Veszélyben a babamentõk

Átírás

1 CIV. évfolyam, 14. szám VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN POLGÁRI HETILAP Ára: 158 Ft Elõfizetõknek 130 Ft Lehetõségek földje? Az elmúlt hetekben élénk vita folyt a magyar termõföld sorsáról a földtörvény tervezett módosítása kapcsán. Napvilágot látott a hír, miszerint a kormányzat értékesítené a magyar állami erdõvagyon egy tetemes részét is oldal Kreatív bajnokok Három elsõ és egy második helyezéssel tértek haza a Bács-Kiskun megyei csapatok a Budapesten megrendezett, Az értelem Odüszszeiája elnevezésû országos kreatív bajnokságról. 15. oldal Fringe a fiatalokért Négy nap alatt, négy helyszínen több mint száz tehetség. Képzõés iparmûvész, zenész, színész, táncos, költõ, lemezlovas és filmes palánták is éltek a második Kecskemét Fringe nyújtotta lehetõséggel. 16. oldal Újra élen a KTE 18. oldal Hatvanéves az Univer Nemcsak gyártási hatékonyságát növeli, hanem a magyar étkezési kultúrával már régóta egybeforrt termékeinek minõségét is fejleszti az Univer új gyártóüzemével. 2. oldal ALAPÍTVA 1868-BAN Keveseknek adatik meg, hogy az elmélyült és eredményekben gazdag tudományos tevékenység, a tanítás, a különféle szakbizottságokban, szervezetekben végzett munka, a publikációk, az elõadások írása éppúgy beleférjen a mindennapjaiba, mint a kiegyensúlyozott, boldog családi, illetve a közösségi, társasági élet. Csatári Bálint mindezt elmondhatja magáról oldal A CERNY ALAPÍTVÁNY NAPRÓL NAPRA BIZONYÍT A FENNMARADÁSÉRT Veszélyben a babamentõk Összeállításunk 4 5. oldal A szándékokkal nincs baj

2 2 HÍR-HÁTTÉR Elõzetesben a taxist késelõ fiatalkorú Kevésen múlt, hogy nem szenvedett halálos sérülést az a kecskeméti taxisofõr, akit szombaton hajnalban szúrt nyakon egy tizenhét éves fiatalember. A történtekrõl a városi rendõrkapitányság egyik szóvivõje tájékoztatta lapunkat. Szombaton reggel fél hatkor egy hölgy rendelt taxit a Kiskõrösi úti MÉH-telephez mondta Mihályné Bornemisza Eleonóra. A sértett gépkocsivezetõ fel is vette a megrendelõt, valamint egy fiatal férfit. Az utasokat a Zsinór utcába szállította, ahol a hölgy kiszállt. A gépkocsiban maradt fiatalember közölte, hogy nem tud fizetni, de menjenek el egy rokonához, tõle kér pénzt. Elirányította a gépkocsivezetõt Alsószéktóba, ahol kiszállt és egy lakóházhoz ment, majd rövid idõ múlva visszaült a taxiba. Az elindulást követõen az utas egy késsel a fül alatt nyakon szúrta a gépkocsivezetõt, aki megállt. Támadója elmenekült, a sértett pedig rádión kérte a kollégái segítségét. A helyszínre érkezõ munkatársa beszállította a kórházba, ahol megállapították: csak a véletlenen múlt, hogy nem szenvedett halálos sérülést. Az elkövetõ néhány óra múlva önként jelentkezett a rendõrségen, jelenleg elõzetes letartóztatásban van emberölés kísérletének alapos gyanúja miatt. Tettének okára eddig nem adott érdemi magyarázatot. A Gong Taxi vezetõjét (a megtámadt sofõr nem az õ munkatársuk) arról kérdeztük, hogy egy taxitársaságnak milyen lehetõségei vannak kollégái védelmére. Cégünk belsõ szabályai szerint azokra a címekre, ahol korábban már póruljártak sofõrjeink, például nem fizettek nekik vagy egyéb negatív tapasztalatokat szereztek, nem kötelezõ kimenniük tudtuk meg Losó Gézától. Egyéb védelmi eszköz nem áll a gépkocsivezetõk rendelkezésére, hiszen õk nem jogi személyek. Tervezzük viszont annak a külföldön már alkalmazott, új taxiórának a bevezetését, amelybe úgynevezett pánikgombot, valamint videókamerát is beépítettek. Folyamatban van annak a megszervezése, hogy ezt a mûszert Magyarországon is legálisan lehessen használni. Beruházással ünnepel az Univer Nemcsak gyártási hatékonyságát növeli, hanem a magyar étkezési kultúrával már régóta egybeforrt termékeinek minõségét is fejleszti az Univer Product Zrt. azzal a nagyszabású beruházással, melynek keretében egy vadonatúj gyártóüzemet létesít Kecskeméten. A több mint kilencezer négyzetméteres épület alapkövét a napokban tették le a Mindszenti körúti telephelyen. A családias hangulatú ünnepségre érkezõk egy alkalmi idõutazáson is részt vehettek: a telep udvarán felállított sátor alatt korhû ruhába öltözött, mosolygós hölgyek töltötték elsõ, eredeti mintázatú tubusába a Piros Aranyat. A jelenlevõket a cég beszállítóit és egyéb partnereit, valamint a sajtó képviselõit az Univer Szövetkezeti Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. A vállalat hatvan éves történetében mérföldkõnek tekinthetõ ez a beruházás, amely lehetõvé teszi a magyar, és mellette a román piac hazánkból történõ ellátását, valamint a tartósítószermentes termékskála kiszélesítését jelentette ki Szarka Balázs. A munkaerõ-megtartást is segítõ beruházás két legfontosabb eleme a csarnoképítés és a technológiai fejlesztés mondta Molitórisz Károly, az Univer Product vezérigazgatója. Az építkezés célja a gyártási és késztermék tárolási kapacitás piaci igényeknek megfelelõ növelése, a meglévõ készáru-raktár bõvítése, valamint a dolgozók munkakörülményeinek javítása. A másik cél a táplálkozástudomány legújabb eredményeinek, és a fogyasztói elvárásoknak megfelelõ gyártástechnológia bevezetése, a hatékonyság növelése. A cégvezetõ arról is beszámolt, hogy a termelés várhatóan az év végén kezdõdhet meg az új üzemegységben, melynek felépítését és berendezését az Univer egyrészt önerõbõl, másrészt bankhitelbõl finanszírozza. Mint elhangzott: a 2,7 milliárdos beruházás költségének felét teszi A 2,7 milliárdos beruházás várhatóan jövő év elejére készül el ki az építkezés, másik felét pedig a technológiai fejlesztés és a logisztikai bõvítés. Kecskemét polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az Univer a megyeszékhely emblematikus cége, melynek hatvanéves múltja nemcsak sok mindenre kötelez, de sok mindenre lehetõséget is ad. Az ország jelenlegi helyzetében figyelemre méltó, hogy van olyan magyar cég, amely nem elviszi a termelését, hanem itthon tartja, sõt határainkon túlról is visszahozza, és nem leépít, hanem bõvít tette hozzá Zombor Gábor. Városunk elsõ embere úgy vélekedett, hogy az Univer jó példát mutat más cégeknek is azzal, hogy megfelelõ szakértelemmel, tisztességgel, megalapozott tervekkel és egy pozitív jövõképpel eredményeket lehet elérni. Elfogadta a jubiláló cég vezetõinek meghívását Süth Miklós, az FVM szakállamtitkára, országos fõállatorvos is, aki azt hangsúlyozta, hogy az Univer termékei valóban az otthon ízeit jelentik, hiszen szinte minden magyar család asztalán ott vannak. Sipiczki Sándor A KÉPVISELÕ VÁLASZOL Térfigyelõ kamerákat kap a Gyenes tér A közeljövõben két kamerával bõvül városunk térfelügyeleti rendszere. A közgyûlés döntése értelmében mindkettõt a Gyenes térre helyezi ki az Opticon Kft. A munkák költségeit a cég vállalta magára, illetve kétszázezer forinttal támogatja a fejlesztést a Kecskemét Közbiztonságáért Közalapítvány is. Az érintett választókörzet önkormányzati képviselõjét arról kérdeztük, hogy miért kezdeményezte a Gyenes tér terület-felügyeleti hálózatba történõ bevonását. Nagyon sok lakossági panasz, észrevétel érkezett közvetlenül hozzám, hogy az ott lakók éjszakai nyugalma nem biztosított válaszolta Szemereyné Pataki Klaudia. Esténként, különösen tavasztól késõ õszig, amíg az idõjárás engedi, a tér a fiatalok szórakozóhelyévé válik. Ittas ifjak lármája, üvegcsörömpölés, motorzaj, nem egyszer agresszív randalírozás teszi lehetetlenné az emberek pihenését. A lakók rendszeresen hívják a rendõrséget és a polgárõrséget, akik ilyenkor ki is mennek, de folyamatosan nem felügyelhetik a rendet. A Gyenes tériek megkerestek a problémával, és az elsõ lépést már tavaly megtettük, amikor csökkentettük a sétányon lévõ padok számát. Ez azonban nem oldotta meg a gondot, csak annyit értünk el, hogy a tér másik végére, a játszótér környékére helyezték át törzshelyüket a rendzavarók. A közelmúltban javasoltam, hogy térfigyelõ kamerák kihelyezésével próbáljunk meg rendet tenni a környéken. Tettem ezt azért is, mert a rendõrségnek a felügyeleti rendszer eddigi mûködését értékelõ beszámolójából egyértelmûen kiderül, hogy a kamerák számottevõen javítják a megfigyelés alatt tartott területek bûnügyi statisztikáit. Ez pedig a Gyenes térre is ráférne, hiszen a betörések, a lopások mellett már a kábítószer-kereskedelem is megjelent a környéken. Felvettem a kapcsolatot a rendõrséggel, és õk is támogatták az elképzelést. A hamarosan kihelyezendõ két kamera teljes egészében belátja a teret, a rendõrségi diszpécserszolgálaton pedig a nap huszonnégy órájában, monitorokon figyelik, mi történik a területen, és azonnal a helyszínre tudják küldeni a járõröket, amennyiben nem kívánt eseményt észlelnek. S. S. Szemereyné Pataki Klaudia

3 Bár amint azt láthatják a Kecskeméti Lapok online napilap-változatának olvasói ( finoman szólva is szkeptikusak a koalíciós szakítás õszinteségét illetõen, és valószínûleg színjátékot gyanítanak a háttérben, a jelek másra utalnak. Azt persze nem tudhatjuk, hogy a Gyurcsány-Kóka páros megegyezett-e a színfalak mögött (amint azt egyesek tudni vélik, ennek hozadéka szerintük, hogy Gyurcsány a szakítással bebiztosította helyzetét az MSZP-ben, Kóka pedig utolsó esélyt kapott, hogy felvegye a versenyt Fodor Gáborral), de ez már nem is lényeges: a mondatok, melyek a szocialisták és a szabaddemokraták részérõl egymás felé elhangzottak, mindkét politikai formációt jelentõsen koptatják. Ha ugyanis (egykori) barátod mond rólad csúnya dolgokat közös múltatokból, sokkal hitelesebben hangzik, mintha ellenséged tenné ugyanezt, még akkor is, ha jelen esetben fogalmunk sincs arról, hogy a baráti vádak igazak-e. (Emlékezzünk, milyen károkat tudott okozni Dávid Ibolya Orbán-ellenességével a polgári oldalnak. Az MSZP-SZDSZ-es bírálatok könynyedén leperegtek a Fidesz elnökérõl, hiszen kilógott a lóláb. De az egykori szövetséges amúgy hazug kritikája sokak számára hihetõnek tûnt.) 19% VÉLEMÉNY Ki-ki meccs A jobboldali elfogultsággal nem vádolható Szonda Ipsos felmérése szerint a relatív többség (az összes megkérdezett 49 százaléka) elõrehozott választásokban látná a megoldást, de még további 12 százalék küldené melegebb éghajlatra Gyurcsány Ferencet. A Századvég-Forsense hasonló eredményre jutott, s az õ közvélemény-kutatásuk szerint a Ki a felelõs a jelenlegi politikai helyzetért meccsét re Gyurcsány nyerte az egyébként nagyon igyekvõ Kókával szemben. Persze azt az elmúlt két évben megtapasztaltuk, hogy Magyarországon lehet bizony a nép ellenében is hatalmat gyakorolni. Ám ilyen gazdasági krízisben, ilyen politikai válsághelyzetben két évet kisebbségben kormányozni, majd eséllyel ráfordulni a soron következõ parlamenti választásokra nos, Gyurcsány legyen a talpán, ha ezt politikailag túléli. De bármilyen ügyes szemfényvesztõ is a magyar baloldal egykori nagy reménysége, ez talán még az õ képességeit is meghaladja. Ilyen válsághelyzetben két évet kisebbségben kormányozni, majd eséllyel ráfordulni a választásokra nos, Gyurcsány legyen a talpán, ha ezt politikailag túléli. Haág Zalán fõszerkesztõ haag.zalan@kecskemetilapok.hu HONLAPUNK ELÕZÕ HETI KÉRDÉSE: Visszatér-e az SZDSZ a koalícióba? Csak ha nem Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök. 4% Csak ha marad az egészségbiztosítási reform, és visszatérhet Horváth Ágnes. 6% Nem, már csomagolnak és hamarosan leadják a slusszkulcsokat. 71% Összes szavazat: 3425 Igen, csak fenyegetnek, de hamarosan újra szent lesz a béke. E heti kérdésünk: Mi lenne a legjobb megoldás a kormányválságra? Szavazzon Ön is a hírportálon! HÍR-HÁTTÉR 3 Kecskeméten nincs feszültség a baloldalon Nem befolyásolja az MSZP és az SZDSZ kecskeméti szervezeteinek viszonyát a két párt kormánykoalíciós nézeteltérése. Errõl egybehangzóan tájékoztatták lapunkat a szocialisták és a szabaddemokraták helyi elnökei, Brúszel László és Zombori Mátyás. Mindketten kijelentették, hogy véleményük szerint a koalíciós vitának nem lesz hatása a helyi ügyekre, tekintettel arra, hogy a megyeszékhelyen mindkét párt ellenzékben van, gyakorlatilag közösek az érdekeik, több képviselõjük közös jelöltként jutott be a közgyûlésbe. Zombori Mátyás azt is hozzátette: az SZDSZ kilépése a kormánykoalícióból semmiképpen sem eredményezi azt, hogy a kecskeméti szabaddemokraták közelednének a Fideszhez, az MSZP-vel pedig továbbra is korrekt marad a kapcsolatuk. Illés Péter utódai Csonka Pétert választotta alelnökévé a politikai életbõl távozó Illés Péter helyett az MSZP kecskeméti szervezete. A párt közgyûlési frakciójában Véghné Bánóczki Anna foglalja majd el a mandátumáról lemondott képviselõ helyét. Csonka Péter eddig is az elnökség tagjaként tevékenykedett, civilben a vállalkozásfejlesztési alapítvány jogásza. Véghné Bánóczki Anna korábban már volt önkormányzati képviselõ, akkor szociális területen dolgozott, jelenleg az Univer Zrt. munkatársa. Újabb frekvenciával bõvül a Gong Az Országos Rádió és Televízió Testület döntése értelmében újabb frekvenciával bõvült a Gong rádió hálózata. Tõzsér Judit ügyvezetõ igazgató a napokban írja alá az új mûsorszolgáltatási szerzõdést, majd júniustól a keceli adó körzetbõvítéseként a Dunántúl egyik kapujában Solton is fogható lesz a rádió. A Gong rádiónak a solti a 6. frekvenciája: Kecskeméten, Csongrádon, Nagykõrösön, Gyömrõn, Kecelen és most már Solton és térségében is hallgatható a Térség hangja. VOSZ-közgyûlés Hírmix Kupa Mihály lesz a vendégelõadó a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Szervezetének soron következõ közgyûlésén április 16-án, szerdán 14 óra 30 perctõl a Bozsó Gyûjtemény helyszínén, a Klapka-házban (Klapka u. 34.). A közgyûlésre elõzetes bejelentkezés alapján minden vállalkozót és jövõbeni tagtársat is várnak. Érdeklõdni a 76/ as vagy a 30/ es telefonszámokon, illetve a Csányi J. krt. 12. szám alatt, a II. emelet 202- es irodájában lehet.

4 4 TÁJOLÓ Veszélyben a babamentõk Néhány csecsemõ nem úgy, nem ott és nem akkor születik meg, ahol és amikor kellene. Ilyenkor a koraszülött mentõszolgálatokra hárul a feladat, hogy a beteg babákat a megfelelõ segítséget nyújtó kórházba szállítsák. Budapest száznegyven kilométeres körzetében a Peter Cerny Alapítvány érkezik a riasztásra, ha baj van. A Cernymentõk mûködése azonban lehetetlenné vált. Segítség nélkül április 15-étõl befejezte volna a mûködését a tizenkilenc éves szolgálat. Már több mint negyvenkétezer koraszülött babán segítettek Veszélyben a guruló intenzív Az otthagyott kép Istvánkáról, mielőtt elvitte a Cerny Az elsõ rohamkocsi 1989-ben indult el. Az alapítvány kezdetben állami támogatás nélkül mûködött, holott egy hiánypótló szolgáltatást lát el ben voltak utoljára a mostanihoz hasonló kritikus helyzetben, akkor le is kellett állniuk egy hétre. Az állam hivatalosan azóta támogatja a Cerny-mentõt. Az alapítvány 2004 óta egyre nehezebb helyzetben van, hiszen az állami támogatás egyre kevesebb, amihez nekünk egyre több pénzt kell hozzápótolni a nagylelkû adományokból. Mostanra gyakorlatilag az összes tartalékunkat föléltük. Az év elsõ három hónapjában csupán hatmillió forintot kaptunk, miközben harminchat millióba került a háromhónapnyi mûködésünk tudtuk meg Somogyvári Zsolttól, az alapítvány szakmai vezetõjétõl. Mivel az alapítványnak elfogyott az összes pénze, kritikussá vált a helyzet. Az utolsó pillanatban jött a segítség: az állami finanszírozási szerzõdés, ami január 1-je és június 30-a között a mûködési költségek teljes fedezetét biztosítja, így változatlanul tud mûködni a mentõszolgálat. Arra, hogy mi lesz június 30-a után, nem tudják a választ, de reménykednek. Mentõt vezetõ babadoktorok 1988-ban fogtam bele az alapítvány szervezésébe, amikor az újszülött intenzív osztályon dolgoztam. Az éjszakai ügyeletek során rendszerint úgy hozták be a babákat, hogy nem volt szívmûködésük vagy nem lélegeztek. A mentõs kollegák azonban tanácstalanul álltak, hiszen sem eszközük, sem gyakorlatuk nem volt a kisbabák ellátásához mesélte Somogyvári Zsolt. Az európai országok között is ritkaságnak számító koraszülöttmentõ-hálózatot kellett létrehozni, mivel Magyarországon a koraszülés gyakorisága nyolc százalék, vagyis duplája, mint a környezõ országokban. Az elsõ mentõautót egy osztrák úrtól, Peter Cernytõl kapták, a mûködésre pedig szó szerint össze kellett koldulniuk a pénzt. Mivel akkor még személyzetre nem volt pénz, két kollégámmal, Rónaszéki Ágoston és Nobilis András doktorokkal megszereztük azt a jogosítványt, ami a mentõautó vezetéséhez szükséges. Fél évig mi voltunk a gépkocsivezetõk, így üzemelt a szolgálat árulta el a megszállott babadoktor. Egy fotó az édesanya ágyánál Az alapítvány az elmúlt tizenkilenc év alatt több mint negyvenkétezer újszülöttet szállított. Egyikükért, az akkor csupán hatnapos Lugosi Istvánkáért tíz évvel ezelõtt egy vasárnap délelõtt érkezett a kecskeméti kórházba a guruló intenzív osztály. Az elsõ néhány napban még nem volt probléma, majd egy fertõzésnek köszönhetõen egyik nap a kisfiamnak összeomlott a légzése, kétoldali légmelle lett és tüdõgyulladást kapott. Kecskeméten már nem tudtak segíteni rajta. Vasárnap vitte el a Cerny Alapítvány Istvánkát. Nagyon nagy empátiával viselkedtek az orvosok, ami sokat segített akkor idézte fel a tíz évvel ezelõtti eseményeket Lugosi István. Az Alapítvány munkatársai ekkor egy fényképet hagytak a szülõknek a kisbabáról, amit 1996 óta minden esetben megtesznek. Nagyon nehezen éltük át azokat a napokat. A legdrámaibb számomra az volt, amikor elvitték a kisfiam, én akkor omlottam össze. Akkor minden szülõben felmerül, hogy mi van, ha nem jön viszsza. Kitörölhetetlen emlékként marad meg az emberben. Örökké hálásak leszünk az Alapítványnak mondta lapunknak a kecskeméti édesapa ben huszonnyolc újszülöttért érkezett a A sárga rohamkocsik Budapest 140 kilométeres körzetében mentenek kecskeméti Megyei Kórházba a Cerny Alapítvány. Sok koraszülöttet szállítottak már jól, gyorsan, kíméletesen különbözõ kezelésekre és speciális vizsgálatokra. Elsõsorban azokat az újszülötteket, akiknek légzészavaruk van, gyereksebészeti vagy gyerekszemészeti ellátást igényelnek tudtuk meg Csáthy Lászlótól, a Kecskeméti Megyei Kórház Gyermekgyógyászati Osztályának vezetõ fõorvosától. Tevékenységünk alapja, hogy mindig megoldást próbálunk találni. Ez a szemlélet valamennyi cernysre jellemzõ, akik ezért az ügyért szívvel-lélekkel dolgoznak mondta Somogyvári Zsolt. Tizenkilenc év és Istvánka áprilisban már tízéves lesz negyvenkétezer megmentett gyermekélet után még ma is napról napra bizonyítania kell fennmaradásáért az alapítványnak. Gál Orsolya

5 TÁJOLÓ 5 Akár száz riasztás 24 óra alatt Kecskeméten Felkapjuk a fejünket, valahányszor szirénázó mentõautót látunk elrobogni az úton. Valakinek baja esett, netán az élete forog kockán? Aggódunk érte ismeretlenül is, és arra gondolunk, bárcsak még idejében érkezne a segítség! Ha magunk elé képzelünk egy hatvan kilométer átmérõjû kört, amely Kecskemét mentõállomásához tartozik a kiterjedt tanyavilággal, beláthatjuk: a versenyfutás az úttal és az idõvel a rosszul lett vagy szerencsétlenül járt emberek megmentéséért nem egyszerû feladat. A mentõk a riasztástól számolva helyben öt-tíz, míg a távolabbi Orgoványra húsz-huszonöt perc alatt érnek oda. A havi átlagos kivonulások száma mintegy Elkülönített betegszállítás A mentõállomáson tett minapi látogatásomkor alkalmam nyílt az különvált a mentés és a betegszállítás. Az utóbbival most már a Betegszállítók Egyesülete foglalkozik. Ezzel az összes feladatszám kevesebb lett, de az elmúlt két hónapban megyei szinten nõtt a mentési feladatok száma az elmúlt év átlagához viszonyítva január 1-jétõl csak az olyan betegek szállítását végezhetjük, akik egészségügyi szakkíséretet igényelnek. A szakkíséretet nem igénylõk tehát az említett egyesület segítségével juthatnak el a kórházakba. Ami továbbra is ránk tartozik: a mentés, amelynek szakmailag is és az eszközeinket tekintve is meg tudunk felelni. A csoportvezetõ nemcsak irányít, ment is A kecskeméti állomás mentésirányítási csoportvezetõje Horváth Szilvia. Pénteken délután Bozsik Béláné, Udvari Sándorné, Nyikos László és Józsa József kollégáival fogadja a hívásokat. Kevésbé forgalmas napon A mentők a riasztástól számolva akár öt tíz perc alatt a helyszínre érnek Nyíregyházi Mentõtiszti Fõiskolára, ahol 2005-ben végzett. Jelenlegi beosztásában tavaly június óta dolgozik. Fõorvosi dicséret minõsíti munkáját, amely szép és nemes ám nemegyszer megrázkódtatással is jár.) Halott gyermek az anya mellett vözlés után megköszönte, hogy segített rajta. Egy nyári estén egymagában tört rá a rosszullét az egyik betegre. Telefonálni még tudott a mentõknek, de a kaput már nem volt ereje kinyitni. Horváth Szilvia kollégája a kerítésen mászott be érte. A mentõs hölgyet leginkább a gyermekbalesetek viselik meg. Ezekre gondol ma is, amikor a városon végigrepesztõ, szilaj motorosok tövig nyomják a gázt. Soha nem felejti el az autópályán egy nyolc év körüli gyermek látványát, aki kirepült a gépkocsiból. Már nem lehetett megmenteni. Ott feküdt holtan, a súlyosan sérült anyja mellett. A világban mindenhol mentenek A folyosón egy falba mélyített kirakat ragadja meg a figyelmemet. Afféle házi tárlat, de ennél valószínûleg több. Tele a mentõjármûvek kicsinyített másaival, a szolgálat õskorától kezdve egészen napjainkig. Húsz éve a mentés szolgálatában (Subicz József) egészségügy tûzvonalbeli katonáival találkozni. Két évtized köt ehhez a pályához meséli Subicz József, a Dél-Alföldi Regionális Mentõszervezet Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségének vezetõ mentõtisztje. Annyi minden történt és történik napjainkban is, ami a munkánkat szabályozza. Az év elején ötven, míg máskor akár száz riasztás is elõfordul Kecskeméten. A mentésirányító csoportvezetõ egyben mentõtiszt is, így nem ritkán õ is kocsiba ül, hogy életeket mentsen. (A szabadszállási születésû hölgy mentõápolónak tanult a kecskeméti Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskolában. Jelentkezett a EZT ÍRTA A KECSKEMÉTI LAPOK 1928-BAN Mentõállomás Kecskeméten A város közegészségügyi állapotának igen jelentékeny javítását célozzák azok a tárgyalások, amelyek néhány nappal ezelõtt egy Kecskeméten felállítandó mentõállomás ügyében megindultak. A városi tanács ugyanis tervbe vette a mentõállomás felállítását, mentõautó beszerzésével együtt. Ebben az ügyben ma Kecskemétre érkezett az Országos Mentõegyesület egyik vezetõje, akinek közbenjöttével Zimay Károly polgármester, Füredy Lajos tanácsnok és dr. Tassy József tiszti fõorvos ma délben tanácskozásra ültek össze a polgármester fogadószobájában. Értesülésünk szerint a mentõállomás ügye máris elõrehaladott állapotban van, s felállítása a legközelebbi idõre várható írta lapunk 1928 februárjában. Horváth Szilvia az állomás központjában, ahová a hívások beérkeznek Jólesõ érzés egy-egy visszajelzés a hozzátartozótól vagy éppen a sérülttõl. Köszönik, amit értük tettek. Így történt annak a tizenegy éves kislánynak az esetében is, akit az iskola elõtti zebrán ütött el egy autó. Két hónappal késõbb megismerte megmentõjét az utcán. Az illedelmes üd- Szalóki Nándor mentõorvos is megmegáll Trencsényi Péter ápolónak az országban alighanem egyedülálló gyûjteményénél. Az itt látható makettek az óceánon, a tengeren túlról, Európából és máshonnét jól érzékeltetik: a mentõk segítõ keze a világon mindenhol, mindenhová elér. kohl

6 6 PORTRÉ CSATÁRI BÁLINT CSALÁDI ÖRÖKSÉGE A KÖRNYEZETJOBBÍTÓ SZÁNDÉK A gödörbõl kimászni csak jövõképpel lehet Keveseknek adatik meg, hogy az elmélyült és eredményekben gazdag tudományos tevékenység, az ismeretek átadása, a tanítás, a különféle szakbizottságokban, szervezetekben végzett munka, a könyvek, publikációk, elõadások írása éppúgy beleférjen a mindennapjaiba, mint a kiegyensúlyozott, boldog családi, illetve a közösségi, társasági élet. Csatári Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója mindezt elmondhatja magáról. Beszélgetésünk során azonban azt is elárulta, hogy az ország jelenlegi gazdasági, társadalmi, politikai helyzete az õ közérzetére sem hat pozitívan. Csatári Bálint Milyen útravalót kapott a szüleitõl, nagyszüleitõl? Mai fejjel visszagondolva csodálatos gyermekkorom volt. Édesapámat aki egy nagykunsági paraszt-polgárcsaládból származik 1951-ben avatták állatorvossá, és egy akkor még nem is olyan kicsi bihari faluba, Zsákára helyezték községi állatorvosnak. Öt éve ötvenkét esztendõ után ideköltöztek hozzánk. Szerette a hivatását, az embereket, az állatokat. Ha azt kérdezik, hogy honnan az indíttatásom arra, hogy magam is próbáljam jobbá tenni a saját világomat, környezetemet, akkor a válaszom egyértelmûen az, hogy tõle, és a hozzá hasonló felmenõimtõl örököltem. Az érettségi után Csatári Bálint tanári diplomát szerzett a szegedi egyetemen. Tudományos munkája már akkor elkezdõdött: 1975-ben a szegedi tanyavilágról írt egy ahogy fogalmazott: a mai napig is vállalható doktori értekezést. Ennek ellenére mégsem kutatóként kezdte a pályáját, hanem visszatért tanítani egykori alma materébe, a berettyóújfalui gimnáziumba. Volt ennek akkor egészen prózai oka is mondta. Az idõsebbek még biztosan emlékeznek rá, hogy Szegeden, vagy egy nagyobb egyetemi városban lakáshoz jutni még akkor sem lehetett, ha az embernek pénze volt. Így voltunk mi is, ezért aztán a doktori értekezés megvédése után felhívtam telefonon a volt iskolaigazgatómat. Ma is csak meghatódottsággal tudok arról beszélni, hogy a volt tanáraim rendkívüli tantestületi értekezletre ültek össze, és körülbelül húsz perc alatt összeadták nekem a megfelelõ óraszámot. A saját bérük megrövidítésével kínáltak nekem állást, és lakást is kaptunk. Mikor kezdett el kutatással foglalkozni? A kezdetektõl nosztalgikusan élt bennem az eszményképe annak a tudós tanárnak, amilyen nekem diákként nagyon sok volt. A gimnáziumi tanítás mellett órákat tartottam végzõs debreceni egyetemistáknak, publikáltam az Alföldi Tanulmányokba. Késõbb elnyertem az akadémia ma is Hazánkban nem a szándékokkal van a baj, a mai problémáink fõ gyökere, hogy nagyon kevés a pénz. létezõ ösztöndíját, amit kifejezetten középiskolai tanároknak ajánl fel, hogy tudjanak valamilyen kutatást folytatni. Így kezdtem el Sárrét népesség- és településföldrajzával foglalkozni a békéscsabai, akkor már mûködõ kis akadémiai csoportunk, és a debreceni egyetem akkori tanárainak a segítségével. Miért vett búcsút öt év után a berettyóújfalui gimnáziumtól? A tanári ösztöndíj elnyerése után felhívott a békéscsabai kutatócsoport vezetõje, hogy tudományos ösztöndíjra is lehetõség van. Ez azt jelentette, hogy a munkakönyvem a gimnáziumban maradt, és három esztendõre kaptam meg a tudományos minõsítõ bizottságtól ezt a bizonyos aspirantúra ösztöndíjat. Már a disszertációmat írtam, amikor megkerestek, hogy a békéscsabai tudományos egység mellett Kecskeméten is szeretnének egy nem túlságosan nagy, de a területért elkötelezetten dolgozó kis kutatóhelyet létesíteni. Ez annyira szép volt, hogy el se hittem, így fél évig nem is foglalkoztam a dologgal, hanem egyszer csak jött a levél, hogy küldenék a kikérõmet. Írtam egy válaszlevelet, hogy ez nem olyan egyszerû. Akkor már két gyermekünk, lakásunk, jó állásom volt. Nem sokat váratott magára az újabb üzenet: azt mondták, ha ott leadom az OTP-s lakást, itt adnak helyette másikat, és már költözhetünk is. Így kerültünk Kecskemétre 1982 júliusában. A harmadik gyermekünk nem sokkal késõbb már itt született meg. Szeged, Berettyóújfalu, Kecskemét: minden költözésnél született egy utód, úgyhogy továbbköltözni már veszélyes lett volna. Hogy foglalná össze a Kecskeméten töltött több mint két és fél évtizedet? Az elsõ pillanattól kezdve nagy örömmel, boldogsággal dolgozom a városban. Az már más kérdés, hogy a munkáink hasznosulását jelentõsen befolyásolja, hogy éppen milyenek a körülmények. Ha összevetjük a helyzetünket, a lehetõségeinket a nemzetközi standardokkal, akkor bizony meg kell állapítanunk, hogy itthon néha nehezebb boldogulni. Említene néhányat az emlékezetesebb kutatásaik közül? Nagyon érdekes munkánk volt már a legelsõ is, ami az új települések keletkezését vizsgálta Bács-Kiskunban öt írtunk, amikor az úgynevezett kis rendszerváltás bekövetkezett. Megpezsdült az élet a megyében is, és akkor végeztük el a népességmegtartó képességrõl szóló vizsgálatot. Ez azt a látszólag meglepõ eredményt hozta, hogy akadnak települések, ahol a mérhetõ adatok jók, az emberek mégis elmennek, máshol a mérhetõ adatok nem túl jók, és az emberek mégis ott maradnak. Kiderült, hogy a falvakban még mindig megtartó ereje van a közösségnek, ha jó az orvos, az állatorvos, a népmûvelõ, vagy éppen a lelkész. Akkoriban Névjegy Csatári Bálint Karcagon született 1949-ben. Matematika-földrajz szakon végzett, egyetemi doktor lett 1975-ben, kandidátus 1984-ben ben Enyedi György akadémikussal szervezte meg az MTA Regionális Kutatások Központja kecskeméti Településkutató Csoportját óta az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete választott igazgatója. Hazai és külföldi tudományos folyóiratokban közölt tanulmányainak száma meghaladja a százat, 36 szakkönyvben mûködött közre szerzõként. Címzetes egyetemi docens, Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. Fõbb kitüntetései: Bács-Kiskun Megye Településfejlesztéséért-díj (1984), Pro Régió (1995), Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1996), Akadémiai-díj (1997), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2002). Kevés a pénz és a kutató is

7 PORTRÉ 7 külföldi vendégek sokasága érkezett hozzánk, nagy volt az érdeklõdés a változó, rendszerváltás elõtti magyar vidék iránt. A másik nagy lehetõségünk az Alföld-kutatások felélesztése volt ben a rendszerváltó parlament hozott egy konkrét határozatot az Alföldrõl. Több mint százhúsz munkatárssal dolgoztunk bõ három évig a nagytáj szisztematikus kutatásán, az új változások elemzõ leírásán. Milyennek értékeli a helyzetüket napjainkban? Az anyagi- és a személyi feltételek vonatkozásában sem állunk túl rózsásan. A legjobb helyzetû európai országokban például a skandinávoknál tizennégy kutató-fejlesztõ jut ezer aktív keresõre. Ez a szám nálunk három fõ, miközben még a kontinensátlag is nyolc. Úgy látom, hogy hazánkban nem a szándékokkal van a baj, a mai problémáink fõ gyökere, hogy nagyon kevés a pénz. Kétségtelen persze, hogy a kutatás költséges. Mindenütt az: de a nemtudás még költségesebb, és a kettõ között a határt, az arányt nem könnyû megtalálni. Az is gond, hogy a magyar politikai elit eddig nem igazán tudott érdemi lépést tenni a decentralizáció irányába, ez pedig nagyon sok helyi probléma megoldásának az akadálya. Tipikusan ilyen például az évtizedek óta kutatott Homokhátság ügye is. Hazánkban sajnos növekednek a területi különbségek, aminek többek között az az egyik oka, hogy egyre nehezebb, egyre bonyolultabb eligazodni a pályázati rendszerben. Ezekhez is kutatási eredmények, vizsgálatok kellenének. Lát-e reményt a pozitív változásokra? Nagyot lendítene a jelenlegi helyzeten, ha néhány fontos területen valóban politikamentesen, egyfajta közegyetértés alapján indulna meg a kutatás és a fejlesztés. Jó lenne, ha több olyan felelõs, a felelõsséget megosztó megbízást kapnánk kutatásokra, amelyek a magyar vidéki változások rejtelmeit jobban feltárhatnák. Ebben a tekintetben nagyon fontosnak tartom például a táj- és környezetvédelem, a környezet-tudatosság vagy éppen a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás mélyebb vizsgálatát. A másik, aminek nagyon örülnék, ha a már említett decentralizáció mellett akár a felsõ-, akár a középszintû vezetõk bátrabban bevállalnának bizonyos területi minõsítések alapján való beavatkozást, és ha az ezzel kapcsolatos tervezési folyamatban bátrabban tudnának élni a területek jellegzetességeivel. Például a tanyás térségek esetében. Összességében azt szeretném, ha az ország ki tudna mászni abból a gödörbõl, amelybe jövõkép, a távlatos közös gondolkodás hiánya miatt kerültünk. Ehhez szerény mértékben mi is tudnánk segítséget adni, persze Az unokák: András, Anna, Benjámin és Johanna csak akkor, ha feladatokat, azokhoz pedig tisztességes finanszírozást kapnánk. Milyennek ítéli meg Kecskemét kilátásait? Nagyon nehezen viselem azt, hogy a város tudományos kapacitása, illetve felsõoktatási jövõje ennyire labilis, miközben ma az európai versenyképességnek kifejezetten ezek a pillérei. Az önkormányzat megrendelésére foglalkozunk a problémával, együttgondolkodva a település szakmai és politikai vezetõivel is, de jelenleg nagyon sok nehézség akadályozza a munkát, a megoldást. Köztudott az is, hogy elõírás egy új szellemû, integrált városfejlesztési stratégia készítése. Kecskemétnek három olyan problémája van, amelynek megoldása nélkül ezt a feladatot nem lehet jól elvégezni. Az egyik a közlekedés problémája, a másik a beépülés elképesztõ mértéke, a harmadik pedig a formálódó részönkormányzatok, településrészek alulról építkezõ, rendkívül szimpatikus igénymegfogalmazásaiból adódik, amelyeket sokféleségükbõl fakadóan borzasztóan nehéz beemelni egy Miniszteri látogatás Mûködésének kezdete óta a közelmúltban elõször tett látogatást miniszter az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének kecskeméti igazgatóságán. Fodor Gábor, a környezetvédelmi és vízügyi tárca elsõ embere szakmai konzultációt folytatott a Csatári Bálint vezette intézet munkatársaival. Szóba kerültek többek között a klímaváltozás várható gazdasági, települési és társadalmi hatásai, de tájékozódott a magas rangú vendég az intézet elmúlt tíz évben végzett, kiemelten fontos alap- és alkalmazott kutatási eredményeirõl is. Szerintem annál nagyobb boldogság nem létezik, hogy az embernek sikeresek a gyerekei. tervbe. Fontos volna, hogy elinduljon egy komoly, intézményesült köztervezési folyamat. Ez a munka ugyanis már nem a kutatók feladata lenne, hanem egy profi tervezõvállalaté, természetesen sokakkal, akár velünk is együttmûködve. Beszélgetésünk zárásaként kanyarodjunk el egy kicsit a munkától. Mi az, ami feltöltõdést ad az ön számára az újabb feladatok megoldásához? Elsõsorban és mindenekelõtt a család. A feleségem pedagógus, ebben a tanévben ment nyugdíjba a Zrínyi iskolából. Három gyermekünk és négy unokánk van. Az egyik lányunk gyógyszerész Kunszálláson, a nyolcesztendõs Anna és a hétéves András édesanyja. A kisebbik lányunk lézerfizikus lett, és meghívták egy Oxford melletti, nagy hírû fizikai laboratóriumba. Ott összebarátkozott egy angol úrral, szerelmük gyümölcse a másik két unokánk. Benjámin kétesztendõs, Johanna pedig tavaly októberben született. Interneten tartjuk a kapcsolatot, de viszonylag rendszeresen látogatjuk is egymást. A legkisebb gyermekünk, aki Kecskeméten született, és a hetedik Csatári Bálint a sorban, a budapesti Mûszaki Egyetem harmadéves hallgatója. Villamosmérnöknek tanul. Szerintem annál nagyobb boldogság nem létezik, hogy az embernek sikeresek a gyerekei. Nagy örömömre sikerült rábeszélni a szüleinket is, hogy költözzenek ide a közelünkbe, úgyhogy ha nagyobb családi összeröffenés van, és még az unokatestvérek is eljönnek, akkor általában csak egy kisvendéglõ különtermében tudunk összejönni. A vasárnapi fõzés nálunk úgy zajlik, hogy a lányom levest készít, anyukám süt, mi pedig a feleségemmel a fõételt prezentáljuk. Ilyenkor apám a boyszolgálat : a maga nyolcvanöt évével elindul az ételhordóval, és telepíti az élelmet. Nyáron a kertben szoktunk kis partikat rendezni, nemcsak magunknak, hanem kedves szomszédainknak is. A szomszédságot a család után a legfontosabb közösségnek tartom. Van egy baráti társaságunk is, melynek tagjaival évente tíz napot töltünk a Felvidéken. Túrázunk, szalonnát sütünk, nagyokat beszélgetünk. Szeretek fotózni, és mindig szakítok idõt az olvasásra, amivel többek között a munkámhoz is igyekszem frissen tartani a szellememet. Sipiczki Sándor

8 8 GAZDASÁG AKIÉ A MAGYAR ERDÕ ÉS TERMÕFÖLD, AZÉ A JÖVÕ Lehetõségek földje? Az elmúlt hetekben élénk vita folyt a magyar termõföld sorsáról a földtörvény tervezett módosítása kapcsán. Napvilágot látott a hír, miszerint a kormányzat értékesítené a magyar állami erdõvagyon egy tetemes részét is. Míg a földügyben egymásnak feszülõ érdekképviseletek hangját rendre halljuk a sajtóban, addig az erdõvagyon tervezett privatizációja iránt csekély a médiaérdeklõdés. A lé(t) a tét Gráf József agrárminiszter még tavaly bejelentette, hogy tavasszal ismét esedékes az utoljára 2007 decemberében módosított földtörvény további változtatása, különös tekintettel a hazai birtokviszonyokra. Mára a szakmai képviseletek be is nyújtották az egymással szöges ellentétben álló javaslataikat. A Magyar Agrárkamara a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségével (MOSZ) karöltve azt szeretné, ha termõföld vásárlásakor elõnyben részesülnének a gazdasági társaságok. Legfõbb hivatkozási alapjuk, hogy az állattartók a hatályos földtörvény miatt most csak haszonbérleti formában tudják a gazdaságos mûködtetéshez szükséges birtokméretet mûvelni. Az agrárkamara által benyújtott törvénytervezet ha a parlament elfogadja lehetõséget Bács-Kiskun megyei erdõk megoszlása Állami tulajdonú erdõk: 49,3 % Magántulajdonú erdõk: 45,5 % Közösségi erdõk: 0,7% Nincs adat: 4,6% Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat, január 1. nyújt arra, hogy olyan jogi személyek is földet vásároljanak, melyek jövedelmüknek csak ötven százalékát származtatják mezõgazdaságból. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ez ellen foglalt állást, és a helyben lakó gazdákat juttatná elõnyhöz, mondván: ha az agrárkamara és a MOSZ érdekei elõtérbe kerülnek, akkor még a es földvásárlási moratórium lejárta elõtt jelentõs földtulajdonhoz juthatnának a külföldiek. A nagy gazdaságok erõs hányada ugyanis jelenleg is a külföldi tõketulajdonosok érdekkörébe tartozik. Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója így fogalmaz: A javaslat ellentétes a koppenhágai szerzõdéssel, amely kimondja: Magyarországon termõföldet 2011-ig nem szerezhet külföldi személy. Ez a javaslat már nemcsak jogi személyeknek nyújt határidõ elõtti földszerzési lehetõséget, hanem a gazdasági társaságoknak is. Erdõtörvény-kerülõk Míg földügyben zajlik az állóháború, addig az erdõvagyon kérdésérõl kevesebb szó esik. A közel egymillió hektárnyi erdõterület értékesítése az egekbe szökõ költségvetési hiány lefaragása miatt kerülhetett napirendre. A sajnálatosan csekély médiaérdeklõdést felkeltõ indítvány azonnal az érintett szakmai és civil szervezetek támadásának kereszttüzébe került. Az érintettek aggodalmát az váltotta ki, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (MNV) január elsejétõl az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Zrt. jogutódja szervezeti és mûködési szabályzatában szerepel egy mondat, amely kimondja: az agrárportfólióért felelõs Föld csak magánszemélyeknek Az évi, többször módosított földtörvény szerint 2011-ig Magyarországon csak magánszemély vásárolhat termõföldet, azt is maximum 300 hektáros méretig. A rendszerváltás után a hazai termõföld 88 százaléka került magánkézbe. Egy 2005-ös összeírás alapján 7900 mezõgazdasági tevékenységet végzõ gazdasági szervezet és közel 707 ezer egyéni gazdaság mûködött hazánkban. A gazdasági szervezetek 22 százaléka 300 hektárnál nagyobb területet mûvelt összességében a vállalkozások által használt terület több mint 88 százalékát. Az egyéni gazdák 73 százaléka továbbra is egy hektárnál kisebb területen gazdálkodik. A mintegy 200 ezer, területalapú támogatásban részesülõ gazdálkodó esetében az uniós csatlakozás óta is megfigyelhetõ a birtokkoncentráció. A kisebb birtokosok fõként saját tulajdonú földet mûvelnek, a nagyobb területen gazdálkodók azonban már inkább bérlik megmûvelt földjüket. Amíg a földtörvény adásvételi szabályai nem változnak, a jelenleginél gazdaságosabb birtokméretek kialakítását egyedül az állami földek értékesítése segítheti. Az erdészszakma megálljt parancsolna a magánbefektetőknek vezérigazgató-helyettes feladatai közé tartozik a mezõ- és erdõgazdálkodási tevékenységet folytató társaságok vagyonkezelése, a társaságok értékesítésének elõkészítése és lebonyolítása. Száraz Gábor, az MNV szóvivõje szerint viszont a szabályzat idézett pontja csak a vezérigazgatóhelyettes mozgásterét jelöli ki, s nem jelenti automatikusan azt, hogy az erdõgazdaságokat privatizálni fogják. Hozzátette: az állami vagyonról szóló törvény is kimondja: az erdõgazdaságokat tartósan állami tulajdonban kell tartani. Racionalizáció és privatizáció? Ám ismeretes: folyamatban van az erdõtörvény módosítása és a huszonkét állami erdészeti szervezet mûködésének összevonása. A jelszó, mint mindig, a racionalizáció. Miközben a vagyonkezelõ tagadja a sajtóban megjelent híreket, egyes orgánumok informátoraikra hivatkozva kész tényként mutatják be az állami erdõk privatizációjának veszélyét: Minél veszettebben cáfolják, annál inkább bizonyos, hogy igaz. Elegendõ csak a kormánynak a vizitdíjat vagy a gázáremelést tagadó nyilatkozataira utalni adott hangot bizalmatlanságának egy, a Magyar Hírlapnak névtelenül nyilatkozó nagyvállalkozó, hozzátéve, hogy több forrásból is értesült a privatizációs tervrõl. Szerinte vállalkozói körök a hazai erdõterület 22 százalékának privatizációját kész tényként kezelik, és a kormányzat már csak azt akarja tisztázni, miként magyarázzák meg a közvéleménynek az újabb magánosítást. Ez ügyben nyilatkozatok sora látott napvilágot: Az értékesítés az öngyilkossággal lenne egyenlõ mondta Pechtol János, a Magyar Vadászati Kamara elnöke. Természetvédelmi szempontból nem tartanánk üdvözítõnek az értékesítést. Tapasztalataink szerint a magánerdõk tulajdonosai Önkormányzó erdõgazdák? Talán éppen az erdõvagyon elherdálását megakadályozandó, április 11- én Tasó László és Kósa Lajos, fideszes országgyûlési képviselõk önálló képviselõi indítványt nyújtottak be Szili Katalin házelnökhöz. Ebben megfogalmazzák, hogy azokat a száz százalékosan állami tulajdonban lévõ erdõket, amelyek önkormányzati igazgatású területeken fekszenek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ térítésmentesen adja át az érintett önkormányzatoknak. Ezzel a nyereséget termelõ erdõgazdaságok nagy anyagi segítséget tudnának nyújtani az egyébként szorult helyzetben lévõ önkormányzatoknak, melyek gondos gazdái lehetnének a fás területeknek. nem a környezetbarát, hanem a rablógazdálkodást részesítik elõnyben hangsúlyozta Gálhidy László, a WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország erdészeti projektvezetõje. Nem túl szimpatikus az ötlet fejtette ki véleményét a privatizációról Sárospataki Miklós, a gödöllõi Szent István Egyetem docense. Az egyetemi oktató úgy gondolja, a ha-

9 GAZDASÁG 9 zai viszonyok ismeretében még a törvényi biztosíték sem tartaná vissza az új tulajdonost az erdõ lerablásától. Szakmai berkekben tényként kezelik a magánosítás tervét. Elsõ lépésben részlegesen, majd hosszú távon mindenestül értékesítenék az állami tulajdonban lévõ erdõgazdaságok többségét. Ez alól kivételt csak a Megyei erdõsültség Bács-Kiskun megye közigazgatási területe: 8445 km 2 Ebbõl erdõterület: 1605 km 2 Erdõsültség aránya: 19 % nemzeti parkok 330 ezer hektáros területe és a természetvédelmi oltalom alatt álló részek képezhetnének. Félelem a lerablástól Itt vajon mi épül? Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat, január 1. Nyomulnak a vállalkozók az erdővagyonért Tudni kell, hogy a szakmán belül ez már régóta téma kezdte mondanivalóját Spiegl János, az Állami Erdészeti Szolgálat Bács-Kiskun megyei igazgatója. Az erdészszakmát megviselte a szövetkezeti erdõk magánosítása is, mert az erdész félti az erdõt a lerablástól, az elaprózódástól. Úgy gondolom, hogy a magánosítást a közeljövõben semmilyen kormányzat nem merné elindítani, mert olyan szakmai és társadalmi ellenállásba ütközne, amit aligha vállalna fel összegezte véleményét Spiegl, de kiemelte, hogy odafentrõl semmilyen hivatalos információ nem jutott el hozzá, csak különféle mendemondák. Az ügyet április 2- án már az Országgyûlés mezõgazdasági bizottságában is tárgyalták. Ekkor Nagy János, a MNV tizenegy tagú Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsának elnöke mindent tagadott. Elmondta: sem az erdõket, sem az erdészeti társaságokat, sem pedig az erdõben lévõ vadászházakat nem adják el. Az erdõgazdaságok ( ) nagy kihívás elõtt állnak, és ez indokolja, hogy tartós állami tulajdonban maradjanak. Ugyanakkor növelni kell hatékonyságukat, összevisszaságot nem akarunk fejtegette, majd hozzátette: az erdõgazdaságok hatékonyak, de lehetnek még hatékonyabbak is. Tiszta, világos gazdálkodást és viszonyokat kell teremteni hangsúlyozta. Az elmondottakban van azért némi ellentmondás. Ez utóbbi mondata annak fényében is érdekes, hogy szakmai körökben közismert: az állami erdészetek semmilyen költségvetési támogatásban nem részesülnek, vagyis profitot termelnek. Jelen állapotban az erdõgazdasági társaságok eredményesen gazdálkodnak és a költségvetés nettó befizetõi erõsítette meg ezt az a március 20-án kelt közös állásfoglalás is, melyet Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterhez írt az Országos Erdészeti Egyesület, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség és a Magánerdõ-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége A környezetügy középtávú stratégiája címû vitaanyaggal kapcsolatban. A bizottsági ülésen jelen volt Bagi Béla (Fidesz), a hírös város egyik országgyûlési képviselõje is, aki a Kecskeméti Lapoknak elmondta: Nagy János a meghallgatáson gyakorlatilag semmi érdemlegeset nem mondott. Az elnök úr szavai szerint nem lesz privatizáció, de a kormányzat valódi terveirõl semmit sem tudunk summázta a jelenlegi helyzetet a honatya. Solymosi Bertold Fásulttá válunk Trianon óta intenzív szakmai munka folyik az erdõterületek növelése érdekében. Mára Magyarország területének húsz százaléka erdõ, és az erdõsültség dinamikusan növekszik, hála az erdésztársadalom generációkon átívelõ munkájának. A közhiedelemmel ellentétben hazánkban minden évben sokkal több fát ültetnek, mint amenynyit kivágnak. Az erdészszakma becsülete, hogy Magyarország faipari nettó exportõr, vagyis a hazai szükségletek felett tudunk legálisan faipari alapanyagot termelni erdeinkbõl. Az engedély nélküli fakitermelés (falopás) okozta károk mértékérõl csak becslések vannak, de még a tolvajok garázdálkodása ellenére is évrõl évre nõ a hazai erdõterület. Az Európai Unió erdõtelepítési programja keretében, közösségi források igénybevételével zajlik az erdõsítés Magyarországon. A cél a százalékos erdõsültség elérése. Erdei séta a történelemben A Honfoglalás idején Magyarország mai területének egyharmadát (!) borította erdõ. Ezek nagymérvû pusztulása a tatárjárás után kezdõdött, mert a kataklizma utáni építkezések hatalmas mennyiségû faanyagot emésztettek fel. Erdõirtó községek, ún. soltészségek alakultak, melyek lakói bárddal, fejszével vágták a fákat, majd felégették és beszántották a földet. Az alföldi tölgy-, kõris- és szilerdõket a törökök irtották ki. A homokterületek mozgásnak indult futóhomokká váltak, s tönkretették a korábbi dús füvû legelõket is. A hegyvidéki területeken a viszonylag korán megindult bányászat miatt a bányák környéki területek erdeibõl termelték a bányafát. A többször egymásután felsarjadt erdõk nem tudták azt a fatömeget nyújtani, amit elvártak tõlük. Az elsõ erdõre vonatkozó intézkedések területi intézkedések voltak. A városokhoz, lakott területekhez közeli erdõrészeken már korán megtiltották a fakitermelést, s azt csak távolabb engedélyezték. Kis erdõtörténelem: 1426 Zsigmond király elrendeli: Az ólombányák céljaira használt erdõkben tarvágásra minden évben más és más területeket kell kijelölni ( ) A kivágott erdõ talaját semmi szín alatt sem szabad felszántani, hogy ott újra erdõ nõhessen Mária Terézia rendeletet hoz az erdõk kezelésérõl a túlzott mértékû fakitermelés miatt. Ekkor indult meg a rendszeres erdõgazdálkodás Az Országgyûlés megalkotja az elsõ feudális erdõtörvényt Kihirdetik az elsõ modern polgári erdõtörvényt Az elsõ világháborút lezáró trianoni békeszerzõdés miatt az ország elveszíti erdõinek 84 százalékát, az erdõsültség a korábbi 26-ról 12 százalékra csökken a csonka hazában Kaán Károly nevéhez fûzõdik az Alföld fásítási törvénye Törvény lép életbe az ország megváltozott természetföldrajzi viszonyaira és erdõire tekintettel, ez számít az elsõ magyar természetvédelmi törvénynek is Államosítják a száz kataszteri holdnál nagyobb területû magánerdõket, de lényegében a többit is állami kezelésbe vonják Megjelennek a gépek az erdõgazdálkodásban (teherautó, motorfûrész) Az erdõbirtokossági társulásokat leépítik, az erdõk közel harminc százaléka mezõgazdasági termelõszövetkezetek tulajdonába kerül Kihirdetik a szocialista tulajdonformára alapozott törvényt az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról A rendszerváltást követõen az erdõk közel negyven százalékát magánosítják, és törvényt hoznak az erdõrõl és az erdõ védelmérõl.

10 10 KULTÚRA Az egész országra ráférne, hogy jobban szeressük egymást Több száz apróság énekelte együtt régi és legújabb dalait Halász Judittal, amikor a napokban két forró hangulatú koncertet adott a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban. Az énekes-színmûvésszel a Szeresd a testvéred! címû új lemezének két bemutató elõadása közötti szünetben beszélgettünk. Több mint három évtizede énekel a gyerekeknek Nekem sajnos nem voltak testvéreim. Van viszont két unokám, akik között kicsi a korkülönbség, és az idõsebb is túl pici volt még ahhoz, hogy elmagyarázhassam neki: mit jelent az, hogy testvér, és miért kell egy újszülött babára jobban odafigyelni, mint arra, aki már meg tudja mondani, hogy mi baja van. Azt is tudtam, hogy rengeteg az olyan szülõ, nagyszülõ, aki ugyanezzel a problémával küzd. Ezt a lemezt azért készítettem el, hogy a magam módján nekik is segítsek. A dalok természetesen elsõsorban a gyerekekhez szólnak, de úgy érzem, hogy az egész országra ráférne, hogy kicsit jobban szeressük egymást. Több mint tíz éve nem láthattuk új filmben. Nem hiányzik? Valóban hiányzik a filmezés, a mozikban mostanában bemutatott magyar filmek közül azonban nagyon kevésre mondanám, hogy milyen jó lett volna, ha valamelyik szerepet én játszhattam volna el. A korosztályom vagy nem érdekli a rendezõket, vagy nem jutnak eszükbe olyan témák, amelyek a mi problémáinkról, örömeinkrõl szólnak. Nagyon sok kitüntetést, köztük Kossuth-díjat is kapott. Elõfordulhatna-e önnel, hogy visszautasítson egy elismerést? A színházi társalgóban szinte kizárólag az éppen aktuális feladatokról beszélünk. Gondolatokat cserélünk szakmai eseményekrõl, más színházak bemutatóiról, de politikáról a legritkább esetben esik szó. Biztosan elõfordulhatna olyan eset, amikor én is visszautasítanék valamit, de szívem szerint nem keverném össze a díjakat a politikával. Számomra éppen ezért azok az elismerések a legértékesebbek, amelyeket civil szervezetek adnak. Nagyon büszke vagyok például arra a díjra is, amit Kecskeméten kaptam az Európa Jövõje Egyesülettõl. Milyen a kapcsolata városunkkal? Amióta az Erdei Ferenc Mûvelõdési Központ mûködik, rendszeres vendége vagyok a háznak. Börönte Erika, a koncertjeim helyi szervezõje szinte kislány volt, amikor megismertem, most pedig már egyetemista gyermeke van. Az ilyen ismeretségek, barátságok számomra már majdnem családinak tûnõ kapcsolatok. Amikor a mai fellépésre jöttem, örömmel láttam a város határában azt a kis táblát, amelyen angolul az áll, hogy Üdvözöljük Kodály városában. Amikor az emberek jelentõs részét inkább az értéktelen bulváresemények foglalkoztatják, számomra biztató jel, hogy Kecskemét határában még ott van ez a kis tábla. Sipiczki Sándor Hõszigetelt nyílászárók gyártása és egyéb faipari tevékenységek Helyszíni szerelés és beépítés 6000 Kecskemét, Rákócziváros 8. (Kurucz krt. vége) Telefon: 06-30/ , 06-76/ info@fenyotherm.hu web:

11 KULTÚRA 11 Rokonság a kínai ujgurokkal? Nem ismerünk Európában még egy oly átfogó, az egész népességre kiterjedt, alapos antropológiai vizsgálatot, mint amit Henkey Gyula elvégzett állapította meg Tóth Zoltán József jogtörténész és politológus a Kecskeméten élõ antropológus életmûvérõl. Mi vitte az érdeklõdését az antropológia irányába már 16 évesen? kérdeztük a 88 évesen ma is publikáló kutatót. A harmincas évek derekán cikkek, tanulmányok sora jelent meg arról, hogy milyen embertani jellegek voltak jellemzõk az egyes honfoglaló sírokból feltárt csontokra, koponyákra. Szívesen olvastam ezeket, s amerre csak jártam feljegyzéseket készítettem arról, hogy a különféle tájegységekben milyen típusú emberekkel találkoztam. Ez vezetett oda, hogy édesapám engedélyével 1938-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen a Bartucz-tanszék embertani elõadásait is felvettem. Késõbbi munkámban kötelességemnek éreztem folytatni a Bartucz-féle koncepció hirdetését, illetve tényszerû adatokkal való bizonyítását. Az õ nevéhez kötõdik az embertani típusokon belül a turanid típus alföldi változatának meghatározása, melyet én nagy magyar alföldinek neveztem el. Bartucz professzornak nehézségei voltak abból a szempontból, hogy mindössze ezer ember vizsgálatára támaszkodott. Voltaképp az õ munkáját fejezte be az én antropológiai tevékenységem, melynek során 1956 januárja és 1997 között összesen személyt vizsgáltam meg. Ön a kandidátusi fokozatot 1990-ben A magyarság etnikai embertani képe címû értekezésének megvédésével szerezte meg. Melyek a ránk leginkább jellemzõ õsi típusok? A magyaroknál leggyakoribb turanid típus nagy magyar alföldinek nevezett változata (Henkey Gyula fotógyűjteménye) Elsõként a turanid típust kell megemlítenem, amirõl a következõk állapíthatók meg: magas vagy nagyközepes testmagasság. A fej nagy méretei mellett rövid fejjelzõ. Széles arcjelzõ. Keleti eredetre utaló, elõre álló járomcsont. Meredek homlok. Az arc síkjából közepesen kiemelkedõ, egyenes vagy enyhén konvex orrhát. Enyhén domború tarkó. Sötét, ritkábban zöldes szemszín. Barna-fekete hajszín. A turanid típus mellett hasonló jelentõséggel bír a magyar õslakosok körében a vele rokon pamíri típus. Leggyakoribb elõfordulási gócuk lakóhelyemhez legközelebb Szentkirályon határozható meg tõl publikálok a Kapu, 1998-tól a Turán címû folyóiratban. A Kapu március végi számában megjelent írásom a 190. a szakcikkek, tanulmányok sorában. Ebben épp azt próbálom bizonyítani, hogy a turanid és pamíri típus között létezik egy átmeneti lépcsõ. Elõfordulnak még nálunk keleti mediterrán, kaszpi, iráni, pontusi és elõázsiai típusok is. Utóbbi a kiskunoknál a leggyakoribb. Melyek a fõbb megállapításai a Kiskunsági õslakosok etnikai embertani vizsgálata címû munkájának? A kiskunok, nagykunok és a besenyõk a török népek kipcsak népcsoportjából származtak. A tatárjá- Henkey Gyula antropológus rás után a kiskunoknak szerepük volt a Duna-Tisza köze benépesítésében. A hat kun székbõl négy esett a két folyó közére: Mizse, Kecskemét, Halas és Hontos egy része. A Duna-Tisza közi kun szállások Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós és Kiskunlacháza népessége a török megszállás alatt is folyamatos volt, a többi kun szállás elpusztult. A kiskunsági õslakosok mérését között végeztem. Olyan év közötti személyeket vizsgáltam, akik szüleinek családneve mind apai, mind anyai ágon már a 19. század elsõ felében is szerepelt egyrészt az évi öszszeírásban, másrészt a négy református község fennmaradt anyakönyveiben. A turanid típus elõfordulásának aránya a kiskunoknál megfelel az országos átlagnak, nagyobb viszont az elõázsiai típus és a pontusi változat aránya. A kunok nemesi kiváltságokat is kaptak, ami elõsegítette a családok fennmaradását. Befolyásolta az õshaza-kutatók 1953-as nagy vitája abban, hogy 1955-ben aktívan elkezdett embertani kutatásokkal foglalkozni? Ez a vita voltaképpen évtizedek óta folyt részben hatalmi szóval. Az általam vizsgált õslakos eredetû személyeknél a közép-ázsiai eredetre utaló típusok turanid, pamíri, kaszpi és mongoloid együttes aránya 52,2 százalék. Ezzel szemben a finnugor jellegegyüttesek (urali, keletbalti, lapponoid) mindössze 3,8 százalékuknál volt észlelhetõ. Tehát az õslakos eredetû magyar népességeknél a közép-ázsiai eredetû jellegegyüttesek tizennégyszeres túlsúlyban vannak a finnugor formákhoz képest. Ez is mutatja, hogy mesterségesen táplált a finnugor származás-elmélet, amelyet a mai napig nem lehet bizonyítani nemcsak embertani, de régészeti és néprajzi szempontból sem. A kizárólag nyelvrokonságon alapuló ugor irányzat uralkodó jellegét a Habsburgok törekvése szabta meg. Egyrészt el akarták szigetelni a magyarokat a török kapcsolatoktól, másrészt le akarták törni a magyar nemzeti büszkeséget azzal, hogy a világ ura, Attila helyett az akkor még szegény, halszagú finnekkel rokonítottak bennünket. A hun-magyar rokonságról egyébként krónikáink is megemlékeznek. Tóth Tibor ben végzett közép-ázsiai kutatásai során közvetlen antropológiai kapcsolatot talált a baskírok és a Kárpát-medence magyarjai között. Eljutott a kazahsztáni argün népcsoport közel ezer fõt számláló madiar törzséhez is. A Közép-Ázsiában élõ rokon népek arcvonásai, antropológiai sajátosságai ugyanazon jellegzetességekkel bírnak, mint a magyar õslakosé. Ez az egyezõség a turanid típust figyelembe véve legnagyobb mértékben a kazahoknál figyelhetõ meg, de ha a többi, nálunk is fellelhetõ közép-ázsiai jellegegyüttest is vizsgáljuk, akkor a Kínában élõ ujgurok tûnnek a legközelebbi rokonainknak kada (Az interjú teljes terjedelmében a Kapu címû folyóirat honlapjának Lapon kívül rovatában olvasható.)

12 12 KULTÚRA Így zenéltek Mátyás király udvarában Ötszázötven évvel ezelõtt koronázták Mátyást királlyá erre emlékezik a Reneszánsz Éve Magyarországon, és ez adta a kecskeméti Renaissance Consort új mûsorának ötletét is. Bár az együttes tagjai korábban fõként a század muzsikáját játszották, idén a 15. század zenéje és tánckultúrája felé fordult érdeklõdésük. Mátyás udvarának zenéje címû mûsorukat a Tavaszi Fesztivál keretében a Pavane Történelmi Táncegyüttessel, valamint budapesti vendégzenészekkel és énekesekkel közösen mutatták be a Szentcsalád templomban. Korabeli kottákat is átdolgoztak Még a régi korok zenéjét kiválóan mûvelõ Renaissance Consort elõtt is ismeretlen volt a magyar uralkodói udvar reneszánsz zenéje, ezért mûsoruk összeállításához kutatómunkába kezdtek ben, Velencében Petrucci megjelentette a Harmoniae Musicae Odechaton címû kottakiadványt, benne olyan zeneszerzõk mûveivel, akik Beatrix invitálására Mátyás udvarában is megfordultak, és muzsikájukkal a királyi párt szórakoztatták. Sikerült hozzájutnunk néhány kottamásolathoz ebbõl a korabeli kötetbõl, amelyben a dallamok a maitól még nagyon eltérõ módon vannak lejegyezve nyilatkozta a Renaissance mûvészeti vezetõje, Pálinkás Albert. Csak a vezetõ dallamot írták le, a kíséretet egyáltalán nem. A régi kottákat zenetudósok és zenetörténészek írták át a mai elvárásoknak megfelelõen, a dalokhoz pedig a kor stílusában mi alkottuk meg a többi szólamot. A reneszánsz darabokat reneszánsz hangszereken: dudán, hárfán, tekerõlanton, shawn-on, schalmei-n és korabeli harsonán szólaltatták meg, amelyeket a Kodály Örökség Program támogatásával angol, spanyol és német hangszerkészítõktõl vásároltak. Mátyás és Beatrix is a tánc mestere volt Az esten elhangzott egy késõbbrõl származó, de Mátyást dicsõítõ dal is az énekmondók stílusában. A Reneszánsz hangulatot varázsoltak a Szentcsalád templomba zene mellett a tánc is fõszerepet kapott, annál is inkább, mert a 15. században e kettõ még elválaszthatatlan volt egymástól. A lakomákon, a követek érkezésekor, a fõúri találkozókon, de olykor még a csaták szüneteiben is zenés-táncos mulatsággal szórakoztatták az udvar népét, ezt a fennmaradt részletes beszámolók is tanúsítják. Sõt, a krónikák szerint Mátyás és Beatrix is szívesen csillogtatta meg az itáliai mestereknek köszönhetõ tánctudását a vendégek elõtt. A Renaissance Consort mûsora a közeljövõben DVD-n is megjelenik, a hangfelvételek rögzítése már folyamatban van. A Mátyás király udvarának zenéje címû elõadással pedig országjáró körútba kezdenek, még idén bemutatják a veszprémi, gyõri, váci, szegedi és diósgyõri közönség elõtt. bera A Kecskeméti Lapok Kft. Értékesítési képviselõt keres sikerorientált, céltudatos csapatába. Az ideális jelölt: Jövedelemigénye magas Jól terhelhetõ Önálló Szorgalmas Kreatív gondolkodású Nyitott az új értékesítési módszerek alkalmazására Feladatok: A Kecskeméti Lapok hetilap és a Kecskeméten legnagyobb példányszámban megjelenõ HÍRÖS hírlap hirdetési felületeinek értékesítése A Kecskeméti Lapok Kft. által mûködtetett internetes portálok, valamint a kiadványok hirdetési felületeinek értékesítése Piacépítés és kapcsolattartás a partnercégekkel Elvárások: Közép- vagy felsõfokú végzettség Jó kommunikációs készség és kifogáskezelõ képesség Alapfokú számítástechnikai ismeretek (Word, Excel, Internet) Jelentkezését az alábbi címre várjuk: zsuzsa.bori@kecskemetilapok.hu Értékõrzõ erdélyiek a színpadon Wass Albert erdélyi magyar író és költõ életének fõbb mozzanatai is megelevenednek a színpadon abban a produkcióban, amelyet április 18-án este hét órától a kecskeméti közönség is megnézhet az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban. Az est szervezõje az Európa Szívében Alapítvány. Az Adjátok vissza hegyeimet címû estet Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos nagyváradi színészházaspár állította össze tájékoztatta lapunkat Hollik Erzsébet, az Európa Szívében Alapítvány kuratóriumának elnöke. Wass Albert hétezer oldalnyi írásából válogattak többek között az erdélyi ember bölcsességérõl, furfangosságáról, hazaszeretetérõl szóló szemelvényeket. A nézõk emellett megismerkedhetnek a tíz éve Floridában elhunyt író és költõ életútjával is. Alapítványunk fontosnak tartja az erdélyi kultúra hagyományainak õrzését, ápolását, ezért örömmel vállaltuk fel az elõadás magyarországi bemutatóinak Hollik Erzsébet szervezését óta számos településen jártunk, és a közönség mindenhol nagy tetszéssel, szeretettel fogadta a színdarabot, amelyben Szabó Csilla mûvésznõ dalaival mûködik közre. Reméljük, hogy szép élménnyel gazdagabban térnek haza azok a kecskemétiek is, aki az április 18-ai elõadásra megvásárolják a támogatójegyeket, melyek bevétele alapítványunk mûködését, illetve a határainkon túli magyar kultúra ápolását segíti. sipi

13 KULTÚRA 13 Törökök, németek és a Fekete Sereg csatája a könyvtárban Élt valamikor, több mint ötszáz évvel ezelõtt Erzsébet, János és az õ fiacskájuk, Matyika. Tudósságra, bajvívásra nevelték a fiúcskát szülei, akit aztán egy napon a Duna jegén két angyal királlyá koronázott. Róla, vagyis bölcs Mátyás királyról szólt az elõadás, melyet kicsik és nagyok egyaránt megnézhettek az elmúlt héten a Katona József Könyvtárban, a pécsi MárkusZínház elõadásában. Óvodások és kisiskolások várták izgatottan péntek délelõtt, hogy a színpadon elhúzódjon végre a függöny és kezdõdhessen a bábelõadás. A MárkusZínház új darabja, a Mátyás király szárnyai egy több mint ötszáz éves történetet elevenít fel. Törökverõ Hunyadi János és felesége, Erzsébet meséjébõl a gyerekek megtudhatták, hogyan bújt el Mátyás egy fa odvában, mit tett, amikor a törökök bevetették a csatában a légierõt, vagyis a repülõszõnyegeket, és végül egy fekete holló segítségével hogyan gyõzte le a német sereget a bölcs király. A színészek maguk készítik a bábokat is Örömmel játszani A MárkusZínház elõadásaiban a színészek mindenféle bábbal dolgoznak, de legtöbbet pálcás vagy zsinóros marionettel. Van klasszikus paravános, kesztyûs bábos játékuk is. Az elõadások vegyesek, mindig van benne élõ játék is, és a technikák váltakoznak egy-egy darabon belül is. A bábok saját mûhelyükben készülnek, mindegyiket saját maguk tervezik meg és készítik el. Amikor kijövünk, az elsõ percben látjuk, milyen korosztály ül a nézõtéren, és ehhez képest kell intenzívebben vagy visszafogottabban játszanunk. Ez egy olyan szerves és összetett mûfaj, ami megörvendezteti a lelkünket. A külföldi elõadások is mindig magyar nyelven zajlanak. Ilyenkor vagy egy tolmács fordítja a darabot, vagy egy rövid összefoglalót kap a nézõ a mûsorról, de ha jól mûködik az elõadás, akkor az idegen ajkúakhoz is eljut a mondanivaló tudtuk meg Pilári Gábortól. A Mátyás király szárnyaival több díjat is nyert már a MárkusZínház. A III. Országos Gyermek Színházi Szemle I. helyezését, valamint az ASSITEJ Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetségének a legjobb gyermekszínházi produkcióért járó Üveghegy díját is magukénak tudhatják. A MárkusZínház története már több mint húsz éve, 1987-ben kezdõdött. Bútorasztalos-mesterként végeztem, antik bútorokat restauráltam, a feleségem pedig bölcsész volt. Mindketten színészkedtünk gyermekkorunkban. Nagyon jó színházi élet volt a hetvenes években Pécsett. Bekerültünk a nagyszínházba és a Bóbita Bábszínházba is, aztán ott ragadtunk mesélt a kezdetekrõl lapunknak Pilári Gábor. A gyerekkori hobbiból végül hivatás vált, mivel eredeti szakmájuktól mindig visszacsábította õket a bábozás. Aztán 1987-ben Pilári Gábor és felesége, Vajda Zsuzsanna megalakította a MárkusZínházat. Az eltelt huszonegy év alatt sokfelé jártak már a világban. Évente csaknem százötven elõadást játszanak. Fõleg a klasszikus népmeséket adjuk elõ, Vörösmarty, Petõfi mûveit játszuk a magunk meglátása szerint, de gyerekeknek és felnõtteknek egyaránt. Ez egy családi meseszínház tudtuk meg Pilári Gábortól. Pécsi otthonukból nagyon sokszor útra kelnek. Játszottak már Dániában, Kanadában, Dél-Koreában, Indiában, mégis számukra a legfontosabb, hogy itthon minél több helyre eljussanak. Sokat játszunk Erdélyben, a Felvidéken, most a Dél-Bánátba megyünk, bukovinai falvakat járunk végig, majd megyünk az Urálhoz is. Ilyenkor minden kelléket bõröndbe kell csomagolnunk, a díszletet viszont nem tudjuk vinni, azt ott kell elkészítenünk. Ez egy vándorélet, de mi nagyon szeretjük mondta a bábszínész. Fölkerekednek, van, amikor több napig úton vannak, vagy csak elugranak egy napra Pécsrõl Nyíregyházára, így járják az országot. Kecskemét az egyik törzshelyünk, minden évben kétszer-háromszor jövünk. A Katona József Könyvtárban és az Ifjúsági Otthonban is sokszor felléptünk már. Amikor a gyerekeink kicsik voltak, bojkottáltuk az óvodát és a bölcsõdét, és vittük magunkkal õket is. Az új darabunkban, a János vitézben most muzsikál is a két kisebb mondta Gábor. Gál Orsolya Képviselõi voksok a direktorjelöltekre Legutóbbi lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy augusztus 1-jétõl Cseke Péter színmûvész-rendezõ veszi át az igazgatói feladatokat Bodolay Gézától. Cikkünkben tévesen jelent meg az egyik jelölt által szerzett szavazatszám. A teljesség kedvéért az alábbiakban közétesszük a nyolc igazgató-aspiránsra leadott voksokat. JELÖLT NEVE IGEN NEM TARTÓZKODOTT Cseke Péter Bodolay Géza Hegedûs Zoltán Bereményi Géza Éry-Kovács András Radó Denise Réthly Attila Turpinszky Béla

14 14 KULTÚRA Magyar mise: a világ mi vagyunk Bejárta fél Európát, egész Magyarországot, és huszonegy éve töretlen a sikere. A Magyar misét 1986-ban írták a Tolcsvay testvérek, az egy évvel késõbbi, margitszigeti premiert pedig napjainkban is tartó koncertturné követte. Vasárnap este a kecskeméti Nagytemplomban mutatták be a rockoratóriumot, a Tavaszi Fesztivál zárókoncertjeként. Huszonegy éve töretlen sikere van a Tolcsvay testvérpár rockoratóriumának A verseket szerzõ Tolcsvay Béla és a zenéért felelõs Tolcsvay László sem gondolta volna két évtizeddel ezelõtt, hogy ilyen hosszú életû lesz a Magyar mise. A margitszigeti bemutatón még Demjén Ferenc, Vikidál Gyula és Pitti Katalin énekelték a fõbb szerepeket, a kilencvenes évek óta pedig Sáfár Mónika, Sebestyén Márta és Sasvári Sándor adja elõ Tolcsvay Lászlóval közösen a katolikus mise liturgiáját követõ mû dallamait Kecskeméten is az õ tolmácsolásukban hallhattuk azokat. Életünk folyamán a közösséghez való tartozás a legfontosabb, csak így tudjuk egyéniségünket megvalósítani nyilatkozta lapunknak Tolcsvay László. Amikor ezt a mûvet 86-ban megírtam, úgy tûnt, hogy megtépázott az emberek lelke. Most is ezt érzem, és a probléma is ugyanaz maradt: a 21. században is szükségünk van valamilyen lelki közösségre szerelemre, családra vagy egy népre, hogy boldogok lehessünk. A Magyar mise ezt az utat járja végig a zene eszközeivel. Az oratórium különlegessége a rock hangzás mellett az, hogy a hagyományos liturgiában ismert tételek mint a Szent vagy, a Kyrie vagy a Glória nem kanonizált szövegekkel is kiegészülnek. A szerzõk azokat a bûnöket is felsorolták, amelyeket véleményük szerint egy ember élete során elkövet, és amelyeknek áldozatává válik. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világ rossz, pedig a világ mi vagyunk. Vagyis éppen olyan, amilyenné mi tesszük. Ezt fogalmaztam meg a misében, a saját életem történéseit is beleszõve. A tanulsága pedig az, hogy a boldogság lehetõsége nem más, mint felfedezni a másik emberben Isten létezését tette hozzá Tolcsvay László. A kecskeméti koncerten többek között Sasvári Sándor énekét is vastapssal jutalmazta a közönség. Már tizenhat éve lépek fel a Magyar misével országszerte. Ez a csodálatos mû nagyon közel áll hozzám és a hitemhez, amely irányítja az egész életemet. A neves mûvészeket a fõvárosi Rotunda Énekegyüttes kísérte, 2000-ben õk keresték fel a szerzõpárost, hogy kisebb apparátussal is elõ lehetne adni a rockoratóriumot. Karvezetõjük egy különleges ajándékkal lepte meg a kecskeméti hallgatóságot: közös éneklésre buzdított mindenkit a Magyar mise egyik legszebb dallamával. bera Dudás Gábor, a fény rajzolója Elsõ látásra fekete-fehér fotók, de ha közelebbrõl megnézzük, grafikák. Az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ elõcsarnokában függõ képek, Dudás Gábor munkái mindennek a negatívját láttatják. A fekete papír és a fehér ceruza egyszer csak mesélni kezd, mégpedig a jazz világáról. A képekből sugárzik a jazz ritmusa Dudás Gábor Bahget Iskander Mozdulatok helyett arcok, fehér papír helyett fekete, árnyék helyett fény ez jellemzõ a fiatal mûvész, Dudás Gábor munkáira. Az idei Bohém Fesztivál társrendezvényeként megnyílt kiállítás a nézõket a füstös hangú énekesek és félhomályban úszó jazzkocsmák világába repíti. Gábor pedig szokatlan módon nem a mozgáson keresztül próbálta visszaadni a hangulatot, hanem az arcokon keresztül. Képein a zenészek tekintete beszél. Gábor nyolc éve alkalmazott grafikusként dolgozik, mellesleg körülbelül azóta rajzol, amióta megtanult járni. Autodidakta módon tanulta mindazt, amit ma a grafikáról tud. Tizenhat évesen, egy rajzfilmes ismerõs hatására készített elõször portrét a negatívban rajzolás technikájával. Aztán készült még pár kép ezzel a módszerrel, feketén fehérrel, de néhány évre aztán mégis feledésbe merült. Hogyan jött most elõ mégis az elfeledett technika, és miért éppen jazz? A zenét nagyon szeretem. Egy szintén jazzõrült munkatársam megkért, hogy készítsek neki egy rajzot. Az elsõ jó lett, a második is tetszett, aztán csináltam még egyet, majd még egyet és még egyet. Aztán csak jöttek a képek, ahogyan a zene diktálta árulta el lapunknak Dudás Gábor. A jazzkiállítás képeit nem tisztes távolból szemlélik a nézõk, úgy, ahogyan más tárlat falra függesztett alkotásait. Az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ elõcsarnokában csodálkozva, csupán néhány centiméterrõl vizsgálják a képeket a látogatók. Alig hisznek a szemüknek, ugyanis elsõ látásra úgy tûnhet, egy fotókiállításba csöppent az érdeklõdõ. A képekrõl a modern jazz zenészei úgy néznek ránk, mintha egy fotós kapta volna lencsevégre a pillanatot. Szinte halljuk a jazz lüktetõ ritmusait, látjuk a mozdulatokat pusztán a tekintetek által. A zene képet ihletett, most pedig a grafika sugározza vissza a benne rejlõ érzéseket, ellenállhatatlanul. Dudás Gábor kiállítása április 13- áig tekinthetõ meg az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ elõcsarnokában.

15 KULTÚRA 15 Európa Fesztiválra készülnek a kreatív bajnokok Három elsõ és egy második helyezéssel tértek haza a Bács-Kiskun megyei csapatok a Budapesten megrendezett, Az értelem Odüsszeiája elnevezésû országos kreatív bajnokságról. Három korcsoport, három bajnoki cím. Nem kis teljesítmény ez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a versenyen nagy nevû, kifejezetten a színjátszásra, drámapedagógiára szakosodott oktatási intézmények diákjai is részt vettek. Az alsó tagozatosok közül a kecskeméti Mátyás Király Általános Iskola nebulói bizonyultak a legkreatívabbaknak. A felsõsök mezõnyében a nyárlõrinci általános iskola két csapatot is indított, az egyik elsõ, a másik pedig második lett. A legöregebbek, azaz a középiskolások között a hírös városi Gáspár András További sikerek a Gáspárban Elsõ lett a tíz induló közül a Szakma Kiváló Tanulója Verseny Országos döntõjében, fényezõ-mázoló kategóriában a Gáspár András Szakközépiskola diákja, Benkó Zoltán. A tizenegy karosszérialakatos tanuló közül pedig Csõke Péter vitte el a pálmát. Dísznövénykertészetbõl kitûnõ Andrea később saját vállalkozást indítana Nem kell készülnie az osztálytársai számára vészesen közelgõ szakvizsgákra Zátonyi Andreának, a Kocsis Pál Mezõgazdasági és Környezetvédelmi Középiskola tanulójának. A tizenkettedik évfolyamos diák ugyanis második lett az Országos Dísznövénykertész Szakma Kiváló Tanulója versenyen, így mentesül a vizsga alól, és átveheti kitûnõ minõsítésû bizonyítványát. Köszönettel tartozom azoknak a pedagógusoknak Gudmonné Jenei Magdolnának, Kéhl Pálnak, Lipóczi Sándornak és Kürtösi Zsoltnénak, akik elméleti és gyakorlati felkészülésemet segítették mondta lapunknak Zátonyi Andrea. Közösen vettük át azokat a feladatokat, amelyek a korábbi évek versenyein szerepeltek, és végiggondoltuk azt is, hogy milyen újabbak fordulhatnak elõ az idein. A budapesti Varga Márton Középiskolában megrendezett megmérettetésen tizennyolc induló közül sikerült megszereznem a második helyet, amire egyáltalán nem számítottam. Egyelõre egy virágboltban helyezkedek el, de késõbbi tervem, hogy saját vállalkozást, dísznövénykertészetet indítsak. S. S. A szövegkönyv és a díszletek egyaránt a fiatalok ötletei alapján készültek középiskola hétfõs csapata (Bekes Tamás, Ságodi Márk, Pap Valentin, Mochnács Róbert, Vata Tamás, Kövecses Imre és Szombati Tibor) végzett az élen. A gáspárosok a napokban megtartott intézményi diáknap keretében társaiknak is bemutatták a Varázslatos múzsák címû, gyõztes produkciójukat. Január közepén kaptuk meg a versenykiírást mondta lapunknak Pap Valentin, a csapat egyik tagja az elõadás után. Összeültünk felkészítõnkkel, Vargáné Pulai Edina tanárnõvel, és megbeszéltük a tennivalókat. A viszonylag rövid idõ ellenére sikerült elkészítenünk a nyolcperces produkció alapjául szolgáló szövegkönyvet, és végül nem vallottunk szégyent az ugyancsak általunk kigondolt és elkészített díszlettel sem. Ötleteivel a csapat minden tagja hozzájárult a sikerhez. A következõ hetekben tovább csiszolgatjuk az elõadást, hiszen ugyanezt mutatjuk majd be az Európa Fesztiválon is. A Lété fiai elnevezésû csapat felkészítõ tanára arról tájékoztatta a Kecskeméti Lapokat, hogy már egy évvel ezelõtt eldõlt, hogy idén április e között Kecskemét adhat otthont Az értelem Odüsszeiája európai találkozójának. A nagyszabású rendezvényt a Bács-Kiskun Megyei Közoktatásért Kecskemét, Kodály Zoltán tér 9. A megújult Háry***Hotel szeretettel várja a már meglévõ és leendõ kedves vendégeit Kecskeméten. A szállodánkban található Háry Étterem gasztronómiai különlegességeket kínál vendégeinken kívül a város polgárainak is. Az étterem ajánlata a Háry és Örzse kedvence, a kétszemélyes, rostonsült libamájjal, érlelt pecsenyével, tejszínes pulykával, töltött gyümölccsel és zöldségfélékkel gazdagított vegyestál. Folyamatos akcióinkról és programjainkról örömmel tájékoztatjuk a 76/ as telefonszámon. Amennyiben bõvebb információra lenne szüksége, keresse fel honlapunkat: Háry Étterem nyitvatartása : Hétfõ-Vasárnap óráig Asztalfoglalás: 76/ Közalapítványtól elnyert pályázati forrásból tudjuk finanszírozni, melyet a Kecskeméti Ifjúsági Otthon fogadott be tudtuk meg Vargáné Pulai Edinától. A pénzbõl jut majd arra is, hogy a fesztivál gáláján fellépési lehetõséget teremtsünk helyi mûvészeti közösségeknek. Bízunk benne, hogy a várhatóan nyolcszáz kreatív csoport több mint ötezer fiatal szép emlékekkel távozik majd városunkból. sipi

16 16 KULTÚRA Fringe, a feltörekvõ fiatalok fesztiválja Négy nap alatt négy helyszínen több mint száz tehetség. Képzõ- és iparmûvész, zenész, színész, táncos, költõ, lemezlovas és filmes palánták is éltek a második Kecskemét Fringe nyújtotta lehetõséggel, és bemutatták tudásukat, alkotásaikat. Sokan közülük elõször léptek nagyközönség elé, hogy megmérettessék magukat, és egyben igényes szórakoztató programot nyújtsanak kortársaiknak. Világzenei koncert is színesítette a Kecskemét Fringe gazdag programkínálatát A kereskedelmi érdekektõl vezérelt média látószögébõl számos olyan fiatal tehetség esik ki, akik izgalmas, tartalmas dolgokat alkotnak. Fellépési vagy kiállítási lehetõség nélkül pedig nehéz az elõrejutás. Hogy a peremre szorult, feltörekvõ és kreatív fiatalok részérõl nagy igény van a bemutatkozásra, azt jól mutatja, hogy idén száznál Tisztelt Olvasóink, kedves diákok! A mellékelt szavazólapot kitöltve adhatják le voksaikat kedvenc pedagógusaikra. A szavazólapokat a játék idõtartama alatt az alábbi címre várjuk: Kecskeméti Lapok Kft., 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14. A borítékon tüntessék fel az alábbi jeligét: AZ ÉV PEDAGÓGUSA A legtöbb szavazatot kapott pedagógusokat ünnepélyes keretek között köszöntjük. A játékban résztvevõ olvasóink között pedig nyereményeket sorsolunk ki. A játék idõtartama: február május 22. Pedagógus neve: Intézmény neve: Szavazó neve: Szavazó címe: Telefonszám: cím: Az év pedagógusa is több tizennégy és harminc év közötti fellépõ jelentkezett a fesztiválra városunkból, és az egész ország területérõl egyaránt tudtuk meg Szilágyi Árontól, a Fringe ötletgazdájától és fõszervezõjétõl. Nekem ez az elsõ városi tárlatom, ahol az iskolatársakon, a tanáraimon és a családomon kívül mások is megnézhetik a munkáimat nyilatkozta a Kecskeméti Lapoknak a tizenhét éves Fehér Brigitta, aki keramikus szakon tanul. Szerintem minden lehetõséget meg kell ragadni, hiszen komoly terveim vannak a jövõben a kerámiával, ehhez pedig tökéletes alkalom volt az Ifjúsági Otthonban megnyílt kiállítás. Az érettségi elõtt álló Józsa István Tamás klasszikus gitármuzsikával szórakoztatta az Otthon Teázó vendégeit. Öt éve játszom akusztikus gitáron, így a koncertemre is reneszánsz, barokk és romantikus mûveket hoztam. Ez volt az elsõ fellépésem, és nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy a Fringe-en olyanok is szerepelhetnek, akiknek még nincs nagy nevük vagy rutinjuk. Valahol mindenkinek el kell kezdenie. Idén elõször a belvárosi bevásárlóközpont is helyszíne volt a Fringe-nek, ott elsõsorban a táncos produkciók kaptak helyet. A színjátszók a Ciróka Bábszínházat vették birtokukba a hétvégén, ahol szakmai zsûri is értékelte mûsorukat. A Városi Mozi pedig újra életre kelt a rock, punk, világzenei és jazzkoncertek alatt. Tavaly a budapesti Fringe-en léptünk fel, idén pedig nagy örömmel jöttünk a kecskeméti rendezvényre mondta a szegedi Omlette du Fromage zenekar vezetõje. Számunkra egyelõre a tanulás a legfontosabb, de nagyszerû lehetõség, hogy a próbaterem után igazi színpadon is elõadhattuk a számainkat. Idén új, izgalmas helyszínnel is gazdagodott a rendezvény. A Városi Mozi épületében, az egykori Rock Café helyén most Fring Ede lakásában fogadták a fiatalokat, a Vákum Egyesület közremûködésével. A barátommal éppen pillanatképeket készítünk errõl a helyrõl, amit a fesztivál végén bemutatnak mutatta kameráját Knoll András. A pályázaton is részt veszünk az egyik mûvészfilmünkkel, ami több stílust ötvöz, van benne szerelmi szál és akció is. A tavalyi látványosságok idén sem maradtak el. A Városi Mozi Fehér Brigitta először mutatta be kerámiáit nagyközönség előtt Honnan ered a Fringe? homlokzatát esténként a Wombat Visuals fényfestõi dekorálták, a vasárnap esti záró programot pedig a Tûzmadarak mutatványai tették teljessé. B. L. Fringe magyarul annyit tesz: perem, szegély, szél. Skóciából származik a fesztivál ötlete, ahol azért választották ezt a szót elnevezésül, mert azoknak a mûvészeti ágaknak és alkotóknak kínáltak bemutatkozási lehetõséget, akik máshol ezt nem kapják meg. A cél hazánkban is ugyanaz Budapest után immár második alkalommal a hírös városban is a feltörekvõ fiatalok fesztiválja a Fringe.

17 SPORT 17 Delfin KC: hatból hat gyõzelem A szegediek sem tudták megállítani az NB I/B keleti csoportjában elsõ helyen álló Delfin KC férfi kézilabdacsapatát. A kecskemétiek 35:26 arányban gyõzték le a Vladan Maticcsal erõsítõ KKSE-t. Kun István együttese szenzációs formában van, a tavaszi idényben mind a hat mérkõzésüket magabiztosan nyerték, így továbbra is négy ponttal vezetnek a második helyen álló Kiskunfélegyháza elõtt. A hétvégi mérkõzés rendkívül látványosra sikeredett: a vártnak megfelelõen sok gólt láthatott a mintegy négyszáz fõs publikum, és végig gyors, lüktetõ volt a játék. A gyõzelemben oroszlánrésze volt a két kapusnak, Erdélyi Lászlónak és Kovács Róbertnek, de ki kell emelni a tizenegy gólig jutó Bíró Balázst, illetve Borislav Basaricot és Goran Vujasint, akik szintén eredményesen kézilabdáztak a rutinos szegediek ellen. A siker kulcsa talán az volt, hogy a kecskemétiek vezetõedzõje, Kun István mindkét félidõben jó érzékkel kért idõt, így hiába zárkózott fel a félidõk közepén egy gólra a vendég gárda, a hazaiak újítani tudtak, és végül Menetelnek a fiatalok is Rendkívül fontos lesz az ifjúsági csapat számára is a szombati összecsapás. Az NB I/B keleti csoportjának ifjúsági tabelláján a kecskemétiek és az orosháziak azonos pontszámmal állnak a tabella elsõ helyén, és a tavaszi formákat elnézve, aki ezt a mérkõzést meg tudja nyerni, az valószínûleg a bajnoki címet is elhódítja a szezon végén. Péter László tanítványai megfelelõ önbizalommal várhatják a rangadót, ugyanis az elmúlt hétvégén simán verték a harmadik helyezett Szeged KKSE-t. Itt Mészáros Dániel formája lehet döntõ, a szegediek ellen tizenkét gólig jutó irányítót egyszerûen nem tudják semlegesíteni az ellenfelek, ha õ jó formában lesz, és a többiek tudnak javulni, összejöhet ez a fontos gyõzelem. Borislav Basaric hat góllal járult hozzá a fölényes győzelemhez Szerda este pont kerülhet egy régóta húzódó ügy végére: kiderül ugyanis, hogy az alsó- vagy a felsõházban folytatja játékát az Univer. Utóbbihoz hatalmas bravúr kellene, ugyanis a bajnokság egyik legerõsebb együttesének otthonába, Dombóvárra látogat a Zsoldos-legénység. A képlet egyszerû: ha nyer az Univer, marad még minimális esélye a nyolcadik helyre, ha azonban kikap az együttes, megint csak megérdemelt gyõzelmet arattak. Most szombaton a tavasz eddigi legkeményebb összecsapása elõtt állnak Zapletán Csabáék. 18 órára ugyanis a korábbi nagy rivális, a jelenleg holtversenyben a negyedik helyen álló Orosháza otthonába látogat a listavezetõ, és bizony ez a találkozó igen komoly kihívás lesz a bajnoki címre hajtó Delfineknek. Hogy mégsem lehetetlen a feladat, azt bizonyítja a Tiszaföldvár és a Kiskunfélegyháza esete is, hiszen Kecskemét két fõ riválisának korábban már sikerült elrabolnia a két pontot Orosházáról. Most erre készülnek Bíróék is, ehhez azonban nagyon szervezett védekezésre, és jó helyzetkihasználásra lesz szükség. Sajnos Losonc László sérülése nehezen gyógyul, valószínûleg ezt az összecsapást is kénytelen lesz kihagyni. A többiek viszont egészségesek, és fogadkoznak: ezúttal sem törik meg a tavaszi sikerszéria. Ferentzi Miklós Univer: ez a harc lesz a végsõ? Ezúttal Sigurdarson és Fiegi is jól játszott az Univerben a kiesés elleni harc marad a szezon végére. A szurkolók csalódottak, de egy esetleges dombóvári gyõzelem felvillanyozhatja õket. Nagy kérdés, hogy a sereghajtó ellen jól játszó légiósok Sigurdarson, Fiegi és Blair miként teljesítenek a jó erõkbõl álló dombóváriak ellen. Jefferson ugye már nem játszik többet Kecskeméten, így Szabó Zsoltra vár a feladat, hogy helyettesítse a brazil légióst. A Dombóvár remek légiósokkal rendelkezik, Mills és English a legjobb hazai kosarasok közé tartoznak, de szinte minden játékosuk remekül céloz távolról. Jelenleg tizenhat gyõzelemmel és hét vereséggel a második helyen állnak a tabellán, hazai pályán pedig csak az Atomerõmûtõl kaptak ki még tavaly novemberben, az összes többi otthoni fellépésüket megnyerték. Talán némi esélyt nyújt, hogy az utóbbi idõben nincsenek csúcsformában, például legutóbb mindössze egy ponttal nyertek a Kecskemétnél papíron legalábbis gyengébb Sopron ellen. Az nem valószínû, hogy könnyedén vegyék az Univer elleni fellépésüket, ugyanis a második hely fontos lenne nekik, és ennek megõrzéséhez nyerniük kell. Az biztos, hogy nem vár könnyû feladat Vidáékra, akik ezúttal is számíthatnak lelkes szurkolótáborukra, hiszen a hírek szerint a leghûségesebbek ezúttal is elkísérik kedvenceiket. A mérkõzés végeredményérõl a weboldalon azonnal beszámolunk majd. F. M. Az Atomerõmû a gyõztes Az Atomerõmû SE nyerte a férfi kosárlabda Magyar Kupát, miután a négyes döntõ fináléjában, kétszeri hosszabbítás után tizenegy ponttal legyõzte a házigazda Falco KC-Szombathely együttesét. A paksi csapat története negyedik kupadiadalát aratta.

18 18 SPORT Sportmix Újra nyertek a nõi kézisek Folytatta idei jó szereplését a Kecskeméti NKSE NB II-ben szereplõ nõi kézilabdacsapata. A lányok vasárnap este magabiztos, jó játékkal 15:9- es félidõt követõen 33:22-re gyõzték le a megyei rivális Tiszakécskét, ezzel továbbra is harcban állnak a dobogós helyekért. Az újabb gyõzelem után Kalmár Jenõ vezetõedzõ értékelt lapunknak: Az elsõ negyedórában jól játszottak a vendégek, többször vezettek is. A 15. perc után feljavult a védekezésünk, Zsoldosné remekül védett, így a félidõre sikerült hat góllal elhúznunk. A második félidõben tovább növeltük a különbséget, köszönhetõen annak, hogy remekül mûködött az irányító és az átlövõk kapcsolata, illetve a beállós poszton is rendre eredményesek tudtunk lenni. A végére kijött a két csapat között meglévõ kondicionális különbség is, így sikerült tizenegy góllal nyernünk. A kecskeméti lányok legközelebb április 19-én a jelenleg harmadik helyen álló Szeghalom otthonában szerepelnek egy sorsdöntõ összecsapáson. Döntetlent játszott a KLC Nem született gól a vasárnap délutáni Kecskeméti LC Tass megyei III. osztályú labdarúgó mérkõzésen. A két gárda összecsapásán mindkét kapu elõtt akadtak helyzetek, de a csatárok a legígéretesebb helyzetekbõl sem tudtak betalálni, így a 0:0-ás döntetlen eredmény igazságosnak mondható. Csúnya verés rögbiseinknek 52:12-re kikaptak a KARC rögbisei az extraliga hétvégi fordulójában Százhalombattán. A Bátor Bulldogok rendkívül megerõsödtek az elmúlt idõszakban, míg a kecskemétiek a sok sérülés miatt igen tartalékosan álltak fel, így akármennyire is igyekeztek a fiatalok, megszorítani sem sikerült az öt légióssal felálló hazaiakat. Kovács Attila, a csapat vezetõedzõje kiemelte, hogy akik pályára léptek, mindent megtettek, becsülettel hajtottak, ez most ennyire volt elegendõ. A KARC legközelebb szombaton 13 órakor az Esztergomi Vitézek ellen játszik a Széktói Stadionban. Oláh Zsófi a junior vb-n A Kecskeméti Repülõ és Vívó SE fiatal párbajtõrözõje, Oláh Zsófia is részt vesz a csütörtökön kezdõdõ olaszországi Junior Vívó Világbajnokságon. A tehetséges sportolótól egy pontszerzõ hely elérése már komoly eredmény lenne a rangos viadalon. Zsófit edzõje, Almási Balázs is elkísérte a Vb-re, eredményérõl jövõ heti számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Ob-futam a gokartpályán Szombaton és vasárnap a kecskeméti gokartpályán rendezik az Országos Bajnokság 1-2. futamát. Szombaton 8-18 óráig rendezik a szabadedzéseket, majd vasárnap következnek a versenyek. Újra élen a KTE Remek hétvégét zárt a KTE labdarúgócsapata, ugyanis amellett, hogy a lilák 1:0-ra gyõzni tudtak Tökölön, botlott a két nagy rivális. A Ferencváros mindössze egy 2:2-es döntetlenre volt képes hazai pályán az Orosháza ellen, míg a korábbi listavezetõ Szolnok 4:1- re kikapott Kazincbarcikán. Mindez azt jelenti, hogy vasárnap óta a 48 pontos KTE vezeti az NB II keleti csoportját a 47 pontos Szolnok és a 42 pontos Fradi elõtt. Nem véletlen, hogy nagy az érdeklõdés a 23. forduló elõtt, amikor a kecskemétiek újra hazai pályán szerepelnek, szombaton 19 órakor ugyanis a Jászberény lesz a Széktói Stadion vendége. A lila-fehéreknél jelenleg nincs sérült, és eltiltott játékost sem kell nélkülöznie Tomislav Sivic vezetõedzõnek. Ennek ellenére nagyon oda kell figyelni a jászberényiek ellen, akik az egyik legszervezettebb csapatnak számítanak a mezõnyben. A jelenleg kilencedik helyen álló vendégek az egyik legjobb védelemmel rendelkeznek a másodosztályban, 21 mérkõzésen mindössze 19 gólt kaptak, igaz, csak 18-at rúgtak. Alapfelállásuk is ennek megfelelõ: a védekezésre koncentrálnak, elõl pedig Horváth Gyulára játszanak, aki rendkívül veszélyes támadónak számít. Hogy ez mennyire így van, mutatja az is, hogy tavaly szeptember 22-én Jászberényben épp az õ góljával nyertek 1:0-ra a jászságiak, lenne tehát miért visszavágni most Savicéknak. Mindenképpen jó Újabb villanyfényes mérkőzés, újabb négygólos győzelem? Egy nyerő páros: Rózsa Pál tulajdonos Tomislav Sivic vezetőedzővel hangulatú meccs várható, hiszen az elsõ hely visszaszerzését követõen újra reflektorfénybe került a KTE gárdája, és a vendégeket is hagyományosan sokan kísérik el Kecskemétre. A három pont megszerzése azért is különösen fontos lenne, mert a válságban lévõ FTC vasárnap a 4. helyezett Makó otthonában játszik, és amennyiben ott nem nyer, gyakorlatilag kiszállnának a bajnoki versenyfutásból. A hazai szurkolók természetesen magabiztos gyõzelmet várnak ezúttal is kedvenceiktõl, az idei két kecskeméti fellépés egyaránt 4:0-ás eredményt hozott. Szerencsére a lilák támadói remek formát mutatnak, Montvai és Kormos sorra szerzi a fontos gólokat, de Csordás és Yannick is képes egy szempillantás alatt veszélyt teremteni. Ez a hatékony támadójáték hozhatja az eredményt ezúttal is, és ha a Jászberény elleni siker megvan, már csak két egyszerûbbnek tûnõ feladat Cegléd, Baktalórántháza lesz hátra a május elsejei, Fradi elleni fellépésig. Ferentzi Miklós Az elégedett tulajdonos A csapat szereplésérõl Rózsa Pál tulajdonos is elmondta véleményét lapunknak: Nagyon örülök a visszaszerzett elsõ helyünknek, de a bajnokságból még hátravan kilenc forduló, tehát óvatosnak kell lennünk. Az biztos, hogy minden egyes játéknap után közelebb kerülhetünk célunkhoz, igyekszünk megtartani jelenlegi pozíciónkat. Hozzátenném, hogy a kósza hírek ellenére továbbra is vállaljuk, amit egy éve ígértünk: amennyiben elsõ helyen végzünk, vállaljuk az élvonalat. Ezúton is szeretném megköszönni a szurkolók biztatását, bevált az utaztatásukhoz fûzött remény, az õ buzdításuk elengedhetetlen volt a BKV és a Tököl elleni sikernél is. Az ingyenes buszakciót így folytatjuk a jövõben is.

19 SPORT PEKING Dajka még kijuthat Pekingbe Az Univer-KTE birkózói közül még Dajka Zsoltnak van esélye arra, hogy kiharcolja a pekingi olimpián való részvételt. A 21 éves fiatalember jelenleg a 84 kilogrammos súlycsoport egyik legtehetségesebb versenyzõje, és ebben a csoportban egyelõre nincs betöltve a kvótás hely. Dajkának még két nemzetközi versenye lesz a tervek szerint, és ha ezeken jobban szerepel, mint az utóbbi hetekben bordasérüléses Fodor Zoltán, akkor ott lehet az ötkarikás játékokon a kecskeméti reménység. Sajnos Horváth András Nagyszerû utánpótlás Nagyszerûen szerepeltek az Univer utánpótlás birkózói a hétvégi, Bükön rendezett diákolimpián. A kecskeméti fiatalok összesen öt pontszerzõ helyet szereztek. Kiemelkedett Csörgõ Vilmos teljesítménye, aki amellett, hogy aranyérmes lett, a legtöbb tusgyõzelemért járó különdíjat is elhozta a fürdõvárosból. Eredmények: 34 kg: 1. Csörgõ Vilmos (Univer Kiskõrös kettõs igazolás) 31 kg: 2. Szabó Sándor (Univer Szabadszállás kettõs) 38 kg: 3. Veszelszki Dániel (Univer) 68 kg: 5. Kulcsár Dávid (Univer) 68kg+: 6. Vlaszák Gábor (Univer) Két mérkõzés elég volt a Phoenix-Mecano Kecskeméti RC férfi röplabdásainak, hogy kiüssék a szegedieket a legjobb négy közé jutásért az extraligában. A KRC pénteken egy meglehetõsen sima, 3:0-ás gyõzelemmel nyitott, majd vasárnap egy jóval szorosabb, és izgalmakban bõvelkedõ csatában végül 3:2-re nyerni tudtak a fiúk, így várhatják a Dunaferr elleni elõdöntõt. Karagics Mátyás vezetõedzõ a következõképp értékelte a továbbjutást: Így, visszagondolva örülök már annak a ténynek is, hogy egyáltalán ilyen gyorsan sikerült továbbjutnunk, ugyanis rengeteg problémánk volt. Az utóbbi tíz napban sorra dõltek ki a meghatározó embereim, így igencsak felforgatott csapattal léptünk pályára. Mutapcija és Tóth I. Gábor kiesésével a korábbi kiegészítõ embereinkre nagy nyomás nehezedett, de szerencsére mindannyian bizonyították: lehet rájuk számítani. Külön kiemelném Kása Robi teljesítményét, aki remekül Horváth András hiába készült keményen, és nyert két válogatót is, lemaradhat Pekingről szerepeltetésére egyre kisebb az esély, de Tihanics Tibor szakosztályvezetõ elmondása szerint még nem adták fel a reményt. Mindenesetre az biztos, hogy a kiváló sportoló megérdemelné, hogy a szerencse is mellé álljon, és bizonyíthasson magyar színekben. ferentzi A legjobb négy között a röpisek mozgatta a csapatot. Nem volt tehát könnyû dolgunk a szegedi meccsen: igencsak küzdenünk kellett, kétszer is vesztett állásból tudtunk fordítani. Ez a küzdõszellem biztató lehet a jövõre nézve. Most a legfontosabb, hogy a sérültek és betegek minél hamarabb bekapcsolódjanak a munkába. Sajnos többen egy hete kekszeken élnek, nagy kérdés, õk mikor nyerhetik vissza korábbi formájukat. Sok idõnk nincs, egy hét múlva kezdõdik a Dunaferr elleni elõdöntõ, és addig össze kellene rakni az együttest. F. M. Nagyszerűen küzdöttek röplabdásaink, és várhatják a Dunaferr elleni elődöntőt Sportmix Három kecskeméti a Dzsúdó Eb-n Ungvári Miklós, ifj. Nagysolymosi Sándor és Perge Ilona képviseli a kecskeméti színeket a pénteken kezdõdõ Lisszaboni Cselgáncs Európa Bajnokságon. Ungvári már kvalifikálta magát a pekingi olimpiára, az ifjabb Nagysolymosi pedig ezúttal harcolhatja ki az indulást, ehhez azonban érmet kellene nyernie. Perge Ilona szintén ott lehet súlycsoportja élmezõnyében. Mint lapunk megtudta, a szakágban is igen komoly gondot okoz, hogy a kormány által korábban beígért olimpiai mûhelytámogatásokból egy fillér sem érkezett meg a klubokhoz, és ráadásul az önkormányzati támogatások is csúsznak, így pedig nem egyszerû a felkészülés. Annyira felbosszant ez az egész! Magunkra hagytak minket, a sportolókat és a felkészítõ klubokat egyaránt. Ha nem lenne néhány hûséges szponzor, ha nem elõlegeznénk meg zsebbõl a költségeket, már eddig sem jutottunk volna el. De most már nagyon közel a határ nyilatkozta a férfiak szakágvezetõje, Nagysolymosi Sándor. Szávay hármat javított A teniszt jellemzõ, különleges pontszámítási rendszernek köszönhetõen Szávay Ágnes az utóbbi idõben nyújtott gyengébb teljesítménye ellenére három helyet javított a nõi teniszezõk legfrissebb világranglistáján. A soltvadkerti lány, aki legutóbb a Miamiban rendezett torna második fordulójában búcsúzott, a tizenötödik helyen áll a rangsorban. További érdekesség, hogy az elõbb említett viadal gyõztese, Serena Williams egy helyet rontva a kilencedik pozíciót foglalja el. Az élen továbbra is a belga Justine Henin áll. Madarász: éremesõ Egyiptomból Lassan nehéz lesz jelzõket találni Madarász Dórának, a Kecskeméti Spartacus fiatal asztaliteniszezõjének teljesítményére. Dóri a hétvégén az Alexandriában rendezett egyiptomi nemzetközi bajnokságon indult, ahol összesen négy éremmel gazdagodott. A 16 ország legjobbjait felsorakoztató versenyen a serdülõk között aranyérmes lett, és szintén a legfényesebb érem került a nyakába a magyar ifjúsági leánycsapat tagjaként. Leány párosban ezüst, míg az ifjúsági egyesben bronzérmet szerzett a tehetséges kecskeméti leányzó. Dóri ezzel a nemzetközi kupa legeredményesebb magyarjaként zárt. Eredmény a hétvégérõl: Kecskeméti Spartacus Fastron AC Tolna 6:1 (Gyõztesek: Molnár 2, Juhász 2, Nyitrai 1 és a Molnár-Nyitrai páros) Vezetõedzõ: Szily György

20 20 KALENDÁRIUM ÉVFORDULÓK, NAPTÁR 129 éve, április 10-én jött világra Zimányi Gyula piarista tanár, aki pedagógusi pályafutását 1902-ben Kecskeméten kezdte. 64 éve, április 11-én halt meg Forgács Rózsi színésznõ, aki városunkban született. 75 éve, április 14-én hunyt el a kecskeméti származású Hild Viktor régész, hírlapíró. Április 10-e, Nemzeti Rákellenes Nap A Magyar Rákellenes Liga 1993 óta Doblinger Gyula ( ) sebész, egyetemi tanár születésnapján, április 10-én tartja a Nemzeti Rákellenes Napot annak emlékére, hogy a professzor 1902-ben megalakította az elsõ Országos Rák Bizottságot. Az emléknappal a társadalom figyelmét szeretnék felhívni a rák elleni küzdelem fontosságára, és az önmagunkkal szembeni felelõsségvállalásra. Április 11-e, a Költészet Napja 1905-ben ezen a napon született József Attila, a tragikus sorsú költõ. Az õ emlékére 1964 óta hazánkban ezen a napon ünnepeljük a Költészet Napját. Öt évvel József Attila elõtt, 1900-ban egyébként ugyanezen a napon született Márai Sándor is. Április 12-e, a muhi csata emléknapja április 12-én Muhi mellett ütköztek meg IV. Béla magyar király seregei a nagy túlerõben lévõ tatárokkal. Ez volt a tatárjárás legjelentõsebb csatája, amelyben a magyarok döntõ vereséget szenvedtek. IV. Béla egy tömegben csoportosította katonáit, és szekér, illetve sátortáborral vetette körül magát, hogy az ellenség ne lephesse meg. Így azonban saját menekülési útjukat zárták el a kegyetlenségükrõl híres mongolok elõl. A királynak sikerült kimenekülnie, a veszteség azonban óriási volt ben ezen a napon bocsájtották Föld körüli pályára a világ elsõ, embert szállító ûrhajóját a Szovjetunióban, fedélzetén Jurij Gagarinnal. Ennek emlékére április 12-e az Ûrhajózás Napja is. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL Közlekedési akadály a közös udvaron Néhány éve vásároltunk egy házrészt, négy tized eszmei tulajdoni hányadban. Mi használjuk az utcafronton található lakóépületet, és az udvar hátsó részében található garázst. Rajtunk kívül még két tulajdonos család él az udvarban, az õ lakásaikhoz is tartozik egy-egy garázs. Az udvar közös használatú, a lakások bejárata az udvarra nyílik, a garázsok is az udvarról közelíthetõek meg. Az egyik tulajdonos a közelmúltban a tulajdonostársak értesítése és hozzájárulása nélkül virágoskertet létesített a lakása elõtti udvarrészen, ezzel leszûkítette a közlekedési utat, korlátozza az udvar közös használatát. Milyen jogi eszközökkel állítható vissza az udvar korábbi használata? fordult lapunkhoz Kádár Mihály. A kérdés megválaszolására Földesi Ferenc ügyvédet kértük fel. A keletkezett jogvitában a Polgári Törvénykönyv tulajdonjogról szóló szabályai alkalmazandóak. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a birtoklásra és használatra, e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és törvényes érdekeinek sérelmére. A birtoklás és a használat kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Mi a helyzet a konkrét esetben? Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzõtõl egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. Határozatot hozhat továbbá a jegyzõ a hasznok, károk és költségek kérdésében is. A jegyzõ határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. Ez azt jelenti, hogy az a fél, aki a jegyzõ határozatát sérelmesnek tartja, nem tehet semmit? Egy lehetõsége van: a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bírósághoz kell fordulnia a birtokosnak is abban az esetben, ha az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után kéri. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. A bíróság a perben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Mit tanácsol olvasónknak? A birtokhasználat elõzõekben ismertetett szabályai alapján azt javaslom, hogy a tulajdonostársakat hívja össze, vagy külön-külön folytasson velük egyeztetõ tárgyalásokat, és igyekezzen békés úton szerzõdésben rendezni az ingatlan használatát. A használatmegosztási szerzõdéshez célszerû egy rajzot is mellékelni, amelyen feltüntetik a tulajdonostársak által kizárólagosan használt, és a közös használatban maradó ingatlanrészeket. Amennyiben békés úton nem rendezhetõ a vita, úgy a birtoksértés virágoskert létesítése a közös használatú ingatlanrészen megszüntetését a konkrét esetben is a polgármesteri hivatalban, a jegyzõtõl kérheti olvasójuk, végsõ esetben pedig a bírósághoz fordulhat. EGYHÁZI HÍREK Római Katolikus Egyház Április 10-én, csütörtökön reggel 5 óra 30 perckor a Mária Társulat szervezésében zarándokbusz indul a Szent István szobortól Szárföldre. Április 13-án, vasárnap, a papi és szerzetesi hivatások világnapján országos gyûjtés lesz a papnevelés céljára a katolikus templomokban. Ugyancsak április 13-án, a 9 órai szentmisén iskoláskeresztelõ lesz a Nagytemplomban. Április 13-án, a 9 órai szentmisén elsõáldozás lesz a Szentcsalád templomban. Az Adjátok vissza a hegyeimet címû, Wass Albert életérõl szóló színdarabot április 18-án, pénteken 19 órai kezdettel mutatják be az Erdei Ferenc Kulturális Központban, nagyváradi mûvészek közremûködésével. A támogatói jegy ára 1000 forint, amely a Fõplébánián is kapható. A Szentcsalád Plébánia idén szeretné elkészíteni a kerítést, befejezni a parkosítást, és kialakítani egy kis játszóteret. Eddig már sikerült összegyûjteniük 350 ezer forintot. Többfelé pályáztak is ez ügyben, de a hívek adományait, segítségét is várják. Református Egyház Április 13-ától lesz látható a Biblia éve 2008 címû kiállítás az Újkollégiumban, amelyet 10 óra 30 perckor Németh Pál lelkipásztor, a Biblia Múzeum munkatársa nyit meg. Április 18-án, pénteken 17 órakor közös bibliaóra lesz a Tóth Endre teremben. Április 20-án, vasárnap 17 órakor zenés áhítatra várják a híveket a templomban, amelyen a gyülekezet Kecskeméti Végh Mihály Énekkara szolgál. ANYAKÖNYVI HÍREK Legifjabb kecskeméti polgárok: Varró Kálmán anyja neve: Megyik Bernadett Rádi Mária Róza/Sallai Ildikó, Barta Rebeka/Harkai Krisztina, László Panna/Gyurik Rita, Balla Barnabás József/Molnár Edit Emese, Bodnár Lili/Dóczi Zsuzsanna, Bodnár Dorka/Dóczi Zsuzsanna, Ujlaky Bálint Endre/Bodor Erzsébet Andrea, Szigeti Csaba Kevin/Kristóf Henrietta, Szemõk Hanna/Szep Helena Csilla, Gallyas Georgina Csenge/Bognár Erika, Reibl Hanna/Bene Henrietta, Balázs Dávid Milán/Szijjártó Andrea, Berta Barnabás/Faragó Zsuzsanna, Szabó Liliána/Koncz Andrea, Kovács Dorina Cintia/Besenczi Mónika, Jónás Zoé/Almássy Zsuzsa, Marozsi Szilárd/Kuklis Krisztina Éva, Kulcsár Adrián/Ugrina Edit, Berényi András/Kis Edit Erzsébet, Palócz Gergõ/Kósa Csilla, Berki Boglárka/Fehér Atala Örök hûséget fogadtak: Csatai Imre/Mészáros Márta Halottaink: Tóth Margit Terézia 1921, Kiss Jánosné Sinka Terézia 1918, Szabó János 1940, Palkovics Mária 1915, Barna Károlyné Kicska Rozália 1945, Kertész Béla 1927, Berente Ferencné Kis Mária 1927, Hegedûs Józsefné Faragó Etelka Jolán 1929, Farkas László Ferenc 1949, Szabó Józsefné Molnár Irén 1920, Gréczi János 1935, Besenyei Zoltán 1982, Sipos Miklósné Pozdorai Klára 1947, Rapi Jánosné Szabadszállási Éva 1953, Gubicza Ferenc 1956, Tóth Béláné Baracsi Mária 1934