Készítette: Ribárszki Valéria I. Tétel: A pszichológia tárgya, feladata, módszerei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Ribárszki Valéria I. Tétel: A pszichológia tárgya, feladata, módszerei"

Átírás

1 Készítette: Ribárszki Valéria I. Tétel: A pszichológia tárgya, feladata, módszerei A pszichológia a viselkedés és mentális folyamatok tudományos tanulmányozása. Ezt együttesen lelki jelenségeknek nevezzük. Lelki jelenségekkel minden ember rendelkezik. (Minden ember érzékel színeket, hangokat, emlékszik múltban történt eseményekre, ízeket, szagokat, fájdalmat észlel. Elképzeli jövendő terveit, gondolkodik, érzelmek serkentik, vagy elkeserítik. Ezek lelki jelenségek.) Az élet minden területén megnyilvánulnak ezek a jelenségek, és természetesnek tartjuk ezeket. A lelki, vagy pszichológiai (továbbiakban psz.) jelenségek sajátosságai: 1. Tipikusan emberi és állati megnyilvánulások. Növényeknél nincs. 2. A lelki jelenségek életjelenségek, de nem minden életjelenség lelki jelenség (pld: vérkeringés életjelenség, de nem lelki jelenség) 3. A lelki jelenségek magasabb szintű mozgásformákkal kapcsolatban jelennek meg 4. A pszichikus jelenségek nem léteznek idegrendszer nélkül. A pszichikus működések az idegrendszer, az agy működése nélkül nem jöhetnek létre. Mi a lelki jelenségek funkciója? A legfőbb funkciója az egyre tökéletesebb alkalmazkodás! - hozzáigazodni a környezethez - megváltoztatni a környezetet Ezt a funkciót - a cselekvések és tevékenységek irányításával - a valóság visszatükrözésével valósítjuk meg. Mivel minden ember emlékszik, gondolkozik, érez, akar, ezért törvényszerűségek állapíthatók meg, hiszen u.a. lelki jelenségekkel

2 rendelkezünk. DE! Nem minden ember éles eszű, tehát az általános törvényszerűségek másként nyilvánulnak meg minden embernél. A psz. Ezeket a különbségeket is vizsgálja. Ezeket lelki sajátosságoknak, tulajdonságoknak nevezzük. A pszichológia tehát a társadalomban élő embert, annak biológiailag is meghatározott lelki jelenségeit, személyiségét és tevékenységét vizsgálja, ezek törvényszerűségeit kutatja. Módszerei: 1. kutatási módszer: új, tudományos eredmények feltárására törekszik 2. Vizsgálati módszerek: Feltáró A, Megfigyelés: elsősorban külső, morfológiai -- ismérvei: hosszantartó, tervszerű, sokirányú, rögzített -- fajtái: önmegfigyelés, mások megfigyelése, viszonyulás, cselekedet B, Vizsgálatok Exploráció Teszt Szociometria C, Kísérleti -- Feldolgozó Mennyiségi Minőségi

3 II. Tétel: A Psz. Története, felosztása Már az ókorban a filozófusok foglalkoztak az ember megismerésének problémájával. A régi görög bölcselők között kialakult a psz. Két fő irányzata: - Idealista: elméletalkotók - Materialista: fizikai és fiziológiai alapok Tulajdon képen a pszichológia e két irányzatból, tudományból tevődik össze. Fiziológia, biológia+ filozófia=pszichológia Önálló tudománnyá 1879-ben vált azzal, hogy Wilhelm Wundt ( ) létrehozta az első psz. i intézetet és laboratóriumot, amivel lehetővé tette a különböző irányzatok kialakulását. Nézőpontok a pszichológiában Példa: átmegyünk az úttesten 1. Biológiai nézőpont: idegimpulzusok sorozata, ezek aktiválják az izmokat, hogy úgy mozgassák a lábainkat, hogy átvigyenek az úttesten. 2. Behaviorista (viselkedés) nézőpont: (nincs hivatkozás a testen belüli dolgokra) a zöld lámpa olyan inger, amelyre áthaladással reagálunk. (Egyik folyománya az inger-válasz pszichológia /S-R psz = azokat az ingereket tanulmányozza, amelyek viselkedéses válaszokat váltanak ki/) 3. Kognitív nézőpont: a viselkedést létrehozó mentális folyamatokra gondolunk, például a céllal magyarázzuk, vagy hogy a viselkedés egy döntési folyamat része a tervünk az, hogy meglátogassunk valakit. 4. Pszichoanalitikus nézőpont: ha nem is figyelünk oda, nem gondoljuk végig az úton áthaladás cselekedetet, akkor is a zöld lámpánál megyünk át a tudattalanunk jól irányít. Minden cselekedetnek oka van, de ez gyakran tudattalan. 5. Fenomenológiai nézőpont: a lényeg a szubjektív tapasztalás, semmi más.

4 Felosztása (Humanisztikus: az egyén fő motivációja az önmegvalósításra való késztetés.) Tárgyuk szerint Céljuk szerint Tevékenység jellege szerint 1. emberlélektan 1. ált. pszi. 1. Pedagógiai pszi. -Egyén lélektan: 2. összehasonlító pszi.: 2. orvosi pszi normális, kóros -társas lélektan -összehasonlító állatlélektan -differenciál pszi. És pszi.diagnosztika - fejlődéslélektan -nemek lélektana - klinikai -pszichoterápia -farmokopszicho. - etnopszi. 2. állatlélektan 3. munkalélektan 4.reklám pszi. 5. művészet pszi 6. sport pszi 7. kriminálpszi. III. Tétel: Idegrendszer A szervezet mint élő egység csak akkor működhet zavartalanul, ha a legtávolabbi pontjai is jól kiépített összeköttetésben állnak egymással. Az idegrendszer idegsejtekből áll. Ezekből a sejtekből specializálódott a központi idegrendszer. (továbbiakban: K.I.) A K.I. az agy és a gerincvelő összes idegsejtjét magában foglalja. Nyúlványai, mint idegek hálózzák be az egész szervezetet. A gerincvelőből kilépő idegek összességét perifériás, vagy környéki idegrendszernek nevezzük. (továbbiakban P.I.)

5 A P.I. azokból az idegekből áll, melyek az agyat és a gerincvelőt a test többi részével kötik össze. A P.I. tovább osztható szomatikus és vegetatív idegrendszerre. A szervek egymásközti működését vegetatív, a külvilággal kapcsolatot létesítő ideghálózatot szomatikus idegrendszernek nevezzük A vegetatív idegrendszer a belső szervekkel áll kapcsolatban. Szabályozza a légzést, a szívverést, az emésztést. A szomatikus idegrendszer idegei tájékoztatnak bennünket a fájdalomról, a nyomás, hőmérséklet változásairól. A K.I.-től szállítják az információt az izmokhoz, de az egyensúlyozást biztosító önkéntelen szabályozást is végzi. A testet és az agy különböző részeit összekötő idegrostok legtöbbje a gerincvelőben gyűlik össze. (Alig kisujjnyi átmérőjű) Az idegrendszer sajátos működései a következők: - az ingerület vezetése - a szervek működésének összehangolása - legfelső irányítás Idegsejtek (NEURON) Fajtái: - Szenzoros, érző - Mozgató - Interneuronok: csak az agyban és a gerincvelőben találhatók Úgynevezett gliasejtek támasztják az idegsejteket, melyek ellátják az anyagcsere-feladatokat. Az ideg hosszú axonok egy kötege. Egyes idegek tartalmazhatnak mind motoros, mond szenzoros neuronokat

6 A neuron részei: - sejtmag - sejttest - dentritek - axon - axonvégződések Az idegsejtek számát 10 millió- 1 billió közöttire becsülik és 10-szer annyi gliasejt található az emberi szervezetben. IV. Tétel: AZ AGY (az agy szerkezeti felépítése, lateritás)

7 Bár néhány agyi struktúra világosan körülhatárolható, az agy funkcionálisan nem körülhatárolt részekből áll. Első megközelítésben az evolúció különböző állomásain kifejlődött 3 koncentrikus rétegét ismertetem: 1. Primitív központi mag: - nyúltvelő felelős a légzésért, és néhány a szervezet egyenes testtartásának fenntartásában segítő reflexet vezérel. Itt kereszteződnek a fel és leszálló fő idegkötegek - kisagy felelős a mozgások koordinációjáért - talamusz, hipotalamus: talamusz: látásért, hallásért, tapintásért, és ízlelésért felelős érzékelőrendszer, hipotalamus: rendkívüli szerepet játszik az érzelmek és a motiváció területén. Szabályozza az evés, ivás, szexuális viselkedést. Szabályozza a belső elválasztású mirigyek működését. - Retikuláris rendszer: éberségi állapotunk szabályozásában játszik fontos szerepet. Szerepet játszik a figyelem összpontosításban. 2. Limbikus rendszer: szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal, és az ösztönös felett gyakorol ellenőrzést. - hipokampusz: különleges szerepet játszik az emlékezésben - emocionális (érzelmi) viselkedésben is szerepet játszik 3. Magasabb mentális folyamatokért felelős agyféltekék (Nagyagy) Agyféltekék Az összes élőlény közül az ember nagyagya a legfejlettebb, az ember agya a legbarázdáltabb. A két agyfélteke alapvetően szimmetrikus, köztük elölről hátrafelé egy mély hasadék húzódik. Bal és jobb féltekére osztható, melyek mindegyike 4-4 lebenyre bontható:

8 - Homloklebeny: a fali lebenytől a központi árok választja el a fejtetőtől a fülek irányába - Fali lebeny a fej tetején a központi árok mögött - Nyakszirti lebeny az agy hátsó részén - A halánték lebeny egy mély az agy oldalán lévő hasadék, az oldalsó árok határolja Az agyban 5 kéreg található: - Motoros kéreg: ez felelős az akaratlagos mozgásokért (pld: írás) - Szomatoszenzoros kéreg: hideg, meleg, tapintás, fájdalom - Látókéreg: látás - Hallókéreg: hallás - Asszociációs kéreg: problémamegoldásban játszik fontos szerepet Asszimetria:

9 Első ránézésre az agy tükörkép, de alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy a bal agyfélteke nagyobb súlyú A jobb félteke sok hosszú idegrostot tartalmaz, a bal félteke rövidebb, egy-egy területen belül gazdag kölcsönkapcsolatokat biztosít. Bár mind két féltekében biztosított a lehetőség az önálló teljes működésre, mégis a féltekék specializáltan működnek. Bal agyfélteke feladatai: - beszéd - nyelvi kifejezés - logika - analitikus műveletek - matematika - verbalitás - A test jobb oldalának irányítása, ellenőrzése Jobb félteke feladatai: - Asszociáció - Geometria - Térbeli látás - Képi felismerés - Perspektivikus látásmód - Mintaérzékelés - Globalitás - érzelem - Zene - A beszéd hanglejtése - A test bal oldalának irányítása, ellenőrzése

10 V. - VI. Tétel: ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS Ezek megismerési alapfolyamatok. Az érzékelés és az észlelés a külvilág és a személyiség közötti közvetlen kapcsolat megteremtésének az alapját képezi, az ismeretszerzés első és legfontosabb lépcsőfokát képezik e folyamatok, általuk szerzünk tudomást a jelenségekről. Az objektív valóság az érzékelésen és észlelésen keresztül jut birtokunkba, de a megismerés folyamatát nem lehet két mozzanatra leszűkíteni. Ehhez tartozik még az elvont gondolkodás és a gyakorlati ellenőrzés. Az érzékelés és észlelés egyazon tevékenység analitikus és szintetikus mozzanatait foglalja magában. Az érzékelés analitikus, az észlelés a szintetikus mozzanat. Az érzékelés és észlelés egy időben történik, számunkra azonban csak észlelésként jelentkezik. Az érzékelés az egyes érzéki tulajdonságok visszatükröződését jelenti, az észlelés, pedig az érzékileg adott tárgy vagy jelenség tudatosulását. Az érzékelés fiziológiai alapjai: A környezetből jövő ingerhatások feldolgozását erre specializálódott érzékelő apparátusok (analizátorok) teszik lehetővé. Az analizátor több részből áll. Ezek: - RECEPTOR (környezeti érzékszerv) Egy sajátos neuron, amely aktiváláskor elektromos jeleket továbbít az idegsejtekhez. - AFFERENS PÁLYA (érzőidegpálya) gerincvelő

11 - Az agyi idegsejtek által alkotott központok. Az agykéreg fogadó területe. Ezek egységes egészként funkcionálnak (Az ingerületképzést a receptor végzi, ennek továbbítását a neuron. Az impulzusok eljutva az agyba, mozgósítják a megfelelő sejtcsoportokat. A mozgósítás mechanizmusa: Az egyes speciális érzőpályák az agytörzsön áthaladva a nyúltvelőben a köztiagyban rostelágazódásokat bocsátanak az agytörzs egész hosszán végighúzódó hálózatos (RETIKULÁRIS) sejtállományba. Ennek hatására a retikuláris sejtcsoport működésbe kezd, és az egész agyvelőt ébreszt, aktivizálja. Ez nem hordoz információt, de feltétele annak, hogy az információ eljusson a megfelelő helyre. Így tehát) a speciális érzőpályán futó és nem speciális ébresztő rendszeren keresztül haladó impulzusok együttesen váltanak ki érzékletet. Ádám György sémája: INGER-----RECEPTOR------ÉRZŐROSTOK IMPULZUSAI-----SPECIÁLIS ÉRZŐPÁLYA------AGYKÉREG NEM SPECIÁLIS AKTIVÁLÓ RENDSZER Ez a folyamat fordított irányú is utasítás AGYVELŐ----ELLENŐRZŐ PÁLYA RECEPTOROK Az agy és a receptorok közötti kapcsolat kétirányú. Ezt a folyamatot afferens (felszálló) és efferens (leszálló) idágpályák, együttes működése teszi lehetővé. (Receptorok felosztása: I. Az idegforrásnak a szervezethez viszonyított helye: - Exteroreceptorok (bőr felületén): telereceptorok (látás, hallás, szaglás)

12 Kontaktreceptorok (íz, bőrérzéklet) - Interoreceptorok: proprioreceptorok (helyzet, mozgás) Viszceroreceptorok (szervi érzékelés) II. A fizikai energiaforrás neme: - fotoreceptorok (fény) - mechanoreceptorok (halló, vesztibuláris-bőr-) - termoreceptorok (hő) - kemoreceptorok (íz) - ozmoreceptorok ) Érzékenység Érzékleti modalitásaink egyik legfeltűnőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira, vagyis az érzékszervekkel csak azokat az ingereket tudjuk felfogni, amelyek: A, megfelelő erősségűek B, megfelelő ideig hatnak C, minőségileg megfelelnek az érzékszervnek Az erősséghez kapcsolódik a küszöb. A küszöbök meghatározására szolgáló módszereket pszichofizikai módszereknek nevezzük. Abszolút küszöb: a legkisebb ingererősség Különbségi küszöb: két inger megkülönböztetéséhez szükséges legkisebb különbség, más szóval: éppen észrevehető különbség Weber: minél erősebb a kezdő inger, annál nagyobb változás kell ahhoz, hogy a személy észrevegye. I = k I: intenzitás I: különbségi küszöb k: Weber állandó I

13 Szenzoros kód Transzdukció: az érzéklet lefordítja az általa felfogott fizikai energiát elektromos jelekre, így jutnak el ezek a jelek az agyba. Ezt az érzékszervek erre specializált sejtjei: a receptorok hajtják végre. A receptor egy neuron, amely amint aktiválódik, elektromos jeleket továbbít a kapcsolódó idegsejtekhez. Müller: az inger minőségének kódolása. Specifikus idegenergiák hipotézise: a különböző receptorokból kiinduló idegpályák az agykéreg más és más területein végződnek. Az analizátorok fizikai állapota alapvetően befolyásolja az érzékletek minőségét, ami megmutatkozik az adaptáció és a habituáció jelenségében. Adaptáció: Hosszantartó ingerhatás következtében a receptor idomul az ingerhez. Szaglás, tapintás, uszoda vize. Habituáció: Megszokás, bizonyos ingerlések következtében az izgalmi állapot egyre kisebb lesz. Az érzékenységet befolyásoló tényezők: kontraszt jelenség (pld: édes után savanyú) Minden érzékelés kétoldalú: 1, a valóság valamely oldalát tükrözi 2, a szervezet állapota tükröződik benne (Érzéki csalódások Az emberi tükrözés bizonyos mértékű pontatlanságát mutatják az érzéki csalódások: Ezek a legegyszerűbben a vizuális érzékelés területén figyelhetők meg. 1. Gregory (1972) a vizuális csalódásokat a következő képen osztályozza: - lehetnek tárgyak- ábrák, melyeket nem lehet térben lévő tárgyakként értelmezni.

14 - Olyan ábrák tárgyak, amelyeknél az egészről nyert benyomás, hatással van a részre. - Olyan ábrák tárgyak, amelyek nem önmagukban torzultak, hanem azt más vonalak idézik elő - Olyan ábrák, amelyeket ha bizonyos ideig nézünk, s utána közvetlenül egy másik figurára figyelünk, ezen torzulást okoznak. Ez a figurális torzulás) Érzékelők, analizátorok 1. LÁTÁS Minden érzékszervünk a fizikai energia egy meghatározott formájára reagál. A látás ingere a fény (elektromágneses sugárzás). Az emberi látórendszer részei: - szem (két része: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet alakítja át elektromos impulzusokká) - az agy számos része és az ezeket összekötő pályák A szem képalkotó része úgy működik, mint egy fényképezőgép. A tárgyakról visszaverődő fényt úgy fókuszálja, hogy az a tárgy képét formálja a retinán, a szemgolyó hátsó oldalát borító vékony rétegen. A szaruhártya (a szem elülső átlátszó felszíne), a pupilla (körkörös nyílás a szivárványhártyán, a megvilágítás szintjétől függően változtatja átmérőjét) és a lencse (a távolságtól függően változtatja alakját) alkotják a szem képalkotó rendszerét. A retinában kétféle receptorsejt van: pálcikák (éjszakai látásra) és csapok (nappali látásra). A csapok és pálcikák fotopigmenteket tartalmaznak, amelyek elnyelik a fényt. A csapok és pálcikák impulzusa először a bipoláris sejtekhez, majd a ganglionsejtekhez továbbítódik. A ganglionsejtek szemből kilépő hosszú axonjai alkotják a látóideget.

15 Amikor egy tárgyat jól akarunk látni, szemünket úgy mozgatjuk, hogy a tárgy képe retinánk közepére, a foveának nevezett területre vetüljön. A fényintenzitásra való érzékenységünket a csapok és a pálcikák határozzák meg. Ha az inger nem változik, alkalmazkodunk hozzá: fényadaptáció (világos utcáról sötét moziba lépvén egy ideig alig látunk valamit, de szemünk elég gyorsan alkalmazkodik). A színlátás szubjektív élmény, kb. 150 színt tudunk megkülönböztetni. Minden szín megalkotható néhány alapszín keverésével. A legtöbb ember sokféle színt elő tud állítani három alapszín keverékéből, egyeseknek két alapszín is elegendő ehhez (dikromátok), ezek a színtévesztők, akik azért látnak színeket. A monokromátok nem képesek a hullámhosszak megkülönböztetésére, ők a színvakok. Young- Helmholtz elmélet: bár sok különböző színt tudunk megkülönböztetni, csak háromféle színreceptor (csap) van. Hering-féle ellenszínelmélet: a látórendszer kétféle színérzékeny egységet tartalmaz. 2. HALLÁS A látás mellett a hallás a fő eszközünk a környezeti információk begyűjtésében. A hanghullám a levegő nyomásának az idő függvényében megadott grafikonjával írható le. A frekvencia képezi a hangmagasság, a hang legjellegzetesebb minősége észlelésének alapját. Az intenzitás képezi a hangerő érzékelésének alapját (decibel). A hallórendszer részei: a fülekből, az agy egyes részeiből és számos összekötő idegpályából áll. A fül is két rendszert tartalmaz, az egyik erősíti és továbbítja a hangot a receptorokhoz (külső fül: fülcimpa, hallójárat; középfül: dobhártya, három hallócsontocska: kalapács, üllő, kengyel), amit a másik rendszer felvesz, és idegimpulzussá alakít (a belső fülben: a csigában a hang receptorai vannak). A csiga egy felcsavart cső, ami az alaphártyát tartalmazza. Az alaphártyán vannak a szőrsejtek, a hallás receptorai. A külső és középfül által szállított

16 hanghullámok rezgésbe hozzák az alaphártyát, ami meghajlítja a szőrsejteket és idegimpulzusokat generál. Érzékenyebbek vagyunk a közepes frekvenciákra, mint a hallható frekvenciatartomány bármely végére eső hangokra. A hangmagasság a hang elsődleges minősége az alacsonytól a magas hangokig rendezett skálán. A hangmagasság frekvenciaelméletei szerint a hallott hangmagasság a hallórendszer idegi válaszainak időbeli mintázatától függ, amelyet a hanghullám időbeli mintázata határoz meg. A helyelméletek szerint minden frekvencia az alaphártya egy bizonyos helyét ingerli, és minden hely ingerlése egy bizonyos hangamagasság érzetét kelti. 3. SZAGLÁS A szaglás fontosabb más fajoknál, mint az embereknél. Sok állat sajátos illatanyagokat (feromonokat) használ kommunikáció céljára. A szaglás ingerei az egyes anyagokat elhagyó molekulák. A molekulák a levegőben terjedve ingerlik az orrüregben magasan fekvő szagreceptorokat. Rengeteg különféle receptor van, egy átlagos személy ezer szagot képes megkülönböztetni, a nők többet, mint a férfiak. 4. ÍZLELÉS Az ízérzést nemcsak a megízlelt anyag, hanem genetikai örökségünk és múltbéli tapasztalataink is befolyásolják. Az ízlelés ingerei a nyálban oldódó anyagok. A legtöbb ízreceptor csoportokban - ízlelőbimbókon - található a nyelven. Az érzékenység a nyelv helyétől függően változik. Minden íz a négy alapíz egyikével vagy többnek a kombinációjával írható le. A különböző ízminőségeket részben az aktivált idegrost, részben a rostok aktivitásmintázata kódolja. 5. BŐRÉRZÉKLETEK 3 bőrérzékletet különböztetünk meg: - Nyomás:

17 Ezek változásait bőrünkön érezzük. Nyomásra az ajkakon, az orron és az arcon a legnagyobb az érzékenységünk, legkisebb a nagylábujjunkon. - Hő Nagyon érzékenyek vagyunk a hőmérsékletre: egy foknál kisebb változást is érzékelünk. A különféle hőmérsékleteket elsősorban azáltal kódoljuk, hogy a hideg-vagy melegreceptorok aktiválódnak. Forró érzékletnél mind a hideg, mind a meleg receptorok aktivizálódnak. - Fájdalom A szöveti károsodást okozó erősségű ingerek a fájdalomérzés ingerei. Két különböző fajtájú fájdalom van, amelyeket más idegpályák közvetítenek fázisos fájdalom: általában rövid és intenzitása általában gyorsan emelkedik, majd csökken tónusos fájdalom: állandó szintű és hosszan tartó. Fájdalomérzékenységünket nagyban befolyásolják az ártó ingeren kívüli tényezők, mint a kultúra, az attitűdök és az előzetes tapasztalatok. Ezek a tényezők hatásukat a gerincvelői kapuk kinyitásával és bezárásával fejthetik ki. Fájdalmat akkor érzünk, ha a fájdalomreceptorok aktívak, és a kapu nyitva van. 6. TESTÉRZÉKLET -propriorecepció: a végtagok és a fej testhez viszonyított helyzetének és mozgásnak az érzékelésére szolgál. Receptorai az izmokban, az inakban, az izületekben és a bőrben helyezkednek el. - helyzet és a testmozgások érzékelése: receptorai a belső fülhöz kapcsolódó vesztibuláris rendszerben helyezkednek el. Ezeket általában együtt érzékeljük ÉSZLELÉS Az észlelés kutatása a perceptuális rendszer két funkciójával foglalkozik; a lokalizációval és a felismeréssel. lokalizáció: a tárgyak helyének meghatározása, a környezetünkben való tájékozódás eszköze. Először is el kell különíteni a tárgyakat a hátterüktől és

18 egymástól, majd meghatározni helyzetüket a háromdimenziós térben, tehát annak tőlünk való távolságát és mozgását. felismerés: a tárgyak azonosítása, minőségének meghatározása A látókéreg munkamegosztás elvén működik, mindkét folyamatot más agyi területek hajtják végre. Egy tárgy lokalizációja: távolságának meghatározását is igényli. A távolság észlelését általában a távolsági jelzőmozzanatoknak (relatív nagyság, magassági helyzet, takarás, lineáris perspektíva, mozgásparallaxis) tulajdonítják. Binokuláris távolsági jelzőmozzanatok a parallaxis és a diszparitás (a tárgyak egy kicsit különböző képet eredményeznek a két szemben). mozgó tárgyak ismeretét is igényli. A mozgás észlelése a retinán létrejövő mozgás nélkül is lehetséges: - troboszkopikus mozgás: egy sor állókép gyors egymásutánja látszatmozgást eredményez - indukált mozgás: egy nagyobb tárgy mozgása hozza létre egy kisebb, álló tárgy látszólagos mozgását. A valódi mozgást, amikor egy tárgy képe mozog a retinán, részben a látórendszer specifikus sejtjei kódolják. Egy tárgy felismerése annak egy kategóriához rendelését jelenti és ez főleg a tárgy alakja alapján történik. A természetes tárgyak alakjának vonásai nem vonalakhoz, hanem inkább egyszerű geometriai testekhez hasonlatosak. A felismerés korai szakaszain általában a tárgy vonásai alapján határozza meg késői szakaszain a rendszer a tárgy leírását az emlékezetben tárolt alakleírásokkal veti össze és találja meg a leginkább megegyezőt megfeleltetési szakasznak kutatásai főleg a betűfelismerést vizsgálták. A szelektív figyelem

19 az a folyamat, amellyel egyes ingereket további feldolgozásra választunk ki, másokat viszont figyelmen kívül hagyunk. a látás esetében a figyelem irányításának elsődleges eszközei a szemmozgások. A szem legtöbb fixációja a jelenet leginformatívabb részleteire esik. a szelektív figyelem a hallásban is szerepet játszik. Általában képesek vagyunk szelektív hallgatásra a hang iránya és a beszélő hangjának jellegzetességei alapján. A figyelendő tárgyak szelekcióját két elkülönülő agyi rendszer szolgálja. a poszterior rendszer az agy hátsó részén a térbeli elhelyezkedés az anterior rendszer az agy elülső részén pedig egyéb tulajdonságok alapján (forma, szín) történő szelekcióért felelős. Észlelőrendszerünk további funkciója, hogy az érzékszervek által felfogott ingerek nagy változásai ellenére is azonosnak mutassa a tárgyakat. A világosságkonstancia: egy tárgy egyforma világosságúnak tűnik az általa visszavert fény mennyiségétől függetlenül. A színkonstancia: a tárgyak közel azonos színűnek látszanak különböző fényforrások alkalmazása esetén. A konstancia mindkét esetben a tárgy és a háttérelemek viszonyán múlik. További közismert konstanciák még: az alak-és helykonstancia. A nagyságkonstancia: a tárgyak észlelt mérete viszonylag állandó marad a tárgy távolságától függetlenül. A nagysgág-távolság invarianciaelv szerint a tárgy észlelt nagysága együtt nő a tárgy retinális nagyságával és észlelt távolságával. A perceptuális fejlődés kutatása azzal foglalkozik, hogy az észlelési képességek milyen mértékben veleszületettek vagy tanultak. A veleszületett képességek meghatározásához a kutatók nézéspreferencia és a habituáció módszereivel vizsgálják a csecsemők diszkriminációs képességeit. Ha az élet korai szakaszában az ingerfeltételeket úgy szabályozzák, hogy

20 bizonyosfajta ingerek hiányozzanak, mind az emberek, mind az állatok érzéketlenek lesznek azokra az ingerekre, amelyektől megfosztották őket. Az észlelés és a mozgások koordinációját tanulni kell. Az embereknek és az állatoknak is önindított mozgásokra van szükségük a normális koordináció kifejlődéséhez. VII. Tudat, az emberi tudat specifikumai, tudatos, tudatelőttes, tudattalan folyamatok. A tudat megfogalmazása nem egyszerű, és nem egyértelmű, hiszen nincs egyetlen olyan elmélet sem, amelyet egyértelműen és mindenki által elfogadott módon használna a pszichológia. Kezdetben a pszichológusok úgy gondolták, hogy a tudat és lélek egy és ugyan az. Ma sok tankönyv úgy határozza meg a tudatot, hogy az egyén tudatában van a külső és belső ingereknek, vagyis az érzékleteinek, a környezeti eseményeknek, gondolatainak és emlékeinek. Ez a meghatározás azonban figyelmen kívül hagyja a problémamegoldó gondolkodást, vagy a szabad akaratból végrehajtott, a környezet megváltoztatására irányuló tevékenységet. A tudatnak tehát két dolga van: 1, Önmagunk folyamatos követése. Ebben a folyamatban a tudatunk bizonyos ingereket kiemel, másokat figyelmen kívül hagy, hiszen nem képes ugyan azzal az intenzitással minden érzékszervünkre ható ingerre figyelni. 2. Önmagunk és környezetünk folyamatos kontrollja, amely lehetővé teszi, hogy cselekedeteinket elindítsuk és befejezzük. Ez azt jelenti, hogy cselekedeteinket, a bennünket körülvevő eseményekkel összhangban kell vezetnünk és szerveznünk. Ugyan akkor nem minden cselekedetünket vezérli tudatos döntés, és olykor a problémákat sem tudatos szinten oldjuk meg. Tudatelőttes A tudatelőttest kétféle működés tölti meg.

21 1. Egyrészt azok az események, amelyekre pillanatnyilag nem figyelünk, de hatást gyakorolnak tudatunkra. Tudatunk folyamatosan szelektál az ingerek közül. Azt gondolhatnánk, hogy amire nem figyelünk arra nem is emlékszünk. Nagyszámú kutatási eredmény, azonban arra utal, hogy azokat az ingereket is rögzítjük, amelyeket tudatosan nem érzékelünk. 2. Másrészről, azok az emlékek, amelyek egykor tudatosak voltak, és a tudat számára bármikor hozzáférhetőek. Ezek emlékeink, és ismereteink. Tudattalan. Azokat az emlékképeket, impulzusokat, vágyakat, amelyek a tudat számára nem hozzáférhetőek, tudattalannak nevezzük. Ezek az emlékek csak közvetett módon érhetők el. Ilyen az álom, hipnózis, elszólás. Sigmond Freud úgy gondolta, a legtöbb lelki betegség oka a tudattalan tartalmának köszönhető. Más pszichológusok szerint a tudattalan tartalmába más mentális folyamatok is bekerülnek. Pl. két tárgy jelenlétét érzékeljük, de nem érzékeljük azt a bonyolult számítási folyamatot, amivel pillanatok alatt kiszámoljuk, hogy melyik van közelebb és melyik távolabb. A számítási folyamat a tudat számára mindig is ismeretlen marad. Megosztott tudat: A tudat egyik fontos funkciója cselekedeteink vezérlése. Bizonyos cselekedeteink azonban kellő gyakorlás után automatikussá válnak, mint például a kerékpározás, így közben tudunk más cselekedetet is végrehajtani, például beszélgetni. Minél inkább automatizálódik, annál kevesebb tudatos kontroll kell hozzá. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a cselekvést tudattalanul hajtjuk végre, hiszen valamennyi kontroll szükséges a cselekvés folytatásához. A pszichológia azt a jelenséget, amikor bizonyos feltételek mellett a gondolatok és a

22 cselekedetek az akaratlagos kontrolltól függetlenül működnek, disszociációnak nevezi. A disszociáció szélsőségesebb példája a többszörös személyiség. Ez két vagy több jól integrált és kifejlett személyiség meglétét jelenti ugyanabban a személyben. Mindegyik személyiség saját emlékanyaggal, és jellemző viselkedésmóddal rendelkezik. Az alternatív személyiségek attitűdjei, és magatartása általában élesen eltér egymástól, és az egyes személyiségek általában egyáltalán nincsenek tudatában a másik létezésének Módosult tudatállapot Pszichoaktív szerek okozhatnak úgynevezett módosult tudatállapotokat. Ezeket, a kémiai anyagokat osztályba lehet sorolni, hatásmechanizmusuk szerint. - depresszánsok: -- alkohol Barbiturátok Nyugtatók - opiátok ópium és származékai Codein Heroin Morfium metadon - Stimulánsok amfetaminok kokain nikotin koffein - Halucinogén: LSD Meszkalin Pszilocibin PCP - cannabis származékok

23 marihuána hasis Meditáció során az ember szintén el tud érni módosult tudatállapotot, bizonyos rituálék és gyakorlatok révén. A hipnózis szintén a tudat átmeneti módosulásához vezet, de valamiképpen a relaxáció állapotára hasonlít. VIII. Aktivitás, éberség, a szervezet éberségi szintjei, ezek váltakozása, alvás, álom, REM periódus, az aktivitási szintek. Aktiváció: a hatékony működéshez szükség van alap aktivizációs szintre. Az emberi szervezet alapbeállítódása, hogy folyamatosan szüksége van ingerekre. Ezek lehetnek külső és belső ingerek. A belső ingereket motivációknak nevezzük, amit egy későbbi témában külön tárgyalunk. A külső ingerek érzékeléséhez szükséges állapotot nevezzük aktivizációnak. Az aktivitás nem állandó szinten működik, éberség állapotban legaktívabb a működése érzékelő apparátusunknak. Ilyenkor kívánjuk és fogadjuk be legintenzívebben és leghatékonyabban az ingereket, és belső motivációs szintünk is ilyenkor aktivizálódik. Kísérletek bizonyítják, ha valakitől megvonjuk az ingereket, idővel öningerlésbe kezd (l hallucináció). Az ingerlés hiánya tehát, megzavarja a normál működést. Az afferens pálya biztosítja, hogy az ingert felfogjam, és lehetővé teszi, hogy több szintre is eljussanak az ingerek, vagyis általános aktivizációs szintet biztosít. Ezt a pszichológia arousalnak nevezi. Az arousalszint elve szerint az emberek az optimális arousal szint elérésére törekszenek.

24 Az aktivizációs szinttel együtt változó tényezők: Aktivációs szint viselkedés vegetatív Tudat Pszichikus EEG reakció funkció alvás állapota mozgások megszünnek nincs nem működik ÁLOM deltahullám, szabálytalan álmos állapot relaxált éberség élénk éberség extrém, izgatott éberség mozgások gyengék és rendezetlenek irányítható, de lassúbb, lazább hatékony, gyors, pontosan irányított rendezetlen v. gátolt, pontatlan mozgások. nincs Elhomájosúlt képszerű, álomszerű képzelet Théta hullámok csökkentek Tudatosság Figyelem Alfa hullámok kissé csökkent kevésbé koncentrálhat ó, gondolkodás veszít az irányítottságá ból egyensúlyban tiszta éber Élénk gyors, béta alfával vannak figyelem, keverve könnyen összpontosíth ató, minden funkciójában optimális szívverés, Ködös Figyelem gyors béta légzés, zavaros vérnyomás beszűkült fokozott szétszórt, dekoncentrált gondolkodás A cselekvés az élénk éberség állapotában a leghatékonyabb, ez az aktiváció optimális szintje. Alvás, álom

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13. PSZICHOLÓGIA I. rész Miskolczi Mária 2012. 03. 08. A pszichológia tárgya -A pszichológia elnevezés görög eredetű szó, jelentése lélektan, a lélek tudománya. -A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Általános pszichológia

Általános pszichológia Általános pszichológia Általános pszichológia Egészséges, felnőtt ember pszichés működésének tanulmányozása - Jelenségekkel, egészséges emberekkel, normális körülmények között Megismerési folyamatok -

Részletesebben

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Látás Ízlelés Hallás Tapin tás Szaglás AZ ORR A SZAGLÁS SZERVE a szaglás a legősibb

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu ISMERETEK 6. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 kognitív tudomány A megismerési folyamatok kutatásával foglalkozó

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Nagy Erika DE NK Magatartástudományi Intézet nagy.erika@sph.unideb.hu

Nagy Erika DE NK Magatartástudományi Intézet nagy.erika@sph.unideb.hu Nagy Erika DE NK Magatartástudományi Intézet nagy.erika@sph.unideb.hu Felépítés I. Bevezetés II. A tanulás különböző megközelítései III. Klasszikus kondicionálás IV. Operáns kondicionálás V. Modelltanulás

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

FOLYAMAT ELMÉLET Megerősítéselmélet Locke célkitűzés-elmélet Vroom elváráselméleti modell

FOLYAMAT ELMÉLET Megerősítéselmélet Locke célkitűzés-elmélet Vroom elváráselméleti modell A.1. Sorolja fel külön-külön a motiváció tartalom és folyamat elméleteit! Röviden fogalmazza meg, hogy mi a különbség az elméletek két csoportja között! MOTIVÁCIÓ TARTALOM: Maslow motivációs elmélete McClelland

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Leíró művészet, mint modalitás

Leíró művészet, mint modalitás Leíró művészet, mint modalitás Hohner Katalin, PhD hallgató Kognitív Tudományi tanszék Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Előadás 2009 Az ábrázoló geometria, mint absztrakt művészet Megértés

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Az agykéreg funkciói - Specifikus érző működések hallás látás szomatoszenzoros működés Specifikus mozgató működések szomatomotoros koordináció

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt Tanulói stressz kérdıív Drogteszt Az Atkinson és munkatársai: Pszichológia könyv megfelelı fejezetének felhasználásával készítette - Szitó Imre, 1995. A serdülıkorú fiatal a kitöltést névtelenül végzi

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Az érzékelés és az észlelés közötti különbségek

Az érzékelés és az észlelés közötti különbségek Az érzékelés és az észlelés közötti különbségek A körülöttünk lévı fizikai és társas világgal való nyílt dinamikus kapcsolat az alapja értelmi és érzelmi fejlıdésünknek egyaránt. A környezet megismerése

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

Patandzsali Jóga szútrái

Patandzsali Jóga szútrái Patandzsali Jóga szútrái A tudat változásai Atma Center, 2009. 09. 11. Gauranga Das atmacenter.hu Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Pszichológia II. Miskolczi Mária 2012. 03. 22. Az érzelmek (emóciók) www.lemtrener.hu 1 Átszövik, színezik észleléseinket. hatással lehetnek: 1.figyelmi teljesítményünkre, 2.gondolatainkra, 3.viszonyulásainkra,

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004 TÁJÉKOZTATÓ Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning /D004 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeri : ismeri a mennyiség fogalmát. ismeri a számok nagyságrendjét, ismeri

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

Általános pszichológia vázlat

Általános pszichológia vázlat Általános pszichológia vázlat Készítette: Majoross Kinga Forrás: Atkinson: Pszichológia című könyve BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA A pszichológiát úgy határozhatjuk meg, mint a viselkedés és a mentális folyamatok

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

PSZICHOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PSZICHOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Pszichológia középszint 1513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános tudnivalók a javításhoz

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

Az INV projekt legfontosabb eszközei

Az INV projekt legfontosabb eszközei Az INV projekt legfontosabb eszközei o Kézikönyv o Tréning útmutató o Felvételi és megfigyelő lapok o Önreflexiós regiszterek (1.+ 2.) o Műszaknapló o Videók ( Pillangócirkusz + oktatóvideók) Felvételi

Részletesebben