Összehasonlítása a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek

Átírás

1 Vaskuti András Összehasonlítása a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek Forrás: Magyar Közlöny évi 196. szám Kihirdetve: december 22. Hatályba lépés: Indoklás forrása: január 1. (fő szabályként, az ettől való eltérések külön jelezve) T/1673 Javaslat A évi CLXI. törvénynek a BTK-t érintő változtatásai Általános indokolás 1. A Btk. legutóbbi nagyobb terjedelmű módosítását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV. törvény módosításáról szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: évi LXXX. törvény) hajtotta végre. A évi LXXX. törvény 29. -a május 1-jével új jogintézményként bevezette a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztését, amelynek a szabályait a Btk ai tartalmazzák. E rendelkezések Btk.-ba iktatásával egy időben azonban a jogalkotó elmulasztotta az új jogintézményhez kapcsolódó anyagi jogi, eljárásjogi és végrehajtási jogi szabályok módosítását. Indokolt a büntetőjogi tárgyú jogszabályok (Btk., Be., Bv. tvr., Nbjtv.) rendelkezéseit összhangba hozni a részben felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó új szabályokkal. 2. A évi LXXX. törvény óta a Btk. tíz kisebb terjedelmű módosítására került sor. Ezek közül a minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: évi CLV. törvény) és a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáról szóló évi LVI. törvény (a továbbiakban: évi LVI. törvény), előírásai miatt pontosítani kell a Btk. néhány rendelkezését. 3. A Javaslat reagálva a társadalmi és szakmai igényekre úgy módosítja a fogolyszökés tényállását, hogy büntethetővé váljon a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak megszegése. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi, házi őrizete vagy előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható. A házi őrizet szabályainak a megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírság szabható ki. Ezen eljárásjogi jogkövetkezmények mellett a Javaslat anyagi jogi szankciót is megállapít arra az esetre, ha a terhelt abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályait. Ebben az esetben ugyanis a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy a Javaslat értelmében fogolyszökést (Btk ) követ el. 4. A Magyar Köztársaság a 2101/2003. (V. 30.) Korm. határozat alapján aláírta az Európa Tanács Strasbourgban, január 27-én kelt, Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvét. Ezen kiegészítő jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és külföldi választottbírák aktív és passzív vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. Tekintettel arra, hogy a hatályos Btk. értelmében a választottbírák nem

2 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 2 minősülnek hivatalos személynek, a kötelező hatály elismerése érdekében a Javaslat kiegészíti a Btk. hivatalos személy fogalmát a választottbíróval évi CLXI. tv Btk. régi szabálya Btk. új szabálya ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. tevékeny megbánás 36. (3) [Az (1) (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető] d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, tevékeny megbánás 36. (3) [Az (1) (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető] d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, A részben felfüggesztett szabadságvesztés olyan szabadságvesztés, amelynek fele része végrehajtandó, fele része pedig próbaidőre felfüggesztett. A részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részéhez bizonyos esetekben olyan jogkövetkezmények kapcsolódhatnak, mint a végrehajtandó szabadságvesztéshez. A tevékeny megbánás kizárása indokolt akkor is, ha a kiszabott szabadságvesztést nem teljes egészében, hanem csak részben függesztik fel, és a terhelt a szándékos bűncselekményt a részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a tevékeny megbánás szabályait. szabadságvesztés szabadságvesztés (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 85. (4) bekezdése és a 97/A. (1) bekezdése szerinti életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik. A Btk. 40. (3) bekezdése szerint életfogytig tartó szabadságvesztés csak azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Emellett a Btk (2) bekezdés a) pontja szerint a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év. A 110. (3) bekezdése alapján pedig az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év. A évi LVI. törvénnyel bevezetett módosítás ezzel szemben azonban mind a halmazat, mind az erőszakos többszörös visszaeső esetén kötelezővé teszi az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását meghatározott feltételek esetén. Az új rendelkezés tehát ellentmond a Btk. meglévő szabályainak. A Javaslat az ellentmondást úgy oldja fel, hogy kizárja a kötelezően alkalmazandó [tehát a Btk. 85. (4) bekezdése, illetve a 97/A. (1) bekezdése szerinti] életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazását mind halmazat, mind erőszakos többszörös visszaeső esetén a húsz éven aluliakkal szemben.

3 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján (5) bek. a) pont 3. szabadságvesztés 42. (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), b) 1. terrorcselekmény (261. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. (1)-(3) bek.], haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B. ), bűnszervezetben részvétel (263/C. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. ), 2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bek., 175/A. (2)-(4) bek., 175/B. (3)- (5) bek., 197. (2)-(3) bek., 198. (2)-(3) bek., 259. (2)-(3) bek., 261/A. (3) bek., 321. (3)-(4) bek.], feltételes szabadságra bocsátás 47/B. (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. (2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. szabadságvesztés 42. 1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), b) 1. terrorcselekmény (261. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. (1)-(3) bek.], haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B. ), bűnszervezetben részvétel (263/C. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. ), 2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bek., 175/A. (2)-(4) bek., 175/B. (3)-(5) bek., 197. (2)-(3) bek., 198. (2)-(3) bek., 259. (2)- (3) bek., 261/A. (3) bek., 321. (3)-(5) bek.], feltételes szabadságra bocsátás 47/B. (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja. (2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja. A Btk. 47/B. -a szabályozza az életfogytig tartó szabadságvesztés és a határozott ideig tartó szabadságvesztés

4 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 4 találkozásának eseteit. A Btk. 47/B. (1) (2) bekezdése rendelkezik arról az esetről, ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése el őtt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik végrehajtandó szabadságvesztésre. Figyelemmel arra, hogy ezekben az esetekben nem kizárt az elítélt részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése sem, erről rendelkezni kell. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a Btk.-t. A 47/B. (3) (5) bekezdés szabályozza azokat az eseteket, amikor az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása, illetve az abból történ ő feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik határozott tartamú szabadságvesztésre. A határozott tartamú szabadságvesztés alatt a végrehajtás részbeni felfüggesztésének a bevezetése előtt érteni kellett a végrehajtandó és a felfüggesztett szabadságvesztést, de az új szabályok szerint az alatt érteni kell a részben felfüggesztett szabadságvesztést is. Ez nem igényel módosítást, mivel a szabadságvesztés alatt érteni kell annak valamennyi végrehajtási módját, így a részben felfüggesztett és a felfüggesztett szabadságvesztést is. feltételes szabadságra bocsátás feltételes szabadságra bocsátás (4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti. (4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti. A Btk. 48. (4) bekezdése alapján a feltételes szabadság megszüntetésének kötelez ő esete, ha az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekményért végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. A Javaslat a részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélést is a feltételes szabadság megszüntetése kötelező eseteként határozza meg, mivel ebben az esetben már nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetéséről van szó, és az elkövető társadalomra veszélyessége is nagyobb fokú. pénzbüntetés pénzbüntetés (3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. (3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. A Btk. nem rendelkezik a pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, ha a pénzbüntetést részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabják ki. A Javaslat pótolja ezt a szabályozási hiányosságot. foglalkozástól eltiltás foglalkozástól eltiltás (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.

5 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 5 (2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (3) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó. (3) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette. (2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (3) A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó. (4) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette. A Btk át két okból szükséges módosítani. Egyrészt annak jelenleg két (3) bekezdése van, másrészt az első (3) bekezdésben a mellékbüntetés szövegrész helyett a büntetés szöveg lenne a helyes megfogalmazás. Erre figyelemmel a Javaslat újra megállapítja a Btk át. közügyektől eltiltás közügyektől eltiltás (1) Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. (1) Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. A Btk. 38. (7) bekezdése szerint a közügyektől eltiltás szabadságvesztés mellett, a 62. (1) bekezdése szerint kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabható ki. Figyelemmel arra, hogy részben felfüggesztett szabadságvesztés már nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmény miatt szabható ki, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az elkövet őt a közügyek gyakorlásától ekkor is el kell tiltani, ha méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen. Ebben az esetben sem lesz tehát automatikus a közügyek gyakorlásától való eltiltás, hanem a bíróság értékeli a bűncselekmény elkövetésének körülményeit, az elkövet ő társadalomra veszélyességét és előéletét. 68. (8) a) a büntetés elévülése 68. a büntetés elévülése (8) b) (1) A büntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását részben vagy egészben felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik. intézkedési nemek 70. (2) Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4. pontjában megjelölt intézkedés büntetés mellett, az 5. és 6. pontjában megjelölt (1) A büntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik. intézkedési nemek 70. (2) Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, az 5. és 6. pontjában megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7. pontjában

6 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján (5) bek. b) pont 68. (5) c) intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7. pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. halmazati büntetés 85. (4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. törvényi mentesítés 102. megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. halmazati büntetés 85. (4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. törvényi mentesítés 102. (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás esetén - foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás esetén a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével - az ítélet jogerőre emelkedésének napján; (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás esetén - foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás esetén a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével - az ítélet jogerőre emelkedésének napján; A 68. (5) c) pont alapján a 102. (1) bekezdés a) pontjában a pénzbüntetés szövegrész helyébe a pénzbüntetés, szöveg lép. (megjegyzés: a két szöveg azonosnak tűnik) 8. bírósági mentesítés 104. bírósági mentesítés 104. (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását a 89. alapján felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a törvényi mentesítés a próbaidő leteltének napján következik be. Ha a büntetés végrehajtását elrendelik, a mentesítés nem áll be, illetve hatályát veszti, ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett szabadságvesztés szabályai az irányadók. A Javaslat követve azt az elvet, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés alatt a részben felfüggesztett szabadságvesztést is érteni kell nem módosítja a törvényi mentesítés szabályait. Eszerint a részben felfüggesztett szabadságvesztésre is a Btk (1) bekezdés b) pontja az irányadó, vagyis a mentesítés a próbaidő leteltének napján áll be. Amennyiben azonban a felfüggesztett rész végrehajtását el kell rendelni, akkor szintén hasonlóan a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséhez attól függ a mentesítés időpontja, hogy az alapcselekmény gondatlan vagy szándékos volt. Gondatlan cselekmény esetén a Btk (1) bekezdés c) pontja, míg szándékos cselekmény esetén tekintettel arra, hogy részben felfüggesztett szabadságvesztés kizárólag kettő és öt év közötti lehet a Btk (1) bekezdés e) pontja alapján áll be a mentesítés. A törvényi mentesítés esetében tehát nem szükséges a Btk. módosítása, az előzetes mentesítés esetében azonban elengedhetetlen. Figyelemmel arra, hogy a részben felfüggesztett szabadságvesztés akár öt év is lehet, és ez

7 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 7 olyan tárgyi súlyú bűncselekményt feltételez, amelynél nem indokolt lehetővé tenni az előzetes mentesítés kedvezményét, a Javaslat kifejezetten rendelkezik róla, hogy előzetes mentesítés kizárólag a felfüggesztett szabadságvesztés esetén alkalmazható, részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén nem. fk büntetések és intézkedések fk büntetések és intézkedések (1) (2) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. (1) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. (2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki közérdekű munka. A Btk. 38. (6) bekezdése értelmében szabadságvesztés mellett nem szabható ki közérdekűmunka. Közérdekű munka kiszabásának kizárása javítóintézeti nevelés mellett is indokolt, ezért a Javaslat megállapítja az erre vonatkozó rendelkezést. Az előzetes fogvatartás beszámítása Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása /B. 120/B. (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egynapi előzetes fogva tartás egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg. (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egy napi javítóintézeti nevelésnek egy napi előzetes fogvatartás, illetve három nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát egy napi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani. A Btk. 99. (1) bekezdése szerint az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani a kiszabott szabadságvesztésbe. Figyelemmel arra, hogy a javítóintézeti nevelés is a szabadságvesztéshez hasonlóan szabadságelvonással jár, javítóintézeti nevelés alkalmazása során indokolt beszámítani a házi őrizet teljes idejét is. A Javaslat ezért rendelkezik a házi őrizet beszámítására vonatkozó szabályokról. 11. értelmező rendelkezések 137. értelmező rendelkezések (hivatalos személy:) e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, 2. (közfeladatot ellátó személy:) a) a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy, 17. erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. E pont 1. (hivatalos személy:) e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró; 2. (közfeladatot ellátó személy:) a) a postai szolgáltatónál végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy, 17. erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. E pont alkalmazásában személy elleni erőszakos

8 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 8 alkalmazásában személy elleni erőszakos bűncselekmény az alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés [139. (1)-(2) bekezdés], a lázadás [140. (1)-(2) bekezdés], a népirtás (155. ), az apartheid (157. ), a polgári lakosság elleni erőszak (158. ), a bűnös hadviselés (160. ), a hadikövet elleni erőszak (163. ), az egyéb háborús bűntett (165. ), az emberölés (166. ), az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. ), a testi sértés (170. ), a kényszerítés (174. ), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. ), a közösség tagja elleni erőszak (174/B. ), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (174/C. ), a személyi szabadság megsértése (175. ), az emberrablás [175/A. (1)-(5) bekezdés], az emberkereskedelem (175/B. ), az erőszakos közösülés (197. ), a szemérem elleni erőszak (198. ), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226. ), a hivatalos személy elleni erőszak (229. ), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. ), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. ), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. ), a terrorcselekmény [261. (1)-(7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. (1)- (3) bekezdés], az önbíráskodás (273. ), a rablás (321. ), a zsarolás (323. ), a zendülés minősített esetei [355. (2)-(4) bekezdései] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (355. ), bűncselekmény az alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés [139. (1) (2) bekezdés], a lázadás [140. (1) (2) bekezdés], a népirtás (155. ), az apartheid [157. (1) (3) bekezdés], a polgári lakosság elleni erőszak [158. (1) (2) bekezdés], a bűnös hadviselés (160. ), a hadikövet elleni erőszak (163. ), az egyéb háborús bűntett (165. ), az emberölés [166. (1) (3) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. ), a testi sértés [170. (1) (6) bekezdés], a kényszerítés (174. ), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. ), a közösség tagja elleni erőszak (174/B. ), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (174/C. ), a személyi szabadság megsértése (175. ), az emberrablás [175/A. (1) (5) bekezdés], az emberkereskedelem (175/B. ), az erőszakos közösülés (197. ), a szemérem elleni erőszak (198. ), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226. ), kényszervallatás (227. ), jogellenes fogvatartás (228. ), a hivatalos személy elleni erőszak [229. (1) (6) és (8) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. ), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. ), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [232. (1) (2) bekezdés], a terrorcselekmény [261. (1) (5) és (7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. (1) (3) bekezdés], az önbíráskodás [273. (1) (2) bekezdés], a rablás (321. ), a zsarolás (323. ), a zendülés minősített esetei [352. (2) (4) bekezdés], és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (355. ), 1. A Magyar Köztársaság a 2101/2003. (V. 30.) Korm. határozat alapján aláírta az Európa Tanács Strasbourgban, január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban : Kiegészítő Jegyzőkönyv), de annak kötelező hatályát még nem ismerte el. A Kiegészítő Jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és külföldi választottbírák aktív és passzív vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A jelenlegi magyar szabályozás nem teszi lehetővé a hazai választottbírák vesztegetésének büntetését, mivel a Btk. hatályos megfogalmazása szerint a választottbírák nem minősülnek hivatalos személynek. Ahhoz, hogy Magyarország a Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfeleljen, a Btk. módosítása szükséges. A módosítással a törvény hivatali vesztegetésre vonatkozó rendelkezései a választottbírákra is alkalmazandóvá válnak, így elhárul az akadály a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerése elől. 2. A Btk pontja határozza meg a közfeladatot ellátó személy fogalmát. Az a) pontban a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja helyett a személy megjelölés szükséges, a büntetőjogi védelem ugyanis elsősorban a feladathoz kötődik és nem a személyhez. Az alkalmazottja megfogalmazás esetében a postával szerződéses jogviszony alapján, egyéni vállalkozás keretében postai szolgáltató vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy a büntetőjogi védelem szempontjából nem tekinthető közfeladatot ellátó személynek (BH ). Ez a helyzet nem tartható, mert a postánál is gyakori, hogy a feladatokat szerződéses jogviszony alapján, vállalkozás keretében végzik éppúgy, mint a személyszállításban --, ezért a Javaslat ennek megfelelően módosítja a Btk pont a) alpontját. 3. A Btk pontja szerint erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. A személy elleni erőszakos bűncselekmény természetszerűleg csak szándékos lehet, erre figyelemmel a Javaslat javítja a Btk pontjában az erre vonatkozó Btk.-beli hivatkozásokat. 68. (8) értelmező rendelkezések c)

9 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján (közfeladatot ellátó személy:) hatályát veszti n) a Kormány által meghirdetett településbiztonsági programban végrehajtóként résztvevő személy; KÜLÖNÖS RÉSZ 68. (5) d) 12. kémkedés 147. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést Szigorúan titkos! minősítésű nemzeti adat vagy nemzetközi szerződésben e minősítésű adatnak megfeleltetett külföldi minősített adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. zaklatás 176/A. (2) Aki félelemkeltés céljából a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a zaklatást a) volt házastársa, volt bejegyzett élettársa, vagy volt élettársa, b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. kémkedés 147. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos! minősítésű nemzeti adat vagy nemzetközi szerződésben e minősítésű adatnak megfeleltetett külföldi minősített adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. zaklatás 176/A. (2) Aki félelemkeltés céljából a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 176/A. (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Aki a zaklatást) a) házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa, [sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.] 1. A Btk. 176/A. (2) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt a rendelkezést. 2. A házastárs, bejegyzett élettárs, illetve élettárs sérelmére elkövetett zaklatás jelenleg egy, illetve a Btk. 176/A.

10 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 10 (2) bekezdése szerinti fordulat esetében két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a volt házastárs, a volt bejegyzett élettárs és a volt élettárs sérelmére elkövetett ugyanezen bűncselekmények minősített esetet jelentenek. Ez a különbségtétel nem indokolt, ezért a Javaslat a minősített védelmet kiterjeszti a házastársra, a bejegyzett élettársra, és az élettársra is. 68. (5) e) kettős házasság vagy kettős bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 192. (1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, továbbá aki házassági kötelékben levő személlyel köt házasságot, vagy ilyen személlyel létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. kettős házasság vagy kettős bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 192. (1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, továbbá aki házassági kötelékben levő személlyel köt házasságot, vagy ilyen személlyel létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 68. (5) e) pont alapján 192. (1) bekezdésében a kapcsolatra lép szövegrész helyébe a kapcsolatot létesít szöveg, a lép bejegyzett élettársi kapcsolatra szövegrész helyébe a létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot szöveg, lép (megjegyzés: a két szöveg azonosnak tűnik) 68. (8) d) visszaélés bizalmas minősítésű adattal 222. visszaélés bizalmas minősítésű adattal (4) Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal 222/A. (1) Aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott korlátozott terjesztésű minősítésű adatot a) jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja, b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné teszi, vétséget követ el, és közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bűncselekmény folytán a korlátozott terjesztésű minősítésű adat jogosulatlan külföldi személy részére válik hozzáférhetővé. (3) Aki a bűncselekményt minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személyként követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén (4) Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal 222/A. (1) Aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott korlátozott terjesztésű minősítésű adatot a) jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja, b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné teszi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a korlátozott terjesztésű minősítésű adat jogosulatlan külföldi személy részére válik hozzáférhetővé. (3) Aki a bűncselekményt minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személyként követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén bűntett miatt három évig terjedő

11 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 11 bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A évi LXXX. törvény átalakította a Btk. büntetési rendszerét, amit a évi CLV. törvény figyelmen kívül hagyott. A Btk évi CLV. törvény által beillesztett új 222/A. -a olyan büntetési tételeket (kombinációkat) határoz meg a Különös Részben, amelyek a hatályos Btk. Általános Része alapján nem lehetségesek. A Javaslat javítja ezt a hibát. fogolyszökés fogolyszökés (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az elítélt abból a célból, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát, nem tér vissza a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével, vagy b) a terhelt abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, a házi őrizet vagy a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi. A Javaslat úgy módosítja a fogolyszökés tényállását, hogy büntethetővé váljon a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak megszegése. A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet olyan büntetőeljárási kényszerintézkedések, amelyek elrendeléséhez a törvényi alapot a Be. teremti meg. Eszerint a lakhelyelhagyási tilalom a terhelt mozgási szabadságát és a lakóhelye szabad megválasztásának jogát korlátozza, elrendelés e esetén a terhelt a bíróság által meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg. A házi őrizet a terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. Elrendelése esetén a terhelt a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet csak a bíróság határozatában meghatározott úti célra és az ott írt időben hagyhatja el. A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet végrehajtásának részletes szabályait a 6/2003. (IV.4.) 1M-BM együttes rendelet tartalmazza. A végrehajtás módját tekintve e rendelet egységes szabályokat állapít meg mindkét kényszerintézkedésre: a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet előírásának megtartását a rendőrség járőr útján, eseti ellenőrzéssel, vagy a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrzi (ez utóbbi ellenőrzési módot a gyakorlatban egyelőre nem alkalmazzák). A jelenlegi szabályozás szerint, ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi, házi őrizete, vagy előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható. A házi őrizet szabályainak a megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírság szabható ki (Be ). Látható tehát, hogy már most is biztosított mindkét kényszerintézkedés megszegése esetére eljárásjogi jogkövetkezmény. Ugyanakkor a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályait többféleképpen meg lehet szegni, annak vannak enyhébb (pl. ha a terhelt lakhelyét az arra kijelölt időn és célon kívül elhagyja, de utána oda visszatér) és súlyosabb formái. A jogalkalmazási tapasztalatok szerint indokolt, hogy ezen szabályszegések között a törvény is különbséget tegyen, és annak ne csak az adott eljárásban legyen jogkövetkezménye, hanem a súlyosabb szabályszegés büntetendő cselekmény is legyen. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, miszerint fogolyszőkést követ el az a terhelt, aki abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a

12 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 12 lakhelyelhagyási tilalom vágy a házi őrizet szabályait. vesztegetés feljelentésének elmulasztása 68. (8) nemzetközi kapcsolatban e) 258/F. vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban 258/F. 68. (5) f) /F. Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy nemzetközi kapcsolatban még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 258/B-258/D. ) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése 261/A. (1) Aki a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös álláspontokban elrendelt a) a pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erőforrások zárolására vonatkozó kötelezettségét, b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat, c) behozatali vagy kiviteli tilalmat megszegi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel 263/B. (5) b) kettős felhasználású terméken a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, június 22-i 1334/2000/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott terméket 258/F. Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy nemzetközi kapcsolatban még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 258/B-258/D. ) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése 261/A. 261/A. (1) Aki a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 75. cikke alapján elfogadott rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös álláspontokban elrendelt a) a pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erőforrások zárolására vonatkozó kötelezettségét, b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat, c) behozatali vagy kiviteli tilalmat megszegi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel 263/B. (5) b) kettős felhasználású terméken a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott terméket (kell érteni.) A Btk. 263/B. (5) bekezdés b) pontja szerint a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűncselekmény vonatkozásában kettős felhasználású terméken a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellen őrzési rendszer kialakításáról szóló, június 22-i 1334/2000/EK tanácsi rendeletben meghatározott terméket kell érteni. Figyelemmel arra, hogy ezt a rendeletet a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezte, ehelyütt az új tanácsi rendeletre szükséges hivatkozni.

13 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján visszaélés radioaktív anyaggal 264. (1) Aki az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot jogosulatlanul előállít, megszerez, tart, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartására nem jogosult személynek átad, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. visszaélés radioaktív anyaggal 264. (1) Aki az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot jogosulatlanul előállít, megszerez, birtokol, tárol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz, vagy más módon felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 2008/99/EK irányelv 3. cikk e) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy bűncselekménynek minősüljön a jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból a nukleáris anyagok vagy más veszélyes radioaktív anyagok gyártása, feldolgozása, kezelése, használata, tartása, tárolása, szállítása, behozatala, kivitele vagy ártalmatlanítása, ha bármely személy halálát vagy súlyos sérülését, vagy a levegő, a talaj, vagy a víz minőségének, vagy az állatoknak vagy növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy okozhatja. A 2008/99/EK irányelvben szereplő gyártásnak megfelel a Btk (1) bekezdése szerinti előállítás; a feldolgozás, kezelés, használat, tartás (birtoklás), behozatal, kivitel szerepel a Btk (1) bekezdésében, a tárolást és a szállítást pedig a Btk (2) bekezdése tartalmazza. Az ártalmatlanítást azonban nem tartalmazza a Btk a, ezt a Javaslat beiktatja a tényállásba. közokirat-hamisítás közokirat-hamisítás (1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk (1) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt a rendelkezést. környezetkárosítás környezetkárosítás (2) Aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 2008/99/EK irányelv 3. cikk i) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy bűncselekménynek minősüljön a jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból az ózonkárosító anyagok gyártása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása. A Btk (2) bekezdése nem tartalmazza az ózonkárosító anyagok jogellenes gyártását és felhasználását, így a Javaslat kiegészíti a tényállást. A két új elkövetési magatartás beiktatása a tényállásba nem okoz fogalmi nehézséget, hiszen a háttérjogszabályként szolgáló, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 1005/2009/EK rendelet) 3. cikk 14. pontja definiálja a gyártás, a 21. pontja pedig a felhasználás fogalmát. A Btk (2) bekezdése jelenleg csak a személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget

14 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 14 károsító anyagra vagy ilyen anyagot tartalmazó termékre történ ő elkövetést rendeli büntetni. A 2008/99/EK irányelv azonban ilyen megszorítást nem tartalmaz, így az uniós jogszabály szerinti anyagok gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása mennyiségre tekintet nélkül tilos. Erre tekintettel a Javaslat elhagyja a Btk (2) bekezdéséből a mennyiségi korlátra utalást. A Btk a szerint büntetendő magatartások vonatkozásában megemlítendő még, hogy az 1005/2009/EK rendelet megállapít olyan mentességeket és kivételeket (ld. III. fejezet, 24. cikk), amelyek alapján a szabályozott anyagok és új anyagok gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása bizonyos feltételek esetén tekintettel arra, hogy az európai uniós rendeletek közvetlen hatályúak külön jogszabály szerint engedélyezett tevékenységnek minősülnek. természetkárosítás természetkárosítás (1) b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, b) védett élő szervezet vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, (jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) A 2008/99/EK irányelv 3. cikk j) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy bűncselekménynek minősüljön a jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból a védett, vadon élő állat- vagy növényfajok megölése, elpusztítása, birtoklása vagy begyűjtése, kivéve azokat az eseteket, amikor a cselekmény az érintett fajok példányainak elhanyagolható mennyiségét érinti, és elhanyagolható hatással jár a faj védettségi helyzetére nézve. A 2008/99/EK irányelv 2. cikk b) pont i) alpontja szerint védett, vadon élő állat- és növényfajok azok, amelyek szerepelnek a természetes élő helyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében, vagy a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésében említett I. mellékletben. A 2008/99/EK irányelv szerinti védett, vadon élő állat- és növényfajok egy részét lefedik a Btk (1) bekezdésében szereplő elkövetési tárgyak. Vannak azonban olyan fajok, amelyekre a Btk. hatálya nem terjed ki, ezek vonatkozásában a Btk. kiegészítése szükséges. A 2008/99/EK irányelv szerinti vadon élő állat- és növényfajok köre megfelel a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 7-8. mellékletében felsorolt, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény, illetve állatfajoknak. A Javaslat ezért úgy módosítja a Btk (1) bekezdés b) pontját, hogy azt kiegészíti a védett élő szervezet egyedei mellett az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok egyedeivel is. Azért a b) pont kerül kiegészítésre, mert ott nem egyetlen, hanem több egyedre történő elkövetés minősül bűncselekménynek, és az új elkövetési tárgyak esetén is ez látszik indokoltnak természetvédelmi szempontból. 20. gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése 298/A. A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése 298/A. A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével

15 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 15 tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával, b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával, b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 298/A. -ának jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt a rendelkezést. rongálás rongálás (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el. (3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a) nagyobb kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat, c) nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás a) jelentős kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövető 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat, 4. nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás jelentős kárt okoz, b) az elkövető 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. (7) E alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

16 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 16 A Btk ában több nyelvtani és jogszabály-szerkesztési hiba is található, a Javaslat 21. -a ezeket javítja ki. polgári szolgálat megtagadása polgári szolgálat megtagadása /B. 336/B. Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári szolgálat teljesítését megtagadja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 336/B. -a tekintetében (a polgári szolgálat megtagadása) hiányzik a bűncselekmény bűntetti megnevezése, ezért a Javaslat ezt pótolja. elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (1) Aki a) az elöljáró ellen, b) a feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati közeg ellen szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy tettleges ellenállást tanúsít, bűntettet követ el, és három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1) Aki a) az elöljáró ellen, b) a feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati közeg ellen szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy tettleges ellenállást tanúsít, bűntettet követ el, és három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk (1) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt a rendelkezést. A évi CLXI. törvénynek a Be.-t érintő változtatásai Általános indokolás 5. A Be. módosítását egyrészt az Alkotmánybíróság egyes határozatai, másrészt az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló T/1426. számú törvényjavaslatban (a továbbiakban: T/1426. számú törvényjavaslat) foglalt előírások indokolják A 104/2009. (X. 30.) AB határozatban foglaltak szerint alkotmányellenes, hogy a Be. 583 : -a nem rendelkezik az ügyészt és a bíróságot terhelő tájékoztatási kötelezettségről a terhelt kártalanítási igényének jogalapja, az igény érvényesítésének határideje és a határidő kezdő időpontja tekintetében. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolja. A 72/2009. (VII. 10.) AB határozat szerint a tárgyaláson történ ő bizonyítás garanciája az ügyész tárgyaláson való jelenléte. A határozat ezért december 31-ei hatállyal megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek előírták, hogy mikor kötelező az ügyész részvétele a tárgyaláson, ezzel általános érvényűvé tette a tárgyaláson történ ő ügyészi részvételt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Be. több szabálya arra az esetre irányadó, amikor az ügyész nem vesz részt a tárgyaláson, álláspontja szerint azonban ha a tárgyaláson az ügyész részvétele minden esetben kötelező, az ettől eltérő helyzetre vonatkozó kisegítő rendelkezések értelemszerűen nem kerülnek alkalmazásra. A Javaslat nem osztja ezt az álláspontot, ezért az AB határozathoz igazítja az ügyészi részvétellel kapcsolatos rendelkezéseket. A 104/2010. (VI. 10.) AB határozat szerint a büntetőeljárásban a tanú tanúvédelmi rendszeren belül érvényesülő információs önrendelkezési joga körébe tartozik, hogy személyi adatainak zárt kezelését kérje. Nincs olyan alkotmányos indok vagy cél, amely miatt a nyomozó hatóságot, az ügyészt, valamint a bíróságot fel kell arra jogosítani, hogy vizsgálva a tanú fenyegetettségének objektív alapjait és mérlegelve a teljesíthetőséget a kérelmet megtagadja. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Be. 96. (1) bekezdését december 31. napjával megsemmisítette, ami miatt a tanú személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó szabályt szükséges újraírni.

17 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján A T/1426. számú törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a megbízhatósági vizsgálat során törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Ezért indokolt a Be.-t ezzel összhangban úgy módosítani, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben amennyiben azok a megbízhatósági vizsgálat keretében bűncselekményt követnek el és az bűnfelderítési érdeket szolgál a feljelentést el lehet utasítani, illetve a nyomozást meg lehet szüntetni, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz. A T/1426. számú törvényjavaslat kiterjeszti a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűncselekményi körét, ezzel összhangban szükséges módosítani a Be.-ben a titkos adatszerzésre vonatkozó szabályozást, tekintettel arra, hogy a titkos információgyűjtés eredményének felhasználhatóságát a Be. részben a titkos adatszerzés törvényben meghatározott feltételeinek fennállásához köti. A T/1426. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan szükséges a Be. módosítása arra tekintettel is, hogy a titkos adatszerzést a nemzetbiztonsági szakszolgálat mellett más szerv is jogosult legyen végrehajtani évi CLXI. tv Be régi szabálya Be új szabálya 68. (6) a) 68. (6) b) c) ügyész feladata 29. f) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet V. Cím) közül a hamis vád (Btk ), a hatóság félrevezetése (Btk ), a hamis tanúzás (Btk ), a hamis tanúzásra felhívás (Btk ), a hatósági eljárás akadályozása (Btk. 242/A. ), a hatóság eljárásának megzavarása (Btk. 242/B. ), a mentő körülmény elhallgatása (Btk ), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk (3) bek. b) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk ), a zugírászat (Btk ), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 249/B. ), minősített adat megismerése 70/D. (1) Az eljárás jogerős befejezését követően, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését követően az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó irat megismerésére a 70/C. (1) bekezdése az irányadó. (3) Az eljárás jogerős befejezését, a nyomozás megszüntetését, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó irat másolására és a másolat kezelésére a 70/C. (5) bekezdés a) pontja az irányadó. A másolatot az eljárás jogerős befejezését követően az elsőfokú bíróság, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész feladata 29. f) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet VI. Cím) közül a hamis vád (Btk ), a hatóság félrevezetése (Btk ), a hamis tanúzás (Btk ), a hamis tanúzásra felhívás (Btk ), a hatósági eljárás akadályozása (Btk. 242/A. ), a hatóság eljárásának megzavarása (Btk. 242/B. ), a mentő körülmény elhallgatása (Btk ), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk (3) bek. b) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk ), a zugírászat (Btk ), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 249/B. ), minősített adat megismerése 70/D. (1) Az eljárás jogerős befejezését követően, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését követően a minősített adatot tartalmazó irat megismerésére a 70/C. (1) bekezdése az irányadó. (3) Az eljárás jogerős befejezését, a nyomozás megszüntetését, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően a minősített adatot tartalmazó irat másolására és a másolat kezelésére a 70/C. (5) bekezdés a) pontja az irányadó. A másolatot az eljárás jogerős befejezését követően az elsőfokú bíróság, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell,

18 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján (6) d) 24. ügyész, illetve a nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben, korlátozás nélkül tanulmányozhassa. felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során 74/A. (3) Meg kell tagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha a minősített adat védelmét sértené, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. tanú személyi adatainak zárt kezelése 96. hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben, korlátozás nélkül tanulmányozhassa. felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során 74/A. (3) Meg kell tagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha az a minősített adat védelmét sértené, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. tanú személyi adatainak zárt kezelése 96. (1) A tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait [85. (2) bek.] - a nevén kívül - az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. (1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait [85. (2) bekezdés] az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. A Javaslat a 104/2010. (VI. 10.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően úgy rendelkezik, hogy erre vonatkozó kérelem esetén az eljáró bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság a tanú személyi adatainak (ide értve nevét is) zárt kezelését köteles elrendelni, azt nem mérlegelheti. 25. szakértő kizárása 103. szakértő kizárása 103. (1) (1) (Szakértőként nem járhat el,) b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, ezek hozzátartozója, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel, nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévő személy, (Szakértőként nem járhat el,) b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója, A Be. jelenleg hatályos 103. (1) bekezdés b) pontja értelmében az ügyben eljárt vagy eljáró nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévő személy szakértőként nem járhat el. Több éve húzódik a szakmai vita abban a kérdésben, hogy a nyomozást végző nyomozó hatósággal szolgálati vagy alkalmazotti viszonyban nem álló, azonban a Rendőrség állományához tartozó személyek kirendelését, vagyis az úgynevezett átszakértést a Be. hivatkozott kizárási szabálya lehetővé teszi-e vagy sem. A 72/2009. BK vélemény az alábbi megállapításokat tette: Az évi XIX. törvény 103. (2) bekezdése értelmében a valamely rendőr-tókapitányságnál alkalmazásban vagy szolgálati viszonyban álló személy egyéb kizáró ok hiányában a más rend őr-főkapitányság, vagy a helyi nyomozó hatóságként eljáró (városi, kerületi, vízirendészeti) rendőrkapitányságok által nyomozott ügyekbe szakértőként bevonható. Nem kizárt a helyi nyomozó hatóság által nyomozott ügyben annak a személynek a szakértőkénti alkalmazása sem, aki azzal a rendőr-főkapitánysággal áll alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban, amelynek az illetékességi területéhez a nyomozást végző rendőrkapitányság tartozik. Ez az értelmezés irányadó a vám- és pénzügyőrség nyomozó hatóságaira is. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tehát az átszakértés mellett döntött, ugyanakkor a jogbiztonság követelményére tekintettel a Be. kizárási szabályának a pontosítása szükséges, az Előterjesztés 25. -a ezt hajtja végre.

19 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján feljelentés elutasítása 175/A. 175/A. (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, ha a bűncselekmény elkövetésével a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése során, bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből követte el. (2) A feljelentés nem utasítható el, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a rendőrségről szóló törvény 7/B. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. (3) A feljelentés elutasítása esetén a 175. (3) (5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell. A T/1426. számú törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a megbízhatósági vizsgálat során törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Ezért indokolt a Be.-t ezzel összhangban módosítani úgy, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben amennyiben azok a megbízhatósági vizsgálat keretében bűncselekményt követnek el és az bűnfelderítési érdeket szolgál a feljelentést el lehet utasítani, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz. nyomozó hatóság egyéb adatszerző nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége 27. tevékenysége 178/A. (2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, és - ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat. 178/A. (2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, és ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat. Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat is be kell szerezni. (hatálybalépés: július 1.) A Be. 178/A. (2) bekezdését arra tekintettel indokolt módosítani, hogy a hatályos rendelkezés értelmében a nyomozó hatóság, illetve az ügyész kizárólag a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokat köteles beszerezni bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben, ugyanakkor külföldi ítéletek figyelembe vételéhez elengedhetetlen az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok ellenőrzése is. A Bnytv. 7. -ából azonban egyértelműen kitűnik, hogy ez a nyilvántartás nem része a bűnügyi nyilvántartásoknak, így az ehhez való hozzáférés jogszabályi alapját indokolt megteremteni. nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége /B. (1) Ha a nyomozó hatóság a 178/A. (2)

20 Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 20 bekezdésében meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt. (2) Az ügyész a nyomozó hatóság (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatása nyomán, vagy ha a 178/A. (2) bekezdésében meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, haladéktalanul kezdeményezi az igazságügyért felelős miniszternél a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerését. (3) Ha a gyanúsított nem magyar állampolgár, és az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi az ügyész, vagy a nyomozó hatóság az ügyész jóváhagyásával haladéktalanul megkeresi a bűnügyi nyilvántartó szervet a gyanúsított korábbi az állampolgársága szerinti állam bűnügyi nyilvántartást kezelő szerve által kezelt elítélésére vonatkozó adatok beszerzése érdekében. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezést megfelelően alkalmazni kell, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész a (3) bekezdésben meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a nem magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az állampolgársága szerinti állam bűnügyi nyilvántartásában, amelynek érvényét magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy a külföldi ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a