PROGRAMAJÁNLÓ április. A MEBSZ programjain szívesen látunk minden érdeklődőt!

Átírás

1 Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége Budapesti Szervezete Budapest, 1143 Stefánia út 34. : Bp Kiss József u.5 III/37. : , eje1938@gmail.com OTP bankszámlaszámunk: április 10. szerda PROGRAMAJÁNLÓ április A MEBSZ programjain szívesen látunk minden érdeklődőt! MEGHÍVÓ A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete tisztelettel meghívja Önt a április 10 n kor Jutaspusztán megrendezésre kerülő megemlékező ünnepségünkre. A rendezvény apropója: április 12-én a bevetésre induló Savoya típusú repülőgép - fedélzetén Tervezett program: 4 fő személyzettel és 16 fő ejtőernyőssel röviddel a felszállás után lezuhant és kigyulladt Megnyitó, Himnusz Megemlékező beszéd Koszorúzás Magyar takarodó Szerény állófogadás a Jutaspusztai vendéglátó intézményben A rendezvény tervezett zárása. Részvételi szándékát kérem április 08 án ig jelezze a telefonszámon, vagy a vreve07@gmail.com e mail címen. Veszprém, március 28 n. Tisztelettel: 1. (Gödri Dezső) VREVE elnök

2 2013. április 12. péntek MEGHÍVÓ A MAGYAR EJTŐERNYŐSÖK BAJTÁRSI SZÖVETSÉGE Tisztelettel meghívja Önt és barátait április 12-én, pénteken tartandó megemlékezéseire április 12-én a délvidéki hadműveletek részeként, a M. kir. honvéd ejtőernyős zászlóalj az első ejtőernyős harci bevetésére indult a Veszprémi Jutaspusztai repülőtérről. Az ejtőernyős harccsoport vezérgépe a felszállás közben feltehetőleg műszaki hiba miatt lezuhant. A katasztrófa következtében a zászlóalj legendás hírű parancsnoka vitéz Bertalan Árpád őrnagy 15 fő ejtőernyős katonájával, Kelemen Károly repülő századossal a repülőgép parancsnokával, Bene László repülő főhadnagy pilótával, és két fő repülő katonával hősi halált haltak. A katonai ejtőernyőzés máig legnagyobb véráldozattal járó repülő katasztrófájáról emlékezünk meg Hőseinkről. 2.

3 Program: 1. Helyszín: Rákoskeresztúri új köztemető: Bp, Kozma u Kiss Zoltán százados, pm. alezredes 1938-ban és 1948-ban is a katonai ejtőernyőzés megteremtői között volt, 1952-ben koncepciós per áldozata lett, kivégezték, sírját ma is homály fedi. emléktáblájánál: 298-as parcella GPS: É: K: megemlékezés, koszorúzás Kezdés: 10:30 2. Helyszín: Farkasréti temető: Bp. XII., Németvölgyi út 99. Bene László repülő főhadnagy pm. százados Kelemen Károly repülő százados sírjaihoz: Vk: (volt katonai parcella) 1. parcella, 4. sor as sírhely GPS: É K megemlékezés, koszorúzás Kezdés: 12:00 Bene László és Kelemen Károly sírjainál tartott megemlékezés után közösen átsétálunk vitéz Boksay Antal főhadnagy sírjához vitéz Boksay Antal hadnagy nevéhez fűződik az első magyar ejtőernyőugrás, amelyet magyar katona hajtott végre repülőgépből. Az ugrást március 23-án a dél-tiroli perginei repülőtéren hajtotta végre. Sírja: 26/1 parcella IX. szakasz 1. sor 98. sírhely GPS: É K megemlékezés, koszorúzás Kezdés: 12:25 Boksay Antal főhadnagy sírjánál tartott megemlékezéssel zárul rendezvényünk a Farkasréti temetőben várhatóan 12:50-kor. A megemlékezések után egyénileg gépjárművel átmegyünk a Fiumei úti temetőbe, ahol részt veszünk 14-órai kezdettel vitéz Bertalan Árpád őrnagy pm. alezredes katonai tiszteletadás mellett végrehajtott újratemetésén. 3.

4 2013. április 12. péntek vitéz Bertalan Árpád ejtőernyős őrnagy újratemetése 4.

5 2013. április 21. vasárnap Megemlékezés Hajdúsámsonban a Hősök Napján Hajdúsámsoni világháborús emlékmű megkoszorúzása, második alkalommal vitéz Bakó Pista bátyánk nélkül Program: A részletes programot később küldjük el április 24. szerda 2013-évi negyedik összejövetelünk (klubnapunk) a Stefánián Az összejövetel tervezett programja: évi áprilisi-május havi programok megbeszélése, a részfeladatok egyeztetése és kiosztása évi tagdíjak befizetése a helyszínen - Sződi Sándor előadása az ejtőernyőzés történetéről - Gyimóthy Zsolt bajtársunk rövid ismertetője a Gödöllői és a Budapest környéki repülőterek jelenlegi helyzetéről. Beszámoló a március hónapban lezajlott programokról március 22. péntek Megemlékezés az Ejtőernyősök Napjáról Szolnokon A MEBSZ Budapesti tagszervezete, az Ejtőernyősök Napján idén is nagy létszámmal, közel 70 fővel vett részt a rendezvényen. A leutazást mindenki egyénileg oldotta meg. Az eseményen résztvevőket dr. Boda József rendőr dandártábornok, a magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségnek elnöke is köszöntötte, egyben beszámolójában az elmúlt év, illetve, az ez évi feladatokról adott tájékoztatást. Pillanatképek a rendezvényről Fotók: Fehér Miklós 5.

6 Pillanatképek a rendezvényről Fotók: Fehér Miklós 6.

7 2013. március 27. szerda 2013-évi harmadik összejövetelünk (klubnapunk) a Stefánián Ez évi harmadik klubnapunkon, igen szerény létszámmal közel húszan gyűltünk össze a Stefánián, a regisztráció és a tagdíjak rendezése után a szokásos baráti beszélgetés vette kezdetét az elnökség tájékoztatása előtt. Az elnökség az aktuális programok megbeszélése után, Patuzzi Annamária elnök asszonyunk számolt be az elmúlt hónapban lezajlott programjainkról. A rövid beszámoló után ismertette a tagsággal az áprilisi programokat és azok részfeladatait. Az időjárás rosszabbra illetve téliesre fordulása miatt a Sződi Sándor és a Gyimóthy Zsolt előadása elmaradt. Közlemény 1., Az Ejtőernyősök és a Különleges Erők napján Szolnokon március 22-én rögzített DVD film elkészült és AVI formátumban feltöltésre került a Google ingyenes online tárhelyéhez. A letöltése a követkő linken: A film letöltése után a Windows Media Player programmal jó minőségben az AVI file megnézhető, illetve AVI>DVD konvertálható és DVD minőségben bármelyik asztali lejátszón kiváló minőségben lejátszható. 2., Az előzetes bejelentünknek megfelelően tájékoztatjuk a MEBSZ illetve Budapesti tagszervezetünk tagjait, hogy a Rénes Szabolcs bajtársuk búcsúztatásán rögzített DVD film elkészült és AVI formátumban feltöltésre került a Google ingyenes online tárhelyéhez. A letöltése a követkő linken: Tájékoztassuk tagságunkat, hogy a film letöltés és kicsomagolás után a Media Player programmal jó minőségben az AVI file megnézhető, illetve AVI>DVD konvertálható és DVD minőségben bármelyik asztali lejátszón kiváló minőségben lejátszható. Szabolcs zuhanás közben a fotóért ezúton is köszönet a fotósnak Méhész Sándornak, Méhecskének 7.

8 Egy kis kultúra ez + az A bajtársaink és az aktív ejtőernyős sporttársaink már téli időjárás megszűnését várják, sajnos a tavaszi zsongást madár füttyök helyett, még a repülőtereink alvó álmukban várják a jobb idő közeledtét, lásd néhány kedves fotót. Budaörsi repülőtér és a MESZ tagnyilvántartó Bráder Nikoletta sporttárs, aki napra készen intézi dolgainkat. Gödöllői repülőtér elhunyt bajtársaink emlékével. Pillanatképek Fotók: Fehér Miklós 9.

9 A magyar költészet napja Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik a magyar költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Forrás: Wikipédia Hírlevelünkben a költészet napja előtt egy ejtőernyős katonaköltő által írt versekkel tisztelgünk. Táboros József magyar királyi honvéd szakaszvezető egykori pápai ejtőernyőstől idéznék. Viszonylag könnyű helyzetben vagyok, a bőség zavarával küszködőm mely versét is idézzem. Egy kedves barátomtól Richnovszky Sanyi bátyámtól kaptam kölcsön, Táboros József 1942-ben megjelent verses kötetét amit ezúton is köszönök amelynek címe stílusosan Katonaversek. Gáll Gábor 9.

10 Tavaszi, húsvéti népszokások A tavasz beköszöntével és húsvét közeledtével előtérbe kerül néhány népszokásunk, mint például a locsolás, ételszentelés, böjti játékok, a nagyhét szokásai, kiszehajtás, villőzés, barkaszentelés Húsvéti népszokások, tavaszi népszokások Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is. A húsvét időpontját 325-ben állapította meg a niceai zsinat a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot kijelölve. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték. Éppen ezért sokszor fedezhető fel ellentmondás a húsvéti motívumokban és népszokásokban. Böjti játékok A negyvennapos böjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fogyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, bálozás, zenés mulatságok is tiltva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni. Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegű karikázás, a csárdás jellegű szinalázás, az ifjú leányok arcpirító, avatórítus nyomát őrző ulicskázása, vagy az ún. mancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, melyeket legények faragtak a nekik tetsző leányoknak. Szeged környékén is divatosak voltak a sportjellegű népi játékok, így például a csülközés, a labdázás, és a köcsögdobálás. Barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap, vagy latin elnevezése szerint pálma vasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslásoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Itt is megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villám elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és a bolhák, és egyéb rontásokat hozhat a gazdára. Azonban emellett jósló, varázsló, rontás elleni, bajelhárító szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, vagy a mestergerendán elhelyezett vagy tűzbe dobott szemek megvédenek a bajtól, villámcsapástól, de éppenséggel gyomorégés vagy torokfájás ellen is kitűnőek. 9.

11 Kiszehajtás, villőzés Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábút többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajítottak vagy elégettek. A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, nemsokára férjhez megy, vagy ha véletlenül visszafordul a banya, akkor joggal lehet tartani attól, hogy visszajön a betegség a faluba, vagy rosszra fordul az idő. Miután levetkőztették és vízbe hajították, a lányok vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek, és hogy egészségesek maradjanak. A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojással díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelképezte. A nagyhét szokásai "A harangok Rómába mennek" - tartja a mondás, és valóban: nagycsütörtökön megszűnik a harangozás, és legközelebb nagyszombaton szólal meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás (célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat) és a pilátuségetés, amikor egy Pilátust jelképező szalmabábut égetnek el. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, és a jó termés reményében spenótot főztek. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka, ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem sütöttek kenyeret (merthogy kővé vált volna), nem fontak, nem szőttek. Azonban úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség. Az ilyen, ún. nagypénteki aranyvíznek szépségvarázsló erőt is tulajdonítottak. Nagyszombati tevékenységnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokása volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, keresztelő víz szentelése. A nagyszombaton megtartott feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai, magyar, német és osztrák szertartás. Ételszentelés Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből. Egyéb szokások Húsvétvasárnapra virradó éjszaka volt szokás a Jézuskeresés, amikor meg kellett találni a faluban elrejtett Krisztus szobrot. A húsvéti határjárás célja egyházi jelentése mellett a tavaszi vetések mágikus védelme volt. A zöldágjárás a természet megújulását jelképező énekes játék volt, a kakaslövés pedig farsanghoz, lakodalmakhoz és aratáshoz is köthető népi szokás, de a húsvét egyik jellegzetességének is számított. Locsolás Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat. Forrás: Húsvéti, tavaszi népszokásaink (gondola) 9.

12 Tisztelt bajtársak! Aki még nem rendezte az ez évi tagdíját, kérjük, mielőbb rendezze! A évre szóló tagdíj mely ez évben is minimum forint - vagy ki mennyit tud és hajlandó erre áldozni támogatva tevékenységünket - továbbra is várjuk, ha ezt eddig még nem tettétek volna meg. A tagdíj befizetésére több lehetőség is van: Személyesen, a tagszervezetek havi összejövetelein, illetve a MEBSZ bármelyik rendezvényén. A Budapesti Tagszervezet tagjai az alábbi módokon tudják befizetni a tagdíjukat: Személyesen, a havi összejöveteleken Egyszeri átutalással Bankszámlaszámunk: , ha nem tudjátok személyesen befizetni a tagdíjat, akkor lehetőleg ezt a módját válaszátok a befizetésnek, ezzel jelentős költséget tudtok megtakarítani a tagszervezetnek. Csekken történő befizetéssel, amennyiben csekken rendezed a tagdíjat, lehetőleg valamelyik OTP fiókban tedd és NE a postán, add fel. Ezzel ugyanis jelentősen csökkenthetők a banki költségeink. A feladási szelvényt mindenképp őrizd meg! Csekket csak azoknak küldünk, akik jelzik, hogy a tagdíjbefizetésnek ezt a módját választják. Természetesen várjuk sorainkba az újonnan belépőket is! 9.

13 HÍRCSATORNÁNK Tisztelt Bajtársak! A jelenlegi hírcsatornákon, minimum egy hét szükséges ahhoz, hogy mindenkihez eljuttassuk az információt, ezért is fontos, hogy akinek van internet elérhetősége, az tudassa velem az címét, ugyanis ezen a csatornán folyamatosan, gyorsan és díjmentesen lehet információhoz jutni. Illetve Akinek megváltozott az címe az is idejében jelezze felém, mert minden alkalommal címről visszajön a hírlevél ilyenolyan automatikus üzenettel megszűnt postafiók, a felhasználó jelenleg nem elérhető, vagy éppen spamnek nézte a rendszer a hírlevelet. Továbbra is várunk minden olyan ejtőernyős történetet, fényképet és egyéb olyan anyagot, amit a tagság szeretne megosztani, közzétenni, kérem, juttassátok el hozzám, vagy hozzátok el a klubnapra, hogy a hírlevelünkben meg tudjuk jelentetni, tájékoztatni a többi bajtársunkat is. Patuzzi Annamária elnök asszonyunk elérhetőségei : , A hírlevelet szerkesztette: Fehér Miklós és Gáll Gábor 9.