Helyi Esélyegyenlőségi Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Sáránd Község Önkormányzata 2013.

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sáránd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Sáránd község Debrecentől déli irányban a 47-es számú főközlekedési út mellett helyezkedik el. Rövid bemutatásában mindenképp említésre méltó, hogy a Hajdú-Bihar megyei települések közt az egyik legrégebbi alapítású. Nevének első okleveles említése Sarang formában 1219-ből származik. További okiratok arról tanúskodnak, hogy a településen a XIII. század végén már szervezett egyház és templom működött. A XVI. század derekára Sáránd egyre inkább jellegzetes kisnemesi birtok lett. Az 552. évi összeírás szerint a falu 30 portával jelentékeny nagyságrendet képviselt. Az erdélyi törvénytár, az Approbata Constitutiones 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi, de fejlődése itt megrekedt. A hódoltság súlyos következményekkel járt, meggyengült gazdasága és katonai ereje. Az elmaradt nádori fizetés fejében a császári udvar Eszterházy Pál nádornak adományozta, aki a falut ismét jobbágyi függésbe taszította. A sárándiak azonban nem feledkeztek meg a hajdúmúltról, amely visszaköszön a község ma is használatos címerében. Az 1860-as években megszületett birtok-elkülönítést szabályozó egyezség 300 holdat hagyott az Eszterházy család kezén, a többi végérvényesen a lakossághoz került, ezzel megnyitva az utat az önálló paraszti gazdálkodás felé. A statisztikai adatok szerint a falu lakossága 1960-ig lassú ütemű, de folyamatos növekedést mutatott, majd viszonylagos stagnálást követően az 1990-es évek közepétől újból növekedett. Ennek oka nem annyira a születések számának az emelkedése, mint inkább a környékből ide telepedők növekvő száma volt. Sáránd lakossága jelenleg 2384 fő. Sáránd történetében kimutatható egyfelől az erős igyekezet a túlélésre és fennmaradásra, hiszen a hosszú századok alatt soha nem néptelenedett el, mindig megújult. Ugyanakkor igazán nagy lehetőséget sem kapott a fejlődésre. Miközben földrajzi pozíciója igen előnyös, talaj és természeti adottságai nem túl kedvezőek. Szinte teljesen hiányzik a helyi ipar, melynek megtelepítését annak idején Debrecen közelsége tette feleslegessé. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek felbomlását követően nem alakult ki széles körben a gazdálkodás sem. Míg az 1930-as években 1641 őstermelő volt a településen, ma alig 100, ők is nagy részt saját ellátásra termelnek. A nagyipar összeomlása azokat a családokat érintette, akik Debrecenben dolgoztak. A munkahelyek megszűnése és a helyi önfejlődés gátoltsága következtében egyre többen szorultak segélyre. A település ma is küzd a korábbi évtizedek örökségével. A 2011-es adatok szerint a Munkaügyi Központnál regisztrált sárándi álláskeresők száma 124 fő, nagy részük tartós munkanélküli. Perspektivikusan önerőből sem a lakosság, sem az önkormányzat nem képes komolyabb beruházásra. Van ugyan rendelkezésre álló 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 közművesített terület, de a növekvő szociális és intézmény-fenntartási terhek miatt az önkormányzat nem képes komoly adókedvezményt biztosítani az induló vállalkozásoknak. Értékeink, küldetésünk A falu vezetősége folyamatosan keresi a kitörési pontokat, vagyis azokat a lehetőségeket, amelyek újabb lendületet adhatnak a falu lakosságának. A pályázati kiírások folyamatos figyelemmel követése során kezdett körvonalazódni egy olyan több éven át tartó program-sorozat, amelynek elsődleges célja a humán erőforrás több oldalról történő fejlesztése. A koncepció kidolgozásánál a következő öt évre koncentráltunk és figyelembe vettük a Derecske- Létavértesi kistérség ben kidolgozott fejlesztési stratégiai programját, valamint a kistérségre és a településünkre kidolgozott SWOT analíziseket. Az értékelésből kitűnik, hogy a legsúlyosabb gyengeségek : a magas munkanélküliségi ráta, kényszervállalkozók magas aránya, korszerűtlen birtokszerkezet és termelési struktúra, alacsony tőkebeáramlás, kedvezőtlen demográfiai folyamatok, halmozottan hátrányos helyzetűek számának növekedése, kézműves és kisipari tevékenységek hiánya, valamint a környezettudatos magatartás hiánya. A havi bruttó keresetek az országos átlag alatt vannak, nincs számottevő kreatív ipar, alacsony a szakképzettség és az idegenforgalmi fogadókészség, a fiatalok számára nincs helyben sem munkalehetőség sem színvonalas szabadidős program. Mindezek a problémák magukban rejtik a további gazdasági leszakadás veszélyét, a fiatalok elvándorlását és a tőkehiány további súlyosbodását. Az évről-évre nehezedő társadalmi-gazdasági problémákra a humán erőforrás összehangolt fejlesztése nyújtana megoldást től kezdődően megcélzott pályázatok átölelik a lakosság jelentős részét. Mind a fiatalok, mind a felnőttek olyan új ismeretekkel és szakmákkal gazdagodhatnak, melyek reményeink szerint növelni fogják a lakosság aktivitását az önellátás irányába. Elsősorban a helyi kreatív és hagyományőrző ipar, a biogazdálkodás, valamint az idegenforgalom meghonosítását szeretnénk elérni. Az Építő közösségek című pályázat keretében között a 7-18 éves gyerekek szakkörökön ismerkednek népi kismesterségekkel, néptánccal, modern tánccal és mazsorettel tavaszán egy nyertes pályázat keretében a helyiek társadalmi munkában megerősítsék a falu központjában lévő közösségi teret, mely magába foglalja a Művelődési Házat, Könyvtárat, Teleházat és az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet. A ig tartó TÁMOP /1/B pályázatnak négy célcsoportja van. Elképzelés szerint korai fejlesztő programot indítunk a 0-5 éves gyerekeknek a család bevonásával. A 7-14 éves hátrányos helyzetű gyerekek számára felzárkóztató programokat szervezünk, ezek első sorban önismereti és tanulást segítő tréningek, cigány kultúra népismeret oktatás a nemzetiségi tanulóknak és iskolán kívüli sportolási lehetőségek. A harmadik célcsoport a tartós munkanélküliek számára olyan tanfolyamokat szervezünk, ahol gyakorlati ismereteket szereznek háztartásvezetésből, növénytermesztésből, kisállattartásból, hogy később ezeket közvetlen környezetükben tudják hasznosítani, illetve hasznosítani egy szociális szövetkezet keretében. A negyedik célcsoport az önkormányzat dolgozói, akik angol és német nyelvi képzésen és szakmai továbbképzéseken vehetnek részt. A TÁMOP A-11/1 Tudásdepó-Expressz pályázatnak elsődleges célja a nem formális tanulási lehetőségek feltárása, ennek keretében a nyugdíjas korosztály internetképzésen vehet részt, a gyerekek angol nyelvvel ismerkednek és könyvklubot szerveznek, valamint hagyományőrző programokon vesznek részt. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sáránd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, 4

5 a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 5

6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportok vonatkozásában Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a következő rendeleteket adta ki: - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény helyi végrehajtására kiadott 3/2013. (I.13.) KT sz. rendelet, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény helyi végrehajtására kiadott 2/2006.(III.1.) KT sz. rendelet 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Sáránd Községnek jelenleg évre szóló Környezetvédelmi Programja és Informatikai Koncepciója van, mely kiegészül az önkormányzat Gazdasági Stratégiájával. Tervezzük az Agenda 2000 elkészítését, határideje október A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 6

7 A helyi esélyegyenlőségi program kidolgozásánál figyelembe vettük a társulásban működő Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alapító okiratát, Szervezeti és Működési Szabályzatát és Szakmai programját, a Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz átkerült Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sárándi Általános Iskola pedagógiai programját, valamint a Derecskei Óvodafenntartó Társulásban működő Mese- Vár Óvoda és Bölcsőde Sárándi Napsugár Óvoda szakmai programját. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az Esélyegyenlőségi Programhoz szükséges adatok többségét a Teir rendszeren keresztül gyűjtöttük össze. Ezt kiegészítette a helyi adatgyűjtés. Vannak olyan adatok, melyek semmilyen forrásból nem álltak rendelkezésünkre. Ezek esetében a továbbiakban helyi adatgyűjtést tervezünk, amelyek az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának időpontjában kell rendelkezésre álljanak majd. A HEP elkészítésekor nem álltak rendelkezésünkre a 2011-es népszámlálási adatok. 7

8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A statisztikai adatok szerint ma Magyarországon minden harmadik ember mélyszegénységben él. A mélyszegénység meghatározása: valaki, vagy valakik tartósan a létminimum alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. Sárándon erre vonatkozólag pontos adatok nincsenek, de tudjuk, hogy ben 198 fő regisztrált munkanélküli volt a településen, míg a visszatérített Szja Ft volt. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A nyilvántartott álláskeresők aránya ben az összlakossághoz viszonyítva 8,43 % volt, ennek 40 %-a tartós munkanélküli. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása még nehezebb. Megszűntek azok a Debreceni nagy vállalatok pl. konzervgyár, Gördülőcsapágyművek, ahol korábban betanított munka keretében tudták foglalkoztatni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket. Helyileg a mezőgazdaságban a gépesítettség miatt szintén alacsony a foglalkoztatás. c) közfoglalkoztatás Az Önkormányzat évről évre szembesül azzal a problémával, hogy az alacsony iskolai végzettségűek helyi foglakoztatására szinte csak a közmunka keretében van lehetőség ban négy program keretében összesen 75 főt sikerült bevonni. További elképzelések vannak arra vonatkozólag, hogy a mezőgazdasági program kiszélesítésével lehetőség kínálkozik nagyobb létszámban bevonni munkanélkülieket, illetve tartósabban lehet őket foglalkoztatni. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Jelenleg pályázat keretében több olyan program is folyamatban van a településen, amely piacképes és/vagy felzárkóztató képzést biztosít, illetve segíti az elhelyezkedést. Tervben van újabb kiírások esetén ezeknek a pályázatoknak a folytatása. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen jelenleg folyamatban lévő pályázatok keretében a fiatalok részére is van lehetőség képzésre, továbbképzésre. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az Önkormányzat kapcsolatban van a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal keretében működő Munkaügyi Központtal, tájékoztatja a lakosságot a Debrecenben szervezett képzésekről, részt vesz a Központ által koordinált pályázatokban. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 8

9 A rendelkezésre álló adatok alapján a célcsoportban alacsony az iskolai végzettség, ez megnehezíti foglalkoztatásukat is. Az Önkormányzat saját fenntartású intézményeiben szinte kizárólag takarításra tudja alkalmazni a célcsoport tagjait. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Erre vonatkozó jogi eljárás a településen nem volt. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások ben a nyilvántartott álláskeresők 35,85 %-a részesült segélyben. Álláskeresési járadékra jogosult volt 63 fő. 103 fő kapott foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ebből 12 főtől lett megvonva, mivel felülvizsgálatnál nem tudták igazolni a 30 nap munkaviszonyt. A korábbi segélyezési formák mellett a Nemzeti Rehabilitációs és Foglalkoztatási Hivatal a megváltozott munkaképesség csökkenésével járó egészségromlásra új ellátási formát vezetett be, a rehabilitációs járadékot. Aki ezt az ellátási formát igényelte, az már nem szerepel a rendszeres szociális segélyben részesülők között. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Az Önkormányzatnak három bérlakása volt, ebből egy értékesítésre került ben. b) szociális lakhatás Az Önkormányzat szociális bérlakásokkal nem rendelkezik. A településen jelenleg nincs hajléktalan, de krízishelyzetben az Önkormányzat nem tudna lakást biztosítani nehéz helyzetbe került családoknak. Egy fő él veszélyeztetett lakhatási körülmények között, saját felelősségére tartózkodik az ingatlanban. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az Önkormányzatnak nincs ilyen ingatlana. e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatásban ben 184 család részesült a településen, ez a családok kb. 22 %-a. f) eladósodottság Adósságcsökkentési támogatást a helyi rendeletekben a Képviselő-testület nem határozott meg. Helyi információnk van arról, hogy körülbelül 10 család veszélyeztetett a devizahitel emelkedése miatt. A családok kezdeményezték a nemzeti Eszközkezelőnél, hogy az ingatlant vegye át az állam. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településen általában jó a közműszolgáltatásokhoz való hozzáférés. Összese 34 lakásban elégtelen a lakhatási körülmény, általában az ivóvízbevezetés és a szennyvízcsatornára való rákötés hiánya miatt. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) 9

10 Szegregátumnak minősülő terület nagysága körülbelül 500 m 2 a Nyugati utca végén található. A területen négy lakóház áll. A közművek közöl a villany van bevezetve, nincs viszont vezetékes víz és gáz sem. Közkifolyóról tudnak vizet vételezni. A szegregátumban nincs járda sem betonút, nagyobb esőzés után a mentő nagyon nehezen tudja megközelíteni a helyszínt. Ez a településrész nincs csatornázva sem. Körülbelül 200 méterre található a szegregátum a korábbi szemétteleptől amely most rekultiváció alatt áll. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Négy lakásban összesen 9 fő él, két év közti nő, két közötti nő, két közötti férfi, egy 19 éves fiú és két közötti lány. A felnőttek egy kivételével aktív korúak, egy nyugdíjas él a telepen. A gyermekek rendszeresen járnak iskolába hátrányos helyzetük ellenére is. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A természetes kiválasztódás miatt veszélyeztetett a Hunyadi utca. Ezen az utcán az ingatlanok árfekvése miatt inkább a nehéz anyagi körülménye között élők, a kevés hitelre jogosultak tudnak vásárolni. Ezen a körülményen az önkormányzat változtatni képtelen. Az utca bal oldala már a zártkerthez tartozik, itt a közművek nincsenek kiépítve. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen háziorvosi, védőnői, házi gyermekorvosi és iskola-egészségügyi, valamint fogorvosi alapellátás működik. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Évente egy alkalommal a tüdőszűrő-buszon elvégzik a kötelező tüdőszűrést. Ezen kívül pályázatok keretében próbálunk alkalmi szűréseket szervezni. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Szakellátás a településen nincs, Hosszúpályiban, Létavértesen vagy Debrecenben van a legközelebb. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A gyermekétkeztetést eddig is az Önkormányzati konyha végezte. Mezőgazdasági Start munka keretében jelenleg zöldségtermesztés folyik, a terményt elsősorban a konyha fogja felhasználni ezzel is javítva a gyermekétkeztetés minőségét. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A település sportpályáján és az iskolai tornateremben lehetőség van edzések szervezésére. Jelenleg a focicsapat rendszeresen edz, az iskolában karate edzéseket tartanak és szabadon látogatható a konditerem is. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az idősek nappali ellátásáról a Sárándi Református Egyházkerület gondoskodik április hónaptól bővült a szolgáltatásuk az idősek nappali ellátásával. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a derecskei Dermák kht. végzi. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Ilyen jellegű panasz a polgármesteri Hivatalhoz nem érkezett. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A Szociális és Egészségügyi Bizottság a fogyatékkal élő iskoláskorú gyermekek részére utazási kedvezményt állapít meg helyi rendelet alapján. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai 10

11 Elsősorban a Művelődési Ház nyújt lehetőséget a különböző rendezvények lebonyolításához. Itt tartja rendszeres összejöveteleit a Nyugdíjas Klub, a felnőtt néptánccsoport, a dalárda, valamint itt működik a fazekas, a szűrrátétes és a hímző szakkör ben pályázati forrásból sikerült a falu közepén létrehozni egy parkot, melynek közösségi térré történő bővítését tervezzük. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Településünkön nem jellemzőek az etnikai konfliktusok, a problémák inkább magánjellegűek. Az együtt élést ugyanakkor megnehezíti a munkanélküliség és az ebből adódó megélhetési bűnözés. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az önkéntesség első megnyilvánulása a gyerekek által kezdeményezett Tutor program volt, melynek keretében magasabb osztályba járó tanulók foglalkoztak fiatalabb iskolatársaikkal. Ez idén Gyerekházban végzett önkéntes munkával, illetve egyre többen kapcsolódnak be különböző jótékonysági programokba. d) A helyi ünnepségeken, rendezvényeken az iskola és óvoda tanulói lépnek fel. Ezeken a roma származású gyermekeket előszeretettel szerepeltetik a nevelők. Több tehetséges roma gyereket itt ismert meg a falu lakossága. Állandó fellépőként említhető egy cigány fiatal, aki már kisiskolás korában országos mesemondó pályázat második helyezettje lett, tanítója nem kis jelentőségű mentor tevékenysége által. Ugyanez a tanuló a Duna Televízió által szervezett mesemondó versenyen élőadásos közönségszavazattal a középdöntőig jutott. Néhány roma társával debreceni rendezvényekre is eljuttatják a pedagógusok ben Debrecenben a pedagógus nyugdíjas búcsúztatón értek el átütő sikert a táncukkal, szavalataikkal és mesemondással. A településen helyi pedagógus társadalom már az óvodás kortól kezdve minden lehetőséget kihasznál az együttnevelés minél hatékonyabb és szélesebb körű elismertetése érdekében. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Roma Nemzetiségi Önkormányzat ben megállapodást írt alá a települési Önkormányzattal, mely rögzíti az együttműködés alapvető tárgyi és személyi feltételeit. A nemzetiségi önkormányzat esélyegyenlőségi tevékenységével kapcsolatban külön tervezetet a Polgármesteri Hivatalhoz eddig nem juttatott el. Ebben az évben több alkalommal is jelentkezett pályázati kiírásokra, felvette a kapcsolatot segítő szervezetekkel. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A települési mélyszegénységben élők alulképzettek. Képzések szervezése általános iskola befejezésére, piacképes szakmák megszerzésére. A településen magas a munkanélküliek száma. A mélyszegénységben élők munkához juttatása közfoglalkoztatás keretében. A szabadidő hasznos eltöltésére nincs lehetőség Közösségi tér kiválasztása, megvásárlása vagy rendbetétele, közösségi programok szervezése Egyoldalú táplálkozásból fakadó betegségek késői Szűrővizsgálatok, tájékoztató és prevenciós célú felismerése, kezeletlen szenvedélybetegségek előadások megszervezése Egyre többen fordulnak segítségért az Pályázati úton és az érintettek együttműködésével önkormányzathoz, mert nem tudják kifizetni a megoldási lehetőségek keresése, a ravatalozó és magas temetési költségeket kapcsolódó helyiségek korszerűsítése, energiatakarékosabbá tétele 11

12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete ben 11 gyermek volt átmeneti nevelésben. Az óvodában 53 fő hátrányos helyzetű, ebből 27 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskolában 131 fő hátrányos helyzetű, ebből 86 fő halmozottan hátrányos helyzetű. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 261 fő c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 5 család részesül utazási kedvezményben, mivel a családban súlyos fogyatékkal élő gyerekeket nevelnek, akik számára a településen nem biztosított a speciális képzés. A gyerekek közül egy fő súlyos mozgáskorlátozott, egy fő autista és három gyerek halmozottan sérült. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya ben 59 fő óvodás és 145 fő iskolás gyerek részesült kedvezményes étkeztetésben e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya: nulla 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregátumban 2 fő 18 évesnél fiatalabb él, mindkettő középiskolás. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnő egy települést lát el, az esetszám ben 360 volt. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Sáránd és Hajdúbagos közösen működtetik a gyermekorvosi ellátást. Sárándon a gyermekorvos beszámolója alapján 3000 alkalommal történt gyermekorvosi vizsgálat. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A településen nincs. d) gyermekjóléti alapellátás től a Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatkeretén belül működik december 31-i állapot szerint 9 gyermek volt alapellátásban, 11 gyermek volt védelemben. 9 gyermek védelembe vételét meg lehetett szüntetni az év folyamán. A védelembe vétel fő oka a szülői elhanyagolás, ezen belül az iskolai hiányzás volt. A településen nagyon jól működik az észlelő és jelzőrendszer. e) gyermekvédelem 2012-ben 64 új esetet jeleztek a jelzőrendszer tagjai. 6 gyermek került ideiglenes hatállyal elhelyezésre, közülük egy gyermek számára védelembe vétel melleti családgondozást javasolt a Gyámhivatal. 5 gyermek került átmeneti nevelésbe. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Településünkről egy intézmény fogadja a krízishelyzetben lévő családokat 50 km-es távolságon belül. Tavalyi évben egy esetben vette egy család igénybe ezt a megoldást. 12

13 g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A TÁMOP pályázat keretén belül a település fiataljai hetente két alkalommal részt vehetnek a helyi általános iskola tornatermében terem foci edzéseken. Nyáron lovas tábort szervez az Önkormányzat gyermekek részére. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A RGYVK-ban részesülő 1-8. osztályos gyerekek kapnak ingyenes étkezést és tankönyvtámogatást a településen. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A település jegyzőjének 3 szóbeli jelzés érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A helyi óvoda 2008 óta kapcsolódott be az Óvodai Integrációs Fejlesztőprogramba. Ennek keretén belül a HHH gyermekek kiemelt odafigyelésben részesülnek. Minden óvodás gyermek három éves kora óta járhat óvodába, mivel az önkormányzat 2011 szeptemberétől egy csoportszám bővítést engedélyezett. A program által a szociális hátrányok kompenzációja több területen valósulhat meg. Az óvónők speciális képzésének lehetősége is bővül az IPR keretében. Az iskola 2004 óta folyamatosan vesz részt az IPR programban. Itt elsősorban az évfolyam vesztés nélküli továbbhaladásban, a hiányzások lecsökkentésében és a szülőkkel való kapcsolattartás területén van jelentős javulás az évek során. Egyre több (szinte minden) roma szülő vesz részt az iskolai rendezvényeken, kulturális programokon. A tanulók számára a szociális hátrányok csökkentése területén elsősorban a kirándulásokon, kulturális rendezvényeken való részvétel ingyenes biztosítása nagy segítség. Az egyéni fejlesztések segítségével a lemorzsolódás jelentéktelen. (1 fő) A pedagógusok minden évben részt vesznek IPR alapú képzésen és minden évben megismerkednek egy másik IPR-es iskola jó gyakorlatával. Az Útravaló programban kezdetek óta minden évben pályázik az iskola. Jelenleg az esélyegyenlőséget segítő TÁMOP pályázata átment az első minősítési körön. Bizakodunk a sikeres pályázati elbírálásban. A középiskolások a Tutor programban vehetnek részt tanulmányi előmenetelük javítása érdekében. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Integrált oktatás keretében valósul meg a településen. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A helyi iskolában a Derecske - Létavértes Kistérségi Szakszolgálat látja el ezeket a feladatokat. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Ilyen probléma nem merült fel. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 2011-ben a kompetencia mérés eredménye megközelítette az országos átlagot mindkét tárgyból. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A helyi iskolában integrációs program illetve az Útravaló program keretén belül nyújtanak a hátrányos helyzetű gyermekek számára felzárkózási lehetőséget a pedagógusok. A középiskolások a Tutor programban vehetnek részt tanulmányi előmenetelük javítása érdekében. 13

14 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A településen magas a mélyszegénységben élő gyermekek száma, kevés pénz jut élelemre. Közétkezetés megreformálása, a gyermekek életkoruknak megfelelően egészségesen táplálkozzanak. A szülők nem megfelelően törődnek gyermekeikkel. A Gyermekház segítségével ránevelni az embereket arra, hogy felelősen törődjenek gyermekeikkel, tudatosan alakítsák életüket; a Gyerekház kibővítése egy foglalkoztató helyiséggel Télen az egyéni fejlesztésre használható helyiségeket nem lehet fűteni; a több épületből álló óvoda fűtése korszerűtlen, nem gazdaságos Iskolai, óvodai szünetekben a dolgozó szülők nem tudják hová tenni a gyermekeiket. Az óvodai udvari játékok állaga folyamatosan romlik Fűtés korszerűsítése, gazdaságossá tétele Táborok szervezése Udvari játékok mennyiségi és minőségi bővítése 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A Teir rendszerből nyert adatok alapján a munkanélküliek számának kis mértékű csökkenése tapasztalható az utóbbi két évben, kivéve az 50 év felettieket, ahol a számuk nőt ben 499 fő regisztrált munkanélküli nő volt a településen. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Jelenleg a TÁMOP pályázat keretében háziasszony képzés, baby-szitter képzés, Start program keretében pedig mezőgazdasági képzés indul, kifejezetten a nők elhelyezkedésének támogatására. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Helyi tapasztalataink szerint alacsony végzettséggel a nők talán még nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Többnyire ők viszik a gyerekeket óvodába, iskolába reggelente, így idejük is sokkal kötöttebb, nehezen tudják megoldani, hogy Debrecenben vállaljanak munkát. Helyben pedig a közmunkán kívül alig van munkalehetőség. 14

15 d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) 2012-ben három fő fordult szóbeli panasszal a Hivatalhoz, miszerint vélelmezték, hogy nemzetiségi származásuk miatt nem alkalmazták őket a munkahelyen. Hivatalos eljárás nem indult. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Az óvoda időbeosztása alkalmas, hogy a szülők munkakezdés előtt a gyerekeket bevigyék. A ben indult Gyerekház-programban dolgozó kollégák gyerekfelügyeletet biztosítanak arra az időre, amíg az anya hivatalos ügyeit intézi pl. Debrecenben. A településen egy magán napközi működik 30 férőhellyel ben 49 fő 3 év alatti gyerek volt a településen. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Tapasztaljuk, hogy a fiatalok nehezen szánják rá magukat a házasságra, a családtervezésre. Legtöbbször azt fogalmazzák meg, hogy nem szeretnének létbizonytalanságban gyereket vállalni, illetve szülést követően a nők nehezen tudnak újra elhelyezkedni. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Ha érkezett is ezzel kapcsolatos bejelentés, hivatalos eljárás nem indult. A családon belüli erőszak esetében számolni kell a magas látenciával. Utoljára két évvel ezelőtt volt olyan ügy, ahol beigazolódott a gyerekbántalmazás ben a rendőrséget két alkalommal riasztották családi viszályhoz. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A település 50 km-es körzetében egy önkormányzati tulajdonú és három nem önkormányzati tulajdonú ( egyházi, alapítványi ) anyaotthon található. A krízishelyzetbe került családok elhelyezése így nehézkes. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Településünkön az intézményvezetők szinte kivétel nélkül nők. Az Önkormányzat Képviselőtestületében 7 főből 4 nő. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 2012-ben településünkön az Önkormányzat három TÁMOP pályázatot nyert. A jelenleg is tartó programok érintik a nők helyzetét. Lehetőséget biztosítanak felzárkóztatásra 5-8 osztályos képzésben, szakmai ismeretek elsajátítására, valamint folyamatosan működik tájékoztató és tanácsadó iroda, ahol az ügyfelek problémáira igyekeznek válaszolni. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A nők magukra maradnak a megoldatlan problémákkal A nők elhelyezkedésének lehetősége rosszabb, mint a férfiaké. A nők elhelyezkedése nehéz. A nők közcélú programba való bevonása nehezebb, fejlesztési lehetőségek Női Klub szervezése, felvilágosító előadások megtartása, háztartástan, gyermeknevelési tanácsok Piacképes szakmák megtanulása a család fenntartása, összetartása mellett. Őstermelővé válással bevételhez juttatni a családot, feltárni a lehetőségeket a piac kialakítására, a helyi termékek forgalmazására, gasztro-kulturális és népművészeti fesztivál megszervezése. Nőknek megfelelő közmunkaprogram, telephely

16 mint a férfiaké kialakítása vagy megépítése 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 2011-ben a településen 641 fő nyugdíjas élt, ebből 366 fő nő és 275 fő férfi. Ez a teljes lakosság 27 %-a. Nagy részük egyedül élő kisnyugdíjas. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen a nyilvántartott aktív korú álláskeresők aránya elég magas, 8,73 %, ezért elsősorban az ő foglalkoztatásukat igyekszik az Önkormányzat elősegíteni. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az Önkormányzat programok szervezésével igyekszik a közösségi életet megerősíteni. A nyugdíjasok körében szórólapos igényfelmérést tervezünk, hogy milyen programokat szeretnének. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A jogszabályi változások következtében az Önkormányzat nyugdíjast nem alkalmazhat. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen egy fő részesül időskorúak járadékában. Helyben van háziorvos, illetve fogorvosi alapellátás. Az ügyeletet a Derecskei központ biztosítja. Szakorvosi rendelésekre Debrecenbe vagy Létavértesre lehet menni. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Sárándi Ezüst Évek Nyugdíjas Klub évente több rendezvényt szervez és szívesen látogat el a környező településekre is. Igyekeznek bekapcsolódni a pályázatokból finanszírozott vagy egyéb helyi programokba. Színházi előadásokat Derecskén vagy Debrecenben tudnak megtekinteni, de az egyik Támop pályázat keretében író-olvasó találkozókat szerveznek helyben. c) idősek informatikai jártassága Helyi adatgyűjtés során megkérdezett nyugdíjasok kb. 30 %-a rendelkezik informatikai jártassággal. Az utóbbi időben felmerült az igény, hogy ezeket a kompetenciákat fejlesszék, ezért önkéntes informatikus segítségével alapfokú informatikai képzést szerveztünk részükre. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Településünk nyugdíjasai rendszeresen látogatják a Nyugdíjas Klubot, részt vesznek a Falunapi rendezvényeken, bálokon, a minden év februárjában megrendezésre kerülő borfesztiválon, versmondó versenyt és népdaléneklési versenyt szerveznek. Aktív szerepet vállaltak a falu központjában kialakított Közösségi Tér létrehozásában. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 16

17 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Az idősek nem vagy kevésbé tudják a számítógépet, internetet használni. A településen az idősek nem érzik magukat biztonságban. A településen a közösségi élet szereplői nem működnek együtt. Az egészségi állapot rossz, kevesen mennek szűrővizsgálatra Az időskorúak már nem tudják megművelni a kerteket, nincs kihasználva a termőföld A háztartásoknál keletkezett száras, szerves hulladék nincs hasznosítva, a megújuló energiaforrások kiaknázatlanok Nincs egységes falukép, nem őshonos növények láthatóak, sok a szennyezett terület Kulturális hagyományok elsorvadása fejlesztési lehetőségek Felhasználószintű tudás nyújtása az idősek számára. Informatikai akadálymentesítés. Biztonságérzet javítása. Közösségi terek megszervezése, kohézió kialakítása. Szűrővizsgálatok megszervezése, a lakosság megfelelő tájékoztatása, egészségmegőrzésről szóló előadások tartása, programok szervezése ( határjárás, túra szervezése, tánc, fürdőlátogatás ), természeti értékek felfedezése Ökogazdálkodás beindítása, piac megszervezése, helyi vásárok népszerűsítése az évkör ünnepeihez kapcsolódóan Helyi lehetőségek feltárása, a lakossággal való megismertetése, közösségi energiagazdálkodás kidolgozása A hagyományos falusi értékek feltárása, megőrzése, tiszta rendezett porták versenye, idősek tapasztalatának átadása Helytörténeti emlékek összegyűjtése, családfakutatás,régi szokásokat átörökíteni a mába 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Sem a közszférában, sem gazdasági vállalkozásnál nincs alkalmazásban fogyatékkal élő személy. A településen foglalkoztatásuk nem megoldott. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az alacsony foglalkoztatotti létszám miatt az Önkormányzatnál nincs kötelezettség, ennek ellenére 2012-ben két fő mozgáskorlátozott személy állt az Önkormányzat alkalmazásában. Ők tavaly nyugdíjba mentek. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településen házi segítségnyújtást működtet a Református Egyház. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen 145 fő megváltozott munkaképességű személy részesül ellátásban és 8 fő kap egészségkárosodott személyek szociális segélyét. 28 fő rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal. 17

18 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzati tulajdonban lévő középületek rámpán kerekes székkel megközelíthetőek. Mozgáskorlátozottak részére külön mosdóhelyiség lett kialakítva az iskolában, az egészségházban és a Gyerekházban. Az iskolában lift működik. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Jelenleg a mozgáskorlátozottak részére a kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés és az infokommunikációs akadálymentesítettség nem megoldott. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nincs róla adatunk. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A járdák egy része régi, egyenetlen, alkalmatlan a kerekes székkel való közlekedésre. Vannak olyan utcák, ahol csak az egyik oldalban van járda, illetve a település utcáinak egy részén egyáltalán nincs. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékosok nappali intézménye nincs. Az Önkormányzat speciális közlekedési megoldást nem tud biztosítani. A fogyatékkal élő gyerekek családjai közlekedési támogatásban részesülnek. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az Önkormányzat 2012-ig alkalmazott kis mértékű fogyatékossággal két munkavállalót. Számukra biztosította a szükséges munkafeltételeket. Pozitív diszkrimináció alkalmazására egyébként nem került sor. Megfogalmazódott a javaslat, hogy új álláshely meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy a fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseket elő kell készíteni. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A településen fogyatékkal élő emberek nem keresik fel a rendezvényeket. A településen régen készültek a járdák a fogyatékkal élő emberek nem tudnak rajta közlekedni. A településen egyetlen munkahely sem foglalkoztat fogyatékkal élő embert. A fogyatékkal élők és családjaik elszigetelten küzdenek a problémáikkal fejlesztési lehetőségek Megszólítani a fogyatékkal élő embereket, bekapcsolni őket a falu vérkeringésébe. Gyalogos közlekedés biztosítása a fogyatékkal élő emberek számára. Vállalkozók felkutatása, munkahely teremtés lehetőségének biztosítása. Klubalkalmak megszervezése, csoport érdekérvényesítésének lehetőségeit feltárni, jogi és egyéb tanácsadás megszervezése, szociális foglalkoztató helyiség kialakítása, a fogyatékkal élők utaztatásához mikrobusz beszerzése 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 18

19 a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A Támop pályázat keretében 2013 elején elkészült a civil-kataszter, amely feltérképezte a helyi és a környékbeli civil szervezeteket. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat és egyházi és civil szektor konstruktív együttműködésének minél jobb kialakítását fontosnak tartjuk a településen, erre mindenképpen ki kívánunk dolgozni együttműködési stratégiát. Ugyanakkor a felek együttműködési készségének hiánya lehet akadálya a megvalósulásnak. Az RNÖ-vel közös pályázaton vett részt az Önkormányzat az AUTONÓMIA alapítványnál. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Jelenleg társulási formában működik az óvoda, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Sáránd tagja a Derecskei Kistérségi társulásnak, mely közmunkaprogramokat szervez. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Településünkön első alkalommal a 2006 évi kisebbségi önkormányzati választáskor alakult meg nemzetiségi önkormányzat. Elsősorban a kisebbséghez való jog, érdekképviselet és kultúra, hagyományának gyakorlása, roma gyerekek és fiatalok az oktatási szférában való felzárkózásának segítése a célja. Rendszeresen vettek részt az RNÖ munkáját elősegítő szakmai fórumokon, képzéseken A cigány kultúra és hagyományokat bemutató kulturális rendezvényt szerveztek, ahol a település cigány származású gyerekei és felnőttei együtt közösen készültek fel a műsorban bemutatott előadásokra. A kisebbségi napon túl felolvasó esteket is tartottak, ahol cigány származású írók, költők műveit olvasták fel a gyerekek és felnőttek, a felolvasáson kívül, mesemondást és verseket hallhatott a közönség. A kisebbségi anyanyelvet azáltal próbálják megismertetni, megszerettetni, hogy az olvasó esteken cigány nyelven is hangoznak el művek. Korábban is tervezték már, hogy kistérségi szinten a települések oktatási intézményeiben és fórumokon, falu újságban, helyi kábel tv-n keresztül ismertessék meg a helyi lakosokkal a kisebbségi létet. Nagyobb anyagi forrásra lenne szükség a programok megvalósításához. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A helyi ifjúsági és sportegyesület rendszeresen szervez sportprogramokat, táborozást és iskolai mentorálást hátrányos helyzetű gyerekeknek és fiataloknak. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A Sárándi Szociális Szövetkezet februárban alakult. Elsődleges célja a mezőgazdasági termelés népszerűsítése. A szövetkezet részt vett a HEP-fórumon és vállalta, hogy programot dolgoz ki a fogyatékkal élők foglalkoztatására. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az első megbeszélés a Szociális Kerekasztal keretében történt. Tájékoztató levél kíséretében meghívót kaptak a Képviselő-testület tagjai, a civil szervezetek, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, az egészségügyi és szociális bizottság tagjai, a Református Egyház képviselői, a Sárándi Szociális Szövetkezet, a családsegítő szolgálat képviselői. A megbeszélésen körvonalazódtak azok az elsődleges problémák, amelyekre intézkedési terv készült. A HEP-fórum megalakítására június 11.-én került sor 19 fő jelenlétében, akik a célcsoportokat képviselték. Szavazással HEP-fórum elnöknek választották Erdőháti Imrénét. Megalakult az öt munkacsoport, akik maguk közül képviselőt választottak a Fórumba. Így állt össze a 9 tagú HEP-fórum: Erdőháti Imréné, Nagy Józsefné, Győriné Hargitai Andrea, Dr. Bálint Erika, Gyöngyösi Csaba, Fekete Zsuzsa, 19

20 Gyönyörű Zsigmond, Dr. Lengyel Andrásné, Kovács Imréné. A munkacsoportok az addig elkészült HEPtervezetet véleményezték és javaslatot tettek további intézkedési tervekre. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése és a visszacsatolás érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot működtetünk. Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat a Képviselő-testület elé terjesztjük: Határidő: vezetője minden év október 31. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum 20

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015.

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015. Ikt.sz.: 81-23/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 25. napján (csütörtök) du. 16 00 órai kezdettel megtartott soros, nyílt üléséről. Az ülés

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dunafalva Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dunafalva Községi Önkormányzat ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Dunafalva Községi Önkormányzat 2013. Türr István Képző és Kutató Intézet Cím:

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tiszagyenda Község Önkormányzata. 2013. június 12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tiszagyenda Község Önkormányzata. 2013. június 12. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tiszagyenda Község Önkormányzata 2013. június 12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza. Pusztavám Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete módosításáról

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testület ének 39/2011. (V.11.) KT. sz.

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018.

Tárnokréti Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018. Tárnokréti Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja -2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Maglóca Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018.

Maglóca Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018. Maglóca Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Jászivány Községi Önkormányzat 5135 Jászivány, Fő út 4. Jászivány Község Önkormányzat falugondnoki szolgálatának szakmai programja 1. számú melléklet a Képviselő-testület által elfogadott 59/2012.(VI.27.)

Részletesebben

Újhartyán. Helyi Esélyegyenlőségi Programjának 1. számú melléklete

Újhartyán. Helyi Esélyegyenlőségi Programjának 1. számú melléklete Újhartyán Helyi Esélyegyenlőségi Programjának 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Újhartyán község önkormányzata HEP HE-éhez készültek.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2014.(III.27.) önkormányzati rendelete a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Budapest, 2012. március 13.

Budapest, 2012. március 13. A tervezet munkaanyag, ezért az nem tekinthető a minisztérium álláspontjának. Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter Iktatószám: XVIII/422/1 (2012) Az 2011. évi CXII. törvény 25. (5)-(7) bekezdése szerint

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére.

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. 1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. Tárgy: Előadó: Döntés: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

VILONYA Község Önkormányzata

VILONYA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program VILONYA Község Önkormányzata 2013-2018. Készítette: Csonka Marianna Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...3 Értékeink,

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

Részletesebben

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből.

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből. J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből. POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 77/2011.(V.30.)ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Bugac Nagyközségi Önkormányzat 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Bugac Nagyközségi Önkormányzat 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Bugac Nagyközségi Önkormányzat 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 5

Részletesebben

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJÁNAK Intézkedési terve (2004-2006) A kerületi gyermek és ifjúsági korosztályok fölmérése 1. A fizikai teljesítőképesség, biológiai

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-ei ülésére. Tárgy: A Többcélú Társulási Megállapodás módosítása

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-ei ülésére. Tárgy: A Többcélú Társulási Megállapodás módosítása ELŐTERJESZTÉS Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-ei ülésére Tárgy: A Többcélú Társulási Megállapodás módosítása Előterjesztő: Pergő Margit polgármester Előkészítő: dr.

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok Dunapataj Nagyközség a által ellátott kötelező és önként vállalt 18/2014.(XI.21.)számú rendelet 2. számú melléklete sorszám Kormányzati funkció Feladat megnevezése Kötelező Önként vállalt Társulás útján

Részletesebben

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI!

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! Encsencs Község Önkormányzat TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0023 Komplex telep-program 2013. 02. 07. A PROJEKT BEMUTATÁSA A 28 hónapos projekt Encsencs község belterületén lévő, 2 nagy, elkülönült

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése 2013. évre vonatkozóan

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése 2013. évre vonatkozóan Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal 3145. Mátraterenye, Kossuth út 178. Tel: 32/362-169. Fax:32/362-305. e-mail:titkarsag@matraterenye.hu A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sárisáp Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sárisáp Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Sárisáp Község Önkormányzata Sárisáp, 2013. október 02. Türr István Képző és

Részletesebben

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/007.(VIII.9.) Ör az önkormányzat 007. évi költségvetéséről szóló 1/007. (I.1.) Ör módosításáról 1. A.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T DEMECSERI TÜNDÉRKERT ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.(III.26.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sárisáp Község Önkormányzata [CÍMER]

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sárisáp Község Önkormányzata [CÍMER] ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Sárisáp Község Önkormányzata [CÍMER] Sárisáp, 2013. szeptember 16. Türr István

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS azonosító száma: TÁMOP3.4.38/2296 A (fő)kedvezményezett neve: Avastetõi Általános, MagyarAngol Két Tanítási Nyelvû skola és Alapfokú Mûvészetoktatási 1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁS JELENTÉS 1. Jelentés azonosító

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben