Erik Štenpien A HÁRMASKÖNYV TOVÁBBÉLÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSAI SZLOVÁKIÁBAN UTÁN *

Átírás

1 Erik Štenpien A HÁRMASKÖNYV TOVÁBBÉLÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSAI SZLOVÁKIÁBAN UTÁN * Feszty Árpád festményén II. Ulászló előtt álló ítélőmester átadja az uralkodónak a kéziratát és a mű szentesítésére kéri a Felséges Urat. Ki tudja mi jár a fejében? Félelem, vajon a király el fogja e fogadni művét, melynek oly sok időt szentelt? Remény, hogy az ország nagy pecsétje által műve hosszabb ideig marad hatályban? Vagy oly magabiztos, hogy már előre tudja, mi lesz a vége ennek a ceremóniának? Werbőczy mint a nemesség vezetője már abban az időben sejthette, hogy a hatályos szokásjog sikeres összeírása során túl sok ellenséget szerzett magának, így a Hármaskönyv törvény formájú publikálása veszélyeztetve lehet. Megoldását ma már ismerjük. Így született az első nyomtatott hazai törvénykönyv, melynek népszerűsége majd meghaladta Werbőczy reményeit. A szerző nem tudhatta, hogy műve több mint 500 évig marad a joggyakorlatban, nem sejthette azt sem, hogy ami a kiadványok számát illeti, a könyve megközelíti a Szent Bibliát. Ma már viszont tudjuk, hogy éppen a Hármaskönyv hosszú évszádokon át a magánjog terén a jogászok valóságos bibliájává változott. Attól eltekintve, hogy voltak időszakok, mikor kiválósági, egyedi státusza veszélyeztetve volt, egészen a 19. század végéig megtartotta magának kivételes állását. A közös Monarchia szétesése után Magyarországon majdnem 20 évig hatályban maradnak a magánjogi szabályai, 1 Csehszlovákia és később Szlovákia területén viszont még hosszabb ideig maradnak fenn. Itt csak a 141/1950 sz. Polgári Törvénykönyvről szóló törvény helyezi hatályon kívül a Tripartitum maradék magánjogi szabályait. Nézzük tehát, milyen volt a sorsa a Hármaskönyvnek után Szlovákia területén után Csehszlovákia három jogrendszert örökölt. Csehországban hatályban maradtak a német és osztrák jogszabályok, Szlovákiában pedig tovább élt a magyar magánjog, mely a Hármaskönyv által rögzített szabályokon, újabb törvényeken és bírói döntéseken alapult. Végső sorban a csehszlovák jogrendszer az beli Országbírói Értekezleten rögzített jogi helyzetet örökölte. Tudjuk, hogy maga a Hármaskönyv nem fejti ki a jogképesség jelentését. Közismert magánjogi intézménynek tekinti ezért nem szabályozza azt, mit jelent az emberi forma, az élet jelei, stb. A természetes személy jogképességet akkor szerez, ha élve megszületik és emberi alakja van, mondja ki a magyar feudális jog. Az élet jelei alatt a mozgást, sírást, stb. értette, az emberi alak pedig a megszokott emberi formát jelentette. A Hármaskönyv csak az ún. nasciturus jogképességét említi. 2 A modern csehszlovák utáni jog e meg nem született gyermek örökségi jogáról szóló rendelkezést átveszi. 3 A 1894:XXXIII. tc. Az állami anyakönyvekről Csehszlovákiában 1949-ig maradt hatályban, mikor a 268/1949 sz. * A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg : XXII. Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szüntette meg maradványait. 2 Tripartitum, II/62, 2. 3 A 11/1918 ún. recepciós szabály az összes csehszlovák állam létezését nem veszélyeztető előbbi magyar jogszabályt átvette, mivel új jogot alkotott, valamint biztosította a jogbiztonság elvét az újonnan született állam területén. Számának ellenére ez az új Csehszlovákia első törvénye. 1

2 anyakönyvekről szóló törvény lépett helyébe között több jogszabályt fogadtak el Csehszlovákiában. Változások történtek, ami az első világháború idejében eltűnt személyek holttá nyilvánítását illeti. Szintén új gyámhivatalokat alapítottak és elrendeződtek az árvák vagyonkezelési kérdései. A 56/1928 sz. törvény abban az esetbe engedte meg a gyermekek örökbefogadását, ha a szülők vagyoni kárt okoztak nekik. A cselekvőképességet illetően a feudális magyar jog 10 státuszi körülményt ismert: - életkor; - egészség; - tékozlás; - emberi nem; - családi állapot; - becsület; - hitvallás; - honosság; - foglalkozás; - rendiség október 28-i Csehszlovák állam alapítása után az egyik legfontosabb magánjogi reform a polgárok törvény előtti egyenlőségét vezette be, melyet a csehszlovák 121/1920 sz. Alkotmánylevél hirdette ki. Ennek a kihirdetésnek hatása volt a fent említett státuszi körülmények szabályozására is. A 61/1918 valamint a 243/1920 sz. törvények a rendiséget, nemesi címeket és kitüntetéseket, így a rendiségi hozzátartozás körülményét is szüntették meg. Ezzel összefüggésben volt az emberi nemből, valamint foglalkozásból kifolyó privilégiumok megszüntetése is. Szlovákia területén ennek ellenére a honoráciorok még hosszabb ideig megtartották különleges jogállásukat, és a nemesek vagyonjogi privilégiumai is hatályban maradtak. Így Szlovákia területén a közömbös polgárokkal eltérő magánjogi szabályok a nemesek és honoráciorok jogi státuszát szabályozták. A családi hitbizományok megszüntetéséről szóló 179/1924 sz. törvény a családtagok és a hitbizományi tagok általi beleegyezéssel a hitbizomány intézményét, ami a feudális rendszer maradványainak eltörlését és a nemesi vagyon szabaddá tételét jelentette és birtokosa szabadon rendelkezhetett róla. Ami az életkort illeti az eredeti határokat (törvénytelen kor 12 év alatt, törvényes kor (lányoknál 16) év között, felnőttkor 24 (lányoknál 16) évtől, aggkor 60 évtől) a 447/1919 sz. törvény csak annyiban változtatta meg, hogy a felnőttkort az ország egész területén 21 évre egyesítette. A 256/1921 és 71/1922 sz. 4 törvények pedig az alacsonykorúak védelmét szolgálva az állam szerepére voltak figyelemmel. A többi státuszi körülményt illetően változatlan maradt az egészség szabályozása, persze a testi fogyatkozást e körülmény már nem érintette. A tékozlás szabályzata változatlan maradt. 5 Az emberi nem és családi állapot körülményei a 320/1919 sz. ún. házassági módosítás által jelentősen megváltoztak. 6 A törvény a házasság megkötését kizárólag állami beleegyezéssel engedélyezte. A jegyesek maguk dönthették el, vajon a házasságot állami szerv előtt, vagy egyházi szentesítés által (a törvény kiszabta feltételek teljesítése mellett) kötik meg. Ha a jegyesek előbb az állami szerv előtt esküdtek, megtarthatták akaratuk szerint utólag az egyházi szertartást. Ha viszont előbb egyházi szertartás szerint esküdtek, a 4 A 71/1922 sz. törvény az alacsonykorú külföldre való kiköltözéséről szólt, a 256/1921 sz. törvény pedig a gondozás alatt álló gyermekek védelmét szolgálta. 5 Fajnor, V. Záturecký, A.: Nástin súkromého práva platného na Slovensku a v Podkarpatskej Rusi (Szlovákiában és Kárpátalján érvényes magánjog alapjai). Bratislava: Nákladom Právnickej jednoty na Slovensku, 1924, 152. o. 6 Rouček, F. Sedláček, J.a kol.: Komentář k Československému zákoníku občanskému a občanské právo platné na Slovensku a v Podkarpatské Rusi. (A csehszlovák polgári törvénykönyv magyarázata és Szlovákián valamint Kárpátalján érvényes polgári jog) Praha 1935, első rész, o. 2

3 házasságukat nem volt szükséges az állami szerv előtt megerősíteni. 7 A törvény szabályozta a házasságot megszüntető okokat is. 8 A házasság a következő okok miatt szűnhetett meg: - házasságtörés, - a házastárs 3 és több éves börtönben való szabadságvesztés büntetésre szóló ítélése, vagy rövidebb, ha a bűncselekményt elfajult indokból követte el, - a házastárs rosszakaratú elhagyása (ha a házastárs bírósági felszólítás ellen nem tért vissza 6 hónapon belül az elhagyott hitveséhez A bíróság nyilvánosan felhívta erre, ha a tartózkodási helye ismeretlen volt) - a házastárs életére törő cselszövés, - a házastárssal való többszörös szellemi és testi rossz bánás, - feslett életmód, - 3 évnél hosszabb szellemi betegség (pl. nehéz formájú hisztéria, iszákosság, idegmérgek két évnél hosszabb szedése, egy évnél hosszabban tartó epilepszia nehezebb formája), - a házasság mély felbomlása, - ellenállhatatlan ellenzés (ez esetben csak akkor volt lehetőség a házasság megszüntetésére, ha mindkét házastárs együtt kérte a bíróságtól). Ellenállhatatlan ellenzés esetén a házastársak elvállása előtt többször is a bíróság kimondhatta az asztaltól és ágytól való elkülönülésről szóló ítéletet. A házasságtörés esetében nem volt az elvállás előtt szükséges a büntető ítélet létezése után Szlovákia területén a házasság még az egyik házastárs halálával, vagy a magyar 1911:I. tc a szerinti bírósági kihirdetéssel szűnhetett meg. Az 1894:XXXI. tc. rendelkezései hatályosak maradtak. A feudális jog által kiszabott házasságkötési akadályok szintén hatályban maradtak. 10 A sógorság akadálya, mely akadályt egyetlen házasságkötési akadályként, említette a Hármaskönyv így változatlanul hatályban maradt. 11 Ami a vagyonjogot illeti, itt nem történt oly sok változás. A csehszlovák jog átvette a telekkönyvi rendet, és 177/1927 sz. törvénye által újjárendezte. Ez a szabály Szlovákia területére hatott ki leginkább, mivel éppen itt addig nem sikerült teljesen elkészíteni a telkek nyilvántartását. További új szabályok születtek, ami az ingatlan vagyon kisajátítását, és azon felüli szabad rendelkezést illeti. A kötelmi jog területén nem történt jelentősebb változás. A magyar jog egykori szabályai a kötelmek terén hatályban maradtak. Így az új Csehszlovákia a következő kötelmek formáit ismerte. - a vagyoncserét szolgáló szerződések: csere, 12 adásvétel, 13 érdemért járó bejegyzés (a Hármaskönyv vegyes adományként ismeri), 14 ajándékozás, 15 társasági szerződés a vagyon használatát szolgáló szerződések: haszonkölcsön, 17 kölcsön, 18 bérlet az érték érvényesítését szolgáló szerződések: zálog Uo., 595. o. 8 Ezesetben jelentéktelen volt a házastársak vallása. 9 A 224/1916 sz. Felsőbírósági Döntés értelmében. 10 Gerlich, K. Rozvod, rozluka a alimenty (Elvállás, felbontás és eltartási díj) Praha 1934, 330 o. 11 HK, I/ HK, I/ HK, I/59, 74, III/ HK, I/13, HK, I/5, 57, 59, III/ Csak újabb magyar jog által ismert, Werbőczi nem ismerte. 17 HK, Előszó 2, 4.. Annak ellenére, hogy a haszonkölcsön nagyon régi szerződés, Werbőczi csak egy helyen említette. 18 Ennél az intézménynél csak a magyar törvényes szabályok maradtak meg az átvételre. Werbőczi nemes köröknél ellenezte, így a Hármaskönyv nem említi. 19 HK, I/67, 68. 3

4 - cselekvés, vagy annak eredményéhez kötött szerződések: munkaszerződés, 21 elkészítési szerződés, 22 letét, 23 zárlat, 24 megbízatás, 25 megbízatás nélküli cselekvés deliktuális kötelmek: kártérítés 27, jogalap nélküli gazdagodás. 28 Az öröklési jog területén sem történt változás. A Hármaskönyv szabályai ezen a területen is hatályban maradtak ben Az Unifikációs Minisztérium elkezdte a magánjogi rekodifikáció terveinek készítését. Lényege abban az időben az volt, Szlovákia és Kárpátalja területén megszüntesse a magyar magánjogot és egységes Polgári törvénykönyvet alapítson, mely az osztrák ABGB és a csehszlovák házassági módosítás elveiből indulna ki. A revíziós bizottságok 1926-ban ültek össze azzal a céllal, hogy átnézzék a kész törvényalapokat. Szlovákiában dolgozó jogászok nagyon hatásosan ellenezték a magyar jog kiiktatását. Nézetük szerint szükséges volt a magánjog kodifikálása, viszont a nép nem tudna használni a számára idegen szabályokat. Így végső sorban a magánjog rekodifikálása a 20.-években csődbement. A 30-as években a rekodifikálási bizottságok újra elkezdtek tárgyalni ben az Igazságügyi Minisztérium elkészítette az első elaborátumot, melynek címe: Az általános polgári törvény kiadásáról szóló törvény. Alapja a teljes mértékű osztrák polgári jog átvétele lett volna, mivel viszont a csehszlovák jogászok jelentős része nem értett egyet. Annak ellenére, hogy a szakemberek ellenezték a magyar jogmaradványokkal való teljes felszámolást, a Kormány 1937 elején a Képviselő Kamara elé terjesztette az polgárjogi elaborátum második, átdolgozott változatát. Ennek a címe megváltozott most A Kormány Polgári törvénykönyv kiadásáról szóló törvényjavaslata -ként lépett a történelembe. Újra fellázadtak a magyar jog eltörlését ellenző szakemberek, s hozzájuk csatlakoztak azok is, akik a családi jog elkülönítését vonták kritikájuk alá. Az év vége felé Pozsonyban a rekodifikálási bizottság ülésén utoljára megtárgyalták az Országgyűlés által elutasított javaslatot. Az viszont már semmit sem segített azon, hogy a polgári jog rekodifikálása végleges kudarcot vallott. A háborús Szlovák Köztársaság kikiáltása után sem sikerült lényegesebb változásokat hozni a polgári jog területén. A magyar magánjog hatályban maradt, lényegesebb változását csak a házassági szabályzat jelentette, mely által a válási eljárásban kötelező lett a kibékülés kísérlete a bíróság előtt. Egészen 1950-ig viszont nem sikerült elfogadni a Polgári törvénykönyv új szövegét. Gondolta-e Werbőczi, hogy műve oly sok ideig hatályban marad? És hogy ben publikált első szlovák fordítása után újra megszületik, mint a hamvában elpusztult Főnixmadár Hármaskönyv így nagyon fontos közös ponttá változhat a szlovák- magyar történelem kutatása során. 20 HK, I/60, 81. A Hármaskönyv káros intézménynek nevezi. Nézetét persze a modern jog nem vette át. 21 HK nem szabályozta. A modern csehszlovák jog átvette a magyar törvényeket. 22 A csehszlovák jog két formáját ismerte - ingó tárgy feldolgozásáról szóló szerződést valamint szállítmányozási szerződést. 23 Szintén csak törvényes szabályozás formájában ismert. 24 HK, I/111, HK, II/13, 7-8, III/ Ha a személy, mely érdekét a cselekvő szolgálja, ezt utólag elismeri. 27 HK, III/ HK, I/ Itt főleg a HK első részének szabályairól van szó. 4

5 TRIPARTITUM NA SLOVENSKU A JEHO ZMENY PO ROKU 1918 Autor v príspevku venuje svoju pozornosť osudu Tripartita na území Slovenska po roku Podáva prehľad vývoja a prvotných zmien jednotlivých inštitútov upravovaných Tripartitom v období rokov , kedy ešte Werbőczyho dielo ostalo na Slovensku v platnosti. Kľúčové slová: Tripartitum, súkromné právo Slovenska po roku