18. FIAT verseny Komplex 2. kategória

Átírás

1 18. FIAT verseny Komplex 2. kategória TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban... 1 Termőterületek Magyarországon... 2 Mezőgazdasági gépek, oktatás... 3 A mezőgazdaság ágazatai... 3 Növénytermesztés... 3 Kertészet... 3 Állattenyésztés... 3 Erdőgazdálkodás... 3 Vadgazdálkodás, halászat... 4 A mezőgazdaság főbb eredményei 2007-ben... 4 A kalászosok és a kukorica termésmennyisége... 4 A Búza... 6 A mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok... 7 Vízgazdálkodás... 7 Élelmiszeripar... 7 Irodalomjegyzék... 7 Készítette: Ruszki Bálint 7.C február 17. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Felkészítő tanár: Lugosi Antalné (informatika) Szakmai lektor: Antos Gábor (földrajz) Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium F.I.A.T

2 BEVEZE TÉS A magyar mezőgazdaságnak mindig jelentős szerepe volt az ország életében. Már őseink is foglalkoztak vele, ebből (is) éltek. De vajon hogyan is megy az élet a magyar mezőgazdaságban, a szántókon? Mennyire fontosak ezek az országnak? MAGYARORSZÁG a KÁRPÁT-MEDENCÉBEN, három éghajlati terület találkozásánál fekvő ország. Kétharmad része termékeny LÖSZHÁTTAL BORÍTOTT, 200 m alatti síkság; a többi változatos felépítésű dombvidék és középhegység. Az ország egyedi természeti adottságai, a domborzati viszonyok, az ÉGHAJLAT és a kiváló termőképességű TALAJOK a legtöbb KULTÚRNÖVÉNY termesztésében kiemelkedő minőségű és mennyiségű eredmények elérését teszik lehetővé. A kedvező földrajzi viszonyok mellett további előnyöket jelent: a munkaerő szakképzettsége a lakosság többségének a mezőgazdasági tevékenység iránti szeretete a magas színvonalú oktatási és kutatási háttér a mezőgazdaságot irányító intézményrendszer. N A M EZŐGAZDAS ÁG S ZEREPE A NEMZE TGAZDAS Á GB AN ézzük meg, hogy a nemzetgazdasági mutatók hogyan értékelik a mezőgazdaság fontosságát! A KSH minden évben statisztikát készít az ország életéről. Nehéz feladatra vállalkozik, aki megpróbálja összehasonlítani ezeket a statisztikákat. Például az alábbi két adatsor sem hasonlítható össze: 1985-ben 2007-ben a nemzeti össztermék megosztása 1 a mezőgazdaság részaránya 2 mezőgazdaság 13,2% a fogyasztásban 25% ipar 60,0% exportban 6,3% kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 25,6% beruházásban 3,7% egyéb 1,2% a foglalkoztatottságban 4,7% Összesen: 100,00% 1 2 Forrás: A NAGY VILÁGATLASZ (ld. az Irodalomjegyzékben) Forrás: MASZ-MAGYAR.PDF (ld. az Irodalomjegyzékben) 1. oldal

3 TERMŐTERÜLE TE K M AGYAR ORSZÁGO N Magyarország összes területe km 2 = hektár = 9,3 millió ha 3. A termőterület nagysága 2007-ben 7 millió 321 ezer hektár volt. Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 807 ezer hektár, ami arányait tekintve egyedülállóan magas Európában. Az alábbi táblázat az ös és a es adatokat hasonlítja össze: 1985 % 2007 ha % számítva KSH ábra szerint szántó 54,60% ,63% 58,40% (konyha)kert 3,70% ,25% 1,20% legelő (gyep) 14,20% ,03% 13,20% erdő 12,20% ,45% 23,60% egyéb 10,30% ,64% 3,50% Összesen: 95,00% ,00% 99,90% Az egyéb területek megoszlása: halastó ,44% 0,40% nádas ,74% 0,70% szőlő nincs adat! ,12% 1,10% gyümölcsös ,33% 1,30% Összesen: ,64% 3,50% Megjegyzés: Mint már említettük, az ország területe km 2, melyből a mezőgazdasági terület km 2. Ebből látszik, hogy a nem mezőgazdasági terület km 2 vagyis a lakóterületek, utak, gyárak stb. az ország területének 17,51%-át foglalják el. Erdő 23,6% (1,8 millió ha) Gyep 13,2% (1 millió ha) Szántó 58,4% (4,5 millió ha) Halastó 0,4% (34 ezer ha) Nádas 0,7% (57 ezer ha) Konyhakert 1,2% (96 ezer ha) Gyümölcsös 1,3% (102 ezer ha) Szőlő 1,1% (86 ezer ha) (forrás: KSH 2007.) Megjegyzés: Az itt látható adatokból látható, hogy a magyar termőterületnek több mint a fele (egészen pontosan 58,4%-a) szántó. Ebből kiderül, hogy a mezőgazdaság igenis fontos az ország számára km 2 = 100 ha = 100 hektár, azaz 1 ha = 10-2 km 2. Forrás: A NAGY VILÁGATLASZ (ld. az Irodalomjegyzékben) Forrás: MASZ-MAGYAR.PDF (ld. az Irodalomjegyzékben) 2. oldal

4 M EZŐ GAZDAS ÁG I GÉ PE K, O KTATÁS A mezőgazdaság eredményeit nagyban befolyásolja az időjárás, a mezőgazdasággal foglalkozók képzettsége, valamint a munkájukat segítő gépek. Nem mindegy, milyen embereket, milyen gépekkel foglalkoztatnak, mert ettől függ a termés sorsa. Alap- és középfokú iskolai rendszerű szakképzésben a tanévben közel 180 szakképző iskolában folyt mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari szakmacsoportos szakiskolai és szakközépiskolai oktatás, valamint a szakképző évfolyamokon folyó szakképzés. Az ilyen oktatásban részt vevő tanulók száma összesen mintegy 45 ezer fő volt. A szakképzési rendszerbe szervesen illeszkedő képzés eleget tesz az agrárgazdaság speciális igényeinek. Ezek a szakképző intézmények az agrárágazat valamennyi szakterületén és szintjén biztosítják a szakmai ismeretek megszerzését. A szaktárca mellett a fővárosi, a megyei és a települési önkormányzatok, egyházak és alapítványok tartják fenn az iskolákat ben a mezőgazdasági traktorok számában több év átlagában kismértékű növekedés volt tapasztalható. Egyidejűleg a kisebb teljesítményű traktorokat nagyobb teljesítményű traktorokkal váltják fel mind az egyéni gazdaságokban, mind a gazdasági szervezeteknél. A korábbi évekhez képest 2007-ben a nagy összegű támogatásoknak köszönhetően jelentősen magasabb volt a mezőgazdasági gépek értékesítése. A M EZŐGAZDAS ÁG ÁG AZ ATA I N Ö V É N Y T E R M E S Z T É S Magyarországon a növénytermesztésben meghatározó a gabonafélék aránya. A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, napraforgó, árpa és a zab. A többi fontos növényt a kertészeti ágazat állítja elő. K E RT É S Z E T Magyarországon az éghajlat és domborzat adta lehetőségek sok gyümölcs, zöldségfajta, szőlőfajta, illóolaj- és dísznövény termesztését teszik lehetővé. Ezek a termékek ízükben és zamatokban rendkívül gazdagok, így az európai fogyasztók elvárásait is ki tudjuk elégíteni. Á L L AT T E N Y É S Z T É S Az 1990 utáni években az állattenyésztési ágazatokban negatív tendencia alakult ki. A korábbi évektől megszokott állatállomány-csökkenés 2007-ben is folytatódott, de üteme lelassult. Csökkent a juhállomány, a baromfifélék létszáma, valamint a sertéslétszám is, de a tehén- és pulykaállomány nagyobb volt, mint 2006-ban. A szarvasmarhák és a sertések 31-33%-át tartották egyéni gazdaságok. A tyúkállománynak 45 százalékát, a juhállománynak pedig közel 90%-át gondozták egyéni gazdaságokban. E R D Ő G A Z D Á L K O D Á S Az erdőgazdálkodás célja az erdővel való fenntartható gazdálkodás, amelynek ki kell elégítenie a társadalom erdőhöz kapcsolódó fogyasztási, üdülési és kulturális igényeit. Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió ha) erdőgazdálkodásra szánt terület, aminek 94%-át borítja erdő. Az erdővel borított területet nézve az ország erdősültsége 20,3%. Eszerint az erdő a második legnagyobb területet elfoglaló művelési ágazat az országban. 3. oldal

5 VA D G A Z D Á L K O D Á S, H A L Á S Z AT A magyar vadgazdálkodás célja az ökológiailag átgondolt és kiegyensúlyozott szabályozás és hasznosítás alapelveinek követése. A vadászat, vadgazdálkodás hírneve a kiemelkedő értékű nagyvadállomány minőségén és a jól szervezett vadászaton múlik. A legjobb magyar trófeák évről évre a világranglista első 10 helyének valamelyikén foglalnak helyet. A HALÁSZAT horgászat (megélhetés - hobbi) A M EZŐGAZDAS ÁG FŐBB EREDM ÉNYE I BEN Már említettük, Magyarországon mennyire meghatározó a növénytermesztésben a gabonafélék aránya. Az elmúlt évtized során a magyar mezőgazdaságot nem kímélték a természet erői, sújtottak aszályok, árvizek, belvizek, téli-tavaszi fagyok és jégverés. Ezek a legtöbb szántóföldi és kertészeti kultúránál jelentős terméskiesést és milliárdos károkat okoztak. Azonban a közötti időszak kivált ebből az évtizedből, amikor a gabonatermelés szempontjából rendkívül kedvező volt az időjárás. Ekkor viszont a többlettermelés miatti értékesítési és tárolási problémák adódtak. A K A L Á S Z O S O K É S A K U K O R I C A T E R M É S M E N N Y I S É G E Az alábbi diagramon jól nyomon követhető a közötti időszak fellendülése. 18,0 Kukorica 16,0 14,0 Egyéb kalászos 12,0 8,3 9,1 Búza millió tonna 10,0 8,0 6,0 6,2 1,6 2,4 2,0 8,3 1,8 4,0 1,6 4,0 2,0 4,0 6,0 5,1 4,4 4,0 0, átlaga oldal

6 A B Ú Z AT E R M E L É S J E L L E M Z Ő I S Z Á M O K B A N Érdemes megnézni azt a táblázatot, melyben a 2005-től 2007-ig terjedő időszak évenkénti adataival ismerkedhetünk meg, és hogy megérte-e a kereskedelem. A termelés jellemzői Összesen Átlag Betakarított terület, hektár Betakarított összes termés, tonna Termésátlag, kg/hektár Felvásárlási átlagár, Ft/tonna vetőmag élelmezési, ipari célra takarmány Termelői-piaci átlagár, Ft/kg 35,70 32,90 52,00 40 Bruttó termelési érték, millió Ft folyó áron összehasonlító áron (előző áron) Összevont mérleg, tonna Nyitó készlet Betakarított összes termés Behozatal Forrás összesen Ipari feldolgozás Takarmányfelhasználás Vetőmag-felhasználás Kivitel Veszteség Záró készlet Felhasználás összesen Ebből: belföldi élelmezésre Külkereskedelem Behozatal tonna millió ft egységár Kivitel tonna millió ft egységár Megérte? Nem Igen Nem Nem Nem Ezekből az adatokból jól látható, hogy a évig terjedő időszakban egyedül 2006-ban érte meg külföldre importálni búzát, hiszen a kivitel egységára csak abban az évben volt nagyobb, mint a behozatal egységára ben és 2007-ben drágábban vettük a búzát, mint eladtuk azt más országok számára. 5. oldal

7 A BÚZA Története A búza az emberiség egyik legrégebb óta termesztett növénye. Termesztését már Egyiptom legrégibb emlékei is igazolják. Ezek szerint már i.e esztendővel termesztették. Európában Heer tanulsága szerint a svájci és felső-olaszországi tavak mellékén a legrégibb lakosoknak, körülbelül a trójai háború korában apró szemű, a mai búzával meg nem egyező növényük volt, melyet a római hadjáratok idejéig termesztettek. Rendszertani besorolás Ország: Növények Törzs: Zárvatermők Osztály: Egyszikűek Rend: Pázsitfűvirágúak Család: Pázsitfűfélék Alcsalád: Perjefélék Nemzetség: Triticum Legismertebb búzafajták Közönséges búza Kétszemű búza v. tönke Kemény v. üvegszemű búza Egyszemű búza v. alakor Lengyel búza Tönköly Angol v. hasas búza A búzatermesztésben az embereknek sok dologra oda kell figyelniük. A búzát különböző NÖVÉNYVÉDŐ SZEREKKEL kell védeni a különböző kártevőktől, azonban ezekkel vigyázni kell, nehogy a környezetre ártalmas legyen. A TRÁGYÁZÁS is fontos feladat, de nem mindegy, milyen trágyát használunk. A TERMÉSZETES TRÁGYA általában állatok ürülékéből tevődik össze. Ez JÓ FEJLŐDÉST BIZTOSÍT a növényeknek, és a környezetre ártalmatlan. Akik nem tehetik meg, hogy természetes trágyát vásároljanak, azoknak marad a MŰTRÁGYA. Ezzel azonban vigyázni kell, a nitrátos műtrágya ugyanis nagy mennyiségben nagy KÁRT OKOZHAT a környezetben, pl. IVÓVÍZ. Ezek az emberre is ártalmasak lehetnek. Aratás után a magtárba kerülnek a búzaszemek. Ezeket a malomipar hasznosítja. Készülhet belőle sok minden, pl. a mindennapi életben használt kenyér, finom sütemények, stb. alapanyaga. 6. oldal

8 A M EZŐGAZDAS ÁGH O Z K APCSOLÓ DÓ ÁGAZ ATO K V Í Z G A Z D Á L K O D Á S A vízgazdálkodás programjának célja a mezőgazdasági termelés és a települések biztonságának szolgálata. Ez magában foglalja a szükség szerinti belvízmentesítést, és az aszály időszakában szükséges vízpótlást. A belvízvédekezés a nagy mennyiségű csapadék és az árvíz jelenléte teszi szükségessé, mert a gravitációs kivezetés lehetőségének megszűnése miatt szivattyútelepeket kell üzemeltetni. É L E L M I S Z E R I PA R Az élelmiszeripar a magyar nemzetgazdaság hagyományosan jelentős ágazata. A folyó áron számított bruttó termelési érték 2007-ben 2002,2 milliárd forint volt, 2006-nál 49 milliárddal több. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar teljesítménye évek óta csökken, a 2002-es 14,9 százalékos részesedés 2007-re már csak 9,7 % lett. IR OD A LOM JE GY ZÉ K A nagy világatlasz (Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985) A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban (masz-magyar.pdf) A fontosabb gabonafélék termesztése és felhasználása 7 A búza Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja: Infotéka Mezőgazdasági adatok Mezőgazdasági alapadatok A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban (Az előszót Gráf József földművelődésügyi és vidékfejlesztési miniszter írta, a kiadvány kiadói információit a 26. oldal tartalmazza!). Ez a 26 oldalas dokumentum a év eredményeiről számol be. A KSH-s anyag elérési útvonala: Instrastat StADAT táblák Témastruktúra 4.1. Mezőgazdaság idősoros adatok A fontosabb növények termesztése és felhasználása: A fontosabb gabonafélék termesztése és felhasználása. Szakértő: Major Tamás, tel: , Tamas.Major@ksh.hu WikiPedia A búza (hu.wikipedia.org) 7. oldal