Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzata Készítette: Bereczki Lászlóné igazgató 2013.

2 TARTALOM I. Az intézmény általános jellemzői 1.. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 2.. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 3.. Az intézmény feladatai alapdokumentumai és jogosultsága II. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 4.. Szervezeti egységek és vezetői szintek 5.. Az intézmény vezetője 6.. Az intézmény vezetősége 7.. Az igazgatótanács megalakulása, jogköre III. Az intézmény működési rendje 8.. A nevelési év helyi rendje 9.. Az intézmény munkarendje IV. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 10.. Alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 11.. Az intézmény csoportjai és kapcsolattartásának rendje 12.. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 13.. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere V. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 14.. A nevelőtestület és működési rendje 15.. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 16.. A nevelőtestület feladatainak átruházása VI. A gyermek felvétele, a távolmaradás igazolása 17.. A gyermek óvodai jogviszonya és következményei 18.. A gyermek távolmaradása és annak igazolása 2

3 VII. A létesítmények és helyiségek használati rendje 19.. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok 20.. A helyiségek és berendezésük használati rendje VIII. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 21.. Hagyományok, ünnepélyek IX. Intézményi óvó-védő előírások 22.. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 23.. Gyermekvédelmi feladatok 24.. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges intézkedések X. Egyéb rendelkezések 25.. Az óvodai étkezési díjak befizetésének rendje XI. Záró rendelkezések Mellékletek 3

4 I. Az intézmény általános jellemzői 1.. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény óvodai pedagógiai és bölcsődei szakmai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények, rendeletek és dokumentumok alapján készült: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről. 4

5 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások 3. A szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, az intézménynél egyéb jogviszonyban állókra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szüleire vagy törvényes képviselőjére. A szabályzat a nevelőtestület és a bölcsődei dolgozók általi elfogadás után a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SzMSz. 2.. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1. Az intézmény neve: Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Címe: 5630 Békés, Baky u. 4 Levelezési címe: 5630 Békés, Petőfi u. 4. OM azonosító: Típusa: közös igazgatású közoktatási intézmény Szakágazat: Alapvető szakfeladat száma: Törzsszáma: KSH statisztikai számjel: KSH területi számjel: Alaptevékenységek: Óvodai nevelés: Óvodai nevelés, Integrációs óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása, ifjúság-egészségügyi gondozás Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: Logopédiai ellátás Gyermekjóléti ellátás: Bölcsődei ellátás Székhely: Fürkész-Központi óvoda Békés, Baky u. 4. Intézményegységek Békés Városi Bölcsőde Békési Kistérségi Óvoda 5

6 Tagintézmények, telephelyek, feladatellátási helyek: Újvárosi tagóvoda Békés, Csabai u. 30. Epreskerti tagóvoda Békés, Móricz Zs. U. 44. Hunyadi téri tagóvoda Békés, Hunyadi tér 1/1. Bóbita-Integrált tagóvoda Békés, Ótemető u. 2. Korona úti tagóvoda Békés, Korona u. 1. Teleki úti tagóvoda Békés, Teleky u. 26. Végvári tagóvoda Békés, Nevelő u. 1. Tarhosi tagóvoda Tarhos, Kossuth u sz. Bölcsőde Békés, Rákóczi u. 16. Földvár Bölcsőde Békés, Fábián u. 25/2. Működési terület: Óvoda nevelés tekintetében a Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás tagtelepüléseinek területe: Békés, Tarhos Bölcsődei ellátás tekintetében Békés város közigazgatási területe 2. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Alapítója: Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás tagtelepülései Alapítás ideje: július 1. Fenntartó: Békési Intézményfenntartó Társulás 5630 Békés, Petőfi u. 2. Képviselője: Békés Város Polgármestere Felügyeleti szerv: Békés Város Önkormányzata és szervei 5630 Békés, Petőfi u. 2. Belső ellenőrzés tekintetében: Békési Kistérségi Társulás 5630 Békés, Petőfi u.2. Alapító okirat száma: 167/2012. (V.24.) Az intézmény besorolása: Tevékenység jellege: Közszolgáltatás fajtája: Feladat-ellátás funkciója: közszolgáltató költségvetési szerv közintézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv 6

7 Bölcsődei csoportok száma: 16 Felvehető bölcsődések száma: 192 Óvodai csoportok száma: 22 Óvodai férőhely (2 m 2 /fő): 505 Felvehető óvodás gyermeklétszám: Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde 5630 Békés, Baky u. 4. Levelezési cím: 5630 Békés, Petőfi u. 4. Körbélyegző: Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde 4. Az intézmény gazdálkodási módja Teljes jogkörű önálló költségvetési szerv, felújítási, beruházási alapot nem képezhet. A vállalkozási tevékenységek aránya nem haladhatja meg az intézmény költségvetési kiadásainak 5 %-át. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. 3.. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai 1. Alap- és egyéb feladatok Alapfeladat: Gyermekjóléti ellátás keretében bölcsődei ellátás. Az óvodai ellátás keretében a 3-6-7, indokolt esetben 8 éves óvodáskorú gyermekek nevelése, gondozása és iskolai életre való felkészítése. Egyéb feladat: Etnikai nevelés-oktatás Integrált óvodai nevelés-oktatás - részképesség zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése - enyhe fokban értelmi, mozgás, beszéd fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozása. Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység - logopédiai ellátás 2. Az intézmény alapdokumentumai: Az intézmény tartalmi működését a Helyi Óvodai Nevelési Program és a bölcsőde Szakmai Programja határozza meg, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára, az Országos Integrációs Rendszer előírásaira, valamint a bölcsődék működési rendjéről 7

8 szóló rendeletre épül. Az Óvodai Pedagógiai Program és IPR program, valamint a Bölcsődei Szakmai Program megtalálható: valamennyi tagóvodában és tagbölcsődében kifüggesztve igazgatói, tagóvoda-vezetői és tagbölcsőde-vezetői irodában Az intézmény egy tanévre szóló Munkaterve tartalmazza a feladatok konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait, az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével, kibővítve a tagóvodák éves eseménytervével, valamint a tagbölcsődék éves tevékenységi tervével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti és fogadja el. 3. Az óvodai intézmény jogosultságai Az óvodai szakvélemény kiállítása Felmentés a rendszeres óvodába járás alól. Az 5 éven felüliek rendszeres óvodába járási kötelezettségével kapcsolatos írásos dokumentáció. A 7 éven felüli gyermekek óvodai nevelésének nevelőtestületi jóváhagyása. II. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 4.. Szervezeti egységek és vezető szintek A szervezeti egységekhez kapcsolódó vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmai követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével történjék. 2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. 5.. Az intézmény vezetője 1. Az intézmény igazgatója: Bereczki Lászlóné Elérhetősége: Kistérségi Óvodák és Bölcsődék Gondnoksága Cím: 5630 Békés, Petőfi u. 4. cím: bekesiovodak@bekesvaros.hu Telefon/Fax.: (66) Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat után Békési Kistérségi Társulási Tanács bízza meg a Békési Intézményfenntartó Társulás tagtelepülései képviselő-testületei véleményének kikérésével 5 év határozott időre. 8

9 2. Az igazgató jogköre Az igazgató a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 54. és 55. -a szerint feladata különösen, hogy irányítja és koordinálja az intézményben folyó mindennemű munkát, és személyében felel az intézkedésekért, vagyis egy személyi felelősséggel áll az intézmény élén, maga hozza döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. 3. Az igazgató felelőssége és feladatai Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pénzeszközök jogszabályban meghatározott módon történő felhasználásáért, a bizonylati fegyelem betartásáért, a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő- oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a megelőző tevékenység irányításáért, a gyermekek és közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért és irányításáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. képviseli az intézményt külső szervek előtt, jogkörét jogszabályi előírásoknak megfelelően esetenként vagy a feladatok meghatározott körében átruházhatja helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, elkészíti az intézmény működésére vonatkozó szabályzatokat, az elkészített minőségirányítási programot az alkalmazotti közösség elé terjeszti, gondoskodik a fenntartó által jóváhagyott minőségirányítási program végrehajtásáról, elkészíti a középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot, és a tanítási évre szóló beiskolázási tervet, gondoskodik annak jogszerű elfogadtatásáról és végrehajtásáról előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti az éves munkatervet feladatellátási tervet a szakszervezet véleményét figyelembe veszi, előírás szerint egyeztet vele, ellátja a jogszabályban meghatározott tanügy-igazgatási feladatokat, biztosítja a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, együttműködik a szülői szervezetekkel. 6.. Az intézmény vezetősége 1. A tagóvoda vezetők, tagbölcsőde vezetők intézményegység vezetők és gazdasági vezető személye 9

10 Székhely óvoda vezetője: Fürkész-Központi óvoda: Béres Istvánné Békés, Baky u. 4. Tel.: (66) Tagóvoda vezetők neve: Újvárosi tagóvoda: Bartyik Jánosné elérhetősége: Békés, Csabai u. 30. Tel.: (66) Hunyadi téri tagóvoda: Tokai Ferencné elérhetősége: Békés, Hunyadi tér 1/1. Tel.: (66) Bóbita-Integrált tagóvoda: Urbancsekné Sebestyén Mariann elérhetősége: Békés, Ótemető u. 2. Tel.: (66) Korona úti tagóvoda: Dr Farkas Istvánné elérhetősége: Békés, Korona u. 1. Tel.: (66) Teleki úti tagóvoda: Liptákné Szabó Zsófia elérhetősége: Békés, Teleky u. 26. Tel.: (66) Végvári tagóvoda: Sztraczinszki Andrásné elérhetősége: Békés, Baky u. 4. Tel.:(66) Tarhosi tagóvoda: Kürti Sándorné elérhetősége: Tarhos, Kossuth u. 52. Tel.: (66) Tagbölcsőde vezetők neve: 3. sz. Bölcsőde: Zseák Lászlóné Békés, Rákóczi u. 16. Tel.: (66) Földvár Bölcsőde: Ilyés-Fehér Szilvia Békés, Fábián u. 25/2. Tel.: (66) Óvodai intézményegység vezető: Bölcsődei intézményegység vezető: Béres Istvánné Fürkész-Központi óvoda Békés, Baky u. 4. Tel.: (66) Ilyés-Fehér Szilvia 10

11 Gazdasági vezető: Békés, Fábián u. 25/2. Tel.: (66) Szöllősi Ferencné Kistérségi Óvodák Gondnoksága Békés, Petőfi u. 4. Tel.: (66) Az intézményegység vezetők és tagóvoda vezetők Az intézményegység vezetők és tagóvoda és tagbölcsőde vezetők munkaköri leírás alapján, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett látják el feladatukat. Feladat- és hatáskörük kiterjed egész munkakörükre. A vezető beosztásúak munkaköri leírása a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található. Az intézményegység-vezetők és tagóvoda vezetők felelőssége kiterjed: - a nevelőtestület vezetésére, - a bölcsődei szakdolgozók és technikai személyzet vezetésére - a bölcsődei gondozás irányítására és ellenőrzésére - a nevelőmunka irányítására és ellenőrzésére, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésére, végrehajtásának szakszerű megtervezésére és ellenőrzésére, - a szülői közösséggel, az érdekképviseleti szervekkel való együttműködésre, - a nemzeti és óvodai ünnepek a gyermekek életkori sajátosságának megfelelő és a munkarendhez igazodó méltó megszervezésére, valamint a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelőséggel tartoznak az igazgatónak. Évenkénti beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, valamint a bölcsődei gondozás minden területére, a belső ellenőrzés tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 3. A gazdasági vezető Közvetlenül az igazgató irányítása alá tartozik, gazdasági ügyekben az intézmény igazgatójának helyettese. A vezető beosztás ellátására adott megbízás alapján irányítja a gazdasági munkakörbe besorolt közalkalmazottak munkáját. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelős: - a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, az adatszolgáltatások elkészítéséért és helyességéért, - a számviteli, pénzügyi, az adó - és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, - az intézmény gazdálkodását érintő helyi szabályzatok tervezetének elkészítéséért és Folyamatos karbantarásáért. Ellenjegyzési és ellenőrzési jogköre van. 4. A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal 11

12 rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az igazgató, az intézményegység vezetők, tagóvoda vezetők, gazdasági vezető, minőségfejlesztő támogató csoportvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, szakszervezeti vezető, valamint a Közalkalmazotti Tanács elnöke. 5. A vezetők kapcsolattartási rendje Az igazgató és a vezetőség kapcsolattartása folyamatos, havonta és a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői értekezleteket, melyről jegyzőkönyv készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató bármikor összehívhat. 6. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgató helyettesítése Az igazgatót szabadsága és betegsége alatt, helyettese teljes felelőséggel a munkáltatói jogkör kivételével helyettesíti, a gazdasági vezető a 156/1995.(XII.26.) Kormányrendelet alapján a gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgató és helyettesei egyidejű távolléte (továbbképzés, szabadság) esetén külön felhatalmazás alapján bármelyik tagóvoda vezető és tagbölcsőde vezető, a sürgős esetekben intézkedést tehet a tagóvodák és tagbölcsődék zavartalan működése érdekében. Az igazgatótanács létrehozása 7.. Az igazgatótanács megalakulása és hatásköre - A többcélú közös igazgatású közoktatási intézményben igazgatótanácsot kell választani. - Az igazgatótanács az intézményben működő intézményegységek (bölcsőde, óvoda) azonos számú képviselőiből álló koordinációs, véleményező testület. - Az igazgatótanács tagjainak száma intézményegységenként 2 fő. - Az igazgatótanács tagjait az intézményegység közalkalmazottainak közössége titkos szavazással választja. Az igazgató tanács 5. tagja az intézmény igazgatója. - Az igazgatótanács tagjainak megbízatása a megválasztástól számított öt éves időtartamra szól. Az igazgatótanács hatásköre - Az intézményegység vezetőt a benyújtott pályázatok elbírálása után megbízza öt évre a feladatok ellátására. - Véleményezési és javaslattevő jogát gyakorolja az intézmény működésével kapcsolatban. - Saját tagjai közül nyílt szavazással, az igazgatótanács működésének időtartamára elnököt választ. 12

13 III. Az intézmény működési rendje 8.. A nevelési év helyi rendje 1. Az óvodai nevelési év rendjének meghatározása A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő május 31- ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 2. A nevelési év rendje és annak közzététele A nevelési év helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját, - a szünetek időpontját a fenntartó döntése alapján - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A nevelési év helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az óvodapedagógusok az első hónapban ismertetik a gyerekekkel, az első szülői értekezleten, pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet a nyitva tartás időpontjait a tagóvodák folyosóján ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 3. Az intézmény tagóvodáinak nyitva tartása Az intézmény békési tagóvodái a nevelési évben ig, Tarhosi tagóvoda ig tartanak nyitva. Az intézmény gondnokságának hivatalos munkarendje: hétfőtől csütörtökig : ig pénteken: ig tart. tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. 4. A tagóvodák munkarendje, nyitva tartása - Az óvodák 5 napos (hétfőtől péntekig) 55 órás munkarenddel üzemelnek. Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. - Az óvodák dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák. - A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, két részből áll: szeptember 1 május 31-ig szorgalmi idő 13

14 június 1-től augusztus 31-ig nyári nevelési idő - Az óvodák egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthatnak, melyről a szülőket 7 nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak gyermek szülője kérése esetén ügyeletet biztosítunk, az iskolai őszi, téli, tavaszi szünetben a Korona úti, és a Tarhosi tagóvodákban, a gazdaságossági szempontok figyelembe vétele alapján. - A nyári nevelési idő alatt éves és július-augusztusi váltással: Békésen: Újvárosi- Jantyik úti; Teleki úti - Bóbita-Integrált tagóvodák és minden harmadik év nyarán a Fürkész- Központi óvoda, Tarhoson pedig a helyi szokásrendnek megfelelően tartanak nyitva a tagóvodák a nyári időszakban. - A nyári időszak alatt kell elvégezni az óvodák szükséges szerinti felújítását és a fertőtlenítő nagytakarítást. - A nyári nyitvatartási rendről a gyermekek szüleit február 15-ig értesíteni kell. - A gyermekek fogadása óvónő jelenlétében történik. A gyermekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás időtartama alatt a tagóvoda vezetők gondoskodnak. - A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóban kell rögzíteni. - Az óvoda iskolai életre felkészítő feladatát elsősorban óráig látja el. - Az iskolai életre való felkészítő foglalkozás napi 4 óra, amely idő alatt 5 éves kortól a gyermekeknek kötelező az óvodában tartózkodni. - Az idevonatkozó jogszabály alapján az óvodában egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelés nélküli munkanapot lehet tartani. Az öt napból három felhasználásáról intézményi szinten, kettő felhasználásáról a tagóvodák döntenek igazgatói engedéllyel. 5. Fakultáció A hit és vallásoktatáshoz, valamint minden külön a szülők által igényelt szolgáltatáshoz az intézmény igazgatója az óvodai foglalkozásoktól elkülönítetten biztosítja az időt és helyet. 6. Az óvodákban dolgozó közalkalmazottak munkarendje - A közalkalmazottak munkarendje az éves munkatervben és a tagóvodákban jól látható helyen található. - A pedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak napi munkavégzésének igazolására a kötelezően előírt jelenléti ív szolgál. 7. A bölcsődei gondozás rendjének meghatározása - A tagbölcsődék minden nap reggel 6 órától este 18 óráig tartanak nyitva. - A bölcsődék minden évben júniustól augusztusig felváltva tartanak nyitva. 1. A vezetők intézményben való tartózkodás 9. Az intézmény munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető helyettesei külön beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzat pontjában rögzített vezetői helyettesítési rend 14

15 jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 2. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával a tagóvoda vezetők és a tagbölcsőde vezetők állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. A közalkalmazottak munkaköri leírását szintén a tagóvoda és tagbölcsőde vezetők készítik el, és az igazgató hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést a tagóvodák tekintetében az intézmény tanévnyitó értekezletén, a bölcsődék esetében szeptember hónapban megtartott alkalmazotti értekezleten a városi munka- és balesetvédelmi felügyelő tartja. A tagóvoda vezetők és tagbölcsőde vezetők tesznek javaslatot a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 3. Az óvodapedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával, és a gyermekekkel összefüggő egyéb feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztás összeállításának alapelve, az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. Az óvodapedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagóvoda vezetők állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. Az óvodapedagógus köteles kötelező órája kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban a gyermekcsoportban megjelenni. Az óvodapedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen. 4. A gyógypedagógusok, a logopédus és fejlesztő pedagógusok munkarendje Teljes munkaidejük heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, és a gyermekekkel összefüggő egyéb feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztás összeállításának alapelve, az intézmény zavartalan működése, a gyermekek egyéni, specifikus fejlesztése az előzetes felmérések alapján és szülői hozzájárulások beszerzésével. Munkarendjüket közvetlen az igazgató jóváhagyásával, egymás munkájának segítésével végzik. Beszámolási kötelezettség terheli őket az intézmény igazgatója felé. 5. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje A gyógypedagógiai asszisztens feladata és munkarendje Az integrált tagóvodában a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokat, a gyermekek egyéni fejlesztését heti 40 órában végzi. Önálló felelőséggel elkészíti a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos méréseket és fejlesztési terveket. Munkáltatója az igazgató, munkáját az integrált tagóvoda vezető utasítása alapján és ellenőrzése mellett látja el. Egyéb teendőit a munkaköri leírás tartalmazza. 15

16 A bölcsődei csecsemő- és kisgyermek-gondozónők feladata és munkarendje Teljes munkaidejük heti 40 óra, melyből napi 7 órát (heti 35 óra) kötelesek a bölcsődei csoportban a gyermekek gondozásával-nevelésével eltölteni. A fennmaradó heti öt óra a felkészülésre és az adminisztrációs feladatok ellátására szolgál. A bölcsődei csecsemő- és kisgyermek-gondozónő köteles munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban a gyermekcsoportban megjelenni. Az óvodatitkár feladata és jogköre Az intézményben a gazdasági-, ügyviteli-, adminisztrációs feladatok ellátását heti 40 órában végzi. Munkáltatója az intézmény igazgatója, feladatát a gazdasági vezető utasítása alapján végzi. A feladatkörébe utalt teendőket a munkaköri leírás tartalmazza. Önálló intézkedési jogkörrel nem rendelkezik. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartási kötelezettség terheli. Élelmezés vezető feladatai és munkarendje A bölcsődében az élelmezéssel kapcsolatos feladatokat heti 40 órában látja el. Munkáltatója az intézmény igazgatója, feladatát a gazdasági vezető utasítása alapján végzi. Részletes munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Dajka feladata és jogköre A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai ellátásához, az óvodában a nevelési célok eléréséhez. Feladatuk az óvodapedagógus irányításával: - a gyermek gondozásában, nevelésében való részvétel, - az óvoda épületének és környezetének folyamatos, rendszeres tisztántartása. Elvégzi: - a tagóvoda vezető által munkakörébe utalt feladatokat, külön díjazásért az egyéb nem feladatkörébe tartozó feladatokat is. Karbantartók Az intézményben a karbantartói feladatokat heti 40 órában látják el mind a hét békési óvodában és a három bölcsődében. Munkáltatójuk az igazgató, közvetlen irányítójuk az intézmény gazdasági vezetője. Részletes munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Ügyviteli dolgozók A főkönyvelő, pénztáros, térítési díjbeszedő feladataikat heti 40 órában látják el. Munkáltatójuk az intézmény igazgatója, közvetlen irányítójuk a gazdasági vezető. Részletes munkaköri feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Az óvodai és bölcsődei technikai dolgozókat az intézmény igazgatója, mint munkáltató alkalmazza. Munkabeosztásukat a tagintézmények teljes nyitva tartása, illetve a 16

17 munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg, melyet a tagóvodavezetők és tagbölcsőde vezetők határoznak meg az intézmény igazgatója és gazdasági vezető jóváhagyásával. A technikai dolgozók szükség szerint átcsoportosíthatók. A tagintézmény vezetők az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében, értékelik a közalkalmazottak munkáját. 6. Az ellenőrzési ütemterv az intézményi munkaterv része Az ellenőrzés kiterjed - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére és a - munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. A Belső Ellenőrzési Szabályzat a SZMSZ melléklete. 7. A gyermekek életrendje A gyermekek intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület az intézmény igazgatója előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása az óvodai pedagógiai program és a bölcsődei szakmai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi gyermekére és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. IV. Az intézmény belső ellenőrzése 10.. A belső ellenőrzés rendje 1. Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok A belső ellenőrzés feladata, hogy az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszerrel értékelje, illetve fejlessze az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőrzés kialakításáról és funkcionálásáról teljes egészében a közöttük létrejött megállapodás alapján a Kistérségi Társulás gondoskodik. A Kistérségi Társulás által biztosított, függetlenített belső ellenőr tevékenységét a jogszabályok, a belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzési kézikönyv alapján, az éves ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzési tevékenység alapján végzi. Az intézményben további ellenőrzést a) a szakmai és gazdasági munkafolyamatokba épített ellenőrzés, b) a vezetői ellenőrzés keretében kell elvégezni. A munkafolyamatokba épített ellenőrzések során a munkát végző közalkalmazott köteles a 17

18 munkafolyamat valamennyi szakaszán a jogszabályok, belső szabályzatok, vezetői utasítások és rendelkezések maradéktalan betartására, a szervezeti egység vezetője köteles az egyes munkafázisok kijelöléséért, a munkát végző közalkalmazott köteles hiányosság észlelése esetén a szervezeti egység vezetését értesíteni. A vezetői ellenőrzés folyamatos végzése az intézmény valamennyi vezetői megbízással rendelkező alkalmazottjának feladata. Eszközei: a jogszabályokkal, belső szabályzatokkal, utasításokkal, rendelkezésekkel kapcsolatos munkák végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, ezek elemzése, a vezetése alá tartozók beszámoltatása a végzett munkáról. Szükség esetén vizsgálat megindítása 2. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje: Az igazgató, a minőségi csoportvezető, valamint az értékelő munkaközösség a szabályzatban meghatározott ellenőrzési folyamatszabályozás szerint, az éves munkatervben meghatározott ütemben és témában lebontva, írásban rögzített munkamegosztás alapján ellenőrzi, és értékeli a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok és dajkák, a kisgyermeknevelők és technikai dolgozók munkáját. Az ellenőrzés célja: Az óvoda pedagógiai programjában, valamint a bölcsődék szakmai programjában meghatározott pedagógiai színvonal biztosítása, és az intézmény kiegyensúlyozott működése. Az ellenőrzés feladata: A problémák feltárása, eredményesség mérése, vizsgálata, napi felkészültség vizsgálata. Az ellenőrzés kiterjed: a munkafegyelemre, a munka minőségére, illetve a munkaköri kötelezettségben meghatározott feladatokra. Az ellenőrzés fajtái: Tervszerű, munkatervben rögzített, előre megbeszélt szempontok szerint. Spontán, alkalomszerűen, a problémák feltárása, megoldása érdekében, vagy napi felkészültség mérése Az ellenőrzés, írásban történő rögzítése az értékelő lapokon történik. A látogatás mindenkor a jobbítás, a segítés érdekében történik. A tapasztalatokat értékeljük, meghatározzuk a fejlesztési lehetőségeket. Az általános tapasztalatokat közösen megbeszéljük. Az ellenőrzés irányelvei: Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt működését. Fogja át az intézményi munka egészét. Biztosítsa az óvoda és bölcsőde munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program, bölcsődei szakmai program szerint előírt) működését 18

19 1. Közalkalmazottak V. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 11.. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző óvodapedagógus, bölcsődei csecsemő- és kisgyermek-gondozó és a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segítő más közalkalmazott. A pedagógus és gondozónő az óvodai és bölcsődei nevelőmunka ellátása során a gyermekkel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, büntetőjogi védelem szempontjából. 2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kapnak. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. Döntéshozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény közösségeit a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézmény igazgatója fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi összejövetelek. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézmény igazgatója akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 19

20 12.. Az intézmény csoportjai és kapcsolattartásuk rendje Az óvodák alaptevékenységüket csoportkeretben végzik. Az óvodába felvehető gyermekek maximális létszáma az Alapító Okiratban meghatározott, a csoportok vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők együttesen felelnek. A gyerekek csoportba való beosztását koruk, fejlettségi szintjük, illetve az adott körülmények határozzák meg. Ez nevelési évenként a szükségletek a lehetőségek figyelembe vételével változhat. Erről a tagóvoda vezető az igazgató egyetértésével dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével. A bölcsődei gondozás is csoportkeretben történik. A csoportba felvehető kisgyermekek létszámát szintén az alapító okirat határozza meg. A csoportok vezetéséért a csoportban dolgozó csecsemő és kisgyermekgondozók együttesen felelnek. A gyerekek csoportba való beosztását a tagbölcsőde vezető végzi az intézmény igazgatójának jóváhagyásával. A gyermekcsoportok létszámalakulása Az óvodai csoport törvényben meghatározott maximális létszáma 25 fő, azonban a gyermekenkénti 2 m 2 kötelező alapterületet figyelembe kell venni. A csoportok létszámának megállapításáról a helyi körülmények (csoportszobák alapterülete) és a gyermekek elláthatóságának figyelembe vételével az igazgató dönt a tagóvoda vezetők javaslata alapján. A tagóvoda vezető dönt az egyes tagóvodákon belüli csoportösszevonásokról átmenetileg, vagy huzamosabb ideig tájékoztatási kötelezettséggel az igazgató felé. A bölcsődei gyermekcsoportok maximális létszáma a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően 12 fő. 1. Szülői szervezetek 13.. A szülői közösség és kapcsolattartás rendje A vonatkozó jogszabályok alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai és gondozási munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van. 2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy csoport szülői szervezetével a gyermekcsoport vezetője közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Testületet az igazgató a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatokról, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. 20

21 3. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési jogait gyakorolja az alábbiak vonatkozásában: Véleményezési jog: Pedagógiai Program vonatkozásában. Házirend és Munkaterv nevelési év rendjét meghatározó részét illetően. 4. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. A szülői értekezletek rendje Az új gyerekek óvodai előjegyzése és a felvétel elbírálása után az új szülői közösség részére ismerkedő szülői értekezletet tart az intézmény igazgatója és a tagóvoda vezető. A csoportok szülői közössége számára az intézmény, nevelési évenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az óvodapedagógus és a tagóvoda vezető vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a nevelési év rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják a csoportban oktató-nevelő pedagógusokat, dajka nénit. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézmény igazgatója, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A bölcsődékben a gondozási feladatok megbeszélésére, a gyermekekkel kapcsolatos események, teendők közlésére szintén szülői értekezlet keretében kerül sor. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai és a gondozónők a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. Az óvodapedagógusok, gondozónők a szülővel előre egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. Ezt a szülő is és az óvodapedagógus, gondozónő is kezdeményezheti. A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon és személyre szóló levélben történik Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az iskolába lépés érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. 2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. 21

22 Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval - a kisebbségi önkormányzatokkal, - a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermekvédelmi hatóságokkal, - a Regionális Módszertani Központtal - a Nevelési Tanácsadóval, - a Tanulási Képességet Vizsgáló intézménnyel, - a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, - a Közművelődési intézményekkel, - a történelmi egyházak szervezeteivel, - a munkavédelmi ellenőrrel, - az intézményt támogató alapítványokkal, - a pedagógiai szakmai szakszolgálatokkal, - egyéb civil szervezetekkel. 1. A nevelőtestület VI. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 15.. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, bölcsődei intézményegység vezető, gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 2. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - Szervezeti és Működési Szabályzat, a házirend és az IMIP elfogadása, - a nevelési év munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - intézmény igazgatói programok szakmai véleményezése, - nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, - a 7 év felettiek óvodai neveléséhez való hozzájárulás vagy elutasítás. 3. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a nevelési év 22

23 során. A kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény vezetősége szükségesnek látja. 4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége estén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő emlékeztető jegyzőkönyvét az óvodatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az intézmény igazgatója, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 1. Munkaközösségek A munkaközösségek célja 16.. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség vezetőjét a tevékenységek irányítására, koordinálására az intézményvezető bízza meg a tagok javaslata alapján. Cél: szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel segítik az intézményben folyó nevelőmunkát. A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír az intézményvezető felé. A munkaközösség vezető kötelező óraszámából heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására kell fordítania. A szakmai munkaközösség feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató-nevelő munkát, - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézményvezetősége felé és az óvodán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai. - irányítja a munkaközösség munkáját, - felelős a szakmai munkáért, 23

24 - értekezleteket hív össze, - bemutató foglalkozásokat szervez, - az intézményvezetővel szakmai ellenőrzésen vesz részt. Az intézmény munkaközösségeinek éves feladat tervét az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 2. Minőségirányítási Támogató Szervezet Az óvoda és bölcsőde minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége egységesen fogja át az intézmény fejlesztő munkáját. Működési rendje az intézményi Minőségirányítási Programban szabályozott. A Minőségirányítási Szervezet vezetője: Székhelye: Béres Istvánné Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Fürkész - Központi óvodája (66) A fejlesztő pedagógusok és gyógypedagógusok feladat- és jogköre: - felmérik és fejlesztik a részképesség zavarral küzdő gyermekeket, - felelősek a fejlesztő munkáért, - a gyermekek érdekében megbeszéléseket kezdeményeznek a csoportvezető óvónőkkel, - tájékoztatják a szülőket a gyermekek fejlettségi szintjéről, - kapcsolatot tartanak a Nevelési Tanácsadóval és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szervezettel. Munkáltatójuk az intézményvezető az ő közvetlen irányításával végzik a munkájukat. Egyéb feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. 4. A logopédus feladat- és jogköre: - szűrővizsgálatokat végez, - speciális módszerekkel fejleszti a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekeket, - alkalmazza a speciális fejlesztő, megelőző, segítő, rehabilitációs terápiás eljárásokat, - segíti a beszédzavaros gyermekek szüleit a nevelésben, az óvónőkkel aktív együttműködésben dolgozik, tanácsokat ad. Munkáltatója az intézményvezető, munkáját az ő közvetlen irányítása mellett végzi. Egyéb teendőit a munkaköri leírás tartalmazza A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladatok- és jogkörök átadása Véleményezési, egyetértési, döntési jogkörét saját döntési jogkörében átruházhatja a szakmai munkaközösségek vezetőire. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek 24

25 gyakorlását átruházhatja másra, a szakmai munkaközösségekre, illetve vezetőikre. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. VII. A gyermekek felvétele és távolmaradásuk igazolása 1. Az óvodai jelentkezés 18.. A gyermek óvodai jogviszonya és következményei A csoportok szervezésének szabályait figyelembe véve a szülő gyermeke felvételét bármikor kérheti, illetve a központilag szervezett előjegyzés rendjét évente kiadott rendelkezés tartalmazza. Az előjegyzés idejét a fenntartó határozza meg az intézményvezető javaslata alapján. Az előjegyzés helyéről, idejéről a szükséges okmányok bemutatásáról a jogszabályok figyelembevételével az igazgató dönt. A felvétel eredményéről a tagóvodában kifüggesztett hírlevél formájában, az elutasításról és átirányításról személyre szóló levél útján értesül az érdekelt szülő. Az újonnan jelentkező gyerekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan (külön figyelemmel az 5. életévét betöltött gyermekre) történik: meghatározója a Ktv. 3. sz. melléklet, valamint a tárgyi, személyi körülmények lehetősége. 2. A bölcsődei jelentkezés, felvétel A bölcsődébe a szülő gyermeke felvételét az év során bármikor kérheti, illetve a központilag szervezett előjegyzést veheti igénybe. A bölcsődei felvétel iránti kérelmet a szülőnek vagy törvényes képviselőjének az intézmény igazgatójához kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell a házi gyermekorvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészséges, bölcsődében gondozható. Az előjegyzés helyéről, idejéről a szükséges okmányok bemutatásáról a jogszabályok figyelembevételével az igazgató dönt. Bölcsődei elhelyezést kezdeményezhet a szülő, gondviselő előzetes tájékoztatását követően: a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, orvos. 3. Döntés a gyermek bölcsődei felvételéről - A férőhelyek mértékéig a gyermekek felvételéről az igazgató dönt, a bölcsőde szakmai vezetőjének meghallgatásával. - A szülőket a felvétel eredményéről írásban kell tájékoztatni. - A szülő, gondviselő számára kedvezőtlen döntés ellen, 8 napon belül fellebbezhet az intézmény igazgatójához eljuttatott és a bölcsőde fenntartójának címzett kérelemben. - A gyermekek csoportba való beosztásáról a bölcsőde szakmai vezetője dönt. - A csoportok szervezésének elveit a gondozási program tartalmazza. - Bölcsődei felvételnél előnyt élvez az a gyermek, akinek a Gyvt. 42/A. ezt indokolttá teszi. 3. A gyermekek óvodai felvétele, csoportba való beosztása - A felvételek biztosításáért, elvégzéséért a jogszabályok betartásáért az igazgató és 25