Büntetések és intézkedések

Átírás

1 2010. november 6. Büntetések és intézkedések alapelv(1. óra): nulla poena sine lege - nincs büntetés tv. nélkül büntetés: rövid: a bcs. elkövetése miatt a tv-ben meghatározott joghátrány hosszú: államilag kikényszeríthető, a társadalom negatív értékítéletét vlmely hátrány alkalmazásával biztosító tv-es jogkövetkezmény, amelyet a bíróság, a bcs.-t elkövető és büntethető személlyel szemben, megtorlásként alkalmaz, s amely igazságossága, szükségessége és hasznossága folytán alkalmas a társdalom védelmére és újabb bcs-ek megelőzésére (generális-speciális prevenció) A büntetés célja 37. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető(speciális prevenció ), akár más(generális prevenció) bűncselekményt kövessen el. alkotmányos követelmények: bíróság - tves eljárásban - bcs. elkövetése miatt A büntetés alkalmazásának az a feltétele, hogy a bcs. elkövetője a törvény értelmében büntetendő és büntethető legyen, továbbá, hogy a bíróság a bűnösségét megállapítsa. A büntetés kiszabás fogalma: A bíróságnak az a tevékenysége, amellyel 1. a tv-ben az adott cselekményre meghatározott büntetési keretek között 2. az elkövetett bcs.ért, annak jogkövetkezményeként 3. megállapítja a konkrét szankció nemét és mértékét, továbbá 4. meghatározza a végrehajtás módját. 1

2 A BTK. szankciórendszere BÜNTETÉSEK Büntetések Mellékbüntetések Intézkedések* 1. a szabadságvesztés 1. a közügyektől eltiltás, 1. a megrovás 2. a közérdekű munka 2. a kitiltás 2. a próbára bocsátás, 3. a pénzbüntetés 3. a kényszergyógykezelés 4. a foglalkozástól eltiltás 4. az elkobzás 5. a járművezetéstől eltiltás, 5. vagyonelkobzás 6. a kiutasítás 6. a pártfogó felügyelet, 7.jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. A büntetések önállóan, más büntetés kiszabása nélkül is alkalmazhatók, míg a mellékbüntetés éppen attól mellékbüntetés, hogy csak valamely főbüntetés mellett kerülhet kiszabásra. (4) A büntetések - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - egymás mellett is kiszabhatók. Fsz.: az egyes büntetések együttalkalmazása kiv.: (5) Ha a bűncselekményt e törvény kizárólag pénzbüntetéssel rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett más büntetés nem szabható ki. (8 ilyen bcs. van: pl.: magántitok megsértése alapesete, önk.uralmi jelkép megsértés alapeset) (6) Nem szabható ki a) szabadságvesztés mellett közérdekű munka, b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés. (7) Közügyektől eltiltás vagy kitiltás szabadságvesztés mellett szabható ki. *Intézkedésekhez: Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4. és 5. pontjában megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 6. pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. A 7. pont szerinti intézkedésekről külön törvény rendelkezik. (csak fiatalkorúval szemben elrendelhető intézkedés: javítóintézeti nevelés118. ) A büntetések (b) és az intézkedések (i) Közös vagy rokon jegyek: 1. Joghátrány 2. Bíróság alkalmazza (de ü is pl.: megrovás, vagy vádemelés elhalasztásánál a próbára bocsátás) 3. Tényállásszerű magatartás és bj-i felelősség megállapíthatósága 4. nulla poena sine lege 5. Társadalom védelme 6. a közvélemény nem tesz különbséget közöttük Különbségek: b.: generális és spec. célok i.: speciális célok (b-nél a megtorlás, i-nél a nevelő, védelmi jelleg dominál) b.: az alapja a bűnösség és a mérték ehhez igazodik i.: a bűnösség csupán alkalmazási előfeltétel, nincs arányossági funkciója(a b alkalmazásának felt.e a bűnösség megállapítása, míg intézkedésnél alkalmazható felmentés (kényszgyógyk.), ill. eljárás megszüntetése esetén (megrovás) is b.: büntettet előéletet eredményez i.: nem kapcsolódik büntetett előélet hozzá 2

3 BH1999/6: A bosszúból, útonálló módon előljáró elleni erőszakot megvalósító vádlottal szemben az intézkedés alkalmazása általában nem elegendő a büntetési cél elérésére, hanem büntetés kiszabása indokolt. BH1982/74: A büntetlen előéletű, vagyontalan rokkant-nyugdíjas terhelt által kisebb értékre elkövetett lopás esetén nem pénzbüntetés, hanem próbára bocsátás alkalmazása indokolt a Btk ában írt cél elérésére. Intézkedések osztályozása 1. a szabadság elvonás szempontjából a) szabadságelvonással járó intézkedések: kényszergyógykezelés, javítóintézeti nevelés b) szabadságelvonással nem járó intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás 2. funkcióját, jellegét illetően: a) nevelő jellegű: megrovás, próbára bocsátás, javítóintézeti nevelés, pártfogó felügyelet b) gyógyító jellegű: kényszergyógykezelés c) ellenőrző, biztonsági jellegű: pártfogó felügyelet, elkobzás d) új, illetve újonnan szabályozott intézkedések: vagyonelkobzás, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 3. önállóan, illetve más szankció mellett alkalmazható intézkedések a) önállóan, büntetés helyett: megrovás, próbára bocsátás b) büntetés mellett: már nincs - alkoholisták kényszergyógyítása volt c) önállóan, ill. büntetés vagy intézkedés mellett is: elkobzás, vagyonelkobzás d) büntetés vagy intézkedés mellett: pártfogó felügyelet 39. A halálbüntetés Megsemmisítette a 23/1990. (X.31.) AB hat. Hatálytalan október 31-től.(érdekes levezetések, érvelések) A halálbüntetés évszázadokon keresztül a legalapvetőbb büntetésnek számított, majd az abolicionista (halálbüntetés-ellenes) mozgalmak hosszú küzdelmének eredményeként előbb kivételes büntetéssé vált, majd a XX. sz.-ban Eu. országaiban fokozatosan eltörölték. Az emberi élet kioltásának legitimációja, jogos vagy éppen jogtalansága mindig is foglalkoztatta az emberi közösségeket. Nk-i egyezmények: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya "Senkit sem lehet életétől önkényesen megfosztani." Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, aláírt egyezmény+6. és 13. Kiegészítő jegyzőkönyvek alapján tilos a halálbüntetés (még alkotmány módosítással sem lehet, csak a Kieg. Jzk-ek felmondásával) 3

4 A szabadságvesztés A Btk. büntetési rendszerében a szabadságvesztés a legáltalánosabb büntetési nem. A személyi szabadság elvesztése. Az elkövető elszigetelése révén közvetlenül szolgálja a társadalom védelmét. A legerőteljesebb visszatartó hatású büntetés, gyakori. De: a börtönártalom, mint komplex jelenség, amely a társadalomtól való elszigeteltségéből fakad, családi kapcsolatok megszakadása, beilleszkedési nehézségek. 40. (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart.- (azaz határozott vagy határozatlan tartamú) (2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év;*életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. *ún.: generális (általános) minimum és maximum A speciális minimum és maximum a KülR-ben találhatók: a KülR-i büntetési tétel-keret alsó és felső határa: ha nincs feltüntetve, akkor a generális min. és max. irányadó A szabadságvesztés időtartama: - határozott ideig tartó - életfogytig tartó A határozott ideig tartó szabadságvesztés generális minimuma (ha a KülR alsó határt nem jelöl meg) 2 hónap generális maximuma 15év generális maximum halmazati vagy összbüntetés, különös vagy többszörös visszaeső illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén 20 év 41. (1) A szabadságvesztést büntetésvégrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. BV.tvr. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. 42. (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), b) 1. terrorcselekmény (261. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. (1)-(3) bek.], haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B. ), bűnszervezetben részvétel (263/C. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. ), 2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bek., 175/A. (2)-(4) bek., 175/B. (3)-(5) bek., 197. (2)-(3) bek., 198. (2)-(3) bek., 259. (2)-(3) bek., 261/A. (3) bek., 321. (3)-(4) bek.], 3. visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei [282. (2) bek., 282/A. (2) és (3) bek., 282/B. (2) és (3) bek.], c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. fejezet) miatt szabták ki. (3) Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 4

5 43. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - a 42. esetét kivéve -, ha a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső. 44. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. Enyhébb, ill. szigorúbb végrehajtási fokozat meghatározása 1. a határozat meghozatalakor: 45. (1) Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. ) - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. BH200/91: Az eggyel enyhébb büntetés-végrehajtási fokozat megállapítására csak valamennyi tv-ben írt előfeltétel megvalósulása esetén van lehetőség, ehhez nem elegendő kizárólag a vádlott megromlott egészségi állapota. BH2000/45: A bűnösség kisebb foka, az elkövető büntetlen előélete, megromlott egészségi állapota és a cselekmény méltányolható indoka megalapozhatják a bíróság olyan határozatát, h a vádlott a szabadságvesztés fele részének kiállása után feltételes szabadságra bocsátható, valamint ezek indokolják az enyhébb végrehajtási fokozat meghatározását. BH1999/54: Ittas állapotban életveszélyt okozó testi sértés bűntettét elkövető, többszörös visszaeső vádlottra kiszabott szabadságvesztésnek a tv-ben előírtnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban megállapítására nem kerülhet sor. BH1999/7. A vádlott büntetlen előélete, valamint az a nyomatékos enyhítő körülmény, h a bcs. indítékát a s agresszív, kötekedő magatartása váltotta ki, megalapozhatják az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat meghatározását. BH1998/516: A vádlottnak a büntetés kiállását jelentős mértékben megnehezítő, orvosilag is igazolt súlyos betegsége és a bj-i beszámítási képességét az elkövetéskor enyhe fokban korlátozó szellemi hanyatlása együttesen megalapozhatják a tv-ben foglaltaknál eggyel enyhébb büntetés-végrehajtási fokozat alkalmazását. 2. a büntetés végrehajtása során: 46. (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az (1) bekezdés nem alkalmazható. BH1997/161: A büntetés végrehajtása során az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat meghatározásánál a szabadságvesztés során töltött idő alatt tanúsított magatartásnak - nem pedig a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeknek - van jelentősége. BH1994/642: A szabadságvesztés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás hiányában az eggyel enyhébb büntetés-végrehajtási fokozat megállapításának nincs helye. BH1994/233: A szabadságvesztés büntetését töltő elítélt számára az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése általában akkor indokolt, ha folyamatosan és kifogástalanul teljesíti a kötelezettségét, és a büntetésének legalább a felét már letöltötte. Az életfogytig tartó szabveszt kiszabásának feltételei a KülR az alkalmazását lehetővé teszi és az elkövetéskor a terhelt a 20. életévét betöltötte (azaz legkorábban a 20. születésnapját követő napon elkövetett bcs miatt) 5

6 Életfogytig tartó szabveszttel is büntethető bcs-ek köre: állam elleni bcs-ek körében, béke és háborús bűntettek körében, köztörvényes bűntettek körében, katonai bcs-ek körében 47/A. (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. (2) Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. Az életfogytig tartó szabadságvesztés valójában határozatlan ideig tartó szabadságelvonást jelent. A feltételes szabadságra bocsátás (47-48/A. -ok) Ez a jogintézmény a büntetés végrehajtása alatt a bv-rendjének megtartására ösztönzi az elítéltet. a bv bíró dönt róla I. Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén általános feltételek (szubjektív): az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségre tekintettel, hogy tv.tisztelő életmódot fog folytatni-alaposan feltehető h a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető BH2001/460: A szabadságvesztésnek folyamatos végrehajtása során a feltételes szabadság addig nem kezdhető meg, amíg az elítélt a szabadságvesztés-büntetését tölti. BH1996/12: Nem bocsátható feltételes szabadságra, akinek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartása nem felel meg az intézeti szabályoknak. különös feltételek (objektív): a végrehajtandó szabadságvesztésből a kiszabott szabadságvesztés bizonyos részének kitöltése után időbeli szabályok, melyek a végrehajtási fokozathoz igazodnak - fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább (la.) 4/5 rész - börtönben la.3/4 rész - fogházban la. 2/3 rész kitöltése. különös méltánylást érdemlő esetben a fele rész letöltése után (3 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén+ítélkező bíróság jogköre.) Ez nem alkalmazható többszörös visszaesővel szemben. BH2000/45: A bűnösség kisebb foka, az elkövető büntetlen előélete, megromlott egészségi állapota és a cselekmény méltányolható indoka megalapozhatják a bíróság olyan határozatát, h a vádlott a szabadságvesztés fele részének kiállása után feltételes szabadságra bocsátható. BH1999/400: A sértettnek a bcs. megvalósításában való közrehatása a büntetés kiszabása körében értékelhető, és megalapozhatja a különös méltányolhatóság megállapítását, amely folytán a bíróság úgy rendelkezhet, h a vádlott a büntetés felel részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. BH 1999/242: A s provokatív mgtsa, a vádlott beszámítási képességének enyhe fokú korlátozottsága, a megromlott egészségi állapota és a megbánást mutató beismerése, valamint az a tény, h a testi sértési cselekmény elkövetése után nyomban a mentők kihívása iránt intézkedett, végül az eredmény tekintetében megvalósult gondatlanságának enyhébb foka együttesen megalapozzák a különös méltánylást érdemlőséget, amely a szabadságvesztés fele részének kiállása utáni feltételes szabadságra bocsátás elrendelését lehetővé teszi. BH1998/314: A vádlott idős kora, kifogástalan eddigi életvezetése és a sértettnek a bcs-ben közreható magatartása megalapozhatják azt a különös méltánylást érdemlőséget, amely lehetőséget ad olyan rendelkezés alkalmazására, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés fele részének kitöltése esetén feltételes szabadságra bocsátható. Kizáró okok (nem bocsátható feltételes szabadságra) akit olyan szándékos bcs miatt ítéltek szabvesztre, amelyet korábbi végrehajtandó szabvesztre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el aki a szabvesztből la. 2hónapot nem töltött ki 6

7 az erőszakos többszörös visszaeső aki a bcs-t bűnszervezetben követte el aki a szabveszt letöltését önhibájából nem kezdte meg A feltételes szabadság tartama: - azonos a szabadságvesztés hátralévő részével, - de legalább egy év A feltételes szabadság megszüntetése: kötelező - ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. - ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bcs miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik mérlegelésen alapul ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik ha a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi Megszüntetés esetén a felt.szabon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be. BH1981/130: A pártfogó felügyelet alá helyezett feltételes szabadságának megszüntetése csak akkor indokolt, ha a magatartási szabályszegés olyan súlyú, amelyből arra vonható következtetés, hogy a büntetés célja csak a szabadságvesztés hátralévő részének végrehajtása útján érhető el. II. Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása az ítélkező bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre figyelemmel kívánja-e biztosítani az elkövető számára a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, mert amennyiben nem, azt ki kell zárnia, és ekként az életfogytig tartó szabadságvesztés a bíróság döntése alapján az elítélt élete végéig tart a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább 20évben ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bcs. miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább 30évben határozza meg Azaz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés nem jelenti automatikusan azt, h az elítélt nem kerülhet többé szabadlábra, felt.szabadságra bocsátásnak uis az életfogytig tartó szabadságvesztésből is helye lehet. Ennek reménye az elítéltet a végrehajtás során a helyes magatartásra ösztönözheti. A 47/B. az életfogytig tartó és a határozott ideig tartó szabadságvesztés találkozásának lehetséges eseteire irányadó szabályokat határozza meg. ok: Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés és a közérdekű munka nem hajtható végre. a feltételes szabadság feltétele 7

8 a bíróság által meghatározott időtartam letöltése és a büntetési célok további szabadságelvonás nélküli elérhetősége Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt - ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, azaz kizáró ok az ismételt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés tartama: 15 év Több szabadságvesztésből való feltételes szabadságra bocsátás Ha az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátják, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt Ha az elítélt egy szabadságvesztést tölt, és ebből feltételes szabadságra bocsátását engedélyezik, de még van letöltésre váró szabadságvesztése, a feltételes szabadságot nem kezdheti meg, hanem az újabb büntetését veszik foganatba, és a feltételes szabadság megkezdésére csak e büntetés letöltése után kerülhet sor BH2006/173: a feltételes szabadságra bocsátás a cselekmény elbírálásán kívül eső, a szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazható lehetőség. A büntetés kiszabása körében szabályozza a Btk. a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését és részbeni felfüggesztését. lényeg: a bíróság ítéletében megállapítja az elkövető bűnösségét, a cselekményét minősíti és a büntetés kiszabás elveire figyelemmel kiszabja a szabadságvesztést, de a végrehajtást teljesen vagy egy részében próbaidőre felfüggeszti kizárólag szabvesztnél lehet felfüggeszteni csupán lehetőség, de gyakori A közérdekű munka 49. (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. (2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni. (3) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. (4) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke 42, leghosszabb mértéke 300 óra. 50. (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani. (2) A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy 6 óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. (3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet. Közérdekű munkán a közérdeket szolgáló tevékenységet, a közösség érdekében végzett munkát kell érteni. A munka jellegének megválasztásánál alapvető szempont, hogy az elítélt közvetlenül érezze munkája társadalomra hasznos voltát és a társadalom részére való jóvátétel jellegét (BH: 1994/465.) Alkalmazhatóságának feltételei: - a KülR tényállása e szankciót (is ) tartalmazza vagy - az enyhítő szakasz felhívása (Btk. 87. ) 8

9 BH1995/195: A közérdekű munka alkalmazásának nem a rendszeres munkára szoktatás a fő célja, ezért ennek a büntetésnek a kiszabása indokolt lehet a munkaviszonyban álló elkövetők esetében is. előnyei: -reparatív jellegű szankció - pozitív jellegű szankció - csökkenti a börtönrendszert terhelő nyomást az alkalmazásánál vizsgálandó szempontok: -a terhelt egészségi állapota (előreláthatóan képes legyen elvégezni) - a terhelt képzettsége Időbeli szabályok: - generális minimum: 42 óra - generális maximum: 300 óra - napi 6 óra munkavégzés - hetente legalább 1 nap heti pihenőnap, szabadidő-nem korlátozza munkaviszonyát! Átváltoztatása szabadságvesztésre A kényszermunka tilalmából fakad, hogy a büntetésként kiszabott közérdekű munka sem kényszeríthető ki. ( Az EU Konvenció4. cikkelye: Senkit sem lehet kényszerrel vagy kötelezéssel munkára kényszeríteni -a kényszermunka tilalmával kapcsolatos nk-i egyezmény) - 6 óra közérdekű munka 1 napi szabadságvesztés - fogház fokozat - a szabadságvesztés (szükségképpen) 2 hónapnál rövidebb (max 50 nap) BH : Más a megítélése annak, amikor a km. vh-a nem az elítéltnek felróható okból hiúsul meg. Az elítéltre kiszabott km.-nak szabadságvesztésre átváltoztatására nem kerülhet sor, ha az elítélt önhibáján kívül nem kezdte meg a büntetés letöltését, mivel a bv bíró nem jelölt ki számára munkahelyet. A pénzbüntetés 51. (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget. (2) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el, pénzbüntetésre is kell ítélni. (3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább 2500 és legfeljebb forintban kell meghatározni. (4) A bíróság az ügydöntő határozatában - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg. 52. (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (2) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet. (3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. 9

10 (4) A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani. előnyei: egyéniesítés, börtönártalmak elkerülése Alkalmazhatóságának feltételei: - a KülR tényállása e szankciót (is) tartalmazza vagy - az enyhítő szakasz felhívása (Btk. 87. ) A pénzbüntetés két fajtája: (1) bek. szerinti-általános: nem feltétele, hogy az elkövető megfelelő keresettel, jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezzék (olyan személyt is elítélhetnek erre, akinek egyáltalán nincs jövedelme) (2) bek. szerinti- spec.: kötelező: határozott tartamú szabveszt.+megfelelő keresete, vagyona van (Bkv.25. számú vélemény: akkor megfelelő a kereset, illetve a jövedelem, ha az elkövető a pb.-t akár részletekben is képes megfizetni(tekintettel kell lenni a tartási kötelezettségekre, minimális létfenntartás)+haszonszerzés céljából A tv. a pb. kiszabásának napi tételes rendszerét határozza meg: A napi tétel számának megállapításánál irányadó szempontok - a bcs. tárgyi súlya irányadó - a bcs. és az elkövető társadalomra veszélyessége - a bűnösség foka - enyhítő és súlyosító körülmények - a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny BH1983/345: A pénzbüntetés napi tételszámát a cselekmény tárgyi súlyához igazodóan kell meghatározni. Az egy napi tétel összegének megállapításánál irányadó szempontok az elkövető: - vagyoni -jövedelmi -személyi viszonyai - életvitele BH1990/126: Külföldi elkövető esetében a külföldi megélhetési költségek figyelembevételével kell meghatározni a pénzbüntetés egynapi tételének összegét. BH1987/67: Pénzbüntetés kiszabása esetén az egy napi tételre eső összeget az elkövető közismert jövedelmi viszonyainak megfelelően kell megállapítani. BH1984/136: Törvénysértő a pénzbüntetés napi tétele összegének megállapítása, ha az nem igazodik az elkövető személyi és vagyoni viszonyaihoz. BH1983/219: Ha az elkövető életszínvonalából és az egyéb körülményekből arra lehet következtetni, hogy az igazolt keresetnél lényegesen nagyobb a rendszeres jövedelme, a pénzbüntetés egy napi tétele összegének meghatározásnál ez utóbbi, reálisan becsült jövedelmet kell irányadónak tekinteni. 10

11 BH1982/317: A pb napi tétele összegének meghatározása során az elkövető igazolt havi keresetén és az általa bevallott egyéb juttatásokon kívül figyelembe kell venni azt is, h életnívójának rendszeres fenntartása milyen jövedelem meglétét tételezi fel. Generális minimum -30napi tétel -1 napi tétel 2500ft - összesen: ft Generális maximum -540napi tétel -1 napi tétel Ft - összesen FT részletfizetés (nem = Be. szerintivel): ezt a bíróság hivatalból állapítja meg, 2 évig is terjedhet, csupán lehetőség Átváltoztatása szabadságvesztésre: ha önként nem tesz eleget - 1 napi tétel 1 napi szabadságvesztés - fogház fokozat (kiv.: vh-andó vagy felfüggesztett és később végrehajtott szabveszt. mellett-igazodik ahhoz a fokozathoz) - a szabadságvesztés 2 hónapnál rövidebb is lehet A foglalkozástól eltiltás foglalkozástól eltiltás: szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, vagy foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el 56. (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (3) A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó. (3) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette. 57. (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, a foglalkozástól eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztését tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani. (3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetőleg arra érdemes. Nem mentesíthető, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól véglegesen eltiltotta. 11

12 Alkalmazásának feltételei: - bármely büntetés mellett - önállóan is - mindig mérlegelésen alapul ( lehet ) Jogfosztó- jogkorlátozó jellegű büntetés. A tsd védelmét szolgálja, mert megfosztja az elkövetőt attól a lehetőségtől, h foglalkozásának gyakorlásával újabb bcst kövessen el. BH2002/129: A körzeti gyermekorvossal szemben (mellék)büntetésként az orvosi foglalkozástól eltiltás kiszabása is indokolt, ha a gondatlanságból eredő súlyos mulasztása az azonnali kórházba szállítás elmaradása miatt a kezelésére bízott gyermek halála következik be. BH1992/70: A pénztárosi foglalkozásának felhasználásával a sikkasztást nagyobb értékre elkövető, majd az eltulajdonított pénzen külföldi fizetőeszközt vásárolva külföldre távozó vádlottal szemben nincs alap a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztésére; az ilyen elkövetővel szemben a pénztárosi foglalkozástól eltiltás (mellék)büntetés kiszabása is indokolt. BH1985/222: A vásárlókat üzletszerűen, hamis számolással megkárosító kereskedővel szemben szabadságvesztés kiszabása és (mellék)büntetésként a kereskedői foglalkozástól való eltiltás kiszabása indokolt. Esetkörei BTk a) Btk. 56. b) csak szakképzettséget igénylő foglakozás bármilyen foglalkozás esetén alkalmazható esetén a foglakozás szabályainak megszegésével a foglalkozás felhasználásával követi el a bcs.t akár szándékos, akár gondatlan bcs. csak szándékos bcs. szolgálhat alapul A foglalkozás fogalma - minden olyan tevékenység, amelyet vlk élethivatásszerűen, megélhetésének biztosítása végett, kereseti céllal folytat - foglalkozásnak minősülnek a Btk. 56. (3) bek.ben írt tevékenységek is - a KülR a fogalomkört tágítja pl.: foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is A foglalkozástól eltiltás időtartama - határozott ideig tartó *1 év - 10 év között * újbóli gyakorlás feltételhez köthető - végleges hatályú * ha az elkövető a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy méltatlan * 10 év eltelte után mentesíthető 12

13 * nem mentesíthető, aki a bcs-t bűnszervezetben követte el és méltatlanság miatt történt a végleges hatályú eltiltás A méltatlanság a foglalkozás gyakorlására való erkölcsi alkalmatlanságot jelent, amely például súlyos korrupciós jellegű bcs-ek esetében állapítható meg. Pl.: Végleges hatállyal tiltotta el a bíróság az ép-forgalmazói foglalkozástól azt a brókert is, aki a bcs. elkövetésével arról tett tanúbizonyságot h a befektetők pénzének kezelésében megnyilvánuló bizalmi tevékenységre erkölcsi nihilizmusa miatt alkalmatlan. A foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás elhatárolása A foglalkozástól eltiltás olyan általánosabb jellegű jogintézmény, amely a foglalkozások teljes körét felölelheti. Bmely szakképzettséget igénylő foglalkozástól el lehet tiltani az elkövetőt kiv. azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követ el bcs-t, vagy a bcs. elkövetéséhez járművet használ. BH1990/165: Nem a járművezetéstől, hanem a kereskedői foglalkozástól eltiltás kiszabásának van helye, ha a terhelt a lopásból származó ingóságok szállítására a személygépkocsiját használja fel. BH1981/126: Ha a gépjárművezető terhelt a foglalkozásából adódó lehetőség felhasználásával szándékos vagyon elleni bcs.-ket valósít meg: nem járművezetéstől eltiltásnak, hanem a gépjárművezetői foglalkozástól eltiltásnak van helye. A járművezetéstől eltiltás járművezetéstől eltiltás: aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bcs-t, vagy bcs-ek elkövetéséhez járművet használ 58. (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat. 59. (1) A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A foglalkozástól eltiltás tartamának számítására [57. (2) bekezdés], valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést [57. (3) bekezdés] a járművezetéstől eltiltás esetén megfelelően alkalmazni kell. (3) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták. 60. Jogfosztó- jogkorlátozó jellegű büntetés. Speciális az előzöhöz! Az elítéltet megfosztja attól a jogától, h meghatározott járművet vezessen. Alkalmazásának feltételei - bármely büntetés mellett - önállóan is kiszabható - mindig mérlegelésen alapul ( lehet ) 13

14 Eltiltásnak van helye, ha az elkövető - a) engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével valósítja meg a bcs-t (nem alkalmazható olyan jármű vezetésével összefüggésben, amelynek vezetését az igazgatási jszb nem köti engedélyhez pl.: kerékpár) - b) a bcs-ek (!) megvalósításához járművet használ Példa az a) ra: BH : A szabálytalan előzéssel balesetet okozó, majd a cserbenhagyást megvalósító gépjárművezetővel szemben a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása általában nem mellőzhető [1978. évi IV. törvény 58., 190., 361. (1) bekezdés]. BH : A közúti járművezetéstől nem tiltható el a kerékpáros akkor sem, ha a KRESZ előírásainak megsértésével okoz balesetet, a kerékpár ugyanis nem engedélyhez kötött jármű [Btk. 58. (1) bek. I. ford., 188. (1) és (2) bek. c) pont és (3) bek.]. BH : A lassú jármű fogalma alá eső munkagépet az eddig kifogástalan közlekedési előéletű, igen enyhe fokban ittasan vezető és pénzbüntetésre ítélt terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása nem indokolt [Btk. 58., 188. (1) bek., 20/1990. (VIII. 6.) BM r. 2. (1) bek. j) pont, KRESZ l. sz. függelék II/m) pont, BK. 107.]. BH : A cserbenhagyás vétségének elkövetőjével szemben általában nem csupán egyes, meghatározott fajtájú járműre, hanem valamennyi járműkategóriára vonatkozó közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása indokolt [Btk. 58. (1) és (2) bek., 190. ]. BH : A súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettét megvalósító, egyébként kifogástalan életvezetésű és hosszabb idő óta balesetmentesen közlekedő terhelttel szemben a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése, a közúti járművezetéstől eltiltás és a pénzmellékbüntetés kiszabása útján is elérhető a büntetés célja [Btk. 58. (1) bek., 64. (1) bek. b) pont, 83., 89. (1) bek., 188. (2) bek. a) pont]. BH : A kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladó gyalogost elgázoló és neki súlyos sérüléseket okozó gépjárművezetővel szemben a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 58. (1) bek., 187. (1) bek., KRESZ 43. (1) és (2) bek.]. BH : A járművezetés tiltott átengedése esetén is helye lehet a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának [1978. évi IV. törvény 58. és 189. ]. BH : Törvénysértő a járművezetéstől eltiltás kiszabása, ha a terhelt csupán mint a gépkocsi utasa követte el a segítségnyújtás elmulasztását [Btk (1) bek., 186. (1) bek., 58. ]. Példa a b) re: BH : A sértettet a gépkocsijával egyenes ölési szándékkal halálra gázoló terhelt terhére az emberölés bűntettével bűnhalmazatban a közúti veszélyeztetés bűntettének megállapítása abból az okból, hogy a gépkocsi utasának életét és testi épségét is közvetlen veszélynek tette ki; a főbüntetés súlyosítása mellett a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása [Btk (1) bek., 186. (1) bek., 12. (1) bek., 58. ]. BH : III. Mozgó bűnözés esetén szigorú szabadságvesztés és járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 83., 58. (1) bek.]. BH : A lopás elkövetőjével szemben csak az un. mozgóbűnőzés esetén indokolt a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása [Btk. 58. (1) bek., 316. (4) bek. a) pont]. 14

15 BH : I. Jármű önkényes elvételének vétsége esetén nincs helye járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának [Btk. 58. (1) bek., 327. (1) bek., BK 107. sz.] BH : III. A folytatólagosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény is alkalmas lehet az ún. mozgó bűnözés megállapítására és igy a járművezetéstől eltiltás alkalmazására, ha a gépjármű igénybevétele a bűnözés nagyobb mozgásterét biztosítja, és a nagyobb biztonságot nyújtó adottságok kihasználását jelenti [Btk. 12. (2) bek., 58. (1) bek., 316. (1) bek.]. BH : Vagyon elleni bűncselekmények üzletszerű elkövetéséhez rendszeresen gépkocsit használó terheltekkel szemben járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 58. (1) bek., 316. (5) bek. b) pont]. A járművezetéstől eltiltás időtartama - határozott ideig tartó * 1 év és 10 év között * újbóli gyakorlás feltételhez köthető - végleges hatályú * ha az elkövető a járművezetésre alkalmatlan * 10 év eltelte után mentesíthető BH : II. A közúti járművezetéstől végleges hatállyal kell eltiltani azt, aki a járművezetésre alkalmatlan [Btk , 188. ]. BH :II. A járművezetéstől végleges hatályú eltiltás kiszabása indokolt, ha a terhelt járművezetésre való alkalmatlanságára és az állandósult jellemhibájára a jelen és a korábbi büntetőeljárások, valamint a szabálysértési eljárások adatai alapján megalapozott következtetést lehet levonni [Btk. 58. (1) bek., 59. (1) bek., BK 107. sz.]. BH : A súlyos személyiségtorzulásban szenvedő idült alkoholista elkövető esetében a járművezetéstől végleges hatályú eltiltás kimondása indokolt [Btk 59. (1) bek., 188. (1) bek.]. BH : II. Hosszabb időre indokolt a járművezetéstől eltiltani azt az ittas járművezetés miatt ismételten felelősségre vont vádlottat, aki a közlekedés legalapvetőbb tilalmait tudatosan megszegve ad bizonyságot kirívó felelőtlenségéről [Btk. 58. (1) bek., 59. (1) bek.]. BH : II. A járművezetéstől végleges hatályú eltiltása annak, aki a személyes tulajdonságainál fogva a közúti közlekedés rendjére és biztonságára állandó és súlyos veszélyt jelent, ezért a járművezetésre alkalmatlan [Btk. 59. (1) bek.]. A kiutasítás Jogfosztó- jogkorlátozó jellegű büntetés, amely a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozza. 61. (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. (2) Nem utasítható ki az, aki a külön törvényben meghatározottak szerint menedékjogot élvez. (3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akit legalább tíz évi szabadságvesztésre ítélnek állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), emberrablás (175/A. ), emberkereskedelem (175/B. ), terrorcselekmény (261. ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (261/A. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [263. (2) bek.], visszaélés 15

16 lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. (2) bek.], visszaélés kábítószerrel ( /B. ), illetve bűncselekménynek bűnszervezetben ( pont) történő elkövetése miatt, és - figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira - az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki. (4) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés-büntetését tölti. (5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz év eltelt. (6) A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a Magyar Köztársaság területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, a) aki a Magyar Köztársaság területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, b) aki fiatalkorú, c) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne feltéve, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. Alkalmazásának feltételei - bármilyen büntetés mellett kiv.: közérdekű munka vagy pénzbüntetés - önállóan is - csak nem magyar áp. elkövetővel szemben (hontalanokkal szemben is) - ha az elkövetőnek az országban tartózkodása nem kívánatos Nem alkalmazható menekültként elismert elkövetővel szemben. A kiutasításra ítélt személy köteles a Magyar Köztársaság területét elhagyni és ide a kiutasítása tartama alatt nem is térhet vissza. BH : II. A Magyarországra jogellenesen belépő, jelentős tárgyi súlyú, élet elleni és más bűncselekményt is elkövető külföldi állampolgár vádlott végleges hatályú kiutasítása indokolt [Btk. 61. (3) bek.]. BH :. A külföldi állampolgárságú, emberölést elkövető vádlottal szemben mellékbüntetésként végleges hatályú kiutasítás kiszabása indokolt [Btk. 61. (1) és (3) bek., 166. (1) bek.]. BH : Megvalósítja a fegyvercsempészet bűntettét az a külföldi állampolgárságú elkövető, aki az ország területére belépve 4 db lőfegyvert és azokhoz tartozó, viszonylag nagyobb számú lőszert hoz be anélkül, hogy a belépéskor azokra nézve bejelentést tett volna; az ilyen elkövetővel szemben végrehajtandó börtönbüntetés és kiutasítás kiszabása indokolt [1978. évi IV. törvény 263/B. (1) bek., 83., 61. (1) bek.]. BH : Az emberölés bűntette miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett sem indokolt a magyar nemzetiségű, külföldi állampolgárságú vádlottal szemben a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazása, akinek a korábbi életvezetése kifogástalan, a közeli hozzátartozói Magyarországon élnek, és a cselekmény elkövetésében a sértett kifogásolható magatartása jelentősen közrehatott [1978. évi IV. törvény 60., 166. (1) bekezdés]. BH : A menekültként elismert személy - a jogszabályok alkalmazása szempontjából - a magyar állampolgárral egy tekintet alá esik, és a menekülti jogállása fennállásáig vele szemben a kiutasítás mellékbüntetés nem alkalmazható [Btk. 61., évi 15. tvr., évi 19. tvr., 101/1989. (IX. 28.) MT r. 17. (2) bek.]. 16

17 BH : Az átmenetileg Magyarországon tartózkodó, kisebb tárgyi súlyú bűncselekményt (- ittas járművezetést -) elkövető terhelt főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésként történt kiutasítása törvénysértő [Btk. 38. (3) bek., 61., 88., 188. (1) bek.) BH : Az életveszélyt okozó testi sértést elkövető és a törvénnyel már korábban is összeütközésbe került külföldi állampolgárságú vádlottal szemben mellékbüntetésként az országból való kiutasítás alkalmazása indokolt [Btk. 61., 170. (5) bek. l. ford.]. A kiutasítás időtartama - végleges hatályú akinek az o-ban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné és la. 10 évi szabadságvesztésre ítélnek a (3) bek.ben meghatározott kiemelten üldözendő bcs. miatt Van egy negatív feltétel is :. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki. 10 év eltelte után mentesíthető-kérelemre és arra érdemes - határozott ideig tartó 1 évtől 10 évig terjedhet korábban nem mentesíthető, csak kegyelem útján Mellékbüntetések A közügyektől eltiltás 53. Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. 54. (1) A közügyektől eltiltott a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában), d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. (2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja, b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. 55. (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. (3) bekezdése értelmében szünetelnek, valamint amíg az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani. A közügyektől eltiltás az elítéltet azoktól a jogaitól fosztja meg, amelyek az áp-oknak a közügyekben való részvételét biztosítják. Alkalmazásának feltételei: - szándékos bcs. elkövetése miatt - végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellett - Ha ezen körülmények fennállnak mérlegelni kell, h az elkövető méltatlan-e a közügyekben való részvételre. 17

18 BH1996/624: Szándékos bcs halált okozó testi sértés miatt kiszabott hosszabb tartamú szabadságvesztés mellett rendszerint a közügyektől eltiltás mellékbüntetést is alkalmazni kell. BH1996/568: A közügyektől eltiltás mellékbüntetést a Magyarországon tartósan letelepedett és a helyi önkormányzati választásokon választási joggal rendelkező nem magyar állampolgárral szemben is alkalmazni lehet. BH1993/715: Nem indokolt a szabadságvesztés tartamának megállapításánál az enyhítő rendelkezés alkalmazása, a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése és a közügyektől eltiltás kiszabásának a mellőzése annak a körzeti orvosnak az esetében, aki az általa kezelt sértett halálát észlelve annak a pénzét eltulajdonítja. BH1992/221: Ha az elkövetőt a jogos védelem szükséges mértékének a felismerésében a félelemérzet korlátozta: nem értékelhető súlyosítóként az erőszakos jellegű bűncselekmények elszaporodottsága, és a büntetlen előéletű fiatal elkövető esetében mellőzhető a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása. BH19984/474: Az erős felindulásban elkövetett eö. btte-ének kísérlete miatt a szabadságvesztésre ítélt terhelttel szemben is indokolt a közügyektől eltiltás kiszabása, ha az eddigi életvitele és az erőszakos jellegű bcs-ek elkövetése miatti elítélése a személyében rejlő társadalomra veszélyesség nagyobb fokát mutatja. A közügyektől eltiltás időtartama 1 évtől 10 évig terjedhet beszámítandó: - 1. az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése közötti idő - 2. a szabadságvesztés félbeszakításának időtartama - 3. a feltételes szabadság időtartama, ha az eredményesen telik le nem számítható be: -1. a szabadságvesztésben töltött idő ok: 41. (3) : (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. -2. amennyi ideig az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól -3. a feltételes szabadság, ha annak megszüntetésére kerül sor Joghátrányok - a jövőre vonatkozó joghátrányok - már meglévő jogok elvesztése A kitiltás 18

19 1*kitiltás: a tv-ben X-tt esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti A kitiltás olyan jogfosztó, jogkorlátozó jellegű mellékbüntetés, amely a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozza. 60. (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A foglalkozástól eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [57. (2) bekezdés] kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. Alkalmazásának feltételei: - csak tv-ben meghatározott esetekben - csak szabadságvesztés büntetés mellett - mindig mérlegelésen alapul 1.csak tv-ben meghatározott esetekben (KülR lehetővé tegye) pl.: az összes állam elleni bcs., bűnszervezetben való elkövetés, embercsempészés, garázdaság stb. 2. szabadságvesztés büntetés mellett: végrehajtandó vagy felfüggesztett egyaránt lehet 3. az elkövető megahtározott helyen tartózkodása a közérdeket veszélyezteti A kitiltás időtartama 1 évtől 5 évig terjedhet BH : Nincs helye a kitiltás mellékbüntetés kiszabásának a garázdaság miatt elítélt büntetlen előéletű terhelttel szemben, aki mint állandó lakos a községben tartja el idős, rokkant szüleit is [Btk 60. (1) bek., 271. (1) bek.]. BH : Kitiltás alkalmazásának szabadságvesztés mellett a törvényben meghatározott esetekben is csak akkor lehet helye, ha az elkövető meghatározott helyen a bűnismétlést elősegítő személyi kapcsolatokkal rendelkezik, vagy az adott helyen tartózkodása egyéb ok folytán veszélyezteti a közérdeket [Btk. 60. (1) bek., 217. (5) bek.]. A kitiltás és kiutasítás közös jellemzői: - az elítéltnek meghatározott helyről, ill. területről való eltávolítása Különbségeik: Kitiltás Kiutasítás csak a KülR-ben x-tt esetekben bármilyen bcs esetén csak szabveszt mellett (Önállóan már nem) bármely büntetés mellett, önállóan is bárkivel szemben csak nem mo. áp.-ral szemben 1 v. több helységből vagy az o x-tt részéből az o egész területéről mindig határozott ideig tart (1-5év) végleges hatályú is lehet(a hat.tt: 1-10év) Intézkedések 19

20 A megrovás 71. (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek a cselekménye (bcs.) az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés - ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást - alkalmazása is szükségtelen. (2) A megrovással a hatóság a rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. Sajátosságai: - nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség is alkalmazhatja - a legenyhébb intézkedés - a jogerő bevárása nélkül foganatosítható A próbára bocsátás 72. (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. (2)-(3) (4) Nem bocsátható próbára a) a többszörös visszaeső, b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. (5) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni. (6) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. 73. (1) A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. (2) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik. Lényege: - a bíróság a bj-i felelősséget megállapítja (a tényállást és a minősítést illetően a későbbiekben ez ítélt dolgot (res iudicatat) képez - büntetés (sem fő, sem mellék) kiszabására nem kerülhet sor -években kell meghatározni (egy, kettő vagy 3 év lehet a tartama) BH : I. A próbára bocsátás tartamát a bűncselekmény tárgyi súlyához, az elkövető személyiségéhez, valamint a feltárt bűnösségi körülményekhez igazodóan kell meghatározni [Btk. 72. (3) bek.]. Alkalmazásának feltételei: Általános feltétel: a büntetési célok így is elérhetőek legyenek Különös feltételek: - vétség miatt minden esetben - bűntett miatt, ha a büntetési tétel felső határa a 3 évet nem haladja meg Nem alkalmazható: többszörös visszaesővel szemben A jogerő napjától büntetlen előéletet eredményez. 20