A civil szervezetek részvételi lehetőségei az egészségügyi ellátásban
|
|
- Ábel Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A civil szervezetek részvételi lehetőségei az egészségügyi ellátásban Tanulmányunk legfőbb célja, hogy bemutassuk az egészségügy területén működő civil szervezetek tevékenységét, az általuk folytatott munka jelentőségét, a szolgáltatási hálózatba való bekapcsolódásuk lehetőségeit. A statisztikai adatok elemzése, valamint a dél-dunántúli régióban készített kérdőívesinterjús szociológiai vizsgálataink során arra törekedtünk, hogy megismerjük és értékeljük, az említett betegszervezetek jelenleg milyen feladatok ellátására képesek, milyen módon tudják javítani közvetlenül, vagy a betegek és az intézmények közti kapcsolatok támogatásával közvetett módon az érintettek életminőségét. Péntek Eszter, dr. Sándor János, Tigyi Zoltánné dr.-né, Máté Orsolya Bevezetés az egészségügyi civil szervezetek jelentőségéről A betegek ellátására, segítésére évtizedeken át kizárólagos jogot formált az állam, néhány kivételtől eltekintve csak állami intézményekben volt lehetőség egészségügyi ellátásra. Napjainkban azonban más társadalmi szereplők, így a civil szervezetek is bekapcsolódnak, bekapcsolódhatnak a szolgáltatási rendszerbe. A fejlett jóléti demokráciák többségében a közjavak előállításában, a közszolgáltatások biztosításában a nonprofit szektor mint harmadik szereplő már kivívta a helyét az állam és a piac mellett. Hazánkban is megfigyelhető a szolgáltatások decentralizációja, kialakulóban van a közszolgáltatások többszektorúsága. Ez a törekvés és folyamat (több esetben kényszer) eddig főleg az oktatás, a szociális ellátás, a kultúra, a környezetvédelem, a területfejlesztés, a foglalkoztatás-munkanélküliség kezelése területén vált elterjedté. Napjaink kormányzati és egészségpolitikai törekvései azonban az egészségügyi ellátások, szolgáltatások terén is erőteljesen a decentralizáció (az állami feladatok és felelősségi körök átadása) irányába mutatnak. (1) Ennek a törekvésnek súlyos következményei lehetnek a különböző társadalmi csoportok egészségügyi ellátására és egészségi állapotuk alakulására. Az állami részvétel visszahúzódása, a piaci szektor térnyerése a nemzetközi példák által is igazolt módon a jövőben nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy az egészségügyi ellátásban és közvetve/közvetlenül az (amúgy is romló) egészségi állapotban a jelenleginél is mélyebb és kiterjedtebb egyenlőtlenségek jelenhetnek meg. Az eddig is marginális csoportok (tartós betegségekben szenvedők, idősek, szociális hátrányokkal küzdők, fogyatékosok, szenvedélybetegek, előítéletekkel sújtott csoportok stb.) ellátása kerülhet veszélybe a civil szervezetek segítő tevékenysége nélkül. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítésének szándéka mellett a 90-es évektől kezdve az önszerveződés szabadságának újbóli felfedezése, az orvosláshoz, a gyógyításhoz, a társadalom egy részének a saját egészségéhez való megváltozott viszonya is a nonprofit szerveződések létrejötte felé mutatott. Megváltoztak az emberek igényei és szükségletei, az állami intézmények által nyújtott szolgáltatásokba, azok színvonalába, minőségébe vetett bizalom jelentősen csökkent. Az uniformizált, személytelen módon nyújtott szolgáltatások helyett egyre inkább egyénre szabott szolgáltatásokat igényelnek az érintettek. Világosan el kell azonban különíteni az egészségügy medikális oldalát a többi (az egészségben maradás elősegítése, megelőzés, felvilágosítás, önsegítés stb.) elemétől, illetve az egészségügyi nonprofit szervezetek tevékenységét a civil szervezetek által végzett egyéb tevékenységektől (oktatás, kultúra, környezetvédelem stb.). Gyógyítás természetesen történhet állami és nem állami egyházi, alapítványi keretek között is, de csakis orvossal és szakképzett személyzettel. Ebből a rendszerből a gyógyítást mint közfeladatot a civilek nem vehetik át úgy, mint az oktatási rendszerből az oktatási tevékenységeket, vagy más ágazatoknál a kulturális, környezetvédelmi feladatokat (egy magánbölcsőde például különösebb akadályok nélkül nyitható, ha megvan hozzá az ÁNTSZ és más szakmai felügyeleti szervek engedélye). A civil szerveződések nyolcvanas években megindult lassú növekedése a politikai rendszerváltozást követően rendkívül felgyorsult. (2) Egymás után alakultak az egészségügyi intézmények és a betegek támogatására, valamint képviseletére 8 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/2.
2 1. táblázat. A 2005-ben működő nonprofit szervezetek száma és megoszlása tevékenységcsoportok szerint. (Forrás: Nonprofit szervezetek Magyarországon. Budapest: KSH; 2005:79.) TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK ALAPÍTVÁNYOK TÁRSAS NONPROFIT SZERVEZETEK ÖSSZESEN szám % szám % szám % Kultúra , , ,0 Vallás , , ,5 Sport , , ,4 Szabadidő, hobbi 530 2, , ,5 Oktatás , , ,1 Kutatás 599 2, , ,1 Egészségügy , , ,7 Szociális ellátás , , ,8 Polgárvédelem, tűzoltás 105 0, , ,5 Környezetvédelem 525 2, , ,4 Településfejlesztés , , ,0 Gazdaságfejlesztés 327 1, , ,2 Jogvédelem 135 0, , ,4 Közbiztonság védelme 301 1, , ,3 Többcélú adományosztás 47 0, , ,3 Nemzetközi kapcsolatok 362 1, , ,5 Szakmai, gazdasági érdekképviselet 50 0, , ,4 Politika 87 0, , ,9 Összesen , , ,0 szerveződő alapítványok és egyesületek. A civil szervezetek olyan partikuláris érdekeket fejezhettek ki, és olyan kérdésekre is választ kerestek, amelyek kiesnek a társadalmi gondolkodás és az állami feladatvállalás köréből (3). A nonprofit szervezetek szolgáltatásokba történő bevonását a nonprofit kutatók (4,5,6,7,8) több tényezővel magyarázzák. Egyes elemzések a kis költségekre, a nagyobb rugalmasságra, a marginális csoportok jobb elérhetőségére, a kisebb bürokráciára hivatkoznak. Mások a szolgáltatók és az ellátottak közötti kisebb távolságot hangsúlyozzák, és sokan említik a nonprofit szervezetek innovatív szerepét a speciális problémákkal küzdő társadalmi csoportok megsegítésében, a hátrányos helyzetű csoportok érdekeinek képviseletében és a társadalmi szolidaritás erősítésében. Hasonlóan fontos érv a nonprofit szervezetek bevételszerző képessége, illetve az, hogy az állam csak ritkán képes eleget tenni az összes, társadalmi szinten felmerült igénynek, melyek kielégítése sok esetben a piacra és a nonprofit szektorra hárul. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatokból tudjuk, hogy az egészségügy területén, az európai országok között Németországban található például nagymértékű nonprofit részvétel, ahol a kórházak kb. egyharmadát működtetik nonprofit keretek között, ezek többsége a szektorban döntő súllyal rendelkező hat nagy jóléti egyesület valamelyikéhez kapcsolódik. (9) Olaszországban is megfigyelhető hasonló decentralizációs folyamat, amely során egy 1977-es törvény az egészségügyi és szociális ellátásokat az önkormányzatok hatáskörébe utalta, amelyek intézményhálózat hiányában egyre inkább támaszkodnak a nonprofit szervezetekre. A hazai példák sorából csak néhányat említve, Somogyvári Zsolt gyűjtéséből ismerjük (10), hogy tizenöt évvel ezelőtt a hemodialízis (művesekezelés) vagy az otthoni peritoneális dialízis hiányzó szolgáltatás volt. A hiánypótlást nem állami-önkormányzati, hanem nonprofit cégeknek adták ki, amelyek gyakorlatilag az egész ország területét lefedték, és jól működtek. A példa elsők között igazolta, hogy Magyarországon sem feltétlenül az állami egészségügyi szolgálat képes csak a nagy horderejű szakmai kihívásoknak megfelelni. Az akut pszichés krízishelyzetben lévő gyermekek részére a hiánypótló pszichiátriai és mentálhigiénés szolgáltatásként működik a Vadaskert Alapítványi Kórház. De az egészségügyi ellátás, szolgáltatás körébe soroljuk a medikális mellett a nem medikális (vagy csak részben medikalizálódott) szolgáltatásokat is. Míg előbbiek az alapellátás és szakellátás területén jelentkező valóban gyógyító beavatkozásokat jelentik, utóbbiak közé tartoznak a preventív jellegű feladatok. A prevenció területén például a dohányzásról való leszokást évek óta egyesületi formában működő szervezetek támogatják, átvállalva az egészségügyi prevenciós és a felvilágosítási feladatokat is. Az egészségügyi nonprofit szervezetek a hazai szerveteknek mintegy öt százalékát teszik ki, szervezeti formájuk alapján a legtöbb alapítvány. Számuk a rendszerváltást követően egyre nőtt, 1995-től emelkedett meg dinamikusan (11). Az egészségügyi szervezetek évek óta az elsők között állnak az 1%-os forintszavazatok listáján (12), ami azt mutatja, hogy az emberek elismerik jó néhány szervezet munkáját, és szívesen támogatják tevékenységüket, a szervezetek munkájának értékelésére nézve pedig ez fontos társadalmi hatást jelöl. Előzmények Egy korábbi vizsgálatunkból (13) melyet a dél-dunántúli régióban végeztünk (14), a helyi szereplők, az önkormányzatok, az (állami és piaci) egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi civil szervezetek kapcsolatrendszerének feltérképezése céljából tudjuk, hogy a szervezetek elsősorban a lakosság rossz egészségi állapotának javításában való közreműködést tartják fő rendeltetésüknek. Válaszaik alapján másodsorban feladatuk az egészségügy krónikus zavarainak enyhítése, valamint a modernizációs, fejlesztési törekvések támogatása. EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/2. 9
3 2. táblázat. A rögzített kritériumok alapján történő értékelés és kiválasztás előnyei és hátrányai. (Forrás: P. Harris C. Roffiaen G. Moro: A civil szervezetek bevonásának kritériumai a politikai döntések előkészítésében. Civil Szemle 2006/ Saját szerkesztés.) Előnyök Kevésbé fordulhat elő, hogy csak a jó összeköttetésekkel (kiterjedt kapcsolati tőkével) rendelkező szervezeteket részesítik előnyben. Általános szabályozási keretek megléte. Növeli az átláthatóságot. Növeli az elszámoltathatóságot. A szakértelem alapú értékelés egy fontos érték figyelembe vételével történik, de a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe kell venni. Hátrányok Néhány jobban felszerelt szervezet előjogokhoz juthat, korlátozhatják a kicsi, új, kevésbé tapasztalt, alulról jövő kezdeményezésekre épülő szervezeteket. Ha a stabilitást kérjük számon, az újonnan jöttek részvétele elé akadályokat állítunk. A méret szerinti értékelés kizárja a kisebb, ám értékes szervezeteket. Ha széles területi alkalmazási kört kérünk számon, kizárjuk az alulról jövő kezdeményezések alapján létrejött, erősen specializálódott, kicsi, helybeli szervezeteket. A bizalomértékelő kritériuma hátrányos annyiban, hogy a már megszilárdult szervezeteknek kedvez. Az intézményi értékelés veszélyezteti a szervezetek függetlenségét. Egy másik kérdésünkre adott értékek sorrendisége megfelel az előző kérdésre adott válaszoknak: első helyen prevenciós, egészségmegőrző feladatokat vallották magukénak a civilek, másodsorban komoly feladatokat szántak maguknak az egyenlőtlenségek mérséklésében. Hetedik helyen szerepel (3,93-as átlagértékkel az ötfokú skálán) a civil érdekképviselet az egészségpolitika formálásában. Az egészségügy anomáliáinak orvoslását a szervezetek közepes mértékben tartották fontos feladatuknak, a sorrendben hátrébb foglalnak helyet ezek a szempontok. A szervezetek 30%-át a kórházi és intézeti ellátás támogatására hozták létre. Emellett 11%-os arányban fordultak elő olyan alapítványok és egyesületek, amelyek kifejezetten közegészségügyi célokat vállalnak fel. A szervezetek 56%-a dolgozott egy-egy társadalmi csoport (tartós betegségben szenvedők, hátrányos helyzetűek, idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, fiatalok stb.) megsegítéséért. Ezek egy része szolgáltatások nyújtásával, anyagi segítséggel, más része programok szervezésével, a közösségi élet megteremtésével járult hozzá e csoportok életminőségének jobbá tételéhez. A nonprofit szervezetek kétharmadát magánszemélyek hozták létre. Ez megfelel annak a kívánatos trendnek, hogy a szervezetalapítások alapvetően állampolgári kezdeményezésként jöjjenek létre. Egyötödüket alapították önkormányzatok, illetve piaci szereplők. Foglalkozásukat tekintve az alapító tagok közül ugyanolyan arányban (35 35%) találhatók az egészségügyi és a nem egészségügyi szakemberek. Az előbbiek alapján látszik, hogy a szervezetek jó néhány esetben már indulásuk pillanatában kapcsolódtak más szektorhoz, a vegyes jóléti modellnek megfelelően. A szervezetek egészségügyi intézményekkel való kapcsolatára vonatkozó adatok közül kiemelkedik, hogy megkérdezett szervezetek 62%-a kapcsolódott közvetlenül valamilyen egészségügyi intézmény működéséhez. A krónikus hiányállapotok gócpontjai jól kirajzolódnak: a legtöbb segítséget a kórházi ellátás igényli, de hasonlóan magas arányban járulnak hozzá a vizsgált társadalmi szervezetek a járóbeteg-ellátás körülményeinek javításához, illetve jelen vannak a rehabilitáció és a prevenció területén is. A kutatás célja A korábbi, leíró jellegű vizsgálatokat követően 2008 tavaszán készített interjús kutatásunkban (15) a szervezetek tevékenységének minőségi megismerésére törekedtünk. A kutatás Budapesten és a dél-dunántúli régióban zajlott. Negyven (köztük 10 budapesti, 30 baranyai) betegszervezet (16) vezetőjét kerestük meg és készítettünk velük mélyinterjút, hogy értékeljék munkájuk eredményességét, hatékonyságát, a tevékenységüket megnehezítő tényezők számbavételével együtt. A nonprofit vezetők véleményének, az egyes kérdésekhez való hozzáállásának felderítése az egészségügy átalakítása idején különösen fontos, hiszen ezek a szervezetek képesek leginkább az általuk képviselt társadalmi csoportok érdekeinek artikulálására, azon túl, hogy kiemelkedően fontos szerepet játszanak a szakmai célok körüli partnerség kialakításában. Az egészségügyi civil szervezetek működési sajátosságainak szociológiai elemzése révén azt is megmutathatjuk, mennyire felkészültek az egészségpolitikai döntések befolyásolására, miképp tudnak hozzájárulni a társadalmi, területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, milyen hiányokat képesek pótolni az egészségügyi, szociális ellátás terén, mely területeken jó és hol nem a civilek és tevékenységüket meghatározó partnereik közti kapcsolat. Az interjús vizsgálat eredményeit felhasználva arra is választ vártunk, milyen területeken lenne szükség a jelenleginél határozottabb állami, önkormányzati, szakmai támogatásra, ahhoz, hogy a civilek még hatékonyabban járuljanak hozzá a betegek által igénybe vehető közszolgáltatások minőségének és az érintett csoportok társadalmi támogatottságának javításához. Az egészségügyi szervezetek eredményes működésének legalapvetőbb feltételei a megfelelő anyagi támogatás, a kellő mennyiségű információ és kapcsolati tőke. Korábbi kutatásaink során bebizonyosodott, hogy az egészségpolitika szereplői sem a döntéshozók, sem a szolgáltatók (orvosok, egészségügyi dolgozók) nem ismerik a civil szervezeteket, így megítélni sem tudták azok tevékenységét, kapcsolatuk csak néhánnyal volt, az is esetleges. Feltételezésünk szerint az egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek jobb megítéléséhez, a feléjük irányuló bizalom kialakulásához, szolgáltatásaik nagyobb arányú igénybevételéhez vezethet munkájuk pontos ismerete, ami akkor válik lehetővé, ha képessé válunk, és saját maguk is képessé válnak munkájuk eredményességének értékelésére. Így kutatásunkban elsősorban a teljesítménymérés módszertani kérdéseit vizsgáltuk, melyet a meglévő modellkísérletek felkutatásával, alkalmazásával, valamint az érintett szervezetek tapasztalatainak összegyűjtésével értékeltünk. Mint számos értékelő kutatásnak, vizsgálatunk egyik fő módszertani kérdése az volt, hogy hogyan mérjük a mérhetetlent? Vagy, ahogy az egyik interjúalanyunk megfogalmazta, épp a legfontosabb dolgokat nem lehet sokszor mérni. A kutatás elméleti, módszertani háttere A civilek tevékenységének teljesítménymérésére kidolgozott és közzétett hazai és külföldi kísérletek és gyakorlatok 10 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/2.
4 áttanulmányozása során számos ellentmondásra találtunk, melyek a mérés szükségességére, de egyben az ebből adódó hátrányokra világítottak rá. A civil szféra anomáliáit és a szférára jellemző negatív folyamatokat bemutató elemzések, valamint a változó környezeti kihívásokat (többek között a fokozódó versenyt, a csökkenő elkötelezettséget, de az ezzel szemben jelentkező növekvő keresletet, igényeket) hangsúlyozó írások a szektor átfogó értékelését sürgetik. Ezzel szemben mások az egyoldalú menedzsmentszemlélet és teljesítménymérés hátoldalaira, illetve a szervezeteknek a minisztérium, az önkormányzatok, egyes pályázatok kiírói, illetve az egészségügyi intézmények részéről történő értékelésekor, kiválasztásakor alkalmazott egyes kritériumok negatív következményeire hívták fel a figyelmet, mely diszkriminatív hatású lehet, fokozva a szervezetek közötti egyenlőtlenségeket. Tanulmányunkban ennek a paradoxonnak a bemutatására, egyben feloldására törekszünk, az eddig született modell-kísérletek és interjús tapasztalataink összehasonlításával. Értékelés a teljesítménymenedzsment elvei szerint 1. ábra. A szervezetek egészségügyi ellátásokhoz való kapcsolódása a dél-dunántúli régióban ( 2004, n-104) A nonprofit szervezeteknek fel kell hagyniuk azzal az elgondolással, hogy nincs szükség teljesítményük értékelésére. A szervezetek többsége még mindig azt hiszi, hogy a jó szándék és tiszta szív minden, amire szükségük lehet, még mindig nem tekintik magukat felelősnek teljesítményükért és eredményeikért vélik a nonprofit marketinggel foglalkozó szakemberek. (17,18) A tevékenység értékelését a szakértők ugyanolyan fontosnak tartják, mint a forprofit vagy a költségvetési szektorban, ahol ez már megszokott gyakorlat. Ezt azzal indokolja, hogy mivel a nonprofit szervezet célja kapcsolatok létesítése és fenntartása az adományozókkal és ügyfelekkel a működés folyamatosságának fenntartása érdekében, a támogatást nyújtók ismerete a szervezet hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú. A nemzetközi szakirodalomban alapvetően két lehetséges megközelítési mód létezik a nonprofit szervezetek teljesítményének megragadására, értékelésére. Az egyik a nonprofit szervezetek sajátosságait hangsúlyozza, egyedi megoldásokat keres. A másik az üzleti világban kialakult elveket és gyakorlati megoldásokat igyekszik adaptálni. Révész Éva hívja fel a figyelmünket arra, hogy valójában ugyanannak a problémának a két oldaláról van szó: egyrészt a nonprofit szervezetek törekszenek arra, hogy megkülönböztessék magukat a profitorientált szektortól, másrészt a professzionalizálódó nonprofitok számos tekintetben hasonlítani kezdenek az üzleti szervezetekre. (19) A szervezet teljesítménye eszerint két szempontból ragadható meg: a tevékenység hatékonysága (effeciency) és eredményessége (effectiveness) által. A hatékonyság tágan értelmezve arra utal, hogy a szervezet képes-e elérni a céljait a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos felhasználásával. Az erre vonatkozó elemzésekből és az általunk készített interjúkból is kiderült azonban, hogy a hatékonyság megragadása a nonprofit szervezetek esetében nem problémamentes. A nonprofitok olyan speciális erőforrást alkalmaznak, mint például az önkéntes munkát, vagy a természetbeni adományokat, melyeket nehéz összehasonlítható mérőszámokkal kifejezni. Az output oldalon sem egyértelmű a mutatók kiválasztása, mivel a szolgáltatások, a javak gyakran ingyenesek, illetve a piaci ár alatt hozzáférhetők. Egy másik gyakori ellenvetés, hogy azért nem szükséges mérni egy nonprofit szervezet hatékonyságát, mert a célok önmagában legitimálják a cselekvést. Ám a hatékonyságra ható törekvés a fennálló nehézségek ellenére semmiképp sem elvetendő az erőforrások szűkössége és a folyamatosan növekvő igények és támogatói elvárások miatt. Az eredményesség fogalmában már benne van a kívánt szervezeti eredmény (outcome) is. Az üzleti szférától eltérően a nonprofit szervezetekben jellegüknél fogva az eredményesség általában előbbre való a hatékonyságnál, vagyis a célok teljesülése természetes elsőbbséget élvez a megvalósítási folyamat milyenségénél (20). Két modell gyógyszerellátáshoz alternatív gyógyászathoz közegészségügyi ellátáshoz megelőzéshez, eg.neveléshez ápoláshoz rehabilitációhoz mentéshez, elsősegélyhez fekvőbeteg ellátáshoz járóbeteg ellátáshoz háziorvosi ellátáshoz A civil hatékonyság és eredményesség mérésére törekvő hazai (a magyar nonprofit szféra sajátosságait figyelembe vevő) modell-kísérletek közül érdemes kiemelni további kettőt. A Farkas Ferenc és Molnár Mónika (21) által kidolgozott NES (Nonprofit Elszámoltathatóság Standardjai) módszer egy olyan komplex kérdéssor, mely a teljesítménymenedzsment alapelemeit tartalmazza, ezeknek a változóknak pontos, precíz leírásával és operacionalizálásával. Ezek: a szervezeti küldetés, szervezeti integritás megléte; a szervezeti irányítás; a pénzügyek; az adományszerzés és támogatásszerzés; az emberi erőforrás menedzselése és a közösségi kapcsolatok, nyilvánosság. Hegyesi Gábor és Fekete Orsolya, a SzIA (Szociális Innováció Alapítvány) munkatársaiként TIX (Társadalmi Igazságosság Index) néven szintén kísérletet tettek a nonprofit szervezetek felmérésére (22). A NES-hez képest viszont a TIX módszerét előbbre mutatónak értékelhetjük. Ez a modell számos olyan dimenzióval egészül ki, melyek némileg választ adnak arra, hogy a vezetés-szervezési elvek önmagában miért nem alkalmasak a civil szektor egészének egységes értékelésére. Néhány példa interjús tapasztalatainkból: értelmetlennek bizonyult például pénzügypolitikát és pénzügyi tervezést számon kérni a civilek többségét alkotó törpe szervezetek esetében, akik jóllehet fontos tevékenységet végeznek nagyon alacsony (évi 500 ezer forint alatti) bevétellel, de ami ennél is fontosabb, teljesen kiszámíthatatlan pénzügyi forrással bírnak. Vagy ugyanígy problémás számon kérni a humánerőforrás-politikát, a vezetők és munkatársak értékelését azoktól a szervezetektől, ahol fizetett alkalmazott hiányában minden EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/2. 11
5 feladatot a tagok végeznek társadalmi munkaként. Vagyis bebizonyosodott, hogy a fenti értékelési kritériumok nem alkalmazhatóak univerzálisan, a nonprofit heterogenitást figyelmen kívül hagyva, ennél sokkal rugalmasabb módszer, egyedi értékelési szempontok kidolgozása szükséges. A TIX egy olyan modellt kínál, mely figyelembe veszi ezt a sokféleséget, bevonja az erőforrások, a professzionalizmus dimenzióját, beleértve ebbe olyan az előző kísérletből hiányzó, de a civil szféra lényegiségéhez hozzá tartozó elemeket, mint a demokratikus működés, a társadalmi hatás, vagy a felhasználók (a szervezet által segített, érdekeiket képviselt csoportok) elégedettsége. Mérjük-e az eredményességet a civil szervezetek vezetői szerint Az általunk a civil szervezetek egészségügyi ellátásokba való bekapcsolódási lehetőségeit vizsgáló, 2008-as interjúsorozatban megkeresett civil vezetők is hasonló véleményeket fogalmaztak meg a teljesítménymérés szükségességéről és a mérés mikéntjéről. Mint ahogy a hatékonyság fogalmának értelmezése is nagyon eltérőnek bizonyult a szervezetek körében, hasonlóan a mérhetővé tétel kérdése is sokféle véleményt tükrözött. Azt tapasztaltuk, hogy a civilek egy része úgy gondolkodik, hogy létük önmagában legitimálja tevékenységüket, nem szükséges azt értékelni, sőt ebben kifejezetten támadó szándékú kezdeményezést látnak. Nem, nem tartom fontosnak. Ez nem egy verseny, ez karitatív szféra, én nem tartom normálisnak, hogy ebben is egyfajta überelés alakuljon ki. Vagy éppen magától értetődő érték a hatékony működés: sérültek esetén százszorosan is igaz, hogy vagy jól, vagy sehogy. Volt, aki ezt azért nem tartotta szükségesnek, mert úgy vélte, hogy ezt nem ők, hanem inkább a szervezettel kapcsolatban állók végzik folyamatosan. Az interjúk során kiderült, hogy a vezetők többsége azért nem méri tevékenységük hatékonyságát, mert szerintük azt nem lehet mérni. Sokan szükségesnek látják tevékenységük monitorozását és a visszajelzéseket, de nincs ötletük, hogy miként lehetne ezt kivitelezni. Volt, aki viszont konkrét indikátorokat próbált keresni, ők a következőkben látták munkájuk eredményeit: Összehasonlíthatatlanul jobb állapotban vannak azok a gyerekek, akik járnak rendszeresen a heti foglalkozásokra. A főorvos szerint a halálozási arány az idős emberek között a veseelégtelenség miatt nagymértékben csökkent ebben a csoportban. Kirajzolódott a civileknek egy olyan köre, akik tevékenységük értékelését egyfajta kötelességként értelmezik, ők főként olyan minimumfeltételeket említettek, mint a pénzügyi elszámolás, a jogszabályoknak való megfelelés, mint az eredményes működés zsinórmértékei. Végül akadt néhány olyan vezető, akit nem ért meglepetésként a kérdés. Ők azok, akik tudatos irányítás mellett hosszú távra terveznek, eszközeik között megtalálható egy jól átgondolt menedzsmentkoncepció, humánpolitika, pénzügypolitika és szervezetfejlesztési elképzelések. Ők azonban azok, akik a kisebb csoportot alkotják, a megkérdezett 40 szervezet közül összesen 3-4 olyat találtunk, akik ilyenfajta stratégiai szemléletet tártak elénk. Ha az előbbihez hasonló átfogó értékelési rendszer nem is, de egy-egy jó gyakorlat megtalálható számos szervezetnél. Van, aki elégedettségi kérdőívet töltet ki rendszeresen a kliensekkel. Van, aki egy naplót vezet, a minőség követését segítő eszközként. Az egyik interjúalany szerint már az is nagy segítség lenne, ha valamilyen formában ösztönzőket kapnának a civilek arra, hogy valós tükörképet lássanak önmagukról, munkájukról, mert, ahogy egy szervezet vezetője megfogalmazza, inkább ennek az ellenkezőjére kényszeríti őket a környezet. A pályázatok nem erről szólnak, az őszinteségről, hanem hogy sokkal jobbnak add el magad, mint amilyen vagy, különben nem kapod meg. Az általunk megkeresett szervezetek vezetői szerint megpróbálkozhatunk ugyan az eredményesség mércéinek kigondolásával, több-kevesebb sikerrel bizonyára találunk közös nevezőt a sokféle vélemény között, a siker fogalma azonban csakis szubjektív lehet. Ha mégis szeretnénk kiemelni a legáltalánosabbakat, elmondhatjuk, hogy sikert jelent a szervezetek életében a múlt, hogy annyi évig talpon tudtak maradni. Siker, ha valakinek a szervezete olyat tud felmutatni, ami példaként, mintaként szolgál (ismertek, különféle szakmák érdeklődnek iránta, tanítják, konferenciákon prezentálják stb.). Hasonlóan nehezen megfogható, de ugyanilyen fontos az is, ha egy betegszervezet több empátiát és szolidaritást észlel környezetében tevékenysége következtében. A megfoghatóbb elemek közül sikerként értékelték az alapítványi segítők vagy egyesületi tagok által létrehozott programokat, intézményeket, eredményeket a szolgáltatások terén. Siker az érdekérvényesítés területén valamilyen előnyös helyzet, jogszabály kiharcolása, vagy egy nemkívánatos döntés ellen való lobbizás eredményessége. Saját sikerükként értékelte egy szervezet az orvosokkal való együttműködés hozadékaként azt, hogy most már nem tíz év múlva, hanem két év elteltével születik meg a pontos diagnózis amiben valóban nem kevés érdeme van a szervezet munkájának is. Szakmai sikerként élte meg egy ritka szervezet azt, hogy egyre több orvos és gyógypedagógiai szakember tud a betegségről, ami bekerült a főiskolai tananyagba is. Végül ott vannak azok az érzések, amelyek szintén nem mérhetők objektív mércékkel, de adott esetben a legnagyobb eredmény egy betegszervezet életében, ez pedig a betegek vagy családtagjaik visszajelzései, az arcukon megjelenő mosoly, hála, elégedettség. Az értékelési, kiválasztási szempontok hátulütői kritikai vélemény A különböző szervezetek értékelése, kiválasztása a gyakorlatban sem feltétlenül az objektív értékelésnek megfelelően zajlik. Mint ahogy láttuk, ez nem is mindig lehetséges, de továbbra is kérdéses marad, hogy szükséges van-e a civilek teljesítményének értékelésére. Vegyük számba először azokat a tényezőket, melyek szerint a civil szervezetek a kiválasztási folyamat szabályozásának, rögzítésének hiánya esetén hátrányba kerülhetnek. Ha nincs rögzített értékelési szabályrendszer, akkor: a kritériumok alkalmazása sokszor nem egyforma; a kritériumok alkalmazása személyektől függ; hiányzik az átláthatóság; önkényesség jellemző a politikai részvételbe bevont szervezetek kiválasztásánál; a jól megalapozott szervezetek számára előnyöket nyújtó informális kapcsolatok dominálhatnak; 12 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/2.
6 pártelfogultságot tükröző kritériumok alapján történhet a kiválasztás; nagyobb eséllyel fordul elő egyes szervezetek előnyben részesítése a lobbizásra való képesség alapján, más, fontos értékek figyelmen kívül hagyásával; a köztisztviselőknek a hagyományokra és szokásokra való hagyatkozása jellemző a szabályok helyett. Számos kritikus vélemény sorakoztatható fel azonban az értékelési szabályok rögzítése ellen is. A következő táblázatban a Harris Roffiaen Moro (23) szerzőhármas által a civil szervezetek politikai döntések előkészítésébe való bevonásának kritériumaira irányuló kutatásaik során tapasztalt és közzétett előnyöket és hátrányokat gyűjtöttük össze. A 2. táblázatból kiolvasható, hogy a kérdéses kritériumok kidolgozása és rögzítése az erős (nagyobb, gazdagabb, régi, kiterjedt kapcsolati tőkével rendelkező, jobban felszerelt) szervezeteket részesíti előnyben, ugyanakkor gátolja a gyengébb (szegényebb, kisebb, helyi, újabb, elszigeteltebb) szervezetek érvényesülését. A szerzők ennél is tovább mennek: az írott és az íratlan kritériumok egyaránt a gyengék elleni diszkriminációt jelentenek az erősek javára. (24) Kutatásaikban azt tapasztalták, hogy az értékelési kritériumok rögzítése szempontjából egyedül a szakértelem számonkérése elfogadható feltétel nélkül a partnerek körében a szervezetek kiválasztásakor. A fenti tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szervezetek értékelésekor a relevancia kritériumait érdemes esetenként kiválasztani az egyes helyzetek sajátosságainak figyelembevételével, a civileket pedig mindenképp szükséges megkérdezni az értékelési szempontok meghatározásakor. Összefoglalás A tanulmányban a sikerek, az eredmények megítélése mellett a betegszervezetek működését megnehezítő tényezőkkel foglalkoztunk. Alapvető kérdésünk az volt, hogy miként lehet mérni a betegszervezetek teljesítményét, illetve melyek a leggyakrabban előforduló problémák feladataik elvégzése, céljaik megvalósítása során. Az interjúk során kapott válaszok megerősítették azt a feltételezésünket, miszerint a gazdasági, vezetéselméleti szempontok mentén kidolgozott objektív mérőszámok, indikátorok mentén a hatékonyság megítélése nem kielégítő. Emellett az egyedi helyzeteket megragadó értékelésre kell törekednünk. Az egészségügyi szervezetek munkájának, eredményeinek megmutatása, kommunikálása a döntéshozók, a gazdasági szakemberek, az egészségügyi menedzsment és az egészségügyi szolgáltatók felé azért aktuális és szükségszerű, mert csak ez által biztosítható a működésükhöz elengedhetetlen többszereplős kapcsolat, együttműködés kiépítése. A betegszervezetek eredményességének, hatékonyságának vizsgálatakor megállapítható, hogy számos tekintetben megtalálhatók a nonprofit szférára jellemző közös jelenségek, sok szempontból azonban a tevékenységből adódóan például a partnerkapcsolatokban, konfliktusaikban és társadalmi megítélésükben, elfogadottságukban speciális problémák jellemzőek. Jegyzetek 1. Orosz É. (2001): Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái. Egészséges Magyarországért Egyesület. Budapest. 2. Kuti É. (1998): Hívjuk talán nonprofitnak. Nonprofit Kutatócsoport. Budapest. 3. Lévai K. (1998): Civil a Pályán. Együttmûködés az önkormányzatok és a civil szervezetek között. Helyi Társadalomkutató Csoport. Budapest. 4. Bartal A. M. (2005): Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég Kiadó. Budapest. 5. Bocz J. Kmetty Z. (2008): Egészségügyi szegmens. Egészségügyi nonprofit szervezetek. Civil Szemle. 1-2: Bocz J. (1999): Egészségügyi nonprofit szervezetek. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 7. Papházi T. (1997): Egyesületek, társadalom, egészségügy. Fejezetek az egyesületek szociológiájának körébôl. Nonprofit Kutatócsoport. Budapest. 8. Sebestény I. (2004): Civil dilemmák, civil kételyek a civil szervezetek (köz)életében. Civil Szemle. 1: Kinyik M. Vitál A. (2005): A közfeladat ellátása közfeladat-ellátási szerzôdéssel a civil szektorban. Szocio East Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központ. Nyíregyháza. 10. Somogyvári Zs. (2003): Hiányzó egészségügyi szolgáltatások pótlása nonprofit szervezetek segítségével Nonprofit szervezetek Magyarországon KSH. Budapest Vajda Á. Kuti É. (2000): Állampolgári szavazás közpénzekrôl és civil szervezetekrôl. In: Harsányi László (szerk.): 1% Forintszavazatok civil szervezetekre. Nonprofit Kutatócsoport. Budapest. 13. Péntek E. (2005): Civilek az egészségesebb életért. Az egészségügyi civil szervezetek szerepe a helyi egészségpolitika alakításában. Acta Sociologica. 1: A vizsgálat adatai 2004-re vonatkoznak, az eredmények a százalékos megoszlásokat tekintve azonban többségében ma is helytállóak, hiszen a vizsgált szektor jelenleg is hasonló strukturális (gazdasági, jogi) körülmények között mûködik, ami a vizsgált mutatók kiegyensúlyozottságát valószínûsíti. A kérdôíves vizsgálat teljes körû megkérdezésre törekedett. A bírósági nyilvántartásban szereplô majd 450 szervezet fele mûködött a vizsgálat idôpontjában aktívan, körükben a válaszadási hajlandóság a levélben történt megkeresést követôen 40%-os volt, aminek eredményeként e szervezetek vezetôitôl, képviselôitôl 104 értékelhetô kérdôív érkezett vissza. (A nem mûködô szervezetek közül is válaszoltak 39-en, ezekbôl mûködésük megszûnésének körülményeirôl nyerhettünk képet). Az alacsony elemszám természetesen módszertani korlátokat jelent, a kérdôívek elemzése során statisztikailag szignifikáns összefüggések helyett többnyire jelzésértékû eredményeket kaphatunk, ezek azonban a további kutatási irányok kijelölése céljából hasznos információként szolgálhatnak. 15. A kutatás a PTE Egészségtudományi Karán mûködô Down-munkacsoporton belül zajlott, az interjúk elkészítésében közremûködtek: Tóth Rita, az ELTE BTK kommunikáció szakos hallgatója, valamint a PTE BTK Szociológia Tanszékének hallgatói. EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/2. 13
7 16. Az interjúalanyok kiválasztásakor szándékosan szûkítettük a kört a civil szervezetekre. Alapvetô szándékunk az alulról szervezôdô, fôleg magánszemélyek (az érintett betegek, családtagjaik és segítôik) által alapított alapítványok és egyesületek mûködésének megismerése, értékelése volt. Vezetôik véleményének, gondolkodásmódjának vizsgálata során kontrollként bevontunk néhány olyan nonprofit szervezetet is, amelyet valamelyik egészségügyi intézmény, illetve a települési önkormányzat hozott létre különbözô célokkal. A vizsgált szervezetek egyik speciális csoportját egy budapesti ernyôszervezet, a RIROSZ (Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élôk Országos Szövetsége) tagszervezetei képezték. Az ernyôszervezet és tagszervezeteinek vizsgálata egyrészt lehetôvé tette a civil együttmûködésnek, másrészt annak a dilemmának a megfigyelését, miszerint bármilyen felettes szerv kiépítése, amellett, hogy jó eséllyel mozdíthatja elô a hatékony mûködést és a kiszolgáltatottság csökkentését, nem veszélyezteti-e vajon a szervezetek függetlenségét. 17. McLeish B. J. (1997): Sikeres marketingstratégiák nonprofit szervezetek részére. CO-NEX K. Budapest. 18. Dinya L. Farkas F. Hetesi E. Veres Z. (2004): Nonbusiness marketing és menedzsment. KJK. Budapest. 19. Révész É. (2001): A teljesítmény értelmezése és értékelése nonprofit szervezetekben. Budapesti Corvinus Egyetem. Kézirat. 20. Porubcsánszki K. (2007): A Teljesítménymenedzsment lehetôségei a Nemzeti Civil Alapprogramban. Civil Szemle. 1: Farkas F. Molnár M. (2007): A magyar nonprofit szektor szervezeteinek elszámoltathatóságát értékelô standardok és módszertan. Statisztikai Szemle. 9: Hegyesi G. Fekete O. (2006): Kísérlet a nonprofit szervezetek felmérésére a Társadalmi Igazságosság Index segítségével. Civil Szemle. 1: Harris P.B. Roffiaen C.-Moro G. (2006): A civil szervezetek bevonásának kritériumai a politikai döntések elôkészítésében. Civil Szemle 3-4: Uö. 16. Péntek Eszter egyetemi tanársegéd, PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Tanszék. Dr. Sándor János, főiskolai tanár, tanszékvezető. PTE ETK Népegészségtani, Rekreációs és Egészségfejlesztési Intézet, Népegészségtani és Epidemiológiai Tanszék. Tigyi Zoltánné dr.-né, főiskolai adjunktus, PhD hallgató. PTE ETK Népegészségtani, Rekreációs és Egészségfejlesztési Intézet, Egészségfejlesztési és Egészségszociológiai Tanszék. Máté Orsolya, főiskolai adjunktus, PhD hallgató, PTE ETK Szaknyelvi Tanszék. 14 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/2.
Hatékonyan működő és együ3működő egészségügyi civilek a Dél Dunántúli Régióban
Hatékonyan működő és együ3működő egészségügyi civilek a Dél Dunántúli Régióban Első műhelymunka A teljesítménymérés, hatékonyságmérés módszerei Pécs, 2010. június 4. 6/17/10 Érdekcsoportok: ügyfelek, kliensek,
RészletesebbenA teljesítmény értelmezése és mérése nonprofit szervezetek körében
Bocz János-Kuti Éva- Lochemé Kelédi lldikó- Mészáms Geyza- Sebestény 1stván (2007): Nonprofit szervezetek Magyarországon 2005. Társadalomstatisztikai Közlemények. Budapest Központi Statisztikai Hivatal
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló
RészletesebbenA feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.
A vizsgafeladat ismertetése: A szenvedélybetegek, vagy pszichiátriai betegek bentlakásos szociális intézményében ellátott napi ápolási-gondozási feladatok értelmezése, indoklása központi tételsor alapján
RészletesebbenSH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram
SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
RészletesebbenTáblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005
TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása
RészletesebbenFÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT
FÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT A SEED Alapítványt 1990-ben hozta létre kilenc szervezet, közöttük minisztériumok,
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenCivil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenMiskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért
Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
Részletesebbendr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető
A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenKépzés megnevezése: Közösségfejlesztő
Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Program-akkreditációs lajstromszám: PL-7296 Időtartam: 120 óra Célcsoport: (1) A kormányzati szektor (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményeinek (művelődési,
RészletesebbenVezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai
Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával
RészletesebbenAz egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján
Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján SITÁNYI LÁSZLÓ Vállalkozói Innováció a Dunántúlon szakmai konferencia
RészletesebbenA betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai
A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. dr. Simon Tamás Magyar Rákellenes Liga és Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet MRL alapszervezeti vezetők: Gellénné Rezsnyák
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenPROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG
PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése
RészletesebbenA civilek szerepe a szociális innovációban
A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének
RészletesebbenSzociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenSzolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap
"Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenFejlesztéspolitika az egészségügyben
Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenTÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ
7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenTantárgy neve: A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK SZOCIÁLANDRAGÓGIÁJA MAD 1115 L
Tantárgy neve: A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK SZOCIÁLANDRAGÓGIÁJA MAD 1115 L http://ttajekoztato2018.nye.hu/mintatanterveks/kepzesiszint_szakok/58 1. konzultáció: A hátrányos helyzet fogalmi értelmezései és típusai.
RészletesebbenKözösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában
: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés
RészletesebbenIndikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.
Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése
Részletesebben3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)
A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes
RészletesebbenUniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiaiszakmai ellenőrzés rendszere A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8
RészletesebbenA BELLA akkreditáció HATÁSVIZSGÁLATA. Takács Erika SE EMK május 28.
A BELLA akkreditáció HATÁSVIZSGÁLATA Takács Erika SE EMK 2015. május 28. Az akkreditációs pilot hatásvizsgálatának célja Átfogó cél: A pilot projekt eredményez-e változásokat az egészségügyi szolgáltató
RészletesebbenÖnértékelési rendszer
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenKépzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak
Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú
RészletesebbenMagyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron
RészletesebbenS atisztika 1. előadás
Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai
RészletesebbenA helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június
RészletesebbenCivil társadalom utak és tévképzetek?
Civil társadalom utak és tévképzetek? Dr. KÁKAI László Habil. egyetemi docens Mesterek és tanítványok 10 éves a Politikatudományi Doktori Program Pécs, 2012. március 9. Az állam és a nonprofit szektor
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenSzociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ
Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:
RészletesebbenA TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI
A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS
RészletesebbenJOG Garantáljuk a cég teljes jogi ügyintézésének lebonyolítását, valamint széles kapcsolatrendszerünknek köszönhetően a jó
Küldetés Célunk, hogy támogatást nyújtsunk olyan külföldi és magyar vállalatok számára, akik Magyarországon, főként a Dél-dunántúli régióban tervezik letelepedésüket, bővülésüket. Feladatunk, hogy gazdaságossági
RészletesebbenMátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./
Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző
RészletesebbenEgészségügyi intézmények vezetése. Dr. Girasek Edmond
Egészségügyi intézmények vezetése Dr. Girasek Edmond Az egészségügyi rendszer folyamatosan változik Kihívások: Elöregedő társadalom Egészségügyi szakemberhiány A költségek növekednek, a finanszírozás nem
RészletesebbenEFOP EGYHÁZI ÉS CIVIL SZERVEZETEK SZOCIÁLIS KÖZFELADAT- ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
EFOP-1.9.8-17 EGYHÁZI ÉS CIVIL SZERVEZETEK SZOCIÁLIS KÖZFELADAT- ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja olyan hosszabb távon fenntartható, egyedi szervezetműködtetési eszközök bevezetése,
RészletesebbenA Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred
A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása 2018. szeptember 19., Balatonfüred 2018. szeptember 19., Balatonfüred 1. A magyar egészségügy vezetése a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenCAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)
CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenTelepülési ÉRtékközpont
TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika
RészletesebbenA feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.
A vizsgafeladat ismertetése: A pszichiátriai betegek bentlakásos szociális intézményben ellátott napi ápolási-gondozási feladatok értelmezése, indoklása központi tételsor alapján A feladatsor 1-20-ig számozott
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.
RészletesebbenA háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban
A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban 2014.09.23 Dr. Sinkó Eszter 1992. évi változások Körzeti orvosból háziorvossá válás: 1. Első orvos beteg
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenÖsszefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről
Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről VII. Országos Tanácsadói Konferencia Budapest, 2014. október 30. Dr. Poór József, CMC Iliás Anikó Csak a változás állandó. Schopenhauer
RészletesebbenSegítség értékelek.. MIÉRT?? KA1 projekt eredmények és folyamatok mérése, értékelése szakképzésben Gabriella.Kovacs@inyk.bme.hu 2018.06.06 Mai előadás célja ITT és MOST! 1. Mérés/értékelés megítélésének
RészletesebbenA Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai
Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről
AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenSegítség értékelek.. MIÉRT?? KA1 projekt eredmények és folyamatok mérése, értékelése köznevelési szektorban Gabriella.Kovacs@inyk.bme.hu 2018.06.07 Előadás struktúrája: - Az előadás tanulási eredményei..
RészletesebbenK Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16.
K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16. Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy bíróságunk 2016. január 15- február 15 közötti időszakban az Önök segítő közreműködésével Ügyfél-elégedettséget
RészletesebbenFelmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje
Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenSzociális gondozó és szervező / PEFŐ
1. a) Milyen tanulságok adódnak a szegénység és a szegénypolitika történeti értelmezéséből? Meg lehet-e szüntetni szegénypolitikával a szegénységet? b) Milyen szerepe van a kulturális foglalkoztatásnak
RészletesebbenMinőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Kézikönyve Kálóczi Katalin a Könyvtári Tanács Minőségfejlesztési munkacsoportjának
RészletesebbenA KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN
A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenTársadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP
Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenFOREVER GURULÓ. Kogon Mihály
FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja
RészletesebbenIntézkedési terv. Kiszombori Karátson Emília Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézmény neve: 1) Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az adott időszak oktatáspolitikai céljaival és a fenntartó elvárásaival. A tervezés a nevelőtestület
RészletesebbenAz utolsó padban SZKA_207_33
Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK
RészletesebbenA évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója
A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 2016.
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 06. / A felmérés célja és módszere 06 júniusában a záróvizsgán részt vett szociális munka szakos
RészletesebbenSANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében
SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenTÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde.
TÁMOP 6.1.2 Program Munka közben is egészségesen Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel Kolarovszki Tünde Szakmai vezető Personal Best Kft. 16 éve a sikeres, eredményes vállalatokért,
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, január
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 09. január / A felmérés célja és módszere 09. januárjában a záróvizsgán részt vett szociális munka
Részletesebben