már egy mai szinten integrálódott egységes piacon is az a logikus következő lépés, ha a fizető és elszámolási eszköz is egységes. - A Schengeni Egyezmény, valamint az 1997-es Amszterdami Szerződés azon rendelkezése, amely most már a közösségi politikák közé sorolja a bel- és igazságügyek számos elemét (hatályba lépett május 1-én). Mindezek része a
4 határok szabad, formalitásoktól mentes átjárhatósága (kiegészülve persze a szükségszerű másik oldallal: az igazságügyi és rendőri szervek szorosabb együttműködésével). De idetartozik egyebek mellett a vízumpolitikák és migrációs ügyek kezelésének harmonizálása is. Ha ugyanis egységes a piac, akadálytalan a személyek mozgása és letelepedése, azaz a tagállamok közötti mozgás nem igazán különbözik egy-egy országon belüli tartományok közötti közlekedéstől, akkor ennek ezen a téren is következményei vannak. A határátlépés formalitásainak felszámolása a személyek szabad áramlásának fizikai akadályát szüntette meg. És végképp nincs értelme eltérő vízumpolitikát folytatni vagy különböző menekültügyi rendelkezéseket hatályban hagyni akkor, amikor a határok a személyek mozgása szempontjából már csak névlegesek. - A közös kül- és biztonságpolitika erőteljesebbé válása. Az egyeztetett külpolitika igénye persze már hamarabb felmerült, első jelei az 1991-es Maastrichti Szerződés előtt megvoltak. Az a tény azonban, hogy az 1991-es új szerződés már újabb EUpolitikaként (az Unió második pilléreként ) definiálja a közös külpolitikát, jelentős rész az egységes piac akkor már eldöntött ténynek számító megjelenéséből is fakadt. Egy közös gazdasági egység ugyanis joggal várhatja el, hogy az érdekeit védeni, képviselni, érvényesíteni hivatott (kül)politika is egységes hangon fejti ki véleményét. Miként az történik nemzetállami keretek között is. IV. A mi "négy szabadságunk Mi jut majd nekünk mindebből a taggá válás után? Végül: minden! Reformok közepén vagyunk, voltaképpen az Európai Unió elmúlt tíz éve az állandó átalakulás jegyében telt, és ez előre látható módon csak fokozódni fog újabb 6-10 tagország megjelenésével. (Miként azt a tavalyi Nizzai Szerződés a döntéshozás oldalán borítékolta is, hiszen 2004-től lépnek hatályba az új parlamenti arányok, 2005-től az új szavazati szabályok, és a többi hasonló intézkedés.) Könnyen lehet, hogy tag mellett a korábbiakhoz képest radikálisan változni fognak az eddigi közösségi politikák is. Olyanok is, amelyeket mindezidáig sok tagállam az EU sarokkövének, értelmének tekintett: mint a közös mezőgazdasági politika vagy az elmaradott régiók felzárkóztatását segítő kohéziópolitika. Ami biztosan nem fog változni - vagy legalábbis nem visszafejlődni - az: a négy szabadság! Ebben ugyanis mindenki egyetért, ezt mindenki támogatja. A mai viták legmélyebb határvonala a föderális EU avagy nemzetállamok közössége között húzódik. A négy szabadságot senki sem vitatja. Föderalisták ugyanúgy meg akarják őrizni, miként annak ellenzői. Közismert módon még a legeuszkeptikusabb britek és dánok is folyton az egységes piac működésének a zavartalanságát, a négy szabadság minél optimálisabb érvényesülését féltik, szorgalmazzák. Taggá válásunk kezdetén azonban igenis lesznek kivételek. Az esetek többségében voltaképpen a mi kérésünkre nem fognak még egyes szabadságjogok a maguk teljességében érvényesülni. De olyan is akad majd - a személyek szabad mozgásánál -, ahol az EU határozott követelésére egyes tagországokban akár hét évet is várni kell a csatlakozás után, amíg a mai tagokéval megegyező módon érvényesülhet ez az alapszabadság a magyar állampolgárok felé is. V. Gondok a személyek szabad mozgása körül A munkaerő szabad vándorlási, munkavállalási, letelepedési, és a járulékos jogok esetében az EU arra keresett lehetőséget, hogy az ezt igénylő tagországok a bővítés után még maximum hét évig (2+3+2 év) hadd hagyhassák figyelmen kívül a vonatkozó EU-joganyagot, és ha szükségét látják, akkor nemzeti szabályozás keretében korlátozhassák a kelet-európai újabb tagállamokból érkezők elhelyezkedését. Egészen pontosan: - A kitárgyalt rendszer korlátozások bevezetésére vagy azonnali, teljes körű liberalizálásra egyaránt lehetőséget ad a tagállamoknak az említett összesen hétéves időszakban. Arra is feljogosítja őket, hogy differenciált megközelítést alkalmazzanak a tagjelöltek között. Másfelől viszont az azonnali piacnyitás lehetőségével élő
5 tagországok szintén e hét éves időszak alatt bármikor védőintézkedéseket vezethetnek be ( reteszelhetnek ), ha a munkaerőpiacukon zavarok támadnak. - A csatlakozás után két évvel automatikus felülvizsgálatra kerül majd sor. Ennek részeként az Európai Bizottság jelentést készít a munkaerőpiaci helyzet tagországonkénti alakulásáról, amely végső következtetésében a korlátozásokat megengedő átmeneti időszak lerövidítését és eltörlését is javasolhatja. Amelyik régi tagország fenn kívánná tartani az újak munkavállalóival szembeni korlátozásokat, annak erről a szándékáról még a kétéves időszak letelte előtt értesítenie kell az Európai Bizottságot. Ellenkező esetben automatikusan életbe lép az acquis, vagyis a munkaerőpiacok megnyílnak a jelenlegi jelölt országok előtt. - Az öt év lejárta előtt felülvizsgálatot tarthatnak az új tagok kezdeményezésére is, hasonló szabályok mellett. - Öt évvel a csatlakozást követően azok a tagállamok, amelyek komoly munkaerőpiaci zavarokat észlelnek - vagy ennek veszélye fenyeget -, további két évre meghosszabbíthatják az átmeneti korlátozást, de erről hivatalosan értesíteniük kell az Európai Bizottságot. - Legkésőbb hét évvel az új tagok belépését követően mindenkire érvényesen és maradéktalanul alkalmazni kell az acquist, magyarán véget ér mindenféle korlátozás. Minderre az igényt elsősorban német és osztrák részről hangoztatták, szakértők szerint főként a lengyel (és Ausztria esetében részben szlovák) munkavállalók esetleges inváziójától tartva. Tény, hogy a tárgyalásokat megelőzően több elemzés is készült, amelyek Ausztriát és Németországot jelölték meg elsőszámú potenciális célországként. Az Európai Bizottság felkérésére például Európai Integrációs Konzorciumba tömörült tekintélyes európai kutatóműhelyek közösen májusában 20 oldalas elemzést tettek az asztalra, amiben egyfelől ugyan eltúlzottnak nevezték a keleti munkaerő nagy számú megjelenésétől való félelmet, másfelől viszont elismerték, hogy már ma is, a tagságra váró kelet-európai tízekből az Unióba érkezett bevándoroltak 80 százaléka Németországban és Ausztriában él. A jelentés szerint, ha korlátozás nélkül kerülne sor a kelet-európai tagjelölt országok csatlakozására az Európai Unióba, ez mintegy 335 ezres nettó azonnali bevándorlást eredményezne a mai tagállamokba, 30 éves távlatban pedig az EU-15 népességének 1,1 százalékát a mai keleti tagjelöltektől érkezettek alkothatnák. A legjelentősebb befogadónak továbbra is Németország bizonyul majd, ahol a kelet-európai bevándoroltak aránya elérheti a népesség 3,5 százalékát, de fontos célország marad Ausztria is - vélték a tanulmány szerzői. Mások vitatták, hogy a kérdés ennyire kiélezett lenne, miközben különösen magyar és cseh részről visszatérően hangoztatták, hogy felmérések szerint esetükben nem kell tömeges munkaerőkiáramlástól tartani majd. Főként a német-osztrák diplomácia azonban továbbra is azzal érvelt, hogy a téma belpolitikai érzékenysége megkerülhetetlenné teszi a számukra átmeneti korlátozások alkalmazását. A mindezek nyomán elfogadott leendő ideiglenes rendszabályok végül a válaszul született magyar igényekből is többet elismertek. Így az említett hét év időtartamában a tagállamok valóban nemzeti rezsimek keretében korlátozhatják a Magyarországról érkezők munkavállalását és letelepedését. Másfelől viszont Magyarország szintén a nemzeti politika talaján állva járhat majd el mindazon EUállamokkal szemben, amelyek ehhez az eszközhöz folyamodnak, (azaz esetükben nem kényszerül egyoldalúan az EU-joganyag alkalmazására). Ausztria és Németország arra is felhatalmazást kapott, hogy ugyanezt a rendszabályt egyes szolgáltatási ágakra is kiterjesszék, legalábbis annyiban, hogy e szakmák esetében a vállalkozást végző nem térhet el a kelet-európaiakra kirótt munkavállalói szabályozástól. Összességében Brüsszelben mégis úgy látják, hogy a leendő átmeneti korlátozás csak ránézésre szigorú. Az egyik tagállam bővítési ügyekkel foglalkozó brüsszeli diplomatája például egyenesen úgy vélte, hogy a végül elfogadott formulával igazából két évre csökkent az az időszak, amikor közösségi korlátozásokra is lehet számítani, (miközben, ennek tagállamonkénti mértéke már ekkor is jelentősen
6 eltérő lehet). Szinte bizonyos, hogy az európai bizottsági jelentés a második év vége előtt pozitív lesz, és a korlátozások enyhítését, ha ugyan nem megszüntetését fogja majd szorgalmazni. VI. Kivárás magyar igények szerint - átmeneti időszakok Viszonylag hosszan elidőztünk az iménti példánál, amit részben a kérdést övező érdeklődés is indokolt. Emellett azonban ez az egyetlen olyan fajsúlyosabb eset, amikor a négy szabadság valamelyikének érvényesítését EU-oldalról óhajtják átmenetileg halasztani. A további témákban már inkább Magyarország kért némi türelmi időt, mielőtt a szabadságjogokkal együtt járó radikális piacnyitást ráengednénk nemzeti adottságainkra. Közülük a legismertebb a tőke szabad mozgását érintő (második lakhelyül szolgáló) ingatlan vásárlásának az engedélyezése és a földkérdés. Az előbbinél végül megerősítést nyert, hogy Magyarország a csatlakozás után még öt éven át fenntarthatja eddigi nemzeti szabályozását mindazokkal szemben, akik második lakóhelyet kívánnak az országban vásárolni (ami a gyakorlatban a helyi hatóságok engedélyezését jelenti). A mezőgazdasági művelésre alkalmas földek vásárlásánál a magyar delegáció elérte, hogy ez az EU-polgárok számára csak a taggá válást követő hetedik év után váljon lehetségessé. Az egyéni vállalkozónak minősülő gazdáknál ez annyiban módosul, hogy ha már három éve folyamatos, bejelentett magyarországi lakhellyel rendelkeznek, és ez idő alatt igazolhatóan agrártevékenységet folytattak, úgy azt követően mentesülhetnek az említett korlátozás hatálya alól. Mindenki másnak ki kell várnia a hét évet. A szolgáltatások szabadságánál Magyarország 2007 végéig kapott kibúvót annak a jogszabálynak az alkalmazása alól, amely minimum 20 ezer euróban (közel 6 millió forintban) nyújt garanciát a befektetőknek. Budapest 2007 végéig fenntarthatja a jelenlegi 1 millió forintos értékhatárt. (Az eredeti magyar kérés a csatlakozástól számított 5 évre szólt.) A jelenlegi értékhatár alapján egyébként máris a befektetők 76 százaléka élvez védelmet, és ez az arány már a plafon duplájára emelésével is azonnal további 86 százalékra nőne - ezért volt fontos elfogadtatni az időben elhúzódó, fokozatos átállást. Ugyancsak 2007 végéig eltekinthet Magyarország annak a közösségi jogszabálynak az alkalmazásától is, amely 1 millió euróban (körülbelül 260 millió forintban) szabja meg a bankok (takarékszövetkezetek) minimális alaptőkéjének nagyságát. Magyarországon ez az értékhatár jelenleg 40 millió forint és 2003-ig csak 100 millió forintra emelkedik majd. (A magyar fél eredetileg itt is 5 éves átmenetet igényelt.) Az áruk szabad mozgásánál viszonylag hamar csupán egy kérdésre: a gyógyszer-szabadalmakkal kapcsolatos kísérleti eljárások dokumentálására szorítkozott a vita. Ez azonban éppen elegendőnek bizonyult, hogy közel két évig holtpontra juttassa az egész dossziét. A fő dilemmát itt az jelentette, hogy az Európai Unióban az újonnan szabadalmaztatott gyógyszerek esetében a piaci forgalmazás előfeltételeként dokumentálni kell a termék teljes körű tesztelését, ami általában évekig tartó laboratóriumi vizsgálatokat feltételez. Mindazon gyártók, amelyek nem az eredeti szabadalom alapján, hanem azt továbbfejlesztve, vagy akár csak az eredeti terméket megismételve akarnak saját (úgynevezett generikus) terméket piacra dobni, általában az eredeti gyógyszer megjelenése után még 6-8 évig nem hivatkozhatnak az eredeti termék dokumentációjára. Ehelyett, az említett törzskönyvezéshez meg kell ismételniük az összes szükséges vizsgálatot, és ennek alapján újból be kell terjeszteniük saját vizsgálati eredményeiket. Magyarország eredetileg azt kérte, hogy a csatlakozás után még öt éven át mentesülhessen az említett közösségi követelmény teljesítése alól. Azonnali alkalmazása ugyanis csökkentené a piacon kapható generikus gyógyszerkészítmények arányát, a helyette elérhető eredeti - de jóval drágább - gyógyszerek pedig egyszerre jelentenek gondot az államnak, a társadalombiztosításnak és maguknak a betegeknek is, nem is beszélve a hazai generikus gyártókról. Utóbb az alkudozás már igazából arról szólt, hogy Magyarország milyen visszamenőlegességgel fogadja el a dokumentálással kapcsolatos kötelezettséget. Az EU végül belement abba, hogy január 1-én húzzák meg azt a határt, amelytől a hazai piacon forgalomba hozott gyógyszerterméknél is érvényesül a fenti szabály. Mindennek kitárgyalására a végjátékban amúgy a vállalati joggal foglalkozó fejezettel összekapcsolva került sor, lévén, hogy új gyógyszerkészítmények védelme - ezúttal a szabadalmi oltalom oldaláról - ott is blokkoló témának bizonyult. Végül mindkettő esetében a fenti időpontban maradtak a felek a csatlakozási tárgyalásokon. Minden más termék esetében már a taggá válástól kezdődően kölcsönösen szabad a pálya.
Az Európai Unió négy szabadságelve. I. Történeti áttekintés - Miért pont ez a négy szabadság?
Az Európai Unió négy szabadságelve I. Történeti áttekintés - Miért pont ez a négy szabadság? Az első integrációs formák keresése eredetileg a francia-német viszálykodás tartós kiküszöbölését célozta. S
Részletesebbennegyszab-meh.qxd 6/2/04 10:57 AM Page 1
negyszab-meh.qxd 6/2/04 10:57 AM Page 1 negyszab-meh.qxd 6/2/04 10:57 AM Page 2 Az Európai Unió négy szabadsága, avagy az egységes piac tartópillérei Miért fontos? 2 Miért ez a négy? 4 Hogyan tovább? 11
RészletesebbenA négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru
Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság EGK cél: a tagállamok közös piacának kiépítése közös piac: olyan terület, ahol az áruk, szolgáltatások,
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
Részletesebben1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám
A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
RészletesebbenEU jogrendszere nov. 15.
EU jogrendszere 2017. nov. 15. Az áruk szabad áramlása I. Belső piac II. Fogalmak III. Kimentési okok I. Belső piac EUSZ 3. cikk (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenMunkavállalás az Európai Unióban
Kurzus: EU Szakpolitika Csoport: BTK SZ: 14-16h Oktató: Dr. Teperics Károly Munkavállalás az Európai Unióban Írásbeli beadandó feladat Készítette: Deres Zsófia Ida Szak: Szabad bölcsészet, földrajz minor
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenHarmadik országból érkező idénymunkások
Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb
RészletesebbenSEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC
2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
Részletesebben101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban
101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely
RészletesebbenA vándorlási folyamatok elemzésének kérdései
A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
RészletesebbenTisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján
Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenMEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2007 2011) 2. Az eljárások jellege (2007 2011) 3. A kereset jellege (2007 2011)
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Részletesebben99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról
99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenAz Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására
Az Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására dr. Bodgál Ildikó Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály
RészletesebbenEredmények 2009 2014 között
Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenPillér Takarékszövetkezet
Hirdetmény szolgáltatás díjairól forgalmazott és már nem forgalmazott lakossági és vállalkozói számlákra/számlacsomagokra vonatkozó devizakülföldi/devizabelföldi természetes- és nem természetes személyek
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám
A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról
Részletesebben2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG
2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenA nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása
A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2005. II. negyedév 1 Budapest, 2005. augusztus 19. A II. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2006 2010) 2. Az eljárások jellege (2006 2010) 3. A kereset jellege (2006 2010)
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.2.25. C(2019) 1280 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2019.2.25.) a határregisztrációs rendszerben biometrikus ellenőrzés és azonosítás céljából nyilvántartott
Részletesebben10067/17 gu/as/kb 1 DGG 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2015/0270 (COD) 2016/0360 (COD) 2016/0361 (COD) 2016/0362 (COD) 2016/0363 (COD) 2016/0364 (COD) 10067/17 EF 117
RészletesebbenA MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA
A MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA A Visegrádi Csoport Cseh Elnöksége 2015/2016 A munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása mindig is felvetette az akadálymentes belső piac biztosításának igénye,
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám
A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.17. COM(2016) 400 final 2016/0186 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre szóló uniós
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0258 (NLE) 6731/15 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: SOC 149 EMPL 76 MIGR 12 JAI 148 A TANÁCS
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
Részletesebben11217/10 ZSFJ/md DG G 2B
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről
RészletesebbenPlenárisülés-dokumentum cor01 HELYESBÍTÉS
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 7.4.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. február 27-én a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 282/3
2005.10.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 282/3 A BIZOTTSÁG 1751/2005/EK RENDELETE (2005. október 25.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli
RészletesebbenC 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
RészletesebbenFoglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek
Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK
RészletesebbenMiért jó az euro az uniónak? Megszűnik az árfolyamkockázat az eurozóna tagországain belül. 1999.01.01. VIRTUÁLIS VALUTA 2002.01.01 BANKJEGYEK, ÉRMÉK Az EURO jele: Tudod-e, hogy mi volt az euro előtti nemzeti
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
RészletesebbenAz Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége
Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai
RészletesebbenAz áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.)
Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk. 557 580. o.) 1 EUMSZ 34. cikk: A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
Részletesebben28/2007. (V. 31.) IRM rendelet
Hatály: 2016.XI.24. - 28/2007. (V. 31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos
Részletesebben175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról
175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
Részletesebben182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről
182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 431 final 2015/0194 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli
RészletesebbenIII. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök
10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenEBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet
Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS)
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) 25.3.2009 * JELENTÉSTERVEZET Az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenA legújabb jogszabályi változások és kezdeményezések a legális migráció területén
A legújabb jogszabályi változások és kezdeményezések a legális migráció területén EMH VIII. Nemzeti Ülés Budapest, 2011. december 8. dr. TÖTTŐS Ágnes Jogi szakreferens / Európai Együttműködési Főosztály
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
Részletesebben10451/16 ADD 1 hs/af/ms 1 GIP 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 7. (OR. en) 10451/16 ADD 1 PV/CONS 35 ECOFIN 633 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. június 17-én Luxembourgban tartott 3475. ülése
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenPE-CONS 56/1/16 REV 1 HU
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 337 final 2013/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról HU
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.1.2006 COM(2006) 3 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról a külső határok átlépésekor
Részletesebben3A Takarékszövetkezet
Hirdetmény SEPA szolgáltatás díjairól a már nem nyitható lakossági és vállalkozói számlákra/számlacsomagokra vonatkozó devizakülföldi/devizabelföldi természetes- és nem természetes személyek részére 3A
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.6.2006 COM(2006) 320 végleges 2006/0109 (CNS) 2006/0110 (CNB) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK az
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
Részletesebben