20. tétel. Információtartalom vázlata. A munka- és foglalkozás-egészségügy fogalma, feladatai. A munkaalkalmassági vizsgálatok szükségessége, módjai

Átírás

1 20. tétel Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen kitört pánikhangulatban Önnek kell cselekednie, a sérült személyt elsősegélyben részesítenie. Mondja el, mi okozta a balesetet, hogyan lehetett volna elkerülni, és mit kell tennie a veszélyes anyagok okozta sérülések esetén! Információtartalom vázlata A munka- és foglalkozás-egészségügy fogalma, feladatai A munkaalkalmassági vizsgálatok szükségessége, módjai A munkakörnyezet biztonságos és higiénikus kialakítása Az elsősegélynyújtás általános szabályai A munka- és foglalkozás-egészségügy fogalma, feladatai A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során: a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiéne), valamint a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy) révén a munkát végző személy egészségének megóvása. Foglalkozás egészségügy A fizikai és a szellemi munka során az ember szervezetében, ill. annak működésében elváltozások jöhetnek létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és (vagy) kémiai ártalmak adódhatnak. Ezek a problémák a foglalkozás-egészségügy tárgykörébe tartoznak. A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem szerves része, amely a különféle munkakörök higiéniás követelményeit foglalja össze. Foglalkozás-egészségügy tárgyköre A különféle munkát végző ember és környezetének kölcsönhatása alapján a foglalkozás-egészségügy munkaélettani, munkalélektani és munkakörülményekre vonatkozó kérdésekkel foglalkozik. A munkaegészségügyön belül a foglalkozás-egészségügy feladata: a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes mukakörnyzeti kóroki tényezők

2 emberre kifejtett hatását a foglalkozási megbetegedések korai felismerése meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összes megterhelését a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen. (Az ÁNTSZ a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkájának felügyeletét a megyei szakfelügyelő főorvosokon keresztül valósítja meg.) A munkaalkalmassági vizsgálatok szükségessége, módjai A munkáltató egyik alapvető feladata, hogy a népjóléti miniszter 33/1996. (VI. 24.) NM rendelete szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatot elvégeztesse. Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. A népjóléti miniszteri rendelet az időszakos, illetve rendkívüli orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos tényezőket is szabályozza. Az orvosi vizsgálatok foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatásnak minősülnek, ezért azok ellátására csak a Foglalkoztatás-egészségügyi Szolgálat jogosult. A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat a fentiek alapján lehet: előzetes, időszakos és soron kívüli. A rendeletben meghatározott vizsgálatok körébe tartozik még a záró vizsgálat, valamint a pályaalkalmassági vizsgálat. Lényeges követelmény, hogy munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörre irányuljon. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően; a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt (pl. egy raktáros munkavállalót emelővillás targonca kezelésével is meg kívánnak bízni, vagy ha a munkavállalót az épület asztalos műhelyéből építés kivitelezés területére, a nyílászárók beépítésére irányítanak át); Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente, az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente,

3 fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal, a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente, a pszichoszociális kóroki *olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek+ tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente, Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján: A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel. Hajléktalan munkavállalók. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben. Korkedvezményre jogosító munkakörben évente pl. mozdonyvezető foglalkozatott, Külföldi munkavégzés esetén legfeljebb évente, A biológiai tényezők hatásának *61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerint biológiai tényezők: a mikroorganizmusok beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak,+ kitett munkavállalónál évente. Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján: Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák. Mezőgazdasági munkák. Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás). Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket. A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák. A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák. A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák. A szükséges vizsgálatok gyakoriságát a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció *a munkahelyen jelenlévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata+ figyelembevételével határozza meg. Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni: ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve gyakorlására; heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved; ha a munkavállaló munkavégzése nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet: a foglalkozás-egészségügyi orvos; a munkáltató; a munkavállaló.

4 Záróvizsgálat: Zárvizsgálatot kell végezni. a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; idült foglalkozási betegség veszélyével *idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl, zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis, stb,+ járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor; külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően. 3) A munkakörnyezet biztonságos és higiénikus kialakítása A munkáltató kötelességei a biztonságos és egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtésére biztonságos munkakörülmény védőfelszerelések munkavédelmi oktatás Feladatok: a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és ellenőrzése a gépek, berendezések, szerszámok, védőberendezések, védőfelszerelések megfelelő száma és minősége a munkafolyamatokra, technológiára, anyagokra vonatkozó munkavédelmi követelmények betartása és betartatása a munkavállaló szakmai, egészségi, munkavédelmi alkalmasságról való meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése a munkavédelmi feladatok ellátása, az előírások végrehajtási módjának meghatározása a tevékenység olyan megnevezése, hogy az ne jelentsen veszélyt a munkavállalóra a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési és melegedési lehetőség megteremtése a munkavédelmi képviselő (munkavállalói érdekvédelem) jogainak gyakorlásához a feltételek biztosítása Biztonságos munkakörülmények: tárgyi tényezők: az egyéntől független. Rendszerint kifejezhetők valamilyen mérőszámmal, amely behatárolja az emberi teljesítőképességet. személyi tényezők: a munkafolyamatokban részt vevő személy teherbíró képességét jellemző, az egyénre jellemző sajátosságok összessége. környezeti tényezők: a tárgyi és személyi elemeket körülvevő tényezők: pl. légállapot, hőmérséklet. A személyi védőfelszerelések biztosítják a munka vállálok munkavégzése során a veszélyforrásokkal szembeni megfelelő védelmet: feleljen meg a műszaki. esztétikai követelményeknek biztosítsa magas védelmi hatásfokot és kényelmét a védőfelszereléseket fiziológiai tulajdonságai, valamint használatának alapján minősíteni kell a kezelési utasításuk tartalmazza a védőfelszerelés rendeltetését és élettartamát kihordási idő nincs Csoportosítás: fejvédő eszközök-arcvédő eszközök-szemvédő eszközök hallásvédő eszközök-légzésvédő eszközök felső végtag védelme-test védelem-láb védelem Munkavédelmi oktatás: 1.munkába lépés előtti (elméleti és gyakorlati) 2.havi vagy negyedéves 3.napi 4.ismétlődő (évenként) 5.rendkívüli-baleset

5 új gép, új technológia, áthelyezés hosszabb távolét Higiénia A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ennek keretében gondoskodnia kell a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról; a zárt téri munkahelyek rendszeres, a használatnak megfelelő gyakoriságban történő takarításáról, illetve azon munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarításról. Azokon a munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora szennyezheti a munkakörnyezetet, és ezzel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet, a takarítást oly módon kell elvégezni, hogy e művelet ne legyen újabb veszély forrása. 4) Az elsősegélynyújtás általános szabályai A munkavégzés során mindenkit érhet sérülés, még a szabályok betartása mellett is. Ezek a sérülések általában nem súlyosak és egyszerűen kezelhetők. Ennek ellenére fel kell készülni a komolyabb sérülésekre is, amelyek az életet is veszélyeztetik. Az elsősegélynyújtás rendkívül sokrétű, felismerőkészség és döntésképesség, ügyesség és kockázatvállalás, határozottság hogy csak ezeket említsük - egyaránt szerepelnek a személyi feltételek között. Elsősegélynyújtás: Az a beavatkozás, amellyel, a balesetet szenvedett embertársunknak segítünk addig is, amíg az orvosi ellátás megkezdődik. Ebből következik, hogy az elsősegélynyújtás nem tévesztendő össze a gyógykezeléssel, ami az orvos feladata. Törvényi kötelezettség, hogy mindenki köteles elsősegélyt nyújtani! Vigyázzunk, mert a szakszerűtlen beavatkozás súlyos károkat okozhat. Az elsősegélynyújtás általános szabályai: Nyugalom megőrzése, határozott fellépés, de sietség nélkül nyújtsunk segítséget Segélykérés (hívjunk orvost vagy mentőt) Gyorsan cselekedjünk, a sérültet óvjuk a további veszélytől. A beavatkozásunk legyen a lehető legkíméletesebb és emberséges, felesleges szenvedést ne okozzunk. Több sérült esetén a súlyosság sorrendjében nyújtsunk elsősegélyt Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet és a friss levegőt Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk Nyugtassuk a sérültet Elsősegélynyújtást követően jutassuk a sérültet orvoshoz Legsürgősebb beavatkozásra akkor van szükség, ha a sérült élete van veszélyben. Klinikai halál állapotáról beszélünk a sérült légzésének és a szív megállása esetén. Biológiai halál a légzés és a szívműködés végleges, visszaállíthatatlan megállásakor következik be. Újraélesztés: csak akkor szabad megkezdeni, ha meggyőződtünk az életjelek megszűnéséről. A légzés szemmel érzékelhető(mellkas és a has ritmusosan emelkedik és süllyed).a keringésről leginkább a nyaki verőér tapintásával győződhetünk meg. Ha ezek az életjelenségek nincsenek, haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést, és mindaddig folytatni kell amíg a halál beálltát nem állapította meg az orvos. Az újraélesztési folyamat szakaszai: Az átjárható légutak biztosítása A belégzés pótlása A szívműködés helyreállítása A veszélyes anyagokkal való éritkezés hatására a szervezetben elváltozások következnek be. A veszélyes anyagok szándékosan (öngyilkosság) és nem szándékosan, valamilyen baleset vagy gondatlanság során jutnak be a szervezetbe. A szervezetbe a veszélyes anyagok bejuthatnak a szájon át, a légutakon keresztül és a bőr felületen felszívódva.

6 Ezen hatások ismeretében az elsősegélynyújtó feladata a következőkben fogalmazható meg: A veszélyes anyag bejutásának megakadályozása, ruházat eltávolítása, ill. a sérült eltávolítása a veszélyes környezetből. Felszívódás megakadályozása: A bőrön át felszívódó veszélyes anyag esetén a bőr bőséges lemosása szappanos vízzel, a szájon át bekerülő veszélyes anyagot az eszméleténél levő beteg esetén hánytatással távolíthatjuk el. (eszméletlen beteget nem szabad hánytatni). Azonnali hánytatást kell végezni a garat ujjal való ingerlésével vagy sós víz itatásával. A légutakon felszívódó gázmérgezéskor (CO) vigyük friss levegőre a beteget. Keringés és légzés biztosítása: ha a beteg eszmélten,léggutait megtisztítjuk, és stabil oldalfekvésbe helyezzük. Amennyiben a légzés leállt, befújásos lélegeztetést alkalmazhatunk. FIGYELEM: Fokozottan ügyeljünk arra, hogy az elsősegélynyújtásnál a veszélyes anyaggal ne érintkezzünk.