Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik. 2014/2015 I.félév ELTE DETEKTOROK. Ionizáló (radioaktív) sugárzások méréstechnikái
|
|
- Vince Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik 2014/2015 I.félév ELTE DETEKTOROK Ionizáló (radioaktív) sugárzások méréstechnikái (2x45 perc) 1
2 Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik 2014/2015 I.félév ELTE DETEKTOROK Vázlat: a sugárzások tulajdonságai, a sugárzások és az anyag közötti kölcsönhatások formái, (ismétlés, különös tekintettel a mérésre), detektorok felépítése, működésük, jellemzőik, alkalmazásaik (A detektorok kimenő jeleit fogadó elektronikus egységekről: - elő-, fő-erősítő-, adatmegjelenítő külön előadás lesz!) 2
3 DETEKTOROK A radioaktív sugárzások érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhetők, valamilyen mérő-eszközzel= detektor+jelmegjelenítő kell mérni; Pl. filmen-feketedés; gázból-áram; kristályból fényemisszió (szcintilláció), szilárd testekben szerkezet változás. A gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott sugárzásmérő eszközök detektorainak nagy családjai: - gáztöltésű; - szcintillációs; - félvezető; - film; - kristály (TLD); - szilárdtest (üveg, cellulóz). A megfelelő mérőeszköz kiválasztásához ismerni kell (a meghatározandó adat: pl. intenzitás, energia, stb. mellett) a mérendő sugárzás tulajdonságait és a detektoranyagban lejátszódó kölcsönhatások formáját és eredményét. Így választható ki a detektorhoz kapcsolandó adamegjelenítő is. Ezért a detektorok tárgyalása előtt (ismétlésül) röviden áttekintjük ezeket. 3
4 DETEKTOROK a-, b-, g-, és n-sugárzások tulajdonságai -Az atommagból származnak (kivéve a röntgensugárzást, mely az atomhéjból); az a-, b- és n-sugárzás részecskékből áll, a g- elektromágneses természetű (hasonlóan, mint a rádióhullámok, vagy a látható fény, de az utóbbiak sokkal kisebb energiájúak, mint a g-sugárzás); az a-, b- és n-sugárzás kibocsátása után az atommag szerkezete megváltozik, más izotóp (elem) jön létre, g-sugárzás estén ilyen átalakulás nem következik be; 4
5 DETEKTOROK a-sugárzás:pl. 238,235 U, 241 Am, 239 Pu, 226 Ra; E a ~ 3-9 MeV; (vonalas) hatótávolságuk rövid (papírlap, vagy néhány cm levegőréteg is elnyeli), vákuum kamra!! méréstechnika: kölcsönhatásuk az anyaggal: ionizáció (forrásvastagság!!) b-sugárzás: pl. 3 H; 14 C; 90 Sr; 90 Y; 99 Tc; 204 Tl; E b ~ 18 kev-2,5 MeV; (folytonos) hatótávolságuk hosszabb, mint az a-é (de 2-3 mm vastag plexi lap már elnyeli) méréstechnika: kölcsönhatásuk az anyaggal: ionizáció és gerjesztés g-sugárzás: általában kísérő-jelensége, az a-vagy a b-bomlásnak, vagy magreakciónak; a g-sugárzás az atommag legerjesztődéséből származik E g ~ 20 kev-7 MeV;(vonalas),pálya hosszról nem beszélhetünk, csak gyengülésről: méréstechnika: kölcsönhatásuk az anyaggal: fotoeffektus, Compton szórás, párkeltés: EREDMÉNY: energiával rendelkező elektronok neutron: töltés nélküli részecske, izotópos n-forrásokból; n-generátorból, atomreaktorból; (termikus, epitermikus, gyors) méréstechnika: kölcsönhatásuk az anyaggal: szórás, magreakciók 5
6 DETEKTOROK DETEKTORTÍPUSOK: 1/. Elektromos detektorok: gáztöltésű-, félvezető-, - szcintillációs- + detektor C R U(t) sugárzás Kölcsönhatás: a, b, g, n 2/. Egyéb detektor típusok: elektromos töltések; E ~ Q ~ U(t) energia mérés: izotóp azonosítás film, TLD, szilárdtest, (neutron detektálás: pl. aktivációs, spd) 6
7 gáztöltésű DETEKTOROK Gáztöltésű detektorok: fajtáik, formáik, alkalmazási területeik; - működési elvük: a sugárzás részecskéi és a gázatomok közötti direkt ütközés (Coulomb kölcsönhatás) ionizáció és gerjesztés; ionizáció utáni folyamatok, jel kialakulása; lassú detektorok - fő típusaik: ionizációs kamra, proporcionális detektor, GM cső, (azonos elvek, más paraméterek) Felépítés és általános karakterisztika: I: rekombinációs tartomány, II: telítési tartomány, III: proporcionális tartomány, IV: fél-proporcionális tartomány, V: Geiger-Müller (GM) tartomány, VI: kisülési tartomány. E U 0 r ln( r k / r a ) 7
8 gáztöltésű DETEKTOROK Gázokban a töltött részek: - gerjesztés: X + a = X * + a ~ ; s ~ cm 2. - ionizáció: X + a = X + + a ~ + e - küszöb energia, s ~ cm 2 ; X + (= pozitív ion) + e - (= elektron) = ionpár ~ Q = töltésmennyiség. Gázokban egy ionpár keltéséhez szükséges energia átlagosasan w ~ 30eV (gáztól és részecske fajtától ~ független!) - ionizáció utáni folyamatok:elektromos tér: diffúzió + drift + (töltés okszorozás) + (rekombináció) töltés-sokszorozás: másodlagos, harmadlagos ionizáció = gázerősítés jellemzése: gázsokszorozási faktor: M = n/n 0 rekombináció: jellemzése: rekombinációs együttható: a, A detektor kimenő jelét a töltéshordozók száma, tulajdonsága, viselkedése határozza meg! jelfeldolgozás: erősítők: erősítés, jelformálás (jel/zaj viszony javítás), adat megjelenítés: pl. számláló 8
9 Radioaktív sugárzások méréstechnikái-gáztöltésű-dektorok (2014-Bódizs D.) SZORGALMI OLDAL!! Ionizációs kamrák: általános karakterisztika II. tartomány: telítési áram és fesz., nincs jelentős rekombináció és töltéssokszorozás; Forma: nagyon változatos méret (mm l) és forma; kompenzált, U bevonatú, stb. hengeres, sík-párhuzamos, rácsos, gömb: 4p geometria; Stabil, de elektronika drága (alacsony áramok ~10-12 A - mérése, szélessávú erősítő-alacsony frekvenciájú zajok szűrése) Felhasználás: minden fajta sugárzásra (megfelelő formában), intenzitás (egyenáramú üzemmódban) és energia mérés (impulzus üzemben) - kamrafal: gázzáró, vastagság (ablak), háttér, tisztaság (ionbombázás), térfogat (hatótávolság), - töltőgáz: nyomás (hatótávolság), alacsony w, tisztaság (rekombináció), M~0, nagy m, (pl. 90% Ar+10% metán), - elektródok, szigetelők: segéd elektródok: kúszóáramok csökkentése (I kamra ~ A), kiszögelések átütési feszültség, (pl.teflon, kerámia, tisztaság), sugárkárosodás, 9
10 Radioaktív sugárzások méréstechnikái-gáztöltésű-dektorok (2014-Bódizs D.) SZORGALMI OLDAL!! Proporcionális detektorok: működésük alapja a gázsokszorozás (gázerősítés), általános karakterisztika III. szakasz. A megsokszorozott töltéshordozó szám arányos (proporcionális) a primer ionizációban létrehozott töltésszámmal. (U propdet ~ 10 5 *U ionkamra ) Forma: általában hengeres, vékony anódszállal Gázerősítési tényező: M = n/n 0,, stabil U 0 kell!! erősítő egyszerűbb, mint az ionizációs kamráknál..sokszorozás leállítása: kioltó gáz) adagolás (pl.10% metán+90% Ar), továbbá a katódot nagy e - kilépési munkájú fémből kell készíteni. Alkalmazás: általában impulzus üzemmód, - lassú n detektálás, BF 3,, 3 He, b mérés: belépő ablak - helyérzékeny (vagy koordináta) detektor (1-2-3 dimenziós): - átáramlásos: gáz tisztaság; 10
11 gáztöltésű DETEKTOROK Geiger Müller (GM) cső: egyszerű, nagy kimenő jel (kb. V- nagyságú), erősítő egyszerű, olcsó, ezért nagyon széleskörű alkalmazás (dozimetria, ipar), DE részecske energia mérésre alkalmatlan! g- sugárzásra alacsony hatásfok (h g /h b ~ 1 %). Általános karakterisztika V. tartomány. Forma: leggyakrabban hengeres - nagy térerő gázsokszorozás (M ~ 10 6, töltés lavinák jönnek létre, önfenntartó Geiger kisülés alakul ki mindig kb. azonos számú lavina U ki mindig azonos amplitúdójú, azaz független a primer ionizációtól, ezért energia mérésre nem alkalmas Tehát a Geiger kisülés kialakulása (azaz a GM cső működési mechanizmusa): ionizáló részecske - primer ionizáció - másodlagos, harmadlagos ionizáció (gázerősítés) + gerjesztés fényfotonok a katódból ill. egyes gázatomokból fotoeffektussal e - -ok - ezek az anód felé haladva újabb ionizációk töltés lavina, stb. kisülés kioltása újabb ionizáló részecske
12 gáztöltésű DETEKTOROK A kisülés leállítása, kioltás: a/ külső: elektronikus út: nagy anódellenállás - nagy feszültségesés - anód-feszültség a Geiger kisülés feszültsége alá csökken, kisülés megszűnik b/ belső, önkioltás: a fő gázkomponenshez 5-10 %- ban szerves gőzt (pl. alkohol - élettartama rövid, kb imp.), ezért manapság halogén gázt (pl.cl, Br) kevernek: ezek a kioltógázok; a +ionokkal ütközve a kioltógáz molekulák átveszik a pozitív töltést, A pozitív töltésű kioltó-gáz molekulák a katódnál semlegesítődnek és többlet energiájuk disszocióciájukat okozza, nem fotoelektromos effektust, további lavinák nem keletkeznek, a kisülés leáll. A halogén molekulák a disszociáció után regenerálódnak = a cső élettartama hosszú lesz. 12
13 GM csövek jellemzői: - karakterisztika: - plató; - munkapont; 2014/2015 I.félév ELTE gáztöltésű DETEKTOROK - meredekség; % - holtidő; - hatásfok; - ablak; m g mérés (katódfal szerepe), n U n 1 n1 -U [cps] n 2 n 1 U K = Geiger küszöb U M = üzemi feszültség M = munkapont M totális kisülés U K U 1 U M U 2 U - GM cső típusok: (nagyon sok féle van) meredekség közelítően: m n U ) 2 1 % n -U 1 13
14 Radioaktív sugárzások méréstechnikái-gáztöltésű-dektorok (2014-Bódizs D.) Típus Jel ampl. Jel hossz Energia felbontás Előnyök Hátrányok Alkalmazás (5 MeV a) Ionkamra p: 1-10bar ionbegyüjt mv 5-10 ms 2 % energia mérés, nagy tisztaság, a,b, nehéz imp.üzemű nem kell stab.táp, bonyolult elektr., töltött részek, gyors kis és nagy int., g-ra alacsony h, n spektrometria, e - begyűjt mv 1-2 ms 1 % imp.üzemű átlagáram - - nincs egyszerű, energia mérés a,b felületi akt., mérő nem kell stab.táp, nincs, közepes és nagy g intenzitásokra, Prop.det. p ~ bar mV ms 2-5% nagyobb jelampl., f energiafüggő, lágy X és g, nagy int. mérése, nagyon stab.táp, kis energ. b, egyszerűbb elektr., tisztaság, lassú n (BF 3, jó f, g-ra alacsony h, GM cső 1-5 V 3-5 ms nincs nagy kimenő ampl., energ.mérés a,b,g akt.mérés, egyszerű elektr., nincs, felületi szenny.mér., nem kell stab.táp, alacsony cps, ipari alkalmazások, olcsó, dozim.alkalmazások, Töltőgázok: Ar, He, levegő + koltógázok: metán, halogén Szorgalmi oldal! 14
15 szcintillációs DETEKTOROK Szcintillációs detektorok: ZnS + a szcintilláció (fény felvillanás); : Regener, Rutherford és a PhD-ek, a detektálás; Rutherford a-szórás kísérletek; : Bay Z. elektronsokszorozó cső, : Dreyfus, Blau és Hofstadter: NaI(Tl) egykristályból kilépő fényfelvillanások intenzitása (fotonok száma) arányos a kristálynak átadott energiával; ez ad lehetőséget részecskeenergia mérésére is! től több fajta szcintillátor kifejlesztése, minden fajta sugárzás mérhető (intenzitás és energia), csak megfelelő kristályt kell választani (a-energia nem) szcintillációs számláló felépítése: szcintillációs kristály: sugárzás átalakítása fénnyé; 2. fotoelektron-sokszorozó (PMT = photomultiplier tube): fotokatód: fény átalakítása elektronokká, dinódák: az elektronszám meg-sokszorozása; 3. előerősítő: elektromos jel formálás, 4. főerősítő: erősítés, jelformálás, 5. diszkriminátor: elektromos impulzusok nagyság szerinti szétválogatása és számláló, vagy sokcsatornás analizátor 15
16 szcintillációs DETEKTOROK Szintillációs EGY kristály: (angol irodalomban gyakran phoszphornak nevezik = P); feladata: a radioaktív sugárzás fényfelvillanásokká történő átalakítása; ideális szcintillátor (lenne): a/ minél nagyobb szcintillációs hatásfok: (a részecske energiájának átalakítása látható fénnyé), jellemzése: transzformációs hatásfok e T b/ lineáris átalakítás: (fényhozam széles részecske energia tartományban legyen arányos az abszorbeált energiával), c/ átlátszó a keltett fényre: (minél kevesebb fényveszteség az összegyűjtés során), jellemzése: összegyűjtési hatásfok e g d/ rövid lecsengésű fényimpulzus, hogy gyors impulzusok keletkezzenek (számlálási sebesség), e/ gyártható legyen minél nagyobb egy-kristáy méretben (hatásfok), f/ törésmutatója legyen közel azonos az üvegével (fénycsatolás a PMT-hez) kompromisszum kell: - szervetlen (alkáli halogenid) szcintillátorok: pl. NaI, CsI (jó fényhozam, de lassú); - szerves alapanyagú egy-kristályok: pl. antracén (rosszabb fényhozam, de gyorsabb), - plasztikok, - folyadékok. 16
17 szcintillációs DETEKTOROK A sugárzás átalakulásának folyamata a szcintillációs detektorban: egy E energiájú részecske N e = e T e g e k E számú fotoelektront hoz létre a fotokatódból, a PMT sokszorozási tényezője M ~ !!! (százmilliószoros erősítés!) 17
18 Radioaktív sugárzások méréstechnikái-szcintillációs-dektorok (2014-Bódizs D.) SZORGALMI OLDAL!! A szcintilláció mechanizmusa szervetlen (aktivált) kristályban: magyarázat az anyagok elektron-energia sávelmélete alapján. - egy Na atomban a feltételezett elektron energia nívók, - fém Na-ban a feltételezett elektron energia nívók, - az elektron energianívók felhasadása fém Na-ban, (M) vegyértéksáv i (L II ) L I ) K) tiltott sáv tiltott sáv tiltott sáv betöltött sáv Na atommag 18
19 Radioaktív sugárzások méréstechnikái-szcintillációs-dektorok (2014-Bódizs D.) SZORGALMI OLDAL!! A szervetlen szcintillátorok szigetelőtípusúak: sugárzás hatására az elektronok a vezetési sávba (gerjesztett állapotba) jutnak. Helyükön a vegyérték sávban pozitív lyukak maradnak. Közvetlen legerjesztődéskor DE > 3 ev, ~ 8 ev = ultraibolya fény (a kristály elnyeli), nincs megfigyelhető szcintilláció. Szennyezések: hullámhossz eltolás (növelés) AKTIVÁTORral, új megengedett energianívók a tiltott sávon belül = lumineszkáló centrumok. - aktivátorral (Tl) ellátott szervetlen kristály elektron energia sávjai és a szcintilláció kialakulása: 1 - gerjesztés (pl. sugárzással); vezetési sáv 2 - legerjesztődés (> 3 ev) kristály elnyeli; aktivátor beesés aktivátor nívóba; gerj.állapot 2 1 e - csapda gerj.áll. 4 - legerjesztődés (látható fény); tiltott sáv 5 - gerjesztés; aktivátor e - csapda alap.áll. 6 - beesés elektron csapdába; alap állapot 7 - elektron vissza a vezetési sávba (pl. term.gerj.); + lyuk vegyérték sáv 8 - beesés aktivátor nívóba; 9 - legerjesztődés (késleltett látható fény) tiltott sáv fény időbeli eloszlása: utánvilágítási idő, vagy fény lecsengési idő: t u ; I = I 0 exp(-t/t u ) ahol: I 0 = fényintenzitás t = 0 időnél betöltött sáv kioltás (quenching): az e - olyan aktivátor nívóba esik, ahonnan nincs sugárzásos átmenet 19
20 szcintillációs DETEKTOROK Szervetlen szcintillátorok jellemzői: emittált fényintenzitás e T ), hullámhossz (l) (fotokatód érzékenység); gyártás: tégely süllyesztéses eljárás; - NaI(Tl): gyártás: olvadt NaI-hoz kb. 10% TlI-ot adnak (aktivátor); nagyméretű (~ átm. 20 cm, hossz 40 cm), átlátszó egy-kristály, higroszkópos (burkolat töltött részekre nem jó), r = 3,67 g/cm 3, nagy Z, használaton kívül is fénytől elzárni, e T ~ 10% (nagy), l max ~ 410 nm, t u ~ 0,3 ms; g-sugárzásra, de saját háttér. - CsI(Tl): Z és r még nagyobb, g-ra még jobb, de töltött részekre is, könnyű gyártani, lágyabb, rugalmasabb, nem higroszkópos, e T ~ 4%, l nm, t u ~ 1 ms, (fgv. a részecske fajtának), jelalak diszkrimináció, saját háttér < ; - CaF 2 (Eu): Z alacsony b-mérés, nem oldható (folyadékok mérése), e T ~ 5%, l nm; - LiI(Eu): termikus neutronokra: 6 Li(n,a) 3 T, e T ~ 3-4%, l max ~ 470 nm, t u ~ 1,1 ms; higroszkópos, - BGO: Bi 4 Ge 3 O 12, nem kell aktivátor, (lumineszcencia a Bi 3+ ion legerjesztődésétől) nagy r, nagy Z (fotoeffektus, röntgen tomográfia), nem higroszkópos, de e T ~ 1%, t u ~ 0,3+0,06 ms; - ZnS(Ag): csak polikristály, üveglapra kenve (20-30 mg/cm 2 ), a detektálás, e T ~ 10 %, t u ~ 0,2 ms, (de hosszúidejű sötét kell mérés előtt!!); - CdWO 4, CaF 2 :UF 4 :CeF 3,, BaF 2 :UF 4 :CeF 3 : pl. hasadási termékek detektálása., 20
21 szcintillációs DETEKTOROK Szerves szcintillátorok jellemzői: kristály, plasztik, szendvics, folyadék; aromás szénhidrogén molekulák, benzolgyűrűs szerk.; fénykeltés: molekula átmenetekből; Kristályok: - antracén: C 14 H 10, gyártás tégely süllyesztéssel, e T ~ 4 %, l max ~ 450 nm, t u ~ 30 ns, jelalak diszkr. (mert t u függ a részecske fajtától), elvileg minden sugárzásra jó, kioltás (pl. a de/dx nagy); mechanikus hatásokra érzékeny; - trans-stilbén: C 14 H 12, könnyen gyártható (átm.5, hossz 10 cm), törékeny, hőfok érzékenység, e T ~ 2 %, l max ~ 410 nm, t u ~ 4 ns és 370 ns, kioltás, jelalaka diszkrimináció, a, b, g gyors n (proton meglökés); Plasztikok: szerves szcintillátorok szilárd oldatai: szerves szcintillátor feloldva polimerizált oldószerbe; oldószerek: polisztirén, polivinil-toluol, oldott anyag: p-terfenil, POPOP, nem kell tartóedény, tetszőleges alak, ellenállók, közvetlen kontaktus a mérendő mintával; e T ~ 2 %, l max ~ 420 nm, t u ~ 2-3 ns, r = 1 g/cm 3, a, b, gyors n mérés, jelalak diszkrimináció; működési mechanizmusuk ld. folyadékszcinillátorok. Szendvics szcintillátorok: szerves + szervetlen (pl. plasztik + CsI(Tl); t jaik és e T - juk különbözőek = jelalak diszkrimináció (b csak a szervesben, g mindkettőben), háttér csökkentés (antiko) 21
22 Radioaktív sugárzások méréstechnikái-szcintillációs-dektorok (2014-Bódizs D.) SZORGALMI OLDAL!! Szcintillátorok jellemzői (összefoglaló táblázat) szcintillátor r (g/cm 3 ) l max (nm) e tr (%) t u (ms) alkalmazás szervetlen: NaI(Tl) 3, ,3 g CsI(Tl) 4, ,5 1 nehéz töltött részek, g CaF 2 (Eu) 3, ,6 b, rtg. LiI(Eu) 4, ,1 n BGO 7, ,3 rtg., g ZnS(Ag) 4, ,2 a CdWO 4 7, ,9 g szerves: antracé 1, ,03 a, b, g, gyors n stilbén 1, ,005 a, b, g, gyors n folyadék: 0,9 1 ~ ,004 a, alacsony energiájú b xilol-,toluolban oldott terfenil, POPOP plasztik: 1 1,03 ~ ,003 a, b, p, elektron, n polisztirolban szilárd oldatként POPOP, terfenil 22
23 szcintillációs DETEKTOROK Fotoelektron-sokszorozó cső: (PMT = photomultiplier tube) a szcintillátorból kilépő fényt elektronokká alakítja át, felerősíti az elektronok számát és kimenetén (anód) a részecske energiájával arányos amplitúdójú elektromos impulzust ad ki. követelmények: lineáris erősítés, meredek jel felfutás, alacsony zaj, kis amplitúdó szórás, kis időszórás, fotokatód nagy érzékenysége a szcint.fényhez, alacsony háttér, stabilitás (hőmérséklet), elektromos és mágneses terekkel szemben érzéketlenség, stb. 23
24 Radioaktív sugárzások méréstechnikái-szcintillációs-dektorok (2014-Bódizs D.) SZORGALMI OLDAL!! Fotokatód: készítés, anyaga (vastagsága), ablak, optikai csatolás, háttér, e - kilépés: fotoeffektus, (Einstein): n e = fgv (fényint.), E kin,e = fgv (hullámhossz), hn = w k + E kin (w k kicsi nagy?) e k : kvantum hatásfok (10-15 %) Fókuszáló elektród: (időszórás csökkentése) Dinódák: elektron sokszorozás szekunder elektron emisszió: d, w k (elektron optika) dinóda elrendezések dinódaszám: n M = d n (pl. n = 10, d = 5, M = 10 7 ) (n szám növelés határai) Anód, osztólánc: M = U k (pl. RCA 5819 k = 5,5) STABIL U!!! (pl. U ~ 1000 V, I cső = 10 ma) Jelfeldolgozás: előerősítő: feszültség-, töltés-érzékeny, szórt kapacitások! főerősítő, számláló vagy analizátor holtidő (t cső < t szcint ) (szám példa : N e = e T e g e k E*M); U ki ~ V) Szcintillációs detektorok: előnyök, hátrányok. Fotodiódák, mint a PMT-k helyettesítői. (Si, HgI 2 ; hagyományos és sokszorozó avalanche típus). 24
25 DETEKTOROK 3.4/ Neutron detektálás: semleges, detektálás alapja: magreakció s = fgv(e n ), - lassú n: E n < 0,5 ev, magreakció eredménye: meglökött mag, p, a, hasadási termék 10 B(n,a) 7 Li, 6 Li(n,a) 3 T, 3 He(n,p) 3 T; E töltött részecske ~ MeV, jól detektálható, -BF 3 számláló: prop.üzemmód, 90% 10 B; BF 3 +Ar, M ~ 300, g háttér diszkriminálható, - 3 He prop. detektor:, He+Kr,. -hasadási kamra: ionizációs tartomány (M = 0), hasadási termékek, 235 U bevonat a katód belső falon: lassú n, 238 U vagy 232 Th: töltőgáz: metán. - gyors n: visszavezetés lassú n detektálásra, pl. 3 He vagy hasadási kamra; - 6 Li-os detektor: szcint.det.: 6 LiI(Eu), E n ~ 1-14 MeV, (I aktiválódik!!) -Bonner gömb: polietilén gömbbe helyezett LiI(Eu) szcint.detektor, -aktivációs fólia módszer: A = F(E n )s(e n )N*S*D; fóliák: Zn, Fe, Ni, Mg, Au, E n küszöb, s, t 1/2,; aktiválás, hűtés, mérés g - spektrometria, 25
26 egyéb DETEKTOROK 3.5/ Egyéb detektor fajták: - szilárdtest nyomdetektor: nagy de/dx - sérült molekulák nyom kialakulás sűrűség = fgv(de/dx) nyom kezelés (10nm-10mm) - élettartam kiolvasás; kvarc, üveg, kova, polietilén, cellulóznitrát. a, (Rn), n-okra (a hasadási termékeken, gyors n: Al 2 O 3 +polietilén burkolat - TLD: termolumineszcens detektor lumineszcencia kiértékelés: kifűtés fény multiplier; integrál-módszer, g-dozimetria: BeO+Li, CaF 2 +Mn, LiF, stb., g+n dozimetria: (n,a): 6 LiF(n+g) - 7 LiF(g) = n dózis - SPND: self powered neutron detector: aktív zónában n fluxus mérés, Rh emitter R na emitter: s: reakció b és g sugárzás (e-ok), áram, nem kell fesz.forrás 103 Rh (100%) (n,g) 104 Rh 26
27 Radioaktív sugárzások méréstechnikái: Egyéb detektorok (2014 Bódizs D.) Szorgalmi oldal! - Cserenkov számláló: gyors töltött részek v részecske > c/n Cserenkov fény, PMT; alkalmazás: nagyenergiájú fizika (E részecske > 10 MeV), vagy primer és szekunder e-oknál. diszkrimináció lehetősége; gyorsaság; anizotróp, alacsony fényhozam (100 foton/mev); Cserenkov közeg: átlátszó, n>1, pl. glicerin+víz, üveg - fotoemulzió: ezüstbromid (koncentr.: ~ 40%) szemcsék (átm.: 1mm), zselatinban (vastagság 10-20mm), cellulózon. Sugárzás e-ok ezüstbromid szemcsék átalakulása előhívás (átalakult szemcsékből Ag és sokszorozódás pályaméret növekedés) fixálás (a nem átalakult halogenid szemcsék kioldása és lemosása) látható feketedés. RADIOGRÁFIA: integráló módszer forrás fajták, feketedés mérés: S = lg(i 0 /I), mérés: fotométer; alkalmazások: ipari, orvosi (képerősítők: fém fólia Z-Compton; képernyő: CaW fényemittáló), dozimetria: filmdoziméter felépítése, n: film-gd lemezek között- s absz nagy) prompt e-ok, autoradiográfia: a sugárforrás a mintában van (pl. biol.minta 3 H, 14 C); g-radiográfia: sugárforrások: izotópok, rtg, gyorsítók (betatron). MAGEMULZIÓ: egyes részecskék pályájának rögzítése; emulzió vastagsága: ~ 500 mm, ezüsthalogenid konc.: 80%, spec.előhívási technika, kiértékelés: mikroszkóp, nyomsűrűség ~ részecske fajta (de/dx alapján); pálya hossz ~ E részecske termikus n-ok: emulzióban B, U; gyors n-ok: proton visszalökési nyomok magában az emulzióban. 27
28 félvezető DETEKTOROK Félvezető detektorok:1960-as évek első felétől -félvezető dióda detektorok; ~1970 Si/Li, Ge/Li, 1976 HP Ge, 1995 CdTe, HgI 2, GaAs,PbI 2, szilárd ionizációs kamrák, mert, DE különbségek, előnyeik: FWHM, lin.resp., h, t, méret, vákuumban használhatók, mágn.térre érzéketlenség; hátrányaik: n károsítás, gyártás bonyolult, drága, LQ N 2 hűtés (Ge,Si/Li), alkalmazásuk: töltött részek és X mérés: (Si típusok); g : Ge típusok. MŰKÖDÉSÜK: magyarázata az elektron sávelmélet alapján, szigetelők vezetők félvezetők széles tiltott sáv nincs tiltott sáv keskeny tiltott sáv vezetési sáv (a vegyérték és a tiltott sáv részben átfedik egymást) tiltott sáv Eg ~ 10 ev vezetési sáv vezetési sáv tiltott sáv Eg ~ 1 ev vegyérték sáv tiltott sáv vegyérték sáv vegyérték sáv betöltött sáv tiltott sáv tiltott sáv betöltött sáv betöltött sáv 28
29 félvezető DETEKTOROK Sugárzások detektálására Si-ból, vagy Ge-ból hibátlan, nagyon tiszta egykristály alkal-mas, a rácshibák és szennyezések töltésveszteséget okoznak. (A tisztaság azt jelenti, hogy a szennyezés koncentráció kb /cm3, ez kb. 13 kilences tisztaságnak felel meg.) A Si és a Ge 4 vegyértékű. A belőlük készített kristály ún. gyémántrács szerkezetű. A kristály elektromos vezetőképességének növelésére, részben 5 vegyértékű elemet (pl.as), n-típusú szennyezés- e többlet, részben 3 vegyértékűt (pl. Ga) p-típusú szennyezés. +lyuk többlet, visznek be a kristályba. A sávelmélet alapján ezek a szennyezések a tiltott sávon belül hoznak létre új, megengedett e energia nívókat: az n-típusú szennyezők a vezetési sáv közelében (donor nívók), a p-típusúak a vegyértéksáv közelében (akceptor nívók). tiszta Si kristály (csak elméletben van) n tipusú Si kristály elektron többlet p tipusú Si kristály + lyuk többlet 29
30 félvezető DETEKTOROK p n átmenet: záróirányban előfeszített dióda: X 0 =kiürített = érzékeny tartomány (- U) p n (+ U) sugárzás elektromos tér A félvezető detektorokban egy n-típusú és egy p-típusú anyagok érintkeznek egymással. Ha erre záróirányú feszültséget kapcsolnak (az n oldalra +-at, a p oldalra - -at), a két rész között létrejön egy elektromos töltésektől mentes kiürített tartomány. Ez a detektor érzékeny térfogata, mert ha a sugárzás ebben elnyelődik, +lyuk-e töltéshordozó párokat hoz létre és detektorra kapcsolt feszültség ezeket összegyűjti, áram folyik, elektromos impulzust szolgáltat a detektor.. Ha részecske energia mérése is a feladat, akkor a detektort úgy kell megválasztani, hogy érzékeny térfogata nagyobb legyen, mint a mérni kívánt részecske hatótávolsága!! (Ez minden más detektor típusra is követelmény.) 30
31 félvezető DETEKTOROK A gyakorlatban a következő félvezető detektor típusok vannak: - a-sugárzás mérése (spektrometria = energia mérés is): Si alapú, felületi záróréteges detektor (n-típusú Si lap, p-típusú oldalon arany (Au) réteg, ennek vastagsága kb. 50 mg/cm 2, felülete mm 2, ez egyben elektromos kontaktus és fényzáró is, érzékeny térfogat vastagsága 100 mm), hűtést nem igényel, üzemifeszültség: V); vákuumkamra! - b -, és röntgen-sugárzás mérése (spektrometria is): Si felületi záróréteges detektor (érzékeny térfogat 2-5 mm vastag, hűtést nem igényel), vagy Si/Li koaxiális detektor (belépő ablak 10 mm vastag berillium, hengeres egykristály, cseppfolyós nitrogén hűtést igényel kb C, üzemi feszültség V); - g - sugárzás mérés (spektrometria is): HP Ge (high purity) detektor: (n- vagy p-típusú Ge egykristály, hengeres, átmérő: mm, magasság: mm, hűtést igényel (kb C), üzemfeszültség: V ); formák: valódi koaxiális, zárt végű koaxiális, üreges (well). - detektor gyártási technológia; (zónaolvasztás,-szegregáció, kristálynövesztés, tokozás, stb.) - kriosztát formák; - mérhető energia tartományok; Si: a-sugárzás ~ MeV; Si/Li: X-sugárzás ~ kev; Ge: g-sugárzás: ~ 15 kev 8 MeV 31
32 félvezető DETEKTOROK a-spektroszkópiában alkalmazott, felületi-záróréteges detektor g-spektroszkópiában alkalmazott HP GE detektor (más előadáson lesz részletezve) 32
-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.
Félvezető detektorok - A legfiatalabb detektor család; a 1960-as évek közepétől kezdték alkalmazni őket. - Működésük bizonyos értelemben hasonló a gáztöltésű detektorokéhoz, ezért szokták őket szilárd
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenA gamma-sugárzás kölcsönhatásai
Ref. [3] A gamma-sugárzás kölcsönhatásai Az anyaggal való kölcsönhatás kis valószínűségű hatótávolság nagy A sugárzás gyengülését 3 féle kölcsönhatás okozza. fotoeffektus Compton-szórás párkeltés A gamma-fotonok
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenLABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése
LABORATÓRIUMI GYAKORLAT Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése (Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet 2006) 1. BEVEZETÉS Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes,
RészletesebbenSUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások
SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások Dr. Kári Béla Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinka / Nukleáris Medicina Tanszék SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS
RészletesebbenRadioaktív sugárzások méréstechnikái - 1 (2005) Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet
Radioaktív sugárzások méréstechnikái - (005) Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet Radioaktív sugárzások méréstechnikái/ (Bódizs D.) / ALAPFOGALMAK : radioaktivitás, magreakciók, bomlássémák; α,β,γ,nsugárzások
RészletesebbenNEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (NAA) II. rész
NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (NAA) II. rész MTA AEKI Gméling Katalin, 2009. november 1 16. gmeling@iki.kfki.hu 1. NAA rövid története 2. NAA felépítése, technikai háttér 3. Spektrum kiértékelése 4. Mérés
RészletesebbenA sugárzás biológiai hatásai
A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát
RészletesebbenCompton-effektus ( cos. Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: γ = m c.
Compton-effektus Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: p 0 = p e + p 1 p e 2 2 2 = p p p 0 1 e p0 p1 p0 p1 = + 2 cos ϕ p c + m c = p c +
RészletesebbenRészecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3.
Részecske- és magfizikai detektorok Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3. Detektorok csoportosítása Tematika Gáztöltésű detektorok, ionizációs kamra, proporcionális kamra, GM-cső működése,
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
RészletesebbenNehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,
RészletesebbenDetektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest
Detektorok Siklér Ferenc sikler@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest Hungarian Teachers Programme 2008 Genf, 2008. augusztus 19. Detektorok 1970 16 GeV π nyaláb, folyékony
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenJelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus Melyik egyenlet nem hullámot ír le? a) y = A sin 2π(ft x/λ) b) y = A
RészletesebbenFélvezető- és gáztöltésű detektorok. Kiss Gábor november 4.
Félvezető- és gáztöltésű detektorok Detektorok Feladat: nyomkövetés (tracking) és részecskeazonosítás (PID) 2 Detektorok II. Szempontok: Az ütközkési ponthoz közel minél jobb helyfelbontás Az áthaladó
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS
Az atom felépítése RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS elektron proton Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet atommag Atomi részecskék 2 Atomi részecskék mérete Jelmagyarázat: elektron proton
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenA Nukleáris Medicina alapjai
A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia
RészletesebbenMegmérjük a láthatatlant
Megmérjük a láthatatlant (részecskefizikai detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mik azok a részecskék? mennyi van belőlük? miben különböznek? Részecskegyorsítók, CERN mire jó a gyorsító? hogy
Részletesebben3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL
3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenA sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenA sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen
A sötét anyag nyomában Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen Látható és láthatatlan világunk A levegő Túl kicsi dolgok Mikroszkóp Túl távoli dolgok távcső, teleszkópok Gravitációs vonzás, Mágneses
RészletesebbenRadiokémia. A) Béta-sugárzás mérése GM csővel
Radiokémia Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes, más része mesterséges eredetű. Valamely radioaktív izotóp bomlása során az atommagból származó sugárzásnak három
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenPásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás
Pásztázó elektronmikroszkóp Scanning Electron Microscope (SEM) Rasterelektronenmikroskope (REM) Alapelv Egy elektronágyúval vékony elektronnyalábot állítunk elő. Ezzel pásztázzuk (eltérítő tekercsek segítségével)
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenDozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenElső magreakciók. Targetmag
Magreakciók 7 N 14 17 8 7 N(, p) 14 O 17 8 O Első magreakciók p Targetmag 30 Al n P 27 13, 15. Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenMÉRÉSEK SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOROKKAL. Mérési útmutató. Készítette: Szieberth Máté, Rovni István Gyurkócza Csaba mérési útmutatója alapján
MÉRÉSEK SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOROKKAL Mérési útmutató Készítette: Szieberth Máté, Rovni István Gyurkócza Csaba mérési útmutatója alapján BME NTI 2011 TARTALOM Tartalom...2 1. Bevezetés...3 2. A mérés elve...3
RészletesebbenDozimetria http://ion.elte.hu/~pappboti/radioaktivitas/cimlap/tematika/radioakt/dozimetria/index.htm
Dozimetria http://ion.elte.hu/~pappboti/radioaktivitas/cimlap/tematika/radioakt/dozimetria/index.htm A sugárvédelem egyik fontos feladata, hogy rendszeres mérésekkel ellenõrizze a dolgozókat ért sugárterhelést,
RészletesebbenFÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás
FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK A leggyakrabban használt félvezető anyagok a germánium (Ge), és a szilícium (Si). Félvezető tulajdonsággal rendelkező elemek: szén (C),
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenSzilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján
Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenMag- és neutronfizika 5. elıadás
Mag- és neutronfizika 5. elıadás 5. elıadás Szcintillációs detektorok (emlékeztetı) Egyes anyagokban fényfelvillanás (szcintilláció) jön létre, ha energiát kapnak becsapódó részecskéktıl. Anyagát tekintve
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenA terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.
A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. A terhelés megoszlása a források között környezeti 238 U Radon Kb. 54% ipari termékek 3% egyéb 1% nukleáris medicina 4% orvosi
RészletesebbenBevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák
Bevezetés az analóg és digitális elektronikába V. Félvezető diódák Félvezető dióda Félvezetőknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik. (Si, Ge)
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenRészecske azonosítás kísérleti módszerei
Részecske azonosítás kísérleti módszerei Galgóczi Gábor Előadás vázlata A részecske azonosítás létjogosultsága Részecske azonosítás: Módszerek Detektorok ALICE-ból példa A részecskeazonosítás létjogosultsága
RészletesebbenRadioaktív sugárzások abszorpciója
Radioaktív sugárzások abszorpciója Bevezetés A gyakorlat során különböző sugárforrásokat két β-sugárzót ( 204 Tl és 90 Sr), egy tiszta γ-forrást ( 60 Co) és egy β- és γ-sugárzást is kibocsátó preparátumot
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenSugárzás mérés. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN
PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Sugárzás mérés Forrás és irodalom: Lambert Miklós: Szenzorok elmélet (ISBN 978-963-874001-1-3) Bp. 2009 1 2015.04.14.. Sugárzás érzékelők
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK
ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK VEZETÉS VÁKUUMBAN (EMISSZIÓ) 2. ELŐADÁS Fémek kilépési munkája Termikus emisszió vákuumban Hideg (autoelektromos) emisszió vákuumban Fotoelektromos emisszió vákuumban KILÉPÉSI
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
Részletesebben1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata
1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések
Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenAtomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
Részletesebben318. Radioaktív sugárzás vizsgálata szilárdtest nyomdetektorral
318. Radioaktív sugárzás vizsgálata szilárdtest nyomdetektorral Feladat: 39 Pu forrás -sugárzásának detektálása cellulóz-nitrát nyomdetektor segítségével, optimális előhívási idő meghatározása. Elméleti
RészletesebbenIII. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?
III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? 2.) Mi a tiltott sáv fogalma? 3.) Hogyan befolyásolja a tiltott sáv szélessége az anyagok
RészletesebbenRADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135
RADIOKÉMIA László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135 klaszlo@mail.bme.hu Nagy Lajos György és LK: Radiokémia és izotóptechnika Műegyetemi Kiadó 1997 Antoine Henri Becquerel (1852-1908) Maria Skłodowska-Curie
RészletesebbenFókuszált ionsugaras megmunkálás
1 FEI Quanta 3D SEM/FIB Fókuszált ionsugaras megmunkálás Ratter Kitti 2011. január 19-21. 2 FIB = Focused Ion Beam (Fókuszált ionnyaláb) Miből áll egy SEM/FIB berendezés? elektron oszlop ion oszlop gáz
RészletesebbenFókuszált ionsugaras megmunkálás
FEI Quanta 3D SEM/FIB Dankházi Zoltán 2016. március 1 FIB = Focused Ion Beam (Fókuszált ionnyaláb) Miből áll egy SEM/FIB berendezés? elektron oszlop ion oszlop gáz injektorok detektor CDEM (SE, SI) 2 Dual-Beam
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenA nanotechnológia mikroszkópja
1 Havancsák Károly, ELTE Fizikai Intézet A nanotechnológia mikroszkópja EGIS 2011. június 1. FEI Quanta 3D SEM/FIB 2 Havancsák Károly, ELTE Fizikai Intézet A nanotechnológia mikroszkópja EGIS 2011. június
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok
1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalak (35-41) Gondolat, 1976 3. A sugárzás érése (42-47) KAD 2010.09.15 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev 5.4
RészletesebbenAbszorpciós spektrometria összefoglaló
Abszorpciós spektrometria összefoglaló smétlés: fény (elektromágneses sugárzás) tulajdonságai, kettős természet fény anyag kölcsönhatás típusok (reflexió, transzmisszió, abszorpció, szórás) Abszorpció
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
Sugárterápia Sugárterápia: ionizáló sugárzások klinikai alkalmazása malignus daganatok eltávolításában. A sugárkezelés során célunk az ionizáló sugárzás terápiás dózisának elérése a kezelt daganatban a
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások érése KAD 2018.03.26 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása Gondolat, 1976 1 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenRadiometrikus kutatómódszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Radiometrikus kutatómódszer Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Ionizáló sugárzások különböző áthatoló képessége Alfa-sugárzást egy papírlap is elnyeli. hélium atommagokból áll (2 proton +
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenRadioaktivitás alapismeretek
Radioaktivitás alapismeretek Tartalom Az atommag szerkezete, modellek Radioaktivitás (α, β, γ, K befogás, hasadás, fúzió) A sugárzások kölcsönhatása anyaggal, dózis fogalmak A sugárzások biológiai hatásának
RészletesebbenMit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!
Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre
RészletesebbenA részecskefizika kísérleti eszközei
A részecskefizika kísérleti eszközei (Gyorsítók és Detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mit kell/lehet mérni egy részecskén? miben különböznek? hogyan és mit mérünk? Részecskegyorsítók, CERN
RészletesebbenElektronika Alapismeretek
Alapfogalmak lektronika Alapismeretek Az elektromos áram a töltéssel rendelkező részecskék rendezett áramlása. Az ika az elektromos áram létrehozásával, átalakításával, befolyásolásával, irányításával
RészletesebbenInnovatív gáztöltésű részecskedetektorok
Innovatív gáztöltésű részecskedetektorok Varga Dezső, MTA Wigner FK RMI NFO Gáztöltésű detektorok szerepe Mikrostruktúrás detektorok: régi ötletek új technológiával Nyitott kérdések a detektorfizikában
RészletesebbenTantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Környezetfizika Tantárgy kódja FIB2402 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Varga
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenGyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
RészletesebbenDetektorok. Fodor Zoltán MTA-KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézete. Hungarian Teachers Programme 2010 CERN
Detektorok Fodor Zoltán MTA-KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézete CERN Hungarian Teachers Programme 2010 Mit is nevezünk detektornak? Az egyszerű részecske áthaladást kimutató műszert Összetettebb
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
2013 január Abszorpciós fotometria Elektron-spektroszkópia alapjai Biofizika. szemeszter Orbán József PTE ÁOK Biofizikai ntézet Definíciók, törvények FÉNYTAN ALAPOK SMÉTLÉS - Elektromágneses sugárzás,
Részletesebben