A belső harmónia útja

Átírás

1 A belső harmónia útja DO-IN ÍRTA: MADOCSAI ESZTER SCOLAR

2 TARTALOM 1. Bevezetés 7 2. A Do-in bemutatása A Do-in eredete A keleti és a nyugati gyógyászat Egészség betegség Energiagömb Hara A meridiánok általános ismertetése Masunaga meridiánrendszer Imagináció a gyakorlatokban A Fém elem tüdő- és vastagbél-meridián A Föld elem gyomor- és lépmeridián A Tűz elem szív- és vékonybél-, 68 szívburok- és hármasmelegítő-meridián 14. A Víz elem hólyag- és vesemeridián A Fa elem epehólyag- és májmeridián A kormányzó és a befogadó vezeték Összegzés A Do-in módszerei Makko-ho gyakorlatok Néhány fontos pont Öngyógyítás A gyakorlatok összeállítása Mire figyeljünk a gyakorlatok végzésekor? Ajánlott és felhasznált irodalom 132

3 8 BEVEZETÉS A könyvben összefoglalt tapasztalataimat sokéves Do-in gyakorlással és tanítással, valamint shiatsu-terápiával szereztem. Mindkettő a test felől közelíti az embert, de a változásokat lelki-szellemi téren is megvalósítja. Talán nehéz elhinni, hogy mozgásgyakorlatokkal, érintésekkel nemcsak a testben lehet változásokat előidézni, hanem az érzelmeinket, magatartásunkat, gondolatainkat is képesek vagyunk ezekkel befolyásolni. Ha elfogadjuk azt az alapfeltevést, hogy nincs elválasztottság a személyiségrészeink és a testi működésünk között, hogy oda-vissza meghatározzák egymást, akkor ez a megközelítés megalapozottá válik. Mindnyájunknak van arról tapasztalata, hogy ha például a testünk harmonikus működésében valami zavart észlelünk, ha fájdalmaink vannak, akkor ingerlékenyek, bezártak leszünk, nem tudunk koncentrálni, a gondolataink is zavarosakká válnak, elveszítjük optimizmusunkat. Ez az egymásra hatás akkor is működik, ha nincs ilyen szélsőséges helyzet, amikor jól vagyunk. A testi változásokat általában nem észleljük elég érzékenyen, nem vagyunk egységben a testünkkel. A belső állapotok finom érzékelése, a tudatosság fejlesztése önmagunk jobb megismeréséhez, életünk jobb irányításához vezet.

4 BEVEZETÉS 9 Ez a könyv azoknak szól, akik kíváncsiak arra, hogyan tudnának a testi működésük közelebbi megértéséhez jutni nem szeretnek kiszolgáltatott helyzetben lenni, amikor a testi egészségről van szó szeretnék megtudni, mit is jelent valójában a holisztikus megközelítés komolyan veszik az egészségmegőrzést felelősséget éreznek maguk iránt nyitottak arra, hogy tegyenek is valamit önmagukért

5 10 BEVEZETÉS A könyvhöz tartozó DVD bemutatja a gyakorlatokat, és így lehetővé teszi, hogy azokat együtt végezhessük. Minden gyakorlatot verbális instrukció kísér az aktuális mozdulat pontos kivitelezéséről és hatásairól. A szövegben zárójelben lévő számokat találunk a szakirodalomra való hivatkozások esetén. A számok alapján az említett könyv az Ajánlott és felhasznált irodalom című fejezetből azonosítható. Külön köszönet Bencze Lászlónak a szöveg gondozásáért.

6 12 A DO-IN BEMUTATÁSA A Do-in japán módszer, amely a testi egészség megőrzésére, a lelki kiegyenlítettség elérésére, illetve a szellemi fejlődés támogatására szolgál. Magasabb szinten a külső és belső világ harmóniáját, az univerzummal való egységünket segít megvalósítani. A Do-in öngyógyító mozgásgyakorlatok rendszere. Légzőgyakorlatokból, kitartott mozdulatok, feszítések sorozatából áll, ugyanakkor önmasszázselemei is vannak, melyek közül a legfontosabbak az ütögetések, simítások és a pontnyomások. A mozdulatok végzésekor nagyon fontos a figyelem. A gyakor - latok lényeges eleme az a szellemi állapot, amivel a folyamatban benne vagyunk, és amelynek segítségével megteremtjük a változás lehetőségét. Úgy is tekinthetjük a Do-int, mint aktív meditációt, amelyben mozgásgyakorlatokon keresztül harmonizáljuk és felszabadítjuk a testünkben áramló életenergiát (japánul kí), s ezt a harmóniát tudatosságunk vezetésével, a bennünk lévő egység megteremtésével átélhetővé is tesszük. A gyakorlatok, a mozdulatok és az önmasszázstechnikák egyszerűek, ösztönösen is végzünk hasonlókat. Például jó nagyot nyújtózkodunk a reggeli ébredés után, vagy megdörzsöljük fájó testrészeinket. A Do-in gyakorlatokhoz nem szükséges előképzettség, bármely korosztály alkalmazhatja, és a gyakorlatokat betegek is végezhetik. Rendszeres használatukkal fejlődik testtudatosságunk, elérhetjük, hogy a betegségekkel, stresszel, frusztrációval szemben ellenállóbbak legyünk, problémáinkat könnyebben megoldjuk, jól tudjunk koncentrálni, pihenni.

7 14 A DO-IN EREDETE A Do-in hátterében az ősi kínai életszemlélet és az erre épülő kínai gyógyászat áll, mely alapvetően az egészség fenntartására, a betegségek megelőzésére jött létre. Filozófiai, világszemléleti alapja a taoizmus, más néven kínai univerzizmus. A Tao minden létező forrása, a világ törvénye, rendje, az Út. A Tao ereje, a kiegyenlítődésre törekvés megmutatkozik az élet minden területén. A taoizmus két alapvető energiamegnyilvánulást lát a világban, a jin és a jang erőt, a föld és az ég, az anyag és a szellem polaritását. Ezek az erők alkotnak minden létezőt. Mozgásuk ellentétes tendenciájú, de egyensúlyra törekszenek, állandóan változnak, és kiegészítik egymást. Az orvoslás célja a jin és jang minőségű erők közötti harmónia fenntartása és segítése. Az orvoslásban az éltető energiát kínek (kínaiul csínek) nevezték el. Ez leginkább az elektromágneses rezgéshez hasonlítható. Az ember minden testi funkcióját, lelki és szellemi működését az életenergia, a kí irányítja és táplálja. A szervek akkor

8 A DO-IN EREDETE 15 tudnak jól megfelelni a feladatuknak, akkor tudják az egészségüket megtartani, ha a kí jól ellátja, támogatja őket. A keleti orvoslás szerint az energiaműködés az elsődleges, a fizikai megjelenés, az anyagi forma másodlagos. A betegségek hátterében az életenergia, a kí diszharmonikus működése áll. A gyógyítás a harmónia helyreállítását célozza. Ez egyfajta kiegyenlítés, amely nemcsak a testen belül, hanem a környezettel is összhangban történik, s melynek során nagy hangsúlyt kap az ember saját felelőssége is. A kínai orvoslás legismertebb módszere az akupunktúra, de a Nyugat-Európában igen népszerű, akupresszúrához hasonló japán testkezelés, a shiatsu (siacu) is a kínai gyógyászatra épül.

9 16 A DO-IN EREDETE A harmónia megteremtésének egyik lehetséges módja az ősi Kínában a Tao jin gyakorlatok (német szakirodalomban Dao-jin) rendszeres használata volt (7). A leírások szerint ezek a hosszú élet és a testi-lelki-szellemi fejlődés útjai. A kínai gyógyászat átkerült Japánba, ahol az öngyógyító módszerek is termékeny talajra találtak. A Tao jin gyakorlatok és a japán shin-sen do technikák a Do-in gyökerei. A Do-in japán kifejezés, jelentése a használt japán írásjelek miatt többféleképpen fordítható. Egyik jelentése: az életenergiát vezetni, irányítani. Más értelmezés szerint a Do utat jelent, a Tao (Dao) megfelelője, ami lehet a saját életutunk is. (Ugyanez a do szótag szerepel sok japán harcművészeti ág nevében is: judo, aikido, kendo.) Az in ebben az összefüggésben egy tett, cselekedet, amit magamért végzek, és ami segít engem az utamon. A Do-in másik jelentése tehát: az életutamon önmagamért végzett cselekedet, energiamunka. A Do-in ma használatos formája főleg a shiatsu-terápiával együtt terjedt el. Az európai és amerikai shiatsu-iskolákban tananyagként szerepel. Az 1950 és 1970 közötti időszakban, amikor kialakult a shiatsu-kezelések modern formája, a shia - tsu-gyógyászok összegyűjtötték ezeket az ősi, hagyományos légző- és testgyakorlatokat azért, hogy saját maguk és tanítványaik, illetve pácienseik testi-lelki harmóniában tartásához segítséget nyújtsanak. Amerikában Michio Kushi (20) nevéhez fűződik a Do-in elterjesztése.

10 18 A KELETI ÉS A NYUGATI GYÓGYÁSZAT 18 A DO-IN EREDETE Nekünk, akik a nyugati kultúrában civilizálódtunk, a kínai gyógyászat megközelítése meglehetősen idegen, hiszen a megismerési folyamatban egészen más logikát követ, mint az általunk megszokott. A dolgok közötti hasonlóságokra, az összekapcsolásra, az egységesítésre épít. Míg a nyugati, tudományos gondolkodás elsősorban az elkülönítésre, a dolgok szétválasztására törekszik: vagy-vagy, addig a keleti logika az és-is szavak használatával jellemezhető. A nyugati és a keleti orvoslás különbözősége kialakulásuk alapjainak vizsgálatánál a legfeltűnőbb, melyből nagyon sok sajátosság következik. Az elkülönítés természetesen csak a megértés miatt fontos, mindkettőben benne van a másik megközelítés is. A nyugati orvoslás alapja a természettudomány, a technika. A tudomány ismereteit használja fel arra, hogy a testi működéseket és folyamatokat minél pontosabban leírja. Az anyagi, konkrét, megfogható, kimutatható dolgokat vizsgálja. Nagyon magas szintű fejlődést ért el ezekben. Gondoljunk a tudományos, laboratóriumi munkára, vagy a sejtszintű folyamatok leírására, a sebészet technikai bravúrjaira. Az ember a természet vizsgálatának ez a megközelítése a bal agyfélteke dominanciáját feltételezi, részletező, aktív figyelme

11 A KELETI ÉS A NYUGATI GYÓGYÁSZAT 19 inkább a jang energiát használja, pontos, precíz megoldásokat eredményez. Ezzel szemben a keleti gyógyászat alapja a filozófia, a keleti világszemlélet, a vallás. A tudományos gondolkodáshoz képest válaszai sokkal elvontabbak, absztraktabbak. A gyógyítás a művészethez, a költészethez közeli. Az embert testi-lelkiszellemi egységben szemléli, a természeti környezet részeként. Megállapításai általánosak, intuíciót, az egész átlátására való érzékenységet feltételeznek. Ez jin energia, a jobb agyfélteke dominanciáját jelenti a gyógyításban. A nyugati orvoslás az embert részekre osztja. Minél inkább fejlődik, annál speciálisabban vizsgálja testünk működésének részleteit. Az orvostársadalom szakterületekre oszlik, szakorvosok

12 20 A KELETI ÉS A NYUGATI GYÓGYÁSZAT foglalkoznak a különböző testrészeinkkel. Ez me gint csak a bal félteke, a jang erő dominanciáját jelenti. A keleti orvoslás egészle ges, holisz - ti kus megközelítésű. Az embert nemcsak testileg tekinti egésznek, a részek közötti kapcsolat állandó figyelembevételével, hanem testilelki-szellemi egységnek is. Nem különíti el testrészeinket, belső szerveinket. Az összefüggéseket keresi, összekapcsol. A testi problémák megoldásában lelki-szellemi jellegzetességeinket is figyelembe veszi. Az energiakeringés diszharmóniáját, amely adott esetben testi tünetekben, fájdalmakban nyilvánul meg, egész lényünkre kiterjedően vizsgálja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólagosan lelki problémákra vezet vissza minden betegséget, mint ahogy ezt sokan tévesen gondolják. A betegségek okaként mindig több szinten megjelenő gyengeséget, tartósan fennálló, kibillent egyensúlyt feltételez. A keleti orvoslás tehát gondolkodásában elsősorban a jin energiát használja, ami az egész átlátását, passzív befogadást eredményez. A kétféle orvoslás diagnózisa is alapvetően különbözik egymástól. A nyugati diagnózis a laboratóriumi tesztekre (pl. vérés vizeletvizsgálati eredményekre), vagy a képalkotó berendezésekre (röntgen- és ultrahangos felvételekre) alapul. Természetesen ezek a gondolkodást egy meghatározott irányba

13 A KELETI ÉS A NYUGATI GYÓGYÁSZAT 21 terelik. Az orvos törekszik minél objektívebben látni az adott állapotot. Ebben a folyamatban a személyes orvos-beteg kapcsolat sokszor teljesen eltűnik. A pontos diagnózis alapján felállított terápia célja a tünetek megszüntetése. A keleti gyógyító nem használ a diagnózisban gépeket, nem törekszik objektivitásra. Kimondottan szubjektív. Személyes kapcsolatban van a beteggel, megérzései, intuíciója, tapintása, látása, érintése alapján diagnosztizál. Megállapításai nem hasonlítanak a tudományos nyelvhez, inkább a költészethez. Ilyeneket mond például: a Föld energiája túlterhelt, nem tudja kontrollálni a Vizet. Vagy: a belső Szél megreked a fejben. Vagy: gyenge a jin a Tűzben. A terápia célja végső soron a beteg spirituális fejlődésének segítése. A tünetek enyhítése voltaképpen másodlagosnak mondható.

14 22 A KELETI ÉS A NYUGATI GYÓGYÁSZAT A nyugati terápia gyógyszer és sebészet irányultságú, alapvetően ezekre támaszkodik. Mivel a tünetekre és az ember különböző részeire koncentrál, nincsenek kidolgozott megoldásai például olyan esetekre, amikor funkcionális zavar még nem mutatható ki. A keleti terápia elsősorban éppen a megelőzésre fordítja a hangsúlyt. Abban az esetben a leghatékonyabb, amikor még funkcionális zavart nem okoz a diszharmónia. (Az ősi Kínában az orvosok akkor kaptak juttatást betegeiktől, amikor azok egészségesek voltak.) A megelőzésre, az egészség fenntartására, a belső harmónia segítésére irányul a terápia. A keleti gyógyító terápiájának nem feltétele valamiféle funkcionális zavar, ő az egészségünket segít megőrizni, védeni. Hatékony megoldásai vannak, mielőtt még a betegségek kialakulnak. Az igazi gyógyító, bármilyen módszerrel dolgozik is, egy zenekar élén álló karmesterhez hasonlítható. A zenekar szimbolizálja a gyógyulni vágyó embert. A különböző hangszerek a szerveinket, testi folyamatainkat, a személyiségünk egyes vonásait, az életünk jellegzetességeit jelentik. A megszólaló zene tekinthető a léleknek. A karmester kifinomult hallásával figyeli a megszólaló zenét. Megállapítja, hogy melyik hangszer hamis, túl erős, vagy túl gyenge, hol van a disszonancia gyökere. Kívülről hallgatva, az egészet befogadva segíteni tud a harmónia helyreállításában. Lehet, hogy egyes hangszerek újrahangolására van szükség, lehet, hogy új dal-

15 A KELETI ÉS A NYUGATI GYÓGYÁSZAT 23 lamokat kell megtanulni, jobban figyelni a másik hangszer játékára, jobban együtt zenélni. A hasonlatban kifejezésre jut a keleti gyógyászat szemlélete, amely a különböző szerveinket lélekkel, személyiséggel ruházza fel. Ezek a hangszert megszólaltató zenészek. Egyik sem szólót játszik, mindegyiknek a zenekaron belül kell megtalálnia a boldogságát, az érvényesülését. Csak akkor lesz a hallható zene kiteljesedett és szép, ha a zenészek jól érzik magukat, az egymásrautaltság nem akadály, hanem lehetőség, egy többlet a sokszínűség harmonikus kifejezésére. A zenekar persze karmester nélkül is játszik, ám sokszor szükség van a külső támogatásra.