Radioaktív sugárzások méréstechnikái - 1 (2005) Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet
|
|
- Antal Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Radioaktív sugárzások méréstechnikái - (005) Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet
2 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/ (Bódizs D.) / ALAPFOGALMAK : radioaktivitás, magreakciók, bomlássémák; α,β,γ,nsugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásaik; / ÁLTALÁNOS DETEKTORJELLEMZİK: detektor modellek, spektrumformák, detektorkarakterisztikák, felbontás, válaszidı, hatásfok, holtidı; 3/ DETEKTORTÍPUSOK: gáztöltéső-, szcintillációs-, félvezetı-detektorok, neutron-detektálás, egyéb detektor típusok; 4/ ELEKTRONIKUS JELFELDOLGOZÁS: impedanciák, impulzus formálás, elektronikus egységek; 5/ KOMPLETT MÉRİBERENDEZÉSEK: ratemeter, spektrométerek; 6/ SPEKTROMETRIÁK: α, β (LSC)-, γ spektrometria; 7/ SPECIÁLIS MÉRÉSTECHNIKÁK: alacsony-, nagy- intenzitások mérése, aktivitás mérés relatív és abszolút módszerrel; 8/ QUALITY ASSURANCE
3 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/ (Bódizs D.) / ALAPFOGALMAK: - radioaktivitás: az atommag szétesik különbözı részekre, vagy u.az a mag alacsonyabb energiaállapotba kerül sugárzás kibocsátásával (sugárforrások többsége ilyen); - magreakciók: az atommag kölcsönhatásba lép valamilyen részecskével vagy másik maggal, mely folyamatot általában sugárzás kibocsátása kíséri (legtöbbször a magból, néha a héjból); RADIOAKTÍV SUGÁRZÁSOK FİBB JELLEMZİI (.TÁBLÁZAT) típus eredet folyamat Q m (MeV) spektrum α mag bomlás, magreakció + 377,3 vonalas (MeV) - β mag bomlás, magreakció - 0,5 folytonos (kev-mev) + β mag bomlás, magreakció + 0,5 folytonos (kev-mev) γ mag bomlás, magreakció 0 0 vonalas (kev-mev) X héj atom legerjesztıdés 0 0 vonalas, (folytonos) belsı konv.e - héj mag legerjesztıdés - 0,5 vonalas (kev) n mag magreakció, (hasadás) 0 939,6 vonalas, folytonos (ev-mev) hasadási termékek mag maghasadás kb. 0 - folytonos (30-60 MeV) 3
4 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/3 (Bódizs D.) - bomlásséma: E 0,x A Z X β (k β ) k β : β gyakoriság kγ: γ gyakoriság β (k β ) γ E (k γ ) E γ =E -E E γ E 0,y (k γ ) E γ =E -E 0,Y A Z+ Y - az ábra magyarázata, az egyes jelölések definíciója, fizikai jelentése, késıbbiekkel való kapcsolatuk; - A sugárzások és az anyag közötti kölcsönhatás: változás jön létre a sugárzás energiájában, irányában stb., másrészt az anyag atomjainak állapotában pl. ionizáció, gerjesztés, magreakció, fizikai-kémiai elváltozás (pl. roncsolás, feketedés); - A kölcsönhatás eredménye: elektromos impulzus (elektromos detektorok), hı vagy kémiai hatás (pl. fotoemulzió), szerkezetváltozás (szilárdtest nyomdetektor), stb. 4
5 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/4 (Bódizs D.).. Alfa-sugárzás és kölcsönhatás: α, β, γ sugárzások: mágneses eltérítés α + ; Rutherford: α = 4 He ++ (üvegedényes kísérlet a Ra-al és színkép elemzéssel); α töltése: szcintillációs ernyı - 6 Ra - Σ Q és N: q α = Q/N He ++; - E α : mágneses spektrométer, körpálya sugara m vα r = α * E= diszkrét, 3-9 MeV; q H α-bomlás (Z,A) (Z-,A-4); elmélete (Gamow): alagúteffektus; A > 40; Ε α = (M x M y M α )* 93 MeV az α (nukleon csomag) emisszióval a mag stabilabb állapotba kerül (néha γ is) - Geiger-Nuttal törvény: -lgλ = A+B lge α t / (µs-0 0 év) nı, E α (3-9 MeV) csökken; - diszkrét energia izotóp azonosítás; potenciális energia E α α rész α ~ r R R (az atommag sugara) r (az atommag középponttól a távolság) 5
6 Pl. α-bomló izotópokra: Radioaktív sugárzások méréstechnikái/5 (Bódizs D.) izotóp t / E α k γ 4 95 Am 433 év 5,486 (Mev),85 (%); 5,443 (MeV),,8 (%); 5,389 (MeV),, (%) 0 84 Po 38,4 nap 5,305 (MeV), 00 (%); E γ = 59,5 kev (36,3 %); 4 96 Cm 63,4 nap 6,3 (MeV), 74 (%), 6,070 (MeV), 6 (%); 6 88 Ra 0,8 µs 9,35 (MeV), 00 (%); Pu 87,7 év 5,499 (MeV), 7 (%); 5,466 (MeV), 8 (%); 5,358 (MeV), 0,09 (%) 0,43 0,043 bomlásséma és spektrum α 38 α 3 94 Pu α impulzus/csatorna (0,09) 5,499 [MeV]; 7 [%] U α α α csatorna 6
7 hatótávolság (µm) Radioaktív sugárzások méréstechnikái/6 (Bódizs D.) α-sugárzás kölcsönhatása: atomi e-okkal Coulomb ionizáció, (magreakció Pu-Be), gerjesztés; jellemzés: fajlagos energiaveszteség: (de/dx), nagy, mert a töltés nagy, matematikai leírás: Bethe formula: de/dx ~ /E, N absz,z absz, w absz ; (atomsőrőség, rendszám,ionizációs potenciál); Bragg görbe: de dx egyes részecske párhuzamos nyaláb hatótávolság: (pálya egyenes, m α >> m e ) jól definiált hossz R = ae sugárforrás I 0 n α I detektor 3/ ( cm) 0,3Eα R lev = I/I 0 0,5 (E α ) MeV behatolási mélység d R m R e d p D T Si-ban α átlagos hatótávolság: R m, extrapolált hatótávolság: R e α mérés: - vákuum - forrásvastagság (önabszorpció) - Si detektor érzékeny térfogat ~ 00 µm részecske energia (MeV) 7
8 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/7 (Bódizs D.).. Béta-sugárzás és kölcsönhatás: β = elektron az atommagból!!! β - -bomlás: (Z+) - β + + n p + e +ν -bomlás: p n + e + ν (Z-) - elektron befogás: e + p n + ν (Ζ ); - bomlás után a mag gyakran gerjesztett marad γ emisszió!! - spektrum folytonos, DE E β,max ; - néhány tiszta β-bomló: 3 H,3 év-8,6 kev; 4 C 5730 év-56 kev; 90 Sr 8 év-546 kev; 90 Y 64 óra-70 kev, 99 Tc,*0 5 év-9 kev; 04 Tl 3,8 év-766 kev bomlássémák: β-spektrum: 8
9 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/8 (Bódizs D.) β-sugárzás kölcsönhatása: atomi e-al - Coulomb: ionizáció és gerjesztés jellemzés: fajlagos energiaveszteség: (de/dx), kisebb, mint az α, mert a tömeg kisebb; pálya cikk-cakkos, ezért van: (de/dx) Coulomb és (de/dx) sugárzásos ; hatótávolság: R( mg / cm ) = 0, +,4E max 000 impulzus 00 Ag Al Cu abszorbens vastagság (mg/cm ) E β,µαξ = 0,45 MeV I = I 0 exp(-µ x) = I 0 exp(-(µ /ρ) ρx)) = I 0 exp(- µd), ahol µ = lineáris absz.koeff.(/cm); x = abszorbens vastagság (cm); ρ = sőrőség (g/cm 3 ), µ = tömegabszorpciós koefficiens (cm /g) és d = felületi sőrőség (g/cm ), I = intenzitás az absz.után, és I 0 = intenzitás az abszorbens nélkül. (pl. E β,max = MeV re, Al-ban R =,08 cm, ill. d = 0,4 g/cm ) β mérés: önabszorpció (forrásban), abszorpció (detektor belépıablak), visszaszórás (pl. forrástartó), fékezési röntgensugárzás (árnyékolás) 9
10 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/9 (Bódizs D.).3. Gamma-sugárzás és kölcsönhatás: elektromágneses (nem részecske), a mag (nívói közötti) legerjesztıdésébıl, (röntgen = X sugárzás az elektron héjból,~0,-50kev); γ: karakterisztikus (kev több MeV) (ld. bomlásséma); kölcsönhatás: közvetett ionizáció! fotoeffektus: Compton szórás: párkeltés: E e = E γ E köt τ Κ Ζ 4,5 *E -3 E e = E γ -E γszórt (Compton él) Klein-Nishina formula = Z E absz N absz γ σ ln( + E m c γ e ) κ Eγ * 5keV N absz Z absz ( E γ m c e E e elektron ) E e elektron E e szórt elektron E γ E γ γ foton γ E γ φ θ E γ szórt gamma foton γ 5 kev pozitron annihilációs fotonok 5 kev I = I 0 exp(-µd); µ = τ + σ + κ; (ábra: µ = fgv(e), build-up: I = B I 0 exp(-µd) 0
11 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/0 (Bódizs D.).3. neutron-sugárzás és kölcsönhatás: semleges részecske; (nincs ionizáció) n források:- izotópos, pl. Pu-Be: 9 Be + α C + n, vagy Am-Be, Ra-Be, 5 Cf (sp.has.) n hozam: kb. 0 6 n/s/0 0 Bq, 0 9 n/s/0 0 Bq E n : MeV E n : 0,-6 MeV (folytonos) - n-generátor: D -T = T(d,n) α magreakció; E n : 4 MeV, 0 0 n/s ( ma) - atomreaktor: Φ = n/scm FLUXUS!! E n : MeV, n kölcsönhatás: hatáskeresztmetszet nagyon függ E n - tıl, ezért: - lassú (termikus) neutronok: E n 0,5 ev alatt (Cd levágási határ): A/. rugalmas szórás: Σ E kinetikus = állandó, A(n,n)A reakció n lassulás B/. (n,γ) magreakciók: σ absz nagy n detektálás aktivációs fóliával, valamint a 0 B(n,α) 7 Li; 6 Li(n,α)H; 3 He(n,p) 3 H reakciók alapján; C/. maghasadás (hasadási kamra) - gyors neutronok: ha E n MeV fölötti, akkor A/. rugalmatlan szórás: pl. A(n,n)B * ha E n ev kev közötti, akkor B/. magreakciók: (n,p), (n,d), (n,α), stb.
12 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/ (Bódizs D.). Általános detektor jellemzık: leggyakrabban alkalmazott (elektromos) detektorokra: gáztöltéső, szcintillációs, félvezetı: a detektorban a sugárzás energiája ionizációra, (gerjesztésre) fordítódik, eredmény töltéshordozók (fény), ezeket összegyőjtve a kimeneten az energiával arányos amplitúdójú elektromos impulzus, (töltés összegyőjtés, (i)t t c i ( t ) dt = 0 Q (i)t áram) idõ t c idõ üzemmódok: - integrál: (nagy cps-ek és dozimetria, továbbá, ha energiára nincs szükség) (i)t átlagáram: detektor I I t,, ( t) = i( t ) dt I(t) T R t T R I = nq = E n w 0 q 0 I(t) I 0 idõ t t
13 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/ (Bódizs D.) - impulzus üzemmód: fontos az egyes kölcsönhatások által létrehozott elektromos impulzus alakja (amplitúdó, idıbeni változás), amely a sugárzás tulajdonságairól (energia, fajta) a legtöbb információt hordozza. A leggyakrabban alkalmazott üzemmód. alapjele az R ellenálláson megjelenı U(t), alakját a τ = RC idıállandó szabja meg: t c = a töltés kigyőjtési idı detektor C R U(t) (i)t Q = i( t) dt a) a detektor árama (kimenı impulzus) (Q a keltett össztöltés, a besatírozott terület) U(t) t b) U(t) alak kis idıállandó esetén (az R-en átfolyó áram ~ U(t)) RC U ( t) = Ri( t) t c t U(t) U max t c) U(t) alak nagy idıállandó esetén (az R-en átfolyó áram integrálódik C-n, majd R-en keresztül kisül, ha a cps nem túl magas) RC t c U = max Q / C 3
14 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/3 (Bódizs D.) Impulzus üzemmódban (ha C állandó) az amplitúdó ~ Q energia mérés jelentısége Valóságban: idıben váltakozó amplitúdójú impulzus sorozat (ok: a részecskék energiájának különbözısége és a statisztikus ingadozások). Spektrum: amplitúdó gyakoriság az impulzus amplitúdók fgv-ben (mérés DD ill.id-vel) differenciális spektrum N = U U dn du du integrális spektrum 0 dn N 0 = du du gyakorlatban általában a differenciális spektrum használatos, mert 4
15 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/4 (Bódizs D.) Detektor-karakterisztika: kimenı jelsorozat az elektronikus paraméterek (pl. U d,) fgv-ben, plató: detektor feszültség beállítása, erısítés beállítása, diszkriminációs szint beállítása, (magyarázat, miért?) 5
16 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/5 (Bódizs D.) Energia-felbontás:- az a két legközelebbi energia, amit a berendezés még szét tud választani; - a csúcs kiszélesedés okai. (Gauss: E =,35σ) dn du jó felbontás rossz felbontás U 0 U definíció szerint: f = E E 0 *00[%] f függvénye: - a detektor típusnak (w!), ( E) = ( Edetektor) + ( Eelektronika) +... Fano faktor: f Poissonhatár - részecske fajtának, - részecske energiának, stb. n w,35 =,35 =,35 = n E n F n F f =,35 =,35 =, 35 n n Fw E 6
17 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/6 (Bódizs D.) Hatásfok: töltött részek, ill. γ és n; hatótávolság-érzékeny térfogat; energia; geometria, stb. többféle definíció, pl. - abszolút = regisztrált impulzusszám/ a sugárforrásból kilépı összes részecske, (pl. GM csı), - belsı = regisztrált impulzusszám/ a detektorba belépı részecske szám, - csúcs = csúcsterület/ a sugárforrásból kilépı összes részecske*k*t m, (spektrometriák); Holtidı: okozói: detektor+jelfeldolgozás, egyszerő korrekció: imért ival = i mértτ ahol τ = a detektor feloldási vagy holtideje i = számlálási sebesség (cps) τ egyik kimérése: két sugárforrással (a módszer hibája nagy, 5 0 %, más eljárás is van) i közelítéssel: a i = = a τ a τ a + a a τ = a a a, a, i + i a = a,,τ mérésnél vigyázat! 7
18 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/7 (Bódizs D.) 3./ DETEKTOR TÍPUSOK: 3../ Gáztöltéső detektorok: - történelmi áttekintés, alkalmazási területeik; - mőködési elvük: a sugárzás részecskéi és a gázatomok közötti direkt ütközés (Coulomb kölcsönhatás) ionizáció és gerjesztés; kölcsönhatási mechanizmusok, ionizáció utáni folyamatok, jel kialakulása; - fı típusaik: ionizációs kamra, proporcionális detektor, GM csı, (azonos elvek, más paraméterek) Felépítés és általános karakterisztika: I: rekombinációs tartomány, II: telítési tartomány, III: proporcionális tartomány, IV: fél-proporcionális tartomány, V: Geiger-Müller (GM) tartomány, VI: kisülési tartomány. U 0 E = r ln( r k / r a ) 8
19 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/8 (Bódizs D.) Gázokban a töltött részek: - gerjesztési mechanizmus:pl. X + α = X * + α ; σ 0-7 cm nemesgázokban, rezonancia szerő; gerjesztési potenciál pl. He-ra 9,8 ev, Ar-ra,6 ev, Kr-ra 0,0eV. - ionizáció: X + α = X + + α + e - küszöb energia, σ ~ 0-6 cm nemesgázokban; X + = pozitív ion; e - = elektron, ezek közös néven: ionpár; ionizációs potenciál: pl. He-ban 9,8 ev, Ar-ban,6 ev, Kr-ban 4 ev. Gázokban egy ionpár keltéséhez szükséges energia átlagosasan w ~ 30eV (gáztól és részecske fajtától ~ független! Pl. E α = 5,3 MeV, n = 5,3*0 6 /30 ~,8*0 5 ionpár, σ=n / =370, σ rel =0,%, elektronika: ~ 3%. Eltérés a Poisson eloszlástól, ezért Fano-faktor ~ 0,-0,) - ionizáció utáni folyamatok: töltések mozgása: hogy alakul a töltések száma kimenı jel nagysága; a/ nincs elektromos tér: diffúzió (termikus mozgás) határozza meg az ionpárok mozgását, (a diffúziós mozgás jellemzése: λ: átlagos szabad úthosszal=két ütközés között megtett út ~µm); az ionok lassú mozgása miatt jelentıs a rekombináció: dn + = αn n α= rekombinációs együttható, n= töltéshordozó koncentráció, dt (oszlopos-,vagy kezdeti-, és téfogati-rekombináció) 8κT v = a töltéshordozók átlagsebessége: mπ κ = Boltzmann állandó, T= hımérséklet (Maxwell eloszlás alapján) mivel m e << m +, ezért v e >> v + dn n a töltéshordozók sőrőségeloszlása t idı után (Gauss eloszlást mutat, ezért): = 0 x exp dx 4πDt 4Dt n 0 = kezdeti töltéssőrőség, D= diffúziós állandó és x= a keletkezési helytıl való távolság, ( T ) m κ D = 3pσ π 0 3 p= gáznyomás, σ 0 = ütközési hatáskeresztmetszet (gáz paraméterek!) 9
20 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/9 (Bódizs D.) b/ van elektromos tér: diffúzió + drift + töltés sokszorozás + (rekombináció) gyorsuló mozgás v = fgv(e-térerısség, p-gáznyomás és gázfajta), közben ütközések, kialakul egy átlagos drift sebesség (elektronok gyorsabbak, mint a + ionok), csepp alakú lavina: v d µ = +, E p µ = mozgékonyság = vp/e (pl. ha µ ~0-4 m bar/ Vs, p = bar, E = 0 4 V/m, akkor v d = m/s, az ionok kigyőjtési ideje kb. 0 msec azaz HOSSZÚ, lassú detektor, elektronokra kb. µsec); töltés sokszorozás: másodlagos, harmadlagos ionizáció eredménye: gázerısítési (gázsokszorozási) faktor: M = n/n 0 = exp(κx), ahol κ = másodlagos ionizáció makroszkópikus hatáskeresztmetszete, x = pályahossz, n 0 = kezdeti e - sőrőség; az e ok gyorsabbak = csepp alakú lavina alakul ki. rekombináció: rekombinációs együttható: α, pl. He-ra,7*0-8, Ar-ra 8,8*0-7 cm 3 /s A detektor kimenı jelét a töltéshordozók száma, tulajdonsága, viselkedése határozza meg! jelfeldolgozás: erısítık: erısítés, jelformálás (jel/zaj viszony javítás), linearitás, stabilitás (hımérséklet, idı). 0
21 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/0 (Bódizs D.) Ionizációs kamrák: általános karakterisztika II. tartomány: telítési áram és fesz., nincs jelentıs rekombináció és töltéssokszorozás; (a telítési áramhoz pl. normál nyomású levegıben: E ~ V/cm, 7 bar nyomású tiszta Ar-ban E ~ 70 V/cm, de a szennyezık elrontják); Forma: nagyon változatos méret (mm 3 00 l) és forma; kompenzált, U bevonatú, stb. Stabil, de elektronika drága (alacsony áramok ~0 - A - mérése, szélessávú erısítı-alacsony frekvenciájú zajok szőrése) Felhasználás: minden fajta sugárzásra (megfelelı formában), intenzitás (egyenáramú üzemmódban) és energia mérés (impulzus üzemben) - kamrafal: gázzáró, vastagság (ablak), háttér, tisztaság (ionbombázás), térfogat (hatótávolság), - töltıgáz: nyomás (hatótávolság), alacsony w, tisztaság (rekombináció), M~0, nagy µ, (pl. 90% Ar+0% metán), - elektródok, szigetelık: segéd elektródok: kúszóáramok csökkentése (I kamra ~ 0 - A), átütési feszültség, (pl.teflon, kerámia, tisztaság), sugárkárosodás, kiszögelések (E!!)
22 Ionizációs kamra típusok: Radioaktív sugárzások méréstechnikái/ (Bódizs D.) - hengeres: leggyakoribb forma, - sík-párhozamos: (ld. az elızı ábra) U egyenáramú: nagy cps-nél, árammérı: galvanométer (nagy idıállandó): I telítési = n 0 q 0 V m ; impulzus üzemő: ion-begyőjtéses (lassú t c ~ 0 msec), továbbá elektronikus zajszőrés nehéz, (mikrofóna, brumm); elektron-begyőjtéses (gyors t c ~ msec), de a jelamplitúdó függ az ionizáció helyétıl, max Nq0a = Cl
23 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/ (Bódizs D.) A helytıl való függés kiküszöbölése: - rácsos ionizációs kamra (Frisch-féle): rács = virtuális elektronforrás (elég ritka legyen-kis e - veszteség,elég sőrő-jó elektrosztatikus árnyékolás) (minden elektron u.azt a potenciál különbséget futja be az anódig) U(t) x/v e a/v e U max =nq/c e - drift e - drift t a rácshoz a rács és az anód között a rácsos kamra hátrány, hogy nagy méret kell (nagy érzékenységhez nagy felület). A méret csökkenthetı olyan alakkal, amelyben a térerı függ az érzékeny térfogaton belül a helytıl: - hengeres ionizációs kamra (hátránya, hogy a telítéshez szükséges térerıt a kamra falánál nehéz elérni); - gömb alakú ionizációs kamra: ezekben E leggyorsabban az anódszál közelében változik, ezért a a távolabbi ionizáció kisebb mértékben járul hozzá a jelamplitúdóhoz. Ezekben csak az e - áramot mérik, a kimeneti RC idıállandó>mint az e - -ok max.vándorlási ideje. Hengeres kamránál: Gömb alakú kamránál: U 0 E = r ln( r k / r a ) [( r r ) r ] k E = ra rku 0 k a = / r 3
24 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/3 (Bódizs D.) Proporcionális detektorok: mőködésük alapja a gázsokszorozás (gázerısítés), általános karakterisztika III. szakasz. A megsokszorozott töltéshordozó szám arányos (proporcionális) a primer ionizációban létrehozott töltésszámmal. (U propdet ~ 0 5 *U ionkamra ) Forma: általában hengeres, vékony anódszállal (nagy térerı~0 4 V/cm, ionizáció független a helytıl, r a ~0 µm) Gázerısítési tényezı: M = n/n 0, A és B = a gázra jellemzı konstansok, p = gáznyomás, stabil U 0 kell!! viszont az erısítı (zajszőrés) egyszerőbb, mint az ionizációs kamráknál. Az energia felbontást befolyásolják: az anódszál egyenetlenségei, M szórása, elektronika zaja, Fano-faktor szórása. U0 ln U0 lnm = ln Aln( r / r ) Bpr ln( r / r ) A detektorban létrejövı összes töltés: Q = Mnq 0 ; az anódszál körül elektron lavina alakul ki. Fotoionizáció csökkentése: fotonokat abszorbeáló gáz (kioltó gáz) adagolás (pl.0% metán+90% Ar), továbbá a katódot nagy e - kilépési munkájú fémbıl kell készíteni. Alkalmazás: általában impulzus üzemmód, - lassú n detektálás, BF 3, 3 He (ld. késıbb), β mérés: belépı ablak - helyérzékeny (vagy koordináta) detektor (--3 dimenziós): (pl. szögeloszlás mérések) anód: nagy ρ - jú huzal - átáramlásos: gáz tisztaság; U U - 4 π prop.detektor: abszolút mérés = R a + ρ( l x) R a + ρx k a a k a 4
25 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/4 (Bódizs D.) Geiger Müller (GM) csı: egyszerő, nagy kimenı jel (kb. V-nagyságú), erısítı egyszerő, olcsó, ezért nagyon széleskörő alkalmazás (dozimetria, ipar), DE részecske energia mérésre alkalmatlan! γ- sugárzásra alacsony hatásfok (η γ /η β %). Általános karakterisztika V. tartomány. Nagy térerı gázsokszorozás (M ~ 0 6, és np > kritikus, n = az egy lavinában lévı gerjesztett atomok száma, p = a gázatomok fotoelektromos abszorpciójának valsége propdetektoroknnál M ~ 0 3 np < szubkritikus és így csak kevés lavina jön létre ahhoz képest amit az eredeti szabad e ok hoztak létre) töltés lavinák jönnek létre (nem függetelenek egymástól, egyik lavina másikat indíthat) önfenntartó Geiger kisülés alakul ki mindig kb. azonos számú U ki mindig azonos amplitúdójú, azaz független a primer ionizációtól. Tehát a Geiger kisülés kialakulása (azaz a GM csı mőködési mechanizmusa): ionizáló részecske - primer ionizáció - (másodlagos, harmadlagos) ionizáció (gázerısítés) + gerjesztés fényfotonok a katódból ill. egyes gázatomokból fotoeffektussal e - -ok - ezek az anód felé haladva újabb ionizációk töltés lavina, stb. kisülés kioltása újabb ionizáló részecske -.. 5
26 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/5 (Bódizs D.) A kisülés leállítása, kioltás: a/ külsı: +U 0 lassú (msec) R ~ 0 8 Ω U anód * U ki C forrás impulzus amplitúdó t h = holtidõ t r = regenerációs idõ t [µ s] diszkriminációs szint t [µ s] b/ belsı, önkioltás: a fı gázkomponenshez 5-0 %-ban szerves gızt (pl. alkohol, ez sajnos gyorsan fogy, a csı élettartama rövid, kb impulzus), ezért manapság halogén gázt (pl.cl, Br) kevernek: ezek a kioltógázok; mőködési mechanizmusuk: a +ionokkal ütközve a kioltógáz molekulák átveszik a +töltést, (töltés átadásos ütközés), az elıbbiek semlegesítıdnek. A +töltéső kioltógáz molekulák a katódnál semlegesítıdnek és többlet energiájuk disszocióciájukat okozza (nem fotoelektromos effektust), további lavinák nem keletkeznek, a kisülés leáll. A halogén molekulák a disszociáció után regenerálódnak = a csı élettartama hosszú lesz. 6
27 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/6 (Bódizs D.) GM csövek jellemzıi: - karakterisztika: - plató; - munkapont; n n n - meredekség; m = 00 % U U - holtidı; 00 - hatásfok; - ablak; - γ mérés (katódfal szerepe), - GM csı típusok: [cps] n n U K = Geiger küszöb U M = üzemi feszültség M = munkapont M totális kisülés U K U U M U U 7
28 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/7 (Bódizs D.) Típus Jel ampl. Jel hossz Energia felbontás Elınyök Hátrányok Alkalmazás (5 MeV α) Ionkamra p: -0bar ionbegyüjt. -0 mv 5-0 ms % energia mérés, nagy tisztaság, α,β, nehéz imp.üzemő nem kell stab.táp, bonyolult elektr., töltött részek, gyors kis és nagy int., γ-ra alacsony η, n spektrometria, e - begyőjt. -0 mv - ms % imp.üzemő átlagáram - - nincs egyszerő, energia mérés α,β felületi akt., mérı nem kell stab.táp, nincs, közepes és nagy γ intenzitásokra, Prop.det. p ~ 0-3 -bar 0-00mV -000µs -5% nagyobb jelampl., f energiafüggı, lágy X és γ, nagy int. mérése, nagyon stab.táp, kis energ. β, egyszerőbb elektr., tisztaság, lassú n (BF 3, jó f, γ-ra alacsony η, GM csı -5 V 3-5 ms nincs nagy kimenı ampl., energ.mérés α,β,γ akt.mérés, egyszerő elektr., nincs, felületi szenny.mér., nem kell stab.táp, alacsony cps, ipari alkalmazások, olcsó, dozim.alkalmazások, Töltıgázok: Ar, He, levegı + koltógázok: metán, halogén 8
29 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/8 (Bódizs D.) 3./ Szcintillációs detektorok: ZnS + α szcintilláció (fény felvillanás); - 908: Regener, Rutherford és a PhD-ek, α detektálás; - 90 Rutherford α-szórás kísérletek; : Bay Z. elektronsokszorozó csı, : Dreyfus, Blau és Hofstadter: NaI(Tl) egykristályból kilépı fényfelvillanások intenzitása (fotonok száma) arányos a kristálynak átadott energiával; -950-tıl több fajta szcintillátor kifejlesztése, minden fajta sugárzás mérhetı (intenzitás és energia); szcintillációs számláló felépítése: szcintillációs kristály,. fotoelektron-sokszorozó (PMT = photomultiplier tube), 3. elıerısítı, 4. fıerısítı, 5. diszkriminátor és számláló, vagy sokcsatornás analizátor 9
30 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/9 (Bódizs D.) Szintillációs kristály: (angol irodalomban gyakran phoszphornak nevezik = P); feladata: a radioaktív sugárzás fényfelvillanásokká történı átalakítása; ideális szcintillátor (lenne): a/ minél nagyobb szcintillációs hatásfok (részecske energiájának átalakítása látható fénnyé), jellemzése: transzformációs hatásfok ε T b/ lineáris átalakítás (fényhozam széles részecske energia tartományban legyen arányos az abszorbeált energiával), c/ átlátszó a keltett fényre (minél kevesebb fényveszteség az összegyőjtés során), jellemzése: összegyőjtési hatásfok ε g d/ rövid lecsengéső fényimpulzus, hogy gyors impulzusok keletkezzenek (számlálási sebesség), e/ gyártható legyen minél nagyobb egy-kristáy méretben (hatásfok), f/ törésmutatója legyen közel azonos az üvegével (fénycsatolás a PMT-hez) kompromisszum kell: - szervetlen (alkáli halogenid) szcintillátorok: NaI, CsI (jó fényhozam, de lassú); - szerves alapanyagú egy-kristályok (rosszabb fényhozam, de gyorsabb), - plasztikok, - folyadékok. 30
31 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/30 (Bódizs D.) A sugárzás átalakulásának folyamata a szcintillációs detektorban: egy E energiájú részecske N e = ε T ε g ε k E számú fotoelektront hoz létre a fotokatódból, a PMT sokszorozási tényezıje M ~ !!! (százmilliószoros erısítés!) 3
32 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/3 (Bódizs D.) A szcintilláció mechanizmusa szervetlen (aktivált) kristályban: magyarázat az anyagok elektron-energia sávelmélete alapján. - egy Na atomban a feltételezett elektron energia nívók, - fém Na-ban a feltételezett elektron energia nívók, - az elektron energianívók felhasadása fém Na-ban, (Μ) vegyérték sáv (L II ) (L I ) (Κ) tiltott sáv tiltott sáv tiltott sáv betöltött sáv Na mag 3
33 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/3 (Bódizs D.) A szervetlen szcintillátorok szigetelıtípusúak: sugárzás hatására az elektronok a vezetési sávba (gerjesztett állapotba) jutnak. Helyükön a vegyérték sávban pozitív lyukak maradnak. Közvetlen legerjesztıdéskor E > 3 ev, ~ 8 ev = ultraibolya fény (a kristály elnyeli), nincs megfigyelhetı szcintilláció. Szennyezések: hullámhossz eltolás (növelés) AKTIVÁTORral, új megengedett energianívók a tiltott sávon belül = lumineszkáló centrumok. - aktivátorral (Tl) ellátott szervetlen kristály elektron energia sávjai és a szcintilláció kialakulása: - gerjesztés (pl. sugárzással); vezetési sáv - legerjesztıdés (> 3 ev) kristály elnyeli; aktivátor beesés aktivátor nívóba; gerj.állapot e - csapda gerj.áll. 4 - legerjesztıdés (látható fény); tiltott sáv 5 - gerjesztés; aktivátor e - csapda alap.áll. 6 - beesés elektron csapdába; alap állapot 7 - elektron vissza a vezetési sávba (pl. term.gerj.); + lyuk vegyérték sáv 8 - beesés aktivátor nívóba; 9 - legerjesztıdés (késleltett látható fény) tiltott sáv fény idıbeli eloszlása: utánvilágítási idı, vagy fény lecsengési idı: τ u ; I = I 0 exp(-t/τ u ) ahol: I 0 = fényintenzitás t = 0 idınél betöltött sáv kioltás (quenching): az e - olyan aktivátor nívóba esik, ahonnan nincs sugárzásos átmenet 33
34 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/33 (Bódizs D.) Szervetlen szcintillátorok jellemzıi: emittált fényintenzitás (ε T ), hullámhossz (λ) (fotokatód érzékenység); gyártás: tégely süllyesztéses eljárás; - NaI(Tl): gyártás: olvadt NaI-hoz kb. 0% TlI-ot adnak; nagymérető (~ átm. 30 cm, hossz 40 cm), átlátszó egy-kristály, higroszkópos (burkolat töltött részekre nem jó), ρ = 3,67 g/cm 3, nagy Z, használaton kívül is fénytıl elzárni, ε Τ 0% (nagy), λ max ~ 40 nm, τ u ~ 0,3 µs; γ sugárzásra, de saját háttér. - CsI(Tl): Z és ρ még nagyobb, γ-ra még jobb, de töltött részekre is, könnyő gyártani, lágyabb, rugalmasabb, nem higroszkópos, ε Τ 4%, λ = nm, τ u ~ µs, (fgv. a részecske fajtának), jelalak diszkrimináció, saját háttér < ; - CaF (Eu): Z alacsony β-mérés, nem oldható (folyadékok mérése), ε Τ 5%, λ = nm; - LiI(Eu): termikus neutronokra: 6 Li(n,α) 3 T, ε Τ 3 4%, λ max ~ 470 nm, τ u ~, µs; higroszkópos, - BGO: Bi 4 Ge 3 O, nem kell aktivátor, (lumineszcencia a Bi 3+ ion legerjesztıdésétıl) nagy ρ, nagy Z (fotoeffektus, röntgen tomográfia), nem higroszkópos, de ε Τ %, τ u ~ 0,3+0,06 µs; - ZnS(Ag): csak polikristály, üveglapra kenve (0-30 mg/cm ), α detektálás, ε Τ 0 %, τ u ~ 0, µs, (de hosszúidejő sötét kell mérés elıtt!!); - CdWO 4, CaF :UF 4 :CeF 3,, BaF :UF 4 :CeF 3 : pl. hasadási termékek detektálása., 34
35 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/34 (Bódizs D.) Szerves szcintillátorok jellemzıi: kristály, plasztik, szendvics, folyadék; aromás szénhidrogén molekulák, benzolgyőrős szerk.; fénykeltés: molekula átmenetekbıl; ne disszociáljanak. Kristályok: - antracén: C 4 H 0, gyártás tégely süllyesztéssel, ε T ~ 4 %, λ max ~ 450 nm, τ u ~ 30 ns, jelalak diszkr. (mert τ u függ a részecske fajtától), elvileg minden sugárzásra jó, kioltás (pl. α de/dx nagy); mechanikus hatásokra érzékeny; - trans-stilbén: C 4 H, könnyen gyártható (átm.5, hossz 0 cm), törékeny, hıfok érzékenység, ε T ~ %, λ max ~ 40 nm, τ u ~ 4 ns és 370 ns, kioltás, jelalaka diszkrimináció, α, β, γ gyors n (proton meglökés); Plasztikok: szerves szcintillátorok szilárd oldatai: szerves szcintillátor feloldva polimerizált oldószerbe; oldószerek: polisztirén, polivinil-toluol, oldott anyag: p-terfenil, POPOP, nem kell tartóedény, tetszıleges alak, ellenállók, közvetlen kontaktus a mérendı mintával; ε T ~ %, λ max ~ 40 nm, τ u ~ -3 ns, ρ = g/cm 3, α, β, gyors n mérés, jelalak diszkrimináció; mőködési mechanizmusuk ld. folyadékszcinillátorok. Szendvics szcintillátorok: szerves + szervetlen (pl. plasztik + CsI(Tl); τ jaik és ε T - juk különbözıek = jelalak diszkrimináció (β csak a szervesben, γ mindkettıben), háttér csökkentés (antiko) 35
36 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/35 (Bódizs D.) Folyadék szcintillátorok: oldószerben (pl. benzol, toluol) oldott egy vagy több szerves anyag (pl. antracén, terfenil, max 5 g/l konc.). Aktivátor az oldott anyag (koktél). A szcintilláció mechanizmusa: A: sugárzás oldószer molekula UV foton szerves szcint. kék fény foton fotokatód gerjesztés oldott anyag B: sugárzás oldószer szerves szcint. kék fény gerjesztés molekuláról molekulára vándorolva C: sugárzás oldószer primer szcint. szekunder oldat kék fény hullámhossz eltoló (szcint.) Koktél: oldószer toluol, primer terfenil (4 g/l), szekunder POPOP (0, g/l). ε T ~ 4 %, λ max ~ 40 nm, τ u ~-5 ns, tetszıleges alak, méret, közel 00 % hatásfok, jelalak diszkrimináció. Alkalmazás: alacsony energiájú β mérés ( 3 T, 4 C), α mérés. 36
37 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/36 (Bódizs D.) Szcintillátorok jellemzıi (összefoglaló táblázat) szcintillátor ρ (g/cm 3 ) λ max (nm) ε tr (%) τ u (µs) alkalmazás szervetlen: NaI(Tl) 3, ,3 γ CsI(Tl) 4, ,5 nehéz töltött részek, γ CaF (Eu) 3, ,6 β, rtg. LiI(Eu) 4, , n BGO 7, 500 0,3 rtg., γ ZnS(Ag) 4, , α CdWO 4 7, ,9 γ szerves: antracé, ,03 α, β, γ, gyors n stilbén, ,005 α, β, γ, gyors n folyadék: 0,9 ~ ,004 α, alacsony energiájú β xilol-,toluolban oldott terfenil, POPOP plasztik:,03 ~ ,003 α, β, p, elektron, n polisztirolban szilárd oldatként POPOP, terfenil 37
38 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/37 (Bódizs D.) Fotoelektron-sokszorozó csı: (PMT = photomultiplier tube) a szcintillátorból kilépı fényt elektronokká alakítja át, felerısíti az elektronok számát és kimenetén (anód) a részecske energiájával arányos amplitúdójú elektromos impulzust ad ki. követelmények: lineáris erısítés, meredek jel felfutás, alacsony zaj, kis amplitúdó szórás, kis idıszórás, fotokatód nagy érzékenysége a szcint.fényhez, alacsony háttér, stabilitás (hımérséklet), elektromos és mágneses terekkel szemben érzéketlenség, stb. 38
39 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/38 (Bódizs D.) Fotokatód: készítés, anyaga (vastagsága), ablak, optikai csatolás, háttér, e - kilépés: fotoeffektus, (Einstein): n e = fgv (fényint.), E kin,e = fgv (hullámhossz), hν = w k + E kin (w k kicsi nagy?) ε k : kvantum hatásfok (0-5 %) Fókuszáló elektród: (idıszórás csökkentése) Dinódák: elektron sokszorozás szekunder elektron emisszió: δ, w k (elektron optika) dinóda elrendezések dinódaszám: n M = δ n (pl. n = 0, δ = 5, M = 0 7 ) (n szám növelés határai) Anód, osztólánc: M = U k (pl. RCA 589 k = 5,5) STABIL U!!! (pl. U ~ 000 V, I csı = 0 ma) Jelfeldolgozás: elıerısítı: feszültség-, töltés-érzékeny, szórt kapacitások! fıerısítı, számláló vagy analizátor holtidı (τ csı < τ szcint ) (szám példa : N e = ε T ε g ε k E*M); U ki ~ V) Szcintillációs detektorok: elınyök, hátrányok. Fotodiódák, mint a PMT-k helyettesítıi. (Si, HgI ; hagyományos és sokszorozó avalanche típus). 39
40 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/39 (Bódizs D.) 3.3/ Félvezetı detektorok: 960-as évek elsı felétıl -félvezetı dióda detektorok; szilárd ionizációs kamrák, mert,de különbségek, 970 Si, Si/Li, Ge/Li, 976 HP Ge, 995 CdTe, HgI, GaAs,PbI, elınyeik: FWHM, lin.resp., η (=ε), τ, méret, vákuumban használhatók, mágn.térre érzéketlenség; hátrányaik: n károsítás, gyártás bonyolult technológia drága, LQ N hőtés (Ge), alkalmazásuk: töltött részek és X mérés: Si típusok; γ : Ge típusok. MŐKÖDÉSÜK: magyarázat az elektron sávelmélet alapján, szigetelık vezetık félvezetık széles tiltott sáv nincs tiltott sáv keskeny tiltott sáv (a vegyérték és a tiltott sáv részben átfedik egymást) vezetési sáv vezetési sáv vezetési sáv tiltott sáv E g ~ 0 ev E g ~ ev tiltott sáv vegyérték sáv vegyérték sáv vegyérték sáv tiltott sáv betöltött sáv tiltott sáv betöltött sáv tiltott sáv betöltött sáv 40
41 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/40 (Bódizs D.) Félvezetık áramvezetése: gerjesztés (pl. hı vagy sugárzás) e - és +lyuk párok keletkezése; e - - lyuk vándorlás (drift) fajlagos vezetıképesség: σ = q 0 N v/e = q 0 N µ = q 0 (N e µ ε + N p µ p ); µ = fgv(/t, szennyezıdések, rácshibák); töltésveszteség: tiszta, hibátlan kristály kell! Nem kívánatos szennyezések: új energianívókat hoznak létre, e csapdák, töltés veszteség; intrinsic n i = p i = n (pl. Si-ban n =,5*0 0, Ge-ban,4*0 3 /cm 3 T = K); visszáram=fgv(t és E g ). Ha az E térerı nı, v egy telítési értékig nı,mőködési tartomány (pl. v = 0 7 cm/s, d = mm, t c ~ 0 ns!) Si és Ge: négy vegyérték, gyémántrács szerkezet, atomok 4 vegyérték e-al kapcsolódnak össze (kovalens kötés). kívánatos szennyezések (dopolás): cél σ megváltoztatása; (pl. ha nem kívánatos lyukak vannak, szabad e-okat szolgáltató elemet visznek be, a bevitt e-ok számával csökken a lyukak száma: (teljes) kompenzáció: a kristályban nincsenek sem szabad lyukak, sem szabad e-ok = makroszkópikusan semleges kristály. n - típusú: P, As, Sb donor nívók a vezetési sáv közelében; p típusú: Al, B, Ga, In akceptor nívók a vegyérték sáv közelében; elektromos kontaktusok: n + ill. p + (nagy σ); Si Ge rendszám 4 3 tiltott sáv szélessége (300 0 K),5 ev 0,665 ev (0 0 K),65 ev 0,746 ev e lyuk párkeltése (300 0 K) 3,6 ev - (77 0 K) 3,76 ev,96 ev n (cm -3 ) (300 0 K),5*0 0,4*0 3 ρ i (Ωcm) (300 0 K),3* (77 0 K) végtelen 500 µ e (cm /Vs) (300 0 K) µ e (cm /Vs) (77 0 K) 4-7*0 4 3,5-5,5*0 4 µ + (cm /Vs) (300 0 K) µ + (cm /Vs) (77 0 K) -3* *0 4 Fano-faktor 0,08-0,6 0,06-0,3 intrinsic ( tiszta) Si rácsszerkezete 4
42 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/4 (Bódizs D.) p n átmenet: - nincs E: diffúzió U 0 ~ 0,5 V; - U b külsı, záróirányú feszültség esetén: i U b U x 0 µ ρ( U 0 + U ) 0 b - p-n átmenet megvalósítása; - FWHM = fgv(c) x ~ 0 U b A C = ε 4πx 0 C U b elıerısítı feladata! JÓ félvezetı detektor: nagy ρ (kis visszáram); nagy µ; nagy E elviselése; hibátlan egy-kristály (kis töltésveszteség); széles E g (termikus gerjesztés); keskeny E g (sok töltéshordozó) - ellentétes követelmények! Si és hőtött Ge, tiszta, hibátlan egy-kristályok, mint detektorok: - érzékeny térfogat (hatótávolság), - energia-felbontás: f = f d + f e = (f st + f f + f J ) + f e, - elektromos kontaktusok: ohmikus kontaktus helyett lezáró (blockind) kontaktus (kis visszáram), - visszáram: kristályban és a felületen (tisztaság, blocking kontaktus), - holtréteg: n - (~ 0,3 µm) ill. p típus (~ 300 µm) mérhetı energia tartomány, α, β, γ mérés, neutron nem, - háttér (válogatott anyagok, kriosztát), Si α ~ 0 cm ; n 30 th Si(n,γ) 3 Si 3 P (donor), Ge: n gy : ~ 0 9 /cm - sugárkárosodás, egyéb környezeti hatások, - gyártás: tisztítás (oxid redukció-kémia = tiszta öntecs) zónás olvasztás HF olvasztás - (szegregáció) egy-kristály növesztés (Czochralski módszer), n vagy p típus kialakítás, méretre szabás, felület kezelés, elektromos kontaktusok (+ elektród: n+ Li, P, negatív elektród: p +: B ion implant.), felületi tisztítás, tokozás vagy hideg újra építés, kriosztátba helyezés, vákuumozás, lezárás. 4
43 Detektor típusok: Radioaktív sugárzások méréstechnikái/4 (Bódizs D.) diffúziós detektorok: p Si-n P, C,diffúzió, p-n, dead layer vastag (- µm), α-spektroszkópia; Si felületi záróréteges: n Si-oxidáció-p réteg Au réteg (50 µg/cm )-sérülékeny, α-spektroszkópia; PIPS (Passivited Implanted Planar Silicon), x 0 max mm Si/Li detektorok: x 0 növelés: p Si-n Li diffúzió+drift, HP Ge detektorok: (Ge/Li), vagy dopolás: 30 Si(n,γ) 3 Si 3 P (donor a p szenny.komp.) - planár (X és alacsony γ) β-, X-spektroszkópia, Be belépı ablak (~ 0 µm) - koaxiális true, end cup- (γ), több 00 cm 3, - üreges (γ, nagy ε, DE koinc!) kriosztátok (hőtés, elıerısítı, HV rákapcsolás, vákuum, alak stb.); egyéb: CdTe, HgI (Z, γ, 0 0 C, méret, µ +,FWHM) sokszorozó (avalanche = lavina) detektor: Si E g =,5 ev és, ev, w = 4,4 és 4, ev; átm.: 0 mm, ~ 0 kev (kev) szilárd prop.detektor, M~00, nem kell erısítı, t c ~3ns) helyzet-érzékeny detektor: alkalmazás: E rtg ~ 60 ev-tól felületi záróréteges Si, x εµρu alsó elektród: nagy ρ U p = U E (x/l) U E ~ Q P/E pozíció 0 43
44 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/43 (Bódizs D.) 3.4/ Neutron detektálás: semleges, detektálás alapja: magreakció σ = fgv(e n ), általában /v n ; - lassú n: E n < 0,5 ev, magreakció eredménye: meglökött mag, p, α, hasadási termék (+Q exoterm) 0 B(n,α) 7 Li, 6 Li(n,α) 3 Τ, 3 Ηe(n,p) 3 T; E töltött részecske ~ MeV, jól detektálható, σ αβσζ 000 b BF 3 számláló: prop.üzemmód, 90% 0 B (fogyás!); R ~ NVσ 0 Φ ; p ~ - bar, BF 3 +Ar U~000 V, M ~ 300, katód: Al r k ~ - cm, l ~ 0-30 cm; anód: Cu r a ~ 0, mm; γ háttér diszkriminálható, n érzékenység: 50cps/cm s, bóros falú prop.detektor: 0 B a falon (vastagság R α ), nem a gázban, más gáztöltet stabilabb mőködés, kis γ érzékenység. 3 He prop. detektor: p ~ 4-0 bar, He+Kr, U ~ 3-5 kv, fal hatás, γ érzékenység. hasadási kamra: ionizációs tartomány (M = 0), hasadási termékek, 35 U bevonat a katód belsı falon: lassú n, 38 U vagy 3 Th: gyors n; csak fluxus mérés E n nem, hasadóanyag fogyás, de U keverékkel csökkenthetı, töltıgáz: metán. - gyors n: gyakran visszavezetés lassú n detektálásra, pl. 3 He vagy hasadási kamra; 6 Li-os detektor: szcint.det.: 6 LiI(Eu), E n ~ -4 MeV, I aktiválódik!! Bonner gömb: polietilén gömbbe helyezett LiI(Eu) szcint.detektor, E n = fgv(r gömb ). Si-LiF-Si: n spektrométer: az α-t és a T-ot a két felületi záróréteges detektor detektálja: U ki ~ E n.. aktivációs fólia módszer: A = Φ(E n )σ(e n )N*S*D; fóliák: Zn, Fe, Ni, Mg, Au, E n küszöb, σ, t /,; mérés γ spektrometria, felaktiválódás és hőtés. kompenzált ionizációs kamra: γ kiüszöbölés két rész: - bór bevonatú: n-ra és γ-ra érzékeny, - a másik csak γ-ra, a γ-jel kivonódik az (n+γ)-ból = a n fluxussal arányos jel (pa mérı). U c ~ 5 V, U ~ +800 V, kompenzáció nélkül: Φ ~ n/cm s, kompenzációval: Φ ~ n/cm s, érzékenység: kb. 0-8 A/(n/cm s) (n,p), (n,n) (n+γ) γ 44
45 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/44 (Bódizs D.) 3.5/ Egyéb detektor fajták: - szilárdtest nyomdetektor: nagy de/dx δ e-ok - sérült molekulák nyom kialakulás sőrőség = fgv(de/dx) nyom kezelés (0nm-0µm) - élettartam kiolvasás; kvarc, üveg, kova, polietilén, cellulóznitrát. α, (Rn), n-okra (a hasadási termékeken, 6 Li-on, 0 B-en az (n,α) reakción keresztül), gyors n: Al O 3 +polietilén burkolat - TLD: termolumineszcens detektor lumineszcencia kiértékelés: kifőtés fény (%!!) multiplier; csúcs-, integrál-módszer, γ-dozimetria: BeO+Li, CaF +Mn, LiF, stb., fading (csapda mélység) γ+n dozimetria: (n,α): 6 LiF(n+γ) - 7 LiF(γ) = n dózis - SPND: self powered neutron detector: aktív zónában n fluxus mérés, mindig integrál üzemmódban na Rh emitter R emitter: σ: reakció β és γ sugárzás (e-ok), t / áram, nem kell fesz.forrás V vagy 03 Rh (00%) (n,γ) 04 Rh E βmax =,44 MeV, n érzékenység: 0 - A/(n/cm s) β,γ σ = 39 b t / = 4s 45
46 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/45 (Bódizs D.) - Cserenkov számláló: gyors töltött részek v részecske > c/n Cserenkov fény, PMT; alkalmazás: nagyenergiájú fizika (E részecske > 0 MeV), vagy primer és szekunder e-oknál. diszkrimináció lehetısége; gyorsaság; anizotróp, alacsony fényhozam (00 foton/mev); Cserenkov közeg: átlátszó, n>, pl. glicerin+víz, üveg - fotoemulzió: ezüstbromid (koncentr.: ~ 40%) szemcsék (átm.: µm), zselatinban (vastagság 0-0µm), cellulózon. Sugárzás e-ok ezüstbromid szemcsék átalakulása elıhívás (átalakult szemcsékbıl Ag és sokszorozódás pályaméret növekedés) fixálás (a nem átalakult halogenid szemcsék kioldása és lemosása) látható feketedés. RADIOGRÁFIA: integráló módszer forrás fajták, feketedés mérés: S = lg(i 0 /I), mérés: fotométer; alkalmazások: ipari, orvosi (képerısítık: fém fólia Z-Compton; képernyı: CaW fényemittáló), dozimetria: filmdoziméter felépítése, n: film-gd lemezek között-(σ absz nagy) prompt e-ok, autoradiográfia: a sugárforrás a mintában van (pl. biol.minta 3 H, 4 C); γ-radiográfia: sugárforrások: izotópok, rtg, gyorsítók (betatron). MAGEMULZIÓ: egyes részecskék pályájának rögzítése; emulzió vastagsága: ~ 500 µm, ezüsthalogenid konc.: 80%, spec.elıhívási technika, kiértékelés: mikroszkóp, nyomsőrőség ~ részecske fajta (de/dx alapján); pálya hossz ~ E részecske termikus n-ok: emulzióban B, U; gyors n-ok: proton visszalökési nyomok magában az emulzióban. 46
47 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/46 (Bódizs D.) 4. ELEKTRONIKUS JELFELDOLGOZÁS: sugárzás detektor elektromos töltések - összegyőjtés (tápfeszültség forrás) erısítés (impulzus formálás) korrekciók (pl. holtidı, P/Z, BLR, PUR) - impulzus paramétereinek tárolása (gyakoriság, amplitúdó) adat megjelenítés kiértékelés. Pl. γ-spktrm. blokkvázlata. Egységek fizikai formái: NIM, CAMAC, FEKETE DOBOZ PC Impedanciák: Z = R + (L C) Z be : nagy legyen (kis terhelés); Z ki : kicsi legyen (jelveszteség kicsi legyen); több egység, az egymás utáni egységek illesztése CÉL: Z ki < Z be a teljes mérıláncra kábel impedanciák: jeltovábbítás koax.kábelekkel (Z 0 ), gyors impulzusok reflexiók, lezárók, föld-hurok. Impulzus formák: analóg (lineáris), digitális (logikai, négyszög); diff.áramkör int.áramkör (CR) (RC) CR RC kör U ki = U be Z be Zki + Z ki U du be = U ki = U bedt dt τ ki τ U(t) U ki U τ = τ τ t / τ t / ( e e ) 0 τ négyszög elõerõsítõ jele t bipoláris t unipoláris t t 47
48 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/47 (Bódizs D.) Jel = a sugárzás által kiváltott hasznos elektromos impulzus Zaj = detektor (statisztika), elektromos egységek Az impulzus formálás célja: - erısítés, - zaj csökkentés, - forma optimalizálás a következı egységhez optimum: végtelen hosszú jelnél (elméleti), de ez más szempontból hátrányos: U max rövid, továbbá pile-up háromszög CR-(RC).8 semi-gauss - P/Z, BL shift, DT, ballisztikus deficit, pile-up (tail, csúcs) - analóg és digitális impulzusok IMPULZUS KEZELİ EGYSÉGEK analóg-analóg bemenet kimenet elıerısítı analóg imp. a detekorból analóg imp., hosszú τ lin.(fı) erısítı analóg imp. erısített, formált analóg impulzus expander erısítı formált analóg imp. formált analóg impulzus impulzus nyújtó gyors analóg imp. formált analóg impulzus analóg-digitális ID formált analóg imp. digitális impulzus DD formált analóg imp. digitális impulzus ADC formált analóg imp. digitális impulzus digitális-analóg TAC digitális impulzusok formált analóg impulzus digitális-digitális ko-, antikoinc digitális impulzusok digitális impulzus 48
49 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/48 (Bódizs D.) Elektronikus egységek: - elıerısítı: döntı az egész rendszer jel/zaj viszonyára. U ki analóg, rise time: ~ ns, fall time: ~ µs, típusok: (feszültség-) és töltés-érzékeny Q U ki = AU be = A C + ( A +) C be v C be jelentısége ha A >> (C be +C v )/C v, akkor U ki ~ -Q/C v gyakorlatban R v helyett optikai visszacsatolás - fıerısítı: U ki analóg, semi-gauss, trapéz, uni-, bipoláris, + vagy -, U max ~-0V, erısítés: 0-000x, (telítés!!) shaping time: gáz és szcint.:0,5-, Si/Li: 0, Ge: 3-6 µs, (cps!!) T r ~ 0,5-µs, T w ~ -0µs, T top ~ µs, bipoláris impulzus formálás erõsítõ és jelformáló alapszint helyreállítás Linearitás: integrális < 0,04%, stabilitás (idı,hımérs.) ~ 0,00%/ 0 C pile-up effektus elnyomó int. nonlin U U ideális [%] = * 00 valódi U max élõidõ korrektor 49
50 - nyújtó (expander) erısítı: - detektor tápfeszültség forrás: Radioaktív sugárzások méréstechnikái/49 (Bódizs D.) max.fesz.(fesz.rákapcsolás); max.terh.áram; polaritás; stabilitás (idı, hımérs.); zajszőrés. ionkamrák: ~ 00 V, pa, nem túl nagy stab.; prop.det.: - kv, ma, nagy stabilitás; GM csı: ~ kv, ma, nem túl nagy stabilitás; szcint. det: - kv, 0 ma, nagy satbilitás; Si det.: ~ 00 V, 00 na, nem túl nagy satbilitás; Si/Li: V, ma, nem túl nagy stabilitás; HP Ge: 3-6 kv, ma, nem túl nagy stabilitás; U be A B - impulzus nyújtó (stretcher) - késleltetı áramkör U kapu - lineáris kapu: (kapcsoló) -U 0,kapu - integrál diszkriminátor: - differenciál diszkriminátor: 50
51 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/50 (Bódizs D.) - impulzus generátor (pulser): hiba keresés, holtidı korrekció, - koincidencia, antikoincidencia áramkörök: feloldási idı, - sokcsatornás analizátor (MCA = multichannel analyzer): ADC: (digitalizálás) Wilkinson, szukcesszív approkszimációs, - holtidı, - integrális nonlinearitás, - differenciális nonlinearitás, - csatornaszám, - konverziós erısítési tartomány, - LLD, ULD, - memória kapacitás, - MCS (multiscaler) üzemmód; digitális erısítı (DSP = digital signal processor); erõsítõbõl ADC ADC interface vezérlõ egység memória perifériákhoz display - idı-amplitúdó konverter (TAC = time-to-amplitude converter) 5. Komplett mérıberendezések: - impulzus számláló (ratemeter): csak intezitás mérés (pl. dozimetria): detektor-erısítık-id-számláló - U s : pl. ID kimenet, R f : soros kimeneti impedancia, - C f : tároló kondenzátor - U(t) = QrR = C f UrR, r : impulzus sőrőség, U(t) ~ r ha a mőszeren állítható τ = C t R nagyobb, akkor az kimenıjel ingadozása kisebb, de a gyorsabb intenzitásváltozások kevésbé vehetık észre, ill. fordítva. 5
52 ADC típusok: Wilkinson típusú: óragenerátor ( MHz) - holtidı (00 MHz és 3000-ik csatorna esetén /0 8 *3000+fixDT=30 µs) - jó linearitás Radioaktív sugárzások méréstechnikái/5 (Bódizs D.) Szukcesszív approximációs típusú: fix (~ µs), rövidebb holtidı rosszabb linearitás 5
53 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/5 (Bódizs D.) - spektrométerek: - egycsatornás: detektor-erısítık-dd-számláló (egyszerő spektum mérés); - sokcsatornás: detektor! összetett spektrumok mérése: α, γ 53
54 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/53 (Bódizs D.) Mérési módszerek: 6. Spektrometriák: detektor elıerıs. fıerıs. A D C MCA perifériák α-spektrometria: (Vajda Nóra) - vonalas - vékony, (<0µm) egyenletes vastagságú forrás, - nyomjelzı izotóp, - detektor, (E α ~ 3-9 MeV), - elektronika, - kalibráló standardok. vákuum szivattyúhoz pulser forrás det.táp oszcilloszkóp α-forrás készítés: (gyenge láncszem!!) - kémiai feldolgozás: függ a minta fajtától (talaj, víz, stb.) minta feltárás (roncsolás), a meghatározandó elem elıkoncentrálása, kémiai elválasztása: - csapadék leválasztással/együtt-leválasztással - desztillálással/frakcionált desztillálással - ioncserés vagy extrakciós eljárással, kromatográfiás technikával - elektrolízissel, stb. A kémiai folyamatok nyomon követésére a mőveletek megkezdése elıtt nyomjelzı (ismert aktivitású izotóp, mely kémiailag azonos a keresettel) - kitermelés - forráskészítés: - bepárlással - vákuumgızöléssel - elektrolízissel - mikrocsapadékos eljárással - mérés, kiértékelés: energia és hatásfok kalibráció (kalibráló forrás!!), mérés (háttér, minta), csúcskeresés, izotóp azonosítás, csúcsterület számítás (és nehézségei), aktivitás vagy aktivitás-koncentráció számítás (korrekció a kémiai kitermeléssel). - Alkalmazások: nukleáris adatok mérése, aktinidák kémiai elválasztásának ellenırzése, transzmutáció, reaktor főtıelemburkolat meghibásodás ellenırzése, környezetvédelem, stb. 54
55 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/54 (Bódizs D.) - Folyadékszcintillációs méréstechnika (LSC) - β-spektrometria (Si, Si/Li): (Vajda Nóra) folytonos (neutrínó-antineutrínó, E β,max ) tisztán β-bomló izotópok, kis E β,max szcintillációs koktélok: szcintillátor (elsıdleges PPO - és másodlagos-popop)+oldószer(toluol, DIN)+emulgeátor, 08 Tl N N 0 0 α vagy β kölcsönhatás szcintilláció PMT elektromos impulzus gyors (80 ns)+lassú(300 ns) α/β jelalak diszkrimináció; kioltás (quench): koktélban fényveszteség, korrekció: pl. külsı standard forrással; háttér: mintából, ill. kivülrıl, csökkentés: passzív-, aktív-védelem, imp.alak kezelés, hőtés Alkalmazások: kémiai elıkészítés kell!! - lágy β-sugárzók: 3 H mérés, 4 C (kor meghatározás), 90 Sr, 89 Sr, 63 Ni, 55 Fe, 99 Tc, 4 Pu mérése, - α-sugárzók: U, Th, Pu, Am, Cm, Rn (pl. Pico-Rad aktívszenes mintavevıvel), 6 Ra mérése. 55
56 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/55 (Bódizs D.) γ spektrometia: jelentısége: minıségi és mennyiségi meghatározás (alkalmazások), hasonlóságok és különbségek az α és γ-spektometria között; Detektor megválasztás (kölcsönhatás, mérési feladat, P/C, LD); detektor válaszfüggvények (kis-, nagy-, közepes-mérető detektor) vonal helyett Gauss-szerő csúcs alak ok?? forráskészítés és mérés: homogenitás, reprezentativitás; kalibrációk (energia, hatásfok), kalibráló források: energia tartomány, felezési idı, mérési geometriák, valódi koincidenciák, (pl. 4 Am, 57 Co, 3 Sn, 37 Cs, 54 Mn, 88 Y, 60 Co, stb.) N ε = t Ak energia kalibráció, fgv.: E = m*cs + b; hatásfok: ε NaI, ε Ge, ε rel (Heath szám =,*0-3 ) hatásfok függvény alakok: pl. lnε = a + b*(lne) + c*(lne) +d*(lne) 3 háttér (környezeti minták); kiértékelés: detektor függés! - csúcskeresés, - energia meghatározás, - izotóp azonosítás, - csúcsterület meghatározás, - aktivitás számítás, LD meghatározás, - korrekciók. - softwer-ek: pl. hypermet, sampo, omnigam, genie. m γ (cross-over pont) 56
57 57 Radioaktív sugárzások méréstechnikái/56 (Bódizs D.) - csúcskeresés: N = csúcsterület, X = centroid, FWHM = félért.szélesség, σ = a Gauss fgv. szórása, és FWHM =,35σ - izotóp azonosítás: E, T /, k γ, súlyozás, - csúcsterület meghatározás: Cowell és TPA módszer - aktivitás, aktivitás-koncentráció és LD meghatározás: - korrekciók: holtidı, önabszorpció, mérés alatti bomlás, valódi koinc. koinc.hiányában a γ tıl a száml.seb.: n 0 = Ak ε lenne, a mért n < n 0, γ regiszt.valsége: ε t és n = Ak ε Ak ε ε t és a korr.faktor: E -re: E 3 ra: n 3 = Ak 3 ε 3 + Ak ε ε és / ) ( /(4ln ) ) ( ) ( σ π X x e FWHM N x f = + + = ) ( b j I I I N j b j b i B N N + = σ [ ] εk γ n Bq A = [ ] m A kg Bq a = / [ ] εk γ t H Bq L m D 3,9,7 + = 0 t n n C ε = = = = t t k k Ak k k Ak Ak n ε ε ε ε ε ) / ( t k k C ε = ) /( ε ε ε k k n n C + = = C A t e A e A A t t t t t t t mért = = = λ λ λ
58 7. Speciális (különleges) méréstechnikák: Radioaktív sugárzások méréstechnikái/57 (Bódizs D.) - alacsony intenzitások méréstechnikája: környezeti, élelmiszer minták, egésztest-mérés; pl. GM csöves mérés, vagy γ-spektrometria: I H ival = i h = I H σ tm t i, val = +,7+ 3,9 H h tm t MDA = h t εk γ - mérési idı növelés, - mérési hatásfok növelés: detektor fajta, méret,(nagyobb detektor jobb P/C), LSC technika, mérési geometria, (well, Marinelli), - háttércsökkentés: háttér eredete, összetevıi: természetes eredetőek (kozmikus tér, bomlási sorok, 40 K), mesterséges eredetőek; passzív módszer: árnyékolás, földben elhelyezés, szellıztetés (Rn) aktív módszer: Compton elnyomásos spektrométer és tiltó, vagy ır-detektoros spektrométer h 8 0-szeres Compton háttér csökkentés, P/C ~ 900:; h ~ *0-5 imp/perc/kev, hosszú mérési idık: stabilitás (kihagyni a fölösleges egységeket, pl. PLR), hımérséklet, nedvesség tartalom 58
-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.
Félvezető detektorok - A legfiatalabb detektor család; a 1960-as évek közepétől kezdték alkalmazni őket. - Működésük bizonyos értelemben hasonló a gáztöltésű detektorokéhoz, ezért szokták őket szilárd
RészletesebbenKorszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik. 2014/2015 I.félév ELTE DETEKTOROK. Ionizáló (radioaktív) sugárzások méréstechnikái
Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik 2014/2015 I.félév ELTE DETEKTOROK Ionizáló (radioaktív) sugárzások méréstechnikái (2x45 perc) 1 Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenA gamma-sugárzás kölcsönhatásai
Ref. [3] A gamma-sugárzás kölcsönhatásai Az anyaggal való kölcsönhatás kis valószínűségű hatótávolság nagy A sugárzás gyengülését 3 féle kölcsönhatás okozza. fotoeffektus Compton-szórás párkeltés A gamma-fotonok
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenMag- és neutronfizika 5. elıadás
Mag- és neutronfizika 5. elıadás 5. elıadás Szcintillációs detektorok (emlékeztetı) Egyes anyagokban fényfelvillanás (szcintilláció) jön létre, ha energiát kapnak becsapódó részecskéktıl. Anyagát tekintve
RészletesebbenLABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése
LABORATÓRIUMI GYAKORLAT Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése (Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet 2006) 1. BEVEZETÉS Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes,
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenHallgatói gyakorlat mérési útmutatója
BUDAPESTI M Ő SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Nukleáris Technikai Intézet BME-NTI-LAB00 /2007 ALFA-SPEKTROSZKÓPIA FÉLVEZET (Si) DETEKTORRAL Hallgatói gyakorlat mérési útmutatója Budapest, 2007. január
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
Részletesebben3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL
3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenRészecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3.
Részecske- és magfizikai detektorok Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3. Detektorok csoportosítása Tematika Gáztöltésű detektorok, ionizációs kamra, proporcionális kamra, GM-cső működése,
RészletesebbenA Nukleáris Medicina alapjai
A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia
RészletesebbenA sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás
RészletesebbenSUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások
SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások Dr. Kári Béla Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinka / Nukleáris Medicina Tanszék SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS
RészletesebbenNEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (NAA) II. rész
NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (NAA) II. rész MTA AEKI Gméling Katalin, 2009. november 1 16. gmeling@iki.kfki.hu 1. NAA rövid története 2. NAA felépítése, technikai háttér 3. Spektrum kiértékelése 4. Mérés
RészletesebbenNehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,
RészletesebbenA sugárzás biológiai hatásai
A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenCompton-effektus ( cos. Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: γ = m c.
Compton-effektus Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: p 0 = p e + p 1 p e 2 2 2 = p p p 0 1 e p0 p1 p0 p1 = + 2 cos ϕ p c + m c = p c +
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS
Az atom felépítése RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS elektron proton Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet atommag Atomi részecskék 2 Atomi részecskék mérete Jelmagyarázat: elektron proton
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
RészletesebbenGamma-spektrometria HPGe detektorral
Gamma-spektrometria HPGe detektorral 1. Bevezetés A gamma-spektrometria az atommagból valamilyen magfolyamat következtében (radioaktív bomlás, mesterséges vagy természetes magreakció) kilépő gamma sugárzás
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenDetektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest
Detektorok Siklér Ferenc sikler@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest Hungarian Teachers Programme 2008 Genf, 2008. augusztus 19. Detektorok 1970 16 GeV π nyaláb, folyékony
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenA sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen
A sötét anyag nyomában Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen Látható és láthatatlan világunk A levegő Túl kicsi dolgok Mikroszkóp Túl távoli dolgok távcső, teleszkópok Gravitációs vonzás, Mágneses
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenRADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék
RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék 1. Az atommag kötési energiája Az atommag kötési energiája az ún. tömegdefektusból ( m) számítható ki. m = [Z M p + N M n ] - M
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenRADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135
RADIOKÉMIA László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135 klaszlo@mail.bme.hu Nagy Lajos György és LK: Radiokémia és izotóptechnika Műegyetemi Kiadó 1997 Antoine Henri Becquerel (1852-1908) Maria Skłodowska-Curie
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenRadioaktív izotópok előállítása. Általános módszerek
Radioaktív izotópok előállítása Általános módszerek Természetes radioaktív izotópok kinyerése U-238 Th-234 Pa-234 U-234 Th-230 Ra-226 Rn-222 4,5e9 év 24,1 nap 1,2 min 2,5e5 év 8e4 év 1620 év 3,825 nap
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenTantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Környezetfizika Tantárgy kódja FIB2402 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Varga
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenHoltidő-korrekciós módszerek. Hallgatói gyakorlat mérési útmutatója
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Nukleáris Technikai Intézet BME-NTI-LAB00 /2008 Holtidő-korrekciós módszerek Hallgatói gyakorlat mérési útmutatója Budapest, 2008. január DOKUMENTUM-LEÍRÁS
RészletesebbenRadioaktív sugárzások abszorpciója
Radioaktív sugárzások abszorpciója Bevezetés A gyakorlat során különböző sugárforrásokat két β-sugárzót ( 204 Tl és 90 Sr), egy tiszta γ-forrást ( 60 Co) és egy β- és γ-sugárzást is kibocsátó preparátumot
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenAtomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám
Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga
RészletesebbenLABORATÓRIUMI GYAKORLAT FÉLVEZETŐ-DETEKTOROS GAMMA-SPEKTROSZKÓPIA. (Bódizs Dénes: BME Nukleáris Technikai Intézet, 1997)
LABORATÓRIUMI GYAKORLAT FÉLVEZETŐ-DETEKTOROS GAMMA-SPEKTROSZKÓPIA (Bódizs Dénes: BME Nukleáris Technikai Intézet, 1997) 2 LABORATÓRIUMI GYAKORLAT FÉLVEZETŐ-DETEKTOROS GAMMA-SPEKTROSZKÓPIA 1. BEVEZETÉS
RészletesebbenAtomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4
RészletesebbenJelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus Melyik egyenlet nem hullámot ír le? a) y = A sin 2π(ft x/λ) b) y = A
RészletesebbenFÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás
FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK A leggyakrabban használt félvezető anyagok a germánium (Ge), és a szilícium (Si). Félvezető tulajdonsággal rendelkező elemek: szén (C),
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenAz expanziós ködkamra
A ködkamra Mi az a ködkamra? Olyan nyomvonaljelző detektor, mely képes ionizáló sugárzások és töltött részecskék útját kimutatni. A kamrában túlhűtött gáz található, mely a részecskék által keltett ionokon
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenRadiokémia. A) Béta-sugárzás mérése GM csővel
Radiokémia Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes, más része mesterséges eredetű. Valamely radioaktív izotóp bomlása során az atommagból származó sugárzásnak három
Részletesebbenminipet labor Klinikai PET-CT
minipet labor Klinikai PET-CT Pozitron Emissziós Tomográfia A Pozitron Emissziós Tomográf (PET) orvosi képalkotó eszköz, mely háromdimenziós funkcionális képet ad. Az eljárás lényege, hogy a szervezetbe
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Részletesebbenhttp://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
RészletesebbenMegmérjük a láthatatlant
Megmérjük a láthatatlant (részecskefizikai detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mik azok a részecskék? mennyi van belőlük? miben különböznek? Részecskegyorsítók, CERN mire jó a gyorsító? hogy
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenRöntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás
9/1/014 Röntgen Röntgen keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken on December 1895 and presented
RészletesebbenAbszorpciós spektrometria összefoglaló
Abszorpciós spektrometria összefoglaló smétlés: fény (elektromágneses sugárzás) tulajdonságai, kettős természet fény anyag kölcsönhatás típusok (reflexió, transzmisszió, abszorpció, szórás) Abszorpció
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások érése KAD 2018.03.26 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása Gondolat, 1976 1 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev
RészletesebbenFélvezető- és gáztöltésű detektorok. Kiss Gábor november 4.
Félvezető- és gáztöltésű detektorok Detektorok Feladat: nyomkövetés (tracking) és részecskeazonosítás (PID) 2 Detektorok II. Szempontok: Az ütközkési ponthoz közel minél jobb helyfelbontás Az áthaladó
RészletesebbenRadioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése
Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése Mag és részecskefizika 1. előadás 2017. Február 17. A félév tematikája 1. Mikrorészecskék felfedezése 2. Kvark gondolat bevezetése, béta-bomlás, neutrínóhipotézis
RészletesebbenElső magreakciók. Targetmag
Magreakciók 7 N 14 17 8 7 N(, p) 14 O 17 8 O Első magreakciók p Targetmag 30 Al n P 27 13, 15. Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.
RészletesebbenFókuszált ionsugaras megmunkálás
FEI Quanta 3D SEM/FIB Dankházi Zoltán 2016. március 1 FIB = Focused Ion Beam (Fókuszált ionnyaláb) Miből áll egy SEM/FIB berendezés? elektron oszlop ion oszlop gáz injektorok detektor CDEM (SE, SI) 2 Dual-Beam
RészletesebbenFókuszált ionsugaras megmunkálás
1 FEI Quanta 3D SEM/FIB Fókuszált ionsugaras megmunkálás Ratter Kitti 2011. január 19-21. 2 FIB = Focused Ion Beam (Fókuszált ionnyaláb) Miből áll egy SEM/FIB berendezés? elektron oszlop ion oszlop gáz
RészletesebbenPásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás
Pásztázó elektronmikroszkóp Scanning Electron Microscope (SEM) Rasterelektronenmikroskope (REM) Alapelv Egy elektronágyúval vékony elektronnyalábot állítunk elő. Ezzel pásztázzuk (eltérítő tekercsek segítségével)
RészletesebbenRadiometrikus kutatómódszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Radiometrikus kutatómódszer Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Ionizáló sugárzások különböző áthatoló képessége Alfa-sugárzást egy papírlap is elnyeli. hélium atommagokból áll (2 proton +
RészletesebbenPrompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt
Prompt-gamma aktivációs analitika Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analízis gerjesztés: neutronnyaláb detektált karakterisztikus sugárzás: gamma sugárzás Panorámaanalízis Elemi összetétel -- elvileg
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
Részletesebben1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata
1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására
RészletesebbenMaghasadás (fisszió)
http://www.etsy.com Maghasadás (fisszió) 1939. Hahn, Strassmann, Meitner neutronbesugárzásos kísérletei U magon új reakciótípus (maghasadás) Azóta U, Th, Pu (7 izotópja) hasadási sajátságait vizsgálták
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
Részletesebben