NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/6447/2008 Munkaanyag a Kormány részére a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról december

2 Állami szervek E G Y E Z T E T É S I L A P MeH név: egyetért nem ért egyet észrevételt tett határidőben nem adott véleményt EüM FVM HM IRM KHEM KüM KVVM OKM ÖM PM SzMM K+F TNM TNM (Polg. titk. Szolgálatok) LÜ KSH KÖH MBFH Társadalmi és érdekképviseleti szervek Megyei Önkormányzatok Önkormányzati Szövetségek A 2008 novemberi Országos Területfejlesztési Tanács ülése az előterjesztést megtárgyalta, és egyhangúan elfogadta. Az előterjesztést beterjesztjük a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának az ülésére. 2

3 I. Tartalmi összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A területrendezési hatósági eljárásokra és a területrendezési tervek módosítására irányadó szabályozás felülvizsgálatát az engedélyezési eljárások gyorsítására irányuló kormányzati szándék, az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT.) évi L. törvény által megtörtént felülvizsgálata által bevezetésre kerülő új, meghatározott övezetekben beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére irányuló területrendezési hatósági eljárás, a megyei területrendezési terveknek a törvénymódosítása miatt szükségessé váló felülvizsgálata, továbbá az időközben nyert jogalkalmazói tapasztalatoknak a jogszabályba történő visszavezetése teszi szükségessé. A területrendezési hatósági eljárások és a területrendezési tervek módosításának gyorsítására irányuló kormányzati szándék mely gyorsítás a beruházások helyszíneinek kijelölését könnyíti meg jelen előterjesztés alábbi rendelkezéseiben találhatóak: Újfajta, a beruházások területi elhelyezését megkönnyítő területrendezési hatósági eljárás bevezetése. A településrendezési tervek készítése során az OTrT. által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében; továbbá a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Agglomerációs-törvény) hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen főszabályként nem, csak az állami főépítész előzetes engedélye alapján jelölhető ki beépítésre szánt terület. A nyilvánvaló hibák javítására irányuló egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás hatályának kiterjesztése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekre. A jelenleg kizárólag a területrendezési tervek javítását lehetővé tevő eljárás hatályának kiterjesztését gyakorlatban felmerült problémák indokolták. Az említett egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásnál a szakhatóságokra vonatkozó kötelező egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle mellőzése. Ezen intézmények megszüntetését az indokolja, hogy a tapasztalatok szerint gyakorlati jelentőségük nincs. Szakértők kötelező bevonásának mellőzése. Az előterjesztés összhangba hozza a kormányrendeletet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvénnyel (továbbiakban: Ket.). E rendelkezés ugyanakkor természetesen nem zárja ki, hogy az állami főépítész, amennyiben azt szükségesnek látja, szakértők bevonása mellett döntsön. A döntést megalapozó területrendezési hatásvizsgálat tervtanács előtti bemutatásának mellőzése. A tervtanács összetételénél fogva elsősorban a területrendezési tervek szakszerűsége kérdésében tud megalapozottan dönteni. A környezeti hatástanulmány elfogadása a területrendezési hatásvizsgálat környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzéseként. A területrendezési hatósági eljárással érintett műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények egyben mind környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Amennyiben a külön jogszabály szerinti környezeti hatástanulmány már elkészült, úgy azt a területrendezési hatósági eljárásban figyelembe kell venni. 3

4 A szakhatóságok megkeresése a területrendezési hatásvizsgálat dokumentációjából készített összefoglaló anyag helyett az ügyfél által benyújtott kérelemmel történik. E rendelkezés az állami főépítész munkájának egyszerűsítése által gyorsítja az eljárást. Egyfázisú tervmódosítás bevezetése. A hatályos szabályozással ellentétben az előterjesztés a már elfogadott területrendezési tervek módosítását az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával, egy fázisú tervezési és egyeztetési folyamat keretén belül is lehetővé teszi. Ennek a megyei területrendezési terveknek az OTrT módosítása okán szükségessé váló felülvizsgálata miatt van nagy jelentősége. A fentieken túlmenően a jogalkalmazás megkönnyítését (és ezáltal a hatósági eljárások gyorsítását) szolgálja a rendelkezések tartalmi változtatás nélkül átvezetett pontosítása is. A hivatkozott rendelkezések alkalmasak arra, hogy gyorsítsák a hatósági eljárást, ezáltal csökkentve annak időigényességét. Mindazonáltal fontos annak ismételt hangsúlyozása, hogy az állami főépítész eljárására kizárólag kivételes esetekben kerül sor akkor, ha a helyi önkormányzat a területfelhasználásra vonatkozó, magasabb szintű rendezési tervekben meghatározott általános előírásoktól el kíván térni, vagy ha a remélhetőleg kivételesen előforduló nyilvánvaló hiba javítására van szükség. A területfelhasználás meghatározása egyebekben főszabályként a helyi önkormányzat vagy az országgyűlés hatásköre. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a kormányprogram Épülő Magyarország és A 21. század infrastruktúrája fejezeteiben meghatározott célkitűzések végrehajtásához szükséges beruházások hatékonyabb megvalósításához járul hozzá. A javasolt jogszabály-módosítás elősegíti, hogy hazánk a kormányprogramnak megfelelően maimálisan kihasználja az uniós támogatásokat. A kormányprogram az építésügy kiemelkedő szerepét hangsúlyozza, amikor a Haza és haladás c. fejezetben deklarálja: Építünk és beruházunk, annyit, mint soha korábban. Utakat, vasutakat, városközpontokat építünk szabályozunk folyókat, építünk csatornákat. Kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia, átlátható és ellenőrzött gazdálkodás ezek a reformok fő irányai. III. Előzmények Az Országgyűlés júniusában fogadta el az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény módosításáról szóló évi L. törvényt, amely eddig nem szabályozott esetekre teszi lehetővé a területrendezési hatósági eljárások lefolytatását (beépítésre szánt területek kivételes kijelölése az OTrT. által meghatározott övezetekben). Jelen előterjesztés ezen eljárások lefolytatásához szükséges részletszabályokat alkotja meg. Ezen túlmenően két éve fogadták el a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvényt (Ngt.), mely törvény a kiemelt beruházásokra vonatkozóan speciális eljárási szabályokat határozott meg. Mivel az eltelt két év tapasztalatai alapján indokolt az eljárások gyorsításának eszközeit bővíteni, a Kormány március 12-i ülésén a felelősök és határidők megjelölésével elrendelte az építési folyamatot befolyásoló jogszabályi környezet teljes felülvizsgálatát ( készüljön előterjesztés a Kormány részére a területrendezési és 4

5 településrendezési eljárások megfelelő garanciák melletti egyszerűsítéséhez és gyorsításához ). Jelen előterjesztés ezen kormányzati elhatározásnak felel meg. IV. Várható szakmai hatások A hatósági munka és a területrendezési tervek módosítására irányuló eljárás érdemi rövidülése várható, megőrizve közben a döntések szakmai megalapozottságát és az érdekeltek jogainak védelmét. Az új, az OTrT-ben és az Agglomerációs-törvényben meghatározott újfajta területrendezési hatósági eljárás (beépítésre szánt terület kijelölése) kormányrendeletben történő részletszabályainak megalkotása megkönnyíti a jogalkalmazást és erősíti a terület- és településrendezési tervek koherenciáját. V. Várható gazdasági hatások Az előterjesztés elfogadásának eredményeként a területrendezési hatósági eljárások és a területrendezési tervek módosítására irányuló eljárások akár hónapokkal is lerövidülhetnek, amely jelentős mértékben javítja a beruházások pénzügyi és gazdasági megvalósítási lehetőségeit. Az előterjesztés elfogadása költségvetési kiadásokkal nem jár, azonban a részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósuló beruházások határidőben történő befejezésével megelőzhető a költségvetést terhelő esetleges visszafizetési kötelezettség. VI. Várható társadalmi hatások Az eljárások felgyorsításának, a beruházások határidőben történő megvalósításának nyertesei a (magyar) vállalkozások; e programok sikere növeli a lakosság bizalmi indeét, elégedettségét. VII. Kapcsolódások Az előterjesztés az alábbi jogszabályokhoz kapcsolódik: - OTrT., Ngt. - Az IRM-mel történt megállapodásnak megfelelően a hiányzó felhatalmazásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXL. törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat csomag keretében (várhatóan október 1-i hatálybalépéssel) kívánjuk a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvénybe beépíteni. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése 5

6 További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: 6

7 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány elfogadja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet Magyar Közlönyben történő kihirdetését. 7

8 A Kormány Melléklet az előterjesztéshez... rendelete a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 27. -a (1) bekezdésének j) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdése b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. (1) Közigazgatási (területrendezési hatósági) eljárás kezdeményezhető a) településrendezési terv vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolása hiányában a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervében meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására (a továbbiakban: pontosítás); b) a kivételes eltéréshez, ha ba) a kiemelt térség vagy megye területrendezési tervének készítése során indokolt az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok tervezési területre vetített hosszának az országos területrendezési terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalhoz viszonyított +/- 10%-nál nagyobb eltérése; bb) a településrendezési terv készítése során indokolt az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok települési közigazgatási területre vetített hosszának a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalhoz viszonyított +/-5%-nál nagyobb eltérése (a továbbiakban együtt: eltérés); c) a területrendezési tervben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés); d) ha a 8. (1) bekezdése szerinti nyilvánvaló hiba korrekciójának szükségessége merül fel (a továbbiakban: javítás); e) a településrendezési terv készítése során beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére ea) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében; eb) a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen (a továbbiakban: beépítésre szánt terület kijelölése). (2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt közigazgatási eljárások megalapozására a jelen rendeletben meghatározott típusú területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni. A külön jogszabály szerinti előzetes vizsgálatot lezáró határozat 8

9 szerint elkészített környezeti hatástanulmány az 1. számú melléklet II. b) pontjában meghatározott környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzésnek minősül. (3) A terület- vagy településrendezési tervben, vagy ezek hiányában területrendezési hatósági eljárás keretében már lehatárolt területrendezési tervi elem esetében az (1) bekezdés a) pontja szerinti területrendezési hatósági eljárásnak helye nincs. 2. Az R. 3. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A területrendezési hatásvizsgálat a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a területrendezési tervekben szereplő nyomvonaltól való, az 1. (1) bekezdésének b) pontja által meghatározott határértéknél nagyobb mértékű eltérés indokoltságának vizsgálata, b) a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési tervben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott körbe tartozó térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésének megalapozása, illetve c) beépítésre szánt területként történő kijelölés indokoltságának vizsgálata céljából készül. (2) A területrendezési hatásvizsgálat során az (1) bekezdés a) pontja szerinti eltérésre, b) pontja szerinti létesítmény elhelyezésére és c) pontja szerinti beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozó javaslat terület, illetve településrendezési kihatásait össze kell vetni a hatályos területrendezési tervvel. 3. Az R. 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) A területrendezési hatósági eljárás az illetékességi területén megvalósuló létesítmény esetén megyei vagy települési önkormányzat határozattal megerősített kérelme alapján indul. Amennyiben több önkormányzat is érintett, a kérelmet a megállapodásuk alapján kijelölt helyi önkormányzat nyújtja be. (2) Az illetékes állami főépítész az eljárás megindítását kezdeményezheti az (1) bekezdésben megjelölt szerveknél. Az 1. (1) bekezdésének d) pontja szerinti eljárást külön kérelem nélkül is hivatalból lefolytathatja. (3) Területrendezési hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmet térségi területfelhasználási engedély kérelem formában az illetékes állami főépítészhez kell benyújtani. Az állami főépítész az 1. (1) bekezdés a), b) c) és e) pontjában meghatározott eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásától számított 15 napon belül gondoskodik a kérelemnek az illetékes közigazgatási hivatal internetes honlapján történő, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tartalmú hirdetmény megjelenéséről, ezáltal értesítvén a külön jogszabály szerinti ügyfeleket az eljárás megindításáról. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező megnevezését és címét, valamint a kérelem tárgyát és rövid összefoglaló indoklását, továbbá ezenkívül a) pontosításra irányuló kérelem esetén a területrendezési terv, javításra irányuló kérelem esetén a területrendezési terv vagy vízpart rehabilitációs tanulmányterv másolatának megfelelő részletét az azonosítandó tervi elemek megkülönböztetésével és a pontosításra illetve javításra vonatkozó szükség szerint a terv méretarányához igazodó pontosságú rajzi javaslattal; b) eltérésre és beillesztésre irányuló kérelem esetén 9

10 ba) a létesítménnyel érintett területrendezési terv (tervek) módosításra vagy kiegészítésre kerülő másolatának részletét az eredeti és a módosítani kívánt tervi elemek megkülönböztetésével, bb) a területrendezési hatásvizsgálatot, bc) a területrendezési hatásvizsgálat tárgyát képező térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósításában érdekelt vagy érintett minisztérium, kormányhivatal, központi hivatal vagy azok területi szerve, valamint a megyei, szomszédos és az érintett települési önkormányzat véleményét; c) beépítésre szánt terület kijelölésére irányuló kérelem esetén ca) amennyiben létezik, a hatályos településrendezési terv másolatának megfelelő részletét, cb) a településrendezési terv tervezetét a beépítésre szánt területként kijelölni kívánt terület rajzi munkarészeken történő térbeli meghatározásával, cc) a területrendezési hatásvizsgálatot, cd) a beépítésre szánt területként kijelölni kívánt területtel érintett övezet kijelölésében érdekelt vagy érintett minisztérium, kormányhivatal, központi hivatal vagy azok területi szerve, valamint a megyei, szomszédos és az érintett települési önkormányzat véleményét. (5) A kérelmet írásban kell benyújtani; az állami főépítész ellenkező előzetes tájékoztatása hiányában a javításra irányuló kérelmet tizenegy példányban (ebből két példányt elektronikus adathordozón), a pontosításra, eltérésre, beillesztésre és a beépítésre szánt terület kijelölésére irányuló kérelmet húsz példányban (ebből két példányt elektronikus adathordozón). 4. Az R. 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) Az állami főépítész az eljárásba a szakhatóságokat a 2. számú mellékletben foglaltak szerint vonja be. (2) A szakhatóságok megkeresése az ügyfél által benyújtott kérelem megküldésével történik. (3) Az állami főépítész a térségi területfelhasználási engedély iránti kérelemről határozatot hoz, amelyben a) megadja a térségi területfelhasználási engedélyt, ha az eljárás során megállapítható volt, hogy a kérelemben szereplő javaslat összhangban van az elfogadott területrendezési terv koncepciójával és nem ellentétes előírásaival, b) elutasítja a térségi területfelhasználási engedély kérelmet, ha az eljárás során az volt megállapítható, hogy a kérelemben szereplő javaslat megvalósítása nincs összhangban a területrendezési terv koncepciójával, illetve ellentétes előírásaival, továbbá mindkét esetben elrendeli a határozat nyilvántartásba vételét a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartását külön jogszabályban meghatározottak szerint vezető szervnél. (4) Térségi területfelhasználási engedéllyel megállapított területfelhasználási kategória és övezeti határ, műszaki infrastruktúra hálózat és egyedi építmény az alacsonyabb szintű terület vagy településrendezési tervben a magasabb szintű terv előzetes módosítása nélkül szerepeltethető. (5) A térségi területfelhasználási engedély az engedélynek megfelelő rendezési terv elkészültéig, de legfeljebb 5 évig érvényes. Az állami főépítész ennél rövidebb érvényességi időt is megállapíthat. A engedély érvényessége kérelemre további egy évvel meghosszabbítható. 10

11 5. Az R. 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (1) A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelem részét képező területrendezési hatásvizsgálatot, valamint a kérelem tárgyában hozott határozatot az alábbiaknak is meg kell küldeni: a) a külön jogszabályban meghatározott Dokumentációs Központnak, b) a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartását vezető szervnek, c) amennyiben nem azonos a b) pontban jelzett szervvel a térségi területfelhasználási engedélyek nyilvántartását vezető szervnek, d) valamint a megyei önkormányzatnak. (2) Az állami főépítész a határozathozataltól számított 15 napon belül gondoskodik határozatának az illetékes közigazgatási hivatal internetes honlapján történő, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tartalmú hirdetmény megjelenéséről, ezáltal közölvén a döntést a külön jogszabály szerinti ügyfelekkel. 6. Az R. 8. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A javításra irányuló kérelmet, amennyiben az az elfogadott területrendezési tervek, vízpartrehabilitációs tanulmánytervek rajzi munkarészeiben előforduló az alaptérképek és a felhasznált nyilvántartások, illetve adatszolgáltatások hiányosságaiból, a tervezési és egyeztetési folyamat lezárása és a terv elfogadása közti időben hozott jogszerű területfelhasználási döntések következményeiből, valamint szerkesztési, nyomdai vagy nyomtatási pontatlanságokból következő nyilvánvaló hibák megállapítására és kijavítására irányul, egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásban kell elbírálni. (2) Az egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás során az állami főépítész: a) a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárásba a szakhatóságokat a 2. számú melléklet szerint vonja be; b) megállapítja a hiba tényét és jellegét, amelynek alapján a valós helyzetről szükség szerint rajzi munkarésszel ellátott hatósági bizonyítványt ad ki; c) a hatósági bizonyítványt a hiba kijavítására vonatkozó javaslatával együtt megküldi a 7. ban meghatározott szerveknek. 7. Az R. 2. számú mellékletének helyébe jelen kormányrendelet melléklete lép. 8. (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Az R. 5. -ának (2) bekezdése, valamint 9. -ának (2) bekezdése hatályát veszti. (3) A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. -ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A módosításra az új területrendezési terv egyeztetésének és elfogadásának rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elfogadott területrendezési terv módosítása az előkészítő és a javaslattevő fázis összevonásával egy fázisú tervezési 11

12 és egyeztetési folyamat keretén belül is elvégezhető. (4) E rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 12

13 Melléklet a.../2008. (..) Korm. rendelethez 2. számú melléklet a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelethez A területrendezési hatósági eljárásba bevonandó illetékes szakhatóságok Szakterület Szakhatóság 1. Minden esetben bevonandók: környezetvédelem, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi természet- és tájvédelem felügyelőségek helyi környezetvédelem, települési önkormányzat jegyzője természet- és tájvédelem kulturális örökség védelme Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatósági ügyekben eljáró szervezeti egysége 2. Érintettség esetén bevonandók: közlekedés Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága erdővédelem Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve talajvédelem Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve termőföld mennyiségi körzeti földhivatal, több körzet területét érintő esetben a védelme megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal) földtani és ásványvagyon bányakapitányság védelme vizek mennyiségi és környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi minőségi védelme felügyelőségek lakosság életének, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Fővárosi Polgári életfeltételeinek védelme Védelmi Igazgatóság közegészségügy Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézete elektronikus hírközlési Nemzeti Hírközlési Hatóság létesítmények védelme 13

14 RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet), továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítására irányuló koncepcionális módosító javaslatok szükségességét az alábbi indokok támasztják alá: Az 1. -hoz Az egyes hatósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések újrafogalmazása A Kormányrendelet 1. (1) bekezdés a), b) és c) pontjainak tartalmi változtatás nélküli újrafogalmazása a téves értelmezések elkerülése és a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében történt. A beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére irányuló új területrendezési hatósági eljárás bevezetése Minthogy az OTrT felülvizsgálata a területrendezési hatósági eljárások új fajtáját vezette be, az ezekre vonatkozó részletszabályokat a Kormányrendeletnek tartalmaznia kell. Ezen túlmenően az Agglomerációs-törvény is tartalmaz olyan, a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére vonatkozó rendelkezést, amelyre vonatkozóan a részletszabályok mindezidáig nem lettek elfogadva. A településrendezési terv készítése során a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésének két alapesete van: a) az OTrT felülvizsgálata által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint b) az Agglomerációs-törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen. A fentiek alapján az OTrT meghatározott övezeteiben és a budapesti települések esetében a település közigazgatási határától számított 200 m-en belül főszabályként nem lehet beépítésre szánt területet kijelölni. Amennyiben a település a településrendezési terv készítése során mégis el akar ettől térni, úgy a beépítésre szánt terület jogszerű kijelöléséhez előzetesen az állami főépítész engedélyét be kell szereznie (Kormányrendelet 1. (1) bek. e) pontja). A környezeti hatástanulmány elfogadása a területrendezési hatásvizsgálat környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzéseként. A területrendezési hatósági eljárással érintett műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények egyben mind környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Amennyiben a külön jogszabály szerinti környezeti hatástanulmány már elkészült, úgy azt az engedélyezési eljárások gyorsítása és a költségtakarékosság érdekében a területrendezési hatósági eljárásban figyelembe kell venni (Kormányrendelet 1. (2) bek.). 14

15 A 2. -hoz A tervezet a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére irányuló új hatósági eljárásra vonatkozó részletszabályokkal egészíti ki a hatályos szabályozást (Kormányrendelet 3. ). A 3. -hoz Kérelem benyújtásának formai követelménye Az egyik főépítészi iroda jelezte, hogy egyes esetekben kizárólag a polgármester nyújtja be az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet. A módosítást követően az önkormányzati határozattal megerősített kérelem alapján kiadott területfelhasználási engedély jobban tükrözi a kérelem mögött rejlő konszenzust és az elképzelés támogatottságát (Kormányrendelet 4. (1) bek.). Értesítés az eljárás megindításáról a létesítménnyel érintett ügyfelek tájékoztatása érdekében A Ket. 15. (2) bek. szerint a létesítménnyel kapcsolatos eljárásban ügyfélnek minősül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója, akiket a 29. (6) bek. szerint az eljárás megindításáról hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján kell értesíteni. Az előterjesztés ezzel a rendelkezéssel összhangban részletesen szabályozza az állami főépítésznek az ezzel kapcsolatban felmerülő feladatait illetve azt, hogy az értesítésnek a közigazgatási hivatal honlapján is meg kell történnie (Kormányrendelet 4. (3) bek.). A 4. -hoz Szakhatóságok megkeresése a területrendezési hatásvizsgálat dokumentációjából készített összefoglaló anyag helyett az ügyfél által benyújtott kérelemmel. E rendelkezés az állami főépítész munkájának megkönnyítése által gyorsítja az eljárást, ugyanis a főépítésznek a hatályos gyakorlattal ellentétben már nem kell a területrendezési hatásvizsgálatot kivonatolnia. További könnyítés, hogy a benyújtandó kérelmek példányszámát a javaslat a bevonandó szakhatóságok és a határozat nyilvántartását végző szervek számához igazítva megemeli, hogy az eljáró hatóságnak ne legyen gondja a sokszorosítással. A nyomtatási és fénymásolási költségek csupán elhanyagolható mértékben (pár ezer forinttal) emelik meg a kérelem benyújtásának költségeit. A teljes dokumentum szakhatóságokkal történő megismertetése szakmai szempontokból is alátámasztható (Kormányrendelet 6. (2) bek.). Az 5. -hoz A határozat közzététele a létesítménnyel érintett ügyfelek tájékoztatása érdekében A Ket. 15. (2) bek. szerint a létesítménnyel kapcsolatos eljárásban ügyfélnek minősül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója, akikkel a 80. (3) bek. szerint a döntést hirdetményi úton közölni kell. Az előterjesztés ezzel a rendelkezéssel összhangban részletesen szabályozza az állami főépítésznek az ezzel kapcsolatban felmerülő feladatait illetve azt, hogy a közlésnek a közigazgatási hivatal honlapján is meg kell történnie (Kormányrendelet 4. (3) bek. és 7. (2) bek.). 15

16 A 6. -hoz Javítási eljárás lehetőségének kiterjesztése a vízpart rehabilitációs tanulmánytervekre A gyakorlat során merült fel, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben is előfordult olyan nyilvánvaló hiba, amelynél szükség lett volna a javítási eljárás lefolytatására. A javaslat ezen eljárás lefolytatásának lehetőségét teremti meg (Kormányrendelet 8. (1) bek.) Az egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásnál a szakhatóságokra vonatkozó kötelező egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle mellőzése Mivel ezen intézmények a gyakorlatban nem váltak be (a szakhatóságok a részvételüket az egyeztető tárgyaláson és helyszíni szemlén szükségtelennek ítélték és ezért nem biztosították), az állami főépítész a javaslat szerint a jövőben írásban keresi majd meg a szakhatóságokat (Kormányrendelet 8. (2) bek. a) és b) pontja). A 7. -hoz Szakértők bevonásának mellőzése A szakértőkre vonatkozó szakasz hatályon kívül helyezésének több oka is van. Egyrészt, a hatályos szöveg nincs összhangban a Ket ának (2) bekezdésével, miszerint nem kell szakértőt igénybe venni akkor, ha jogszabály a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő. Másrészt a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 23/D. (4) bekezdése rögzíti, hogy az állami főépítész által kiadott határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, és a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény a szerint Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. A bíróság a hatályos szabályozás szerint másodfokú szakhatóságként eljáró szerveket szakértőként azért sem tudja bevonni, mivel ők beavatkozónak vagy perbehívott félnek minősülhetnek. A szakasz hatályon kívül helyezését indokolja az is, hogy egyes szakértők csak anyagi ellenszolgáltatás fejében hajlandóak nyilatkozni. A szakértőkre vonatkozó szakasz hatályon kívül helyezése a Ket. szerint ugyanakkor természetesen nem zárja ki, hogy az állami főépítész, amennyiben azt szükségesnek látja, szakértők bevonása mellett döntsön (Kormányrendelet 2. számú melléklete). A 8. -hoz A döntést megalapozó területrendezési hatástanulmány tervtanács előtti bemutatásának mellőzése A tervtanács összetételénél fogva elsősorban a területrendezési tervek szakszerűsége kérdésében tud megalapozottan dönteni, ezért közreműködése az eljárásban mellőzhető (Kormányrendelet 5. (2) bek.). Egyfázisú tervmódosítás bevezetése A hatályos szabályozással ellentétben az előterjesztés a már elfogadott területrendezési tervek módosítását az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával, egy fázisú tervezési és 16

17 egyeztetési folyamat keretén belül is lehetővé teszi. Ennek a megyei területrendezési terveknek az OTrT módosítása okán szükségessé váló felülvizsgálata miatt van nagy jelentősége, mivel a javaslat e tervek módosítását jelentősen felgyorsítja. A javaslat 15 megyét érint. (184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. (6) bek.) Kérem a Tisztelt Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, december Bajnai Gordon 17