Dr. Nagy Imre szeptember 24., Szántód

Átírás

1 Dr. Nagy Imre szeptember 24., Szántód

2 Néhány tény. az Európai Unióban három és fél percenként meghal valaki munkához kapcsolódó okok miatt minden évben személy veszti életét foglalkozási megbetegedés, 8900 pedig munkahelyi baleset miatt az évi haláleset akár egyharmadát okozhatják a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagok (~21 ezer eset írható az abeszt számlájára); a munkavállalók közel 28%-a olyan megbetegedésben szenved, melyet vagy a jelenlegi, vagy múltbeli munkájuk okozott, okozhatott vagy súlyosbított; a munkavállalók átlagosan 35%-a vallja azt, hogy munkájuk káros az egészségükre; a fiatal munkaválallók, a bizonytalan ideig tartó munkát végzők, az idősebb és a migráns munkavállalók jobban ki vannak téve a foglalkozási kockázatoknak;

3 Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések 2 millió embert érintenek évente Iparilag fejlett országok Fejlődő országok Összes munkabeleset (halálos is): 160 millió ember szenved munkatevékenységével összefüggő megbetegedésben Nemzetgazdaságra háruló teher (kompenzáció, munkaidő kiesés, oktatás, egészségügyi ellátásra jutó költségek)

4 Nemzetközi kereskedelem felgyorsulása, liberalizálódása Új technológiák elterjedése Új munkaszervezési formák Új munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket okozó kockázatok megjelenése Jobb, megfelelőbb munkafeltételek kialakítása

5 Multinacionális cégek egyesülése Kevesebb, néhány meghatározó stratégia területre koncentrálnak A kis és középvállalatok vállnak a helyi gazdaság mozgatórugójává (a munkaerő foglalkoztatása alapvetően rájuk hárul) A kockázatok előfordulási valószínűsége magasabb Korlátozott gazdasági és technológiai lehetőségek Nem minden esetben ismerik a vonatkozó hatályos szabályozásokat, előírásokat Ritkán kérnek konzultációs segítséget a hatóságoktól

6 Bebizonyított tény, hogy a munkavállalók munkahelyükön és az egész munkában eltöltött idejük alatt veszélyes környezeti tényezőknek vannak kitéve. (89/391/EGK irányelv) A munkavállalók biztonságát és egészségvédelmének javítását nem szabad csak gazdasági megfontolásnak alávetni. (89/391/EGK irányelv) munkabalesetek (GDP 3-5%-a) foglalkozási-, foglalkozással összefüggő megbetegedések munkaképesség átmeneti vagy végleges csökkenése születéskor várható időtartam csökkenése idő előtti nyugdíjazás, rokkantosítás korai elhalálozás krónikus megbetegedések magas száma és korai kialakulása

7 Munkakörnyezetből származó munkaképességet befolyásoló tényezők Munkavégzés: - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés Kóroki tényezők - fizikai - kémiai - biológiai - pszichoszociális - ergonómiai Balesetveszély Munkahelyi megterhelés Életmód, lakóhelyi tevékenység Forrás: Ungváry

8 Az egészség, a munkavégző képesség megőrzése, védelme, a munka világában alapvető cél és feladat. A munkahelyen az egészséget és a biztonságot garantálni kell. Meg kell valósítani, hogy a munkavégzésből származó megterhelés, a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét.

9 Forrás: WHO, 2006

10 Az egészségi állapot önértékelése Magyarországos és az EU 15 országában (Magyarország: 2003, EU: 2002) Forrás: OLEF, Eurobarometer, 2003

11 Forrás: ONYF Aktív (nem nyugdíjas) korú rokkantnyugdíjasok száma

12 Táppénzen lévők napi átlagos száma (ezer fő) Táppénzen lévők aránya az összes jogosulthoz képest Táppénzesek száma és aránya 6,5 5,5 4,5 3,5 3 2,5 Forrás: KSH 1990-ben 4,5 millió, 2005-ben kevesebb, mint 3,5 millió biztosított

13 népesség egészségi állapota Egészség és munkavégzés Munkahelyi egészség és biztonság Munkavégzés minősége Munkavégzéshez kapcsolódó egészség-monitorozás területei

14 Munkabalesetek Foglalkozási betegségek Munkával kapcsolatos egészségi kockázatok betegség miatti távollét munkaképtelenség Betegség előfordulása Munka minősége Munkahelyi egészségfejlesztő tevékenységek Reintegráció/rehabilitáció Munkavédelmi intézkedések teljesítése Munkavédelmi intézkedésekre fordított kiadások EU WorkHealth Project

15 2118/2006. (VI. 30.) Korm. hat. Nemzetgazdasági szintű feladatok OMMF Munkavédelmi (munkabiztonsági + munkaegészségügyi) jogalkotás (2007. január 1.-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter) hatáskörébe került (az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben).

16 2118/2006. (VI. 30.) Korm. hat. Nemzetgazdasági szintű feladatok OMMF Munkavédelmi (munkabiztonsági + munkaegészségügyi) jogalkotás (2007. január 1.-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter) hatáskörébe került (az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben). munkavédelmi üzembe helyezés feltételei; munkaeszközökre, a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintje; építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelmények; elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei; képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei; foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése; azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme; biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészsége védelme; a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezése; egyéni védőeszköz használata feltételeinek szabályozása; foglalkozás-egészségügyi szolgálat működése és feladatai; foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása; potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményei; munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, kiképzésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének

17 1949

18 Munkahigiéne, foglalkozás-egészségügy területen az OMMF szakmai-módszertani, szakmai irányítási, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, megelőző alapintézménye. ALAPFELADATOK: a munkahigiénés, a foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozása; munkavállalók egészségének javításával, betegségek megelőzésével összefüggő tudományos kutató, elemző, oktató, képző, továbbképző, tájékoztató, szervező feladatok; a munkaegészségügy területén alkalmazott vizsgálatok módszerfejlesztési feladatai és a mérési tevékenység minőségi kontrollja; a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakítása és fejlesztése; az Európai Uniós tagállami működéssel kapcsolatos feladatok a munkaegészségügyi vonatkozású programokban való közreműködés; a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében. KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: foglalkozási betegek szakvizsgálata, felülvizsgálata és gyógykezelése, járóbeteg szakellátás; alkalmassági vizsgálatok; ALAPÍTÓ OKIRAT OMMF területi munkavédelmi felügyelőségei számára szakmai, módszertani segítség;

19 INTÉZET AKTIVITÁSI TERÜLETEI 1. Szakértői, szaktanácsadói, szakvéleményezési, tájékoztatási tevékenységek 2. Tudományos kutatási programok/témák 3. Oktatás, képzés, továbbképzés 4. Adatgyűjtés és elemzés 5. Az egészségügyi szolgáltatás (foglalkozási megbetegedések) 6. Új vagy módosított jogszabályok szerint elvégzett feladatok 7. Munkavédelem országos programja keretében végzett tevékenység 8. Hazai és nemzetközi kapcsolatok 9. Minőségellenőrzési, minőségbiztosítási, akkreditációs munkák 10. Gazdasági-pénzügyi tevékenység 11. Tudományos, szakmai vagy ismeretterjesztő közlemények, előadások

20

21 1,438 1,479 1,453 1,461 1,128 1,153 1,559 1,544 1,544 1,531 1,525 1,522 1,069 1,072 1,056 1,058 1,563 1,565 1,162 1,182 1,209 1,258 1,261 1,268 Az alkalmazásban állók létszáma millió 3 2,5 2,507 2,551 2,509 2,519 2,691 2,718 2,721 2,726 2,753 2,789 2,786 2, ,5 1 0, fizikai alkalmazott szellemi alkalmazott

22 Munkahelyi kóroki tényezők megoszlása 2007.

23 MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK ALAKULÁSA 2007 Összes

24

25 munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni; alkalmasság véleményezése: a munkáltató által megjelölt munkakörre Cél: annak elbírálása, hogy a munkavállaló: a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele a) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, b) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, c) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását; esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása,során nem idéz-e elő baleseti veszélyt; szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;

26

27 Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció

28 FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

29

30 A bejelentett esetek száma nemzetgazdasági áganként

31 Alkalmazásban állók Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ( ) ezer fő 7,5-10,3 ezer fő (KSH) Ma a világon az aktív férfi keresők 3-5 %-t foglalkoztatják a faipar különböző ágazataiban. A hatalmas tömeget foglalkoztató iparágban nagyon sok a baleset a fafeldolgozás és a bútoripar területén foglalkoztatottak között fordul elő a világ minden negyedik csonkulásos balesete. Emellett a munkavégzésből és a munkakörnyezetből a dolgozót az egészségkárosító tényezők csaknem teljes skálája fenyegeti. balesetveszély erdőgazdálkodás bányászat Főbb egészségkárosító kockázatok nem telepített munkahely (gyakran változik, egymástól elszigetelt, kevés ember nagy területen) Közlekedés, terepviszonyok időjárás (évszak változás) fizikai munkavégzés (2000 kcal/nap; 16 kj/min TTH körüli) ergonómiai kóroki tényezők fizikai kóroki tényezők Zaj helyileg ható rezgés egésztest rezgés biológiai kóroki tényezők kémiai kóroki tényezők

32

33 Bejelentett foglalkozási megbetegedések

34 Zaj okozta halláskárosodás Helyileg ható vibráció okozta megbetegedés

35 Bejelentett esetek megoszlása ( )

36 Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció

37 A magyar lakosság és benne természetesen a munkavállalói populáció betegségeihez kapcsolódó közvetlen (pl. kezelés összes költsége, táppénz) és közvetett költségek (betegség miatt kiesett termelés) 2005-ben milliárd forint Ebből a kiesett termelés a nemzetgazdaság számára milliárd forint veszteséget jelentett!

38 KORKEDVEZMÉNY Tny. 8. (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. Tny. 8/B. (1) A korkedvezményre december 31-éig - a december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak. Mvt.2. (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. Mvt.18. (2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

39 A korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének felülvizsgálatát az Országgyűlés a 60/1991. (X.29.) OGY határozatával rendelte el. Ezt követően az Érdekegyeztető Tanács Szociális Bizottságának december 19-i ülésén a három oldal megállapodott arról, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerét annak szakmai vonatkozásai miatt az akkori népjóléti tárca vizsgálja felül július 5.-én az NM vezetői értekezlete megtárgyalta és elfogadta az ad hoc bizottság állásfoglalását, mely szerint a jelenlegi korkedvezményre jogosító munkakörök megítélésének módszertana elavult, feltételei módosítandók. Távlatilag a korkedvezményes nyugdíjazást indokoló foglalkozások nagy részét meg kell szüntetni. Olyan új rendszerre van szükség, amelyben a korkedvezményes munkakörök elbírálása lehetőleg mérhető orvos-szakmai paraméterek alapján történjen, finanszírozása pedig a korkedvezménnyel szemben a prevenciót preferálja. A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere nem szolgálja a prevenciót; nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkoruk meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal történő megváltása.

40 1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 168/1997. (X. 6.) KORM. RENDELETHEZ 1. Föld alatt végzett munka 2. Fúrótoronynál végzett munka 3. Sűrített levegőben végzett munka 4. Zárt csatorna karbantartásánál végzett munka 5. Melegüzemben végzett munka 6. Villamosenergia-iparban végzett munka 7. Textiliparban végzett munka 8. Sütőiparban végzett munka 9. Hűtőházban végzett munka 10. Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka 11. Közlekedésnél végzett munka 12. Polgári repülésnél végzett munka 13. Robbanóanyag-iparban végzett munka 14. A Magyar Honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei

41 Törvény a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről Kormány rendelet - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályairól Miniszteri rendelet - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése kötelezettsége alól történő mentesítés eljárási díjairól és az állapotfelmérésről

42 1. Pszichoszociális környezet 2. Váz-izomrendszeri megbetegedések prioritások 3. Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények 4. Munkakörülmények hosszú távú hatásai

43 szolgáltatás, kisüzemek munkahely szerepe a betegség-teher munka egészségre gyakorolt hatása halálozás foglalkozással való összefüggés vizsgálata foglalkozási megbetegedések összmortalitásban játszott szerepe Megelőzés kultúrája, Helyes Gyakorlat, szemlélet

44 expozíció értékelésére becslési modellek fejlesztése (bőr!), új BEMek expozíció-válasz összefüggések epidemiológiai vizsgálata, alacsony expozíciók egészségre gyakorolt hatása, kombinált expozíciók (vegyi és zaj, rezgés,) vizsgálata; nanotechnológia, és ultrafinom részecskék expozíciójának vizsgálata (expozíciós utak, expozíciós szintek, toxicitás, egészségre gyakorolt hatás), rákkeltők foglalkozási eredetű daganatos betegség-teher reprodukciós rendszert károsítók;

45 új munkaszervezés formák stressz, megfélemlítés, erőszak balesetek Megváltozott munkaképességűek, nők, idősödő munkavállalók EU-ban a legtöbb foglalkozási megbetegedés értékelés Kombinált hatások (stressz, rezgés, hideg munkakörnyezet) Ismeret, megelőzési módszerek kidolgozása (egészségügy, szociális intézmények, statikus munkavégzés, stb.)

46