Ilyenek õk: Az Eötvös József Általános Iskolának mindketten meghatározó egyéniségei voltak.

Átírás

1 Ezt a gondolatot egy arab filozófus hagyta ránk. Ez a gondolat röviden összefoglalja mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a tanárt tanárrá, a pedagógust pedagógussá teszik. Az egyik legszebb hivatás a pedagógusé, aki sokakat szeret, s akit sokan szeretnek. Ilyenek õk: Egerváry Józsefné vasdiplomás pedagógus Ercsényi Lajosné rubindiplomás Az Eötvös József Általános Iskolának mindketten meghatározó egyéniségei voltak. E rcsényi Lajosné 1941-ben került Ercsibe, az akkori polgári iskolába földrajz-biológia szakos tanárként. Megszerette a falut, családot alapított. Generációkat tanított nyugdíjazásáig. Szaktárgyainak kiváló mûvelõje volt. Követelek tõled, mert szeretlek jellemezte tanári munkáját. Szigorúan követelt tanítványaitól, de legszigorúbb önmagával volt. Soha nem engedte meg magának a lazaságot. Tanítási órái emlékezetesek maradtak tanítványai számára, hiszen annyi tudást, annyi akaraterõt adott, hogy neveltjei, kikerülve az iskolából gyõzelmes küzdõk lehettek. gervári Józsefné 1946-ban kezdte a tanítói pályáját, 1952-tõl dolgozott szülõfalujában Ercsiben. Egész pályáját a gyermekek szeretete, az önzetlen segítõkészség, kiváló szakmai tudás jellemezte. Felettesei Makarenkó díjjal, Miniszteri Dicsérõ Oklevéllel, Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerték el nevelõi-tanítói munkáját. Húsz évig volt az iskola szakszervezeti titkára. Segítette kollégáit módszerek, tapasztalatok átadásával, sok-sok tanáccsal. Sokat tett életkörülményeik jobbá tételéért. E Tisztelet és büszkeség tölthet el bennünket, hogy városunknak ilyen kiváló pedagógus egyéniségei voltak. Hálásak vagyunk a kapott tudásért, a jellemformálásért, a szeretetért. Életét a gyermekek és a hivatás szeretete töltötte el. Több Kívánunk Nekik jó egészséget! elismerést kapott, nyugdíjazásakor Pedagógiai-díj kitüntetéssel ismerték el több évtizedes oktató-nevelõ tevékenysé- Az ercsi pedagógusok nevében: gét. Barinka Istvánné

2 2 Ercsi Híradó július A képviselõ-testület: - tudomásul vette a VADEX Zrt. önkormányzati tulajdonú erdõkkel kapcsolatos tájékoztatóját - hozzájárulását adta a 2,5 ha nagyságú nyárfaerdõ hasznosításából keletkezõ bevételének 21 H és 21 T jelzésû erdõk karbantartási feladataira történõ felhasználásához - az oktatási-nevelési intézmények 2010/2011-es nevelési-oktatási évrõl szóló beszámolóját elnapolta a augusztus havi ülésére - a 2 db térfigyelõ kamera áthelyezésére irányuló döntéshozatalt elnapolta - a közoktatási tv bek. c.) pontja felhatalmazása alapján engedélyezte, hogy a Napfény Óvoda csoportjainak száma 9, a Hétszínvirág Óvodáé 4 legyen - a Napfény Óvoda Minõségirányítási Programjának módosítását elfogadta - az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény osztályainak és napközis csoportjainak meghatározására irányuló határozati javaslatot elvetette, illetve újra kívánja azt tárgyalni - az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény részére túlóra és helyettesítés díjára elõirányzat biztosítását elvetette - a települési szilárd hulladék elszállítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételi felhívás kiírását elvetette, illetve a közbeszerzési ajánlattételi felhívást a augusztus 30-i ülésen tûzi ismét napirendre - a Bio-Pannónia Kft-vel fennálló települési szilárd hulladék gyûjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatást tartalmazó, december 18-án létrejött vállalkozási szerzõdés módosítását elfogadta - a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításához hozzájárult - nyári gyermekétkeztetést nyújt azon családok között született gyermekeire, akik között született gyermekeket is nevelnek - egyetértett az Ercsi Okmányiroda kirendeltségeként mûködõ Martonvásári Okmányiroda önállóvá válásával oly módon, hogy az Ercsi Okmányirodától a Martonvásári Okmányiroda különváljon és két önálló Ercsi mint korábban is önálló, Martonvásár mint újonnan önállóvá váló okmányirodaként, két önálló illetékességi területtel mûködjenek tovább - a Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 06/203-15/2011. számú végzésében foglaltakat tudomásul vette és intézkedik a hiányzó státuszok feltöltésérõl - az Ercsi Kistérség Járóbeteg-szakellátó Egészségügyi Központ Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság és az Egészségügyi Központ bérleti szerzõdésérõl szóló 151/2011.(IV.26.) Kt. sz. határozatát visszavonta és az új bérleti szerzõdést a határozat mellékleteként elfogadta - az Ercsi Kistérség Járóbeteg-szakellátó Egészségügyi Központ Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság 748 eft elõirányzat biztosítására irányuló kérelmét elvetette - a polgármester által beterjesztett lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót tudomásul vette - az Ercsi Város Önkormányzat Közmûvelõdési Koncepcióját elfogadta - az Eötvös József Mûvelõdési Ház és Könyvtár részére 1 fõ 4 órás mûvelõdésszervezõi státusz biztosításáról szóló 231/2011.(V.31.) Kt. sz. határozatát visszavonta és 1 fõ 8 órás mûvelõdésszervezõi státuszt engedélyezett, a személyi juttatásra, illetve a munkaadót terhelõ járulékra összesen 910 eft-ot biztosított a költségvetés általános tartaléka terhére - felül kívánja vizsgálni a térfigyelõ rendszer tápellátását és a további részletes mûszaki vizsgálat eredményének megismeréséig nem fogadta el az üzemeltetõ által tett ajánlatot - Ercsi Város közútjainak (Bajcsy-Zs. u. régi 6-os út, Csokonai u., Dombhát u., Petõfi S. utca, Kodály Z. u., Mártírok útja, Temetõ utca, Mázsaház utca, Esze Tamás utca, Semmelweis Ignác u., Kinizsi Pál u., Dózsa György út, Kossuth Lajos utca, Török utca, Lehel út, Panoráma utca, Egressy Béni u., Kispusztai út) aszfaltozását és kátyúzási munkálatait a Füzesi 2004 Kft-vel; a poros felületû utak (Magyar utca, Ybl Miklós utca, Gorkij utca, Hidász utca, Töltés út, Köztársaság tér, Vásártér, Déryné utca, régi 6. sz. út széleinek és a Bajcsy-Zs. u. vége) gépi fenntartását a PIDO Kft-vel kívánja elvégeztetni - az Általános Iskoláinkért Munkacsoport által elkészített Közoktatási Koncepciót elfogadta - a közmûvelõdésrõl szóló 45/2004. (XII.3.) Kt. számú rendeletet módosította - a évi költségvetésrõl szóló 5/2011.(II.16.) Kt. számú rendeletet módosította - megalkotta a 17/2011.(VI.29.) Kt. számú rendeletet az állattartás helyi szabályairól A Képviselõ-testület a soron következõ ülését augusztus 30-án órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja, melyre minden érdeklõdõt tisztelettel várunk. A testületi ülés várható fõbb napirendjei az alábbiak: - A két ülés között végzett munkáról szóló polgármesteri tájékoztató - Beszámoló az Önkormányzat évi költségvetésének I. féléves végrehajtásáról - Az önkormányzat évi költségvetési rendeletének módosítása - Elõterjesztés a Bursa Hungarica Ösztöndíj Pályázatról - Temetõ üzemeltetési szerzõdésének felülvizsgálata Cím: 2451 Ercsi, Dózsa György u. 53. Telefon: 06-25/ A Rendõrség elérhetõsége: 107, 112 segélyhívó számon Dunaújvárosi Rendõrkapitányság: 06-25/ Õrsparancsnok: Szabó Zoltán r. fõhadnagy Telefonszám: 20/ szabo_zoltan@fejer.police.hu Fogadóideje: minden hónap elsõ keddi napja 10:00 16:00 elõzetes bejelentkezés alapján Azonnali intézkedést igénylõ feljelentéseik, bejelentéseik, panaszuk kapcsán hivatali munkaidõn túl, amennyiben az épületben nem tartózkodik kollegánk, kérjük a fenti telefonszámokon érdeklõdjenek. Más esetben postai, vagy elektronikus úton is megküldhetik azt az õrsparancsnok címére. A Rendõrõrs épületében nem mûködik Ügyeleti Szolgálat!!! Amennyiben csengetés ellenére sem nyitnak ajtót, kérjük, hívja a segélyhívó számot, ahol megteheti bejelentését!

3 2011. július Ercsi Híradó 3 Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 15/ (VI.29.) önkormányzati rendelete a közmûvelõdésrõl szóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelet módosításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselõtestülete a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló évi CXL. tv ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének a közmûvelõdésrõl szóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelete (a továbbiakban: R.). 4. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 4. Az önkormányzat a közmûvelõdés területén a következõ kiemelt célokat valósítja meg: a) a helyi vallási közösségek támogatása és az azokkal való kapcsolattartás, b) a helyi önszervezõdõ civil közösségek támogatása, mûködésük elõsegítése, szakmai kérdésekbe való bevonása, c) a helyi hagyományokat õrzõ közösségi események felkarolása és támogatása, d) ünnepségek, bemutatók, találkozók, vetélkedõk, bálok és egyéb kulturális, közösségi alkalmak rendezése, e) éves programnaptár összeállítása a településen ismertté váló kezdeményezések összehangolásával, f) a településsel kapcsolatos kiadványok megjelentetése, illetve ilyen kiadványok megjelenésének kezdeményezése, elõsegítése, g) a helyi társadalom kiemelkedõ személyiségei, közösségei tevékenységének méltatása, kitüntetésekre, díjakra való felterjesztése, h) a kiemelkedõ tehetségû helyi alkotók, mûvészek támogatása, számukra kiállítási, bemutatkozási lehetõség biztosítása, i) testvér-települési kapcsolatok kiépítése, ápolása. 2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdésben megjelölt intézményeknek és szervezeteknek, valamint a magánszemélyeknek a közmûvelõdési feladatellátásba való bevonása az Önkormányzati intézmények által el nem látott feladatok teljesítése érdekében történhet. 3. Az R. 7.. (1-2-3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 1) A rendeletben meghatározott közmûvelõdési feladatok megvalósítására az önkormányzat közmûvelõdési megállapodást köt az igényektõl függõen intézményekkel, szervezetekkel, illetve magánszemélyekkel. 2) A közmûvelõdési megállapodás megkötését az Önkormányzat, valamint e rendelet 6. -ában meghatározott intézmények és szervezetek, valamint a közmûvelõdési feladatellátásban résztvevõ magánszemélyek kezdeményezhetik. 3) A közmûvelõdési megállapodásra vonatkozó javaslatot a Humán Bizottság terjeszti a Képviselõ-testület elé. 4. Az R. 8. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 8 A közmûvelõdési feladatok felügyeletét a Polgármester és a Humán Bizottság látja el. 5. Az R. 2. sz. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. Záró rendelkezések: 6. (1) E rendelet a kihirdetése napját követõ napon lép hatályba és a kihirdetését követõ 2. napon hatályát veszti. 7. Hatályát veszti a R. 1. (2) bekezdés b) pontja. Dr. Feik Csaba jegyzõ Szabó Tamás polgármester Záradék: Ez a rendelet június 29- én kihirdetésre került. Melléklet 2. melléklet a 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelethez Az önkormányzat közmûvelõdési feladatainak meghatározása Általános feladatok 1. Az iskolarendszeren kívüli képzések, életminõséget és életesélyt javító tanulási, felnõttoktatási és ismeretterjesztési lehetõségek tekintetében: a) iskolai képzést kiegészítõ lehetõségek biztosítása: 1. alapfokú számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatása önköltséges képzési formában, 2. nyelvoktatás önköltséges képzési formában, 3. szervezett, praktikus ismereteket oktató (pl.: gépjármûvezetõ képzés) vállalkozások számára oktatási helyszín biztosítása a szolgáltatási díjszabás szerinti terembérért, b) a gyermeknevelési-, ifjúsági- és családi problémák kezelése, életvezetési tanácsadás elsõsorban egyedi és tematikus ismeretterjesztõ elõadások, elõadássorozatok szervezésével, c) a helyi munkanélküliek, vagy megváltozott munkaképességûek számára átképzésekhez, munkalehetõséghez kapcsolódó információk közvetítése; a részükre szervezett képzésekhez térítésmentes képzési helyszín biztosítása. 2. A település környezeti, szellemi értékeinek, kulturális hagyományainak feltárása, megismerése és megismertetése érdekében: a) helytörténeti-honismereti sorozat gondozása, szerkesztése, b) helytörténeti kiállítási anyag összeállítása, valamint tematikus idõszaki kiállítás-sorozatok elindítása, c) ismeretterjesztõ elõadások, helyismereti vetélkedõk, versenyek szervezése a település természeti és szellemi értékeinek, hagyományainak és történetének megismerésére, d) a helyi társadalom kiemelkedõ közösségei, személyisége tevékenységeinek ismertté tétele, szerepük hangsúlyozása. 3. A helyi ünnepek, évfordulók, jeles napok közismertté tétele és közmûvelõdési tevékenységgel való színesítése érdekében: a) nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplése, az ezekhez kapcsolódó helyi rendezvények szervezése (márc.15., aug. 20., okt. 23.), b) a hagyományos ercsi közösségi ünnepek, rendezvények, szórakozási alkalmak, bálok (majális, Eötvös napok, Kistérségi Foltvarró találkozó, Városi karácsony stb.) megszervezése c) jeles napokhoz kötõdõ ünnepi rendezvények, programok megszervezése (Magyar Kultúra Napja, Költészet Napja, húsvéti-és adventi kézmûves játszóház, ünnepi könyvhét), d) a helyi civil szervezetek által szervezett közösségi kulturális programok szakmai támogatása (Rác farsang, Rác búcsú, Rác karácsony, Egészségnapok, Nagycsaládosok rendezvényei, Mozgáskorlátozottak rendezvényei, Sportegyesületek rendezvényei). 4. A kreativitás, az alkotókedv ösztönzése, a helyi alkotók és alkotások ismertté tétele érdekében: a) kézmûves és népi iparmûvészeti ismeretek elsajátításához, a tevékenységek gyakorlásához további lehetõségek biztosítása, kézmûves, foltvarrás. b) amatõr mûvészeti csoportok: Szalintra tánccsoportok, Zorica tánccsoport, Pávakör, Jorgovani Kórus. c) kiállításokkal, elõadásokkal a helyi amatõr alkotók; különleges hobby, szabadidõsport és egyéb, kulturális tevékenységet folytatók bemutatkozási lehetõségének megteremtése. 5. A helyi társadalom belsõ kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének; a helyi közösség önigazgatás-, szabadság- és felelõsségigényének, ké-

4 4 Ercsi Híradó július pességének erõsítése érdekében: a) civil szervezetek mûködéséhez, kulturális közösségi programjaihoz az intézményi infrastruktúra és eszközök térítésmentes vagy kedvezményes, használatának, a szakmai tanácsadás és segítségnyújtásnak a folyamatos biztosítása, b) közéleti- és lakossági fórumokhoz, tájékoztatókhoz a hely térítésmentes biztosítása. 6. A helyi, kistérségi és interkulturális kapcsolatok, a kultúrák közötti rendszeres kapcsolatok kiépítése és fenntartása, az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése érdekében: a) a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése, együttmûködési és közös bemutatkozási lehetõségek megteremtése a testvérvárosi és más külföldi kulturális közösségekkel, együttesekkel, b) kiállítások és elõadások keretében a különbözõ kultúrák értékeivel való találkozás alkalmainak megteremtése, c) kapcsolódás a nemzetközi és országos kulturális programokhoz, d) a kistérségi kulturális feladatatok ellátásában való közremûködés, a kistérségi Közkincskerekasztal mûködésében való aktív részvétel. 7. A helyi kulturális nyilvánosság, a polgárok tájékoztatásának fejlesztése, formáinak bõvítéséhez kapcsolódóan: a) az intézmény honlapjának üzemeltetése, folyamatos frissítése, b) az önkormányzat honlapján közhasznú és kulturális információk megjelentetése, c) kulturális, szabadidõs és szórakoztató programok szervezése az év folyamán a rendezvénynaptár alapján. 8. Egyéb mûvelõdési lehetõségek, kulturális szolgáltatások keretében: a) az intézmény kulturális kapcsolatrendszerén keresztül történelmi könyv, videó, zenei anyagok, színházi és hangversenyjegyek beszerzési lehetõségének, megrendelhetõségének biztosítása, b) az internet- szolgáltatások igénybevételének lehetõvé tétele mindenki számára, c) a kulturális turizmussal kapcsolatos információk közvetítése. d) programok, akciók szervezése a természetvédelem, a fenntartható fejlõdés, a környezettudatos gondolkodás népszerûsítésére, e) minden rendelkezésre álló kulturális eszközzel a társadalmi kontroll, a nyilvánosság szélesítése; a helyi közélet, a kulturális élet bemutatásának elõsegítése. Az Eötvös József Mûvelõdési Ház és Könyvtárhoz tartozó gyûjtemények közmûvelõdési feladatai 1. Az Eötvös József Emlékház kiemelt feladata az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tulajdonát képezõ gyûjteményen keresztül báró Eötvös József életének és munkásságának bemutatása, emlékének ápolása. 2. Az Ercsi Helytörténeti Gyûjtemény kiemelt feladata Ercsi település múltjának, történeti és néprajzi emlékeinek gyûjtése, dokumentálása, õrzése és bemutatása 3. Az Ercsi Helyõrség története állandó kiállítás, az ercsi katonai alakulat múltjának, történetének emlékeinek gyûjteménye. A gyûjtemények feladatai különösen: a) a meglévõ állandó kiállítások folyamatos látogathatóságának biztosítása, b) idõszaki kiállítások rendezése, c) szakszerû tárlatvezetés biztosítása, d) múzeumi tanórák tartása az oktatási intézmények részére, e) helytörténeti kutatási és információgyûjtési lehetõség biztosítása a könyv-és dokumentumtárban, f) a település múltját, hagyományait bemutató, népszerûsítõ és tudományos kiadványok készítése, g) a gyûjtemények keretein kívüli, a település múltját feltáró tevékenység támogatása, h) a település jelenének dokumentálása. Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 16/ (VI. 29.) önkormányzati rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének az Önkormányzat évi költségvetésérõl szóló 5/ (II.16.) önkormányzati rendelete módosításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselõtestülete az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 65.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény 1. (6) bekezdés b) pontjában biztosított feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. Ercsi Város Önkormányzat képviselõ-testületének az Ercsi Város Önkormányzat évi költségvetésérõl szóló 5/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) 10. (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 1) Az önkormányzati feladatok ellátására jóváhagyott létszámkeret 180 fõ, melybõl 138 fõ közalkalmazott, 38 fõ köztisztviselõ és 4 fõ a munka törvénykönyve alá tartozó munkavállaló. 2) A létszámkeret intézmények szerinti részletezése: a) Polgármesteri Hivatal 43 fõ b) Napfény Óvoda 31 fõ + 1 fõ 4 órás részmunkaidõ c) Hétszínvirág Óvoda 14 fõ d) Eötvös József Ált. Iskola és Alapf. Mûvészet Okt. Int. 52 fõ e) Eötvös J. Mûvelõdési Ház és Könyvtár 5 fõ +1 fõ 6 órás részmunkaidõs f) Egészségügyi Központ 11 fõ + 1 fõ 4 órás részmunkaidõs g) Szociális Szolgálat 21 fõ Összesen: 180 fõ 2. Ez a rendelet augusztus 1. napján lép hatályba és augusztus 2. napján hatályát veszti. Dr. Feik Csaba jegyzõ Szabó Tamás polgármester Záradék: Ez a rendelet június 29- én kihirdetésre került. Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 17/ (VI.29.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Ercsi Város Önkormányzat Képviselõtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. tv. 44/A. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. tv. 44. (1) bekezdés a) pontjában kapott feladatkörében eljárva az állatok Ercsi város területén való tartásáról a következõket rendeli el: Általános rendelkezések 1. E rendeletben szabályozott állattartási ügyekben a képviselõ-testülettõl átruházott hatáskörben Ercsi város önkormányzat polgármestere jár el. 2. E rendelet alkalmazásában: - haszonállat: az állattenyésztésrõl szól évi CXIV. törvény 2. -ában felsorolt állatok kedvtelésbõl tartott állat: a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés a) pontja szerinti állatok - kisállat: az állattenyésztésrõl szóló évi CXIV. törvény hatálya alá tartozó kisállatfajok körének meghatározásáról szóló 38/1994. (VI. 28.) FM rendelet 1. -ában felsorolt állatok A haszonállatok tartása és elhelyezése 3. 1) A város belterületén - a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.

5 2011. július Ercsi Híradó 5 (III. 31.) FVM rendelet 2. a) pontja szerint - haszonállatot tartani csak Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testületének a város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl szóló 19/2008.(X.2.) önkormányzati rendelete által az állattartó építmény építését lehetõvé tevõ övezetekben, az e rendeletben meghatározott módon és számban szabad. 2) Külterületen, a belterületi határtól számított 100 méteren kívül valamennyi haszonállat tartható. 3) Közös használatban lévõ udvarokon állattartás csak akkor folytatható, ha ahhoz valamennyi tulajdonos, illetve használó, haszonélvezõ hozzájárul. 4) Tilos haszonállatot tartani - függetlenül attól, hogy az intézmény, illetõleg az ingatlan melyik állattartási övezetbe tartozik - nevelési, oktatási, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetõ, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem, vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén. 4. A belterületi ingatlanokon haszonállatból: a) legfeljebb 30 darab baromfi, vagy b) legfeljebb 10 darab nyúl vagy prémes állat, vagy c) egyéb haszonállatból legfeljebb 2 darab tartható ingatlanonként. 5. 1) A haszonállatokat állattartásra szolgáló építményben kell elhelyezni, melyek építésekor, bõvítésekor a (2) bekezdésben meghatározott védõtávolságokat be kell tartani. 2) Az állattartásra szolgáló építmény védõtávolsága: a) egyéb haszonállat és prémes állat esetén lakóépülettõl, pihenõ épülettõl, fúrt kúttól legalább 10 méter, ásott kúttól legalább 15 méter, b) kisállat esetén lakóépülettõl, pihenõ épülettõl legalább 6 méter, fúrt kúttól legalább 5 méter, ásott kúttól legalább 15 méter. 3) A védõtávolságoktól való eltéréshez engedély kérelemre csak az olyan, e rendelet hatálybalépését megelõzõen épült állattartó építmények esetében adható, amelyek az Ercsi város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl szóló 19/2008.(X.2.) önkormányzati rendelet hatálybalépését megelõzõen létesültek. A létesítés idejét a kérelmezõ igazolja. A kedvtelésbõl tartott állatok tartására vonatkozó rendelkezések 6. 1) Kedvtelésbõl tartott állat eb és macska kivételével az alábbi menynyiségben tarthatók: a) családi házas ingatlanok esetében ingatlanonként legfeljebb 5-5 darab, b) többlakásos lakóépületekben, társasházakban lakásonként legfeljebb 2-2 darab. 2) Eb és macska az alábbi mennyiségben tartható: a) családi házas ingatlanok esetében ingatlanonként legfeljebb 2 eb és 2 macska, b) többlakásos lakóépületekben, társasházakban lakásonként legfeljebb 1 eb és 1 macska. 3) Az ebek vagy macskák esetében azok szaporulata legfeljebb a szaporulat 3 hónapos koráig tarthatók együtt a felnõtt állatokkal. Szabálysértési és eljárási rendelkezések 7. Szabálysértést követ el és Ft-ig terjedõ szabálysértési bírsággal sújtható: a) aki a közös használatban lévõ udvarokon állattartást úgy folytat, hogy ahhoz valamelyik tulajdonos, illetve használó, haszonélvezõ nem járult hozzá, b) aki a város belterületi ingatlanain több állatot tart, mint az e rendeletben engedélyezett, c) aki az állattartásra szolgáló építmény építésekor, bõvítésekor az 5. (2) bekezdésében elõírt védõtávolságokat nem tartja be (kivéve, aki ez alól az 5. (3) bekezdése alapján eltérési engedélyt kapott). Záró rendelkezések 8. E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Átmeneti rendelkezések 9. Azon állattartók, akiknek állattartási tevékenysége e rendelet hatálybalépésekor a rendelet elõírásainak nem felel meg, március 31. napjáig kötelesek tevékenységüket e rendelet elõírásaival összhangba hozni. Dr. Feik Csaba jegyzõ (Ercsi alapellátásában) Szabó Tamás polgármester Az Ercsi Híradó hasábjain eddig igen keveset foglalkoztunk városunk egészségügyi alapellátásával. Jelenleg az ok a megszólalásra az, hogy immár nem csak hír, hanem a betegek számára is érezhetõ valóssággá válik az orvoshiány. Városunk felnõtt lakosságának létszáma 4 körzettel lenne optimálisan ellátható, azonban évek óta 3 körzet mûködik június 01. óta már csak 2 háziorvosa van Ercsi felnõtt lakosságának. Jelenleg nem jósolható meg az az idõ amikor ez a létszám bõvülni fog. A lakosság háziorvosi alapellátását a meglévõ 2 háziorvossal kell megoldani, mely eleve nem lehet zökkenõmentes. A jelenleg orvos nélkül maradt II. számú (László dr. körzet) betegeit felváltva látjuk el. Jelenleg a II. körzet betegei a IV. körzet (dr. Várföldi) rendelési idejében kapnak ellátást, ezért kérem különösen ennek a körzetnek a betegeit, hogy fokozottan figyeljék az Egészségügyi Központban, illetve a fontos helyeken megjelenõ hirdetéseket, újság és TV közleményeket, melyek az éppen aktuális változásokról adnak tájékoztatást. Szabadságolás, illetve betegség esetén a szolgálatban maradó 1 fõ orvos a következõképpen tud ellátást nyújtani mindhárom körzetnek: reggel óráig készenlét (csak sürgõs esetben!) óráig rendelés minden felnõtt körzet számára tól központi ügyelet. Annak érdekében, hogy az ellátó orvos másnap is talpon maradjon, a fentieket a rendelõben mindenáron be fogjuk tartani. Példaként a következõkben az elsõ aktuális változást közöljük. A lakosság megértését köszönjük! Dr. Várföldi Tamás sk. intézményvezetõ

6 6 Ercsi Híradó július Egészségügyi Központ 2451 Ercsi, Esze T. u. 10. tel / fax: 25 / ercsiegkozp@invitel.hu Tisztelt Betegek! július 13-tól, szeptember 15-ig a felnõtt körzetekben a következõ rend vonatkozik minden körzetre egyszerre: reggel: 08,00 10,00 óra között, csak készenléti ügyelet lesz a kifejezetten sürgõs esetekre, ekkor az ügyelet telefonszáma: rendelési idõ: valamennyi körzetnek minden nap délelõtt 10,00 16,00 óráig, utána a központi ügyelet vehetõ igénybe sürgõs esetben a már megszokott rend szerint. A központi ügyelet telefonszáma változatlanul: Kérjük megértésüket és a fentiek pontos betartását annak érdekében, hogy az orvoshiány tovább ne súlyosbodjon. Ezt az idõrendet a felnõtt körzeti rendelések minden áron be fogják tartani. Dr. Balázs Fülöp Ferenc sk. háziorvos Dr. Várföldi Tamás sk. háziorvos A 36. Német Városnapok május 03-május 05 között került megrendezésre Stuttgartban. A szervezés és az elõkészületek németesen precíz, jól megszervezett, logikusan kapcsolódó elõadásokkal és jól tematizált fórumokkal folyt három napon át. A konferencia jelmondata, mottója: Összetartozás és jövõ csak erõs városokkal! Ercsi Város polgármestereként egyedül képviselhettem a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét ezen a remekbe szabott konferencián, ahová több mint 1000 fõ küldöttet és vendéget vártak. A rendezvény házigazdája Baden- Württemberg tartományi fõváros Stuttgart fõpolgármestere Dr. Wolfgang Schuster volt a Kulturális és Kongresszusi Központban. A helyszín kiváló lehetõséget biztosított minden 5 (8) frakciónak és a (5) szekcióüléseknek, mindamellett a megjelent 24 támogató cég standjainak is megfelelõ bemutatkozási lehetõséget biztosítva. A konferencián a német politikai paletta teljes képviselete jelen volt: CDU/CSU (Keresztény Demokrata és Keresztény Szociális Unió; SPD Szociáldemokrata Párt; Szabadon Választhatók/ FDP Szabad Demokrata Párt; Szövetség 90/Zöldek és a Baloldal. Elsõ nap délután, május 3-án, a megérkezést követõen a frakciók egyeztetõ megbeszélései voltak késõ estig. A konferenciát május 4-én délelõtt Dr. Wolfgang Schuster (CDU) Stuttgart fõpolgármestere nyitotta meg, majd Dr. h.c. Petra Roth (CDU) Frankfurt fõpolgármestere a Német Városnapok Szövetség elnök-asszonyának beszámolója követte. A szövetség gazdasági beszámolóját az elnökség tagjaként Dr. Stephan Articus gazdasági vezérigazgató tartotta. Délután Dr. Angela Merkel (CDU) Német Szövetségi Köztársaság kancellára tartott 45 perces elõadást a takarékos gazdálkodásról, a közösségi feladatokról, de elõadása felében a megújuló energiaforrásokról, termelésérõl, az energia hatékonyság és takarékosság fontosságáról emelt szót számomra nem kis meglepetésre, hogy milyen jól tájékozott e területen! Elõre vetítette az azóta már ismerté vált német parlamenti döntés szükségszerûségét az atomenergia visszaszorításáról, annak megszüntetésérõl. Megemlékezett ennek kapcsán a Fukushimában történt erõmû tragédiájáról, az azzal kapcsolatos német félelmekrõl és politikai, társadalmi, természetvédelmi és környezetvédelmi hatásairól. Kancellár asszony elõadását követõen két órán keresztül (öt szekcióban) öt szakmai fórumon tárgyalták meg mindazon nagy jelentõségû társadalmi kérdéseket, mint az esélyegyenlõség az oktatásban, az integrációt, a demográfiai változásokat, környezeti és klímavédelmi gondokat vették figyelembe. Az elõadások az alábbi témákban volt: - Forum A: Több lehetõség a képzésen keresztül befektetés a jövõben - Forum B: Városfejlesztési igények fenntarthatósággal - Forum C: Az emberi erõforrás helyzete a városokban kihívások és jövõbeli kilátások - Forum D: Adósságfék: Vészfékezés az önkormányzatok költségérõl? - Forum E: Erõs városok a fejlõdésért és az összetartozásért világszerte Az estét Daimler cég stuttgarti gyára mellett épített Mercedes-Benz világát bemutató autómúzeumában töltöttük, ahol a 125 éves cég és az autógyártás történetérõl kaptunk egy tartalmas áttekintést. Utána éjfélig egy kellemes, vacsorával, mûsoros esttel egybe kötött beszélgetõs ismerkedési esten találkozhattak a tagvárosok polgármesterei és a küldött polgármesterek. A harmadik nap délelõttjén Dr. h.c. Petra Roth felvezetõ elõadását követõen Stefan Mappus (CDU) Baden- Württemberg tartomány miniszterelnöke a tartomány gazdasági helyzetérõl és az önkormányzatok közösségi feladatairól, fenntarthatóságáról és költséghatékony mûködtetésérõl tartott elõadást. (Stefan Mappus február 10- tõl május 12-ig töltötte be e tisztségét, elõadását követõen tartott választásokon õt a Szövetség 90/ Zöldek vezére Winfried Kretschmann követte.) Kedves, meleg érzésekkel teli pillanatokat is becsempésztek a szervezõk a komoly témák tárgyalásai közé, mikor is D. Dr. Rosemarie Wilckent a Hanzaváros Wismar egykori polgármester asszonyát elsõ nõi tiszteletbeli taggá választották, amely díjat Dr. h.c. Petra Roth leköszönõ elnök adott át. Dr. Rosemarie Wilcken húsz évig évi nyugdíjazásáig volt polgármester 1992-tõl volt a Szövetség Igazgatóságának tagja, aki képviselte a városok érdekeit külsõ szervek, mint például a Szövetségi Munkaügyi Hivatal elõtt. Petra Roth kiemelte, hogy Rosemarie Wilcken a példamutatás megtestesítõje, a Német Városok Szövetségének nagy erõssége, hogy munkáját mindig szigorúan és konzekvensen pártsemlegesség mellett tette. Nagymértékben hozzájárult a kelet és nyugat városainak integrációjához, annak ellenére, hogy nagy különbségek voltak ta-

7 2011. július Ercsi Híradó 7 pasztalhatók ezekben az években. Nem játszotta ki az érdekeket, mindig adott kereteken belül tudott gondolkodni, dönteni és cselekedni. A tartományi miniszterelnök beszédét követõen nyílt szavazással megválasztották a Német Városnapok új elnökének - a frakciók elõzetes egyeztetése mellett majdnem egyhangúan - Christian Ude (SPD) München fõpolgármesterét. Christian Ude már harmadik alkalommal 2005-ben Berlinben, majd ben Münchenben történt megválasztását követõen a harmadik ciklusa a német önkormányzatok legnagyobb érdekvédõszervezetének a Deutscher Städtetag Német Városnapok szövetségnek, jelenleg most, mint ellenzéki fõpolgármester. ( és között alelnöke volt a szervezetnek, tól München fõpolgármestere) Christian Ude, aki székfoglaló beszédében alaposan áttekintette a német önkormányzatok és a helyi demokrácia helyzetét, megfogalmazta a fõ kitörési pontokat a takarékos közösségi gazdálkodásról, az energiatermelésben bekövetkezõ változásokról, és a jövõ zálogáról a fiatalság és gyermekek gondoskodási rendszerének kiépítésérõl, oktatásáról, nevelésérõl. Számot adott a gondoskodási területekre fordítandó milliárdos fejlesztésekrõl is. A Német Városok alelnökének Dr. h.c. Petra Roth-ot (CDU) választották egyhangúlag. Petra Roth az elõzõ ciklus ( ) elnöke szintén volt már háromszor elnök ( ; 2002; ) között, illetve a közbensõ években alelnök. Roth különben 1995 óta tölti be Frankfurt am Main fõpolgármesteri megbízatását és a Német Városok Szövetségének elnökségi tagja. A választás kimenetelébõl és a színfalak mögött történtekbõl úgy láttam, hogy nagyon kiegyensúlyozott a Szövetség vezetése és munkája. Jól kitapintható volt az egységre törekvés, a megoldások keresése és a problémákra a jó válaszok megtalálása. A Szövetség, mint érdekképviselet és érdekszintetizáló az önkormányzati ügyekben, feladatokban pártsemlegességre törekszik, amelyet sikeresen teljesít. Fontos számukra a folyamatos, erõs és megbízható érdekképviselet az állammal, a kormánnyal szemben tõl napjainkig a két nagy párt által javasolt fõpolgármesterei CDU és SPD két éves váltó gazdaságban vezetik szinte ugyanazon személyek jóvoltából a Szövetséget, akik a saját városukban is hosszú távon meg tudták õrizni pozíciójukat. Az elnökségben helyettesként az alábbi fõpolgármestereket választották: - Helmut Himmelsbach-ot, Heilbron-ból - Dr. Ulrich Maly-t, Nürnberg-bõl - Hans Schaidinger-t Regensburg-ból - Dagmar Mühlenfeld-et, Mülheim an der Ruhr-ból - Dr. Wolfgang Schuster-t, Stuttgart-ból - Horst Frank-ot, Konstanz-ból A konferencia zárása egy összegzõ nyilatkozattal zárult, amelyben megfogalmazták az Összetartozás (Kohézió) és jövõ csak erõs városokkal! gondolat fõbb téziseit: A városok hozzájárulása a társadalom kohéziójához és jövõjéhez: A kulturális és társadalmi élet középpontjában a városok és önkormányzatok állnak, akár a gazdasági és tudományos fejlõdésében. A városokban megtörtént a sikeres integráció, az igazságosság és esélyegyenlõség, a szegénység elleni harc demográfiai változásokat eredményezett. A globális gazdaságban meghatározta a német városok helyét, azok infrastrukturális fejlettsége és fejlõdése. A közösségek azonosultak az állam egészével a helyi demokrácia, a politika és a társadalmi élet terén. A városok lakóinak életminõsége, a politikai stabilitás, a társadalmi kohézió, az infrastruktúra jobb minõsége és a rendelkezésre álló mûszaki szaktudású személyzet kulcsfontosságú Németország jövõjére nézve. Az egyik legfontosabb dolog a várospolitika tervezésében az oktatás, csakúgy, mint a meghatározott keretek között mûködõ helyi gazdasági infrastruktúra. A helyi hatóságok polgárbarát politikát gyakorolnak közigazgatási szinten. A szociális és gazdasági jogok a fenntarthatóság folyamatában igen fontos. A városok meghatározó szerepet játszanak a jövõben. A jövõ feladata, elérni és tovább erõsíteni a szövetségi, állami és helyi önkormányzatok együttmûködését. Ez csak a következõ feltételekkel lehetséges: 1. A helyi közösségek rovására nem lehet eladósodni! Évtizedeken keresztül az önkormányzatok részére új feladatokat írtak elõ anélkül, hogy megkapták volna a szükséges pénzügyi forrásokat. Bár a helyi hatóságok pénzügyi helyzete rendkívül problematikus, mivel a 40 milliárd euro ( ) meghaladta a finanszírozásukat így alulfinanszírozottakká váltak. Bár az oka elsõsorban a szövetségi törvényekben folyamatosan felmerülõ önkormányzati szociális kiadások, aminek nincs meg a szilárd és átlátható jogszabályi alapja és megfelelõ normák. Tekintettel a német alkotmányos jogra, a 2009 közepén kezdõdött eladósodás annak is a kockázata, hogy a konszolidációs nyomás egyre inkább meghaladja az ország messzemenõ lehetõségeit, ezért az önkormányzatok pénzügyi helyzete tovább mélyült. Ezért sürgetik a helyi hatóságok a hatékonyabb védelmi mechanizmust, amely megakadályozná a szövetségi és állami eladósodást a helyi költségvetésekben. A megfelelõ önkormányzati pénzügyi kiadások abszolút alsó határát meg kell védeni és biztosítani, hogy ne korlátozza be a mindenkori ország pénzügyi teljesítõképessége. Ezen kívül szükség szerint a ténylegesen hatékonyan mûködõ intézmények és a helyi érdekek védelmét meg kell teremteni. 2. A közösség cselekvési mozgástere és erõs készségek az oktatásban - pénzügyi feltételek biztosítása! A közösségek fontos partnerek a képzési eredmények sikereiben, ami persze nem függ a társadalmi származástól. Már a korai gyermekkorban meg kell alapozni a sikeres tanulás útját. Szövetségi, állami és helyi hatóságok, ezért a korai gyermekkori oktatás, képzési lehetõségek számát bõvítették és még további fejlesztést igényel a minõség. Erre a célra a helyi hatóságok a szükséges pénzügyi támogatásban részesülnek. Sok városban és önkormányzatban már bevezették az SINNE hálózatos oktatási rendszert. A szövetségi államok felszólították a helyi szerveket, hogy segítsék a városok ez irányú tevékenységét. A cél az legyen, hogy egyetlen gyermek sem maradjon képesítés nélkül. 3. Kommunák infrastrukturális fejlõdésének fenntarthatósága! A fenntarthatóság folyamatának alapvetõ célja a kulcsfontosságú ökológiai, társadalmi és a gazdasági igények kielégítése. Ebben a településeknek döntõ szerepe van, mert õk koordinálják a különbözõ általános állításokat, õk egyeztetik öszsze a helyi érdekû feladatokat. A fenntarthatóság integrált városfejlesztési tervezést igényel. Szükség is van erre, mert az alulfinanszírozás az elmúlt években jelentõsen befolyásolta a közösségek infrastrukturális fejlõdését. Több funkcionális terület, javításra szorul. Cél még emellett, a városrendezés fejlesztése, a természeti környezet védelme, földhasználat, energiaellátás, közlekedés, várostervezés. Ebben a tartományoknak is szerepe van az állampolgárok részvételével 4. A humán erõforrás adja meg a települések jövõbeni mutatóját! Kihívásoknak való megfeleléshez szükség van az önkormányzatoknak a képzett munkatársakra. Városok emberi erõforrás menedzsment igazodott az egyedi szükségletekhez és igényekhez legyen szó fiatal, idõs, nõ vagy akár bevándorlóról. 5. Városok kompetenciája, a demokratikus és decentralizált struktúrák felépítésénél, a világszintû hasznosításnál! A német városok készek arra, hogy a hozzájáruljanak a nemzetközi és az önkormányzati struktúrák megerõsítéséhez. A biztonság és a fejlõdés szorosan összefügg a demokratikus kormányzás és a decentralizált rendszerrel. Ezért a helyi hatóságok különleges szakértelemmel partnerként együttmûködnek az állam fejlesztési rendszerében. Pár gondolattal tekintsük át egy kicsit e szervezet múltját és történetét: A Német Városnapok november 27-én alakult, az elsõ ülést Berlinben tartották, ahol 131 város és 7 régiós város--

8 8 Ercsi Híradó július szövetség képviseltette magát. A szövetséget elsõsorban a financiális és hitelrendszer mellett a szociálpolitika nagy terültének összehangolására indították meg ban a kommün náci vezetés alá került, létrejött az új német városok egyesülete. A szövetséges irányító tanács kezdeményezte határozat után újból lett német városi nap 1945-tõl. Az elsõ fõpolgármester Hermann Pünder (CDU) volt Kölnbõl ( ), a brit zónában levõ német városi nap ideiglenes elnöke A második világháború után három rendkívüli közgyûlés volt, mindegyik témája: az önkormányzati pénzügyek. Jelenleg 3442 város és község a tagja a Deutschen Städtetag-nak a Német Városnapoknak. A mostani konferencia küldöttei: közvetlenül választott 210 város küldöttei a Német Városnapokra, amelyben 111 járási szabadváros továbbá 99 járásokhoz tartozó város város és közösség jogosultsága után közvetetten kiválasztott küldött képviselte a Német Városnapokon. A Német Városnapokat képviselõk összesen 3442 várost és közösséget, együttesen a 51,4 millió lakóst, a Német Szövetségi Köztársaság népességének 62,8 %-át képviselték. Dr. Wolfgang Schuster Stuttgart fõpolgármesterének üzenete a konferenciának: A rendezõ és otthont adó város Stuttgart fõpolgármesterének pár gondolatát is szeretném megosztani a kedves olvasóval, amelynek fõ motívuma az Együtt a nehéz idõkben. Ezekben a nehéz idõkben a városoknak pártsemlegességre kell törekedniük. A helyi önkormányzatok hitvallása: kohéziót és jövõt - csak erõs városokkal lehet építeni. Nem vagyunk lobbi Városok képviselete tartományonként: (szabad város + város) én Tartományi városokvárosok száma képviselt lakosok Baden-Württemberg 25 (9+16) város fõ Bajorország 33 (25+8) város fõ Berlin 1 (1+0) város fõ Branderburg 19 (4+15) város fõ Bréma 2 (2+0) város fõ Hamburg 1 (1+0) város fõ Hessen 9 (5+4) város fõ Mecklenburg-Elõpomeránia 10 (5+5) város fõ Alsószászország 16 (8+8) város fõ Északrajna-Wesztfália 35 (22+13) város fõ Rajnaföld-Pfalz 13 (12+1) város fõ Szárföld 2 (0+2) város fõ Szászország 18 (3+15) város fõ Szászország-Anhalt 10 (3+7) város fõ Schleswig-Holstein 4 (4+0) város fõ Türingia 12 (6+6) város fõ Összesen: 210 (111+99) város fõ Képviseleti számok a tartományokból: Tartomány (város és önk. szövetség) önkormányzatok száma képviselt lakosok Baden-Württemberg fõ Bajorország fõ Branderburg fõ Hessen fõ Mecklenburg-Elõpomeránia fõ Alsószászország fõ Északrajna-Wesztfália fõ Rajnaföld-Pfalz fõ Szárföld fõ Szászország fõ Szászország-Anhalt fõ Schleswig-Holstein Türingia fõ Összesen: fõ c s o p o r t o k, amely önös érdekek szerint döntenek, mi polgárok vagyunk, választott képviselõk. Ezért a szövetségi és állami vezetésnek az önkormányzatokat egyenrangúként elismert partnereknek kell tekinteni és feladataik elosztásához megfelelõ finanszírozásban kell részesíteni. Sok városnak nem sikerül egyensúlyban tartani a költségvetését, ennek ellenére nagy megtakarításokba kezdtek. Szociális kiadásaik drámain megnõttek, annak ellenére, hogy a városok és önkormányzatok szövetségi és állami feladatainak viselésére nem elégséges a finanszírozás. A pénzügyi és gazdasági válság is hatalmas adóbevétel kieséshez vezetett. Igény volt az adócsökkentésekre fõként az iparûzési adónál. A városoknak inkább beruházásaikkal kell a jövõben megerõsödni és erõs maradni. Az oktatási lehetõségek kiszélesítése is fontos, mindenki számára elérhetõvé kell tenni (gyermekek, bevándorlók). Stuttgartban évi prognózis szerint drasztikusan csökkent a gyermekek száma. Ezért célként kitûzte magának: Stuttgart lesz Németország gyermekbarát nagyvárosa. Jövõnk gyermekeinken múlik. A város családbarát közösségpolitikát folytatott, melynek középpontjában a gyerekek álltak. Újabb felmérések szerint eredménnyel, mert 25%-kal nõtt a gyerekek száma a korábbi prognózishoz képest. A legfontosabb pontja a programnak, hogy gyermekbarát oktatás legyen Stuttgartban. Egy gyermek felneveléséhez szükség van az egész falura. Ez az afrikai mondás különösen igaz Stuttgartra, ahol a gyermekek számának több mint 50%-a bevándorló. Ezért a város kidolgozta a hálózati munka tréning, oktatási és képzési koncepcióját: a stuttgarti partnerséget. Mint minden vonzó városba, úgy Stuttgartba is sok a bevándorló. Tíz éve él a külföldiekre érvényes politika, a helyi integrációs politika: szövetség az integrációért. Az alapötlet egyszerû: Mindenki, aki Stuttgartban él, stuttgarti ember. Feladat az integrációs politikában rendszeres, az egyenlõ részvétel lehetõség mindenki számára biztosított szakmai és társadalmi életben egyaránt. A város területének mintegy 40%-a tájés természetvédelmi terület. De nagy a lakhatási igény a városban, ennek ellenére nem érinthetik a zöld területeket. Ezért különösen fontos volt megszüntetni a város közepén 100 hektáros területet érintõ vasútprojektet. A következõ 25 évre tervezi a város, a 20 hold nagyságú CO 2 mentes zöldterület létrehozását. Richard Florida amerikai városelemzõ tudós szerint a legfontosabb 3 tényezõ a városban: technológia, tehetség, tolerancia. E három tényezõ jellemzõ Stuttgartra is. Európában és Stuttgartban együtt kell élnie 170 nemzetiségnek akik 125 nyelven beszélnek. Ezért, a fontos témája az éves közgyûlésnek: a kohéziót és a jövõt - csak erõs városokkal! Ercsi, Szabó Tamás Ercsi Város polgármestere

9 2011. július Ercsi Híradó 9 Csodafegyver Alkalmanként hallhatjuk azt a hangzatos és jól csengõ kifejezést, miszerint a bûnmegelõzés össztársadalmi feladat. Ez tökéletesen igaz, és talán megfelelõen és hatékonyan mûködhetne, ha annak minden szereplõje a rá esõ részt tudásának legjavával tenné. Ennek a mindenki által tökéletesnek és elfogadottnak tartott megállapítás helyett a tapasztalat, és sajnos a gyakorlat az, hogy nem abba az irányába mozdulunk el, hogy ezt valóban azzá, azaz össztársadalmi feladattá tegyük és ezt fokozatosan, a megváltozott bûnelkövetési módszerek felismerésével fejlesszük. Sajnos ezt a feladatot egyre jobban leegyszerûsíteni látszik, megfigyelve az ország nagy részére igaznak mondhatóan, hogy inkább az egyszerûbb, sokkal hatástalanabb, lélektelenebb technikát próbáljuk hadrendbe állítani, hogy megvédjenek, közérzetünket javítsák, és biztonságérzetünket erõsítsék. Nem kell magyarázni, hogy a bûnözés megelõzése elméletileg is igen sokféleképpen képzelhetõ el, a bûnalkalmak kontrollálását biztosító szituatív megelõzéstõl kezdve a közösségi bûnmegelõzés formáin át, a társadalompolitikai beavatkozásig. Visszatérve az elõzõ gondolatmenethez, és a továbbiakban is ennél a megközelítésnél maradva, hogy a gyors eredmény elérése érdekében a technikai eszközök bevetése felé tendálunk, több szempontból is elõnyõs. Tudva, hogy a bûnmegelõzés rendszere összehangolt, többszereplõs és konszenzusokon alapuló, akkor egyszerûbbnek tûnõ, viszont költségesebb a technika, avagy a térfigyelõ kamerák használata. A bekamerázási láz végigsöpört a világon, és ebbõl a jogi lehetõséget is biztosítva hozzá, kis hazánk sem maradhatott ki. A kamerák okozta hatások tekintetében a kezdetek óta nagy viták alakultak ki, tanulmányok láttak napvilágot, és e témában konferenciák tucatjai próbáltak összefüggéseket megállapítani a térfigyelõk hatékonyságának és szükségességének elemzéseivel. A mellette érvelõknek a mai napig nem sikerült sehol a világon cáfolhatatlan bizonyítékát adniuk annak, hogy a kameráknak egyértelmû hatása lenne a bûnelkövetések visszaszorítása terén. Tehát elmondhatjuk, hogy összehasonlítva az elérhetõ pozitív hatásokat a ráfordított költségekkel, soha sem lesz egyensúlyban, mindig is költségek emelkedése felé fog elmozdulni a mérleg nyelve. Ennek okai a következõk lehetnek: A lakosság biztonságérzete nem változik. (pl. saját élmény, médiák szuggesztív hatása.) Ennek eredményeképpen folyamatos késztetés a rendszer bõvítésére. (majd akkor jobb lesz, így már biztos, ez még kell hozzá, stb.) Virágzik a piac, jó a gyártók és a biztonságtechnikai cégek lobbija. Nem sikerült egyértelmû bizonyítékát adni, hogy van-e összefüggés a kamerák kihelyezése és az adott helyen elkövetett bûnesetek számának változása közt. A költséges technika filléres eszközökkel hatástalanítható. (fejlesztési kényszer). A technika személytelen. A negatív kritikákkal szemben ellenálló, ha nem vált be. A rendszer döntéshozók által megfogalmazott kritikáknak is kiválóan ellenáll, és kiváló hivatkozás arra, hogy mi mindent megpróbáltunk. A térfigyelõ rendszereknek egyetlen és kizárólagos szerepe lehet, mégpedig, hogy beilleszkedjék abba a rendszerbe, amit biztonságunk és közérzetünk javítása érdekében, valóban össztársadalmi Kezembe akadt Martonvásár város lapja, melynek címlapján szerepel a fenti cím! Valóban Martonvásár számára ez egy nagy siker melyhez, ha martonvásári lakos lennék, akkor talán még gratulálnék is. (De én ERCSI (csupa nagybetûvel) polgára vagyok (csupa kisbetûvel). A cikk kitér arra, hogy fél év folyamatos munkájának eredményeképpen született meg ez a döntés. Kedves ERCSI POLGÁRTÁRSAK (Tisztán NAGYBETÛVEL!) Tudják- e, hogy mivel jár a Kistérségi Központ elvétele Ercsitõl? Lehet, hogy ügyeiket nem tudják itthon elintézni? Lehet, hogy megszûnik amire a legtöbbször szükség van Pl. az okmányiroda? Lehet, hogy nem tudják a személyi igazolványuk cseréjét, útlevelüket, lakcímkártyájukat, gépjármûveikkel kapcsolatos hivatalos okmányaikat stb. helyben elintézni? De ezen kívül lehet, hogy megszûnik a gyámügy, és építési ügyeik intézése is Martonvásárhoz tartozik? Lehet, hogy minden ügyes bajos dolgaikkal Martonvásárra, kell utazniuk, ha személyesen akarnak valamit elintézni? Természetesen ott nem Önök lesznek az elsõk, akinek ügyeit intézik. Tájékoztatták Önöket errõl? Volt errõl közmeghallgatás? Volt szó errõl az Ercsi Híradóban? Beszéltek összefogásként bûnmegelõzésnek definiálunk. Önmagában nem képes megvédeni és megnyugtatóan hatni a biztonságérzetünkre. Még ha tökéletesen, és minden probléma nélkül üzemelne a térfigyelõ rendszer, akkor is kell mögé az ember. Az ember, aki árgus szemekkel folyamatosan figyeli, elemzi. értékeli. Az ember, aki a figyelõ jelzésére azonnal hatékonyan reagál, intézkedik. Az ember, aki a fenntartást lehetõvé teszi, és azt finanszírozza. Az ember, az a sok kis ember, aki verejtékes munkával mindehhez a pénzt megkeresi. Nos, ezeket a kis embereket kellene megvédenie a rendszernek, azokkal szemben, akik ellen ezt a költséges technikát felszerelték, és akiknek a pénzén azt fenntartják. Amikor ezt elérjük, akkor majd talán elmondhatjuk, hogy megéri az árát június 23. Pereznyák János MARTONVÁSÁRI KISTÉRSÉG NAGY SIKER! errõl az Ercsi Mozaikban? Vagy sundán-bundán fû alatt történt a megegyezés? Szeretném tudni Ercsi részérõl kinek, vagy kiknek az áldásos tevékenykedése járult hozzá ehhez a sikerhez? (2011. februári soron kívüli ülés jegyzõkönyvébõl képet kaphatunk róla, hogy kik támogatták ezt, habár akkor még szavazás nem történt. Mûv. Házban bárki megnézheti.) Mivel kevés idejük van a lakosoknak, nem biztos, hogy be tudnak menni a könyvtárba, ezért kérem a Képviselõ-testületet, hogy a fenti soron kívüli testületi ülés jegyzõkönyvének erre vonatkozó részét szíveskedjenek megjelentetni az Ercsi Híradóban, a szélesebb tájékoztatás érdekében. Ki szerette annyira saját települését, hogy ellene érvelt, vagy esetleg fél évig azon dolgozott, hogy tálcán kínálja fel ezt a lehetõséget Martonvásárnak? Kik azok, akik Ercsi lakosságának ilyen formán ártottak? Megjegyzés: A parlament 245 szavazattal megszavazta Ercsi Kistérségi központ elvételét, ami 2012 január 1-jén lép hatályba. Várom a válaszokat Hujber Teréz ERCSI polgára

10 10 Ercsi Híradó Doberdó!.Fogalommá vált név s mégis azt hiszem, legtöbben távolról sem sejtik, miért és milyen körülmények között vált azzá írta József fõherceg a Doberdó fennsíkot védelmezõ VII. Hadtest parancsnoka visszaemlékezésében. A Doberdó-fennsik az Adriai-tenger északi medencéjében található, területe kb. 60 km2. A terület névadója a fennsík déli részén található Doberdó falu, mai hivatalos nevén Doberdo del Lago település. Zalka Máté, aki maga is itt harcolt 1916 tavaszán Doberdó címû regényében irja: Doberdó! Furcsa szó. Dobok peregnek és valami dübörgésszerû komorság. A Doberdó szónak visszhangja a magyar fülben: dob doboló Talán e véletlen folytán kapták föl éppen ennek a falunak a nevét, hiszen nemcsak Doberdó község alatt folyt a vér. De az egész frontszakaszt Doberdó névre keresztelte a magyar katonaság, mert ez a doboló szóra emlékeztetõ név felidézte képzeletében a szüntelen pergõtüzet, a vérfergeteget. Doberdónak már tizenöt /1915/ végén is elég gyászos híre volt a hadseregben, de tizenhat /1916/ elején ez az elnevezés egyértelmû volt a halál- mezõvel. /forrás: Pintér Tamás blog bejegyzése Nagy Háborúk / Az I. világháború leghosszabb és legvéresebb hegyi háborújának egyik helyszínén FOGLIANO REDIPUGLIAban meglátogattuk a magyar-osztrák katonatemetõt, ahol mély megrendüléssel és meghatottsággal sétáltunk a sírok között. Emlékeztünk a közel háromszáz ercsi katonára, akik a doberdói csatákban haltak hõsi halált. Egyik társunk /Pásztor Katalin/ által hozott virággal, gyertyával tisztelegtünk az elesettek elõtt, nemzeti színû szalagot kötöttünk /Ercsi felirattal/ a közös keresztre. Melegség töltötte el a szívünket a szépen, gondosan ápolt temetõ láttán. A sírkert gondozója látogatásunkkor is ott tevékenykedett. /ilyen a véletlen?/ A buszra visszaülve az Ercsi Nyugdíjas Klub tagjai neveket, ismerõsöket emlegettek, akik az I. világháború harcaiban haltak hõsi halált. Bennem szorongás lett úrrá arra a gondolatra, hogy ha Ercsibe jönnének emlékezõk a katonai temetõbe.. õk mit látnának? V.Éva HRVATSKA MANJINSKA SAMOUPRAVA GRADA ERÈINA ERCSI VÁROS HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 2451 ERCSI, FÕ U. 20. FELKÉRÉS ADOMÁNYOZÁSRA! Ercsi Város Horvát Kisebbségi Önkormányzata a évi Rác Karácsonyon július hirdette meg az Illír-Rác Madonna kegykép restaurálására a gyûjtést. A helyi lányarcot megjelenítõ Mária képet a gr. Szapáry család festetett, 1792-ben és Marich János érdi esperes szentelte fel, aki székesfehérvári kanonok lett. A kegykép 160 évig fogadta a zarándokokat a kápolnában, majd a háborús években a templomba került, de most már állagmegóvásra és sürgõs javításra szorul. Az Ercsi Egyházközség már a restaurálás helyszínére szállította, a további feladat az anyagiak megteremtése. Ez idáig Ft gyûlt össze, de ennél sokkal többre lesz szükség. Ezért adományozásra kérünk minden települését szeretõ családot, hogy kulturális és szakrális örökségünk felbecsülhetetlen értékét meg tudjuk menteni. Az erre szánt adományokat (a legkevesebb összeg is fontos!) átveszik a könyvtárban. A kép újraáldásának tervezett idõpontja a búcsúi püspöki szentmise. Tisztelettel kérik segítségüket a szervezõk Ercsi Város Horvát Kisebbségi Önkormányzat és az Ercsi Rác Klub tisztelettel és szeretettel meghív minden hagyományát és vallását õrzõ lakost az augusztus 12.-én pénteken délután kor tartandó szokásos búcsúi ünnepköri rác misére a templomba. Az idei szentmisére a Duna-menti szomszédos települések mellett a Dráva-menti falvak zarándokait is várjuk. Tisztelettel a szervezõk JÁTÉK AZ EGÉSZSÉGÉRT Az Ercsi Egészséges Életmód Egyesület október 15-én, a Nagy Egészségnap keretében vetélkedõt szervez az egészségturizmusról. A játékra 10 fõs csapatok jelentkezését várjuk szeptember 15-ig. A verseny részleteit az Ercsi Híradó következõ számában tesszük közzé, addig lehet szervezni a vállalkozó szellemû és játékos kedvû csapatokat. Egészséges Életmód Egyesület

11 2011. július Ercsi Híradó 11

12 12 Ercsi Híradó július Olaszországban jártunk Június 18-án 6 napos olaszországi utazásra indultunk az Eötvös József Nyugdíjas Klub szervezésében autóbusszal. Klubunk tagjain kívül családtagok, barátok, ismerõsök tartottak velünk. Autóbuszunk kényelmes, légkondis jármû volt, amely mindvégig a csoportunk rendelkezésére állt, két gépkocsivezetõvel. Kirándulásunk elsõ állomása a világhírû postojnai cseppkõbarlang megtekintése volt. Kisvonatra szálltunk, majd gyalogtúrát tettünk és újból vonatra szállva jutottunk a felszínre. Lenyûgözõ látványban volt részünk. Szálláshelyünk a múlt évrõl ismert bibionei Horizont apartman házban volt. Utunk során kirándultunk a Dolomitok királynõjéhez, Cortina d Ampezzoba, majd a misurinai tengerszemnél / 1750 m / pihentünk kicsit. Visszaútban látogatást tettünk Ticianó szülõházában. Voltunk a caorlei tengerparton, majd a nap folyamán kimerítõ sétát tettünk Szent Antal patinás városában Padovában. Hazafelé Portogruaróban vásároltunk a Carefour bevásárló központban. Szálláshelyre érkezésünk után este fürödtünk az Adriában. Hazatérésünk elõtti napon a Doberdó melletti I. világháborús magyar katonai temetõt látogattuk meg. Ez nem volt a hivatalos programban, de egyik utastársunk Pásztor Katika javaslatára - akinek nagyapja is itt hunyt el- csoportunk egy emberként döntött a sírkert meglátogatásáról. Virágot és nemzeti színû szalagot helyeztünk el az emlékhelynél. Az elhunytak között több Ercsibõl és Adonyból származó katona volt. Szívszorító érzéssel távoztunk. A sírkert szépen ápolt és gondozott. Utunkat Szlovéniában Bledben folytattuk, ahol egy jégkorszaki gleccser maradványát a kristálytiszta vizû bledi tavat láttuk. Néhányan egy plentával / tradicionális helyi csónak/ átjutottunk a tó közepén lévõ kis szigetre, ahol egy XVII.sz.templom van. Bled után a Vintgar szurdokban alapos sétát tettünk. Lenyûgözõ látványt nyújtott az 1600 m hosszú, vízesésekkel tarkított, pisztrángos Radovna folyó, mely szikrázó napsütésben pompázott. Utunk utolsó élménye a trojanei hatalmas fánkok kóstolója volt. Elfáradtunk, de jól sikerült kirándulás volt. Jó visszaemlékezni azokra az együtt töltött órákra, amikor egy-egy napi program után ültünk az erkélyen egy pohár ital mellett beszélgetve, felelevenítve a napi élményeket, látnivalókat. Részt vettünk egy jó hangulatú olasz vacsorán, megkóstoltunk egy pohár olasz bort is. Persze nem hagytuk ki a fagylaltot sem. Büszkék voltunk csoportunk idõsebb tagjaira, mivel többen bizony 70 éven felüliek, és korukat meghazudtolva, fiatalosan, kitartóan végig sétáltak velünk. Köszönet jár érte, hogy mindig a csoporttal együtt haladtak. Remélem, hogy jövõ évben is - ha az egészség és az anyagiak nem hagynak el - elmegyünk egy újabb kirándulásra. Mári Imréné klubvezetõ Nem gondoltam, hogy valaha is nyílt levelet írok a városi újságba, de az eset, ami június 14-én velem történt, nagyon elszomorított és szeretném, ha soha többé, senki mással nem fordulna elõ. Ercsi, kis település, mi rokkant nyugdíjasok,- nem tehetünk róla, de elég sokan vagyunk-behatárolt mozgáslehetõségünket figyelembe véve, szívesen veszünk részt minden olyan rendezvényen, vásáron, ami a településünkön szervezõdik. Örömmel vettem a kezembe június elején, azt a prospektust, ami több oldalon, hasznos termékek árusítását hirdette a helyi Mûvelõdési Házban. A barátaim és a szomszédok is, mivel tudták, hogy szeretek szétnézni, böngészni ezeken a vásárokon, megbíztak néhány apróság beszerzésével. A sok féle árukínálat felkeltette a lakosság figyelmét, tükrözõdött ez az érdeklõdõk létszámán is. Nyílván, tudatában voltak ennek a Quality Kft. munkatársai is, akik Jászapátiból (Nem kimondottan Ercsi közelében található település) a mi városunkba, kétórányi vásárlást biztosítva az embereknek, a megfelelõ hasznot remélve a cégnek, megszervezték ezt a vásárt. Tulajdonképpen ez nem is lenne probléma, hiszen magam is hosszú-hosszú évekig vendéglátásból, kereskedelembõl éltem, tudom, hogy a jó kereskedõ udvarias kiszolgálással, korrekt árakkal a lehetõ legrövidebb idõn belõl szeretné megtermelni a hasznot. Az állapotomat sokan ismerik, csak elismerõen tudok a városban lévõ kereskedelmi egységekrõl szólni, hiszen anynyira segítõkészek irányomban. Tulajdonképpen a tolókocsival való közlekedésem eddig egyetlen hasonló kirakodó vásárban nem okozott gondot, meg sem fordult a fejemben, hogy bármi probléma adódhat, hiszen a sors stabilan megtanított a kocsival közlekedni. A baj, ott kezdõdött, amikor szerettem volna bemenni a vásárba. Nem kis meglepetésemre az ajtónál álló elárusító hölgyek egyike, ordenálé módon, megalázó stílusban kiutasított a Mûvelõdési Házból, mondván, hogy nem mehetek be, mert a tolókocsimmal leverem az árut, kárt okozok. Az esélyét sem kaptam meg annak, hogy elmondjam, ez nem fordulhat elõ, hiszen a településen mi tolókocsisok minden akadálymentes helyiségben ezzel a háromkerekû motoros jármûvel közlekedünk. Hiányzott a megszokott, udvarias, segítõkész kiszolgálás, helyette megalázó, elutasító, kiutasító, felszólító mondatok hangzottak el. A Vezesse ki a terembõl mondatot, ma már többnyire csak a bíróságon használják. A Kft vezetõjének bocsánatkérõ levele: Tisztelt Takács Úr! A Kft. Megbízott vezetõjét a történtekkel kapcsolatban számon kértem, aki elismerte és sajnálja magatartásbeli viselkedését. Nagyon sajnáljuk az Önt ért bánásmódot. A QVALITY-KER Kft. Nevében kérem, fogadja el nyilvános bocsánatkérésünket. Tisztelettel: Zsidró László Talán nem hiszik el, de pár évvel ezelõtt én sem gondoltam volna, hogy a napi közlekedõeszközöm a tolókocsi lesz! Nem lehet tudni, ma én, holnap Te, holnapután Õ! A Te gyereked, férjed, feleséged! Nem tudni, hogy mit hoz a jövõ! Nem a mozgáskorlátozottak közlekedését segítõ rámpák építése lassú, hanem az emberi fejekben a megvilágosulás. Esélyegyenlõségrõl beszélünk akkor, amikor még ilyen és hasonló esetek fordulhatnak elõ. Remélem, hogy az esetnél jelenlévõ lakosokat csak a döbbenet fogta vissza attól, hogy történtek után megvédjenek, vagy nem tetszésüket fejezzék ki az eladók felé, mert a döbbent csenden kívül, csak a kocsim kerekének a zaja hallatszott, ahogy elhagytam csendben, lelkileg megalázva a Mûvelõdési Házat. Ercsi, Üdvözlettel: Takács Gyula (Öcsi)

13 2011. július Ercsi Híradó 13 A hazasz ere tet szó azoknak az embereknek, akik évszáza do kk al elõttünk éltek bizonyára sokkal többet jelentett, mint a mostani fiataloknak, vagy a még élõ idõsebb generációnak. A mai emberek élete és gondolkodása is teljesen megváltozott az õseinkhez képest. Ebben az egyre modernebb világban nem tudjuk értékelni a jót sem. Tévé, internet, mobiltelefon ilyeneket még csak el sem tudtak képzelni azok az emberek, amiket mi természetesnek veszünk. A mai emberek nek apróságnak, vagy éppen semminek sem számító dolgok, nekik sokat jelentettek. Ilyen a hazaszeretet is. Boldogok voltak, hogy itt a szülõföldjükön élhettek és tisztelték azt. Ezt rengeteg versbõl megtudhatjuk a magyar költõktõl és íróktól is. Petõfi Sándor több mûvében is megírta a hazához kötõdõ szeretetét. A Nemzeti dal és Az alföld is a hazaszeretetét hordozzák. Ady Endre a hazához való hûségét A föl-föl dobott kõ címû versében írta meg. Ezzel egy olyan köteléket írt le a haza és az ember között, ami megszüntethetetlen. A költõ többször is elhagyta Magyarországot, de mégis mindig visszatért a szülõföldjére, hiszen nem tudott elszakadni tõle. Kölcsey Ferenc szerint, aki a hazáját szereti, teljesíti az emberi kötelességét. A Himnusz a hazáért aggódó hazafias költõ panasza volt. A Zrínyi éneke címû mûvel Kölcsey fel akarta nyitni a magyarok szemét, hogy ezzel a magatartással romba dõl az ország. Vörösmarty Mihály Szózat címû mûvében is a hazához való hûség kötelességét írja le. Ezeken a költõkön kívül még nagyon sok megírta versében a hazához való szeretetét. A mostani generációk többsége nem is foglalkozik a hazaszeretettel. Pedig hazája csak egy van. Amiért az emberek régen áldozatokat hoztak, és ha kellett, akkor akár az életüket is adták érte, hogy mi most itt élhessünk. Az emberek mégsem foglalkoznak vele. A fiatalok a szülõktõl és az idõsebb emberektõl pedig azt hallják, hogy tanuljanak nyelveket és amint lesz rá lehetõségük, hagyják el ezt az országot.. Hogy miért mondják ezt, arra sokan sokfélét válaszolnak. Egyesek szerint az ország kormányzói, még mások szerint a média tehet róla, de vannak, akik azt mondják, hogy egyszerûen csak az emberek gondolkodása változott meg teljesen. Talán mindegyikben van valami igazság. Hiszen Magyarország vezetõi is tehetnek azért, hogy szeressük hazánkat. Ha jobbá-szebbé próbálják tenni országunkat, ahol a lakosoknak nem kell szegénységben élni, akkor a lakosság is szeretettel gondol hazánkra. A másik dolog, ami szintén befolyásolja az embereket az a média. Talán nincs is ma olyan ember, aki ne nézne a tévében, vagy ne olvasna az újságokban, interneten híreket. A sajtóban dolgozók pedig akár olyan híreket is összeállítanak például az országok helyzetérõl, gazdaságáról, ami eltér az igazságtól. Amit csak azért csinálnak, hogy az õ adásukat nézzék, újságukat vegyék a legtöbben. Akik viszont azt gondolják, hogy az emberek gondolkodása változott meg, azoknak is igaza lehet. Hiszen a mai generációknak a gondolkodása nagyon eltér az elõdjeikhez képest. Akik elõttünk éltek azok meg voltak elégedve azzal, amijük volt. A mostani emberek viszont mindig többet és többet akarnak, és a másik emberhez képest gazdagabbá és elismertebbé akarnak válni. Azért nincs ma hazaszeretet, mert az emberek nagy része úgy gondolja, hogy akkor lehet csak szeretni a hazát, ha az vagyont és jólétet ad. Az elõttünk élõ emberektõl eltérõen õk bárhova elmehetnek, és bármit odaadnának, hogy gazdagok legyenek. Wimmer Szilvia Arany János Gimnázium A magyar hazában (válság) Menjen(!) amerre lát állásából elbocsátották. A munkahely hiány, a lehetõség silány és az is a barát, barátjának dukál mégis napokig, hetekig, hónapokig járt; vitte hite és reménye, végül diplomáit szögre függesztette. Hátizsákja egyre aszottabb, s mi maradt: könyv és családi fénykép búsan egymáshoz koccant vánszorgó léptei üteménél. Körülötte a kivilágított utcákon a nyomor lehelete hevert, esténként bevackolt, mint az ûzött állat egy lakatlan kapualjba, s aludt összekuporodva, didergõn fázva vagy ahol érte az álmatlan, párnátlan álom: padon, papírdobozon bûzlött napok óta nem mosdott. Már nem kilincselt, nem is evett szédelgett, a szeme elõtt színes karikák táncoltak fényesen. De akkor felforrt a vére, és a düh vörös lángja égette: ennyire gazdag ez a nép? hogy nem kell a pallérozott ész, az ügyes mester-kéz? mennyi idõ, kitartás, fáradtság, pénz és mind, mind veszteség, mert a magyar hon, mint a magot a szél elveti: s fiait elengedi más országba hazáját feledni. Tört és zúzott volna(!) de nem tette, feltüzelt indulatai megfékezéséhez maradt még lelki ereje ehhez igazi férfi kellett! Valamiben bízott, bizakodott, nem tudta: miben, kiben hogyan de itt akart felállni újra lépni és a magyar hazában büszkén élni! Hiszen anyanyelve s létének gyökere három színbõl ered: a piros, a fehér a zöld ez a magyar föld. Szabó Aida (Jampa drolma) A vers, Lukács Sándor színmûvész elõadásában meghallgatható az alábbi linken:

14 14 Ercsi Híradó július Szomszédolás Ercsiben E hónap elején a Diósdi Hagyományõrzõ Klub tagsága viszonozva a Jorgováni Rác Kórus februári diósdi látogatását, kirándulást tett Ercsibe. Elsõ állomás a Helytörténeti Múzeum volt, ahol Ildikó asszony készséges vezetése mellett a megtekintett használati tárgyak anyáink, nagyanyáink eszközeinek emlékét idézték. A szomszédos Honvéd Csapatmúzeumban rendkívül gazdag tárlatot láthattunk a korábban Ercsiben állomásozott egységekrõl. Ezután az ban épült református templomot tekintettük meg. Ha Ercsi akkor Duna-part! Rövid séta keretében gyönyörködtünk a szelíden hullámzó folyóban, a túloldali partot szegélyezõ, zöldellõ bokrok látványban. Elsé-táltunk a parkban álló elsõ és második világháborús emlékmûvekhez, majd betértünk az 1700-as évek közepén épült monumentális Nagyboldogasszony kegytemplomba. A Mûvelõdési Házhoz érve vendéglátóink kíséretében (kissé a diósdi ÁMK nevére is utalva) koszorút helyeztünk el b. Eötvös József, hazánk elsõ közoktatásügyi miniszterének szobránál. A továbbiakban a Mûvelõdési Házban folytatódott a program, ahol a Jorgováni Rác Kórus, és a Rác-klub szíves vendéglátását élvezhettük. A látogatás felszabadult nótázással ért véget, amelyen több magyar nóta mindkét nyelven is elhangzott. Köszönjük minden közremûködõnek, hogy ez a látogatás létrejöhetett, sikeres lett! Jövõre Veletek Diósdon! G.H.K. Ercsi természeti adottságai közül az egyik legszebb pihenésre alkalmas sétaút, a Duna-part és a Bajcsy- Zsilinszky út között, a régi Piac tér felõl elindulva, a Kis-Dunát is átölelõ erdõvel borított természetvédett terület. Mielõtt bárki is kételkedne szavahihetõségemben, megnyugtatom igen is, van járható út és viszonylagos rend és a körülményekhez viszonyítva elfogadható tisztaság. A fákon fészkelõ énekes madarak párhívogató és tavaszváró énekétõl kisérve, sétálhat a városunkhoz tartozó erdõben a jó levegõt szeretõ természetkedvelõ. A volt Vízi- Rendõrség épületétõl elindulva sajnos egy nem odaillõ beton tömeg fogadja az arra látogatót, mely kissé elveszi kedvét a sétaút kezdetén. Remélve, hogy a további járható út kiépítésének felhasználására helyezték oda, jó lenne akkor minél elõbb, a rendeltetésének megfelelõ helyre szállítani, és beépíteni. Az út kezdetén egy kisebb domb megmászása után, egy viszonylag elfogadható magasított gátszerûen kiképzett gyalogút vezet a régi Duna-parti strand felé. Sajnos az út jobb oldalán nem a természetet és tisztaságot szeretõ honfitársaink oda nem illõ törmeléket és háztartási hulladékot szórtak szét, környezetkárosító tevékenységükkel elszomorítva az arra sétálókat. Az úton továbbhaladva gyermekkorom legszebb emlékeit idézi, ahányszor végigmegyek rajta. A nyári vasárnapok Ercsi hangulata elevenedik fel emlékeimben, mikor szüleimmel az éthordóba helyezett ebéddel és a fürdõzéshez nélkülözhetetlen felszerelésekkel elindultunk a strandra. Egy körbekerített, a pihenni és fürdeni vágyóknak kialakított Duna-part fogadott, a sportkedvelõknek futballpályával ellátott, valamint padokkal felszerelt zöld övezet biztosította a családok hétvégi kikapcsolódását. Még most is fülembe cseng az akkor még ritkaságszámba található hordozható telepes rádión hallott Pancsoló kislány slágere. Ez az élményem is a strandhoz köthetõ, meg a két oldalán megköthetõ fecske fürdõnadrág, a gyermekzsivaj, a rengeteg fürdõzõ és napozni vágyó embertömeg. Az ott hallott sláger örök igazsága, hogy ki hallott már olyan dolgot, fürdeni strand után! Talán még az is igaz volt, míg anyu öltözött az apu idegeskedett, mert olyan lassan készült el, hogy addigra este lett. Milyen jó lenne megélni ismét ezeket a soha el nem múló emlékeket. Valami csoda folytán a strandhoz érve, ismét megtalálható a futballpálya, a valakik által lenyírt gyepszõnyeg, a két végén felépített kapuk is a helyén vannak. Köszönet mindazoknak, akik szabadidejüket e nemes cél érdekében, nosztalgiából fenntartják egy sportolásra megépített és már elfelejtett parkot. A vízpartot a természet, mint örök törvényt igazolva: visszavette, ami az övé volt. Sajnos a fürdõzésre kialakított vízpart, a gondozatlanság miatt már felismerhetetlenné vált, és fákkal benõtt erdõvé alakult. Talán újra birtokba lehetne venni e szép környezetben található tisztást. Emlékeim szerint oly sokszor az akkor még falu majálisait itt tartották, valamint a futballcsapatok meghívásos mérkõzéseinek is helyt adott. Ismét lehetne szurkolni egy Angol kert-templom tér, vagy Vásár tér- Tótlik esetleg Cukorgyárstrand csapatok mérkõzésein. Felhívni a sportszeretõk figyelmét szervezzenek a város kerületeinek csapataiból, vasárnapi mérkõzéseket a családtagok szurkolóinak részvételével, egy nosztalgia kupát a strand futballpályán. Ismét életet lehetne vinni a város életébe, egy ilyen szabadidõ parkban, és ehhez megszerezni a támogatásukat, azoknak kik szeretnék, ha Ercsi lakossága ismét összetartó és közösségi életet élhetne. A Civil Egyesületek segítségével és természetesen a Képviselõ-testület tagjaival példát mutatva tisztántartani, idõnként a szemetet összeszedni. Megkérve a tanárokat segítségükkel az iskolásokat is bevonva akár egy tanösvény kiépítését is lehetne megépíteni e szép erdõterületen. Tovább haladva a strandtól a jól kitaposott sétaúton, a horgászok által kedvelt úgynevezett kõhányásig jutunk, mely a jól hajózható vízi út biztosítására sarkantyút építettek az Ercsi oldalon. Sajnos ezzel a Duna vízfolyása ezen oldalon annyira lelassult, hogy emiatt eliszaposodás és a hordalékok lerakódása miatt szinte állóvíz alakult ki, ami a strand területén a fürdõzés végzetéhez

15 2011. július Ercsi Híradó 15 is hozzájárult. Itt egy elágazás található, mely nyugati irányban a Kis- Dunához vezetõ úttal találkozik. Ezt az utat legtöbben szintén a horgászást kedvelõk használják, de érdemes gyalogos túrán továbbhaladva megközelíteni, Ercsi egyik nem egészen kihasznált mellék Duna ágát, egy kis tavat és horgász paradicsomot. Itt található egy természeti szépségû sziget, melyet a Kis-Dunának nevezett horgásztó vesz körül. Régen egy kis fahíd vezetett a Gömbölyû-sziget belsejébe, mely rengeteg itt található fészkelõ madárnak nyújtott biztonságot, a kikelt fiókáik felnevelésére. Ez egy õsi természetes terület volt, melyet sokan és sokféleképpen szerettek volna megszerezni, különbözõ beruházások megvalósítására. Nagyon bölcsen az eddigi városvezetõk nem engedtek semmilyen csábításnak, és egyelõre megmaradt a horgászok kedvelt kikapcsolódására kiépített halastónak. A téli idõszakban mikor befagy a víz, nagyon sokan keresik fel a korcsolyázást és jégkorongozást szeretõ téli sportok kedvelõi. Jó lenne ezt hivatalosan is engedélyezni, és egy büfé kocsi felállításának lehetõségét kiépíteni. A tó körül padokat kellene elhelyezni a természet csendjét szeretõ, és a séta után pihenni vágyó turisták örömére. A padok használata jó szolgálatot tenne a téli szezonban a korcsolyázók átöltözésére is. A szigettõl egy másik sétaút is vezet vissza a kiindulási pontra, mely párhuzamosan halad a Duna-parti úttal, csak egy kicsit beljebb az erdõ közepén. Bárhonnan is indulunk, egy biztos, jó gyalogtúrával leszünk gazdagabbak, a fejünk felett összenõtt faágak, mint egy természetes alagút, vezet az erdõ rejtekébe. Elképzelem egyszer ezen a sétaúton vállalkozó szellemû emberek, sétalovaglásra felkészített lovakat, gyermekeknek pónikat biztosítanak a kikapcsolódni vágyó ercsiek számára. Turistahívogató lehetne, a hajóállomástól a Kis- Dunáig és vissza, a lovagolni szeretõ, vagy sétálni kívánó, a természetet kedvelõ emberek számára. Nem kell megijedni, hogy ez valami furcsaság, bizony nagyon sok helyen már kihasználták az ilyen természet adta lehetõségeket és nagyon- nagy népszerûségnek, örvendenek. Az egyik ilyen mûködtetett sétalovagló pálya Miskolc-Tapolcán található, de több turisták által kedvelt helyeken is hasonló módon csábítják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat. Itt van a lehetõség, csak ki kell használni, és az önkormányzat képviselõinek meg kell adni a segítséget és biztosítani a feltételeket a megvalósuláshoz. Természetesen ezt az erdõvel körülvett környezetet tisztántartani, védeni Pintér Márta, aki hosszú évek óta szerkeszti már havilapunkat az Ercsi Híradót, jelezte, hogy egyéb munkahelyi feladatai miatt szeretné átadni az újság szerkesztését valaki másnak. Ercsi Város Önkormányzat képviselõ-testülete pályázatot hirdet Ercsi Város Önkormányzat hivatalos havilapja, az ERCSI HÍRADÓ szerkesztõi feladatainak ellátásra. Pályázni a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott minta cikkekbõl, képekbõl, hirdetésekbõl és hirdetményekbõl álló file csomag felhasználásával elkészített Ercsi Híradó mintapéldánnyal lehet. Egy pályázó akár több minta újságot is készíthet. A file csomag a Polgármesteri Hivatal Titkárságán vehetõ át munkaidõben. A benyújtott pályázati anyagnak tartalmaznia kell a pályázó bemutatkozó anyagát, szakmai tapasztalatát, referencia munkáit, motivációs levelét és a feladatkör ellátására vonatkozó rövid kell, és szabályokkal megakadályozni, valamint büntetni azokat, akik szemetelésükkel, fakivágásokkal tönkreteszik. E természeti terület védelmében törvény kötelezi az Önkormányzatot, hogy szabályt alkosson és ezért kitilthatja a gépjármûvek használatát, valamint megtilthatja az erdõben a favágást és fagyûjtést. Nincs engedélyezett és illegális favágás, nincs az erdõ csendjét zavaró benzinmotoros fûrészgépek hangja, nem kell félni a keskeny úton gyalogosan közlekedõ, pihenni vágyóknak, hogy megzavarják sétálás közben a gépjármûvekkel közlekedõk. Az Önkormányzat képviselõ-testülete, érvényt akart szerezni a természetvédett területek rendjének és törvényességnek betartásában. A Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslatára kihelyezett Mindkét irányban minden jármûvel behajtani tilos közlekedési tiltó tábla nagy felháborodást váltott ki a Horgász Egyesület tagjainál. A képviselõtestület április 26-án megtárgyalta a Horgász Egyesület kérését és visszavonta a kihelyezett táblát azzal a megjegyzéssel, hogy a Natura 2000 természeti területre vonatkozó törvények, pontosított értelmezése után figyelembe véve a horgászok kérését egy új rendeletet hoz a behajtás tilalmáról. Éppen azért, hogy minnél tovább fennmaradhasson és unokáink is sétálhassanak az ilyen erdõben mindenképpen törvényt kell alkotni annak védelmében. Ha egy társadalom a jövõ generáció érdekében új törvény alkot a természeti vagyona védelmében, akkor azt nem szabad kétségbe vonni. Örüljünk annak, hogy Ercsi területén még található ilyen természetvédelem alá helyezett erdõ. Használjuk ki annak minden egészségre hasznos lehetõségét, sétáljunk útjain, hívjuk meg barátainkat egy focimeccsre, a strand pályára, és biztos, hogy egészségesek leszünk testben és lélekben. Wimmer Sándor önkormányzati képviselõ A mellékelt pályázati felhívás erre a munkára hivatott keresni a legmegfelelõbb jelentkezõt vagy jelentkezõket. A képzettség szándékosan nem szerepel a jelentkezési feltételek között, mert szeretnénk, ha fiatalok, amatõrök vagy akár jóképességû baráti társaságok is pályázhatnának. Számítunk arra, hogy a pályázók a megszokottól eltérõ formátumot és megjelenést is bemutatnának majd pályamunkáikban. szakmai elképzelést. A feladatkör betöltése megbízási jogviszonyban határozatlan idõre szól, melyet három hónapon belül bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondhat. A pályázatra várjuk magánszemélyek, vállalkozók, baráti társaságok, diákok jelentkezését. Megbízási díj megegyezés szerint. A pályázatok azok közül kerülnek elbírálásra, melyek a pályázati eljárásnak maradéktalanul megfelelnek. A pályázat benyújtási határideje július 31. A feladat ellátásának legkorábbi idõpontja október 1. Gyõri Máté alpolgármester

16 16 Ercsi Híradó július Az Ercsi Cukorgyár története 5. fejezet. A két világháború közötti évek Nehezen futott fel a cukorgyár termelése az elsõ világháború és a tanácsköztársaság után ban 850, azt követõ évben pedig 1120 tonna répát dolgoztak fel, ami csak mintegy 15 üzemnapot jelentett. A kedvezõtlen gazdasági helyzet miatt, a környékbeli földbirtokosok tulajdoni hányada csökkent, és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank vált a legnagyobb részvényessé. A húszas években az ország állapota lassan kezdett normalizálódni a háború, és az azt követõ évek anarchiája után. A földek visszakerültek a korábbi birtokosokhoz, répatermelés ismét fellendült, és a gyár is nagyobb kapacitással tudott dolgozni. Az évtized közepére a kampány napok száma meghaladta a két hónapot, a napi répafeldolgozás pedig 600 tonnáról a duplájára emelkedett. Egészen 1930-ig szinte folyamatosan nõtt a gyárban átvett répa mennyisége, a napi feldolgozás pedig elérte a gyár diffúziós állomása által behatárolt napi 1600 tonnát. A répa cukortartalma ebben az Újabb beruházás az Ipari Parkban A Feszo-Trade Kft ben jelentõs pályázati támogatást nyert el egy új csarnok építéséhez. Ennek keretében az Ercsi Ipari park területén található telephelyén egy olyan csarnoképületet épített fel, amelyben a vállalkozás egyik fõ tevékenységeként - fémfeldolgozás keretében - a fémek felületkezelését jelentõ galvanizálási eljáráshoz szükséges vegyszereket kíván gyártani. Cégünk a legyártott vegyszereket felhasználás elõtt a csarnokban fogja raktározni, illetve a csarnok egy kisebb szegletében - az alkalmazottak gyártási folyamatok végén történõ kulturált, környezetbarát tisztálkodása érdekében - szociális helységeknek biztosít majd megfelelõ helyet. A beruházás keretében a csarnoképület felépítésének befejezésére május 31-én került sor. Jelenleg már csak a használatbavételi eljárás van folyamatban, a projekttel kapcsolatos többi tevékenység befejezõdött. idõben 16-18% közötti volt, de volt olyan évjárat, hogy ezt is meghaladta. A gyártott cukor mennyisége húszas évek végére elérte a tonnát. Az egyre gazdaságosabb termelésbõl minden esztendõre jutott pénz a szükséges fejlesztésekre. Az új berendezések közül az alábbiakat emelte ki gyártörténeti munkájában Hangyál Károly, aki a hatvanas években osztályvezetõként dolgozott Ercsiben, majd késõbb a Cukoripari Kutatóintézet igazgatója lett: db Weston centrifuga, mészoltó henger, új kondenzvíz gyûjtõ rendszer, Imperial szeletszárító dob, két cukorfõzõ vákuum, hat zárt cukorkavaró, hordozható répaúsztató, turbó-tápszivattyú, AEG gõzturbina, Rapid típusú szeletprés, Mares iszapszûrõ, bepárló állomás korszerûsítése új iszapprés, 1928 újabb szeletszárító dob, két Mares-szûr és, két Weston centrifuga, egy 900 m3-es melasztartály. A napi 600 tonnáról 1600 tonnára emelkedõ répafeldolgozás eléréséhez a kiszolgáló üzemrészek kapacitását is növelni kellett, de szükség volt több technológiai újítást bevezetésére is. Növelték a gyártáshoz szükséges víz mennyiségét újabb kutak fúrásával, és nagyobb teljesítményû szivattyúk beépítésével. A magas mészsó tartalom miatt vízlágyítót helyeztek üzembe. A gyártelepen 1916-tól közlekedõ Elsa gõzlokomotív mellé megvásárolták a Rózsika mozdonyt, mely szintén 760 mm-es keskeny nyomtávú sínen szállította a répát. Bõvíteni kellet a szeletraktárt, mert a gazdák csak az üzem leállás után akarták átvenni a szárazszeletet. Amikor ez is kevésnek bizonyult új raktárt építettek. Ez még ma is áll, és két dolog miatt is példaértékû az épült. Az egyik az a mesteri ácsmunka, mely az épület tetõszerkezetét tartja. A másik pedig az, hogy az oldalfalakat egysoros téglából az épület közepe félé homorúan rakták, így az elsõ ránézésre gyenge falazat évtizedeken át könnyen megtartotta az ömlesztve tárolt répaszelet nyomását. (Megjegyzem, hogy ugyanerre a célra 1975-ben épített 3000 m 2 alapterületû szeletraktár oldalfalát 20 cm széles vasalt betonelemekbõl építették.) Még egy érdekesség a gyár múltjából. A répatolózár elõtt a mamutszivattyú aknába beleesett Papp János 16 éves fiú, akit a 15 méter mély U alakú csatorna beszippantott, majd a következõ pillanatban a répamosóba dobott. A fiúnak combcsonttörésen kívül, semmi baja nem esett. A Mamut szivattyút gyártó cég ezt a szerencsés balesetet éveken át reklámként használta a répa kíméletes szivattyúzásának igazolására. A gyártástechnológia is korszerûsödött: bevezették a hideg elõderítést, így a répa minõségétõl függõen 1922-tõl választhatták a hideg vagy forró elõderítést. A bepárló készülékeknél kialakították a kétoldali gõzbevezetést, ami ugrásszerûen emelte a cukorlé besûrítését, és csökkentette a gõzfelhasználást tól a néhány éven át kénezéssel javították a félig besûrített un. középlé színét, a cukoroldatok tisztasága és színének javítása érdekében alkalmazták elõbb az aktívszenes, majd a kovaföldes szûrést. A gyártott cukor ennek eredményeként, mindig megfelelt az export kívánalmainak, az ercsi cukrot ebben az idõben idegen országban is szívesen látták. A gyár exportja 1930-ig fõleg Ázsiába és Közel-Keletre irányult. A cukorgyártás a részvényeseknek a világválságig jelentõs hasznot hozott. Erre példa az 1929/30-as év, amikor a tonna feldolgozása után a bruttó üzemi eredmény 1.22 millió pengõ volt, melybõl a tiszta nyereség 742 ezer pengõ, ebbõl jutott a levonások után 600 ezer pengõ osztalék a részvényeseknek, ugyanakkor a cukorgyári munkások helyzet, továbbra is irigylésre méltó volt a környezethez képest. Ezt a fellendülést törte meg az évek világválsága. A cukorkartellenek új kvóta megállapodást kellet kötni, mert az iparág brüsszeli konferenciáján a gyárak egész Európára vonatkozó termeléscsökkenést fogadtak el. Magyarországnak engedélyezett répafeldolgozás közel a felére tonnára esett vissza. Ercsi esetében ez azt jelentette, hogy a harmincas években kampányonként tonna répát dolgozhattak fel, az üzemnapok száma alig érte el a harmincat. A gyári munkásokat is érintette a válság, mert néhány fõt elbocsátottak, és pár évre bevezették a kéthetezést, ami azt jelentette, hogy két hét munka után két hétig fizetés nélkül otthon kellett maradni. A csökkenõ répamennyiség mellett a répa minõsége sokat javult, mert a gyengébb répatermelõk gazdaságok nem termelhettek, így elsõsorban a jó termesztési techno-

17 2011. július Ercsi Híradó 17 lógiával rendelkezõ nagybirtokok, szállították a répát Ercsibe. Ezek közül emelhetjük ki a sinatelepi Zerkovich, a ráckeresztúri dr. Freund, a nádasladányi Gr. Nádasdi Ferenc, az ercsi Gr. Wimpffen birtokot. A legnagyobb beszállító pedig a pusztaszabolcsi Wooster, a martonvásári Dreher Jenõ gazdaság és a Zirci Apátság elõszállási területe volt. Az egy hónapos kampányok alatt gyártott cukor a tonnát is elérte ezekben az években. Mivel nem volt mód a kapacitásbõvítésre, csak kevés cukorgyári beruházást végeztek. Egyetlen nagyobb fejlesztés a finomító megépítése volt, melyet egy toldalék épületben helyeztek el 1938-ban a fõépület keleti oldalában. Itt gyártották a kockacukrot, a nagy kockát. A kockapréssel elõbb elkészítették a stanglit, melyet a kockavágóval daraboltak méretre. A részvénytársaság, a jó üzleti eredményeket más irányú befektetésekbe testesítette meg, elsõsorban ingatlanokat vásárolt. Így lett tulajdonosa az 1400 holdas Göböljárási Gazdaságnak, a 700 holdas nagyhalmi birtoknak és egy 4 emeletes budapesti bérháznak. Ekkor épült a cukorgyári kápolna is, a neogótikus stílusú épület, majolika tetõcserepeivel és az Árpád-házi szenteket ábrázoló (Róth Miksa által készített) mozaik ablakaival, a Ercsi település ékessége. Ebbõl az idõbõl származik az a mondás, miszerint: a répaszelet és melasz árbevétele elegendõ volt a költségek kifizetésére, a cukor már tiszta haszonnak számított. A részvénytársaság megtehette, és segített is a község fejlesztésében. Megépítette a vasút alatt átvezetõ gyalogos alagutat, hozzájárult a Dunaparti strand fejlesztéséhez, az Ercsi Kinizsi sportpályát 1930-ban a részvénytársaság nevében a gyárigazgató Körbel Henrik adta át a sportkörnek, ahol nemcsak focipálya, de két teniszpálya, és lõtér is volt. A gyár és a lakótelep élte a maga külvilágtól elzárt és komfortos életét. A külsõ portánál mindenkit ellenõriztek, és csak a lakótelepiek, illetve az õket látogatók léphettek be a területre. Német Erzsébet újságírónak a gyár félévszázados jubileumára kiadott munkájában, a szemtanúk így emlékeznek a cukorgyár telep korabeli életére. A gyár területén a mûvelõdési és sportolási lehetõséget is elsõsorban a telepen lakók használták ki. Õk teniszeztek, a pályára kinti munkás nem léphetett be. Az iskolában a gyártelepiek gyerekei tanultak, a gyári gumikerekû kocsi a telepi iskolásokat szállította a polgári iskolába, vagy a zárdába. A színjátszó mûkedvelõ csoport is elsõsorban az itt levõ családokból tevõdött össze. Eljátszották a Falu rosszát és más népszínmûvet, majd késõbb operetteket is bemutattak a gyártelepi kultúrházban. A labdarúgó csapat a gyár alapításával egyidõs, és évtizedeken keresztül a gyár tartotta fenn, mai nyelven szponzorálta. A focisták legtöbbje egyben gyári dolgozó is volt. A kultúrház melletti tekepályán sok jó játékos gurította a golyót, olyan jó csapat nevelõdött ki, hogy 1932-ben országos bajnokságot nyertek. A 30- as évek közepétõl rendszeresen vetítettek filmet az itt lakók szórakoztatására. A legfontosabb esemény azonban a kampány utáni szirupbál volt, ahova csak a meghívottak mehettek be. A gyárban azonban szigorú fegyelem uralkodott, mindenkinek fontos volt az állása. Munkakezdés elõtt a munkahelyen kellett lenni, késésrõl szó sem lehetett. A portán mindenki érkezését és kilépését bejegyezték. Évente hat nap fizetett szabadság járt a szakmunkásoknak. Ebben az idõben még nem volt nyugdíjjogosultság. Nyugdíjszerzõdést csak a negyvenes évektõl kötött a gyár. Aki a cukorgyárban dolgozhatott annak, nem kellett aggódni a megélhetésért. A tisztviselõi fizetés pengõ volt havonta, a szakmunkások bére 200 pengõ, a munkásoké pengõ, ehhez járultak a természetbeni juttatások, és a cukorfejadag. Akkoriban ez a pénz mennyit ért? Arra a harmincas évekbeli slágerbõl kaphatjuk meg a választ: havi 200 pengõ fixszel az ember könnyen viccel. Pólya Gyula Kósa Márta Nyári alkony Átölelt és szorosan tartott lágyan csókolta homlokom az utcán szerte dal visszhangzott rigó súrolta az árnyakat Õ jött mögöttem észrevétlen tarkómhoz ért megsúgott titkokat szívem vágyódón beleremegett s én nem törõdtem már semmivel mindegy volt a földi sok teher szórtam dobáltam le a súlyokat éreztem rég feledett útra újra hívogat bokrok fák fölé magasra emelt lebegve nézem messzirõl a június esti fényeket mindent megmutatott az élet falakon át gyönyörûséget és halált szürkébe hajló villanó eget madárdalt rózsát szellõt illatárt kihalt volt az út sehol egy lélek tükrös folyómra már nem hullott sugár belém karolt s nem engedett el csak kapunyitáskor a hársvirágtól terhes fák lehajló árnyas ágainál. Ercsi, Semmelweis-naphoz A Semmelweis-nap kiváló alkalom arra, hogy felgyorsult világunk rohanó élettempója közepette néhány gondolat erejéig emlékezzünk a nagy elõdökre. Értékeljük eredményeinket, felfedjük kudarcainkat. Vegyük észre és ismerjük el a mellettünk gyógyító kollégák, gyakran embertpróbáló helytállását, és az ünneplés után, új lendülettel fogjunk hozzá a ránk váró, közös feladatokhoz. Az egészségügyben dolgozóknak az adhat további hitet, ha hivatásuk gyakorlása köben nem csak saját magukkal, hanem intézményi és társadalmi támogatásra, elismerésre számíthatnak. Köszönöm kedves Kollégáim munkáját, és együttmûködését az új Egészségügyi Központ mûködésének elindításában, Ercsi város és a kistérség egészségügyi ellátásában. Vavrinecz Katalin ügyvezetõ igazgató Ercsi Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.

18 18 Ercsi Híradó július Az ERCSI-ÉRT Szövetkezet április 28-án megtartotta évi közgyûlését, melyen beszámolt a szövetkezet éves tevékenységérõl, a gazdálkodás eredményérõl, valamint további feladatairól, terveirõl. Az Igazgatóság elnöke tájékoztatta a tagságot a szövetkezet gazdasági helyzetérõl. Felhívta a Tagság figyelmét arra, hogy a Tagság a szövetkezet munkájában folyamatosan vegyen részt, a közgyûléseken jelenjen meg, mert döntéseket csak határozatképes közgyûlés hozhat. A közgyûlésen a szövetkezet vezetése ismertette a Tagsággal a tulajdonában levõ ingatlanok bérbeadását. E szerint a szövetkezet bérbeadta az alábbi ingatlanokat, üzleteket: - l db iparcikk áruház bérlõ: kínai, Fan Jong Min - 1 db üzlethelyiség, jelenleg raktár, bérlõ: kínai, Fan Yong Min - 2 db ABC áruház, bérlõk: Sáska Imre, Bereczki Csaba - 4 db vendéglátó egység, bérlõk: Berente Attila, Vuleta Livia, Sipos Ferenc, Szabó Erika - 1 db festékbolt, bérlõ: Bukovi Pálné HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA HÍREI A május számtalan programot hozott el kicsik és nagyok számára egyaránt. Egyik legnagyobb eseményünk a tihanyi kirándulás volt. Május 10-én gyönyörû, napsütéses idõben utazott el óvodánk mind a négy csoportja. A gyermekeknek nagyon nagy élmény volt a Balaton megpillantása. Tihanyban elõször kisvonatra szálltunk, a fél órás vonatozás lehetõséget adott a helyi nevezetességek megtekintésére. Ezután a Panoptikumba mentünk, ahol kétféle kiállítást láthattunk. (magyar királyok és kalózok) Késõbb csoportonként fedeztük fel a látnivalókat. Ellátogattunk az apátságba, a marcipánmúzeumba és gyönyörködtünk a Balatonban. A kirándulásunkat egy jókedvû fagyizással zártuk. Büszkék voltunk arra, hogy gyermekeinket fegyelmezett, kulturált viselkedésük miatt mindenhol megdicsérték. Köszönjük a sofõrbácsiknak, Ferinek és Zolinak, hogy vigyáztak ránk, valamint a kapcsolattartó szülõk munkáját! Május elején az oviban focibemutatót és toborzót tartott minden kisgyereknek: Lieber Károly, Titz László és Berencsi Sándor. Az érdeklõdõk az - 4 db szálláshely, bérlõ: Berente Attila (BE-A-DÓ KFT) - 6 db garázs A Szövetkezet 19 db bérbeadott ingatlannal rendelkezik. A Szövetkezet fizetõképes, tartozása nincs, az ingatlanjait sem hitel, sem jelzálog nem terheli. A kereskedelmi hálózat épületei meghatározott tervek alapján kerülnek felújításra folyamatosan. A Tagság a szövetkezet szétválása óta minden évben juttatásokban részesül. Ezentúl a Szövetkezet támogat különbözõ közcélú szervezeteteket, alapítványokat, mint pl. az Ercsi Mentõszolgálat, Ercsi Szociális Szolgálat stb. Figyelemre méltó a 289 fõs tagság korbeli összetétele: - 40 év alatti 19 fõ év közötti 19 fõ év közötti 81 fõ év közötti 102 fõ év közötti 53 fõ - 80 év feletti 15 fõ - A legfiatalabb szövetkezeti tagunk 31, a legidõsebb 88 éves. A szövetkezeti közgyûléseken fontos döntéseknél a Tagság kétharmados szavazati aránya dönt. Mivel a szövetkezeti vagyon nem kevés, így a döntéseknek óriási súlya van. Az ország gazdasági helyzetének romlásával együtt a kisebb gazdaságok is könnyen tönkre mennek, és hogy ez az ERCSI-ÉRT Szövetkezetnél ne történjen meg, arra odafigyelt, és ezért dolgozott a Szövetkezet igazgatósága, felügyelõ bizottsága, és hivatali vezetése. A Szövetkezet választott vezetésének a mandátuma szeptember hónapban lejár szeptember 08-án a közgyûlésen választások lesznek. A választások elõkészítését jelölõ bizottság szervezi, melynek vezetõje Takács Ferencné, tagjai Egyedi Borzsák Katalin, és Markot Istvánné szövetkezeti tagok. Fontos, hogy a Tagság a közgyûlésen aktívan részt vegyen, és biztosítsa a határozatképességet. A Tagság döntése meghatározza a Szövetkezettõl bérelt üzletek további sorsát, üzemeltetését, a munkahelyek biztosítását, és a város ellátásának továb BÁLINT OTTÓ IG. ELNÖK FEKETE ANDRÁS FB. ELNÖK edzõk telefonszámát megtalálják az óvodában. Május 12-én és 13-án az anyukákat és a nagymamákat köszöntöttük minden csoportban. Nagyon nagy szeretettel titokban készítették el a gyerekek az ajándékokat, és tanulták a verseket, dalokat, táncokat. Reméljük, hogy sikerült örömet szereznünk az édesanyáknak! Május 18-án a Múzeumi Világnap alkalmából felkerestük a helyi múzeumokat. Ellátogattunk a Helytörténeti-, a Csapat-, és az Eötvös Múzeumba. Az érdekes gyûjteményeket még a legkiseb-

19 2011. július Ercsi Híradó 19 bek is szájtátva csodálták. Az év vége örömét beárnyékolta az, hogy 31 nagycsoportosunktól búcsút vettünk. Május 27-én reggel mindenki csinos ruhában érkezett, hiszen ezen a napon találkozhattak utoljára így együtt, nagycsoportos társaikkal. Szívbõl szóltak a búcsúzó versek, dalok, melyeket apróbb, iskolában használható ajándékok kísértek. A ballagási mûsor aznap délután a Mûvelõdési Házban zajlott. A sok vendég alig fért a nagyterembe, a gyerekek mégis bártan, büszkén mondták el a tanult verseket, dalokat, melyekkel könnyeket csaltak a nézõk szemébe. Végezetül a szülõk a gyermekekkel együtt egy szívhez szóló dallal búcsúztak el az óvó néniktõl, dajka nénitõl. Köszönjük a Mûvelõdési Ház dolgozóinak a segítséget! Június 2-én délután nem haza, hanem óvodába jöttek a nagyok, batyuval a hátukon. Búcsú pizsamás partit tartottak éjszaka. Tábortûz mellett ették meg a vacsora-pizzát, beszélgettek, meséltek, addig elkészült a moziterem és a hálóterem. Az izgalmakat az éjszakai bátorságpróba fokozta, a nyugalmat az óvó nénik jóéjt-puszija, gondoskodó takargatása biztosította. Másnap reggel már korán birtokba vették a játékokat, és büszkén mesélték éjszakai kalandjaikat érkezõ társaiknak. Június 3-án a Pedagógus napi ünnepségen nagycsoportosaink köszöntötték városunk összes pedagógusát. Június 4-én a Csigabiga csoport a kisdunai focipályán Családos nappal búcsúztatta a tanévet, köszöntötte a várva várt nyári szünidõt. Köszönjük a Mozaik TV stábjának, az Ercsi Híradó szerkesztõségének, hogy a város lakossága a képernyõn figyelemmel kísérhette mindennapjainkat és olvashatott óvodánk életérõl. Az idei nevelési évben példaértékû volt a szülõi összefogás és támogatás. Köszönet érte mindenkinek! Kiemelt segítõink, támogatóink: Keller Gábor, Juhász János, Ábrahám István, Békes Lajos, Berente Attila, Szilágyi Ákos, Magyar Csaba, Bilics István, Kardos Imre, Fodor István és Jucus, Lósits Ákos, Farádi Zoltán, Balázs Ferenc, Karsai Gergely, Füzesi József, Czégény Gábor Ezúton szeretnék megköszönni Rapai Lajos segítségét, aki 2 hét alatt szép árnyékolóval lepte meg az ovisokat. A nyárra kívánunk minden óvodásnak jó pihenést, vidám nyaralást! Találkozunk az új tanévben, szeptemberben! Gabi, Juci, Zsuzsi, Edina néni, Hermina néni, Erzsi néni, Mónika néni, Judit néni, Marika néni, Kati néni, Erzsi néni, Gabi néni, Konyhás Marika néni Ercsiben, a Dunához közel (Lejtõ sor) 212 m 2 lakóterülettel, 870 m 2 -es telken kettõ, vagy akár háromlakásos családi ház eladó. Bõvebb információ: Érdeklõdni: 06-25/ TELEK ELADÓ! Ercsiben a Battai úton korlátozottan beépíthetõ, vállalkozásra alkalmas telek eladó (724 m 2 ). Érdeklõdni: 06-20/ Eladó 1,5 szobás 48 m 2 -es tiszti lakótelepi, tehermentes, földszinti, bútorozott lakás. Irányár: ,- Ft. Tel.: 06-70/ Sürgõsen eladó Ercsiben a Tiszti lakótelepen téglaépületben II. emeleti 56 m 2 -es, két szobás, erkélyes, jó állapotú lakás. Irányár: 6,5 millió Ft. Tel.: 06-70/ Gyõrffy István villanyszerelõ mester vállalja: társasházak, családi házak javítását, régi lakások felújítását, villanybojlerek tisztítását, hõtárolós kályhák javítását garanciával! Tel.: ; Mobil: 06-20/ Hûtõgépjavítás garanciával, hétvégén is. Hibabejelentés ingyenes zöldszámon: 06-80/ ; 06-20/ Klímaszerelés. Építészeti és statikai tervek, valamint szakvélemény készítése. Agárdi László okl. építõmérnök, tervezõ, építésügyi szakértõ. Tel.: ELADNI SZERETNÉM, NEM ÁRULNI! Tiszti lakótelepen 2 szobás, téglaépítésû lakás, jó állapotú, parkettás, konvektoros, erkélyes, saját pincével ÁRON ALUL ELADÓ! HITELBE TUDUNK SEGÍTENI! Fix ár: Ft / , 06-30/ ELADÓ! Ercsiben 600 négyszögöl telek, gazdálkodásra, állattartásra alkalmas. Lakótelepi lakáscsere is érdekel. Tel.: Ercsiben a Feszty Á. u. és a Csokonai u. sarkán eladó egy 684 m 2 -es, panorámás építési telek. Tel.: 06-70/ Eladó vagy Búzavirág úti lakásra cserélhetõ a Kishíd u. 2. számú 4 szobás szuterénes családi ház. A szuterén is összkomfortos, és külön közüzemû órákkal felszerelt. Tel.: 06-30/ Eladó 100 m 2 2 szobás családi ház, 300 m 2 telken, garázszsal, melléképületekkel. Százhalombattai csere érdekel. Irányár: Ft. Tel.: 06-70/ Karsai József villanyszerelõ vállalja: hagyományos mosógépek és centrifugák felújítását, villanybojlerek vízkõtelenítését, automata mosógépek javítását. Tel.: ; Mobil: 06-70/ Ercsi Város Önkormányzatának havonta megjelenõ lapja Kiadja: Képviselõ-testület, Ercsi Felelõs szerkesztõ: Pintér Márta A szerkesztõség címe: 2451 Ercsi, Fõ u. 20. Nyilvántartási szám: 3.4.1/139/2/1999. Azonosító szám: ISSN Készült a TYPO SZOLG Hungária Kft. nyomdában (2451 Ercsi, Lejtõ sor 19.) 3300 példányban.

20 20 Ercsi Híradó július Köszönet mindazoknak, akik Tamon Sándor temetésén lerótták kegyeletüket, és akik szeretett családtagunkról megemlékeztek Gyászoló család Köszönetem fejezem ki, az Ercsi Szociális Szolgálat Idõsek Gondozóháza minden dolgozójának, az önzetlen, türelmes és szeretettel végzett ápolásért, amelyben testvéremet Takács Lászlót részesítették. Köszönöm a temetésére vitt koszorút és a személyes képviseletet. További köszönet azoknak, akik utolsó útjára elkísérték. Takács József Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Venczl László Tiborné szül.: Tóth Zsuzsannát utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot, koszorút helyeztek el. Külön köszönet Gedõ Attila plébános úrnak, Posta dolgozóinak, rokonoknak, ismerõsöknek, szomszédoknak. Köszönet a Naplemente Bt. dolgozóinak. Sírkõkészítés, felújítás Urnasírok Mûkõsírok Gránitsírok Gyászoló család Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Tézli Kálmánné szül. Bilics Lúcia elhunyta alkalmából gyászunkban osztoztak, fájdalmunkban együttérzésüket fejezték ki, utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot, koszorút helyeztek. Külön köszönet Gedõ Attila plébános úrnak, vigasztaló szavait. Az Egyházközség Rózsafüzér Társulatának és énekkarának, a rác énekkarnak a kegyeletteljes megemlékezését. A Naplemente Bt. dolgozóinak munkáját. Gyászoló család Ft-tól Ft-tól Ft-tól Vállalok megsüllyedt sírok javítását, sírkövek csiszolását, tisztítását, betûvésés, betûk átfestését. Elérhetõség: Várföldi László 06-30/ Telephely: Ercsi, Szent István út 47. Tiffani Dekor Bt.

21 2011. július Ercsi Híradó SZAMURÁJ 07 KFT. Tisztelt jövendõbeli Partnereink! Szolgáltatásainkat közel 10 éve élvezi, illetve veszi igénybe az Ercsi Város lakossága. A magas szintû szolgáltatást, részben az Ercsiben és Ráckeresztúron kialakított helyi vonuló egység biztosítja. Több nemzetközi és országos szintû õrzõ-védõ céggel állunk üzleti és szakmai partnerkapcsolatban, illetve veszik igénybe szolgáltatásainkat, ami talán nem véletlen. Cégünk vezetése közel 30 éves õrzés-védelmi tapasztalattal rendelkezik. Cégünk szolgáltatásait fokozatosan, a helyi viszonyoknak megfelelõen alakítottuk ki. Az üzleti és a szakmai stratégiánk nem a hirtelen meggazdagodás és nem más munkájának vagy ötletének az eltulajdonítása. Kérem Önöket, tekintsék meg megújult honlapunkat, ahol még több információt tudhatnak meg cégünkrõl: Várjuk az érdeklõdésüket és megtisztelõ megrendelésüket! Tisztelettel: SZAMURÁJ 07 KFT. 21

22 22 Ercsi Híradó július