Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig

Átírás

1 Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig Magyarország els magánjogi törvénykönyvét, a Polgári Törvénykönyvet (1959. évi IV. tv.) 1953 és 1959 között alkották meg, május elsején lépett hatályba. A Ptk. egy sikeres kodifikációnak tekinthet, amely a Kódex szerkezetére, nyelvezetének tömör és világos voltára, valamint terminológiájának átgondoltságára és következetességére vezethet vissza. Az 1959-es Ptk. gyakorlatilag az as évek direkt szocialista tervgazdálkodási időszakának lezárását jelentette. Az évi IV. törvényt több alkalommal módosították. Ezek közül kiemelendő az ben végzett novelláris, valamint az 1989/90-es rendszerváltozást megelőző időszak változásai miatt szükségessé vált Ptk.-változás. Az átalakítások jogszabályi követése alkalmassá tette a kódexet napjaink jogviszonyainak szabályozására, de gyengítette a törvény egységességét. A magánjogi jogviszonyokban lejátszódó nagymérték7 változások a Ptk. újraalkotását tették szükségessé. Az új szabályozást a rendszerváltozást követ gazdasági és társadalmi fejlődés indukálta. Sárközy Tamás szavait idézve: A szocialista ideológiai hagyományokra természetesen a magyar újkapitalizmusban valóban nem volt szükség, ezért teljesen indokolt volt mind a Ptk., mind a Gt. felülvizsgálata a polgári gazdasági alkotmányosság szempontjából. Már 1989-ben igény jelentkezett az új Ptk. megalkotására, ezért létrejött a Kodifikációs Bizottság Sárközy Tamás elnökletével után Harmathy Attila és Vékás Lajos társelnöki közreműködésével még egy darabig működött, majd elhalt. Ezután már csak 1998-ban alapította újra Vastagh Pál, akkori igazságügyi miniszter. Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja több kormányzati cikluson átível, igen összetett, nehéz feladatot jelentett és jelent a jogalkotó számára. 2. A kodifikáció megkezdése és első üteme Magyarországon az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja kapcsán az 1050/1998 (IV. 24.) Korm. határozat szerint egyes témakörök kidolgozására munkacsoportok alakultak, amelyek elkészítették az új Ptk. Koncepcióját. Ezt megvitatta a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság (Szerkesztőbizottság) és a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság (Főbizottság). Az új kódex koncepcióját még normaszöveg nélkül az 1009/2002. (I. 31.) Kormányhatározat fogadta el. 1

2 A Koncepció megjelent a Magyar Közlönyben a módosító és kiegészít javaslatok megtételére vonatkozó, jogásztársadalomnak címzett felhívással. A Szerkesztőbizottság több ülésén megtárgyalta a beérkező módosító javaslatokat, kritikákat és átdolgozta a koncepció tervezetét, majd a Főbizottság elé terjesztette. A Főbizottság két részre osztotta a terjedelmes anyagot: az új Ptk. megalkotásának fő elvi irányvonalait tartalmazó Koncepcióra, és a normaszöveg kidolgozáshoz vezérfonalul szolgáló szabályozási Tematikára. A két anyag jogi jellegében és terjedelmében is különbözött. A Kormány 1003/ (I. 25.) Korm. határozatával elfogadta a koncepciót, így az eltérés attól csak a Kormány jóváhagyásával lehetséges. A kétszáz oldalnyi terjedelmet is meghaladó Tematika viszont rugalmasabb : a Főbizottság határozata alapján attól el lehet térni. A Koncepció és a Tematika elfogadásával az új Ptk. elkészítése újabb szakaszába lépett: megkezdődött a kódex normaszövegének kidolgozása, amelyet a Kormány döntése szerint szeptember 30-ig kellett elkészíteni. 3. A Szerkesztőbizottsági Vitatervezet A Szerkesztőbizottság folyamatos átdolgozó, kiegészít munkáját követen a Főbizottság 2005 végén felhatalmazta az igazságügy-minisztert az új kódex első normaszöveg-tervezetének és indokolásának közzétételére elején az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Könyv -enként hozzáférhetvé tette az új Ptk. első tervezetének és indokolásának teljes szövegét nyilvános véleményezésre vonatkozó felhívással. A Szerkesztőbizottság a Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályával együttműködve elkészítette 2006 végére a törvény első szövegváltozatát, az úgynevezett Vitatervezet -et. A beérkezett észrevételek alapján 2007 végére kívánta elkészíteni és a Minisztériumnak átadni a második, átdolgozott tervezetet. 4. Az IRM első normaszöveg-tervezete 2007 januárjában a nyilvános felhívások után a Minisztérium a szakmai közvéleményhez fordult. Szakmai viták szervezésére, és azok eredményeinek összegzésére kérte fel a bíróságokat, a jogász és egyéb szakmai, érdekképviseleti szervezeteket, kamarákat, tudományos műhelyeket. A vitára bocsátott javaslatra több száz írásos észrevétel érkezett. A 2007 első félévében lefolytatott szakmai viták alapján nyilvánvalóvá vált, hogy számos területen alapvető tartalmi 2

3 véleménykülönbség alakult ki az érintett szervezetek és a Szerkesztőbizottság között. Az igazságügyi tárca pedig több kérdésben nem tudott azonosulni az elkészítés során alkalmazott munkamódszerekkel, valamint hiányolta az érdekeltekkel folytatott hatékonyabb érdemi egyeztetést és konzultációt. A Kormány döntése alapján az igazságügyi tárca átvette a törvénytervezettel kapcsolatos jogalkotói munkát augusztus 30-án az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) civilisztikai szakállamtitkára bejelentette, hogy a Tervezetet az IRM készíti el, így a Szerkesztőbizottság elnökének és tagjainak megsz7nt a felelőssége a kodifikáció további menetéért. Vékás Lajos irányítása alatt elkészült a 2006-ban közzétett, ún. szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változata. Ezt a (nem hivatalos) tervezetet 2008 márciusában könyv formában is megjelentették. Az IRM újabb szakmai egyeztet munkát kezdeményezett és folytatott le 2007 második felében, majd ezt követen, a tárca álláspontjának megfelel, átdolgozott tervezetet bocsátott közigazgatási egyeztetésre 2007 októberében. A 2007-es év első felében lezajlott szakmai viták eredményeként 2007 végére született meg a kódex úgynevezett első változata. 5. Az IRM második normaszöveg-tervezete és törvényjavaslata (2008) Az újabb egyeztetéseket követen a Kormány május 28-án fogadta el az új Polgári Törvénykönyv tervezetét. A törvényjavaslatot (T/5949. számú törvényjavaslat) június 5-én terjesztették az Országgy7lés elé december 9-én zárta le az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló általános vitát. Az Országgyűlés először szeptember 21- én fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt, amit a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött. Az Országgyűlés a köztársasági elnöki felvetéseket (részben) figyelembe véve fogadta el az új Ptk.-t (2009. november 9-én), amit az államfői aláírás és a kihirdetés követett. Az új kódex stílszerűen, ötven évvel a hatályos Ptk. hatálybalépését követen május 1- jén lépett volna hatályba. 6. Az új Ptk. hatálybaléptetése és annak visszavonása Az új Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról az Országgyűlés december 14-én külön törvényt fogadott el (új Ptké., évi XV. törvény), amit a köztársasági elnök 3

4 megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek, amely azonban a jogszabályt (megfontolás után) változatlan tartalommal fogadta el április 26-án az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, ezért megsemmisítette a Ptk. hatálybalépésérl és végrehajtásáról szóló törvény 1. -ának (1) bekezdését, valamint át. Így május 1-jén nem lépett hatályba az új Ptk. első és második könyve, majd január 1-jén a további könyvei sem. A főbb indokok a felkészülési idő hiányára, a jogbiztonság sérelmére vonatkoztak. A 2010-ben történt kormányváltás után az Orbán-kormány szükségesnek tartotta (az első pontban vázolt AB döntésén túl) ismételten (jogszabályban) kimondani a Ptk. visszavonását Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) AB határozatában megsemmisítette ugyan az új Ptké. hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését. A törvény általános indokolása szerint: A polgári jogász szakma legkiválóbb képvisel6i által megkezdett Ptk. kodifikáció, méltatlan félreállításukat követ6en, teljesen zátonyra futott, és az új Ptké. hatályba léptető rendelkezéseinek Alkotmánybíróság általi megsemmisítésével ért véget. E kormányzati politikától terhelt és a polgári jogász szakma közrem8ködését elutasító korszak végére az új Ptk. hatályba nem lépését kimondó törvényi rendelkezés tehet végleg pontot. 7. Az új Ptk. kodifikációjának ismételt megkezdése és folytatása Az Orbán-kormány 1129/2010. (VI. 10.) Korm. határozatával Vékás Lajos elnökletével bizottságokat hozott létre az új Polgári Törvénykönyv elkészítésére. A Korm. határozat értelmében a Ptk. kodifikációjának elkészít munkálatai során lefektették az elvi alapokat és meghatározták a főbb szempontokat. A kormányhatározat egy korszer7, az európai uniós elvárásoknak is megfelel törvény megalkotását tűzte ki célul, a hazai, valamint a külföldi jogtudomány és joggyakorlat eredményeinek hasznosításával. Az új Kódexnek meg kell újítania a személyi és a vagyoni viszonyok magánjogi szabályozását, növelnie kell a jogbiztonságot, meg kell könnyítenie a jogalkalmazók és a jogkeresők eligazodását a természetes és a jogi személyek mellérendeltségi viszonyait szabályozó joganyagban. A munkacsoportok, az Operatív Szakmai Bizottság és a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett új Ptk. alapulvételével kezdte meg/folytatta munkáját az új Ptk. elkészítésében. A Polgári Jogi Operatív Szakmai Bizottság feladata az elvi kérdések kidolgozása és a 4

5 szövegtervezet elkészítése, a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságé az elvi kérdésekben történő állásfoglalás, illetve az Operatív Szakmai Bizottság által elterjesztett javaslatok elfogadása és azok összhangjának biztosítása volt. Az új Polgári Törvénykönyv javaslatát (2012) a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság december 16-i ülésén fogadta el. Vékás Lajos a Főbizottság nevében átadta a Kormánynak a tervezetet, amelyet a minisztérium változatlan formában február 15-én társadalmi vitára bocsátott. Az új Ptk. az alábbi Könyvekből fog állni. - Első Könyv: Bevezet rendelkezések - Második Könyv: Az ember mint jogalany - Harmadik Könyv: A jogi személyek - Negyedik Könyv: Családjog - Ötödik Könyv: Dologi jog - Hatodik Könyv: Kötelmi jog - Hetedik Könyv: Öröklési jog - Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések 8. Az új Ptk. az Országgyűlés előtt (2012) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az államigazgatási egyeztetés és a szakmai viták lefolytatása után, 2012 tavaszára kívánta a Kodifikációs Szerkesztőbizottság javaslatát az Országgyűlés elé terjeszteni. A tervek szerint az új Ptk. tárgyalása a nyári ülésszakon kezdődött volna. A törvényjavaslatot eredetileg ősszel kellett volna elfogadni, azonban azt az Országgy7lésnek csak 2012 nyarán nyújtották be, 2012 végén tárgyalták, elfogadására február 11-én került sor. Az új Ptk március 15-én fog hatályba lépni. Szikora Veronika Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas A kutatás a TÁMOP A/2-11/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 5